Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Átírás

1 Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti keresletének alakulása Nógrád megyében 2011 Készítette: Tőzsérné Fenyvesi Tímea november Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/A.

2 Bevezető A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évek-óta vesz részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által végzett kutatási projektben ben 101 vállalkozás és 46 pályakezdő szakmunkás vett részt a kérdőíves felmérésben Nógrád megyében. A Pályakezdő szakmunkások a munkaerőpiacon elnevezésű kérdőív azt vizsgálta, hogy a azok a tanulók, akik a 2009/2010-es tanévben szereztek szakmát, hogyan tudtak a munkaerőpiacon elhelyezkedni; milyen tényezők befolyásolták az elhelyezkedésüket, hogyan tudták kamatoztatni, használni a szakiskolában tanulatakat; milyen esélyekkel indultak neki a munka világának. A gazdálkodók körében 3 kérdőív került kitöltésre. Az első a mikrovállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulását vizsgálta, ebben 29 gazdálkodó vett részt. A második cégnagyság szerint ágazatonkénti bontásban a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulását vizsgálta. A harmadik kérdőívben 21 cég segítettette munkánkat válaszaival az üzleti szféra felsőfokú végzettségű pályakezdők iránti keresletének és ennek várható alakulásának, valamint a felsőfokú intézmények elismertségét vizsgáló kérdőív megválaszolásával. A kutatási projekt célja, hogy elemző tanulmányok készüljenek a szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulásáról, illetve a pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról. Az elkészült elemzések a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011 a regionális fejlesztési és képzési bizottságok részére című kutatási program keretében készültek. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara berkeiben elkészült az országos elemző tanulmányok alapján a megyei helyzetképet bemutató szakmai összegzés. Ez a tanulmány megpróbálja egy kicsit közelebbről bemutatni, illetve elemezni az országos kérdőíves mérés/kutatás eredményeit. Tanulmányunknak nem célja, hogy ok-okozati összefüggéseket tárjon fel; a kérdőívre adott, sokszor szubjektív válaszok összegezését, illetve rendszerbe foglalását tartalmazza. A szerző

3 1. rész Pályakezdő szakmunkások a munkaerőpiacon Mintavétel Nógrád megyében a kérdőíves felmérésbe a kijelölt minta szerint 46 fő tanulót vontunk be, ez az országos minta 1,6%-a volt. Az országos mintavétel 12,3%-át 359 főt tett ki az északmagyarországi régió mintavétele. Ezen belül Nógrád megye az észak-magyarországi régió 12,8%-át tette ki. A megkérdezett pályakezdő szakmunkások mintaelosztása szakmák szerint: OKJ szám Szakma megnevezése Tanulói létszám Bolti eladó Gépi forgácsoló Hegesztő Szerkezetlakatos Karosszérialakatos Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Kőműves Villanyszerelő Pék Bútorasztalos Ács, állványozó Szakács Autószerelő 7 Összesen: 46 fő 1. Adatfelvétel február 21 május 9. Nógrád megyében az adatfelvétel március 30 - április 26. között zajlott. Az adatok rögzítése az előzetesen kijelölt május 2-ig megtörtént. A lekérdezés előkészítése február végén zajlott. A lekérdezések többsége, 84,8%-a áprilisban lebonyolításra került. Időszak Megkérdezettek (fő) Százalékos megoszlás (%) Február 0 0 Március 7 15,2 Április 39 84,8 Május 0 0 Összesen % 80% Megvalósult és további tervezett interjúk aránya az adott időpontokban, % 60% 40% 100% 85% 85% 100% Még hátralévő Elkészült 20% 0% 0% 15% Február Március Április Május

4 2. A megkérdezettek alapjellemzői a, életkor szerinti megoszlás A kérdőív készítésbe bevont személyek a év közötti korosztályból kerültek ki Nógrád megyében. Legnagyobb számban a 21 éves korosztályból voltak a válaszadók között. Életkor Létszám Megoszlás 19 éves 8 fő 17,4 20 éves 9 fő 19,6 21 éves 14 fő 30,3 22 éves 5 fő 10,9 23 éves 8 fő 17,4 24 éves 1 fő 2,2 25 éves 1 fő 2,2 Összesen 46 fő 100 A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása (100% = 46 fő) 11% 17% 2% 2% 17% 19 éves 20 éves 21 éves 22 éves 20% 23 éves 24 éves 25 éves 31% A megkérdezettek között túlnyomóan a év közötti pályakezdő szakmunkások vettek részt, mind országosan (89%), mind megyei szinten (78%) is. A legkisebb hányadot a 23 év feletti tanulók tették ki. Ez Nógrád megyében mindössze 4% volt, mely 1 fő 24 éves illetve 1 fő 25 éves válaszadót jelentett. A 20 év alatti tanulók esetében eltérés mutatkozott az országos és a megyei adatok között. Nógrád megyében az összes megkérdezett 17%-a volt 20 év alatti tanuló, országosan ez az érték 6 % volt. Életkor Megoszlás országos % Nógrád % 20 év alatt 175 fő 6 % 8 17, év között 2598 fő 89% 36 78,3 23 év felett 146 fő 5 % 2 4,3 Összesen 2919 fő 100 % 46 fő 100%

5 Életkor szerinti megoszlás összehasonlítása (Nógrád megye 100%=46 fő Országos adat 100%= 2919 fő) 23 év felett év között 20 év alatt 5% 4% 6% 17% 89% 78% Országos Nógrád megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% b, Nemek szerinti megoszlás A kérdőív készítése során a válaszadók többsége férfi volt. Ez országosan 82% volt, míg megyei szinten 91%. Nemek Országos Nógrád Létszám % Létszám % Nő ,7 Férfi ,3 Összesen 2919 fő fő 100 Megkérdezettek nemenkénti megoszlása országosan Megkérdezettek nemenkénti megoszlása Nógrád megye 18% 9% Nő Férfi Nő Férfi 82% 91% c, Megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása Nógrád megyében a kérdezésbe bevont tanulók többsége községben él, ez az összes megkérdezett tanuló 69,6%-át tette ki. Országosan a kérdőív készítésben legnagyobb számmal a városi tanulók vettek részt. Lakóhely szerint Országos Nógrád Budapesten egyéb város ,4 községben ,6 Összesen

