NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének február havi helyzetéről március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (

2 ÖSSZEFOGLALÁS Az államháztartás központi alrendszerének február havi pénzforgalmi adatai Az államháztartás központi alrendszerének február havi hiánya 337,0 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 360,4 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 11,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 12,2 milliárd forintos szufficittel zártak február hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 393,9 milliárd forint volt. Az államháztartás központi alrendszerének február végi hiánya így 339,5 milliárd forintra teljesült. A és év költségvetése havi lefutása tekintetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes adónemeket érintő változások következtében (néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre) a két időszak összehasonlítása mindezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges. Központi költségvetés Bevételek A központi költségvetés február havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 80,9 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek főként az általános forgalmi adó - előző évet meghaladó befizetései, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Kiadások A központi költségvetés február havi kiadásai 36,7 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. A költségvetési szervek kiadásainak alakulásában kiemelt szerepet játszanak a május 1-jétől, valamint a január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények kiadásai. Kamategyenleg A kamatkiadások 2013 februárjában 277,0 milliárd forintot tettek ki, 9,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig közel 5,4 milliárd forintos szintet értek el, 2,6 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (271,6 milliárd forint) így összességében 7,2 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakához képest, mely döntően a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.

3 2 TB Alapok A társadalombiztosítási alapok február havi 11,2 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,1 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 10,1 milliárd forintos többletéből tevődik össze február hónapjában az Alapok együttes hiánya 3,7 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím a évtől már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza. Elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok február havi 12,2 milliárd forintos többlete az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett, a havi szufficit 2,1 milliárd forinttal elmaradt a tavalyi év azonos havi értékétől. Az alapok összes bevétele 6,4 milliárd forinttal, kiadása pedig 4,3 milliárd forinttal kisebb összegben teljesült. A bevételek közül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevételeiből és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb. Továbbá az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból kisebb bevétel származott, ezen felül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. Az államháztartás központi alrendszerének február havi főbb pénzforgalmi adatai a következők: milliárd forintban Index (%) milliárd forintban Index (%) évi előzetes tény (1) I-II. hó tény (2) előzetes tény=100 (2/1) évi törvényi előirányzat (1) I-II. hó tény (2) előirányzat= 100 (2/1) Központi költségvetés egyenlege -620,1-319,3 51,5-834,5-451,1 54,1 bevétel: 9 376, ,5 15, , ,8 13,8 kiadás: 9 996, ,8 17, , ,9 16,8 Elkülönített állami pénzalapok egyenlege 130,4 34,9 26,8-7,3 49,6-679,5 bevétel: 508,8 86,8 17,1 431,4 79,6 18,5 kiadás: 378,4 51,9 13,7 438,7 30,0 6,8 Társadalombiztosítási alapok egyenlege -117,8-2,2 1,9 0,0 62,0 - bevétel: 4 509,8 748,5 16, ,6 822,5 17,7 kiadás: 4 627,6 750,7 16, ,6 760,5 16,3 EGYENLEG ÖSSZESEN -607,5-286,6 47,2-841,8-339,5 40,3 bevétel: , ,8 15, , ,9 15,1 kiadás: , ,4 17, , ,4 16,4

4 3 I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATAINAK FŐBB JELLEMZŐI A. A BEVÉTELEK RÉSZLETES ÁTTEKINTÉSE 1. Február hónapban a társasági adóból a központi költségvetésben 19,4 milliárd forint bevétel keletkezett, mely a 22,2 milliárd forintos befizetés és a 2,8 milliárd forint kiutalás különbözeteként képződött. Az egyenleg a tavalyi év azonos időszakához képest 5,2 milliárd forinttal teljesült alacsonyabban: a befizetések 5,3 milliárd forinttal (19,3%-kal), a kiutalások pedig 0,1 milliárd forinttal (3,8%-kal) csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hitelintézeti járadék jogcímen a központi költségvetésben 0,5 milliárd forint bevétel realizálódott. Ebben a hónapban az adózóknak nem volt járadékfizetési kötelezettségük. A cégautóadóból február hónap során 1,0 milliárd forint bevétel teljesült, mely a év azonos időszakát 43,4%-kal haladta meg. Az energiaellátók jövedelemadója címén az év második hónapjában a központi költségvetésben 45,9 millió forint bevétel keletkezett. Ez az összeg 963,7 millió forinttal tér el a év azonos időszakában keletkezett bevételtől. Az eltérés a tavalyi kiugróan magas, szokásostól eltérő teljesülés következménye. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban 2,7 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók február hónapban 0,4 milliárd forinttal (13,1%-kal) kevesebb adót fizettek be, mint a év azonos időszakában. Az energiaadóból 2,3 milliárd forint bevétel folyt be a központi költségvetés számlájára, amely összeg 0,6 milliárd forinttal (31,5%-kal) magasabb a februári bevételnél. A magasabb teljesülés hátterében a vártnál kisebb kiutalás áll. A környezetterhelési díj mérlegsoron a jóváírások és terhelések egyenlegeként 25,0 millió forint bevétel keletkezett, mely az előző év február havi eredményétől 79,9 millió forinttal (76,2%-kal) maradt el. Bányajáradék címén februárban 5,7 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A februári adathoz képest 6,0 milliárd forinttal, azaz 51,2%-kal volt alacsonyabb a befizetés. A bevétel elmaradásának hátterében elsősorban a gázértékre bevezetett felső korlát, valamint a nyersolaj világpiaci árának csökkenése áll. Játékadóból az év második hónapjában 2,4 milliárd forint bevétel keletkezett a központi költségvetésben, amely 4,0 milliárd forinttal (62,5%-kal) alacsonyabb a évi azonos havi befizetésnél.

