NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, február

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea igazgató További információ: Szekeres Istvánné, Szűcs Lászlóné szerkesztő (Telefon: 32/ , Internet: 46/ (telefon) - 2 -

3 Település-szerkezet, népesség, népmozgalom Nógrád megye év elején 131 településből állt, ebből hat város. (Salgótarján megyei jogú város.) Magyarország egyik legkisebb megyéje, melynek területe (2546 km 2 ) 2,7%-a, lakossága (210,2 ezer fő) 2,1%-a az országénak. Népsűrűsége 83 fő/km 2, kisebb az országos átlagnál (108 fő/km 2 ). Népsűrűség, január. 1. a/ Fő/km A népsűrűség, fő/km Országos átlag 2 Somogy Bács-K Tolna Békés Jász-N-Sz Zala Vas Veszprém Nógrád Heves Hajdú-B Baranya Szabolcs-Sz-B Fejér Borsod-A-Z Csongrád Győr-M-S Komárom-E Pest a/ Pest megye Budapest nélkül. Nógrád megye településhálózatában az aprófalvas jelleg a meghatározó. A Cserhát és a Karancs-Medves erősen tagolt hegyvidékein a keskeny völgyekben zömében lakosú aprófalvak és főleg a Cserhát nyugati részén 500 lakosnál nem népesebb törpefalvak helyezkednek el. Nagyobb települések a dombvidék alacsonyabban fekvő területein, a Nógrádi-medencében, az Ipoly mentén és a Zagyva völgyében alakultak ki. Az aprófalvas szerkezetre utal, hogy a községek átlagos népessége nem éri el az ezer főt, amely az országos átlagnak (1136 fő) a 86%-át teszi ki. Más tekintetben, a megye 125 községéből 32-ben a lakosok száma 500 fő alatti, további 45-ben fő közötti. A városok-községek aránya a megyében jelentősen eltér az országostól, az egy városra jutó községek száma (20,8) több mint duplája a hazai átlagnak (9,6). Részben már ebből is következik, hogy a megyében igen alacsony (42% körüli) a városi népesség aránya. Országosan ez a hányad közelít a 68%-hoz. Nógrád megyében a városok átlagos népessége 14,6 ezer fő. Salgótarján népességét tekintve Szekszárd után az ország második legkisebb megyeszékhelye és Rétságnál kisebb város is mindössze 17 van az országban. A településsűrűség a geomorfológiai adottságoknak megfelelően változatos képet mutat. A településsűrűséget a 100 km 2 -re jutó települések számával mérve Nógrád megye 5,1-es mutatójával hazai viszonylatban sűrű elrendeződésű térségnek tekinthető

4 Száz négyzetkilométerre jutó települések száma, január 1. a/ A 100 km 2 -re jutó települések száma ,3 1,3 1,4 1,4 1,4 2,5 2,9 2,9 3,3 3,4 4,8 4,9 5,1 3,9 4,1 4,3 6,5 6,8 6,8 Hajdú-B Békés Jász-N-Sz Bács-K Csongrád Fejér Pest Tolna Heves Komárom-E Szabolcs-Sz-B Somogy Győr-M-S Veszprém Borsod-A-Z Nógrád Vas Zala Baranya a/ Pest megye Budapest nélkül. A nógrádi térség legjellemzőbb demográfiai trendje a megye lakosságának tartós és folyamatos csökkenése. A népességszám-csökkenés egyik oka a természetes népmozgalmi folyamatok kedvezőtlen alakulása, emellett a migrációs adatok is tartósan negatív egyenleget mutatnak. Ezek következtében Nógrád megye lakónépessége az ezredfordulót követő hét évben több mint 5%-kal fogyott, január 1-jén 210,2 ezer fő volt. Országosan ez idő alatt 1,5%-os mérséklődés figyelhető meg. A megye népességének öregedése az ezredforduló után is folytatódott. A év elejéhez képest közel 4,3%-kal (mintegy 1,5 ezer fővel) nőtt a 65 évesek és idősebbek száma, miközben a 15 éven aluliaké 14,1%-kal (5,2 ezer fővel) csökkent. Az ezredforduló idején a megye népességének korösszetétele az országos átlaghoz közeli volt, azóta az elöregedés a megyében gyorsabb ütemű, mint hazai viszonylatban. Ezt jól mutatja az öregedési index alakulása: 2001-ben a megyei és az országos index között több mint 3 százalékpontos eltérés volt megfigyelhető, 2008 év elejére a különbség viszont erősödött, a megyében 115; országosan 107,6 időskorú jutott száz gyermekkorúra. Eltartottsági ráták a/ Nógrád megyében Öregedési index b/ Százalék ,8 22, ,5 25,8 Százalék ,7 115, ,3 107, Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája 60 Nógrád megyében Országosan a/ A 0-14 évesek, illetve a 65-x évesek aránya a évesek százalékában. b/ Az idős népesség a gyermek népesség százalékában

