1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1

Átírás

1 1. oldal évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. Alapelvek 2. (1) A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. (2) A kötelező fűződő társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül. (3) 2 A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak. (4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak - törvényben meghatározott mértékű - tagdíjat fizetnek. (5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és járuléklevonási kötelezettség terheli. (6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulékés hozzájárulásfizetési kötelezettségek terhelik. (7) A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulásfizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak. 3. (1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával, b) az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelő fizetési kötelezettségek meghatározásával, c) az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként való megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával, d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával gondoskodik. (2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. 1 Kihirdetve: VII Megállapította: évi CXV. törvény 40.. Hatályos: I. 1-től.

2 2. oldal II. Fejezet FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4. E törvény alkalmazásában: a) Foglalkoztató: 1. 1 bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. 2008/39. Adózási kérdés a munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége APEH tájékoztató a nem közvetlen munkáltató által juttatott jövedelmekkel kapcsolatos biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről Az utóbbi években elterjedt az a gyakorlat, hogy a munkavállalók részére a munkaviszonyukra (biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyukra) tekintettel bizonyos juttatásokat nem a munkáltató juttat, hanem a munkáltatóval szoros szervezeti-gazdasági kapcsolatban álló más szervezet (pl.: anyavállalat), aminek következményeként elkerülhető a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése. A járulék-elkerülési technikák megakadályozása érdekében e paragrafus módosítja a foglalkoztató fogalmát. Ennek értelmében foglalkoztatónak azon jövedelem tekintetében, amely jövedelmet a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel más személy juttat, a jövedelem kifizetőjét kell tekinteni. Ha pl. az anyavállalat jövedelmet juttat a leányvállalat biztosított munkavállalójának, és e jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősül, a jövedelem után az anyavállalatot terheli az adatszolgáltatási kötelezettség mellett a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék, a biztosítottat a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetése. 2. tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, 2001/107. Adózási kérdés tanulószerződés alapján fizetett járandóság adókötelezettsége 3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, 4. 2 az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, 2006/37. Adózási kérdés vállalkozói járadék adó- és járulékkötelezettsége 5. 3 a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, 6. 4 a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár, 7. 5 a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó. 2002/50. Adózási kérdés foglalkoztató a munkaerőt kölcsönbeadó gazdálkodó szervezet 8. 6 a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, Megállapította: évi LXXXII. törvény 32.. Hatályos: IX. 1-től. 2 Megállapította: évi CXIX. törvény 129. (1). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi XCIX. törvény 92. (1). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi XXXVII. törvény 17.. Módosította: évi CIX. törvény 125. (2) d). 5 Beiktatta: évi XVI. törvény 35. (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 6 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 20. (1). Hatályos: I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: évi XVII. törvény 82. (5) a). Hatálytalan: IV. 7-től.

3 3. oldal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció (a továbbiakban: munka-rehabilitáció) keretében munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. b) Egyéni vállalkozó: 2004/20. Adózási kérdés az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személyek fogalmáról 1. 2 a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, 2. 3 a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó), 3. 4 az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), 4. az egyéni szabadalmi ügyvivő, 5. 5 a nem közjegyzői iroda tagjaként közjegyző, 6. 5 a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. ba) Kezdő 6 egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. c) Társas vállalkozás: 1. 2 a közkereseti társaság, 2. a betéti társaság, 3. a korlátolt felelősségű társaság, 4. a közhasznú társaság, 5. 7 a közös vállalat, 6. 3 az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, 7. 8 az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is, 8. 9 a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda. d) Társas vállalkozó: törvény hatálybalépésének napjától. kihirdető törvény hatálybalépésének napjától a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja. 1 Beiktatta: évi CLXX. törvény 62. (1). Hatályos: I. 1-től. 2 Módosította: évi CI. törvény 318. (5). 3 Megállapította: évi XXVII. törvény 27. (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést 4 Megállapította: évi XCI. törvény 149. (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést 5 Megállapította: évi CI. törvény 318. (1). Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi XLII. törvény 189. (1). Hatályos: I. 1-től. 7 Beiktatta: évi XXXIII. törvény 63. (1). Hatályos: VI. 16-tól. 8 Beiktatta: évi XXXIII. törvény 63. (1). Hatályos: VI. 16-tól. Módosította: évi LXVII. törvény 22. (2). 9 Módosította: évi XXXIII. törvény 63. (1), évi XCI. törvény 149. (3). 10 Számozását módosította: évi XXXIII. törvény 63. (1). 11 Módosította: évi XXXIII. törvény 63. (1), évi CI. törvény 318. (1). 12 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 20. (2). Hatályos: I. 1-től. 13 Megállapította: évi XXVII. törvény 27. (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 14 Módosította: évi XCI. törvény 224. (1) Megállapította: évi LXXXIV. törvény 20. (3). Módosította: évi CI. törvény 318. (1).

4 e) Kiegészítő 1 tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. f) 2 Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. 3 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék, 2. 4 a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, 3. 5 az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. g) 6 Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. h) Megbízott: aki valamely tevékenységet személyesen és díjazás ellenében a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében lát el. i) Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. j) 2 Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. 2004/89. Adózási kérdés a külföldi megítélése a Tbj. alkalmazásában az Európai Unióhoz csatlakozást követően k) Járulékalapot képező jövedelem: 2008/39. Adózási kérdés a munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége Lezárva: június oldal 2007/82. Adózási kérdés a tárgyhónapban elszámolt, de későbbi időpontban kifizetésre kerülő munkabérek utáni járulékkötelezettség PM-APEH együttes tájékoztató a felszolgálási díjjal és borravalóval kapcsolatos általános forgalmi adó és járulék fizetési kötelezettségekről 2003/8. Adózási kérdés vállalati rendezvényen a dolgozók és a vendégek részére adott természetbeni juttatás utáni járulékfizetési kötelezettség munkavállalók és vendégek közötti megbontása kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 3 Módosította: évi LXXXIV. törvény 32. b). 4 Megállapította: évi I. törvény 110. (1). Hatályos: VII. 1-től. 5 Módosította: évi LXI. törvény 251. (3) a), évi CXXI. törvény 31. (6). 6 Megállapította: évi CXIII. törvény 149. (1). Hatályos: I. 1-től. 2002/18. Adózási kérdés a reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatások adózási kérdéseiről 1 Megállapította: évi XXXIII. törvény 63. (3). Hatályos: IV. 1-től. Alkalmazni kell: I. 1-től. 2 Megállapította: évi XXVII. törvény 27. (3). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést

5 5. oldal 1. 1 a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja tv ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], az Szja tv a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), 2007/84. Adózási kérdés a hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők, tolmácsok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége PM-APEH együttes tájékoztató a felszolgálási díjjal kapcsolatos általános forgalmi adó és járulékfizetési-kötelezettség megállapításáról [a évi 14. számban megjelent tájékoztatás kiegészítése] 2. 2 az 1. pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj. 3 l) 4 Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék. m) 5 A magánnyugdíjpénztár tagja: 1. a tagságra kötelezett pályakezdő, 2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy. n) 6 Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je és december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, és 2. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. -ának (1) bekezdésében meghatározott személy. o) 6 Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: 1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki az január 1-je és december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és 2. az Mpt. 3. -ának (2) bekezdésében meghatározott személy. p) Tanulószerződés: a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés. r) 7 Igazgatási szerv: 1. 8 a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési-, nyilvántartási-, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék- és tagdíj bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben - a , 41. (4)-(5) bekezdés, kivételével - az állami adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény 88. -ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a vámhatóság, 2. 9 a 34. (1), (5), (8) bekezdésének, a 35. -ának, 40. -ának, a 41. -ának (2) bekezdése és a ainak alkalmazásánál a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a 34. (10) és (12) bekezdésének, a 35. -ának, 40. -ának, a 41. -a (2) és (4)-(5) bekezdésének, a ainak alkalmazásánál az egészségbiztosítási szerv, Megállapította: évi CXIX. törvény 129. (2). Módosította: évi CXXVI. törvény 417. a). 2 Megállapította: évi LXVII. törvény 1. (2). Hatályos: I. 1-től. Módosította: évi CXIII. törvény 281. (2) a) 1, évi CXIX. törvény 202. (2) a). 3 Lásd: évi LXVII. törvény 22. (6). 4 Megállapította: évi CXXI. törvény 14. (1). Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 30. (14). 5 Megállapította: évi XLII. törvény 189. (3). Hatályos: I. 1-től. 6 Megállapította: évi CXXVI. törvény 218. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 7 Megállapította: évi LXXXV. törvény 59.. Hatályos: I. 1-től. 8 Megállapította: évi LXI. törvény 132. (2). Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Módosította: évi CIX. törvény 84. (2). 9 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) j). 10 Módosította: évi LXI. törvény 251. (5) aa), b), évi CIX. törvény 80. (1) j). 11 Hatályon kívül helyezte: évi LXI. törvény 251. (5) b). Hatálytalan: I. 1-től.

6 6. oldal s) 1 Minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. t) 2 Kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés: a munkavállalónak a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény /B. -ában foglaltaknak megfelelő munkavégzése. u) 3 Belföldi: 1. a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, 2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint 3. a hontalan. v) 4 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgári az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. w) 5 Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. -ának 18. alpontjában meghatározott személy. x) Kezdő 6 mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. z) 2 Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. zs) 7 Hajléktalan: a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár, ideértve azt a személyt is, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. EBH A társadalombiztosítási jogviszony a vállalkozói igazolvány birtoklása alapján fennáll; ebből következően fennáll a járulékfizetési kötelezettség is (1997. évi LXXX. törvény 4., 10. ). BH A törvényi mértéken felül fizetett végkielégítés nemcsak a foglalkoztató tekintetében járulékköteles (1997. évi LXXX. tv. 4. ). BH A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. (1) bek. a) pont, 57. (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. (1) bek., évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. és 20., évi XVII1. tv. 15. (7) bek., 17., 46. (2) bek.]. III. Fejezet A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK A biztosítottak 5. (1) E törvény alapján biztosított 8 a) 9 a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) 10 a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, 1 Megállapította: évi CXXVI. törvény 218. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 2 Beiktatta: évi LXX. törvény 25. (2). Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 3 Megállapította: évi I. törvény 110. (2). Hatályos: VII. 1-től. 4 Megállapította: évi I. törvény 110. (3). Hatályos: VII. 1-től. 5 Beiktatta: évi LXI. törvény 132. (3). Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 6 Megállapította: évi CXXVI. törvény 218. (3). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 7 Beiktatta: évi CXXI. törvény 14. (1). Módosította: évi CXXVI. törvény 417. b). 8 Módosította: évi XCI. törvény 224. (1) 2. 9 Megállapította: évi CXXIII. törvény 81.. Módosította: évi LXI. törvény 251. (5) aa), évi XC. törvény 21. (1) i). 10 Megállapította: évi XXVII. törvény 27. (7). Módosította: évi LXI. törvény 251. (3) a), évi CXXVI. törvény 417. c).