5 4 Az egyéb befizetések mérlegsoron február hónapban 1,5 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az egy évvel korábbi 1,4 milliárd forint összegű bevételt 0,1 milliárd forinttal (13,1%-kal) meghaladta. Ezen a mérlegsoron a NAV által beszedett bírság- és pótlékbevételek szerepelnek. Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelennek meg a költségvetési törvény 12. -ának (1) bekezdésében meghatározott központosított bevételek (pl. a rehabilitációs hozzájárulásból, a környezetvédelmi termékdíjakból, valamint a különféle bírságokból származó bevételek). Február hónapban 13,7 milliárd forint bevétel teljesült a mérlegsoron. A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron februárban a központi költségvetésnek 0,7 milliárd forint kiutalása keletkezett. Ezen adónemnél nem volt előlegfizetési kötelezettség, így ebben a hónapban a kiutalások domináltak. A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból 2013 februárjában 0,1 milliárd forint bevétel származott január 1-jétől az adónem megszűnt, de az áthúzódó pénzforgalmi hatás miatt idén még jelentkezett befizetés. A kisadózók tételes adója új adónem, amely január 1-jétől hatályos. Február hónapban 1,8 milliárd forint bevétel teljesült. A kisvállalati adó is új adónem, amely január 1-jétől hatályos. Februárban 0,4 milliárd forint bevétel realizálódott. A közműadó mérlegsoron február hónapban nem keletkezett bevétel. Az adónem január 1-jével került bevezetésre, az adót az adózók évente kétszer fizetik be. Az első befizetési kötelezettség március 20-án esedékes. 2. Februárban az általános forgalmi adóból 215,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összeget 42,1 milliárd forinttal múlta felül. A túlteljesülés hátterében a kiutalási határidőre vonatkozó szabályok változása áll: a kiutalási határidő 45 napról 75 napra emelkedett. A bruttó befizetés 331,1 milliárd forint (a bázishoz képest 1,9 milliárd forinttal alacsonyabb), a visszautalás pedig 115,4 milliárd forint (a bázishoz képest 44,0 milliárd forinttal alacsonyabb) volt. A bevétel 87,9%-a a belföldi áfabevételekből, 7,3%-a az importáfa-befizetésekből, míg 4,8%-a a dohánygyártmányok áfabefizetéseiből származott. A jövedéki adóból realizált bevétel február hónapban 64,1 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 1,6 milliárd forinttal, 2,4%-kal magasabb volt. Az üzemanyagok esetében 31,4 milliárd forint jövedékiadóbevétel keletkezett, amely 2,0 milliárd forinttal (6,0%) maradt el a bázishavi bevételtől. A dohánygyártmányok jövedéki adója (29,4 milliárd forint) 4,4 milliárd forinttal volt magasabb a február havi bevételnél (25,0 milliárd forint), melynek oka a befizetések hónapok közötti átrendeződése. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 3,3 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely 0,9 milliárd forinttal alacsonyabb a bázisidőszaki összegnél. A

6 5 szeszesitalok és egyéb termékek utáni bevételek elmaradásának hátterében a gyengébb forgalom áll. A regisztrációs adóból az év második hónapjában 1,1 milliárd forintos bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely 119,2%-a a tavalyi év azonos időszaka teljesítésének. A növekedés hátterében a külföldről behozott használt autók forgalomba helyezésének növekedése áll, mely kompenzálta az új autók forgalomba helyezésének csökkenését. A távközlési adóból február hónapban 3,0 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A távközlési adó július 1-jétől hatályos adónem, az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett. A pénzügyi tranzakciós illeték mérlegsoron a költségvetésnek február hónapban 13,4 milliárd forint bevétele keletkezett. Az új adónem január 1-jétől került bevezetésre. A biztosítási adóból február hónapban 4,1 milliárd forint bevétel keletkezett. Az új adónem január 1-jétől a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki. A biztosítási adó a biztosító bruttó díjbevételére kerül kivetésre, mértéke biztosítási ágazatonként eltérő. 3. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele február hónapban 123,0 milliárd forint volt, amely a 125,1 milliárd forintos bruttó befizetés és a 2,1 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 3,9 milliárd forinttal, 3,0%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél februárjában az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 4,1 milliárd forinttal (3,2%-kal), míg a kiutalások 0,2 milliárd forinttal (9,9%-kal) csökkentek. Az alacsonyabb teljesülés hátterében a január 1-jével életbe lépő fél-szuperbruttó kivezetésének hatása áll. Az illetékbefizetések februári a tavalyi év februári bevételéhez viszonyítva 8,9%-kal, 0,7 milliárd forinttal magasabb összege 8,8 milliárd forintot tett ki. A növekedés jórészt az önkormányzatok támogatási rendszerének változásával hozható összefüggésbe. Az önkormányzatok 2013 januárjától már nem részesülnek e jogcím bevételéből, helyette normatív támogatás érvényesül. A gépjárműadóból 20,8 millió forint bevétele keletkezett a költségvetésnek. A törvény szerinti jelentősebb befizetési kötelezettség márciusban és szeptemberben jelentkezik. Az önkormányzati feladatok és azok ellátását biztosító források szabályozásának változása eredményeként az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó 60%-át átutalják a központi költségvetésbe. A 2010 novemberétől fizetendő közteherből, a háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díjból az év második hónapjában 2,0 millió forintos bevétele származott a központi költségvetésnek.