5 Gazdaság A bruttó hazai termék (GDP) adatai mind a termelés tömegéből való részesedést, mind az egy főre jutó értéket tekintve minden más mutatónál jobban és komplexebben fejezik ki az ország egyes területeinek fejlettségében és gazdasági teljesítményében megmutatkozó különbségeket. A évi adatok Közép-Magyarország előnyének további növekedéséről, így a regionális különbségek erősödéséről tanúskodnak. A gazdaságilag legfejlettebb (Közép-Magyarország) és legkevésbé fejlett (Észak-Alföld) régió között az egy lakosra jutó GDP-t tekintve 2,6-szeres különbség figyelhető meg. A főváros után a nyugati országrész megyéiben (Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom és Vas) a legnagyobb a fajlagos mutató értéke, a sorrend másik végén a keleti országrész megyéi (köztük Nógrád) találhatók. Az egy főre jutó GDP megyénkénti alakulása Egy lakosra jutó bruttó hazai termék, 1000 Ft Megyei átlag Ezer forint Győr-M-S Komárom-E Vas Fejér Pest Zala Csongrád Veszprém Baranya Hajdú-B Heves Tolna Bács-K Borsod-A-Z Jász-N-Sz Somogy Békés Szabolcs-Sz-B Nógrád A bruttó hazai termék beszerzési áron Nógrád megyében és évek között kevésbé nőtt, mint országosan, emiatt részesedése valamelyest csökkent. A megyében évben 250 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő, az országos érték 1,1%-át. Hat évvel korábban ez az arány 1,2% volt. Szembetűnőbb az eltérés az egy lakosra jutó GDP-t tekintve, ami 2000-ben a megyében a hazai átlag 54,5%-át tette ki, hat évvel később már annak felét sem érte el. A fajlagos mutató alapján Nógrád az ezredfordulót követő valamennyi évben a 20. helyet foglalta el a - Budapesttel együtt számított - megyék rangsorában

6 A GDP alakulása Nógrád megyében Megnevezés GDP piaci beszerzési áron, milliárd Ft 160,2 183,9 203,5 224,2 242,5 238,2 250,1 Egy lakosra jutó bruttó hazai termék Sorrend az egy főre jutó GDP alapján 1000 forint az országos átlag %-ában 54,5 55,5 54,7 54,8 54,4 50,5 49, Az 1990-es évek jelentős változásokat hoztak a mezőgazdaság területén. A tulajdonviszonyok átalakulása a termelésben is éreztette hatását. Megnőtt az egyéni gazdaságok szerepe, azonban megfelelő eszközök és tőke hiányában a szétaprózott birtokokon nem tudtak a korábbi évekkel azonos vagy magasabb szinten termelni, a földterület jelentős hányada megműveletlen maradt. A megye gazdaságában a mezőgazdaság súlya 2000 és 2006 között nem változott, továbbra is a bruttó hozzáadott érték 3,8%-át állítja elő. A növénytermesztésen belül Nógrád megyében kiemelt jelentőségűek a gabonafélék, amelyek a szántóterületnek a 40,2%-át adták 2007-ben. A termésátlagok alapvetően az időjárástól, a csapadék mennyiségétől és eloszlásától függően évente hullámzóan alakultak. A búza termésátlaga a évi 2540 kg/hektárról 2007-re 2810 kg/hektárra emelkedett úgy, hogy a vizsgált évek alatt 2005-ben kiugró eredmény (4400 kg/hektár) született, de a évi termésátlag is több mint 900 kg-mal nagyobb volt a évinél. A szántóterületen belül 2007-ben kiemelt jelentősége volt még a napraforgónak (9,5%) és a repcének (7,7%). Változatlanul nagyon magas a vetetlen, betakarítatlan terület aránya, mely megközelítette a 29%-ot. A megye állatállománya az 1990-es években számottevően csökkent. Kedvező változás az ezredfordulót követően a szarvasmarha-állománynál következett be, a évi 8 ezres állomány hét év alatt 5 ezerrel nőtt. Ez idő alatt a sertések száma viszont 45 ezerről 33 ezerre csökkent. Nógrád megye gazdaságában az ipar továbbra is meghatározó szerepet játszik. Bár a GDP-n belüli súlya 2000 és 2006 között csökkent (31,0%-ról 26,9%-ra), ez még mindig meghaladta az országos átlagot (25,3%). A rendszerváltozás után jelentős szerkezetátalakulás történt a megye iparában, amely ha nem is ugyanolyan intenzitással az ezredforduló után tovább folytatódott. Legjelentősebb a változás az élelmiszer, ital, dohány gyártásánál, amelynek részesedése a megye ipari termeléséből a évi 13,6%-ról 2,9%-ra esett vissza. Ezzel szemben a vegyipar aránya egy százalékról 10,4%-ra bővült

