A társadalombiztosítási jog 2012

Átírás

1 A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része. Az az intézmény, amelyben az állam a társadalom meghatározott rétegéhez tartozó tagjait arra kötelezi, hogy mindaddig, amíg képesek magukról saját munkájukkal gondoskodni, képezzenek tartalékot úgy, hogy az általuk megtermelt javak egy részét fizessék be egy központi alapba. Ennek fejében e forrásokból betegségük, munkaképtelenségük idején, valamint a kockázatok előre meghatározott egyéb eseteiben jogosultak lesznek ugyancsak előre rögzített módon megállapított mértékű ellátásokat igénybe venni. /Dr. Czúcz Ottó/ Történeti áttekintés Legkorábbi magyar emlékünk, amelyben az öngondoskodás megjelenik, a bányatársláda évből. Az egyház javaslatára, a munkaadók és a bányamunkások önkéntes elhatározása alapján a veszélyes bányászatban jött létre, ahol a munkaadók hozzájárulásából és a munkavállalóktól levont összegből alapot képeztek, amely ellátást biztosított betegség, munkaképtelenség, halál stb. esetében. Jóval később, az évtől a bányabirtokosok számára kötelezővé tették a társpénztárak létrehozását, majd évben az ipartestületek feladatává tették a segélypénztárak kialakítását. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló évi XIV. törvénycikk vezette be a kötelező biztosítást, amely megkülönböztetett kötelező védelem alá esőket és önkénteseket. A védelem alá eső jogosulttá vált ingyenes orvosi kezelésre, ingyenes gyógyszerre, gyermekágyi segélyre, temetési segélyre stb. Az évi XIX. törvénycikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról hozta létre a betegségbiztosítás egységes központosított szervezetét, és a baleseti biztosítást. Az évi XL. törvénycikk szól az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelez ő biztosításról. Ebben az évben szervezték meg az Országos Társadalombiztosító Intézetet (OTI), és az öregségi korhatárt 65 évben határozták meg. A második világháborút követően a társadalombiztosítást államosították. Az OTI mellett csak a MÁV Betegségi Biztosító Intézet maradt meg évtől a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) veszi át a társadalombiztosítás irányítását. A jelenleg hatályos szabályozást megelőzően a társadalombiztosításról szóló évi II. törvény szabályozta a betegségi és anyasági ellátásokat, a családi pótlékot, a nyugellátásokat, és a baleseti ellátásokat. Az ellátások állampolgári jogon jártak, és az állami költségvetésből kerültek finanszírozásra. Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása az állami költségvetésből történt, azt a társadalombiztosításból kivették ben a társadalombiztosítás irányítása a szakszervezetektől visszakerül az államhoz, létrejön az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF) ben bevezették a gyermekgondozási díjat ben a családi pótlék kikerült a társadalombiztosítás rendszeréből, az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása viszont visszakerült a rendszerbe ben törvény született a társadalombiztosítás önkormányzati irányításáról, kimondva, hogy a társadalombiztosítás irányítását az elkülönült biztosítási alapok szerint szerveződött nyugdíjbiztosítási önkormányzat és egészségbiztosítási önkormányzat és szerveik látják el (1991. évi LXXXIV. törvény) ban létrehozzák az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és az

2 Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet). Az önkormányzatokat 1998-ban feloszlatták, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv valamint az egészségbiztosítási szerv irányítása állami feladattá vált január 1-jétő l az egészségbiztosítótól és a nyugdíjbiztosítótól az adóhatósághoz került a járulékok nyilvántartása, beszedése, ellenőrzése stb. A további szabályozások az adott részeknél. Alkotmányunk A január 1-jén életbe lépő új Alkotmányunk a társadalombiztosítással kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. Szabadság és felelősség cím alatt XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. A közpénzek védelme cím alatt 40. cikk A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg. Új Alkotmányunk szabályozása sokrétűbb, gazdagabb és realisztikusabb. Összehasonlításként vegyük a testi és lelki egészséghez való jogot. A régi alkotmányunk rögzítette, hogy a területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, de azt nem határozta meg, hogy ez pontosan mit foglal magába. Az új Alkotmányunk is rögzíti, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, de ezt követően körülhatárolja, hogy e jog érvényesülésével kapcsolatban az államnak mit kell biztosítania: a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságot, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférést, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezését, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatását, valamint a környezet védelmének biztosítását. 2

