Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése május 25-i ülésére. a kamara évben végzett munkájáról

Átírás

1 Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése május 25-i ülésére a kamara évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök

2 2 Tisztelt Küldöttgyűlés! 2010-ben a kamarai önkormányzat testületi munkájában az elnökség 6 alkalommal ülésezett, az ülések valamennyi esetben határozatképesek voltak, tervszerűen és teljes körűen áttekintette, beszámoltatta, minősítette, megerősítette a kamara ügyintéző szervezetétének szakmai tevékenységét. A korábbi évek gyakorlatát fenntartva éves beszámolónkban előzetesen rövid tájékoztatást adunk a megye és kis részben az ország gazdaságának évi teljesítményéről. A megye gazdaságának évi teljesítménye Bevezető A megyében a gazdaság és a társadalom különböző területein eltérő irányú és ütemű változások tapasztalhatók. A megye gazdaságában jelentős szerepet betöltő ipar a évi stagnálás után 2010-ben az egyik legdinamikusabb növekedést mutatta az országban. A mezőgazdaságban a terméseredmények a kedvezőtlen időjárás következtében a korábbi évekénél alacsonyabbak voltak. Gabonafélékből összességében negyedével kevesebb termett a évihez képest. A juhok kivételével tovább csökkent a fontosabb állatfajták állománya. A megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése 7,1%-kal bővült 2010-ben az előző évihez képest. Ezzel egyidejűleg a népesség természetes fogyása nagyobb volt az egy évvel korábbinál, így január 1-jén a megye lakónépessége 387 ezer főt tett ki év egészét tekintve a megye munkanélküliségi rátája átlagosan 10,9% volt, valamivel kedvezőbb az országos 11,2%-os rátánál. A foglalkoztatási ráta (46,5%) ugyanakkor elmaradt az országosan jellemző 49,2%-tól ben a megyében fő állt alkalmazásban, 3,5%-kal több mint egy évvel korábban. A havi bruttó átlagkereset forintot tett ki, amely az elmúlt évinél 2,0%-kal volt magasabb, ugyanakkor 50 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. A nettó átlagkereset havi összege forintnak felelt meg, ami 6,2%-kal haladta meg a évit. A lakásépítések száma tovább mérséklődött, és mindössze 361 lakást adtak át. Gazdasági szervezetek december 31-én Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint 53 ezer gazdasági szervezetet, az országban bejegyzettek 3,1%-át tartották nyilván. Az előző év azonos időpontjához viszonyítva számuk 1060-nal, 1,8%-kal bővült.

3 3 A gazdasági szervezetek döntő többsége, 94,4%-a vállalkozás. A nonprofit szervezetek 4,6%-ot, a költségvetési szervezetek 1,0%-ot képviseltek. A nyereségérdekeltségű szervezetek közül mind a társas, mind az egyéni vállalkozások száma bővült december 31-én társas vállalkozást tartottak nyilván, 2,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a két leggyakoribb formát tekintve a korlátolt felelősségű társaságok száma 8,9%-kal emelkedett, a betéti társaságoké 6,9%-kal csökkent, így a kft-k társas vállalkozásokon belüli részaránya tovább nőtt (55,3%-ra), miközben a betéti társaságoké 35,2%-ra csökkent. A megyei társas vállalkozások ágazati struktúrájában legnagyobb súlyt (22,3%-ot) a kereskedelem, gépjárműjavítás képviselt. Az építőipar részesedése 12,9%, az iparé 11,7% volt. A szakmai, tudományos műszaki tevékenység területén 11,3%-uk, az ingatlanügyletek gazdasági ágban 9,4%-uk szerepelt. Az egyéni vállalkozások száma 1,8%-kal emelkedett, és 2010 végén at tett ki, ezen belül a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők száma ra nőtt. Az egyéni vállalkozások csaknem felét (49,0%-át) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágban tartották nyilván, és jelentősebb arányt képviselt még az ingatlanügyletek (11,6%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,3%) is. Ipar 2010-ben az ipari termelés volumene a évi stagnálás után az előző év azonos időszakához képest a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások megyei telephelyein 21,4%-kal növekedett. A bővülés üteme az év első negyedévében volt a legmagasabb (25,5%), majd ezt követően mérséklődött. (Országosan az ipari termelés volumene az év egészét tekintve 10,7%-kal növekedett.) Az év folyamán a megyei szervezetek összesen 1.196,5 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, és az egy lakosra jutó termelési érték 50,5%-kal haladta meg az országos átlagot. A megyei székhelyű közepes és nagyméretű legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások termelési értéke szintén bővült (17,0%-kal), és 447,5 milliárd forintot tett ki. A kereslet mindkét értékesítési irányban emelkedett, az értékesítés több mint hattizedét kitevő export 13,5%-kal, a belföldi eladások értéke pedig 21,1%-kal nőtt. A megyei székhelyű ipar teljesítménye több területen számottevően emelkedett, nyolctizedével bővült az élelmiszeripar, 29,5%-os növekedést ért el a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék

4 4 gyártása, és 20,8%-kal nagyobb termelési értéket állított elő a textilipar. (Az élelmiszeripar kiugró növekedésének hátterében egy jelentős termelési volument képviselő vállalkozás székhelyváltoztatása áll.) Szintén bővült az ipari termelési érték legnagyobb részét (52%-át) kitevő gépipar teljesítménye ben a megyei székhelyű, közepes és nagyméretű ipari vállalkozásoknál összesen 20 ezer fő állt alkalmazásban, 4,8%-kal több mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak 2010-ben országosan 4,5%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezen belül a belföldi értékesítés árszínvonala nagyobb ütemben, 7,3%-kal, az exporté mérsékeltebben 1,9%-kal nőtt. Építőipar Országosan az építőipari termelés volumene 2010-ben 10,1%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál decemberében a termelés volumene mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 12,3%-kal csökkent a decemberihez képest. Szezonálisan kiigazítva a termelés decemberben az előző havihoz mérten 4,0%-kal mérséklődött. Az építőipar termelői árai 2010 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6%-kal emelkedtek. Az építőipari termelés több éve tartó csökkenése 2010-ben is folytatódott, a termelés volumene az év minden hónapjában alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az épületek építése az elmúlt három év 10% körüli visszaesése után 2010-ben 5,2%-kal maradt el az előző évitől. Különösen jelentős volt a lakásépítések volumenének csökkenése. Az egyéb építmények építése az előző kétévi kismértékű növekedés után 15,2%-kal mérséklődött, ezt elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének mintegy egyharmados visszaesése okozta. Az évek óta csökkenő építőipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatok alapján 2010 első felétől növekedni kezdett a megyében, és az év egészében 7,1%-kal bővült. (Országosan ugyanakkor a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások termelése 8,9%-kal esett vissza.) Az építményfőcsoportok közül az épületépítés volumene 1,3%-kal, az egyéb építményeké 11,6%-kal bővült. Így a 28 milliárd forint termelési érték 59%-át az egyéb építmények építése tette ki. Az építőipar termelői árai 2010-ben országosan átlagosan 1,1%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A megyében 2010-ben 361 új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami az egy évvel korábbinak mindössze 52,9%-a. A lakásépítés visszaesése a megyeszékhelyen volt a legnagyobb mértékű, ahol az átadott lakások száma háromtizede volt a évinek. A lakások 70,4%-át természetes személyek építtették, saját használatra. Ebben az építtetői körben 31,2%-kal csökkent a lakásépítés. A vállalkozások beruházásában épült lakások száma nagyobb mértékben, a megelőző évihez képest egyharmadára esett vissza. 106 ilyen elsősorban értékesítésre szánt lakás készült el a megyében, közülük a megyeszékhelyen 18, a városokban 21, a községekben pedig 67. Ez utóbbiak kivétel nélkül a gyógyfürdőjéről ismert Cserkeszőlőn épültek. Az építtetői körben történt változás tükröződik a lakások szobaszám és alapterület szerinti összetételének módosulásában is. Az átadott lakások kétharmada 3 vagy annál több szobás, és átlagos alapterületük (99 m2) az elmúlt évinél (84 m2) nagyobb volt. Az építések mellett csökkent a lakásépítési hajlandóság is ben a megyében 209 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami alig több mint négytizede volt az egy évvel korábbinak. (Országosan 36,8%-kal csökkent az épített lakások száma, a kiadott lakásépítési engedélyeké pedig 38,9%-kal esett vissza.)