7 A megyei székhelyű ipari termelés összetételének alakulása 100% 80% 60% 40% 20% 0% Élelmiszer, ital, dohány gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Gépipar Az összes többi Vegyipar Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás A 49 főnél több dolgozót foglalkoztató, megyei székhelyű vállalkozásoknál 2000 és 2007 között a termelés volumene 21,7%-kal bővült. Ebben a szerkezet átalakulása mellett nagy szerepet játszott a külföldi piacok adta lehetőségek felismerése és kihasználása. Évenként vizsgálva nagyon eltérő volt a termelés alakulása. A megyei székhelyű ipar termelésének alakulása /előző év = 100,0/ , , ,7 101,7 Százalék ,5 88,5 90,

8 Az értékesítésen belül kiemelkedően magas, 75,8%-os volt 2007-ben az export aránya. Az iparon belül a gépipar a húzóágazat, amely a termelés több mint felét adta 2007-ben. Termelési volumene közel egynegyedével meghaladta az előző évit. Nógrád megye idegenforgalma az utóbbi években veszített jelentőségéből. A kereskedelmi szálláshelyeket évről évre kevesebb vendég keresi fel, a külföldi vendégek aránya ezen belül pedig alacsony. A megye természeti adottságai rendkívül gazdagok, gyönyörű kirándulóhelyek, várak, múzeumok, hagyományossá váló rendezvények teszik teljessé a kínálatot. Ennek ellenére sok az egynapos turista, akik leginkább Budapest közelsége miatt nem a megyében szállnak meg. A megyében július 31-én 7 szálloda, 28 panzió, 7 turistaszállás, 3 ifjúsági szálló, 5 üdülőház, 3 kemping és 217 magánszálláshely működött, összesen 5333 férőhellyel. A férőhelyek száma 3%-kal haladta meg a évit úgy, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken 17,2%-kal kevesebb a szálláslehetőség, miközben a magánszálláshelyeken 2,6-szeresére gyarapodott. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma az igényeknek megfelelően az olcsó szálláshelyek közül a turistaszállásoknál és a kempingeknél bővült, a szállodáknál ellenben csak 60%-a volt a július 31-inek. Szállástípus A kereskedelmi és magánszálláshelyek férőhelyei és vendégforgalma Nógrád megyében Kiadható férőhely a/ Vendégek száma Vendégéjszakák száma Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Kereskedelmi szálláshelyek összesen Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszálláshelyek összesen MINDÖSSZESEN a/ Július 31-én. A vendégforgalom számottevően, 10,3%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken évben 21,5%-kal kevesebb vendég szállt meg, mint 2000-ben, az itt töltött vendégéjszakák száma 42,1%-kal volt alacsonyabb. A vendégek száma a szállodákban növekedett. A magánszálláshelyek vendégforgalma jelentősen, a fizetővendéglátásban és a falusi szállásadásban egyaránt 2,5-szeresére emelkedett. A vendégforgalmon belül a külföldi vendégek száma a vizsgált hét év alatt mintegy 17%-kal növekedett, miközben a belföldi vendégeké 12,3%-kal csökkent. A külföldi vendégek közel egyharmada a magánszálláshelyeket kereste fel 2007-ben, de jelentős (31,4%) a szállodákban, valamint a panziókban (28,4%) megszállt külföldiek hányada is