7 6 A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98%-os különadóból a központi költségvetésnek februárban 94,3 millió forint bevétele keletkezett. 4. A központi költségvetési szervek bevételei februárban 114,7 milliárd forintot tettek ki, 15,8%-kal meghaladva a évi februári bevételeket. Az eltérést számos tényező okozta. Ebből kiemelhető, hogy 2013 februárjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az intézményeknek utalt támogatás mintegy 6,6 milliárd forinttal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek - működési célra - átadott pénzösszeg közel 1,9 milliárd forintot tett ki, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál pedig megtörtént a Nemzeti Államigazgatási Központ átutalt számlaegyenleg összegének (1,1 milliárd forint) a jóváírása. Áttekintve a havi bevételeket, februárban a közhatalmi és intézményi működési bevételek összesen 33,4 milliárd forintot, a különféle működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékű bevételek pedig összesen 58,8 milliárd forintot tettek ki. E hónapban előirányzat-maradvány átvételére mintegy 7,4 milliárd összegben került sor. 5. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címen februárban 98,9 milliárd forint folyt be, ez az előző évi februári bevétel 118,9%-a. A nem uniós bevételek (közel 11,4 milliárd forint) februárjában 1,3%-kal maradtak el az előző év azonos időszakának a bevételeitől. Ez számos tényező hatásaként alakult ki. Ebből kiemelhető, hogy az idei februári hazai bevételek között jelenik meg a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Operatív Programjain függő tételként jóváírt 7,2 milliárd forint bevétel, amely a későbbiekben uniós bevételként kerül rendezésre. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei között az EU támogatás februárban 87,5 milliárd forintot tett ki, mely magasabb az előző év azonos időszakában keletkezett bevételekhez képest. Ezen belül a legnagyobb összegű bevétel az Új Széchenyi Terv Operatív Programjaihoz társítható 72,5 milliárd forint összegben, mely a kiadásokhoz képest azonban mindössze 61%-os bevételi arányt jelent. Ez egyes operatív programok (OP) számláinak átmeneti likviditási problémájára (Gazdaságfejlesztés OP, Környezet és Energia OP), valamint a kiadásokra jutó uniós bevételek hónapok közötti átcsúszására (Társadalmi Megújulás OP, Társadalmi Infrastruktúra OP) vezethető vissza. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Halászati Operatív Program keretében összesen 14,9 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra. 6. A központi költségvetési szervektől származó befizetések összege februárban közel 0,7 milliárd forintot tett ki, kismértékben elmaradva az egy évvel korábbi befizetésektől. Az idei befizetésekből mintegy 0,5 milliárd forint a évi költségvetési törvény 10. -ának (7) bekezdésében előírt befizetési kötelezettség (a Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggésben a évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő kiadási megtakarítás befizetése a központi költségvetési szervek által) teljesítéséből származott. A fennmaradó részt döntően a költségvetési törvény 10. -ában a kizárólag saját bevételből gazdálkodó intézmények részére tételesen előírt befizetési kötelezettség teljesítése tette ki

8 7 (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, kormányhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet). 7. A helyi önkormányzatok befizetései címen ebben a hónapban a teljesítés 782,2 millió forint volt. Ez a sor tartalmazza: a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az ÁSZ ellenőrzése során megállapított, jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeit, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatát; a helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti, valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a GYES-ről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó évi szociális hozzájárulási adóváltozásból eredő kiadási megtakarításokhoz kapcsolódó befizetéseit; valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 74. -ában foglaltaknak megfelelően fizetendő hozzájárulás összegét. 8. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek februári összege 3,8 milliárd forint volt, amely alapvetően két bevételi tételből eredt. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből 2,1 milliárd forint bevétele származott februárban a költségvetésnek. A koncessziós befizetések februári összege közel 1,4 milliárd forintot tett ki, amely nagyobb részben a szerencsejáték koncesszióhoz kapcsolódott. A tavaly februári bevétel 1,7 milliárd forintot tett ki, az ideihez képest számított nagyságrendi eltérést a kvótaértékesítési bevételek érkezése eredményezi. 9. A költségvetés kamatbevételei februárban közel 5,4 milliárd forintot tettek ki. Ez általában két részből tevődik össze: a forintban fennálló adósság és követelések kamatából, valamint a devizában fennálló adósság és követelések kamatából. A forintban fennálló adósság és követelések kamatának része a forintállamkötvények kamata, melynek következtében közel 3 milliárd forint összegű bevétel jelenik meg a költségvetésben. Az MNB a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után 2,3 milliárd forintot fizetett. A devizában fennálló követelések után 0,1 milliárd forint bevétel származott februárban. A februári bevételek összege alacsonyabb (2,7 milliárd forinttal) az egy évvel korábbinál, ami alapvetően két tényezőre vezethető vissza: a forintban fennálló követelések kamatbevétele 1,1 milliárd forinttal, a devizában fennálló követelések kamatbevétele pedig 1,6 milliárd forinttal kevesebb a februári bevételnél. 10. Az egyéb bevételek február hónapban 3,8 milliárd forintot tettek ki. Ebből kiemelendő az ún. PPP-konstrukciókkal összefüggő maradvány-átcsoportosítások technikai lebonyolításával kapcsolatban pótelőirányzat ellensúlyozása címen elszámolt 3,1 milliárd forint. 11. Az egyéb uniós bevételeken belül a vámhozzájárulás Magyarországot illető 25%-aként 758,1 millió forint folyt be a központi költségvetésbe.