6 A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása községben 42% 69,6% egyéb város 30,4% 54% országosan Nógrád megye Budapesten 0% 4% d, Országos szinten a mintába legnagyobb gyakorisággal a bolti eladó (436 fő) és a szakács (368 fő) szakmát végzettek kerültek be, valamint legalább 100 főt sikerült elérni a bútorasztalos, az autószerelő, a karosszérialakatos, a festő, mázoló és tapétázó, a kőműves, a villanyszerelő, a gépi forgácsoló és az autóelektronikai műszerész szakmát végzettek közül is. A tavalyi adatfelvételhez képest jóval kevesebb vízvezeték- és vízkészülék-szerelőt sikerült felkeresni (2010-ben 104 főt, 2011-ben 29 főt). Nógrád megyében legnagyobb gyakorisággal a karosszérialakatosok (8), majd az autószerelők (7), ezt követően a szakácsok, hegesztők (6), bolti eladók (5), bútorasztalosok (4), majd a szerkezetlakatosok, vízvezeték- és vízkészülékszerelők, kőművesek (2) kerültek a mintába, illetve 1-1 villanyszerelő, pék, ács, állványozó (1) szakképesítést szerzett szakmunkás. e, A mintába került szakmunkások édesapjának iskolai végzettségének vizsgálata A válaszadók édesapjának iskolai végzettségét is vizsgálta a kérdőív. Elmondható mind országos, mind megyei szinten, hogy a szakiskolai tanulók több mint felének az édesapja iskolai végzettsége is szakmunkásképző volt. Országosan 58%, megyei szinten 58,7% volt. Ezt követően 17%-nak (országosan), illetve 17,4%-nak (megyei) 8 általános, 14%-nak (országos), 10,9%-nak (megyei) szakközépiskolai, technikumi végzettsége van az édesapának. Minimális, 5% körüli a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű édesapák köre. Nógrád megyében gimnáziumi, illetve 8 általánosnál kevesebb osztállyal rendelkező édesapa nem volt. Viszont 8,7% nem tudja édesapja iskolai végzettségét. Ez abból adódik egyrészt, hogy nem élnek együtt a szülők, illetve néhány esetben az édesapa már nem él. Iskolai végzettség Országos Nógrád Létszám % Létszám % 8 általánosnál kevesebb általános ,4 Szakmunkésképző ,7 Szakközépiskola, ,9 technikum Gimnázium Főiskola, egyetem ,3 Nem tudja ,7 Összesen

7 Megkérdezettek édesapjának iskolai végzettsége 8 általánosnál kevesebb általános 17,4 17 Szakmunkásképző Szakközépiskola, technikum 10, ,7 58 Gimnázium Főiskola, egyetem 0 6 4,3 5 Nógrád országos Nem tudja 0 8, f, A megkérdezettek apjának (gondviselőjének) a foglalkozásának vizsgálata A megkérdezettek döntő többsége (69,6%) számolt be arról, hogy apjának van szakképesítése, tehát elmondható, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai végzettséggel rendelkező apák gyermekei különösen nagy arányban szereznek ilyen képesítést. Mindenféleképpen motiválóan hat a gyermekekre, különösen a fiúkra; ha az apának szakmája van, ők is szakmát tanulnak. A megkérdezettek apjának a foglalkozásának vizsgálata önálló v. vállalkozó beosztott értelmiségi szakmunkás munkanélküli Nógrád megye országos egyéb nem tudja (százalék)

8 Foglalkozás Országos Nógrád Létszám % Létszám % önálló v ,3 vállalkozó vezető ,5 beosztásban beosztott értelmiségi irodai alkalmazott szakmunkás ,6 segéd/betanított ,9 munkás munkanélküli ,8 más okból ,2 egyéb 21 0,7 3 6,5 már nem él 242 8,3 5 10,9 nem tudja ,3 Összesen Iskolai előmenetel és az iskoláról alkotott vélemények vizsgálata a, A felmérésben részt vevő pályakezdő szakmunkások átlagosan 3,42 átlaggal fejezték be az általános iskolát. Ez szinte megegyezik az országos átlaggal: 3,46. Évek óta azonos szinten 3,5 átlag körüli ez az eredmény. b, Az általános iskola befejezését követően a tanulók többsége 50% szakiskolába jelentkezett 1. helyen, ezt követően 2. helyen a szakközépiskola, technikumot jelölte meg, illetve 3. helyen a gimnáziumot. A tanulók 69,6 %-át (32 fő) vették fel az 1. helyen megjelölt intézménybe, a 26,1 %-ukat (12 fő) a 2. helyen megjelölt helyre, csak 4,3 %-uk azaz 2 főnek sikerült a harmadik helyen megjelölt intézményben megkezdenie a középiskolai tanulmányait. Az általános iskola befejezését követően a tanulók 67,4 %-a szakiskolában, 32,6%-a szakközépiskolában tanult tovább. Gimnáziumban első helyen senki nem folytatta tanulmányait. A megkérdezett 46 fő közül 50%-uk (23 fő) egy középfokú oktatási intézménybe járt, 41,3 %-uk (19 fő) 2 oktatási intézményben is tanult. A fiatalok kis része 8,7 %-uk (4 fő) 3. intézményben is megkezdte tanulmányait. A megkérdezettek közül - az első középfokú oktatási intézményben - 23,9 %-uk, azaz 11 fő abbahagyta tanulmányait. 19,6 %-uk, 9 fő szakközépiskolában, 4,3 %-uk, 2 fő pedig szakiskolában tanult. Az első középfokú intézményben 7 tanuló a megkérdezettek 15,2%-a szerzett érettségi bizonyítványt. Ezt követően a második és harmadik intézményben már egyetlen egy tanuló sem szerzett érettségi bizonyítványt. Megfigyelhető az, hogy a továbbtanuláskor az általános iskola elvégzése után a szakképzést választó tanulók kis hányada szerzett érettségit, inkább a szakma, a szakképesítés megszerzését helyezték előtérbe. A megkérdezettek nagytöbbsége 60,9 % (28 fő) az első intézménybe szakmunkás bizonyítványt szerzett.

9 c, Az utolsó szakiskolai évet a megkérdezettek átlagosan 3,6 tanulmányi átlaggal zárták. Ez az országos átlagtól 0,1 átlaggal elmarad. (országos átlag 3,7) A szakiskolából gimnáziumba, szakközépiskolába, vagy technikumba a megkérdezett szakképzettek 17,4%-a próbált meg átkerülni, mely az országos átlagot meghaladja (14%). Nógrád megyében ez az arány a 2010-es országos értéken maradt. A tanulók közel 20%-a évközben különböző tényezők hatására úgy dönt, hogy egy másik intézményben szeretne továbbtanulni. d, A szakiskolát végzettek a korábbi évek eredményeihez hasonlóan idén is szakmájukkal való elégedettségüknek adtak hangot. 80,4 %-ban (37 fő) válaszoltak igenlően arra a kérdésre, hogy olyan szakmát tanultak-e a szakiskolában, amivel később is szívesen foglalkoznának. 19,6 %-uk (9 fő) gondolta úgy, hogy nem azt a szakmát tanulta, amivel később foglalkozni szeretne. 5 fő, bizonytalan abban hogy milyen szakmát szeretne tanulni. 4 főnek már kialakult elképzelése van; ők: az autószerelő, asztalos és a pék szakmát jelölték meg. e, A tanulók szakmájukkal és iskolájukkal való általános elégedettsége továbbra is magasnak mondható országos és megyei szinten egyaránt. Az eddigi adatfelvételek során 2011-ben jelezték országosan a tanulók a legmagasabb arányban (63%), hogy ha újra választaniuk kellene, újra ugyanazt a szakmát és iskolát választanák Ez megyei szinten kicsit kevesebb mindössze 58,7%. Nógrád megyében a tanulók 6,5%-a maradna szakmájánál, de másik iskola mellett döntene, 13%-uk választana más szakmát, de ugyanazt az iskolát. A megkérdezettek 19,6%-a keresne új szakmát és új iskolát, ha újra döntési helyzetbe kerülne. Valamint 2,2%-uk nem tudott választ adni a kérdésre. Pozitív mindenféleképpen, hogy a tanulók többsége tudja mit akar, illetve tudta mit akar, milyen szakmát, melyik iskolában. A megkérdezettek közül 7 főnek van érettségije, közülük csak 1 fő felvételizett, de nem vették fel. 6 fő nem próbálkozott felvételivel. 4. Továbbtanulás A továbbtanulással kapcsolatban a megkérdezett fiatalok 58,7 %-a (27 fő) nyilatkozott úgy, hogy szívesen tanulna még tovább, többségük esti vagy levelező képzésben az érettségit, illetve OKJ-s szakmai képzést jelölt meg, de 3 fő főiskolán, illetve egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 5. Nyelvtudás Arra a kérdésre, hogy a magyaron kívül van-e olyan nyelv, amin meg tudja magát értetni a tanulók többsége 65,2 %-a (30 fő) adott igen választ. A megjelölt nyelvek között túlnyomóan az angol (57,6%), a német (36,4%), illetve kisebb számban a francia (3%) és az olasz nyelv (3%) került megjelölésre. A szakiskolai képzéssel kapcsolatban a megkérdezettek többsége a 46 főből 34 fő nyilatkozta azt, hogy tehetséget érzett ehhez a szakmához. Kiemelt helyen szerepelt 19 főnél a döntése melletti tényezők között az egyéb okok közül az ösztöndíj lehetősége, illetve a szakmai iránti munkaerőpiaci kereslet. Ezt követően a tanulók harmadik helyen a szüleik tanácsára választották a tanult szakmájukat, majd a tanárai javaslatai, illetve az adott szakmáról meglévő ismerete alapján döntöttek az adott képzés mellett.