3 A költségvetési törvény Minden évben a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival összefügg ő rendelkezéseket, külön-külön cím alatt a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetését ben a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény: 16. (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) évi a) bevételi főösszegét ,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét ,0 millió forintban, c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg. 19. (1) Az Országgyűlés az E. Alap évi a) bevételi főösszegét ,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét ,1 millió forintban, c) hiányát ,2 millió forintban állapítja meg. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése évben 1955,0 millió forint többletet tartalmazott, évben már 8 852,1 millió forint hiányt mutatott, amely évre ,3 millió forint hiányra, míg évre már ,2 millió forint hiányra emelkedett, ezt a hiányt csökkentették évben ,2 millió forintra. /1. számú melléklet/ A költségvetési törvény meghatározza továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával, az egyes előirányzatok megállapításával, teljesítésével illetőleg felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket, és az előirányzat-módosítási kötelezettsége nélkül teljesíthető kiadásokat. A törvény tartalmazza, hogy a Kormány, az egészségbiztosításért felelős miniszter, és az államháztartásért felelős miniszter milyen felhatalmazásokkal rendelkezik. Pl. a kormány a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajthat végre, az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelő s miniszter egyetértésével, a meghatározott gyógyszertámogatás jogcím-csoportok között hajthat végre átcsoportosítást. A társadalombiztosítás szabályozása: A társadalombiztosításról szóló évi II. törvényt, január 1-jétől négy új törvény váltotta fel: évi LXXX. törvény (Tbj.) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, és a törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet, évi LXXXI. törvény (Tny.) a társadalombiztosítási nyugellátásról és a törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (TnyR.), évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (Mpt.), évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és a törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet. Új törvények: évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes 3

4 törvények módosításáról évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról A Tbj. az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat: a foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét, és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését, meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. A nyugdíjbiztosításról szóló törvény szabályozza, hogy az Alaptörvényben foglalt elveknek megfelelően az időskorúak, és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének biztosítását. A törvény céljának tekinti, hogy a biztosítottak és hozzátartozóik részére nyújtandó társadalombiztosítási nyugellátásokat, a magánnyugdíjrendszerre is figyelemmel, egységes elvek alapján szabályozza. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárról szóló törvény a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódóan a magánnyugdíjrendszer útján gondoskodik az időskorú és megrokkant állampolgárok biztonságáról, ha január 31. napjáig nyilatkoztak, hogy a magánnyugdíjrendszerben kívánnak maradni. Az egészségbiztosításról szóló törvény szabályozza az esélyegyenlőség érdekében az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásokat, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlását, a kötelező egészségbiztosítás ellátásait valamint az igénybevétel szabályait. A évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról, céljának tekinti, hogy a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás-központú rehabilitációját, társadalmi reintegrációját, foglalkoztatásának elősegítését, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlást. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény, megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat (köztük az január 1-jével bevezetett előrehozott öregségi nyugdíjat és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat), és meghatározta, hogy ki és milyen feltételekkel jogosult ellátásra, ezen ellátásokat honnan biztosítják, valamint rendelkezett a szolgálati nyugdíjakról. (Végrehajtásáról a 333/2011. (XII.29.) Korm. rend. szól.) A társadalombiztosítási törvényekhez kapcsolódik az évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről. E törvény kimondja, hogy az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyelete, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv irányítása állami feladat. (1998. július 23.) Az alapokat a Kormány felügyeli, melyet az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, míg a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a nyugdíjbiztosításért felelős miniszter útján látja el. (nemzeti erőforrás miniszter) Az Egészségbiztosítási Alapot (E. Alap) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a 4