9 A belföldi vendégek legnagyobb része a panziókat (37,4%) vette igénybe, emellett egynegyedük a szállodákat kereste fel. A gazdaság átalakulásának, a piacgazdaság megteremtésének és működésének egyrészt feltétele, másrészt következménye a kis- és középvállalkozások léte és fokozatos gyarapodása. Nógrád megyében az ezredfordulót követő hét évben az országoshoz hasonló mértékben (több mint tizedével) bővült a regisztrált gazdasági szervezetek és a vállalkozások (közel 13%-kal) száma. A megyében év végén gazdasági szervezetet tartottak nyilván, csaknem kilenctizedét vállalkozásként. A társas vállalkozói kör erőteljesebben, míg az egyénieké kevésbé bővült, ezáltal a vállalkozásokon belüli részesedésük az előzőek irányába tolódott el. A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása Nógrád megyében Időpont Társas Egyéni Összes vállalkozás Egyéb szervezet Gazdasági szervezet összesen 2000 év végén év a évi %-ában 120,2 109,1 112,6 101,2 111,1 Egy-egy térség fejlettsége, valamint a vállalkozói aktivitás nagysága között szoros összefüggés figyelhető meg. A megyében a vállalkozói aktivitás mértéke lényegesen rosszabb az országosnál. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma hazai viszonylatban már 2000-ben 107 volt, ami hét év alatt 123-ra emelkedett, a megyében ez idő alatt 65-ről 77-re gyarapodott. Ennek hátterében megyei szinten több tényező áll: a vállalkozások létrejötte szempontjából előnytelen (aprófalvas) a megye településszerkezete; kedvezőtlen a gazdasági szerkezet; az átlagkeresetek tartósan elmaradnak az országos átlagtól, magas a munkanélküliség; a fejlesztési lehetőségek egyik gátja a tőkeszegénység, ez mind a belföldi, mind a külföldi befektetésekre érvényes. A külföldi befektetések szempontjából ugyanis elsőbbséget élveznek azok a területek, ahol jók a közlekedési, infrastrukturális, gazdasági és munkaerő-piaci lehetőségek. Nógrád megye gazdaságában is jelen vannak ugyan a külföldi érdekeltségű vállalkozások, számuk és tőkenagyságuk alapján azonban súlyuk lényegesen kisebb az országosnál. Az országban év végén 25,8 ezer külföldi érdekeltségű vállalkozást tartottak nyilván, ebből mindössze 112 található Nógrád megyében. A megyei vállalkozások 67,2 milliárd forint saját tőkével rendelkeztek, ezen belül a külföldi részesedés meghaladta a 73%-ot. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke nagysága közel 600 millió forint, 13%-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Még ennél is szembetűnőbb a különbség az egy lakosra jutó külföldi befektetések értékét figyelembe véve: amíg országosan 1375; addig Nógrád megyében csupán 232 ezer forint volt a mutató nagysága 2006-ban. A megyében a külföldi befektetések elsődleges célterülete az ipar, azon belül is leginkább a feldolgozóipar

10 A megyében 4 ipari park működik, Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Rétságon, valamint Balassagyarmaton. Ezek többek között elősegíthetik az iparszerkezet átalakítását, az ipari termelés növekedését, a munkanélküliség csökkenését, a vállalkozások közötti kapcsolatok erősödését, hozzájárulhatnak az adott térségben élők életszínvonalának emelkedéséhez. A beruházások kiemelt szerepet játszanak a területi különbségek kialakulásában, illetve annak mérséklésében. A évek adatainak elemzése rámutat arra, hogy a vizsgált időszakban megvalósult beruházások lényegesen nem csökkentették a térségi különbségeket. Ezt igazolja többek között az is, hogy Nógrád megye helyezése az egy lakosra jutó beruházások tekintetében rosszabbodott, a évi 19. helyről 2007-re a 20. helyre került. Mivel a beruházások alakulása évente hullámzó, célszerű a évek átlagát elemezni. Ennek alapján megállapítható, hogy Nógrád megyében hét év alatt 229 milliárd forintot fordítottak a megfigyelt körben beruházásokra, ami éves átlagban 32,8 milliárd forintot jelent, és ez alig több mint egy százaléka az országosnak. Az egy lakosra jutó fejlesztések összege a hét év átlagában 151 ezer forintot tett ki, ami csak némileg haladta meg a hazai átlag felét. A beruházások egy lakosra jutó teljesítményértéke az országos átlag százalékában ( évi átlag) Budapest Komárom-E Fejér Győr-M-S Vas Pest Somogy Zala Tolna Hajdú-B Borsod-A-Z Heves Veszprém Jász-N-Sz Csongrád Baranya Bács-K Békés Szabolcs-Sz-B Nógrád + Előzetes adat Százalék A megyében a beruházások legnagyobb hányada (több mint harmada) években továbbra is az ipar területére irányult, emellett az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (14,6%), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (13,7%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (12,6%), valamint a kereskedelem, javítás (8,5%) részesedése figyelemre méltó