10 6. Szakiskolai tanulmányokkal való elégedettség A szakiskolai tanulmányokkal kapcsolatban a tavalyi és tavalyelőtti magas elégedettségi szinthez hasonlóan kedvező képet mutatnak az adatok és a legtöbb szempont szerint további javulásnak lehetünk tanúi. A megkérdezettek az állításokat 1-től 5-ig osztályozták (az 5-ös jelentette a teljes egyetértést, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással). A legmagasabb átlagos pontszámot 2011-ben a korábbi évekhez hasonlóan a sok tudást átadó és lelkiismeretesen tanító szakiskolai tanárokkal kapcsolatos állításoknál mértük, valamint a képzőhelyen rendelkezésre álló eszközökkel (gépekkel, anyagokkal) is igen elégedettek voltak a végzett tanulók. Majd ezt követően viszonylag magas pontszámot kapott az az állítás is, hogy a szakiskola olyan tudást ad, ami hasznos a munkahelyén. A megkérdezett tanulók többsége inkább pozitív véleménnyel volt az iskolával, a tanárokkal, az átadott szakmai ismeretekkel kapcsolatban. A többsége a tanulóknak úgy vélekedik., hogy a szakiskolában tanult szakma önmagában nem elegendő, szükség van mellette egy második szakmára is. A, Elméleti-gyakorlati oktatás aránya Országosan a megkérdezettek 72%-a véli úgy, hogy a szakiskolában az elméleti és a gyakorlati oktatás aránya megfelelő volt ez enyhe romlást jelent 2010-hez képest (74%), de még mindig sokkal magasabb arány, mint a 2009-es (63%). Ugyanez az érték 2011-ben Nógrád megyében csupán 63%. Tehát a megyei átlag a 2009-es szinten maradt. A válaszadók 24%-a országos átlagban úgy gondolta, hogy túl sok volt az elméleti oktatás, megyei szinten viszont 34,8 %-uk gondolta ugyanezt. Mindössze 4%-uk sokallta a gyakorlati oktatást országos átlagban, megyei szinten a gyakorlati oktatás túlsúlyát egyetlen tanuló sem jelölte meg. B, Szakmai gyakorlati képzés havi óraszáma A kérdőív készítésébe bevont tanulóknál a szakmai gyakorlati képzés havi óraszáma az utolsó tanévben átlagosan 84 óra volt Nógrád megyében ez kevesebb, mint az országos 89,4 óra. A megkérdezettek 91,3%-a csak iskolán kívül járt gyakorlatra, országosan csak a 73%-uk. 2,2%-uk részben iskolai műhelyben, részben iskolán kívül töltötte gyakorlatát (országosan 24%- uk); valamint ebben az évben a pótkérdezés során a mintába került tanulók között Nógrád megyében 3 fő csak iskolai tanműhelyben töltötte a szakmai gyakorlatát. Országosan a megkérdezettek 3%-a számolt be arról, hogy kizárólag az iskolai tanműhelybe járt gyakorlati képzésre. 7. A tanulók véleményei A, Gyakorlati képzőhelyről A gyakorlati képzőhelyekkel kapcsolatos véleményeiről a tanulóknak elmondható, hogy a szakoktatóikkal, az átadott ismeretekkel illetve azzal, hogy a későbbiekben a megszerzett ismereteit jól tudja használni többségében egyetértettek. 5-ös, illetve 4-es értékelést adtak, ami azt jelentette, hogy teljes mértékben vagy majdnem teljes mértékben egyetértettek.

11 (1-5-ig osztályozással; 5=teljes mértékben elégedett, 1= egyáltalán nem elégedett) A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról. A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen megtanultakat ma is jól tudja használni Nem tudja 45,7 % 34,8 % 13 % 2,2 % 4,3 % 0 56,5 % 28,3 % 8,7 % 6,5 % 0 % 0 45,7 % 21,7 % 21,7 % 10,9 % 0 % 0 43,5 % 19,6 % 8,7 % 4,3 % 4,3 % 19,6 % Adatok százalékban (%) Vélemény a gyakorlati képzőhellyel kapcsolatban 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% nem tudja A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról. A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak. A gyakorlati képzőhelyen B, A megszerzett szakmájával kapcsolatos vélemények A következő kérdéscsoportban arra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, hogy mennyire van megelégedve a megszerzett szakmájával. Mennyire lehet jól keresni vele, illetve a közfelfogás szerint mennyire bír presztízs-értékkel az adott szakma. A tanulók úgy érzik, hogy nem nézik le az emberek őket a szakmájuk miatt, illetve a többség (52,2%) úgy nyilatkozott, hogy a szüleik is büszkék, amiért ezt a szakmát választották. A válaszadók nem tudja válaszai abból adódtak, hogy még nem dolgoznak, nem helyezkedtek el. Így ezekre a kérdésekre érdemi választ nem is tudtak adni.