5 Nyugdíjbiztosítási Alapot (Ny. Alap) az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) kezeli. Az alapok forrásainak a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek hatékony felhasználását a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület ellenőrzi évi LXXX. törvény (Tbj.) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről A Tbj. és végrehajtási rendelete szabályozza: a társadalombiztosítási alapelveket, a biztosítottak körét, a foglalkoztatókat, a társadalombiztosítási ellátások rendszerét, az ellátások fedezetét, járulékok mértékét, a társadalombiztosítási nyilvántartásokat, az adatszolgáltatási kötelezettséget és adatvédelmi rendelkezéseket, és a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének az eljárási szabályait. A társadalombiztosítási főbb alapelvek: a kötelező részvétel elve, az arányosság elve, a társadalmi szolidaritás elve, a közteherviselés elve és az állam mögöttes felelőssége. A kötelező részvétel elve A társadalmi kockázat közösségben való kötelező részvétel a törvény erejénél fogva jön létre, függetlenül a felek akaratától és magatartásától. A társadalombiztosítás a természetes személyeket a magyar állampolgárokat és a törvény külön rendelkezése alapján más személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség. Az arányosság elve A biztosított az egyéni felelősség alapján a törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettségének teljesítésével szerez jogot saját maga és meghatározott esetben a hozzátartozója javára (pl. árvaellátás) társadalombiztosítási ellátásra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások összege arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével. A társadalmi szolidaritás elve (új) Az állam a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében olyan fizetési kötelezettséget is előírhat, amely társadalombiztosítás ellátására jogot nem keletkeztet. 5

6 Közteherviselés elve A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében a törvény, a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulás fizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. Az állam mögöttes felelőssége Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről gondoskodik: a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával, az ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek meghatározásával, az ellátások igénybevételére, az ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek meghatározására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával, és az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával. A társadalombiztosítási jogviszony A társadalombiztosítási jogviszony alanyai egyik oldalon a biztosított és a foglalkoztató, míg a másik oldalon a társadalombiztosítási igazgatási szerv. Biztosított: 1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti illető leg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülő i jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, közfoglalkoztatási jogviszonyban, álló személy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesít ő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, 2. a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, 3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, 4. az álláskeresési támogatásban részesülő személy, 5. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, 6. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, 7. az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, 8. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem 6

7 minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi önkormányzat választott képviselője, társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja eléri a minimálbér 30%-át. Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján Tbj. hatálya alá tartozik. Például eseti döntés mondta ki, hogy tanulószerződés hiányában biztosítási jogviszony nem jön létre, azt az oktatási intézmény és gazdasági társaság gyakorlati képzésre vonatkozó együttműködési megállapodása sem pótolja (KGD ). Az a színlelt munkaszerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre irányul, hanem magasabb összegű társadalombiztosítási pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzését célozza, a biztosítási jogviszony törlését eredményezheti (KGD ). Tényleges munkaviszony hiányában nem jön létre a biztosítási jogviszony sem (KGD2007.). A vállalkozói igazolvány visszavonását követően a táppénzre jogosultság nem áll fenn, a jogalap nélkül felvett ellátás felróhatóság miatt 30 napon túl is visszakövetelhető (EBH ). Foglalkoztató: 1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, 2. tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, 3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, 4. az álláskeresési támogatásban (álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, stb.) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, 5. a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást illetve a díjat folyósító szerv, 6. a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, és a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggően kötelezettségek tekintetében a kincstár, 7. munka-rehabilitáció keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény évi III. tv.), és 8. a kölcsönbeadó (Mt.). Egyéni vállalkozó: a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, a magánállatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, ügyvéd, európai közösségi jogász, az egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző és önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, továbbá a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói 7