11 Foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség A gazdaság versenyképességének egyik meghatározója a szakképzett, kellő hatékonysággal termelő munkaerő megléte. A KSH munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottság az ezredforduló óta hullámzóan alakult, országosan a legtöbben 2006-ban és 2007-ben voltak a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 2000 és 2007 között 70 ezerrel, 1,8%-kal bővült, a változás iránya és mértéke területi egységenként eltérő. A Nógrád megyei tendencia különbözik az országostól, a foglalkoztatottak száma a évi 77,7 ezer főről 2007-re 75,6 ezer főre csökkent, részesedésük az országosból mindössze 1,9%. A népesség fogyásával összefüggésben ennek ellenére a foglalkoztatási arány a vizsgált időszakban emelkedett, 2007-ben 46,4% volt (országosan ez a hányad 50,9%-ot tett ki). Nógrád megye az ország azon térségei közé tartozik, ahol az iparon belül nagy súlya volt a nehéziparnak, miközben az évek során jelentős piacvesztés történt, melynek következtében a munkanélküliségi arány számottevően meghaladta az országosat. Hazai viszonylatban a munkanélküliség az ezredforduló óta évente változóan alakult, 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők száma 445 ezer fölé emelkedett, a munkanélküliségi ráta 10,1%-os volt. Nógrád megyében az átmeneti mérséklődés után az utóbbi években ismét növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, 2007 decemberében 16,3 ezer fő volt. A vizsgált hét év alatt számuk 26%-kal emelkedett, míg országosan nem egészen 20%-os bővülés történt. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított hányaduk 18,4% volt 2007-ben, a hét évvel korábbinál közel 4 százalékponttal nagyobb. A ráta országos viszonylatban évek óta a harmadik legkedvezőtlenebb. A munkanélküliségi ráta alakulása területi egységenként 25 Százalék Szabolcs-Sz-B Borsod-A-Z Nógrád Somogy Hajdú-B Békés Baranya Heves Jász-N-Sz Tolna Bács-K Csongrád Zala Veszprém Fejér Vas Komárom-E Győr-M-S Pest Budapest A munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülése mellett az alacsonyabb keresetek is közrejátszanak abban, hogy a megyében az életkörülmények rosszabbak az országosnál, bár az ezredfordulót követően e téren némi pozitív irányú elmozdulás tapasztalható. A megyében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek körében a havi