5 5 Lakásépítés és megszűnés a megyében, 2010 Épített Megszűnt Kiadott lakásépítési engedélyek Megnevezés lakások száma 2009.év száma 2009.év száma 2009.év =100,0 =100,1 =100,2 Szolnok 80 29, , ,7 Többi város , ,3 Községek , , ,3 Összesen , , , ben 150 lakás szűnt meg, 15,3%-kal kevesebb, mint 2009-ben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása (62,0%) volt. Kiskereskedelem 2010-ben a kiskereskedelmi értékesítés volumene 2,3%-kal elmaradt az előző évtől. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben ben milliárd forint értékű árut forgalmaztak, ebből decemberben az éves forgalom 10,5%-a, 782 milliárd forint forgalom realizálódott. A kiskereskedelmi eladások 44%-a élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 17%-a üzemanyag-, 14%-a bútor-, háztartási cikk, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 25% volt 2010-ben. A forgalom szerkezete az előző évihez képest és az év során érdemben nem változott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2010 egészében 2,1%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál decemberében a forgalom jelentős részét (91%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai 3,3%-kal mérséklődtek. A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2010 egészében 1,4%-os volt az elmaradás az előző év azonos időszakihoz képest. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2010 egészében 5,3%-kal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész- üzletek eladásai az év egészében 10%-os volt az elmaradás. A gépjármű- és járműalkatrész-üzletek forgalma 2010-ben 613 milliárd forint volt, ami a kiskereskedelmi forgalom értékének 8,2 %-ával volt egyenértékű. Az Észak-alföldi régióban harmadára csökkent a felszámolási eljárások száma a kiskereskedelmi cégek ellen az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az elmúlt évben 6 százalékkal csökkent a kiskereskedelemmel foglalkozó cégek száma az Észak-alföldi térségben. Év végén céget tartottak nyilván a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Hajdú-Bihar megyében üzlet működik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2 335, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig kiskereskedelmi cég van. A régióban 2010-ben 58- al több cég alakult, mint 2009-ben, így a cégalapítások száma 12 százalékkal nőtt. A megszűnések száma is emelkedett viszont a térségben 73-al; közel 8 százalékkal több cég szűnt meg 2010-ben, az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A törlések a régió teljes kiskereskedelmi piacának közel 16 százalékát érintik. A cégek számának alakulását tekintve a régió mutatói jócskán alulmúlják az országos átlagot, ahol 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi vállalkozások száma. Az újonnan alakult vállalatok száma nőtt a régióban, míg országosan 2 százalékkal csökkent 2009 óta. Tavaly 285 kiskereskedő cég felszámolását indították el, míg egy évvel korábban 752 eljárás indult. A tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma is csökkent az elmúlt egy

6 6 évben: 35 százalékkal kevesebb eljárás szerepel a statisztikában. A legtöbb végelszámolás júliusban és novemberben indult. A végrehajtások száma viszont nőtt a térségben: 2010-ben 21 százalékkal több eljárás indult, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelemben dolgozó alkalmazottak száma fővel nőtt az elmúlt évben, átlagosan ezren dolgoznak az ágazatban. Decemberben főt tartottak nyilván, közel 9 százalékkal többet, mint 2009-ben Idegenforgalom A megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma 2010-ben csökkent, ellentétben az országosan tapasztalt mérsékelt bővüléssel. A vendégszám ( fő) a évitől összességében 6,8%-kal maradt el. Ezen belül a külföldi vendégeké 13,9%-kal, a belföldi 5,4%- kal esett vissza. Az összes vendégforgalom döntő hányadát, 84,2%-át a belföldiek tették ki ben külföldi látogató érkezett a megyébe. Közülük a németek voltak a legtöbben (5.580 fő), emellett nagyobb számban Lengyelországból (3.100 fő), Romániából (2.300 fő) és Hollandiából (1.400 fő) jöttek turisták. Az idelátogatók 88,2%-a az Európai Unió országaiból érkezett ben a vendégek összesen vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, 2,7%-kal kevesebbet, mint 2009-ben. A csökkenést a külföldiek okozták, a belföldi vendégéjszakák száma lényegében nem változott az előző évhez képest. Az átlagos tartózkodási idő 2,9 éjszaka volt. A külföldiek ennél hosszabb időt, átlagosan 4,6 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a megyében, 2010 Vendégek Vendégéjszakák Megnevezés száma év=100,0 száma év=100,0 Szálloda , ,5 Egyéb szálláshelyek , ,7 Ezen belül panzió , ,1 üdülőház , ,3 kemping , ,1 ÖSSZESEN , ,3 A kereskedelmi szálláshelyek 2,9 milliárd forint bruttó árbevételt könyveltek el 2010-ben a megyében. Az összes bevétel legnagyobb részét (54,4%-át) a szállásdíjak jelentették. A vendéglátás bevétele 32,8%-ot tett ki, a fennmaradó rész pedig egyéb szolgáltatásokból (5,3%) és a szállásdíjba foglalt egyéb bevételekből (7,5%) származott. Az év folyamán beváltott üdülési csekkek összértéke 482,6 millió forint volt, és a belföldi bruttó szállásdíjak 43,3%-át fizették meg ily módon. Fogyasztói árak 2010 évben, átlagosan 4,9%-kal voltak magasabbak az árak, mint 2009-ben. 12 hónap alatt, decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,7%-kal emelkedtek. Ezen belül nőtt az idényáras élelmiszerek (34,2%), az étolaj (30,2%), a liszt (27,0%), a sajt (10,2%) és a tej (7,3%) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,5%-kal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 19,0%-kal, a távfűtés