12 Állítások Nem tudja Összérték % A szakmája miatt az emberek ,4 2,2 80, lenézik. A szülei büszkék Önre, amiért 52,2 26,1 17,4 2,2 0 2,2 100 ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt sosem kellett 71,7 13 2,2 0 13, szégyenkeznie. A szakmája miatt az emberek 15, ,5 2, felnézenk Önre. A szakmájával kiemelkedően 17,4 15,2 28,3 17,4 0 2,2 100 jól lehet keresni. Nem fizetik meg kellőképpen a 6,5 17,4 28, ,9 23,9 100 szaktudását. Más szakmához viszonyítva 2,2 15,2 26, ,4 26,1 100 alacsony a jövedelme. A szakmájából nagyon 4,3 10,9 37 6,5 15,2 26,1 100 nehezen lehet megélni. Adatok százalékban (%) Szakmája értékelése A szakmája miatt az emberek lenézik Nem tudja A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie. A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre. A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni. Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását. Más szakmához viszonyítva alacsony a jövedelme. A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni. A tanulók véleményeit pontértékkel kifejezve összehasonlítottuk a megyei és az országos adatokat. A lenti táblázatból jól látható, hogy a legmagasabb pontértéket kapták mind megyei, mind országos szinten a választott szakmával kapcsolatosan az emberek véleménye az adott szakmáról, illetve a szülők büszkék gyermekeikre, hogy az adott szakmát választották. Az országos és a megyei vélemények nagyjából megegyeznek. Egyedül két kérdésnél volt 1,0 pontértéknél nagyobb eltérés a megyei és az országos adatok között. Ez a Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását., illetve a Más szakmához viszonyítva alacsony a jövedelme. kérdések voltak. Talán ez abból adódik, hogy a térségben óriási eltérések a bérviszonyokat tekintve nincsenek az egyes szakmák között.

13 Állítások Nógrád megye Országos adat A szakmája miatt az emberek 1,4 1,4 lenézik. A szülei büszkék Önre, amiért 4,2 4,2 ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt sosem kellett 4,3 4,0 szégyenkeznie. A szakmája miatt az emberek 3,5 3,2 felnéznek Önre. A szakmájával kiemelkedően jól 2,7 3,1 lehet keresni. Nem fizetik meg kellőképpen a 2,2 3,3 szaktudását. Más szakmához viszonyítva 1,9 3,0 alacsony a jövedelme. A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni. 2,0 2,9 Tavaly megszerzett szakmájának értékelése összehasonlító táblázat, 2011 A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie. 4 4,3 A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta. A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre. A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni. 2,7 3,2 3,1 3,5 4,2 4,2 Országos adat Nógrád megye Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását. 2,2 3,3 A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni. 2,0 2,9 Más szakmához viszonyítva alacsony a jövedelme. 1,9 3 A szakmája miatt az emberek lenézik. 1,4 1,4 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 8. Jelenlegi munkaerőpiaci pozíció 2011-ben a megkérdezettek munkaerő-piaci pozíciója némileg javult az előző évihez képest. A megkérdezettek 52,3%-a alkalmazott, 21,7%-a tanuló illetve ugyanennyien munkanélküliek. 4,3%-uk egyéb státuszban van. Nógrád megyében vállalkozói illetve alkalmi munkavállalói státuszt nem jelölt meg egyetlen tanuló sem. Az országos adatokhoz képest a megyében kedvezőbben alakult az alkalmazottak aránya, kevesebb a munkanélküli is. Országosan a megkérdezettek nagyobb százaléka tanuló (29,1%), vagyis az iskola elvégzését követően újabb tanulmányokat kezdett meg.

14 Státusz Nógrád megye Országosan Alkalmazott 52,3 44,8 Vállalkozó 0 0,4 Alkalmi munkás 0 1,3 Munkanélküli 21,7 23,2 Tanuló 21,7 29,1 Egyéb 4,3 1,1 Összesen Munkaerő-piaci státusz összehasonlítása 2011 Alkalmazott 44,8 52,3 Tanuló Munkanélküli Alkalmi munkás 1,3 0 21,7 23,2 21,7 29,1 Országosan Nógrád megye Egyéb 1,1 4,3 Vállalkozó 0, Az alkalmazottak közül 17 főnek (70,8%) határozatlan idejű, 7 főnek (29,1%) határozott idejű a munkaszerződése. 10 fő tanul jelenleg, melyből 8 fő szakiskolát, illetve szakközépiskolát jelölt meg. Ebből 1 fő a korábban megszerzett szakmájában tanul tovább, illetve négyen másik szakmát tanulnak, a többiek nem szakmát tanulnak. Alkalmazottak munkaszerződése 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 71% 74% 29% 25% 0% 1% Határozatlan idejű Határozott idejű Megbízási szerződéssel Nógrád megye Országosan

15 Arra a kérdésre, hogy összesen hány munkahelye volt eddig Nógrád megyében a megkérdezettek (17 fő) 37%-a úgy nyilatkozott, hogy eddig még nem dolgozott. Ez országosan 44 % volt. A többségnek 41,3%-nak (19 fő) egy munkahelye, országosan 43%; 15,2%-nak (7 főnek) 2 munkahelye, országosan 10%; 4,3 %-nak (2 főnek) 3 munkahelye, illetve 2,2%-nak (1 főnek) 4 munkahelye volt. Kettőnél több munkahelyről országosan a megkérdezettek 3,3 %-a nyilatkozott. Hány munkahelye volt eddig Országosan Nógrád megye 10% 3% 44% 15% 7% 37% Még nem dolgozott 1 munkahelye 2 munkahelye 43% 41% 2-nél több Megvizsgáltuk azt is, hogy mely tanulók tudtak a szakmájukban elhelyezkedni. Ezek voltak a szerkezetlakatos, a szakács, a kőműves, a villanyszerelő, a pék, az asztalos, a hegesztő, a karosszérialakatos szakképesítést megszerző tanulók. 9. Álláskeresés során igénybe vett módszerek és az álláskeresésre fordított idő A jelenleg dolgozó megkérdezettek többsége (75%) a jelenlegi munkahelyét a családtagok illetve ismerősök segítségével találta. Ezt követően a tanulószerződés alapján (8,3%), majd minimálisan az újsághirdetés (4,2%), vagy internetes állásközvetítő (4,2%) és munkaügyi központ (4,2%), illetve egyéb módon (4,1%) jelölték meg a munkahely megtalálásának módjának. Az álláskeresés során igénybe vett módszerek (százalék) ,0 70 százalék ,2 8,3 21,5 családtagok, tanulószerződésújsághirdetés ismerősök alapján útján 8,7 8,9 4,2 4,2 4,9 4,2 2,9 4,1 internetes állásközvetítő munkaügyi egyéb módon központ segítségével Nógrád megye Országosan