12 bruttó átlagkereset 2000 és 2007 között 2,2-szeresére nőtt, évben meghaladta a 146 ezer forintot. Az árváltozásokat kiszűrve a keresetek reálértéke ez idő alatt közel másfélszeresére emelkedett. Összefüggésben azzal, hogy a megyei átlagkeresetek a vizsgált hét év alatt az országosnál nagyobb ütemben emelkedtek, arányuk a évi 75,4%-ról 81,2%-ra növekedett. E kedvező folyamat érződik a megyék közötti rangsorban elfoglalt helyezés javulásában, mivel 2000-ben Nógrád megye még az utolsó volt a rangsorban, 2007-ben pedig már 5 megyét megelőzött. Egészségügy, szociális ellátás, oktatás Az egészségügy területén 2007-ben mélyreható változások történtek, amely alapvetően a kórház-átalakításokban, illetve az azóta megszüntetett vizitdíj és napidíj bevezetésében nyilvánult meg. Az egészségügyi ellátás intézményi hátterét lényegében az orvos-ellátottság és a kórházi infrastruktúra minősíti. Az alapellátásban csökkent a működő háziorvosok és házi gyermekorvosok száma (a évi 139-ről 2007-ben 125-re), ez idő alatt az általuk végzett vizsgálatoké 1336,8 ezerre mérséklődött. Az átlagos napi gyógykezelési forgalom a háziorvosok esetében kissé (43-ról 45-re) nőtt, a házi gyermekorvosok körében ugyanakkor a évi szinten (31) maradt. Az egészségügyi reformmal összefüggésben a kórházi ellátás feltételrendszere alapvetően megváltozott. A megyében 2007-től mindössze egy súlyponti kórház működik a megyeszékhelyen, a többi kórház betegellátásban betöltött szerepe pedig módosult. A működő kórházi ágyak száma 2000 óta 1533-ról 1474-re csökkent, az elbocsátott betegeké 48 ezerről 40 ezerre, az ágykihasználási százalék pedig 72,6%-ról 64,8%-ra mérséklődött. Az ezredfordulót követően is megfigyelhető az a folyamat, hogy a népesség korösszetétele jelentős átalakuláson megy keresztül, miközben a népesség fogy, a demográfiai öregedés folyamata felgyorsult. Ennek következtében Nógrád megye lakosságának 2008 januárjában több mint 32%-a (országosan 30,4%-a) volt nyugdíjas, ami 67,6 ezer személyt jelentett. Közülük 55,5 ezer fő volt saját és 5,8 ezer fő hozzátartozói jogon nyugdíjas, emellett nyugdíjszerű ellátásban 6,3 ezer fő részesült. A nyugellátás havi átlagos összege forint volt 2008 januárjában, amely 96,6%-a az országosnak. Az időskorúakról való gondoskodásnak többféle formája létezik. A rászorult, megromlott egészségi állapotú, önmagukról gondoskodni nem tudó idős embereket a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozzák. A megyében év végén 19 ilyen intézmény működött, melyekben 1777 férőhelyen 1778 ellátottról gondoskodtak. A bölcsődék száma a 90-es évek második felében drasztikusan csökkent, majd 2000 után stagnálás figyelhető meg. A megyében évben továbbra is 4 bölcsőde található (Bátonyterenyén kettő, Balassagyarmaton és Szécsényben egy-egy), melyekben 100 férőhelyen 148 gyermeket gondoznak. Az igények és a férőhelyek közötti ellentmondást tükrözi a bölcsődék zsúfoltsága, amíg ugyanis 2000-ben 100 férőhelyre 116, hét évvel

13 később már 32-vel több gyermek jutott. (Az előzőeken túl jelenleg a megyeszékhelyen egy magánbölcsőde működik.) Az iskolázottság és a szakképzettség szintje a társadalmi-gazdasági fejlettség egyik legfontosabb ismérve. A változó körülményekhez igazodva elengedhetetlenül szükséges az új ismeretek megszerzése, illetve a már meglévők korszerűsítése. A legutóbbi, évi mikrocenzus adatai azt jelzik, hogy Észak-Magyarország, benne Nógrád megye lakosságának iskolázottsági szintje elmarad az országostól. Az azóta eltelt néhány évben a megyében az oktatás különböző szintjein eltérő változások figyelhetők meg. A nappali oktatásban résztvevő tanulók száma a 2005/2006 tanévi 36,3 ezer főről két év alatt 34,5 ezer főre csökkent, amely döntően az általános iskolai, továbbá a felsőoktatási intézményekben tanulók számának visszaeséséből adódott. Felsőfokú oktatás Salgótarjánban folyik. A Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézetében több mint három évtizede képeznek felsőfokú végzettségű pénzügyi szakembereket. Emellett meg kell említenünk a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozatát, ahol informatikus-képzés történik. Lakáshelyzet, közműellátottság, infrastruktúra Az utóbbi években az életkörülményeket befolyásoló tényezők közül a lakáshelyzet alakulásában, a lakásállomány szerkezetében, továbbá a lakásépítések intenzitásában figyelemre méltó változások következtek be. Nógrád megye lakásépítését az országosnál is kedvezőtlenebb folyamatok jellemezték, nagyrészt ennek következménye a lakásállomány mérsékeltebb ütemű növekedése. A megye lakásállománya év végén 89,7 ezer lakásból állt, amely nem egészen 2%-kal múlta felül a hét évvel korábbit. (Országosan ez idő alatt 5%-ot meghaladó mérvű növekedést regisztráltak.) Összefüggésben azzal, hogy a megyében a természetes személyek által készült lakások dominálnak, a magas munkanélküliség, a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok miatt ugyanakkor az építkezések anyagi háttere nem biztosított, a lakásépítések intenzitása elmarad az országostól. Amíg 2000-ben tízezer lakosra közel 13 építés jutott, addig 2007-ben 14, miközben országosan a mutató nagysága 21-ről 36-ra változott. Az építések száma a megyében ugyanis a 90-es évek végéig kisebb ingadozásoktól eltekintve csaknem folyamatosan csökkent, majd az ezredfordulót követően mutatkozott némi élénkülés. Nógrád megyében évek alatt közel 2,6 ezer lakást adtak át rendeltetésének, amely a év végi lakásállomány 2,9%-át tette ki. (Országosan hányaduk ennek több mint duplája, 6,4% volt.) Az infrastruktúra kiépítettsége az életminőség egyik fontos tényezője. Az utóbbi évek nagy közműfejlesztési programjai különösen a csatorna- és gázvezeték építések nyomán sokat javult a megyében a lakások minősége, felszereltsége. Mindez egyben az országos átlagtól való elmaradás mérséklődését eredményezte év végén Nógrád megye lakásainak több mint 89%-a kapcsolódott közüzemi vízvezeték-hálózathoz, miközben csupán 62,5%-ukban megoldott a korszerű szennyvízelvezetés. Mindkét arányszám kisebb az országosnál (94,7; illetve 69,8%)