8 munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda és egyéni cég. A társadalombiztosítási szervek: Az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság évi átalakítását követően jött létre az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A társadalombiztosítás központi hivatali szervei: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Az ONYF igazgatási szervei: Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóság A nyugdíjbiztosítás igazgatási szervei: a fő városi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szakigazgatási szervei (nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szerv). Pl: Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (Budapest, Cegléd, Vác) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (Győr, Sopron) Az egészségbiztosítás Igazgatási szervei: a fő városi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervei (egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv). Pl: Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve, Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról a 319/2010. (XII. 27.) Korm. rend. rendelkezik. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságról a 289/2006. (XII. 23.) Korm. rend. rendelkezik. Az ONYF, az OEP és igazgatási szervei jogi személyek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és regionális szervei is társadalombiztosítási igazgatási szervek, amelyek a kötelezettség bejelentésével, a járulékok bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulékok beszedésével, behajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben járnak el. A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, így a munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép és megszűnése az a nap, amikor a munkaviszony megszűnik. Szünetel a biztosítás: a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, az igazolatlan távollét időtartama alatt, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár vagy 8

9 munkabér, átlagkereset, táppénzfizetés történt, az elő zetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy a büntető eljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, az ügyvéd, a közjegyz ő, a szabadalmi ügyviv ő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A Tbj. biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni: a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozóknál, pl. 1408/71/EGK rendelet módosítása 859/2003/EGK rendelet, és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint. Megállapodás a társadalombiztosítási ellátásra A Tbj. meghatározott feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít arra, hogy biztosítási jogiszonyban nem álló személyek a társadalombiztosítás meghatározott ellátásra megállapodás köthessenek. (Tbj. 34. ) 1. Nyugellátás biztosítására szóló megállapodás kötésére az a belföldi nagykorú személy jogosult, aki nem saját jogú nyugdíjas, aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, vagy akinek biztosítása szünetel. A megállapodás a nyugellátásra jogosító szolgálati időre és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányulhat (külön-külön nem), ez esetben a megállapodást kötő személy vállalja 34% nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetését. 2. Egészségügyi szolgáltatás biztosítására megállapodást saját maga és a vele él ő gyermeke részére az köthet, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen sem jogosult. A járulék mértéke nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50%-a, míg 18 évnél fiatalabb gyermek vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetében a minimálbér 30%-a. (Minimálbér január 1-jétől Ft.) Társadalombiztosítási ellátások A társadalombiztosítási ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Egészségbiztosítási ellátások: egészségügyi szolgáltatás, pénzbeli ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz; baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék; 9

10 megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás. A nyugdíjbiztosítási ellátások: társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj; hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások; rehabilitációs járadék január 1-jétől a évi CXCI. törvény értelmében az előző nyugdíjbiztosítási ellátások között szereplő rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, és rehabilitációs járadékot megállapítani nem lehet. Az eddigi rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj helyett új egészségbiztosítási ellátási formaként jelenik meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, amely lehet rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás. Rehabilitációs járadék címén ellátás nem állapítható meg, de a már folyósított ellátások ezen jogcímen lejártukig maradnak. A biztosítottak valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultak, míg a biztosítottak hozzátartozói és az egyéb jogviszonyban állók csak egyes ellátásokra jogosultak. Az egyes ellátásra jogosultak tekintetében két nagy csoportot különböztetünk meg, az egészségügyi szolgáltatásra és a baleseti ellátásra jogosultak körét. A biztosítottakon túl egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, mezőgazdasági járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, nemzeti gondozási díjban, hadi gondozotti ellátásban, bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, gyermekgondozási segélyben, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben részesül, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképességváltozásának mértéke az 50%-ot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40%-ot eléri, vagy egészségi állapota 50%-os vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át, 10