7 7 ára 8,0%-kal nőtt. Szintén átlag felett, 7,5%-kal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 20,1%-kal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,7%-kal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk (3,4%) és a szolgáltatások (2,8%) esetében átlag alatti áremelkedés volt megfigyelhető. Ez utóbbi csoporton belül a távolsági utazás 10,7, a szemétszállítás 5,3, a helyi tömegközlekedés 5,0%-kal drágult. Szintén átlag alatt, 0,7%-kal emelkedtek a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az EU 27 tagországában, novemberben a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 2,3%-kal voltak magasabbak, mint novemberben. Árcsökkenés volt megfigyelhető Írországban (0,8%), a legnagyobb áremelkedést pedig Romániában (7,7%) és Észtországban (5,0%) mérték. Foglalkoztatottság és munkanélküliség A megye 295 ezer fős éves népességéből 141 ezer fő volt foglalkoztatott, 16,9 ezer pedig munkanélküli. Az inaktívak közé 137 ezer fő tartozott. Az egy évvel korábbihoz képest mind a munkanélküliek száma, mind a foglalkoztatottaké növekedett (1.400 illetve fővel), ugyanakkor az inaktívaké fővel csökkent. A foglalkoztatási arány a IV. negyedévihez képest 1,1 százalékponttal nőtt, és 47,8%-ot tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékpontos növekedés után 10,7%-ra változott. Az országos foglalkoztatási arány a megyeinél magasabb, 49,5%, a munkanélküliségi ráta pedig ahhoz hasonló, 10,8% volt. Az intézményi munkaügyi adatok szerint ben a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél együttesen fő állt alkalmazásban, 3,5%-kal több mint egy évvel korábban. A versenyszférában összességében 1,8%-os, a költségvetési szervezeteknél 5,2%-os, a a megyében összesen főt alkalmazó nonprofit szervezeteknél pedig 16,8%-os bővülés történt az egy évvel korábbihoz képest.

8 8 Alkalmazásban állók száma a megyében, 2010 Állománycsoport Összesen Ebből versenyszféra költségvetés Fő Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Összesen év='100,0 Fizikai foglalkozásúak 104, ,5 Szellemi foglalkozásúak ,2 99,8 Összesen 103,5 101,8 105,2 A versenyszféra termelő ágazatai közül a foglalkoztatás szempontjából legjelentősebb feldolgozóiparban az alkalmazásban állók száma 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőiparban az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 9,9%-os létszámbővülés történt, a mezőgazdaságban ugyanakkor 3,7%-os csökkenés tapasztalható. A versenyszféra szolgáltató ágazatai közül a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szállítás, raktározás; valamint az információ, kommunikáció területén ugyancsak 3,6 3,7%-kal mérséklődött a létszám. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban lényegében ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban. A többi gazdasági ágban bővült az alkalmazásban állók köre, így az egy évvel korábbinál többen dolgoztak az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek; az ingatlanügyletek; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén is december végén Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen fő keresett állást, 1,8%-kal több mint egy évvel korábban. A nők (13.724) száma a december 20-án regisztrálthoz képest 4,8%-kal nőtt, a férfiaké (15.699) 0,8%-kal csökkent. Az álláskeresők 45%-a legfeljebb általános iskolát, 7,9%-uk gimnáziumot végzett, 43%-nak volt valamilyen középfokú, 3,4%-nak pedig felsőfokú szakképesítése. A pályakezdő munkanélküliek száma szintén nőtt, így december végén 2,0%-kal voltak többen a regisztráltak között, mint egy évvel korábban. A pályakezdő 40%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége volt, 17%-uk végzett gimnáziumot, 38%-nak valamilyen középfokú szakmai képesítése volt, 5%-uk pedig diplomával rendelkezett. A nyilvántartott álláskeresők közül a decemberi zárónapon fő álláskeresési járadékban, fő pedig álláskeresési segélyben részesült. A járadékosok száma 19,8%-kal kevesebb, ugyanakkor a segélyben részesülőké 6,0%-kal több volt az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos havi bruttó ellátás összege a megyében forintot tett ki. A decemberi zárónapon 188 fizikai és 88 szellemi foglalkozású munkakörre vonatkozó bejelentett álláshely várt kiközvetítésre a megyében, ami kétharmada az egy évvel korábbinak. Egy betöltetlen álláshelyre így több mint száz álláskereső jutott. Kereset évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a megyében forintot tett ki, amely az elmúlt évinél 2,0%-kal volt több. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak forintot, a szellemiek forintot kerestek. A fizikai foglalkozásúak bruttó keresete az átlagosnál kissé nagyobb ütemben, 3,8%-kal növekedett, aminek hatására kissé mérséklődött a különbség a két állománycsoport bruttó keresete között. Az átlagkeresetek gazdasági ágankénti különbségei is szembetűnőek; a jelentősebb létszámot foglalkoztató ágazatok közül a fizikai foglalkozásúak a legtöbbet ( ezer forintot) a

9 9 gépiparban és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén kerestek, a legkevesebbet pedig a humán-egészségügyi, szociális ellátásban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (88 illetve 94 ezer forintot). A szellemi foglalkozásúak is a gépiparban kerestek legtöbbet (381 ezer forintot), legkevesebbet pedig az egyéb szolgáltatások, az információ, kommunikáció és az ingatlanügyletek területein ( ezer forintot). A kereseti elemeken felüli egyéb pénzbeli és természetbeni juttatásokkal növelt átlagos havi munkajövedelem az év során forint volt, ami 1,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyéb juttatások aránya az összes munkajövedelmen belül átlagosan 5,9%-ot tett ki, az előző évinél (6,1%) kisebb hányadot. A nettó átlagkereset havi összege forintnak felelt meg, ami 6,2%-kal haladta meg a évit. A fizikai foglalkozásúak forintot, a szellemi foglalkozásúak forintot kerestek. A versenyszférában 7,2%-os, a költségvetési szerveknél 5,1%-os volt a nettó keresetek növekedése. A évi 4,9%-os átlagos fogyasztói ár-növekedést figyelembe véve a reálkeresetek a megyében átlagosan 1,2%-kal nőttek. Beruházás A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2010-ben 59,7 milliárd forintot költöttek beruházásra, folyó áron 0,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A megyei fejlesztések döntő többsége a versenyszféra ágazataiba irányult. Az ide tartozó ágazatok szervezetei folyó áron összességében kevesebbet fordítottak tárgyi eszközeik fejlesztésére, mint egy évvel korábban. Ezen belül az ipari vállalkozások beruházásainak teljesítményértéke 11,0%-kal bővült, így a megyei invesztíciók 47%-át adták. Nominálisan növekedett az építőipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző ágazatok beruházása is. A közigazgatás, védelem, továbbá a túlnyomórészt ugyancsak a közszférába tartozó humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazataiban összesen 8,3 milliárd forint szolgálta a fejlesztéseket, ami folyó áron számítva 1,5-szerese az egy évvel korábbinak.