9 8 B. A KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1. Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege februárban 17,4 milliárd forintot tett ki. Az összegből a kifizetések - 31,1 millió forint kivételével, amely a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása jogcímén történt - a helyközi személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése keretei között teljesültek. 2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény ának (4) bekezdése értelmében a Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. Ennek értelmében a közszolgálati hozzájárulás címről ebben a hónapban 5,7 milliárd forint kifizetés történt. 3. A szociálpolitikai menetdíj-támogatásra fordított kiadások februárban 7,3 milliárd forintot tettek ki, amely összeg 22,7%-kal marad el az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékétől. Az eltérés a bázishoz képest alacsonyabb mértékű szolgáltatói igénylésekből és a támogatási rendszer átalakításából (a fogyasztói árkiegészítés szociálpolitikai menetdíj-támogatással történő felváltása) származik. 4. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások februárban 2,8 milliárd forintot tettek ki, amely összeg alig negyede (26%) az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékének. Az eltérés a támogatási jogcímek folyósítási rendjének szabályozásából, valamint a devizaalapú hitelek mellett bevezetett árfolyamgát hatásaiból adódik. 5. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap a családi támogatásokat, a korhatár alatti ellátásokat, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, valamint a különféle jogcímen adott térítéseket tartalmazza. Családi támogatásokra februárjában összesen 36,9 milliárd forintot fordítottak, amely a évi kiadásoktól mindössze 1,9%-kal maradt el. Az eltérésben elsősorban az életkezdési támogatás tavaly februári magas összege játszott szerepet. Tavaly ugyanis februárban került sor a kamatelszámolásokra. A családi támogatások közül családi pótlékra idén februárban 28,4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 5,9 milliárd forintot folyósítottak. A korhatár alatti ellátásokra 2013 februárjában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból összesen 21,7 milliárd forintot fordítottak, amely 7,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakának kiadásaitól. Ebből korhatár előtti ellátásra és balettművészeti életjáradékra 14,3 milliárd forintot, szolgálati járandóságra 7,4 milliárd forintot folyósítottak. A csökkenés a korhatár előtti ellátásoknál következett be. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra 2013 februárjában kifizetett összegek (5,0 milliárd forint) mintegy 80,2%-át tették ki az egy évvel korábbi kiadásoknak. A februári teljesítés ugyanis - a

10 9 későbbiekben rendezésre került - mintegy 1,1 milliárd forintos függő tételt is tartalmazott. Ezen ellátások köréből a legnagyobb tételt a fogyatékossági támogatásra és a vakok személyi járadékára fordított összegek (közel 2,6 milliárd forint) tették ki, a politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítésekre pedig 1,2 milliárd forintot fordítottak. A különféle jogcímen adott térítések 2013 februárjában 2,5 milliárd forintot tettek ki, amely a évi februári teljesítés 120,4%-a. Ebből mintegy 0,4 milliárd forintot tett ki a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja, amelyre a tavalyi évben márciustól kezdődően került sor. A közgyógyellátásra fordított támogatások e hónapban 1,5 milliárd forint körül alakultak. 6. A költségvetési szervek kiadásai februárban 255,3 milliárd forintot tettek ki, amely 20,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi kiadásokat. Ebben szerepet játszottak a május 1-jétől, illetve a január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények kiadásai május 1-jétől az egészségügyi fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények, január 1-jétől pedig a korábbi önkormányzat/megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények (óvoda kivételével), valamint a szociális szakellátási intézmények állami fenntartásba kerültek. Mindezeken felül a korábban az önkormányzatok által ellátott egyes államigazgatási feladatokat (elsősorban okmányirodai feladatok, gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek) január 1-jétől a járási kormányhivatalok látják el. Az e feladatot ellátó önkormányzati tisztviselők (mintegy fő) a járási hivatalok állományába kerültek. A kiadásokat áttekintve e hónapban dologi kiadásokra mintegy 68,3 milliárd forintot, beruházásokra pedig 8,4 milliárd forintot fordítottak. A fennmaradó részt alapvetően a felújítások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az előző évi maradványátadások mellett a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások tárgyhavi magas forgalma tette ki. 7. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok februári teljesítése közel 218,5 milliárd forint volt, amely az előző évi februári kiadás 107,1%-a. A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások februárban mintegy 76,2 milliárd forintot tettek ki, amely mintegy háromnegyede az előző évi februári kiadásoknak. Ebben számos tényező játszott közre, melyből néhány jelentősebb a következő: a Vidékfejlesztési Minisztérium folyó kiadások és jövedelemtámogatások törvényi soráról (agrártámogatások) történt kifizetések (3,6 milliárd forint) mintegy 28,1 milliárd forinttal maradtak el az előző évi februári kifizetésektől. Az eltérés oka, hogy az agrártámogatások évi kifizetési ütemezése különbözik a évi ütemezéstől (2013-ról 2012-re előrehozott kifizetések történtek az állatjóléti támogatások esetében, valamint egyes kifizetések 2013-ban a évi ütemezéshez képest későbbi időpontban történnek). Az egyházi alapintézmény-működés, szja-rendelkezés és -kiegészítés törvényi sorról idén februárban 1,1 milliárd forintot fizettek ki az egyházak részére, szemben a tavaly februári 9,9 milliárd forinttal. A szociális célú humánszolgáltatásokra februárban kifizetett összegek (5,1 milliárd forint)