11 a kiskorú, magyar állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakhellyel rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy, a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, fogvatartott, szociálisan rászorult személy ha erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki (1993. évi III. törvény 54. ), az egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében megállapodás kötött személy, az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett (39. (2) bekezdése), nevelőszülői tevékenységet folytató személy, akinek e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át, hajléktalan a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül. A biztosítottakon túl baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki nevelési-oktatási és felső oktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesül ő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt, szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg illetőleg szenvedélybeteg, a fogvatartott, közcélú munkát végez, közérdek ű munkát végez, és külön törvény alapján közérdek ű önkéntes tevékenységet végez. A biztosítottakon túl baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a Tny. és az Eb. tv.-ben meghatározottak szerint az, aki egyéni illetve társas vállalkozóként kiegészít ő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként meghatározott jogviszonyban áll. A társadalombiztosítási ellátások fedezete, a járulékok A Tbj. kimondja, hogy az ellátások fedezetére milyen fizetési kötelezettség terheli a biztosítottat, a foglalkoztatót és mit biztosít a központi költségvetés. A társadalombiztosítási ellátások fedezetét biztosítják: a járulékok, központi költségvetés befizetései, a megtérítésből visszafolyt összeg, egészségügyi hozzájárulás (EHO), (az elkülönített alapok, az alapok kezeléséből befolyt összeg). Részletesebben a járulékokról, központi költségvetés befizetéseiről és az egészségügyi hozzájárulásról. 11

12 Járulék: az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék: a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék január 1-jétől a járulékok köréből kikerült a társadalombiztosítási járulék (melyet a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó fizetett stb.), és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj (magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíjjáradéka) január 1-jétől a foglalkoztatót, az egyéni és társas vállalkozót stb. terhelő társadalombiztosítási járulék helyébe a szociális hozzájárulási adó lépett. A szociális hozzájárulási adó alapja és mértéke megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértékével (27 %). A biztosított fizeti: 1. egészségbiztosi és munkaerő-piaci járulékot (8,5%) az alábbi bontásban: természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3%), munkaerő-piaci járulékot (1,5%) 2. nyugdíjjárulékot 10%. A munkaerő-piaci járulék összekapcsolásra került az egészségbiztosítási járulékkal január 1- jével, de a Munkaerő-piaci Alap nem tagozódott be a társadalombiztosítási rendszerbe, hanem a szociális ellátó rendszer része maradt. A foglalkoztató fizeti: hozzájárulás címén a biztosított betegsége miatti kereső képtelensége, valamint a kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát, és a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott után a 13% korkedvezmény-biztosítási járulékot (ennek megszüntetése várható). Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet havi Ft. (napi 213.-Ft.) összegben a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozás után a vállalkozás, valamint a nem biztosított saját maga után. A központi költségvetés biztosítja: Tbj. 26. (5) bekezdés rendelkezése alapján a központi költségvetés január 1-jétől havonta Ft. egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (ez az összeg évben Ft., és évben 9300 Ft. volt) az alább felsoroltak után az E. Alapba: táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, mezőgazdasági járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, 12

13 bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadi gondozotti ellátásban, bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, gyermekgondozási segélyben, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképességváltozásának mértéke az 50 %-ot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 %-ot eléri, vagy egészségi állapota 50 %-os vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át, kiskorú, magyar állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, fogvatartott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 54. -a alapján szociálisan rászorult, nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át, naptári napokra annak harmincad részét, hajléktalan, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott személyek, és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyek az egyezmény szabályai szerint. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (EHO) Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak (nyugdíjasok, sorkatonák, tanulók, szociális ellátásban részesülők) ellátásainak fedezetére az arányos közteherviselés elve alapján, és a források kiegészítése érdekében meghatározott jövedelmek után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. (A tételes egészségügyi hozzájárulás január 1-jétől megszűnt.) 13

14 A kifizetőt, ennek hiányában a jövedelem szerz ő magánszemélyt 27 %-os mérték ű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége terheli pl. az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél, béren kívüli juttatásnak nem minősül ő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott részénél, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után. A magánszemély 14 %-os mérték ű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége terheli pl. az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék után. A magánszemély 10 %-os mérték ű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után. Járulék fizetés Járulékalapot képező jövedelem, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Amennyiben e szerint a jövedelem nem határozható meg, akkor a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj január 1-jével hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely a társadalombiztosítási járulék fizetésénél a minimálbér kétszerese utáni járadék megfizetését írta elő. A biztosított tekintetében a nyugdíjjárulék fizetésének alsó határa nincs, de van felső határa, amelyet minden évben a költségvetési törvény határoz meg, ennek összege 2012-ben Ft./nap, éves összege: Ft. Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját: a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, Szja. tv ban meghatározott béren kívüli juttatás, a jövedelmet pótló kártérítés, a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, és a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat január 1-jétől megszűnt az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alóli mentesség a szabadságmegváltásnál, a végkielégítésnél, a jubileumi jutalomnál, az újrakezdési támogatásnál stb. A Tbj. meghatározza, hogy a fő szabályokon túl, mely esetekben, milyen járulékokat és minek az alapul vételével kell megfizetni. Pl. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy stb. a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot fizet. 14