7 7. oldal c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, 1999/46. Adózási kérdés az ingatlan, lakás, üdülő, garázs bérbeadásából származó jövedelem és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésének összefüggései d) 1 az álláskeresési támogatásban részesülő személy, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) 2 a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű 3 önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, 2007/84. Adózási kérdés a hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők, tolmácsok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2005/11. Adózási kérdés a minimálbér változásának a hatása a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség gyakorlatára 1999/83. Adózási kérdés a felhasználási szerződés alapján tevékenységet folytatók utáni járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségről h) 4 az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) 5 a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) 6 Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő fűződő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget. 2005/11. Adózási kérdés a minimálbér változásának a hatása a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség gyakorlatára (3) 7 A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. EBH A vállalkozói igazolvány visszavonását követően a táppénzre jogosultság nem áll fenn, a jogalap nélkül felvett ellátás felróhatóság miatt 30 napon túl is visszakövetelhető (1997. évi LXXX. törvény 5., 7. ; évi LXXXIII. törvény 66. ). BH Szervezett társadalmi munka szervezője a megtérítési kötelezettség szempontjából nem minősül foglalkoztatónak [1997. évi LXXXIII. törvény 1. (1) bekezdés a) pont; Tbj. 4., 5. ; évi XCIII. törvény 87. ]. KGD Az a színlelt munkaszerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre irányul, hanem magasabb összegű társadalombiztosítási pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzését célozza, a biztosítási jogviszony törlését eredményezheti (1997. évi LXXX. törvény 5., ) KGD Tényleges munkaviszony hiányában nem jön létre a biztosítási jogviszony sem (1997. évi LXXX. törvény 5., 56. ). 1 Megállapította: évi CXXVI. törvény 219. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 2 Módosította: évi XLII. törvény 312. (3), évi LXXXVIII. törvény 26. (4) g), évi LXI. törvény 251. (3) a), (5) aa), évi CXXVI. törvény 417. d), 448. a). 3 Lásd: évi LXXXVIII. törvény. 4 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 5 Megállapította: évi CXXVI. törvény 219. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 6 Módosította: évi XCIX. törvény 207. (1) b), évi CXIX. törvény 202. (2) a), évi LXI. törvény 251. (3) a), évi CXXVI. törvény 417. e). 7 Beiktatta: évi LXXXII. törvény 33.. Hatályos: IX. 1-től.

8 8. oldal 6. (1) A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. (2) Az a személy, aki az 5. (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult. 7. (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. (2) 1 Ha a jövedelem juttatására egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni. EBH A vállalkozói igazolvány visszavonását követően a táppénzre jogosultság nem áll fenn, a jogalap nélkül felvett ellátás felróhatóság miatt 30 napon túl is visszakövetelhető (1997. évi LXXX. törvény 5., 7. ; évi LXXXIII. törvény 66. ) Szünetel a biztosítás: a) a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve 3 1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, 2. 4 ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt; 3. 5 b) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette; c) 6 az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti; d) 7 arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelő mezőgazdasági értékesítési betétlapja nem érvényes. EBH A biztosítási jogviszony szünetelése szabadságvesztés időtartama alatt nem zárja ki a rokkantsági nyugdíj megszüntetését (1997. évi LXXX. törvény 8. ; évi LXXXI. törvény 23., 30. ). 9. (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. (2) Az 5. (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. (3) Az 5. (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett személy biztosítása - a 7. (1) bekezdésében említett időszakon belül - akkor is fennáll, ha a) 8 táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, c) 5 amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt (1) Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a) 10 a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától - az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól - annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig, b) 11 ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. 1 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. Rendelkezéseit a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a január 15-éig megszerzett, decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi LII. törvény 1.. Hatályos: VII. 13-tól. 3 Ha a biztosításban töltött idő a Tbj. 8. -ának a) pontja alapján január 1-jét követően a gyermeknevelési támogatás igénybevétele miatt, annak folyósítása alatt szünetelt, ezt az időtartamot az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások megállapítása szempontjából biztosításban töltött időnek kell tekinteni. 4 Megállapította: évi XLII. törvény Hatályos: I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: évi CV. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 6 Módosította: évi CXIX. törvény 202. (1) a). 7 Beiktatta: évi CXXXI. törvény 83.. Hatályos: I. 1-től. Rendelkezéseit a január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 8 Megállapította: évi XCIX. törvény 95.. Hatályos: I. 1-től. 9 Módosította: évi LXI. törvény 251. (5) aa). 10 Megállapította: évi XCI. törvény Hatályos: I. 1-től. 11 Megállapította: évi CI. törvény Hatályos: I. 1-től.

9 őstermelő (2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: 2003/63. Adózási kérdés a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai esetében a társas vállalkozói jogviszony megszűnése időpontjának megállapítása a) 1 a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. (3) 2 A mezőgazdasági biztosítási kötelezettsége a) az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg c) az 5. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő őstermelő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. A rendelkezés meghatározza, hogy a különböző őstermelő formában (pl. őstermelői igazolvány alapján, gazdálkodó család tagjaként) mezőgazdasági tevékenységet végző, minősülő őstermelő őstermelőnek személy biztosítása mettől meddig áll fenn. Rendelkezik arról is, hogy többes jogviszony esetén hogyan alakul az biztosítása. Például ha a biztosított mezőgazdasági munkaviszonyt létesít vagy nyugdíjas lesz, akkor megszűnik az őstermelői tevékenyég alapján fennálló biztosítása, ugyanakkor ha munkaviszonya megszűnik, akkor őstermelői tevékenysége alapján biztosított lesz. EBH A társadalombiztosítási jogviszony a vállalkozói igazolvány birtoklása alapján fennáll; ebből következően fennáll a járulékfizetési kötelezettség is (1997. évi LXXX. törvény 4., 10. ). KGD A táppénz igénylés jogossága tekintetében figyelembe kell venni, hogy a felszámolás alatt álló betéti társaság beltagja (üzletvezetője) továbbra is köteles ellátni személyes közreműködés keretében a társasági szerződés alapján reá háruló feladatokat (vagyonleltár, zárómérleg-készítés) [1997. évi LXXX. törvény 10. ) 11. A biztosítás nem terjed ki: 2002/99. Adózási kérdés a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet, a Tbj. és a román-magyar, szovjet-magyar szociálpolitikai egyezmények kapcsolata a megbízási jogviszonnyal összefüggésben Lezárva: június oldal 2002/98. Adózási kérdés a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet és a Tbj. kapcsolata 2002/97. Adózási kérdés a német-magyar szociális biztonsági egyezmény 3. cikkelyének értelmezése a) 3 külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere; b) 4 a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, ba) a 13. a) pontjában említett közösségi rendelet hatálya alatt álló személyre, bb) harmadik állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát; c) 5 d) 6 PM-APEH együttes közlemény az ajándék és a reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás adóköteles értéke utáni egészségügyi hozzájárulás fizetéséről 2000/116. Adózási kérdés külföldi részvétellel működő gazdasági társaság fogalmának értelmezése a Tbj. alkalmazásában 1 Megállapította: évi XCIX. törvény 96.. Módosította: évi XCI. törvény 224. (1) Beiktatta: évi CXXXI. törvény 84.. Hatályos: I. 1-től. Rendelkezéseit a január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. Rendelkezéseit a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a január 15-éig megszerzett, decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 4 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 5 Hatályon kívül helyezte: évi LXX. törvény 42. (5) b). Hatálytalan a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 6 Hatályon kívül helyezte: évi CXIII. törvény 281. (2) b) 1. Hatálytalan: I. 1-től.