11 10 is alacsonyabban alakultak, mint egy évvel korábban. Februárban a következő törvényi sorokon voltak kiemelkedő összegű kifizetések: közoktatási célú humánszolgáltatásokra (kiegészítő támogatással) közel 10,8 milliárd forint, autópálya rendelkezésre állási díjra 7,2 milliárd forint, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 4,9 milliárd forint, járási szociális feladatok ellátására összesen 1,7 milliárd forint, beruházásösztönzési célelőirányzatból 1,0 milliárd forint. Februárban az uniós előirányzatokból a kedvezményezettek részére összesen 142,3 milliárd forint kifizetés történt, mely 40 milliárd forinttal több a tavalyi év azonos időszakának kiadásainál. A növekedéshez a strukturális kiadások járultak leginkább hozzá, a strukturális támogatásokra fordított 118,3 milliárd forint döntő részét pedig a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Széchenyi Terv) programjai (118,0 milliárd forint) tették ki. A magas kiadás az n+2/n+3 célérték elérése érdekében hozott, pályáztatási és kifizetési folyamat felgyorsítását szolgáló intézkedéseknek köszönhető. A vidékfejlesztési támogatások, ezen belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program címen összesen 20,4 milliárd forint összegű kiadás történt. 8. Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen február hónapban 7,8 milliárd forint került átutalásra a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap részére. 9. A Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz előirányzat a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásából tevődik össze. E célra idén februárban összesen 88,9 milliárd forintot fordítottak, amely közel 1,6-szerese az előző év azonos időszaka kifizetéseinek február hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszközátadás címen közel 4,8 milliárd forint, a Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggésben pedig mintegy 3,4 milliárd forint, együttesen 8,2 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült. A év ugyanezen időszakában az Alap az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszközátadás címen mintegy 8,5 milliárd forint összegű költségvetési támogatást kapott. Az Egészségbiztosítási Alap támogatása február hónapjában összesen 80,7 milliárd forintot tett ki, amely közel 1,7-szerese az előző év azonos időszakában átutalt összegnek februárjában az Egészségbiztosítási Alap járulék címen átadott pénzeszközként 31,4 milliárd forint támogatásban részesült, amely 1,2 milliárd forinttal maradt el a tavalyi év azonos időszakában kapott támogatástól. Ebben a nemzeti kockázatközösség körébe tartozó személyek után fizetett havi, személyenkénti hozzájárulás összegének a kismértékű csökkenése játszott szerepet. Az Alap a 2012-től hozzá átkerült korhatár alatti rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére idén februárban viszont mintegy 29,1 milliárd forint támogatásban részesült, 13,8 milliárd forinttal meghaladva az előző év azonos időszakának költségvetési támogatását. (Tavaly e célra a Nyugdíjbiztosítási Alap is átadott pénzeszközt, melyet azonban idén teljes mértékben kiváltott a központi költségvetési

12 11 támogatás.) Idén februárban az Egészségbiztosítási Alap két új címen is részesült támogatásban, a Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás február hónapban 13,5 milliárd forintot, a kiadások támogatására történő pénzeszközátadás pedig 6,7 milliárd forintot tett ki. 10. A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) ebben a hónapban összesen 51,0 milliárd forintban teljesült. Ennek részletei a következők: a helyi önkormányzatok működésének általános támogatása címről 9,6 milliárd forint; ezen belül: = a települési önkormányzatok működésének támogatására 9,2 milliárd forint, = a megyei önkormányzatok működésének támogatására 391,3 millió forint; a települési önkormányzatok egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása címről 17,2 milliárd forint; a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása címről 16,6 milliárd forint; a települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása címről 3,8 milliárd forint; a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok címről 2,1 milliárd forint; új, év közben keletkezett jogcímen: a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjára 1,7 milliárd forint kifizetés történt. 11. Kamatkiadásokra februárban 277,0 milliárd forintot fordított a költségvetés. Ez két részből tevődik össze: a forintban fennálló adósság és követelések kamatából, valamint a devizában fennálló adósság és követelések kamatából. A forintban fennálló adósság és követelések 239,5 milliárd forint összegű kamatterhét az államkötvények után fizetendő 221,8 milliárd forintos, a kincstárjegyek után fizetendő 17,4 milliárd forintos, valamint a forinthitelek után fizetendő 0,3 milliárd forintos terhek jelentették. A kamatkiadások további része kötődött a devizában fennálló adóssághoz, 37,5 milliárd forinttal terhelve februárban a költségvetést. Ennek nagyobb része a devizakötvények kamatához kapcsolódik (31,2 milliárd forint). A devizahitelek kamata pedig 6,3 milliárd forintot tett ki. A kamatkiadások az egy évvel korábbihoz képest 3,4%-kal csökkentek. 12. A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. A mérlegsorról ebben a hónapban nem történt kifizetés. 13. A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron február hónapban 310 millió forint kiadás teljesült. Ezen belül pénzbeli kárpótlásra 173 millió forintot, az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlásra 130 millió forintot, mindezek folyósítási költségeire pedig 7 millió forintot fizettek ki. 14. Az állam által vállalt kezesség érvényesítése februárban 1,5 milliárd forint kiadást jelentett, melyből 0,9 milliárd forint volt a kkv-szektor és az

13 12 agrárszektor finanszírozását segítő állami viszontgaranciák kiadása, amely nagyrészt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezesi ügyleteihez vállalt viszontgaranciák teljesítéséből származott. A további kifizetések (közel 0,6 milliárd forint) az ún. lakáskezességekhez kötődő kezességek érvényesítéséből adódtak. A februári kezességbeváltási kifizetések mértéke enyhe növekedést mutat a februári adatokhoz képest, ugyanakkor összetétele az egy évvel korábbi adatokhoz hasonló tendenciát mutat annyiban, hogy továbbra is a kkv-szektorhoz és a lakáskezességekhez köthető a beváltások döntő része. 15. Az egyéb kiadások összege február hónapban 6,9 milliárd forintot tett ki. Ebből kiemelendő az adósságszolgálattal kapcsolatos járulékos kiadások 5,7 milliárd forintos tétele. Az egyéb kiadásokon belül a nemzetközi elszámolások kiadásaiként februárban 1,3 millió forintot fizetett a költségvetés az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) tagdíj címén. 16. A hozzájárulás az EU költségvetéséhez mérlegsoron a februárban teljesített összeg 59,9 milliárd forint volt. Rendszerint minden évben a februári befizetés a legmagasabb, mivel az Európai Bizottság kihasználva az unós jogszabály adta lehetőséget az év elején jelentkező nagy összegű kifizetések teljesítése érdekében ebben a hónapban több havi összeget hív le egyszerre a tagországoktól. 17. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások februári összege 7,3 milliárd forint volt, amelynek legnagyobb tételét az ingatlanvásárlások (4,0 milliárd forint) adták. Ezen belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére 3,9 milliárd forintot utalt át az állam ingatlanvásárlásra. Közel 0,9 milliárd forintot fizetett a Nemzeti Földalap a termőföldek utáni életjáradékként. Ugyancsak jelentős tétel volt az áfaelszámolás 0,6 milliárd forintos összege, továbbá a tulajdonosi joggyakorló társaságoknak folyósított 0,6 milliárd forint összegű működési támogatás. A további kiadások részben a PPP-konstrukciók kivásárlásával kapcsolatban merültek fel, illetve hasznosítási és eljárási típusú költségeket fedeztek. A februári kifizetések összege jelentősen meghaladja az egy évvel korábbit, mivel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ingatlanvásárlásainak finanszírozása nem merült fel tavaly év elején. II. 1. Az egyenleg alakulása ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Az elkülönített állami pénzalapok február havi 12,2 milliárd forintos többlete a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 12,9 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 0,7 milliárd forintos többletéből, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 1,2 milliárd forintos, a Bethlen Gábor Alap 0,2 milliárd forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok február havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett.