15 Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet. Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Stb. Az állami adóhatóság a befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból 82,35%-ot (2011-ben 76,19%) az Egészségbiztosítási Alapnak, 17,65%-ot (2011-ben 23,81%) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át. A szociális hozzájárulási adó 2012-ben megfizetett összegének 88,89 %-a a Ny. Alapot, 7,41 %-a az E. Alapot, 3,70 %-a a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből a Ny. Alapot, az E. Alapot és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető részt a NAV megállapítja és a jogosult számlájára naponta átutalja. A magánnyugdíjrendszer keretében fizetend ő tagdíj A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után tagdíjat fizet. A november 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0% volt, ezen idő szak alatt a magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíjjáradékát az állami nyugdíjrendszerbe fizette be. Az állami nyugdíjrendszer azok esetében, akik a magánnyugdíjrendszerben maradtak december 31-ig, rögzítette a megszerzett szolgálati idő t és a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet. A magánnyugdíjrendszerben maradtak január 1-jétől csak tagdíjat fizetnek. Társadalombiztosítási nyilvántartások A társadalombiztosítási nyilvántartásokat végzi a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv, az ONYF, az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője, az OEP és szervei, és a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője, az állami adóhatóság (NAV). A nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci, valamint a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat. Az adatszolgáltatási kötelezettségek és adatvédelmi rendelkezések A társadalombiztosítási igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik: személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja), családi állapot, állampolgárság, lakóhely (tartózkodási hely), 15

16 foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek, jövedelemre vonatkozó adatok, társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám). Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak. A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás A foglalkoztató a biztosítottakról köteles nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatot, a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét. A munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbeadó köteles a nyilvántartást vezetni. A foglalkoztató a nyilvántartást havonta lezárja, archiválja és bevallást tesz az állami adóhatósághoz, valamint adatszolgáltatást teljesít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltér ő időre levont járulékok összegérő l, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A járulékfizetési kötelezettség teljesítésének az eljárási szabályai A járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a bejelentési kötelezettséggel, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a járulékkötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos eljárásra az Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései az irányadók. E faladatok a NAV hatáskörébe tartoznak. A foglalkoztatók kötelesek nyilvántartást vezetni és arról az állami adóhatóság részére havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tenni, amely tartalmazza minden társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetéssel, juttatással összefüggő járulékot. (Art.) 31. (2) bekezdés tartalmazza a közlendő adatokat: 1. a Tbj ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma), 2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról, 3. a magánszemély természetes személyazonosító adatairól (ideértve az előző nevet és a titulust is), neméről, állampolgárságáról, 16

17 4. a magánszemély adóazonosító jeléről, 5. a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszáról, illetve arról, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról, 6. a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről, 7. a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont nyugdíjjárulék összegéről, 8. a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összegéről, 9. a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okáról, 10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, 11. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról, 12. a biztosítás szüneteléséről, vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról, 13. a foglalkozás FEOR számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról, 14. az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában), a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, 17. az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételről és az adóelőleg alapjáról (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével), 18. a költségelszámolási módról és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételekről, 19. a megállapított adóelőlegről, 20. a ténylegesen levont adóelőlegről, az adóelőleg-levonás elmaradásának okáról, 21. az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont, illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást), a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, b) amelynek adója nulla százalék, c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles, d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély, e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli, 22. a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről, 23. a külön jogszabály szerinti START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapjáról és összegéről, valamint a 17