16 2011-ben a megkérdezett pályakezdők átlagosan némileg rövidebb álláskeresési időszakról számoltak be, mint a tavalyi kérdezés során. Ez a tendencia a gazdasági válság negatív hatásainak csökkenésével, főként a munkaerő iránti kereslet emelkedésével magyarázható. A kérdezés időpontjában foglalkoztatott válaszadók között országosan jelentősen (46%-ról 51%- ra) nőtt azok aránya, akik a szakiskola elvégzését követően igen gyorsan, egy hónapnál rövidebb idő alatt el tudtak helyezkedni, de még így sem éri el az arány az országos 2009-es, 59%-os szintet. Ez Nógrád megyében 50%-os volt. A válaszadók fele rövid idő alatt el tudott helyezkedni. Országosan a megkérdezettek 5%-a egy hónapig keresett állást, ez Nógrád megyében 8,3% volt. Országosan 36%-uk (tavaly 38%, 2009-ben 28%), megyei szinten 33,3 %-uk 2 és 6 hónap közötti ideig. Fél évnél hosszabb ideig a megkérdezettek 8%-a keresett munkát, mielőtt elhelyezkedett (tavaly 9%, 2009-ben 2%). Nógrád megyében 8,4 % volt. Az átlagos álláskeresési idő a megkérdezettek körében enyhén csökkent, 2,4 hónapról 2,2 hónapra (2009-ben még 1,5 hónap volt ez az adat), mely viszonylag alacsonynak mondható. Ez többek között a szakképzett munkaerő iránti fokozott kereslettel magyarázható. Nógrád megyében az országos érték felett van, 2,7 hónapig tartott az álláskeresés átlagosan. 10. Jelenlegi munkahelyével való elégedettség A munkahellyel való elégedettségre vonatkozóan is kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek. Az elégedettség mérése 1-5 skálán történt, az 1 az egyáltalán nem elégedett, az 5 pedig a nagyon elégedett választ jelentette. Leginkább országosan és megyei szinten is a munkatársakkal a legelégedettebbek a munkavállalók. (országosan 4,5%; Nógrád megye 4,7%) A jelenlegi munkahelyével való elégedettség a munkatársaival 4,5 4,7 a munkaidővel, műszakbeosztással a jelenlegi munkakörével a munkavégzés körülményeivel 4,1 4,2 4,1 4,1 4,2 3,9 Országosan Nógrád megye a fizetésével 3,4 3,8 a továbblépési lehetőségekkel 2,9 3, Iskolában tanult ismeretek, tudás használhatósága a munkaerő-piacon A megkérdezettek 37,5%-a úgy nyilatkozott, hogy a szakiskolában tanultaknak egyáltalán nem veszi hasznát. Ezt követően magas volt azoknak az aránya (25%), akik ezzel ellentétben azt nyilatkozták, hogy a nagyobb részének hasznát veszik. Ezt követte a csak kisebb részének

17 veszik hasznát (16,7%), illetve a szinte mindennek hasznát veszi (12,5%), amit a szakiskolában tanult. A válaszadók 8,3 %-a a szakiskolában tanultak felének veszi hasznát. Azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit a jelenlegi munkahelyén meg kellett tanulnia a válaszadók többsége a rutint, gyakorlatot jelölte meg. Ezt követte az a válasz, hogy mindent a munkahelyén tanult meg, mert nem a tanult szakmájában dolgozik. Majd a konkrét feladatokat, feladatcsoportokat kellett megtanulniuk a válaszadóknak. Kiemelték a válaszadók az önállóságot, a gépek kezelését is ismeretként, melyet a munkahelyükön kellett elsajátítaniuk. 12. Munkahely-lakóhely A válaszadók nagyrésze 83,3 % nem azon a településen dolgozik, ahol a lakhelye van. A bejárás 15perc és 1óra 30 perc közötti időintervallumba tartozik. Legtávolabbra, 80 km-es távolságra járnak munkába. A munkahelyre a nagytöbbség tömegközlekedéssel, távolsági busszal jár (50%), ezt követően egyéb eszközt (29,2%), majd saját autóval (12,5%), illetve munkatársa autójával (4,2%), helyi tömegközlekedési eszközzel (4,2%) jutnak el munkahelyükre a válaszadók. 13. Mobilitás A következő félévben, vagyis még 2011-ben a válaszadók 62,5 %-a nem kíván munkahelyet váltani, viszont 33,3 %-uk tervezi a munkahelyváltást. 1 fő (4,2%-uk) még nem tudja. Indokként arra a kérdésre, hogy Miért szeretne munkahelyet váltani? a magasabb fizetést, illetve a szakmájában kíván dolgozni válaszokat adták a tanulók. A mostani bérénél alacsonyabb bérért egyetlen válaszadó sem helyezkedne el, a többség legalább ugyanennyit szeretne kapni, illetve 37,5 %-uk több fizetést szeretne kapni. A válaszadók döntő többsége, akik munkahelyváltást terveznek olyan állást keresnek, ahol abban a szakmában dolgozhat, amit tavaly szereztek. Tehát a tervezett munkahelyváltásuk oka az, hogy nem tudtak elhelyezkedni a tanult szakmában. Arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel lenne hajlandó egy távoli magyarországi városba költözni akkor, ha ott jobb álláslehetőséghez jutna, mint lakóhelye környékén egyértelműen a magasabb fizetést, illetve azt jelölték meg válaszként, hogy ha a munkaadó szállást is biztosítana. A legkevesebb ezer Ft bérkülönbséggel is munkahelyet váltanának, de a legmagasabb bérigényként Ft-ot is megjelöltek, ami kicsit elrugaszkodik a valóságos bérlehetőségektől. Külföldi munkavállalás esetén, szakmunkások esetében viszont nem elképzelhetetlen. Végül az utolsó kérdés a saját pályájára vonatokozóan az volt, hogy a karrierje szempontjából, mennyire tartja szükségesnek illetve kevésbe, illetve szükségtelennek az alábbi ismereteket: Állítások Szakmai továbbképzéseken vegyen részt Jobban beszéljen idegen nyelveken Ha nincs érettségije: hogy leérettségizzen Felsőoktatási intézményben tanuljon Nagyon szükséges Inkább szükséges Inkább szükségtelen Teljesen szükségtelen Nem tudja Összesen 45,7 32,6 15,2 6, ,1 8,7 2, ,4 39,1 19,6 10, ,1 30,4 19,6 23,

18 Saját pályája szempontjából fontos ismeretek Felsőoktatási intézményben tanuljon 19,6 23,9 26,1 30,4 1- teljesen szükségtelen 2 - inkább szükségtelen 3 - inkább szükséges 4 nagyon szükséges Ha nincs érettségije: hogy leérettségizzen 10,9 19,6 30,4 39,1 Jobban beszéljen idegen nyelveken 2,2 8,7 39,1 50 Szakmai továbbképzéseken vegyen részt 6,5 15,2 32,6 45, A legfontosabbnak a felsorolt ismeretek közül a idegen nyelvek jobb ismeretét (50%), majd a szakmai továbbképzéseken való részvételt (45,7%), ezt követően az érettségi megszerzését, illetve utolsósorban a felsőoktatási intézményben való továbbtanulást jelölték meg nagyon szükségesként.

19 2. rész A vállalkozások munkaerő-piaci kereslete alakulásának vizsgálata Az adatfelvétel Az elemzés a magyarországi vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulását vizsgálja, egy és négy éves időtávon belül. A mintegy 4000 vállalkozást érintő kérdőíves adatfelvétel a GVI szervezésében zajlott március 3. és május 9. között. A lekérdezések döntő része március második fele és április vége között zajlott le. Az Észak-Magyarországi régió adta a teljes felmérés 13,6 %-át, mely mintegy544 db kérdőív volt. Nógrád megyében a vállalkozások szakképző iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása felmérésébe 80 gazdálkodó szervezet került bevonásra. A minta jellemzői Ágazatonként és létszámkategóriánkénti megoszlás Az alábbi táblázat a kérdőíves felmérésbe bevont vállalkozásokat mutatja ágazatonkénti és létszámkategóriánkénti megoszlásban. Legnagyobb számban a feldolgozóipar területén (45%) tevékenykedő cégek, majd a szolgáltatásban működők (38%)vettek részt a felmérésben. A mezőgazdasági és építőipari cégek csupán 8,8%-át tették ki az összes megkérdezett vállalkozásnak. Létszám-kategóriák Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatás Összesen 1-9 fő fő fő fő fő fő Összesen A kérdőív készítésbe bevont cégek ágazatonkénti megoszlása létszám-kategóriák szerint fő fő fő fő fő fő- Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatás

20 Létszámkategóriák szerinti megoszlás alapján elmondhatjuk, hogy legnagyobb számban az ún. mikrovállalkozások kerültek a mintába, ez az összes megkérdezettnek a 36,2 %-át tette ki. Ez hasonlóan alakult az országos mintában is, ahol a teljes vállalkozás 35,9%-a volt mikrovállalkozás. Ezt követte az fő közötti statisztikai állományi létszámú cégek aránya, melyek a teljes minta 27,6%-át adták megyei szinten, országosan pedig 21,7%-át. Legkisebb arányban mind országosan és mind megyei szinten is a legnagyobb létszámú cégek (250 főnél többet foglalkoztatók) kerültek be a mintavételbe. Ez a megyében 7,5%-ot, országosan 11,5%-ot jelentett. Nógrád megye Országos Százalékos Százalékos Létszám-kategóriák Cégek darabszáma megoszlás (%) Cégek darabszáma megoszlás (%) 1-9 fő 29 36, , fő 10 12, , fő 13 16, , fő 22 27, ,7 250 fő- 6 7, ,5 Összesen Létszám-kategóriák szerinti megoszlás összehasonlítása (Nógrád megye- országos adatok) 40 36,235,9 százalék ,6 16,215,3 12,5 27,6 21,7 11,5 7,5 Nógrád megye Országos fő fő fő fő 250 főlétszámkategóriák

21 I. Mikro-vállalkozások vizsgálata (1-9 főt foglalkoztató cégek) A mikrovállalkozások köréből Nógrád megyében összesen 29 céget kerestünk meg a kérdőív készítése során. Ezek a cégek 3 ágazatban tevékenykednek. Közülük 3 cég megzőgazdasági, 4 cég építőipari, 10 cég feldolgozó ipari, illetve 12 cég a szolgáltatás ágazatába tartozik. Mikrovállalkozások ágazati megoszlása Nógrád megye 10% 41% mezőgazdaság feldolgozóipar építőipar 35% szolgáltatás 14% 1. Szakképzettek aránya az összes statisztikai állományi létszám A cégeknél az összes statisztikai állományi létszámon belül vizsgáltuk a szakképzettek arányát. A 4 ágazat közül a feldolgozóiparon belül a legmagasabb a szakképzettek aránya 86,7 %, ezt követi a szolgáltatással foglalkozó cégeknél 78,8%, majd az építőiparban 57,5 % és végül a mezőgazdaságban 37,1 % volt a megkérdezett cégeknél ez az arány. Szakképzettek aránya az összes statisztikai létszámhoz viszonyítva ágazatonként összes stat. létszám=100 % százalék ,5 78,8 86,7 37,1 építőipar szolgáltatás feldolgozóipar mezőgazdaság

22 2. A szakképzett munkavállalók felvétele, illetve elbocsátása A, Elmúlt 12 hónapban A cégeknél vizsgáltuk a szakképzett munkavállalók felvételét illetve elbocsátását az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan. Közel azonos volt mind a 4 ágazatban a munkaerőfelvétel, illetve a munkaerőelbocsátás aránya. A mezőgazdaság, szolgáltatás és feldolgozóipar ágazatban a megkérdezettek 1/3-nál volt felvétel illetve elbocsátás; ugyanez az arány az építőiparban az összes megkérdezett 25%-a (1/4-e). A nagytöbbségnél (2/3-uknál) nem volt munkaerő-mozgás az elmúlt 12 hónapban. Munkaerőfelvétel az elmúlt 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 33% 67% feldolgozóipar 30% 70% igen szolgáltatás 33% 67% nem építőipar 25% 75% 0% 20% 40% 60% 80% Munkaerő elbocsátás az elmúlt 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 33% 67% feldolgozóipar szolgáltatás 30% 33% 70% 67% igen nem építőipar 25% 75% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% B, Következő 12 hónapban A következő egy évre vonatkozóan előreláthatóan munkaerő felvételt a megkérdezett cégek 1/3-a tervez a mezőgazdaság, szolgáltatás és feldolgozóipar területén. Az építőipar cégek közül a 25%-uk tervez munkaerőfelvételt.

23 Munkaerőfelvétel a következő 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 0% 100% feldolgozóipar szolgáltatás 25% 40% 60% 75% igen nem építőipar 50% 50% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% Munkaerő elbocsátást csak a szolgáltatás területén tevékenykedő cégek terveznek, a megkérdezett cégek ¼-e tervezi a szakképzett munkaerő elbocsátását. Munkaerő elbocsátás a következő 12 hónapban Nógrád megye mezőgazdaság 0% 100% feldolgozóipar szolgáltatás 0% 25% 75% 100% igen nem építőipar 0% 100% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% C, 3 éven túl, de 4 éven belül Elbocsátást egyik ágazatban sem terveznek, viszont munkaerőfelvételt mind a négy ágazatban szeretnének megvalósítani. Az építőipari cégek 25%-a, a szolgáltatásban tevékenykedők 16%- a, a feldolgozóiparban működők 30%-a, illetve a mezőgazdasági cégek 33%-a kívánja bővíteni a munkavállalóinak számát. A cégek egy része nem tudta megmondani, hogy hogyan változik a munkaerő létszámának alakulása ezen időintervallumon belül. 3. Elmúlt 2 évben alkalmaztak-e iskolai rendszerű képzésből kikerülő szakmunkás végzettségű pályakezdőt Pályakezdő szakmunkást a szolgáltatás ágazatban alkalmaztak legnagyobb arányban (33 %), ezt követte az építőipar (25%), majd a feldolgozóipar (10%). A mezőgazdaságban egyáltalán nem alkalmaztak az elmúlt 2 évben pályakezdő szakmunkást. Az építőiparban kőműves pályakezdő szakmunkást alkalmaztak, de jelenleg ez a munkavállaló nincs a cégnél. Szolgáltatás területén szakácsot, élelmiszer- és vegyi áru eladót, dekoratőrt,

24 illetve autószerelő technikust alkalmaztak. A felvett pályakezdők 75%-a jelenleg is a cégeknél dolgozik. Feldolgozóiparban hegesztőt alkalmaztak, aki szintén jelenleg is a vállalkozás alkalmazottja. Az iskolarendszerű képzésből kikerülő pályakezdők felkészültségére vonatkozóan is tartalmazott kérdést a kérdőív. Szélsőségesen nyilatkoztak a vállalkozások, volt aki egyáltalán nem megfelelőnek, vagy inkább nem megfelelőnek tartotta a pályakezdő szakmunkás felkészültségét. A másik véglet viszont éppen az ellenkezőjéről nyilatkozott; vagyis inkább megfelelőnek, illetve nagyon megfelelőnek tartotta a munkavégzéshez való felkészültségét a pályakezdőknek. Azok a vállalkozások, melyek nem voltak megelégedve a felkészültségükkel a pályakezdő szakmunkásoknak, a következő készségeket jelölték meg hiányosnak: Munka-, /élettapasztalat Önálló munkavégzés képessége Nem érdekelte a tanult szakma Időbeosztási készség, pontosság Idegennyelv-tudás Vezetési, szervezési képességek Kezdeményező készség Irodai, adminisztrációs képességek Technikai, feladat-specifikus képességek Felhasználói szintű számítógépes ismeretek Pályakezdő szakmunkás végzettségű alkalmazása nem igen mezőgazdaság feldolgozóipar szolgáltatás építőipar százalék 4. Üres álláshely a cégnél, amelyre nehéz megfelelően képzett pályakezdő szakmunkást találni Mind a 4 ágazatban van üres álláshely, melyre nehezen találnak szakképzett pályakezdő szakmunkást. Az építőiparban a kőműves szakmát, a szolgáltatás területén a nyomdai gépmestert, az autófényezőt, a karosszérialakatost; feldolgozóiparban a péket, a géplakatost illetve a mezőgazdaságban az állattenyésztő szakmát jelölték meg a cégek.