14 A közműellátottság főbb mutatói Nógrád megyében Országosan Százalék ,0 49,1 31,8 89,1 62,5 59,8 Százalék ,3 51,1 69,5 94,7 76,3 69, A közüzemi v ízcsőhálózatba bekapcsolt lakások arány a, % A közüzemi szenny v ízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arány a, % A háztartási gázf ogy asztók a lakásállomány %-ában A közüzemi v ízcsőhálózatba bekapcsolt lakások arány a, % A közüzemi szenny v ízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arány a, % A háztartási gázf ogy asztók a lakásállomány %-ában Az aránytalan közműfejlesztések hatása a közmű-arányossági mutató alakulásában érzékelhető. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza a év végi 177 méterről év végére 540 méterre nőtt, ez utóbbi azonban az országos átlagnak még így is csak a 87%-át tette ki. Tovább folytatódott a megyében a vezetékesgáz-hálózat kiépítése ben 107; 2007-ben 125 településen volt lehetőség a vezetékes gáz használatára. (Azaz napjainkban mindössze 6 település nem csatlakozik a megyében a vezetékes rendszerhez.) Már közel sem ilyen kedvező a kép, ha a vezetékesgáz-hálózathoz kapcsolódó lakások arányát vizsgáljuk. Nógrád megyében év végén a háztartási gázfogyasztók lakásállományon belüli aránya csak közelített a 60%-hoz, míg országosan meghaladta a 76%-ot. Egy-egy térség fejlettségének fokmérője a közlekedés minősége, az utak állapota, kiépítettsége. A jó úthálózat gazdaságélénkítő hatása vitathatatlan, a rossz úthálózat viszont a nehezen megközelíthető területeken tőkebefektetőket is elriaszthat, ami további lemaradáshoz vezethet. Nógrád megyében évi adatok szerint 945 km belterületi út található, amely többségében aszfalt, bitumen burkolatú. Az úthálózat 18%-a (170 km) első-, illetve másodrendű főút, az útsűrűség elsősorban az aprófalvas településszerkezet miatt magasabb az országos átlagnál. (A megyében évben 37 km belterületi út jutott 100 km 2 -re, a hazai átlag 34 km volt.) A közlekedési viszonyok javítását az utóbbi években számos beruházás szolgálta, közülük kiemelést érdemel a Salgótarján-Hatvan közötti 21. számú főközlekedési út egyes szakaszainak négysávosítása, melynek eredményeképpen jelentősen lerövidült a megyeszékhely és a főváros közötti menetidő. Továbbá átadták rendeltetésének a Salgótarján fő utcáját tehermentesítő közlekedési utat. A megyében a települések nagy része kizárólag közúton érhető el, ezért fontos tényező a személygépkocsival való ellátottság. Nógrád megye személygépkocsi-állománya év végén 55,6 ezer darab volt, 13,3 ezerrel több, mint hét évvel korábban. Az ezer lakosra jutó számuk 191-ről 265-re emelkedett, ez utóbbi 88%-a a hazai átlagnak