14 13 2. A bevételek alakulása Az alapok bevételei 6,4 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. Ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy a szakképzési hozzájárulás tavalyi februári értéke magasabb összegben teljesült, mivel a bevétel (16,4 milliárd forint) tartalmazta az akkori szabályok alapján a kötelezettek által teljesített évi bevallások egyösszegű tételét is. A havi bevallási és előlegfizetési rendszerben ilyen nagyságrendű különbözet idén már nem képződik. Mindezen felül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. 3. A kiadások alakulása Az alapok kiadásai 4,3 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Startmunkaprogram teljesítése maradt el a tavalyi év azonos hónapjának adatától. A Startmunkaprogram keretfelosztása megtörtént, az e hónapra tervezett kifizetések a következő hónapokra húzódnak át. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1. Az egyenleg alakulása III. Februárban a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának a költségvetése együttesen 11,2 milliárd forint többlettel zárt, ami az Egészségbiztosítási Alap 10,1 milliárd forint és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,1 milliárd forint nagyságú többletének az összege. Előző év ugyanezen hónapjában az együttes egyenleg 3,7 milliárd forint hiányt mutatott, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap 10,1 milliárd forint nagyságú deficitjének és az Egészségbiztosítási Alap 6,4 milliárd forintos többletének az összege. 2. A bevételek alakulása A két pénzügyi alap február havi bevételeinek összege 393,0 milliárd forintot tett ki, a bázisidőszakhoz viszonyított növekmény 20,8 milliárd forint volt. Az összes bevétel valamivel több mint kétharmada (68,7%) szociális hozzájárulási adó és biztosítotti járulék, a 270,2 milliárd forint teljesítés mintegy 2,1 milliárd forinttal több volt, mint 2012 februárjában. A költségvetési támogatások és -térítések képezték az összes bevétel 22,7%-át, ezek nagysága 89,3 milliárd forint. Az összehasonlított időszakban ennél 23,7 milliárd forinttal több az ezen jogcímen jelentkező bevétel. 3. A kiadások alakulása A tárgyalt hónapban a pénzügyi alapok összes kiadása 381,9 milliárd forintot tett ki, ez mintegy 6,0 milliárd forinttal több volt, mint egy évvel korábban.

15 14 A nyugellátási kiadások adták az összes kiadás 61,7%-át, a kérdéses összeg 235,5 milliárd forint, az összehasonlított időszakhoz viszonyított többlet 18,2 milliárd forint volt. A kiadások további meghatározó nagy csoportját képező természetbeni ellátásokra (gyógyító-megelőző ellátások, gyógyszer-támogatási kiadások stb.) felhasznált összeg 98,0 milliárd forint, ami minimális nagysággal, 0,6 milliárd forinttal több, mint a bázisidőszakban. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra (rokkantsági és rehabilitációs ellátások, GYED, táppénz stb.) 44,6 milliárd forintot fordított a költségvetés, február hónapban ennél 0,9 milliárd forinttal volt kevesebb a teljesítés. A két alapkezelő működési kiadásainak összege közel 1,8 milliárd forintot tett ki, ez az érték 0,2 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. 1. Az egyenleg alakulása NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP Februárban az Alap költségvetése 1,1 milliárd forint többletet mutatott, az összehasonlított időszakban 10,1 milliárd forint volt a hiány. 2. A bevételek alakulása A bevételek összege 237,7 milliárd forintot tett ki, ebből a szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti járulékok nagysága 223,3 milliárd forint volt. Az összes bevételen belüli arány 93,9%, a februárhoz viszonyított többlet 13,5 milliárd forint volt. Az Alap bevételeit kiegészítő költségvetési támogatás nagysága 8,2 milliárd forintot tett ki, 2012 azonos hónapjában ezen a jogcímen 8,5 milliárd forint volt a bevétel. Az egyéb járulékok és hozzájárulások (Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítés, korkedvezmény-biztosítási járulék stb.) összege közel 4 milliárd forintot tett ki, ez 0,7 milliárd forinttal volt kevesebb, mint a bázisidőszakban. 3. A kiadások alakulása Az Alap kiadásainak összege 236,7 milliárd forintot tett ki, ebből a nyugellátási kiadások összege 235,5 milliárd forint volt. Egy évvel korábban az erre a célra fordított kiadás 217,3 milliárd forint volt, a növekedés 8,3%. A működési kiadásokra felhasznált összeg 0,8 milliárd forint volt, ez közel 0,3 milliárd forinttal kevesebb, mint az összehasonlított időszakban. 1. Az egyenleg alakulása EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Február hónapban az Alap költségvetése 10,1 milliárd forint többlettel zárt. Egy évvel korábban az Alap költségvetési pozíciója szintén szufficites volt, ekkor mintegy 6,4 milliárd forint többlet keletkezett.