10 10. oldal 12. A 11. -ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni E törvény rendelkezéseit 2004/93. Adózási kérdés Magyarországon kiküldöttként munkát végző EGT állampolgár E 101-es igazolásánál nincs szükség annak hiteles fordítására 2004/90. Adózási kérdés EGT tagállam állampolgárának egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2004/68. Adózási kérdés az EGT tagállam állampolgárának egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2002/99. Adózási kérdés a nemzetközi magánjogról szóló rendelet, a Tbj. és a román-magyar, szovjet-magyar szociálpolitikai egyezmények kapcsolata a megbízási jogviszonnyal összefüggésben 2002/98. Adózási kérdés a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet és a Tbj. kapcsolata 2002/97. Adózási kérdés a német-magyar szociális biztonsági egyezmény 3. cikkelyének értelmezése a) 2 a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, A Tbj. 13. a) pontjának a évi LXX. törvény 27. -ával megállapított szövegét módosítani kellett, mivel időközben a 1408/71/EGK rendelet hatálya január 1-jével a 859/2003/EGK rendelet alapján elfogadott módosítások miatt már a harmadik országok állampolgáraira is kiterjed. Ezzel a módosítással függ össze a 11. b) pontjának módosítása is. b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Társadalombiztosítási ellátások 14. (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. (2) Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi szolgáltatás; b) 3 pénzbeli ellátások: ba) terhességi-gyermekágyi segély, bb) gyermekgondozási díj, bc) táppénz; c) baleseti ellátások: ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás, cb) baleseti táppénz, cc) baleseti járadék. (3) A nyugdíjbiztosítási ellátások: a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: aa) öregségi nyugdíj, ab) rokkantsági nyugdíj, ac) baleseti rokkantsági nyugdíj; b) hozzátartozói nyugellátás: ba) özvegyi nyugdíj, bb) árvaellátás, bc) szülői nyugdíj, bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások; c) 4 rehabilitációs járadék. EBH A társadalombiztosítási igazgatási szerv által vezetett nyilvántartási rendszerből való adatközléssel kapcsolatos ügy társadalombiztosítási ügy (1952. évi III. tv. 23., 349., évi LXXX. tv. 14., 18., 42. ). 1 Megállapította: évi LXX. törvény 27.. Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 2 Megállapította: évi XXVII. törvény 29.. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 3 Megállapította: évi XCIX. törvény 98.. Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 17. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (2)-(6).

11 11. oldal BH A családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt a kár összegének a megállapításánál a kártérítés címén járadékra jogosult gyermek terhére nem lehet figyelembe venni; ezek a járulékok ugyanis nem a gondozásra szoruló gyermeket, hanem - a gyermekneveléssel kapcsolatos terhek enyhítése érdekében - az őt ellátó szülőt illetik meg [1997. évi LXXX. törvény 14., évi LXXXIV. törvény, évi III. törvény 51. a)-b) pont, 64. (3) bekezdés, 164. (2) bekezdés, 206. (1) bekezdés, 229. (1) bekezdés, Legf. Bír. PK 47. és 195. sz. állásfoglalás] A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak Baleseti ellátásra jogosultak 15. (1) Baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint - a biztosítottakon túl - az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll. (2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt, b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg, c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy (a továbbiakban: fogvatartott), d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást, e) közérdekű munkát végez, f) 1 külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez. 2 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, b) 4 a 14. (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, c) 5 mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, e) bányászati keresetkiegészítésben, f) gyermekgondozási segélyben, g) 6 Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben, h) 7 rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, i) 8 a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. j) 8 megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, 1 Beiktatta: évi LXXXVIII. törvény 24.. Hatályos: X. 1-től. 2 Lásd: évi LXXXVIII. törvény. 3 Megállapította a évi XCI. törvény 224. (1) 1.3. pontjával módosított évi LXX. törvény 28. (1). Hatályos a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz 4 Megállapította: évi LXXXIV. törvény 17. (3). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (2)-(6). 5 Megállapította: évi CXXVI. törvény 222. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 6 Megállapította: évi CXXVI. törvény 222. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 7 Megállapította: évi XVII. törvény 82. (5) b). Módosította: évi CXXVI. törvény 448. b). 8 Megállapította: évi CXXVI. törvény 222. (3). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1).