10 10 A befektetések anyagi-műszaki összetételét tekintve a felhasznált összegek 46%-át gépekre, berendezésekre, járművekre, 51%-át épületek és egyéb építmények építésére fordították, a fennmaradó 3%-ot pedig egyéb célú (ültetvény, erdő, tenyész- és igásállat, föld, telek) invesztíciók adták. A kamara évi munkája A kamara évi működésében továbbra is a tagok, a gazdálkodó szervezetek széleskörű szolgáltatására törekedett, úgy a gazdaságfejlesztés, a rendezvényszervezés, a vállalkozások forráshoz jutásának segítése, a szakképzés és a gazdaságfejlesztés területén. Az egyes területek szakmai tevékenységét, évi munkáját az alábbiakban mutatjuk be. A kamara szakképzési tevékenysége A szakképzés egyben foglalkoztatáspolitikai kérdés is, hiszen a jó szakképzési rendszer a foglalkoztatás növelésének és munkanélküliség kezelésének egyik eszköze. Jelentős változások indultak el a 2010-es évben az oktatás, kamarát érintően a szakképzés átalakítását illetően. Mindezen intézkedések célja egy szilárd értékrendre építkező, sokszínű iskolarendszer megteremtése, melyben minden tanulni vágyó megtalálja helyét. A szakképzés rendszerét újjá kell építeni a német duális rendszer mintájára, ki kell alakítani a magyar duális képzést. A kormány és az MKIK együttműködési megállapodása (1214/2010. (X.12.) Kormányhatározata 125 gyakorlatigényes alap szakképesítés teljes tartalomszabályozásának gondozását kívánja állami irányítás fenntartása mellett a kamara hatáskörébe átadni. A 2010-es év tevékenységét a szakiskolai reform előkészítése és megvalósítás érdekében tett feladatok nagymértékben meghatározták. Cél a szakképzés elméletorientáltságának megszüntetése, munkára szocializálás munkakörnyezetben, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés arányának jelentős növelése, meghatározóvá tétele. Fontos a szakképzésben érintett szereplők (fenntartó, iskola, kamara, TISZK, vállalkozó) feladatainak egyértelmű elhatárolása, jogszabályi alátámasztása, együttműködés erősítése. Kamaránk a 2010-es évben 26 iskolarendszerben oktatott gyakorlatigényes szakmában lát el hatósági és egyéb szakmai feladatokat: gazdálkodó szervezetek, mint képzőhelyek ellenőrzése, tanulószerződés tanácsadói hálózat működtetése, gyakorlati szintvizsgák szervezése, szakmai vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagok delegálása, SZKTV versenyének szervezése, mesterképzés, Leonardo mobilitási projekt. Képzőhelyek ellenőrzése A törvényi szabályozás értelmében annak elbírálását, hogy a tanulók gyakorlati képzését végző gazdálkodók milyen mértékben felelnek meg a jogszabályokban előírt követelményeknek, a gazdasági kamarák végzik. A 2010-es szűkített költségvetésű támogatási ciklusban a bevezető ellenőrzés többségében a tanácsadók segítő közreműködése mellett egy, többségében alacsonyabb díjazású iskolai szakértő bevonásával teljesült, így jelentős megtakarítást értünk el a szakértői díjak kifizetésében. (Tanácsadók külön díjazásban nem részesültek.)

11 11 Az ellenőrzésbe vont vállalkozók egységesen megfelelt minősítést kaptak. Alapvetően megállapítható, hogy azon cégek, akik a bevezető ellenőrzésen sikeresen átestek, a szükséges személyi és tárgyi feltételeket továbbra is folyamatosan fenntartották. A tanulók számára biztosított tárgyi eszközök a vállalkozás anyagi helyzetétől nagyban függenek. A szakmai- és vizsgakövetelmények előírásait azonban betartják, ha változó technikai színvonalon is. A gyakorlati oktatók szakmailag jól felkészültek, lelkiismeretesen és elkötelezetten végzik munkájukat én a gyakorlati képzéssel foglakozó gazdálkodó szervezetek száma a megyében 382, a gyakorlati képzéssel foglakozó képzőhelyek száma a megyében 503, a tanulószerződéssel képzett tanulók száma a megyében évben az ellenőrzések megoszlása: évi Ellenőrzés Bevezető 130 Akkreditáló 296 Összesen 426 Tanulószerződések alakulása A szakképzési tanácsadói hálózatunk működtetésének finanszírozása a többi szakképzési feladathoz hasonlóan az MKIK-kel kötött támogatási szerződésen alapul. A támogatás célja tanulószerződések elterjesztésével és tanulószerződéses rendszer működtetésével kapcsolatos tanácsadási és szervezői munka végrehajtása, ISZIIR-ben rögzített tanulószerződés-szám függvényében meghatározott számú tanácsadói hálózat támogatási cél szerinti működtetése. Az elmúlt támogatási ciklusban kötött tanulószerződések száma a szakképzésben résztvevők számának mérsékelt csökkenése ellenére 86-tal több volt (1.157 a tavalyi szemben). Kamaránk több csatornán is népszerűsítette a tanulószerződést, valamint végzett felvilágosító, tájékoztató tevékenységet: Tanácsadóink közreműködésével április 21. és május 28. között a szakképző iskolák helyszínein Tanulószerződéssel a munka világában címmel előadássorozatot folytattuk a képzésben részt vevő szakképző iskolások és lehetőség esetén szüleik számára. Célunk, hogy a tanulók tisztában legyenek a tanulószerződés lényegével, előnyeivel, jogaikkal, kötelességeikkel és a jövő tanévre érvényes tanulószerződéseket időben előkészítsék, megköthessék. A már jól működő iskolai nyílt napok és egyéb iskolai rendezvények pl. pályaválasztási szülői értekezletek, tradicionális iskolai rendezvényeken tartott előadások mellett részt vettünk az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által szervezett Regionális Pályaválasztási kiállításon október 26-án és 27-én, ahol saját magunk által készített szóróanyaggal és személyes tanácsadással népszerűsítettük a tanulószerződéses rendszert. novemberben az általános iskolák helyszínein, a szakképzésben érdekelt résztvevők (szakképző intézmények, munkaügyi központ, kamara) folytatták az előző évben elkezdett közös propagandamunkát, pályaorientációs felkészítést a szülők és pályaválasztás előtt álló tanulók tájékoztatására, agitálására. Kamaránk Egy jó szakma felér egy diplomával szlogen alatt a tanulószerződéses rendszert népszerűsítette.