25 Azért találnak nehezen ezekre a szakterületekre szakképzett pályakezdő szakmunkásokat, mert több készség és kompetencia is hiányos volt: Szakmai gyakorlati jártasság Önálló munkavégzés képessége Problémamegoldó képességek Munkakultúra Munkafegyelem Szakmai elméleti alapok Szakmai gyakorlati jártasság Korszerű műszaki ismeretek Idegennyelv-tudás 5. Tanulószerződéses foglalkoztatás a cégnél között Mind a négy ágazatban foglalkoztattak tanulókat tanulószerződéses jogviszonyban. A legnagyobb arányban a szolgáltatás (60%) és építőipar (50%) területén. Ezt követte a mezőgazdaság (33%), illetve a feldolgozóipar, ahol a cégek mintegy 20%-a kapcsolódott már be a tanulószerződéses rendszerbe. Legkorábban, már a 2006/2007-es tanévtől a szolgáltatás területén kapcsolódtak be, majd a 2007/2008-as tanévtől az építőipari cégek is. Legkésőbben a 2009/2010-es tanévtől a feldolgozóiparban illetve a mezőgazdaságban tevékenykedő cégek. A cégeket a tanulószerződéses foglalkoztatásba való bekapcsolódásra az alábbi tényezők motiválták: A jövő munkavállalóit képzik Szükség van fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban Nehezen tudnak megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni Ismerős volt a tanuló Olcsó munkaerőhöz jutott a cég Megmutathatta a cég, hogy ők hogy dolgoznak Legtöbben az első kettő okot jelölték meg, ami az elkötelezettségét és elhivatottságát is mutatja a vállalkozásoknak. A többi esetben gazdasági és egyéb tényezők játszottak közre. A tanulószerződéses foglalkoztatásnál a cégek nagytöbbsége a törvény által előírt minimum juttatást adta a atanulóknak. Elvétve egy-két esetben történt nagyobb mértékű pénzbeli juttatás kifizetése a tanuló részére, mint a törvény által előírt minimum. Tanulószerződéses foglalkoztatás alakulás ( között) mezőgazdaság feldolgozóipar igen szolgáltatás nem építőipar százalék

26 Azok a cégek, akik már foglalkoztattak tanulókat tanulószerződéssel értékeltek állításokat a tanulószerződéssel kapcsolatban. Egy Likert-skála segítségével kellett az állításokat osztályozni a szokásos módon; az 5-ös a teljes mértékben egyetért, az 1-es az egyáltalán nem ért egyet jelentette. Állítások A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát. A kereskedelmi és iparkamara megfelelően téjékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. A vállalkozásnak pénzügyi hasznot biztosít a tanulószerződés rendszere. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek. A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek. A tanulószerződéshez kapcsolódó átalánydíj fedezi a ténylegesen felmerülő költségeket. A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő. Értékelés Építőipar Szolgáltatás Feldolgozóipar Mezőgazdaság 5 4,67 4,33 4,0 5 5,0 5,0 3,0 5 4,0 2,3 2,0 5 2,67 2,3 4,0 5 3,17 3,3 4,0 5 3,33 1,0 4,0 5 2,5 3,3 3,0 Azok a cégek, akiknek nincs tanulója a 2010/11-es tanévben úgy döntöttek, hogy nem kapcsolódnak be ebben a tanévben a tanulóképzésbe. Különféle okokat jelöltek meg: - rossz tapasztalatok a tanulókkal - nincs oktatói háttér, kapacitás - nem megfelelő tanulói hozzáállás a munkához - nem tud eleget a tanulószerződéses képzésről - bonyolult adminisztráció - vállalkozás mérete miatt - most nem képeznek, de tervezik vagy folyamatban van - nincs a cég profiljához illő szakképzés - nincs jelentkező - nem keresték fel ez ügyben a céget - túlságosan költséges a képzés a hasznaihoz képest - a cég rossz üzleti helyzete

27 6. Mekkora összegben kellene meghatározni a tanulók után elszámolható költségek átalánydíját A feldolgozóiparban (70%) és az építőiparban (75%) működő cégek többsége nem tudta megmondani, hogy az elszámolható költségek mértékét milyen mértékben kellene megállapítani. A mezőgazdaságban működő cégek közül a többség (67%) úgy nyilatkozott, hogy a négyszeresében, illetve a szolgáltatás területén volt a legszórványosabb a válaszadás. A szolgáltatás területén működő cégek 33%-a kétszeresében, a 17%-uk háromszorosában, 9%- uk négyszeresében állapítaná meg a minimálbér arányában az elszámolható átalányt. 33%-uk nem tudja, tehát nem volt konkrét elképzelése, illetve 8%-uk nem válaszolt erre a kérdésre. Elszámolható költségátalány mezőgazdaság feldolgozóipar szolgáltatás építőipar kétszerese háromszorosa négyszerese nem tudja nem válaszolt 7. A cég üzleti helyzete az elkövetkező 12 hónapban Végezetül a következő 1 évre vonatkozóan kellett megállapítani, hogy hogyan fog alakulni a cég üzleti helyzete. A megkérdezett cégek 31% úgy válaszolt, hogy az üzleti helyzete várhatóan jól alakul, a 34,5%- uk kielégítő helyzetet remél, míg szintén 34,5%-uk úgy gondolja, hogy a jövőben rosszabb, illetve kimondottan rossz lesz az üzleti helyzete. Ágazatonként az építőipar bizakodóbb, a szolgáltatás területén tevékenykedő cégek inkább borúlátóbbak, ők rosszabb üzleti helyzetet várnak. A feldolgozóiparban, illetve a mezőgazdaságban kielégítő üzleti helyzetet remélnek.