16 15 2. A bevételek alakulása Az Alap bevételeinek összege 155,3 milliárd forintot tett ki, ez 6,7 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A bevételek mintegy 30,2%-a járulékbefizetés (biztosítotti egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék), a 46,9 milliárd forint nagyságú összeg 11,3 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől (amely adat tartalmazta a szociális hozzájárulási adót is) január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 100%-ban a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg, a nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka pedig 6660 forint/fő/hó. Az egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel összege 12,1 milliárd forint volt, amely mintegy 3,4 milliárd forinttal haladta meg a februári értéket. A többlet alapvetően a jogszabályváltozás miatt figyelhető meg január 1-jétől 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a béren kívüli juttatások után. A bevételek jelentős, mintegy 52,3%-a költségvetési hozzájárulás, ennek összege 81,2 milliárd forint volt. Ennek két meghatározó eleme: - a járulék címen átvett 31,4 milliárd forint nagyságú pénzeszköz, amit a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után fizet egészségügyi szolgáltatási járulékként a költségvetés, valamint - a rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére átvett összeg, amely 29,1 milliárd forint. Az egyéb bevételek februári összege 13,6 milliárd forint volt, ami kevesebb, mint a bázisidőszaki érték. Ebben a bevételi csoportban jelenik meg a baleseti adó (7,6 milliárd forint), a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetése (4,3 milliárd forint) és a népegészségügyi termékadó (1,2 milliárd forint) is. 3. A kiadások alakulása A február havi kiadások összege 145,2 milliárd forint volt, amely 3,0 milliárd forinttal haladta meg a februári összeget. Az Alap összes kiadásának közel 30,7%-át a pénzbeli ellátásokra fordított összeg adta. Ebből a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra fordított kiadások összege 29,9 milliárd forint volt, ami tartalmazta a végrehajtott (5,2%-os mértékű) ellátásemelés miatti többletet is februárjában ezen ellátások után kifizetett összeg mintegy 0,7 milliárd forinttal alacsonyabb volt. A pénzbeli ellátások közé tartozó gyermekgondozási díjra 6,6 milliárd forintot, táppénzre 4,2 milliárd forintot fordított az egészségbiztosítás. Mindkét ellátás közel megegyezik az egy évvel korábbi értékkel (az előbbi 0,1 milliárd forinttal kisebb, az utóbbi 0,2 milliárd forinttal magasabb a februári kiadásnál). A legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 65,4 milliárd forintot tett ki, ez 4,0 milliárd forinttal több volt, mint az összehasonlított időszaki érték. A gyógyszerek támogatására fordított összeg

17 16 26,6 milliárd forintot tett ki, amely 4,0 milliárd forinttal volt kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti teljesítés. Az Alapkezelő működésére fordított összeg mintegy 0,9 milliárd forintot tett ki, egy évvel korábban ezzel megegyező volt a jogcímen keletkezett kiadás. IV. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERÉNEK FINANSZÍROZÁSA A. Állományi adatok Az államadósság nominális nagysága a február hónapban megvalósult, az éves tervezett devizakibocsátás mintegy felét kitevő kötvénykibocsátás miatt emelkedett, ami az év későbbi adósságlejáratait előfinanszírozza, és átmenetileg az állam devizabetéteinek jelentős növekedését okozza. Az előzetes adatok szerint február végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult: Változás (mrd Ft) záró % február % Mrd Ft százalékpont Deviza 8.326,6 40,2% 9.034,1 41,8% 707,6 1,6% Állampapír 5.014,1 24,2% 5.862,0 27,1% 847,9 2,9% Hitel 3.312,5 16,0% 3.172,2 14,7% -140,3-1,3% Forint ,4 58,1% ,5 57,1% 308,1-1,0% Állampapír ,6 55,4% ,7 54,5% 309,1-0,9% Hitel 566,8 2,7% 565,8 2,6% -1,0-0,1% Összesen ,0 98,3% ,6 98,9% 1.015,6 0,6% Egyéb kötelezettségek 351,1 1,7% 245,4 1,1% -105,7-0,6% Mindösszesen ,1 100,0% ,0 100,0% 910,0 0,0% A központi költségvetés devizaadóssága február végéig 707,6 milliárd forinttal 9034,1 milliárd forintra nőtt. A devizaadósság külföldi devizakötvény-kibocsátás következtében 712,4 milliárd forinttal, a Prémium Euró Magyar Államkötvény kibocsátása következtében 334,2 milliárd forinttal nőtt, ugyanakkor a devizaadósság törlesztése 487,1 milliárd forintot tett ki az időszak során. A devizaadósság forintértéke az árfolyamváltozás következtében 148,0 milliárd forinttal nőtt, és bruttó módon számítva a teljes adósság 41,8%-át tette ki február végén. A teljes adósság 27,1%-át kitevő devizakötvények esetében februárban egy 2 milliárd dollár értékű, 10 éves lejáratú, fix kamatozású külföldi kötvénykibocsátásra került sor 438,4 milliárd forint értékben és egy 1,25 milliárd dollár értékű, 5 éves lejáratú, fix kamatozású külföldi devizakötvény-kibocsátásra 274,0 milliárd forint értékben. Figyelembe véve az időszak során kibocsátott belföldi Prémium Euró Magyar Államkötvény 334,2 milliárd forint értékű kibocsátását, a 295,3 milliárd forint értékű devizakötvény-törlesztést és a 96,5 milliárd forintos árfolyamveszteséget, a