12 12 Gyakorlati szintvizsgák szervezése Az MKIK-nak előzetesen jelzett 853 fő létszámszükséglettel szemben csak 670 főre kaptunk csökkentett normatív támogatást. Az első szintvizsga január 7-én volt, közvetlenül az érintett iskolákkal a szintvizsgák lebonyolítására vonatkozó megállapodás megkötése után ben is hasonlóan a korábbi évekhez az iskoláktól az egyes vizsgák anyagszükségletének megfelelően költségkalkulációt kértünk be. Ez alapján kétlépcsős finanszírozás keretében, differenciáltan került kifizetésre a szintvizsga-hozzájárulás. Első lépcsőben az anyagbeszerzést, a vizsga előkészítését Ft/fő előleggel támogattuk. A végelszámolás minden hó zárását követően a ténylegesen szintvizsgát tett létszám és a fennmaradó differenciált juttatás alapján valósult meg. A vizsgához szükséges anyagok meghatározása, beszerzése a kamara felkérésére, jóváhagyásával és finanszírozásával a vizsgának helyet adó képzőhely vagy iskola feladata volt. Ezzel a megoldással elkerülhetővé vált az utólagos reklamáció az anyagok minőségére és mennyiségére. A differenciálás, az iskolai hozzájárulások, valamint a Megbízási szerződés módosítása alapján kamaránknak biztosított plusz keret (41 fő alapján plusz Ft) segítségével elértük, hogy minden, 2009/2010. tanévben szükséges vizsgát sikerült színvonalasan megtartani, 759 fő szintvizsga-köteles tanulót levizsgáztatni. Az iskolával kötött megállapodás alapján, az egyes vizsgahelyszíneken a technikai, technológiai megvalósítást, a vizsga megfelelő szintű előkészítését az iskolák biztosították, tevékenyen együttműködve a kamarával a szintvizsgák szervezésében és lebonyolításában. A JNSZMKIK a szintvizsga megyei átfogó szervezését, koordinálását, a vizsgafeladatok adatbázisát, a PR-munkát, a pénzügyi-finanszírozási és a jegyzői feladatok ellátását vállalta. A szintvizsga feladatokat az MKIK szakemberei által kidolgozott feladatbankból az elméleti képzést biztosító intézmény választotta ki, melyet az elnökök jóváhagytak. A szintvizsgák nagy részében az egy vizsgacsoporton belüli tanulóknak azonos vizsgafeladatot kellett megoldaniuk (pl. asztalos), viszont voltak olyan vizsgák, ahol a szakma jellege szükségessé tette a különböző vizsgafeladatokat (pl. cukrász, szakács). A feladatok végrehajtásához szükséges útmutatókat a vizsgabizottság munkáját segítő tanár adta meg. A tanulók többsége nagy vizsgadrukkal élte meg a szintvizsgát, hiszen nagy részük először szembesült olyan szituációval, ahol a tudásáról nemcsak a tanáraik, hanem a kamara által delegált, szakmai tapasztalattal rendelkező vizsgabizottsági elnök előtt kellett számot adni. Általános tapasztalat, hogy a vizsgázók a gyakorlati feladatokat jól teljesítik, viszont, ha szóban kell számot adni tudásukról, azzal nehezen birkóznak meg. Sajnos mindig vannak olyan tanulók, akiknél a vizsga iránti érdektelenség mutatkozik, de náluk a képzés egészére ez a magatartás jellemző.

13 13 A szintvizsgának még nagyobb súlyt ad, hogy a Szakma Kiváló Tanulója Verseny eredményébe hozott pontként beszámítják. Az érdekeltek véleménye szerin a gyakorlati szintvizsga elősegíti a tanulók szakmai előrehaladását, hiszen a vizsgán egyértelműen kiderül, ha van hiányosság, és arról minden érintett (tanuló, szülő, gyakorlati oktató, elméleti képzést biztosító intézmény, kamara) tudomást szerez. Szakmai vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagok delegálása A delegálható elnökök köre bővült egyes szakmákban. Nehézségek az egyébként is kis létszámú vizsgák és összevont vizsgák estén fordulnak elő pl. ács-állványozó, kőműves és vendéglős szakmákban. Ha ugyanazon szakmák 4-5 napra szervezett vizsgái összecsúsznak, megyei szakértők nem delegálhatók újabb vizsgára. Ilyenkor az országos listából választunk, ahol a távolság többletköltséget jelent, vagy a vizsgát kellett áttetetni az iskolákkal, mert másképpen nem tudtuk teljesíteni a delegálást. A pályáztatásban nincs fennakadás, folyamatosan segítjük a pályázókat a vizsgabizottsági elnöki és tagi jelentkezéshez, irányítjuk pályázataikat az illetékes érdekképviselethez. Az adatfrissítés (telefonszám, ) gondjai a rendszerben lévő szakértők változásjelentésének hiányából ered. A vizsgáztatók felkészítése az évi rendszeres felkészítésen túl személyes tanácsadással is folyamatosan történik. A vizsgáztatásra az SZVK-ban meghatározott 1 vizsgázóra megállapított időt rugalmasan kell kezelni vagy módosítani szükséges, mert a szakértők jelzései szerint a gyakorlattól és a realitástól elrugaszkodottan vannak megállapítva. Pl. a fodrász szakmában kevésnek találják a gyakorlati feladatra szánt időt, a fogyóelektródás hegesztőnél meg soknak a 240 percet vizsgázónként. Folyamatosan kérik a tagok és elnökök a modulrendszerű vizsgáztatás felülvizsgálatát és egyszerűsítését, idejének rövidítését, mert nem tudják vállalni a 4-5 napos vizsgáztatást. A vizsgáztatási idő hossza miatt szükségesnek tartjuk a delegált személyek vizsgáztatói díjának emelését vagy a vizsga idejének rövidítését. Iskolai rendszerű, iskolarendszeren kívüli vizsgák, vizsgázók száma: Elnöki delegálás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 102 Tagi delegálás Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 374 Iskolarendszerű Vizsgák száma Iskolarendszeren kívüli Vizsgázók száma Összesen Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli Összesen OKJ RÉGI OKJ ÚJ OKJ Összesen Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzős tanulók számára Szakma Kiváló Tanulója Versenyt hirdetett meg. Az SZKTV két fordulóban került lebonyolításra, az írásbeli elődöntő január 19. és február 8-a között a területi kamarák közreműködésével és helyszínein, az országos döntő a HUNGEXPO területén, április án került megrendezésre.