28 II főt foglalkoztató cégek vizsgálata Ebben a létszámkategóriában összesen 10 cég megkérdezése történt. 1. A cégek ágazatonkénti megoszlása: Építőipar 1 cég, szolgáltatás 5 cég, feldolgozóipar 3 cég, illetve 1 mezőgazdasági cég. A megkérdezettek cégek egyikénél sincs külföldi tulajdon, tisztán 100%-ban magyar tulajdonú cégek. 2. A cégek megoszlása a évi nettó árbevétel alapján A megkérdezett 10 cég közül 2 cég árbevétele millió között, 2 cég millió között, 4 cég millió közötti, illetve 2 cég millió közötti árbevételt ért el a évben. A millió közötti árbevételt a mezőgazdasági és 1 szolgáltató cég érte el, az millió közöttit szolgáltató cégek, a millió közötti árbevételbe tartozik az 1 építőipari cég, valamint 1 szolgáltató és 2 feldolgozóipari cég. A legnagyobb árbevételt elérő cégek között egy szolgáltató és egy feldolgozóipari cég található. 3. Statisztikai állományi létszám december 31-én A cégeknél az összes statisztikai állományi létszámon belül vizsgáltuk a szakképzettek arányát. A 4 ágazat közül a szolgáltatáson belül a legmagasabb a szakképzettek aránya 72,2%, ezt követi az építőiparral foglalkozó cégeknél 69,2 %, majd a mezőgazdaságban 50,0 % és végül a feldolgozóiparban 39,0 % volt a megkérdezett cégeknél ez az arány. Az összes statisztikai állományi létszámon belül a szakképzettek aránya Nógrád megye összes statisztikai állományi létszám = 100% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 30,8 27,8 69,2 72, szakképzettség nélküliek szakképzettek építőipar szolgáltatás feldolgozóip ar mezőgazdas ág százalék 4. A szakképzett munkavállalók felvétele, illetve elbocsátása A, Elmúlt 12 hónapban munkaerő felvétel és elbocsátás Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett cégek 40%-nál történt elbocsátás. Ezek a cégek az építőiparban és a szolgáltatás területén működő cégek voltak. Az elbocsátott munkavállalók villanyszerelő, illetve kereskedő szakképesítésűek voltak.

29 B, Következő 12 hónapban a foglalkoztatottak létszámának változása A következő 12 hónapban munkaerőelbocsátást az építőiparban terveznek, munkaerőfelvételt a szolgáltatás és a feldolgozó ipar területén működő cégeknél. A megkérdezett 10 cég közül 12 hónap múlva 3 cégnél fog nőni a munkavállalók száma, 7 cégnél viszont nem változik. C, 3 éven túl de 4 éven belül a foglalkoztatottak létszámának változása Erre vonatkozóan már több cég (a megkérdezett cégek fele; 50%) úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megtervezni a munkaerő létszámának változását 3 éven túl, de 4 éven belüli időintervallumra. Munkaerőfelvételt terveznek a szolgáltatás és a feldolgozó ipar területén tevékenykedő cégek. Ehhez a cégekhez cukrászt és péket keresnek majd. 5. Elmúlt 2 évben alkalmaztak-e iskola rendszerből kikerülő szakmunkás végzettségű személyt A 4 ágazaton belül csak a szolgáltatás területén alkalmaztak pályakezdő szakmunkást. A pályakezdő szakmunkások vendéglátó eladó, illetve magasépítő technikus voltak. A pályakezdők felkészültségére vonatkozóan az egyik cégnél pozitívan, a másiknál pedig negatívan nyilatkoztak. Ebből is látszik, hogy a tanulók felkészültségének értékeléséből a szakmai képzés színvonalára vonatkozóan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A tanulók felkészültségét nemcsak a szakképző intézmény szakmai felkészítése, hanem egyéb, a tanuló hozzáállásából adódó tényezők is befolyásolják, meghatározzák.ű A pályakezdőknek az alábbi készségeit jelölték meg, melyek nem voltak megfelelőek: munka-, élettapasztalat technikai, feladat-specifikus képességek önálló munkavégzés képessége munkakultúra, a munkához való hozzáállás 6. Üres álláshely, amelyre nehéz megfelelő pályakezdő szakmunkást találni A fentiekből is kitűnik, hogy nem nagyon foglalkoztatnak a cégek pályakezdő szakmunkást. Az építőiparban villanyszerelőt, a szolgáltatás területén villanyszerelőt, víz-, gázkészülék szerelőt, és húsfeldolgozó szakmunkást keresnek. 7. Tanulószerződéses foglalkoztatás a cégnél között A megkérdezett 10 cég közül kettő cégnél volt a es időszakban tanulószerződéses foglalkoztatás. Az egyik cég a szolgáltatás területén tevékenykedő, a másik a feldolgozóiparban működő cég. Mindkét cég folyamatosan a 2006/2007-es tanévtől folyamatosan képez tanulókat. Arra vonatkozóan, hogy miért kapcsolódtak be a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe az alábbi válaszokat adták: megmutathatják a tanulóknak, hogy ők hogyan dolgoznak így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak a munkavállalók felé a jövő munkavállalóit képezik szükségük van fiatal munkavállalókra A tanulók részére a kifizetett pénzbeli juttatás minden esetben a törvény által előírt mértékű volt. A tanulószerződéssel kapcsolatos állításokkal többségében egyetértettek a gazdálkodó szervezetek.

30 A tanulószerződéses képzésbe be nem kapcsolódó cégeket is megkérdeztük, hogy mi ennek az oka. Az okok között a vállalkozás méretét, a képzés hasznainak elmaradását a költségekhez képest, illetve a szakképző iskolára problémákat jelöltek meg. Utóbbinál arra gondoltak, hogy nincs olyan szakképzés, szakma, melyet az adott cég a profilja szerint tudna foglalkoztatni. 8. Mekkora összegben kellen meghatározni a tanulók után elszámolható költségek átalánydíját A feldolgozóiparban (67%), a mezőgazdaságban (100%) és a szolgáltatásban (60%) működő cégek többsége nem tudta megmondani, hogy az elszámolható költségek mértékét milyen mértékben kellene megállapítani. A szolgáltatásban működő cégek közül 40%, a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek közül 33% úgy nyilatkozott, hogy a kétszeresében állapítaná meg a minimálbér arányában az elszámolható átalányt. Az építőiparban szeretnének a minimálbér háromszoros mértékében elszámolható átalányt. 9. A cég üzleti helyzete az elkövetkező 12 hónapban A cégek többsége (60%) kielégítő üzleti helyzetet remél a következő 12 hónapban. 30%-uk jónak gondolja a következő évet, illetve egy cég nem válaszolt a várható üzleti helyzetre vonatkozó kérdésre.

31 III fő közötti cégek vizsgálata Ennek a létszámkategóriának 13 cég felelt meg. Ágazati eloszlás szerint: 2 építőipari, 4 szolgáltatásban, és 7 feldolgozóiparban működő cég vett részt a kérdőív kitöltésében. A 13 cég közül 9 tisztán magyar tulajdonú, egy cégben kisebbségi, illetve 3 cég esetében többségi a külföldi tulajdon évi nettó árbevétel alakulása Az alábbi táblázat mutatja a cégek megoszlását a évi nettó árbevétel szerint: évi nettó árbevétel szerint 4 cégek száma építőipar szolgáltatás feldolgozóipar között között között között között Az árbevétel alakulása elég széles skálán mozgott. A feldolgozóipari cégek szinte mindegyik árbevételi kategóriában jelen voltak. Az építőiparban tevékenykedők árbevétele egy szűk sávban az millió forint között mozgott. Míg a szolgáltatásban tevékenykedők jelen voltak a szerényebb árbevételű kategóriában és az millió forint közötti nettó árbevételű cégek között is. 1. A megkérdezett cégeknél a statisztikai állományi létszámon belül a szakképzettek arányának alakulása Szakképzettek és szakképzetlenek aránya az összes statisztikai létszámon belül 100% 80% 15,2 17,4 43,8 százalék 60% 40% 20% 84,8 82,6 56,2 szakképzetlen szakképzett 0% építőipar szolgáltatás mezőgazdaság