12 A házastársi pótlék egy kifutó jellegű, nyugdíjszerű ellátás, amit a Nyufig folyósít, azonban a többi hasonló ellátástól eltérően - a jelenlegi szabályok szerint - nem teremt jogosultságot egészségügyi szolgáltatásra. A házastársi pótlékban részesülő idős emberek szociális alapon is biztosítottá válhatnak, ez azonban bejelentési kötelezettséggel jár. Ezért indokolt, hogy a házastársi pótlékban részesülők ezen ellátásuk alapján váljanak jogosulttá, így nem kell külön bejelentkezniük a hatóságnál, hanem a folyósító szerv teljesíti a bejelentést. A módosítás tartalmazza azt is, hogy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy, valamint a 40%-os mértékben egészségkárosodást (amely megfelel az 50%-os munkaképesség-változásnak) szenvedett személy, továbbá a mezőgazdasági járadékban részesülő személy is jogosult - a központi költségvetés járulékfizetése alapján - természetbeni ellátásokra. A törvény alapján egyértelművé válik, hogy csak a Magyarországon működő oktatási intézmények tanulói/hallgatói jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, a külföldi egyetemen, főiskolán hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgároknak viszont a külföldi hallgatói jogviszonyuk alapján nincs ellátási jogosultságuk Magyarországon. k) 1 a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, l) 2 a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú személy, m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, n) fogvatartott, o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 54. -a alapján szociálisan rászorult személy, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki, p) 3 egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult, r) 4 a 39. (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, s) 5 nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét, t) 6 hajléktalan. (2) A 13. hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra. (3) 7 Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. (4) 8 Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi. (5) 9 Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg. 16/A. 10 A 16. (1) bekezdésének i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is. Lezárva: június oldal A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés 11 1 Megállapította: évi CXXI. törvény 14. (2). Módosította: évi CXXVI. törvény 417. f). 2 Módosította: évi CXXI. törvény 31. (6). 3 Megállapította: évi CXIX. törvény Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXIX. törvény Módosította: évi LXI. törvény 251. (3) a). 5 Beiktatta: évi CI. törvény Módosította: évi LXI. törvény 251. (5) aa). 6 Megállapította: évi CXXI. törvény 14. (2). Hatályos: IV. 1-től. 7 Megállapította: évi XXVII. törvény 30. (2). Módosította: évi LXI. törvény 251. (5) b), évi CXXI. törvény 31. (6). 8 Megállapította: évi XXVII. törvény 30. (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett a) nyugdíjjáradékra, vagy b) egyösszegű kifizetésre szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint. 9 Beiktatta: évi CXXI. törvény 14. (3). Hatályos: IV. 1-től. 10 Beiktatta: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 11 Megállapította: évi XLII. törvény Hatályos: I. 1-től.

13 13. oldal IV. Fejezet AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE (1) 2 A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a) 3 a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék) és nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, b) a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék), c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot, d) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást, e) 4 a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot 5 fizet. (2) A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. (3) A külön törvényben meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeit a központi költségvetés fizeti. (4) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul. (5) 6 A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. 2007/140. Adózási kérdés évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai 2007/129. Adózási kérdés évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai 2007/81. Adózási kérdés az üzemi baleset következtében megállapított jövedelempótló kártérítés nem képez járulékalapot 2002/24. Adózási kérdés a végkielégítés címén és a felmentési időre járó személyi jövedelemadó és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség APEH közlemény a évben elvégzett munka értékelése függvényében évben, a biztosítás fennállása alatt, valamint annak megszűnését követően kifizetett prémium utáni járulékok megállapításáról APEH közlemény a foglalkoztatók (kifizetők) körében bekövetkezett változásokról, különös figyelemmel a végrehajtói irodára, illetve azok tagjaira APEH tájékoztató a január 1-jét követően kifizetett járulékalapot képező jövedelmek utáni járulékok mértékének megállapításával kapcsolatban APEH közlemény a december 31-ét követően évre kifizetett tizenharmadik havi juttatás, bér és prémium utáni járulékfizetési kötelezettség szabályairól EBH A társadalombiztosítási igazgatási szerv által vezetett nyilvántartási rendszerből való adatközléssel kapcsolatos ügy társadalombiztosítási ügy (1952. évi III. tv. 23., 349., évi LXXX. tv. 14., 18., 42. ). 1 Megállapította: évi XCIX. törvény 99.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi CXXI. törvény 14. (4). Hatályos: I. 1-től. A évi CXXI. törvény 30. (10) szerint a IV. 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd: ugyane törvény 30. (10). 4 Beiktatta: évi CXXI. törvény 14. (5). Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 30. (14). 5 Lásd: évi CXXVI. törvény Beiktatta: évi CXIII. törvény Módosította: évi XCI. törvény 152., évi CXXVI. törvény 448. c).