14 14 A verseny fő célkitűzései: A magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek bemutatása széles körben. A végzős tanulók és az iskoláik szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. A szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára a jelenleginél szélesebb körben a megmérettetés és a kiemelkedő eredmények elérési lehetőségének biztosítása. A gyakorlati szintvizsga szerepének erősítése, a döntőre továbbvitt pontszámokba a szintvizsgán elért pontszámok is beszámításra kerülnek. A fizikai szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén. Pályaválasztás és pályaorientáció elősegítése. A 2009/2010. évi Szakma Kiváló Tanulója Verseny 24 szakmájából megyénkben, 17 szakmában 165 fő indult, 11 szakképző intézményből. Az elődöntő kamaránknál január 19. és február 8. között bonyolódott, mely szabályosan és előírásoknak megfelelően zajlott le, az országos döntőbe 14 tanuló jutott be. A versenyen résztvevő azon tanuló, aki az írásbeli, a gyakorlati illetve a szóbeli versenyrészen eléri a versenyrészen megszerezhető pontok 60%-át, jeles osztályzatot kap és az adott versenyrésznek megfelelő vizsgarész letétele alól mentesül. Az írásbeli dolgozatokat a versenyzők felügyelő jelenlétében február 25-én tekinthették meg, minden egyes megtekintésről jegyzőkönyv készült április 26-án és 27-én 12 busszal, összesen 480 tanuló (szakképző iskolás, kisebb részben általános iskolás tanuló) utaztatását szervezte meg kamaránk a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjére. Mesterképzés 2010 évben a magas költségek miatt nem tudott a kamara mesterképzést indítani. A néhány fő szórványjelentkezőt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által országos szórványjelentkezők szervezésre megbízott Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához irányítottuk át mestervizsgára. Felkészítést létszám és kivitelezési problémák (többszöri utazás, szállás költség) Budapesten sem szerveztek. Jelenleg a szakács mesterképzés van szervezés alatt azonban a létszám még mindig mozgásban van. A biztos jelentkezők száma 7 volt, ezen felül volt 3-4 érdeklődő is. Jelenleg a 7 főből már 3 visszalépett anyagi okokra hivatkozva, így gyakorlatilag fel kellett függeszteni a képzést elegendő résztvevő hiányában. Költségek bemutatása: Mestervizsga díj (országosan egységes): Nem kamarai tag: Minimálbér * 1,5 = Ft Kamarai Tag: Minimálbér * 1,25 = Ft

15 Pedagógiai-vállalkozási ismeretek tanfolyami díj 40 órára (évek óta változatlan): Ft Szakmai tanfolyami díj (~ 100 órás képzés esetén): Ft 15 Részvételi díj: Ft/fő között tervezhető, szakma és óraszám függvényében. A költségeket a lehető legalacsonyabban kalkuláltuk. Ezt az összeget már nem tudják és/vagy akarják kifizetni a jelentkezők. További költségként merül fel az utazás, a kieső munkaidő és a gyakorlás anyag és rezsi költsége. Az elérhető lehetőségekkel élve hirdetéseket is adtunk fel ( Szuperinfó, Új Néplap Kamarai melléklete), de jelentősebb érdeklődést nem eredményezett. Kedvező hatást gyakorolhatna a jelentkezői számra, ha a vállalkozás önálló gyakorlásához a jelenleginél (12) több szakmában lenne szükséges a mestervizsga megléte. Ez a probléma ismeretes az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt is, mivel többször volt már róla szó, de évek óta nem tudnak elérni eredményt az illetékes szakminisztériumoknál. Az ismert körülmények mellett nagyobb létszámú jelentkezés a közeljövőben sem várható. Megoldási javaslatok: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint képző intézmény akkreditálása (a szakmai anyag kidolgozva, az akkreditálás költsége Ft). Az akkreditáció megléte és így a képzési költség elszámolhatósága esetén nagyobb kampánnyal (hirdetések, cégek levélben megkeresése) várhatóan kedvezőbb eredmény lenne elérhető. Megjegyzés: járulékos hozadékként értékelhető, hogy ha mestervizsgával rendelkező személy látja el a tanulószerződéses tanuló gyakorlati oktatását, akkor a cége a bérét a minimálbér 3,5-szereséig számolhatja el a szakképzési hozzájárulás terhére a szakmunkásoknál alkalmazott 2-szeres szorzóval szemben. A mestervizsga meglétének szükségessége az önálló vállalkozás gyakorlásához. Jelenleg 12 szakmában kötelező. Ez Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai feladat és jogkör, vélhetően napirenden tartják. Kedvezmények biztosítása a mesterjelölt részére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről. Leonardo da Vinci program A Leonardo da Vinci programban kamaránk 1998-tól sikeresen tevékenykedik, 2001-től a hagyományosnak tekinthető diákcserén felül a szakmában tevékenykedő szakemberek számára is szervez továbbképzést. Az utóbbi években-előnyben részesítjük a szakértők, gyakorlati oktatásban tevékenykedő szakemberek továbbképzését, mivel az ő szerepük révén a szerzett kompetenciák, új ismeretek hazai hasznosítása megsokszorozódhat. Kamaránk, mint "ernyőszervezet a kis és középvállalkozások, valamint az iskolák gyakorlati oktatóit kívánja bevonni a továbbképzésbe, akik a tanulók legszélesebb körével foglalkoznak (multiplikátorok), akik önmagukban pályázni, továbbképzésük költségeit biztosítani nem képesek. A résztvevők a Lipcsei Kézműves Kamara Borsdorfi képzőközpontjában, valamint német vállalkozásoknál szerezhetnek új ismereteket, tapasztalatokat. A nemzetközi projektjeink Európai Uniós források felhasználásával, a Tempus Közalapítvány Leonardo Irodájának támogatásával valósulnak meg.

16 16 A 2009/2010 tanévhez kapcsolódó pályázatunk, Fókuszban a hiányszakmák címmel az Észak-alföldi régió hiányszakmái hegesztő, géplakatos, gépi forgácsoló, ács és állványozó szakmai fejlesztését, a szakma presztízsének növelését, a továbbképzés által szakmai tartalom megújítását célozta meg. Energiatakarékosság és környezetvédelmi innováció a szakképzésben Leonardo pályázattal a 2010/2011 tanévben is szervez a gyakorlati oktatók számára szakmai továbbképzést a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A projekt célja már a címben megfogalmazást nyert, energiatakarékosság és környezetvédelem, olyan nemzeti (és EU-s) prioritások, melyek szoros összefüggésben állnak az általunk megcélzott és fejleszteni kívánt szakmacsoportok oktatásával, melyek kiemelten támogatott és szakmunkás ösztöndíjjal vonzóbbá tett szakmák. A Lipcsei Kézműves Kamara, nemzetközi partnerként kétszer egyhetes turnusban biztosítja a projektben résztvevő szakemberek továbbképzését, tapasztalatszerzését a szakmailag nagy múltú és igényes, technikailag jól felszerelt Borsdorfi képzőközpontjában, a szakmában jártas munkatársának mentorállásával. A projekt november 28 december 04. között villanyszerelő szakmában 10 fő, március között hűtő- és klímaberendezés szerelő, valamint az épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő szakmákban 15 fő bevonásával (csoportbontásban) teljesült. A kamara gazdaságfejlesztési tevékenysége A 2010-es évben kamaránk gazdaságfejlesztési szolgáltatásai a 2009-es évben megújult személyi és társszervezeti formában működtek tovább. A Hajdú-Bihar megyei kamarán keresztül kamaránknál működő Európai Unió Vállalkozásfejlesztési Hálózata, az Enterprise Europe Network tevékenységében és funkcionalitásában szervesen és akadálymentesen egészítette ki a kamara gazdaságfejlesztési alapszolgáltatásait. A kamarai tagság részére szervezett továbbképző, ill. informális előadások, konzultációk a programon belül teljes egészében jóváhagyásra kerültek. A vállalkozásfejlesztési területen belül az üzleti kapcsolatok fejlesztésében nagymértékben támaszkodtunk az EEN azon ingyenes szolgáltatására, amely az egész Európai Unión belül teremt lehetőséget a KKV-k üzleti partnerkereséséhez. Olyan szakértői konzultációk, előadások megszervezésénél, ahol az előadók pénzdíjas megjelenése elkerülhetetlen volt, ott a projekt jelentős társfinanszírozást biztosított. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek az általuk kifejlesztett újszerű technológiai eljárásainak üzleti célú további hasznosítását kereste, vagy éppen új technológiai eljárás iránt támasztott igényt, ott szintén az EEN által finanszírozott szakértői háttérrel ingyenes innovációs audit elvégzésére nyílt lehetőség, kiegészítve a szintén teljes EU tagság országokra kiterjedő technológiai transzfer partnerkereső rendszerbe való bejuttatással.