18 17 devizakötvények állománya 5862,0 milliárd forintot tett ki február végén, amely a év végéhez képest 847,9 milliárd forint növekedést jelent. A közvetlen külföldi és belföldi devizahitelek amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt hitelek állományából adódnak össze a teljes adósság 14,7%-át tették ki február végén. A vizsgált időszak alatt e külföldi és belföldi hitelek együttes állománya 191,9 milliárd forint törlesztés és 51,5 milliárd forint árfolyamveszteség következtében 140,3 milliárd forinttal csökkent, és 3172,2 milliárd forintot tett ki a hónap végén. A költségvetés forintadóssága február végéig 308,1 milliárd forinttal nőtt, és ,5 milliárd forintot ért el. A forinthitelek állománya a vizsgált időszakban 1,0 milliárd forint törlesztés következtében csökkent. Így a központi költségvetés forinthitel állománya február végén 540,8 milliárd forint értékű nemzetközi fejlesztési intézet felé fennálló hitel és 25,0 milliárd forint hitelátvállalásból fennálló hiteltartozásból állt. Az összes adósság 54,5%-át kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 309,1 milliárd forinttal, ,7 milliárd forintra nőtt február végéig. Mindez a piaci államkötvények állományának 6,5 milliárd forintos, a diszkontkincstárjegyek 179,3 milliárd forintos és a lakossági állampapírok 123,3 milliárd forintos növekedésének következménye. A nem piaci államkötvények állománya nem változott, és 398,5 milliárd forintot tett ki február végén. A lakossági állampapírokon belül a kamatozó kincstárjegyek állománya a vizsgált időszakban 92,7 milliárd forinttal nőtt, a február végi állomány 528,2 milliárd forint volt. A 2012 májusától értékesített féléves kincstárjegy állománya 1,5 milliárd forintos növekedés következtében 11,9 milliárd forintra emelkedett február végéig. Az 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek együttes állománya összesen 6,9 milliárd forinttal, 291,2 milliárd forintra nőtt a vizsgált időszakban. A lakossági ügyfelek által vásárolható, inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Államkötvény állománya február végén a 22,2 milliárd forintos ez évi növekedés hatására 278,6 milliárd forintot tett ki. Február végén a lakossági állampapírok állománya 1109,9 milliárd forintot tett ki, ami 123,3 milliárd forint növekedést jelent december vége óta. A külföldi befektetők állampapír-állománya februárban 200,5 milliárd forinttal csökkent. A csökkenést részben a februári forintkötvény lejárata magyarázza, valamint a sikeres devizakötvény-kibocsátás miatt is csökkenhetett a külföldi befektetők forintállampapír vásárlása. A hó végi 4834,7 milliárd forintos állampapír-állomány 173,8 milliárd forinttal volt alacsonyabb a december végi állománynál. A külföldi állomány 6,7%-a, 324,9 milliárd forint diszkontkincstárjegy, 93,3%-a, 4509,8 milliárd forint államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje február végén 3,91 év volt. A deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swapműveleteket köt. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swapműveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány

19 3 hó 6 hó 1 év 3 év 5 év 10 év 15 év 18 részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt.-nél elhelyezésre került fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. A vizsgált időszakban az egyéb kötelezettségek állománya összesen 105,7 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb kötelezettségek állománya február végén 245,4 milliárd forintot tett ki. B. Kamatok, hozamok alakulása B/1. Elsődleges piac A diszkontkincstárjegyek februári aukcióin a havi átlagos fedezettség az előző havi 2,5-ről 2,9-re nőtt. A kötvényaukciókon a fedezettség az előző havi 3,0-ról 2,7-re csökkent. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó februári aukcióján az átlaghozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz viszonyítva 35 bázisponttal csökkent, és 5,07%-ot tett ki. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó februári aukcióján a kialakult átlaghozam 4,88% lett, amely 35 bázisponttal alacsonyabb az utolsó januári aukción kialakult átlaghozamnál. A 3 éves kötvényaukción a hozam 30 bázisponttal, 5,31%-ra mérséklődött az utolsó januári aukción kialakult átlaghozamhoz képest, az 5 éves kötvény februári aukcióján az átlaghozam 5,66%-ot ért el, ami 23 bázispontos csökkenést jelent a januári aukcióhoz képest, a 10 éves kötvény 6,44%-os átlaghozama 18 bázisponttal magasabb a januári aukción kialakult átlaghozamhoz viszonyítva. A 15 éves kötvény februári aukcióján kialakult 6,30%-os átlaghozam 1 bázisponttal alacsonyabb, mint a legutóbbi, decemberi aukció átlaghozama. B/2. Másodlagos piac A másodlagos piacon az időszak egészét tekintve 3, 6 és 12 hónapos lejáratokon bázisponttal, a 3, 5, 10 és 15 éves lejáratokon 2-24 bázisponttal mérséklődtek a referenciahozamok. A jegybank Monetáris Tanácsa februárban 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az éven belüli hozamoknál a 3 hónapos hozam 45 bázisponttal 4,93%-ra, a 6 hónapos 35 bázisponttal 4,93%-ra, a 12 hónapos hozam 36 bázisponttal 4,91%-ra csökkent. Az éven túli hozamoknál a 3 éves hozam 24 bázisponttal 5,30%-ra, az 5 éves hozam 23 bázisponttal 5,66%-ra, a 10 éves hozam 9 bázisponttal 6,25%-ra, a 15 éves hozam 2 bázisponttal 6,33%-ra mérséklődött. 7,0% Zéro-kupon hozamgörbe 7,0% Referencia hozamgörbe 6,5% 6,5% 6,0% 6,0% 5,5% dec jan febr ,5% dec jan febr ,0% 5,0% 4,5% ,5%