14 14. oldal 19. (1) 1 A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. (2) 1 A biztosított által nyugdíjjárulék mértéke a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. (3) 1 A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. (4) 2 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4350 forint (napi összege 145 forint). A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági, valamint a hozzátartozói nyugellátások évtől átkerültek az Egészségbiztosítási Alap kiadásai közül a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai közé, de finanszírozásuk továbbra is az Egészségbiztosítási Alapból pénzeszköz átadással történik. A törvényben szereplő megoldás alapján az ezzel összefüggő járulékátcsoportosításra évtől kerül sor. E változáson túlmenően egyéb okokból (finanszírozási konstrukció változás) is szükség van az Egészségbiztosítási Alap bevételeit képező járulékok módosítására. E változások azonban nem jelentik sem a munkáltatói, sem az egyéni járulékterhek növekedését, mindössze az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap közötti járulékbevétel megosztás változik. A változtatás alapján - a jelenlegi 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékra csökken (ebből 0,5 százalék a pénzbeli-, 4,5 százalék a természetbeni járulék); - egyidejűleg a jelenleg 21 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra emelkedik; - a jelenleg 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékra csökken (ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli járulék pedig 2 százalék); - egyidejűleg a jelenleg 8,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik (ebből a magán-nyugdíjpénztári tagdíj változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék). A fentieken túlmenően az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási konstrukció változásával összefüggésben - az ún. nemzeti kockázatközösség keretében fizetett járulék fix összegűvé válik, összege havi 4350 forint (5) 3 A foglalkoztató az 5. -ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. (6) 4 A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. A társadalombiztosítási járulék (1) 6 A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. (2) 7 Az 5. (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 1 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. Rendelkezéseit a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a január 15-éig megszerzett, decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. Rendelkezéseit a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a január 15-éig megszerzett, decemberi járulékalapot képező jövedelmekre még a december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1)-(2). 3 Módosította: évi CI. törvény 318. (1). 4 Megállapította: évi CXXI. törvény 14. (7). Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 30. (14). 5 Megállapította: évi LXXXII. törvény 34.. Hatályos: IX. 1-től. 6 Módosította: évi LXI. törvény 138., évi CXXVI. törvény 448. c). 7 Megállapította: évi CXXXI. törvény 85.. Módosította: évi CXXVI. törvény 417. g)-h).

15 15. oldal (3) 1 Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. 74/2006. Számviteli kérdés 2006 szeptemberétől a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatónak általános szabályként legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni. Ha a foglalkoztatott bére a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a foglalkoztatónak kell a bér és a minimálbér kétszerese közötti részre jutó egyéni járulékokat is megfizetnie. Ez utóbbi tételeket hová kell könyvelni? A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 20. -ának (3) bekezdése szerint, ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot és a foglalkoztató nem él az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 17/A. -ában meghatározott bejelentési jogával, a Tbj ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. A számviteli elszámolás során a járuléktöbblet olyan foglalkoztató általi (személyi jellegű) juttatásnak minősül, amely egyébként a biztosítottat (a munkavállalót) terheli (terhelné). Ennek megfelelően ezen tételeket a személyi jellegű ráfordítások között, személyi jellegű egyéb kifizetésként indokolt megjeleníteni a könyvvitelben, hasonlóan például a munkáltatót terhelő, illetve az általa átvállalt személyi jövedelemadóhoz. (A foglalkoztatót terhelő, a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapra számított 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot viszont teljes egészében bérjárulékként kell kimutatni akkor is, ha a bér a minimálbér kétszeresét nem éri el.) [2000. évi C. törvény 79. (3), évi LXXX. törvény 20. (3)] 2006/87. Adózási kérdés változások a járulékfizetési kötelezettségnél (4) 2 A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti vagy a biztosított foglalkoztatására tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít. BH A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. (1) bek. a) pont, 57. (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. (1) bek., évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. és 20., évi XVII1. tv. 15. (7) bek., 17., 46. (2) bek.]. Korkedvezmény-biztosítási járulék 3 20/A. 4 (1) 5 A foglalkoztató a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. (2) A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Járulékalapot nem képező jövedelem 21. Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját: 6 a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, b) 7 az Szja tv. 7. -a (2) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a tag javára havonta fizetett tagdíjnak, illetve hozzájárulásnak az a része, amelyet az Szja tv. 7. (1) bekezdésének k) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja tv. 7. -a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is], c) 8 a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), 1 Beiktatta: évi LXI. törvény Módosította: évi CXXXI. törvény 160. a), évi CXXVI. törvény 417. h). 2 Beiktatta: évi CXXXI. törvény 85.. Módosította: évi CXXVI. törvény 417. i). 3 Beiktatta: évi CXXI. törvény 14. (8). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi CXXI. törvény 14. (8). Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 30. (14). 5 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: XI. 24-től. Lásd: évi CXXVI. törvény Módosította: évi LXI. törvény 251. (3) a). 7 Megállapította: évi CXIII. törvény Módosította: évi XCI. törvény 224. (1) 1.1, évi CXIX. törvény 202. (1) a), évi CXXVI. törvény 417. j). 8 Megállapította: évi CXXVI. törvény 226. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1).

16 16. oldal d) 1 a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, e) 2 a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. 22. (1) 3 A 4. a) pont 4-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót az álláskeresési támogatás után a 19. (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege után a 19. (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli. (2) A 5. (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos, szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 24. (1) 6 A foglalkoztatott a 19. (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a 20. (1)-(2) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A foglalkoztatott nem fizet a) nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló után, b) 7 egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. -ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 27. -ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. (2) 8 A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ) /9. Adózási kérdés a járulékfizetési felső határ változása A nyugdíjjárulék felső határának mértéke és számításának módja megváltozik. A korábbi tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset háromszorosának naptári évre számított összege helyébe fix összeg lép, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg. (3) 10 A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. A Tbj ának (1) bekezdése sorolja fel azon jövedelmeket, amelyek után a biztosított nem fizet egészségbiztosítási járulékot. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 27. (2) bekezdése alapján kifizetett összeg hasonló esetben jár, mint az Mt. 88. (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, ezért indokolt az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot nem képező jövedelmek közé sorolni. (4) 11 Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az (1)-(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni. 1 Beiktatta: évi XLII. törvény Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi CXXVI. törvény 226. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 3 Megállapította: évi XVII. törvény 82. (5) c). Hatályos: IV. 7-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi XCIX. törvény 207. (1) b). Hatálytalan: I. 1-től. 5 Módosította: évi XCIX. törvény 207. (1) b), évi XLII. törvény 312. (2), évi CV. törvény Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 7 Megállapította: évi CXXVI. törvény 227. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 8 Megállapította: évi CI. törvény Módosította: évi LXI. törvény 251. (3) a). 9 A felső határ egy naptári napra jutó összege a évben 5520 forint, a évben 6020 forint, a évben 6490 forint, a évben forint, a évben forint, a évben forint, a évben forint, a évben forint, a évben forint. Lásd: évi CXXV. törvény 48. (1), évi CXXXIII. törvény 51. (1), évi LXII. törvény 45. (1), évi CXVI. törvény 51. (1), évi CXXXV. törvény 55. (1), évi CLIII. törvény 58. (1), évi CXXVII. törvény 55. (1), évi CLXIX. törvény 55. (1). 10 Megállapította: évi CXXVI. törvény 227. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 11 Megállapította: évi XCI. törvény 154. (2). Hatályos: I. 1-től.

17 Hatályos évi LXXX. törvény - a társadalombiztosítás ellátásaira a ma 17. oldal (5)-(7) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. 25/A (1) 5 A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését. (2) 6 Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. (3) 7 Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével a 19. (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) fizet. A járulékot és a tagdíjat központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. (4) 8 A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. a) pont 5. és alpont] terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. (5) 9 A központi költségvetés a 16. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. (1) bekezdésének c)-f), h)-o), s) és t) pontjaiban meghatározott személyek után havonta 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. (6) 10 A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény 4/A. -a szerinti prémiumévek programhoz kötődően a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, illetve nyugdíjbiztosítási járulék különbözetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti. A megtérítésre évente utólag, azon prémiumévek programban részt vevő munkavállalók járuléka vonatkozásában kerül sor, akiknek a külön jogszabály szerinti járulékkiegészítésre való jogosultsága a tárgyévben megszűnt, ide nem értve az elhalálozás miatti megszűnés esetét. (7) 11 A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után - a 19. (1) bekezdésétől eltérően - a foglalkoztató 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A vendéglátó üzlet felszolgálója a (2) bekezdésétől eltérően - fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a nyugdíjjárulékot is magában foglaló 15% nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről. PM-APEH együttes tájékoztató a felszolgálási díjjal kapcsolatos általános forgalmi adó és járulékfizetési-kötelezettség megállapításáról [a évi 14. számban megjelent tájékoztatás kiegészítése] PM-APEH együttes tájékoztató a felszolgálási díjjal és borravalóval kapcsolatos általános forgalmi adó és járulék fizetési kötelezettségekről APEH tájékoztató a felszolgálási díj és a borravaló utáni járulékfizetési kötelezettségről 1 Hatályon kívül helyezte: évi LXI. törvény 251. (5) b). Hatálytalan: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXI. törvény 14. (9). Hatályos: I. 1-től. A évi CXXI. törvény 30. (10) szerint a IV. 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Lásd: ugyane törvény 30. (10). 3 Hatályon kívül helyezte: évi XLII. törvény 312. (3). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: évi XCIX. törvény Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: évi XVII. törvény 82. (5) d). Az első mondat szövegét megállapította: évi LXXXIV. törvény 17. (4). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (2)-(6). 6 Megállapította: évi LIII. törvény 47. (2). Módosította: évi CXIX. törvény 202. (1) a). 7 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 8 Megállapította: évi LXXXIV. törvény 17. (5). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (2)-(6). 9 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. Lásd még: évi CXXVI. törvény 482. (1)-(2). 10 Beiktatta: évi LXXII. törvény 3. (4) a). Hatályos: X. 1-től. 11 Beiktatta: évi LXXXII. törvény 35.. Az utolsó mondatot beiktatta: évi CXIX. törvény 134. (2). Hatályos: I. 1-től.

18 18. oldal (8) 1 A foglalkoztató a START-kártyával rendelkező biztosított foglalkoztatása alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének a külön törvényben meghatározottak szerint tesz eleget. 2008/40. Adózási kérdés tájékoztató a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés egyes kérdéseiről A felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályait megállapító külön jogszabály október 1. napján lép hatályba. Ennek megfelelően a Tbj. 4. -ának a járulékalapul szolgáló jövedelmet meghatározó k) pontját ki kell egészíteni a felszolgálási díjjal, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összegével, továbbá a Tbj ának kiegészítésével rendelkezni kell arról, hogy a e jövedelem után a foglalkoztató a Tbj ának (1) bekezdésétől eltérően nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) is magába foglaló nyugdíjjárulékot fizet. E jövedelmeket a 24. (1) bekezdésének módosítása értelmében nem terheli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. A jövőben a természetbeni juttatás járulékalapja a jövedelemadóval növelt összeg lesz. A foglalkoztató a START-kártyával rendelkező pályakezdő biztosított után - a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény módosításáról rendelkező évi LXXIII. törvény 4/A. -ában meghatározottak szerint kedvezményes járulékfizetésben részesül, ezért szükséges a Tbj ának (8) bekezdéssel történő kiegészítése. (9) 2 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a foglalkoztató az e törvény szerinti társadalombiztosítási, a biztosított az e törvény szerinti nyugdíjjárulék- (tagdíj-) fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti. Az ekhót fizető biztosítottat egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem terheli. (10) 2 A mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek a 19. (1) bekezdés szerinti társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően fizetik meg. A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése 27. (1) 3 A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. (2) 4 A biztosított társas vállalkozó a 19. (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. (3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni. (4) 5 A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. (5) 6 A társas vállalkozás a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették (1) A 27. -ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, 1 Beiktatta: évi LXXXII. törvény 35.. Hatályos: X. 1-től. 2 Beiktatta: évi CXX. törvény 14. (2). Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időponttól megszerzett bevételre és az azzal összefüggő kötelezettségekre kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi CXXXI. törvény 86. (1). Módosította: évi CXXVI. törvény 417. k), 448. c). 4 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 5 Beiktatta: évi CXXXI. törvény 86. (2). Módosította: évi CXXVI. törvény 417. i). 6 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: XI. 24-től. 7 Lásd: évi CXXVI. törvény Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.

19 19. oldal b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése 29. (1) 1 A biztosított egyéni vállalkozó a 19. (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. (2) 2 (3) 3 Az egyéni vállalkozó a 19. (2)-(3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig. (4) 4 Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, e) a 31. (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó keresőképtelen. (5) 4 Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. (6) 5 A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. (7) 6 A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a 19. (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 31. (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 2005/11. Adózási kérdés a minimálbér változásának a hatása a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség gyakorlatára (8) 7 A Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. 8 1 Megállapította: évi CXXXI. törvény 87. (1). Módosította: évi CXXVI. törvény 417. h), 417. k). 2 Hatályon kívül helyezte: évi CXXVI. törvény 448. d). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Megállapította: évi LXI. törvény Módosította: évi CXXVI. törvény 448. e). 4 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: IX. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. 5 Megállapította: évi CXXXI. törvény 87. (2). Módosította: évi CXXVI. törvény 417. i). 6 Beiktatta: évi XLII. törvény Módosította: évi LXI. törvény 251. (3) a), évi CXXVI. törvény 448. f). Az utolsó mondatot beiktatta: évi CLVI. törvény 19.. Hatályos: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: XI. 24-től. 8 Lásd: évi CXXVI. törvény

20 20. oldal 29/A. 1 (1) 2 Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) havonta a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Tekintettel arra, hogy január 1-jétől az elektronikus úton teljesítendő, havi gyakoriságú adó- és járulékbevallás az adózók teljes körére kiterjesztésre kerül (megszűnik a papíralapú bevallás rendszere), ezért szükséges rendelkezni arról, hogy a minimum járulékalap utáni járulékfizetés alól az adózó úgy mentesülhet, hogy az Art. 31. (2) bekezdése szerinti elektronikus bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelmet tünteti fel járulékalapként. Az adózó a bejelentésnek (változásbejelentésnek) tehát a bevallás keretében tehet eleget, nincs szükség külön nyomtatvány (bejelentőlap) benyújtására. A minimum járulékalapnál kisebb összegű munkabér esetén, ha a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékkülönbözetet különadó címén (nem járulékként) fizeti meg. Ezáltal megszűnik az a szabály, ami lehetővé teszi például azt, hogy a munkavállaló keresőképtelensége esetén adott esetben jóval nagyobb jövedelemre (táppénzre) tegyen szert, mint amennyit munkabérként kap. Az ellátás ugyanis a jelenlegi szabály szerint nem a valós jövedelmen alapul (a foglalkoztató fizeti meg az egyéni járulék egy részét), ami ellentétes az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás jövedelempótló funkciójával. Egyértelművé válik, hogy a külön törvényben meghatározott szabályok szerint járulékot fizető adózókra a minimum járulékalappal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak: így a START-kártyával történő foglalkoztatás esetében, az ekho-t (is) választó biztosított foglalkoztatójának, valamint azon foglalkoztatónak sem kell a minimum járulékalap után járulékot fizetni, aki/amely a külön törvényben meghatározottak szerint járulékkedvezményt érvényesít (pl. mikro-, kis- és középvállalkozásnál történő foglalkoztatás-bővítés esetén a évi CLXXX. tv. alapján, 50 év feletti álláskereső személy foglalkoztatása esetén az Flt. 18/A. alapján). (2) 3 Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál értelemszerűen alkalmazni kell a 29. (4)-(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit. (3) 4 Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. (1)-(3) bekezdés szerinti járulékokat az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző fűződő év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül /67. Adózási kérdés eva hatálya alá tartozó társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének alapja, a minimálbérnél magasabb összeg adókötelezettsége 2004/1. Adózási kérdés az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében a minimálbérnél magasabb járulékalap vállalása nem keletkeztet szja fizetési kötelezettséget (4) 6 A (3) bekezdéstől eltérően a 31. (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést (1) Az 5. (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet. (2) A foglalkoztató - akihez jogviszonyára tekintettel a természetes személynek járulékalapot képező jövedelmet juttatnak - a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja az (1) bekezdésben meghatározott járulékok (tagdíj) levonását, megfizetését és bevallását. A fizetési-, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek. 8 Ha a foglalkoztatott a belföldi foglalkoztatójával fennálló jogviszonyára tekintettel szerez külföldi jogi vagy természetes személytől járulékalapot képező jövedelmet (ún. anya-leányvállalat típusú juttatás), a törvény szerint a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékon felül a belföldi foglalkoztató átvállalhatja az egyéni járulékok (tagdíj) megfizetését, bevallását is. E lehetőség január 1-jétől visszamenőlegesen lenne alkalmazható tekintettel arra, hogy számos esetben a foglalkoztatók nemcsak a társadalombiztosítási járulék megfizetését vállalják át, hanem a biztosítottat terhelő járulékokat is levonják a juttatásból, és a bevallási és fizetési kötelezettséget a foglalkoztatóra irányadó általános szabályok szerint teljesítik. 1 Beiktatta: évi XLIII. törvény 28. (1). Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXXI. törvény 88.. Módosította: évi CXXVI. törvény 417. g). 3 Módosította: évi XCI. törvény 224. (1) 1.1., évi CXXI. törvény 31. (6). 4 Módosította: évi XCI. törvény 224. (1) 1.1, évi CXIX. törvény 202. (1) a), évi LXI. törvény 251. (5) aa). 5 Lásd: évi CLXIII. törvény Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CXXVI. törvény 482. (1). 7 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: I. 1-től. Ezt követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni I. 1-jétől visszamenőlegesen választás szerint alkalmazható a évi LXI. törvény 251. (6) a) pontja értelmében.