17 17 A tavalyi évben leírtakhoz hasonlóan ismételten érdemes kiemelni, hogy az EEN iroda által nyújtott vállalkozás- és a Kamara hagyományos gazdaságfejlesztési tevékenységei nemcsak kiegészítik egymást, hanem funkcióikban egymásra épülnek és ez által magasabb támogató szerepet tudnak betölteni. A két tevékenység szerves és összehangolt gyakorlásával 2010-ben az alábbi kiemelt vállalkozás- és gazdaságfejlesztési témacsoportokban hoztunk létre szakmai rendezvényeket, előadói szemináriumokat, tájékoztató előadásokat, találkozókat. Önálló és társszervezésben 33 rendezvény megszervezésére és megtartására került sor a kamara részéről 2010-ben. Ezek közül kiemelt rendezvényeink: Az ún. jó, valójában a sikeres gyakorlat bemutatása gazdaságfejlesztési, illetve innovációs pályázatoknál, konzultáció, személyes kapcsolat teremtése a sikeres tevékenységet folytató és az ő módszereiket megismerni, illetve átvenni kívánó cégek számára Hogyan pályázzunk sikeresen?, Innováció, mondjuk vagy tesszük? Rendszeres rendezvények és konzultációk a gazdaságfejlesztési pályázatokról a pályázatokat kezelő szervezetek képviselőivel Vállalkozói fórum a külső és a belső forrásokról, Van kiút! Lehetőségek, források, ötletek, Információs nap (ÉARFÜ), Pályázatkezelés, monitoring feladatok (MAG Zrt). Az ellenőrző hatóságok és a vállalkozások közötti jobb információcsere, ellenőrzésre való felkészülés javítását célzó hatósági információs napok őszi-tavaszi megtartása Munkavédelmi ellenőrzések aktuális kérdései, Munkaügyi információs nap. Aktuális finanszírozási lehetőségeket ismertető tájékoztatók tavaszi-őszi lebonyolítása, kiemelten az aktuális termékekre, így Széchenyi forgóeszköz és beruházási hitel információs nap, Tájékoztató a 2010 évi gazdaságfejlesztési pályázatokról és kedvezményes hitelekről, Gazdasági Fórum- Széchenyi hitelek. Hatékony, azaz költségtakarékos vállalati energia-beszerzést lehetővé tevő kamarai energiabeszerzési közösségek létrehozására irányuló tájékoztató rendezvények megtartása, tanácsadó kiválasztása, közösségek szervezése Kamarai energia-beszerzési társulás rendezvények Szolnok, Jászberény, Konzultáció a vállalati, önkormányzati energiagazdálkodásról. Kereskedelemfejlesztés, külgazdaság területén Piacra jutási lehetőségek, üzleti kapcsolatok Ausztriában, Németországban, Szlovéniában, Szlovén gazdasági fórum. Hatósági szabályok változását ismertető rendezvények a környezetvédelmi termékdíj, közbeszerzés, munkajog, adójog területén. Környezetvédelmi termékdíj 2010, Hogyan módosul a közbeszerzés?, 2011 évi változások az adójogszabályokban, Vállalkozói komplex vagyon- és felelősségbiztosítás, Az elektronikus fizetési meghagyás változásai.

18 18 TOP 50 rendezvény lebonyolítása. Vezetői képesség és készségfejlesztési tréningek lebonyolítása, Modern vállalatvezetési ismeretek, Tárgyalástechnika tréning, stb., Iránytű a hatékony követeléskezeléshez, korszerű tőzsdei ismeretek megszerzésére irányuló képzés szervezése, Határidős piac. Plato program A 2009 áprilisában megkezdett Vállalkozói aktivitás ösztönzése elnevezésű NFGM pályázat befejezésének éve 2010-re esett. A vállalati vezetők közötti együttműködés javítását, vezetői képességek és készségek fejlesztését elősegíteni hivatott, kétszer 20 fős megyei mikro és kisvállalkozások vezetőit magában foglaló projekt 2010-ben havi szakmai napokkal folytatódott. A 2009-ben közösen kidolgozott tematika szerint kerültek a vezetői tréningek témái feldolgozásra ebben az évben is. Felismerve sok más, Plato tagokon kívüli megyei vállalkozás képzés iránti érdeklődését, a szakmai napok programjait nyíltabbá tettük, ezeken a külsős, nem Plato tag cégek képviselői is részt vehettek. A ben egy-egy csoportnak összesen 8 alkalommal megrendezett szakmai napokon többek között tárgyalástechnikai, pályázati és hitellehetőségek, munkahelyi konfliktuskezelés, cég jövőkép kialakítása, üzleti tervezés témakörökben került sor képzésre. Az egész, illetve félnapos rendezvényeken a vezető ismeretek bővítésén túl lehetőség adódott a cégvezetők saját problémáinak megosztására tapasztalatszerzésre, kötetlen eszmecserére. A teljes Plato program június 7-én ünnepélyes zárással emléklapok átadásával és a csapatokat mentorálló 2-2 nagyvállalati vezető keresztapa tanácsainak elhangzásával ért véget. A csoportok tagjai között a képzési program során emberi-szakmai kapcsolatok jöttek létre, üzleti együttműködések bizalmi alapjai teremtődtek meg, ami a Plato módszer legfontosabb célja. Az év folyamán sor került a pályázati program adminisztratív lezárására is. A pályázatot kezelő közreműködő szervezet a záró beszámoló szakmai tartalmát elfogadta, a pénzügyi elszámolást részleteiben jóváhagyta. A programot a pályázati költségkerethez képest költségtakarékosabban sikerült megvalósítani Média megjelenés A nagyszámú és jelentős közérdeklődésre számot tartó rendezvényeink egyre szorosabb médiakapcsolatok kialakulását segítették elő. A megyei napilap és az egyik megyei kereskedelmi rádió már a rendezvények előzetes hírlésénél közreműködnek. Rendezvényeinken rendszerességgel

19 19 megjelennek már nemcsak a megyei napilap, hanem a Szolnok Városi Televízió forgatócsoportjai is. A rendezvények után saját online médiánk a kamarai honlap, a városi online média a szoljon.hu, valamint a megyei napilap adnak záró összefoglalót a programokról. Sok résztvevő a médiákból értesülnek kamaránk szolgáltatási programjairól, elősegítve ezzel az ismertség és elismertség növelését. Rendezvényeinken kívül az Új Néplappal kötött szerződés alapján a kamara évi 4 alkalommal jelenik meg egyenként 8 oldalas terjedelemben a Új Néplap mellékleteként. Külkapcsolatok Továbbra is meghatározó kamaránk külkapcsolatai terén a külföldi társkamarákkal való együttműködés kiemelt szerepe. Ezek közül a legfontosabb Romániában a Máramaros Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint Németországban a lipcsei és a drezdai kézműves kamarával való operatív együttműködés. E tevékenységi területen nem teljes mértékben kihasznált kapcsolati, illetve információs háttérrel rendelkezik kamaránk az Enterprise Europe Network hálózat révén. Meg kell találnunk a közeljövőben annak a hatékony módját, ahogy a naponta beérkező információtömeg üzleti lehetőségekre, szakmai rendezvényekre, üzletember találkozókra vonatkozóan célzottan, kereshetően és áttekinthetően juthasson el a cégek számára. Az MKIK Nemzetközi Igazgatóságának felhívásai, részvételt biztosító nemzetközi szakmai vásárra, tenderfelhívásra, befektetési és üzleti fórumokra vonatkozó tájékoztatóit honlapunkon tesszük elérhetővé és megküldjük a Kamara tagjainak. Ugyancsak így járunk el minden partnerségi viszonyt kérő nagykövetség, vegyes kamara, illetve külgazdasági szakdiplomata hálózat esetén is ben az alábbi üzleti jellegű külgazdasági eseményekre került sor: 2010 májusában az ITDH közösen a Ausztria, Németország, Szlovénia külgazdasági szakdiplomatáinak közreműködésével tájékoztatót tartottak az ottani cégalapítási szabályokról, üzleti-befektetési lehetőségekről, amelyet személyes tanácsadás és céglátogatás követett 2010 novemberében a Szlovén Nagykövetséggel, a Szlovén-Magyar Üzletemberek Egyesületével közösen Szlovén gazdasági napot szerveztünk Szolnokon. Konjunktúra felmérés 2010 áprilisában és októberében az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet által rendszeresen elvégzett, a vállalkozások üzleti kilátásait értékelő felmérésben való közreműködésre került sor. Az együttműködésen belül vállaltuk a kérdőívek kiküldését, valamint a kamaránkhoz közvetlenül visszaküldött anyagok feldolgozását. A beérkezett kérdőívek száma örvendetes módon nőtt az előző évekhez képest. Az MKIK GVI megkívánt 70 db-os esetszámához képest között mozgott a tavaszi-őszi felmérés visszaküldött kérdőíveinek száma. A vizsgálat eredményeit kamarai honlapunkon közzétettük. SME panelek, interjúk készítése Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága véleményt kér időszakonként az egyes vállalkozóktól a különböző tevékenységi területeket. A véleménykérés kérdőíves, illetve személyes kérdezés formájában történt három alkalommal. Ebben az évben két tématerületen a

20 20 logisztika és az innováció kérdéskörében igényelték közreműködésünket. Sikerült a megkívánt visszajelzési számokat elkérnünk. Rendezvényeink látogatottsága, tanácsadás igénylés Rendezvényeink látogatottsága A nyári kényszerű július-augusztusi rendezvényi szünetet leszámítva csaknem minden hétre esett átlagban egy, közvetlen gazdaságfejlesztési tématerülettel azonos, vagy rokon rendezvényünk. A programok nagyobb részének fő alatt kamaránk székházában tudunk helyet biztosítani. Az ennél nagyobb részvételi számra utaló visszajelzés esetén, a Főiskolán, megye, illetve városházán találtunk, a jó együttműködés eredményeként térítésmentes rendezvénytermet. Ebben az évben nyitottunk az önkormányzatok felé oly módon, hogy a megyeházán keresztül a polgármesteri hivatalokba eljuttatott rendezvényi meghívóinkkal az ő számukra is elérhetővé tettük programjainkon való részvételt. A visszajelzések egyértelműen kedvező fogadtatást mutattak. Ugyancsak folyamatos meghívással élünk egyéb érdekvédelmi és gazdasági társszervezetek felé is, mint a VOSZ, KISOSZ, IPOSZ, METESZ, MGYOSZ megyei szervezetei. A folyamatosan bővülő ismertségnek és partnerségi viszonynak köszönhetősen több olyan rendezvényünk is volt, ahol a résztvevők száma meghaladta a 100 főt. Jellemző a fős létszám, ami ez előadók elmondása szerint más megyékhez viszonyítva dicséretes. A regisztrációs ívek alapján a 2010-es évben kamarai rendezvényeinken összesen fő vett részt. Tanácsadás igénylés Naponta rendszeresek a telefonos megkeresések és már nem csupán gazdaságfejlesztési témákban (hitel-, és pályázati lehetőségek) hanem rendezvényeink kapcsán kezdve a közbeszerzéstől, egészen a környezetvédelmi termékdíjig. A telefonon, en, illetve személyesen érdeklődő ügyfél esetében minden esetben válaszadással élünk, vagy közvetlenül, vagy külső szakértő válaszát közvetítve. Jellemzővé vált, hogy úgy tekintenek kamaránkra, mint olyan információs pontra, amely a legkülönbözőbb határterületi témákban is meg tudja teremteni a kapcsolat kialakításának, vagy adott kérdésre a válaszadás lehetőségét. Kamarai honlap A kamarai honlap aktuális információkkal, hírekkel, eseményekkel való feltöltését folyamatosan végezzük, Az év során a menüstruktúra változatlan maradt, de 2010 nyarának végétől megkezdtük a honlap szerkezetének újabb, még korszerűbb információtechnológia elemekkel bíró kialakítását, amelynek eredménye negyedévében lesz majd mérhető. A 2010 évben élő Gazdaságfejlesztési menürendszer formai és tartalmi elemei a következők: Kamarai projektek, Gazdaságfejlesztési pályázatok, Foglalkoztatási pályázatok, Kedvezményes hitelek, Kereskedelmi banki ajánlatok, Garancia lehetőségek, Enterprise Europe Network, Kereskedelemfejlesztés, Stratégiai partnereink ajánlatai, Tanácsadás, Kamarai szakértők, Hasznos linkek. Kamarai honlap látogatottsága A 2010-es évben közel 11 ezer látogató tekintette meg kamaránk honlapját átlagosan másfélszer, azaz összesen csaknem 16 ezer alkalommal. A tavalyi évvel nem lehet érdemben összehasonlítani a látogatottság alakulásának mértékét, mivel a honlap akkori átállása miatt a két