15 A személygépkocsik átlagéletkora bár a vizsgált időszak alatt csökkent 2007-ben még mindig magasabb (11,0 év) volt az országos átlagnál (10,3 év). A mai gyors, információéhes világban a vállalkozások működésének, a külföldi tőke beáramlásának, illetve a kedvezőtlen helyzetben lévő térségek felzárkózásának elengedhetetlen feltétele a megfelelő telefonkapcsolat megteremtése. Magyarországon 2007-ben 3281,5 ezer távbeszélő fővonalat tartottak nyilván, mintegy 14%-kal kevesebbet a hét évvel korábbinál. Az ezer lakosra jutó számuk ez idő alatt 373-ról 327-re csökkent. Mindez elsősorban azzal kapcsolatos, hogy a helyhez kötött, vezetékes telefonok mellett egyre nagyobb teret kapnak a mobiltelefon készülékek. Ennek illusztrálására csupán két számadat: a mobilhálózatban kezdeményezett hívások száma között 3,2 szeresére (közel 7,2 milliárdra) emelkedett, a hívások átlagos időtartama pedig 1,2 percről 1,9 percre nőtt. Nyilvántartások szerint a megyében 2007-ben 55,5 ezer távbeszélő fővonal található, mintegy 13,4 ezerrel, közel 20%-kal kevesebb a évinél. Ezer lakosra legutóbb 264, míg hét évvel korábban 311 távbeszélő fővonal jutott. Kedvezőnek mondható ugyanakkor, hogy a korszerű ISDN vonalak aránya növekvő, 2007-ben részesedésük meghaladta a 8%-ot. Az internetes kapcsolatot is lehetővé tevő, a szórakozási lehetőségeket, valamint a kommunikációt is megkönnyítő kábeltelevíziós hálózat kiépítése Nógrád megyében is felgyorsult. Amíg néhány éve még csak a nagyobb városokban nyílt lehetőség a kábeltelevíziós hálózathoz való csatlakozásra, jelenleg már egyre több települést érint. Nógrád megyében 2000-ben a lakásállomány 26%-a csatlakozott kábeltelevíziós hálózathoz, részesedésük hét évvel később meghaladta a 40%-ot. Más megközelítésben, ezer lakosra 172, míg hét évvel korábban 105 előfizető jutott. (Országosan lényegesen jobb a helyzet: az előfizetők fajlagos mutatója 212, és napjainkban ez a szolgáltatás minden második lakásban megtalálható.) * * * Az észak-magyarországi régió, benne Nógrád megye gazdasági teljesítőképességét javító folyamatok befektetések ösztönzése, infrastruktúra-fejlesztés, stb. ellenére a régió, illetve a megye továbbra is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége. Ez számos területen érződik: a megye népességmegtartó ereje tovább gyengült, az elöregedés folyamata erősebb az országosnál; a kedvezőtlen gazdasági potenciál megnyilvánul a magas munkanélküliségben, az alacsony vállalkozás-sűrűségben, a jövedelmek és az életkörülmények hazai átlagtól való elmaradásában. Az egymást erősítő negatív folyamatok gátolják a külföldi tőke beáramlását, holott a versenyképesség, ezáltal a gazdaság élénkítésének meghatározó eleme a megyébe érkező fejlesztési pénzeszközök úgy a belföldi, mint a külföldi (Európai Uniós pályázati lehetőségek) hatékony felhasználása

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ FELHASZNÁLÁSÁRÓL Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ A 2006. ÉVBEN BEMUTATOTT ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL % A 2006-ban kiváltott, bemutatott AM Könyvek, valamint a ledolgozott napok számának

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december Távközlés, internet, kábeltelevízió, 214 Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 2.1. Vezetékestelefon-szolgáltatás...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN

BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN 213 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP,

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN

VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN 214 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007

BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007 BEFEKTETŐI KÉZIKÖNYV 2007 Szerkesztette: Nyomdai munkák: Nyomdai előkészítés: Fordítás és lektorálás: Fotók: Juhász József Kárpát Csaba Kovács János Kókai László Pál József Szikszai Katalin Dr. Zahorán

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN

BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN BORSOD-ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2013. február havi helyzetéről 2013. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a 2013. évi Szja 1+1%-ról NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Győr, 2014. szeptember

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZÁMOKBAN

BARANYA MEGYE SZÁMOKBAN BARANYA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Munkaerő-piaci elemző tanulmány

Munkaerő-piaci elemző tanulmány Munkaerő-piaci elemző tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben