PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék"

Átírás

1 AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék Kırösligeti Zsuzsa tanulmányi és életpálya tanácsadó ÁVF Karrier Iroda Budapest, november 12. További információk: ÁVF Karrier Iroda, ,

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ MÓDSZERTAN REPREZENTATIVITÁS, ALAPADATOK VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG NEMEK ÉS SZAKOK SZERINT VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A VÉGZÉS ÉVE SZERINT TAGOZAT, FINANSZÍROZÁS ÉLETKOR LAKÓHELY LAKÁSTULAJDON, LAKHATÁS A TANULMÁNYOK MEGÍTÉLÉSE A FİISKOLÁN TANULTAK HASZNÁLHATÓSÁGA A BÁZISINTÉZMÉNYBEN SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE A KÖTELEZİ SZAKMAI GYAKORLATON SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE A KÉPZÉS ERİSSÉGEI, VALAMINT HIÁNYOSSÁGAI, GYENGESÉGEI AJÁNLANÁ AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLÁT MÁSOKNAK? TOVÁBBKÉPZÉS MEGVALÓSULT TOVÁBBKÉPZÉSEK TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSEK TOVÁBBTANULÁSI JELLEMZİK MUNKAERİ-PIACI STÁTUSZ, ELHELYEZKEDÉS STÁTUSZ ELHELYEZKEDÉS AZ ELSİ MUNKAHELY MEGTALÁLÁSÁNAK IDEJE AZ ELHELYEZKEDÉST SEGÍTİ CSATORNÁK AZ ELHELYEZKEDÉSHEZ ELVÁRT SEGÍTSÉG A JELENLEG BETÖLTÖTT MUNKAHELY MUNKAHELYVÁLTÁS, MELLÉKÁLLÁS A MUNKA SZAKMAISÁGA, A MUNKAKÖR VEZETİI BEOSZTÁS, ELİRELÉPÉSI LEHETİSÉG A MUNKAHELLYEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG MÉRET, TELEPHELY, CÉGFORMA MOBILITÁS NYELVISMERET, KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK JÖVEDELMI VISZONYOK...40 MELLÉKLET: A VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KÉRDİÍV

3 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az új felsıoktatási törvény kötelezı feladatként írja elı az intézménybıl kikerülık utókövetését a felsıoktatási intézmények számára. 1 Az Általános Vállalkozási Fıiskola döntéshozói, oktatói, hallgatói hisznek abban, hogy a most elıször elvégzett utókövetési vizsgálat egy lehetıség az intézmény számára, hogy még jobban bemutathassa magát a továbbtanulni vágyó fiataloknak és a végzetteket foglalkoztató munkaadóknak ban harminc felsıoktatási intézményben folyt gazdálkodási és menedzsment ismeretek oktatása. Ezen a piacon, az egyre növekvı versenyhelyzetben helytállni nehéz feladat, ám úgy gondoljuk, hogy nincs annál megfelelıbb eszköz önmagunk megismerésére, megismertetésére, mint megkérdezni végzett hallgatóinkat, akik az általunk nyújtott tudás segítségével mérettetnek meg a munka világában. İk tudják igazán, hogy mik képzésünk erısségei, hiányosságai, mire lehetünk büszkék, miben kell fejlıdnünk. A most elsı alkalommal elvégzett vizsgálatunkban a fıiskolán végzettek közül ban végzett személyt értünk el kérdıívünkkel. A válaszadók száma 262, válaszaik alapján legfontosabb megállapításaink az alábbiak: A végzettek felének már a képzés idején sikerült állást találnia, az átlagos elhelyezkedési idı 2,6 hónap. A fıiskolán végzettek a szellemi foglalkozásúakra vonatkozó országos átlagot meghaladó havi keresetet mondhattak magukénak 2006-ban. A végzettek 79,6%-a teljesen vagy részben szakmájában dolgozott, 23,2%-a töltött be valamilyen vezetı beosztást, 89,9%-a elégedett volt munkahelyével február 1-jén. A végzettek 89,0%-a ajánlja az ÁVF-et a továbbtanulni vágyó középiskolások számára, 83,9% pedig ajánlja olyanoknak, akik munka mellett kívánnak gazdasági felsıfokú végzettséget szerezni. A képzés legnagyobb erıssége a gyakorlatorientáltság. A Fıiskola vezetése számára szóló fontosabb megállapításaink az alábbiak: 1. A végzettek 5,4%-a értékelte fıiskolán tanultakat elengedhetetlennek, 39,6%-a pedig jól használhatónak. Nem találtunk olyat, aki azokat egyáltalán nem használhatónak ítélte volna. 2. A végzettek 61,3%-a szerint a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást. 3. A kötelezı szakmai gyakorlati programot a végzett hallgatók sikeresnek ítélték. A válaszadók 14,6%-a elengedhetetlennek tartja az így szerzett gyakorlati tapasztalatot. E tapasztalatszerzési módot jól használhatónak ítélte 39,7%, részben használhatónak 28,8%. A kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást, így ítélte meg a végzettek 60,3%-a. 4. A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a fıiskola által nyújtott képzésnek vannak erısségei, és inkább tagadják azt, hogy vannak gyengeségei, hiányosságai. Számszerően, míg a válaszadók 25%-a teljes mértékben igaznak találja azt a kijelentést, miszerint az általa elvégzett képzésnek van kiemelhetı erıssége, addig csupán 1,5%-a tagadja, hogy képzésnek lennének erısségei. 5. A válaszadók nyitott kérdésekre adható válaszaikkal, kötetlen formában is kifejthették véleményüket a fıiskolai képzés erısségeirıl, gyengeségeirıl. A képzés legnagyobb erıssége a gyakorlatorientáltság, mely leginkább a kötelezı szakmai gyakorlati programban, és a bázisintézmény programban testesül meg. A gyengeségekre érkezett válaszok tovább erısítik, a képzések gyakorlati jellegő részaránya növelésének szükségességét. Az erısségek második évi CXXXIX. Törvény a felsıoktatásról, 34. (6), 53. (6), 103. (1) (aa), 130. (4), 156. (2) 2

4 leggyakrabban említett csoportjában valamely tantárgy felépítését, tananyagát, jelentıségét méltatták a válaszadók. Hasonlóan a gyengeséggel kapcsolatos megjegyzések között is második a valamely tantárgy felépítésére, tananyagára, jelentıségére érkezett kritikák csoportja. Az erısségek következı leggyakrabban említett csoportjába az oktatói gárdáról alkotott pozitív megjegyzések kerültek. Az oktatói gárda szakmai, gyakorlati tapasztalatára vonatkozó kritikák súlya elhanyagolható. 6. A végzettek 89,0%-a ajánlja az ÁVF-et a továbbtanulni vágyó középiskolások számára, 83,9% pedig olyanoknak, akik munka mellett kívánnak gazdasági felsıfokú végzettséget szerezni. 7. A záróvizsga óta a válaszadók 71,5%-a vett (vesz) részt valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen. A továbbképzés iránti igény a végzés után szinte azonnal jelentkezik. 8. A továbbképzés költségeinek átlagosan 50,6%-át a válaszadók, 43,3%-át a munkáltatók, 6,1%-át pedig valaki más fizetette. 9. A válaszadók 90%-a jelenleg szükségesnek tartja továbbképzését, mely igény a korábban záróvizsgát tett évfolyamok esetén alacsonyabb és az idıben elırehaladva egyenletesen nı. Elmondható, hogy a tervezett továbbképzések 1/5-e újabb diploma megszerzésére, posztgraduális képzésben való részvételre irányul, ám a legnépszerőbb képzési formák a vállalati képzések, a tanfolyam jellegő képzések és az önképzés. A szakirányú és a nyelvi továbbképzési terület azonos fontosságú és egyben a legfontosabb továbbképzési terület a válaszadók számára, ami utal arra is, hogy a végzettek e területeken érzik hiányosnak ismereteiket. Kiegészítı egyetemi alapképzésre 45 fı iratkozott be, akik döntıen (82,2%) a Vállalkozásszervezı szakon végzettek közül kerültek ki. A továbbtanulás céljaként megnevezett kiegészítı egyetemi alapképzés szakjai között elsı helyen (38 fı) a közgazdasági képzés áll. A képzı intézményt is nevesítı válaszadók körében a legnépszerőbb helyszín a Budapesti Corvinus Egyetem, az egyetemre járók több mint fele itt tanul(t) február 1-jén a válaszadók 94,2%-a volt foglalkoztatott (munkaviszonyban vagy megbízási szerzıdéssel foglalkoztatott és vállalkozó), a tanulók aránya 1,6%, a munkanélküliek aránya 2,3%, továbbá az egyéb inaktívak (esetünkben ez GYES-en és GYED-en lévıket jelentett) aránya 1,9% volt. Tájékoztatásul: a fıiskolai végzettségőek I. negyedévi országos munkanélküliségi rátája (3,0%) és ugyanebben az idıszakban az egyetemi végzettségőek országos munkanélküliségi rátája 2,1% volt. Ez alapján elmondható, hogy az Általános Vállalkozási Fıiskolán végzettek körében a munkanélküliek aránya az országos átlag alatti. 11. A válaszadók felének már a képzés ideje alatt sikerült állást találnia. Amíg ez az arány a nappali tagozatosok körében 42,6%, addig a részidıs képzésben részt vettek esetén 71,0%. Amennyiben 0 hónappal vesszük figyelembe azokat, akik már a képzés ideje alatt elhelyezkedtek, elmondhatjuk, hogy a fıiskola végzettjei átlagosan 2,6 hónap alatt elhelyezkedtek. Akiknek csak a záróvizsga után sikerült elhelyezkedniük, azoknak ehhez átlagosan 5,3 hónapra volt szükségük. 12. A válaszadók közül a legtöbben kapcsolati tıkéjüket, azaz valamely ismerısük vagy családtagjuk segítségét, valamint a fıiskolai kapcsolatokat (csoporttársak, oktatók) kihasználva helyezkedtek el. Kiemelendı még az online állásközvetítı oldalak és az újsághirdetések szerepe. 13. A válaszadók mindössze 11,0%-a (27 fı) kapott segítséget a fıiskolától az elhelyezkedéshez, amely leggyakrabban önéletrajz vagy motivációs levélírásban való segítségnyújtást, álláshirdetésekkel való megismertetést, vagy a munkaadónál való közvetlen tanári ajánlást jelentett. A válaszadó 68,3%-a már felsıfokú tanulmányai alatt szükségesnek tartotta volna az intézmény elhelyezkedéshez nyújtott segítségét. Akik elvárták volna, hogy a fıiskola segítse munkaerı-piaci beilleszkedésüket, leggyakrabban az állásinterjúra való felkészítésre tartottak volna igényt, de magas arányban került említésre az állásközvetítés, valamint állásbörze, céglátogatás és cégbemutatók szervezése is. 14. A jövedelmi adatok vizsgálatánál csak a munkaviszonyban, megbízási szerzıdéssel foglalkoztatottak és a vállalkozók adatait elemeztük. A jövedelemmel nem, vagy csak részben rendel- 3

5 kezık torzították volna megállapításainkat. A válaszadók február havi átlagkeresete bruttó Ft, mely 1,7%-kal magasabb a évi havi átlagkeresetnél ( Ft). A teljes munkaidıben foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított havi bruttó átlagkeresete 2006-ban Ft, január-februárjában pedig Ft volt. Ez alapján elmondható, hogy a fıiskolán végzettek az országos átlagot meghaladó havi keresetet mondhattak magukénak 2006-ban, ám 2007 februárjában nem érték el a szellemi foglalkozásúakra jellemzı átlagkeresetet. 15. A férfiak 2007 februárjára vonatkozó keresetelınye 36%, de még ennél is jelentısebb a évi átlagjövedelem esetén mért 46%-os különbség. 16. A Vállalkozásszervezıi szakon végzettek bérelınye minden jövedelem kategóriában magasabb, mint a másik két szakon végzettek esetén mért érték. 17. A évi havi átlagkereseteket tekintve 25%-os, míg a februári kereseteket összehasonlítva 31%-os a fıvárosban dolgozók bérelınye a vidékiekhez képest. 18. A vezetı beosztásban dolgozók februári átlagkeresete ( Ft) 61%-kal magasabb, mint a beosztottként dolgozók átlagkeresete ( Ft). A szakmai, vezetıi perspektívával rendelkezık ugyanezen idıszakra esı átlagkeresete ( Ft) 20%-kal magasabb, mint az ilyen kilátásokkal nem rendelkezı válaszadóké ( Ft). 19. Azok, akik teljesen elégedettek munkahelyükkel átlagosan 25%-kal magasabb évi februári átlagkeresettel rendelkeznek, mint, akik egyáltalán nem elégedettek. 20. A válaszadók 38%-a még elsı, 14%-a pedig már legalább negyedik munkahelyén dolgozott február 1-jén. 21. A válaszadók 79,6%-a teljesen vagy részben szakmájában dolgozott február 1-jén. A szakmai munkát végzık aránya a munkahelyváltással nem növekedett. 22. A felmérésben közremőködı végzett hallgatók döntıen a gazdasági élet hagyományos közgazdász munkaterületein helyezkedtek el. (Az eredmény tükrözi a mintába bekerült hallgatók szakonkénti megoszlását.) 23. A válaszadók 23,2%-a töltött be valamilyen vezetı beosztást február 1-jén és átlagosan 10 beosztott munkáját irányította. Az a társadalmi szinten általános üvegplafon jelenség, miszerint a nık munkahelyi elımenetele korlátozott, végzettjeink esetében is érvényes: a férfiak 34,5%-a vezetı, míg a nıknek 19,9%-a, továbbá a férfiak átlagosan 3,6-szer több beosztott munkájáért feleltek. 24. A válaszadók 54,5%-a szerint munkahelyén 1-2 éven belül kínálkozik szakmai/vezetıi perspektíva a számára. A férfiak karrier lehetıségei, munkahelyi kilátásai biztosabbnak tőnnek, mint a nıké. 25. A végzettek 89,9%-a elégedett azzal a munkahelyével, ahol február 1-jén dolgozott (teljesen 61,7%, részben 29,1%). A nem elégedettek részaránya 9,2%. 26. A végzettek 26,4%-a keresett másik munkahelyet az adatfelvétel elıtti négy hétben. 27. A válaszadók 11,1%-ának volt mellékállása 2007 februárjában. 28. A válaszadók 75%-a fıvárosi telephelyő cégnél dolgozik, a vidékiek 44,7%-a a fıvárosban vállal munkát. 29. A végzettek átlagosan 68 percet ingáznak naponta. A legtöbbet a községben élık utaznak (95 perc), ıket a budapestiek (67 perc) követik. Legjobb helyzetben a megyeszékhelyen élık vannak, ık utaznak átlagosan a legkevesebbet (48 perc). 30. A végzettek 50,6%-a hajlandó lenne elköltözni, ha cége vagy munkája azt igényelné, bár részarányuk jelentısen eltér a két nem képviselıi között. Míg a férfiak 71,9%-a, addig a gyengébb nem képviselıinek csupán 44,4%-a vállalná a költözést. 31. A nyelvi kérdésre válaszolók közül egy fı átlagosan 1,49 nyelv legalább középszintő ismeretét jelezte. A válaszadók 86,4%-a beszél angolul, 42,4%-a németül, a nyelvismeret szintje az esetek 84,6%-ában közép, 15,4%-ában pedig felsıszintő. A válaszadók 75,3%-a használja 4

6 nyelvismeretét munkája során, mely az esetek 40,4%-ában társalgási, 32,9%-ban tárgyalási, 26,6%-ban pedig fordítási célból történik. 32. A válaszadók 7,1%-a vett részt tanulmányai mellett külföldi szakmai gyakorlaton, csereprogramban, ösztöndíjban. 2. MÓDSZERTAN A felmérést önkitöltıs kérdıíves technikával hajtottuk végre, a mellékletben megtalálható kérdıívet az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) segítségével az adatvédelmi szabályok betartása mellett juttattuk el a célcsoporthoz. A kérdıív kitöltésére internetes felületet hoztunk létre, továbbá lehetıvé tettük a kérdıív díjmentes válaszborítékban, faxon és személyesen történı visszajuttatásának lehetıségét is. A válaszadók anonimitását minden esetben biztosítottuk. Mivel a vizsgálat kiterjedt az összes 2006-ig végzett hallgatóra, ezt a lehetıséget szerettük volna felhasználni az ÁVF Öregdiák Baráti Kör felállítására. A levélben mellékeltünk egy regisztrációs lapot, melynek kitöltésére és visszaküldésére próbáltuk ösztönözni volt hallgatóinkat. A szervezet fı célja tagsági viszony és tagdíj nélkül a volt hallgatók és a fıiskola közötti kapcsolat erısítése, a kétoldalú kommunikáció fenntartása. 136-an nyilatkoztak az őrlap kitöltésével, arról, hogy szeretnék a kapcsolatot továbbra is fenntartani a fıiskolával, igényt tartanak a folyamatos tájékoztatásra. Kérdéseinket öt átfogó témakörbe csoportosítottuk. A munkaerı-piaci státuszra és a munkahelyre vonatkozó kérdések megfogalmazásakor konkrét idıpontra kérdeztünk rá (2007. február 1.), a kereseteknél pedig a évi teljes keresetet és jövedelmet, valamint a februári átlagkeresetet vizsgáltuk. A kereseti és jövedelmi adatok közlésekor a KSH módszertani meghatározásait használjuk. A bruttó átlagkereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítı fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) 1 hónapra átlagolt összege. A kereseten kívüli egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások: a külföldi kiküldetésnek a munkabér öszszegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési hozzájárulás, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom és a tárgyjutalmak 1 hónapra átlagolt összege. A bruttó átlagjövedelem: a kereset valamint a kereseten kívüli egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások 1 hónapra átlagolt összege. 2 A tanulmány elkészítése elıtt rögzítettük, hogy százalékos értékelés esetén a vizsgált értéknek a bázisértéktıl való, a bázisérték legalább 20%-ával megegyezı eltérését értékeljük jelentısnek. Azokban az esetekben, amikor egy válasz-kategóriában nem kaptunk választ, a cella jelet tartalmaz, továbbá, ha a kapott válaszok aránya a kerekítés során nulla értéket vett fel, azt 0 -val jelöljük. A százalékérték jelölésénél egy tizedes jegyet használunk, kivéve a 100% és a 0% esetén. A fıiskola egyes szakjainak rövidítésekor a következı konvenciókat alkalmazzuk: Vállalkozásszervezı szak (VSZ), Nemzetközi kapcsolatok szak (NK), Non-profit gazdálkodási szak (NP). Jelen tanulmányban többször hivatkozunk a frissdiplomásokra, akik alatt a legfeljebb 1 év szakmai gyakorlattal rendelkezı pályakezdı diplomásokat értjük, esetünkben a fıiskolán 2006-ban végzetteket. 2 Forrás: [ ] 5

7 A fıiskola 2004-ig négy munkarendben (tagozaton) indított képzéseket, azóta a távoktatás beolvadt a levelezı képzésbe. A részidıs képzésben részt vettek válaszait több esetben összevontan kezeljük. Tesszük ezt azért, mert az esti, a levelezı és a távoktatásos hallgatókat a nappali tagozatosoktól eltérı munkaerı-piaci helyzetük miatt más-más paraméterek jellemzik. A lakóhely és a munkahely telephelye szerint öt kategóriát (Budapest, megyeszékhely, egyéb város, község, külföld) alakítottunk ki. Az országra általánosan jellemzı fıváros-vidék megosztottságot elemzésünk során sem hagyhattuk figyelmen kívül. Az eltérı munkaerı-piaci jellemzık miatt több esetben összevontan kezeljük a megyeszékhely, egyéb város és község kategóriákat, és mint vidék -re hivatkozunk. Annak ellenére, hogy jogszabály alapján kötelezı volt az intézménybıl kikerülık utókövetése, a feladat elvégzését segítendı központi módszertani segédlet nem állt rendelkezésre a fıiskola számára. Az általunk alkalmazott módszertannak voltak hibái, vagy olyan, az elemzés során feltárt hiányosságai, amelyek vizsgálatunk megismétlésekor, tapasztalataink alapján már kiküszöbölhetık. A pályakövetési rendszer tervezését 2006 végén kezdtük el. Munkánkat idıközben informatikai jellegő problémák, majd a kérdıíves adatfelvételekre jellemzı visszaküldési határidık célcsoport általi be nem tartása nehezítette. Itt jegyezzük meg, hogy a kérdıív-feldolgozás befejezése után is töretlen volt célcsoportunk aktivitása. A mai napig összesen 279 kérdıív érkezett vissza, sajnos jelen tanulmány alapját képezı adatbázisba csak 262 darab tudott bekerülni. 3. REPREZENTATIVITÁS, ALAPADATOK Az Általános Vállalkozási Fıiskolán 231 hallgató részvételével 1996-ban indult el az oktatás, a fıiskola hallgatói létszáma október 15-én 3467 fı (3075 aktív és 392 passzív hallgató). A most elsı alkalommal elvégzett vizsgálatunkban az Általános Vállalkozási Fıiskolán ban záróvizsgát tett személyeket kerestünk meg kérdıívünkkel. A fıiskolán jelenleg négy szakon folyik képzés, amelyek közül az Üzleti kommunikáció szakon 2007-ben szerezhettek elsı alkalommal diplomát a hallgatók, így számukra felmérésünk keretében nem tudtunk válaszadási lehetıséget biztosítani. A diplomaszerzés nyelvvizsga követelményeit a záróvizsgáig a hallgatók jelentıs részének nem sikerül teljesítenie, azonban a diploma kézhezvételéhez szükséges nyelvvizsgákat a záróvizsga után is be lehet mutatni. A pályakövetési rendszer kialakításakor kérdésként merült fel, hogy a kérdıív adott személynek történı kiküldését a diploma kézhezvételéhez, vagy a sikeres záróvizsgához kössük. Kérdésként merült fel az is, hogy mely évfolyamon végzettek alkossák vizsgálatunk célcsoportját. Ismerve más utókövetési vizsgálatokban elért reprezentativitási mutatókat, úgy döntöttünk, hogy a statisztikailag helyes következtetések levonásához a lehetı legtöbb végzett számára biztosítjuk a válaszadás lehetıségét. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a nyelvvizsga kritérium teljesítésétıl függetlenül kíváncsiak vagyunk a sikeres záróvizsgát tett személyek képzéssel kapcsolatos véleményére, valamint a fıiskola képzései által megszerzett tudás munkaerıpiacon való hasznosíthatóságára. Az 1. és a 2. táblázatban látható, hogy a ban a fıiskolán 1946 személy tett sikeres záróvizsgát, akik 78,1%-a nı. 6

8 Együtt Vállalkozásszervezı szak [fı] Nemzetközi kapcsolatok szak [fı] Non-profit gazdálkodási szak [fı] Összesen [fı] Az összes végzett arányában 5,2% 5,3% 9,8% 12,0% 21,5% 19,3% 26,8% 100% A végzettek létszámának növekedése (2000 = 100%) 100% 101,0% 186,3% 229,4% 410,8% 368,6% 511,8% A végzettek létszámának növekedése (elızı év = 100%) 101,0% 184,5% 123,2% 179,1% 89,7% 138,8% 1. táblázat: Záróvizsgát tett hallgatók száma VSZ NK NP Együtt Férfiak száma aránya 21,8% 24,2% 17,4% 21,9% Nık száma aránya 78,2% 75,8% 82,6% 78,1% Együtt száma aránya 100% 100% 100% 100% 2. táblázat: Záróvizsgát tett hallgatók, nemek szerint Az Általános Vállalkozási Fıiskolának számos konkurenssel kell versenyeznie a hallgatókért, ugyanis 2006-ban harminc felsıoktatási intézményben folyt gazdálkodási és menedzsment ismeretek oktatása. A fıiskola az országos kibocsátásban, ISCED tanulmányi területek (Oktatási és Képzési Területek Kézikönyve, Eurostat) szerint részletezett súlyát a 3. táblázat tartalmazza. Az OKMbıl származó adatok 2005-re vonatkoznak. A fıiskola jelen tanulmány írása idején két fı tanulmányi területen folytat képzést ben az ÁVF-en is megszerezhetı képzettségeket igazoló diplomákból az országban összesen 999-et adtak ki, így a fıiskola aránya a fıiskolán is megszerezhetı képzettségeket tekintve 32,9%. 3 ISCED területek Végzettek száma Fıterület Végzettség Alterület ÁVF Országos Társadalomtudományok Politikai és civil tudományok Nemzetközi kapcsolatok szakreferens Üzleti élet és irányítás Management és igazgatás közgazdász, Vállalkozásszervezı szakon közgazdász, Non-profit gazdálkodási szakon 5 5 Összesen: táblázat: Képzési területek és kibocsátások az összes képzési formán, tagozaton 2005-ben 3.1. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG NEMEK ÉS SZAKOK SZERINT A ban sikeresen záróvizsgázott 1946 fıbıl az aktív, utókövetésünkhöz is felhasználható címlista összeállítása, valamint a részben sikeres postai kézbesítés eredményeképpen 1539 személyt értünk el kérdıívünkkel. Vizsgálatunk szempontjából ıket fogjuk alapsokaságnak tekinteni. Megjegyezzük, hogy 83 személynek a posta valamilyen okból nem tudta kézbesíteni a küldeményünket. Ezen személyek közül sokakat egy népszerő közösségi portál segítségével értünk el. 3 Besenyei Roland, Csécsiné Máriás Emıke, Dr. Könyves Tóth Kálmán, Kozma-Lukács Judit: Statisztikai Tájékoztató Felsıoktatás 2005/2006; Oktatási Minisztérium Közgazdasági Fıosztály Statisztikai Osztály, 2006., Forrás: [ ], számított adatok 7

9 Együtt VSZ NK NP Összesen Az alapsokaság arányában 5,7% 5,5% 5,7% 3,1% 24,7% 23,6% 31,8% 100% 4. táblázat: Az alapsokaság megoszlása, szakok és a végzés éve szerint VSZ NK NP Együtt Férfiak száma aránya 22,1% 24,0% 16,4% 22,2% Nık száma aránya 77,9% 76,0% 83,6% 77,8% Összes válaszadó száma aránya 100% 100% 100% 100% 5. táblázat: Az alapsokaság megoszlása, nemek és szakok szerint VSZ NK NP Együtt Férfiak száma aránya 22,6% 18,8% 16,7% 21,8% Nık száma aránya 77,4% 81,2% 83,3% 78,2% Összes válaszadó száma aránya 100% 100% 100% 100% 6. táblázat: A válaszadók megoszlása, szakok és nemek szerint A válaszadók összlétszáma 262 fı, mely 21,8%-a férfi, akik részaránya a Non-profit gazdálkodási szak válaszadói körében a legalacsonyabb (16,7%). A kijelölt alapsokaság létszámához viszonyított válaszadási hajlandóság 17,0%-os, mely szakonként eltérı. A válaszadók összetétele nem és szak szerint közel azonos az alapsokaság összetételével. Szakon belül a nemek között jelentıs eltérés csak a Nemzetközi kapcsolatok szakon tapasztalható, itt a férfi válaszadók jelentısen alulreprezentáltak az alapsokaságban megfigyelhetı arányokhoz képest. VSZ NK NP Együtt Férfi 16,8 12,8 33,3 16,7 Nı 16,4 17,4 32,6 17,1 Együtt 16,5 16,3 32,7 17,0 7. táblázat: Válaszadási hajlandóság, szakok és nemek szerint [%] A válaszadók 80,9%-a (212 fı) a Vállalkozásszervezı szakon végzett, közülük legtöbben (56 fı, 26,4%) Kereskedelmi szakirányon. Ez egyébként nem meglepı, ugyanis ezen szakirány egyike volt annak a négynek, amelyen az elsı évfolyam hallgatói már 2000-ben diplomát szerezhettek. A Nonprofit gazdálkodási szak mint a legfiatalabb szak válaszadói mindösszesen 18-an vannak, azonban a válaszadási hajlandóság ezen a szakon volt a legmagasabb (32,7%). 8

10 VSZ NK NP Kereskedelmi szakirány 56 Pénzügyi szakirány 30 Üzletviteli szakirány 28 Humán erıforrás szakirány 26 Integrációs szakirány 21 Kontrolling szakirány 18 Marketing szakirány 18 Logisztikai szakirány 15 Európai integrációs szakirány 14 Üzleti szakirány 8 Külkapcsolatok szakirány 10 Non profit 18 Összes válaszadó száma aránya 80,9% 12,2% 6,9% 8. táblázat: A válaszadók megoszlása, szakok és szakirányok szerint 3.2. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A VÉGZÉS ÉVE SZERINT A visszaküldött kérdıív darabszámát tekintve a legaktívabbnak a 2006-ban végzettek bizonyultak (89 fı), ám a válaszadási hajlandóságot tekintve a 2005-ban végzettek lépték át a 20%-os reprezentativitási küszöböt. VSZ NK NP Együtt Válaszadó [fı] ,3 2, ,2 4, ,2 4, ,8 3, ,8 40,6 22, ,5 25,0 55,6 28, ,2 34,4 44,4 34,1 89 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A válaszadók megoszlása, szakok és a záróvizsga éve szerint [%] 2003E VSZ 12,7 13,9 19,9 18,9 NK 26,0 14,3 12,2 NP 38,5 27,6 Együtt 12,7 15,5 20,4 18,2 10. táblázat: Válaszadási hajlandóság, szakok és a záróvizsga éve szerint [%] Az idıben visszafelé haladva az egyes évfolyamok válaszadási hajlandósága csökkent. Éppen ezért, amennyiben a válaszadókat a záróvizsga éve szerint vizsgáljuk, észszerőnek tőnik a ban végzettek válaszait összevonni. Tesszük (tehetjük) ezt azért, mert: e négy évben kizárólag Vállalkozásszervezı szakon lehetett diplomát szerezni, ezen válaszadók összesített aránya a ban végzett egyes évfolyamok válaszadóinál jelentısen alacsonyabb, amely így is magában hordozza annak kockázatát, hogy statisztikailag helyes információk teljes biztonsággal nem állíthatók, 1-3, valamint 4-7 évvel a diplomaszerzést követıen, a pályakövetés információit mindenképpen megkülönböztetı figyelemmel kell kezelni. 9

11 Az így képzett évfolyamot 2003E -ként jelöljük, utalva arra, hogy nem csak a 2003-ban, hanem az elıtte lévı években végzett válaszadókra vonatkozó adatokat is tartalmazza az adott érték. A válaszadók 25,6%-a (67 fı) még nem vehette át diplomáját. Ez az esetek 90%-ában a képesítési követelményekben megfogalmazott nyelvvizsga kritérium nem teljesítésének köszönhetı. Azon 195 válaszadó közül, akik megszerezték diplomájukat 25 fı (12,8%) nem a záróvizsga évében szerzett diplomát TAGOZAT, FINANSZÍROZÁS Általánosságban elmondható, hogy egy tipikus pályakezdı keresete nem lesz sem magasabb, sem alacsonyabb, ha költségtérítéses, mint akkor, ha államilag finanszírozott képzésben vesz részt. Továbbá az önköltséges helyeken végzettek elhelyezkedési valószínősége nagyobb, mint az államilag finanszírozott helyeken végzetteké. 4 Éppen ezért fontosnak tartottuk megvizsgálni azt, hogy hogyan alakultak a fıiskolán végzett eltérı képzési formában és finanszírozási konstrukcióban részt vevık ide vonatkozó mutatói. Államilag támogatott hallgatók aránya Költségtérítéses hallgatók aránya Aktív hallgatói létszám [fı] 2000/ ,1% 80,9% / ,7% 81,3% / ,5% 74,5% / ,2% 67,8% / ,1% 63,9% / ,4% 62,6% / ,2% 61,8% / ,0% 62,0% táblázat: Az ÁVF államilag támogatott és költségtérítéses hallgatóinak aránya, tanévek (ıszi félév) szerint Költségtérítéses válaszadók aránya ,9 54,5 87,5 78,0 69,9 70,5 12. táblázat: A költségtérítéses képzésben résztvevı válaszadók aránya, a végzés éve szerint [%] Míg a fıiskola költségtérítéses hallgatóinak aránya évrıl-évre csökkent, a válaszadók körében a költségtérítésesek aránya 54,5% és 100% között ingadozott. A két nem válaszadói között jelentıs eltérést tapasztaltunk a költségtérítéses képzésben résztvevık arányát tekintve. A költségtérítéses képzésben résztvevı válaszadók összesített 73,1%-os részaránya mellet, míg a férfiak 87,7%-a, addig a nık 69,0%-a vett részt e képzés fajtában. Jelentısnek nem mondható az eltérés, de megemlítendı, hogy a fıvárosi válaszadók körében 9,7%- kal (76,7%) magasabb a költségtérítéses képzésben résztvevık aránya. Szakonként nagyon eltérı a költségtérítéses válaszadók részaránya: míg Nemzetközi kapcsolatok szakon mindenki (ezen a szakon csak költségtérítéses formában van lehetıség részt venni a tanulmányokban), addig Non-profit gazdálkodási szakon a válaszadók 33%-a vett rész költségtérítéses képzésben. 4 Galasi Péter, Varga Júlia: Does private and cost-priced higher education produce poor quality? An empirical analysis based on labour market success indicators of hungarian higher-education graduates. Budapest Working Papers on the Labour Market, Budapest,

12 Férfi Nı Együtt Államilag finanszírozott 12,3 31,0 26,9 Költségtérítéses 87,7 69,0 73,1 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A válaszadók megoszlása, a tanulmányok finanszírozása szerint [%] A válaszadók 60,3%-a nappali tagozaton szerzett diplomát, mely tagozat részaránya jelentısen magasabb a fıvárosi válaszadók esetén. Megjegyezzük, hogy a Nemzetközi kapcsolatok szak csak nappali képzés, míg a Non-profit gazdálkodási szak csak esti tagozaton indult. Budapest Vidék Együtt Nappali 65,7 51,5 60,3 Levelezı 18,4 25,8 21,2 Esti 5,5 10,3 7,3 Távoktatás 10,4 12,4 11,2 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A válaszadók képzési forma szerinti megoszlása, lakóhelyek szerint [%] 3.4. ÉLETKOR Az alapsokaság átlagéletkora 27,9 év, míg a válaszadók átlagéletkora 27,6 év. Az átlagéletkor a várakozásoknak megfelelıen a végzés éve szerint az idıben elırehaladva folyamatosan csökken, és megemlítendı, hogy a 2006-ban záróvizsgát tett személyek körében sem alacsonyabb 27 évnél. Mind a férfiak, mind a nık között a legtöbb válaszadó 25 éves. Férfi Nı Együtt év 8,9 16,4 14,7 25 év 17,5 17,4 17,4 26 év 14,0 16,9 16,3 27 év 15,8 12,9 13,6 28 év 10,5 9,0 9, év 15,8 10,0 11,2 Több mint 30 év 17,5 17,4 17,4 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A válaszadók életkor szerinti megoszlása, nemek szerint [%] A Nemzetközi kapcsolatok szakon a legalacsonyabb (25,7 év), a Non-profit gazdálkodási szakon pedig a legmagasabb a válaszadók átlagéletkora (31,5 év), mely sorrend akkor sem változik, ha csak a ban végzettekre végezzük el az átlagéletkorok kiszámítását. Megemlítjük, hogy a NP szakon mért legmagasabb átlagéletkor egybecseng a képzés céljával, miszerint a fıiskola a képzés beindításakor elsısorban a non-profit szektorban több éves tapasztalattal rendelkezı szakemberek részvételére számított. 11

13 Minden válaszadóra ban végzettekre Átlag [év] Szórás [év] Válaszadó [fı] Átlag [év] Szórás [év] Válaszadó [fı] VSZ 27,5 3, ,2 4,0 122 NK 25,7 1, ,2 1,2 19 NP 31,5 3, ,5 3,4 17 Összesen 27,6 3, ,4 4, táblázat: A válaszadók átlagéletkora, szakok szerint A költségtérítéses hallgatók átlagéletkora 27,9 év, mely 1 évvel magasabb, mint az államilag finanszírozott hallgatóké. Míg a nappali tagozaton végzett válaszadók átlagéletkora 25,9 év, addig az esti tagozaton záróvizsgát tett válaszadók átlagéletkora jelentısen magasabb, 31,5 év LAKÓHELY Míg az alapsokaságban szinte azonos arányban voltak budapestiek (49,8%) és vidékiek (50,2%), addig a válaszadók 62,7%-a a fıvárosban lakik, így a fıvárosi válaszadók a mintában felülreprezentáltak. Elmondható az is, hogy a férfiak gyakrabban választották lakóhelyül Budapestet. Örömteli, hogy a válaszadók közül 9 külföldi nıt is sikerült elérnünk (összesített részarányuk a válaszadók körében 3,4%), ám alacsony létszámuk miatt, rájuk vonatkozó információt nem közlünk, azonban az összesen értékekbe beszámítjuk válaszaikat. Férfi Nı Együtt Budapest 71,9 60,0 62,7 Megyeszékhely 7,8 6,1 Egyéb város 19,3 17,6 17,9 Község 8,8 10,2 9,9 Külföld 4,4 3,4 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A válaszadók lakóhelye, nemek szerint [%] A költségtérítéses válaszadók körében jelentısen magasabb (65,8%) a fıvárosiak aránya, mint az államilag finanszírozott képzésben résztvevık esetén (54,3%). Míg a nappali tagozatosok körében 68,2%, addig a részidıs képzésben a fıvárosiak részaránya jelentısen alacsonyabb, összesítve 54,4%. Ezt az eltérést az egyéb városból érkezık részarányának a nappali tagozaton (12,7%,) és a részidıs képzésben résztvevık (26,2%) körében tapasztalt jelentıs eltérése okozza. Míg a 2003E-vel jelölt évfolyamokon záróvizsgázók körében átlagosan 74,4%, addig az idıben elırehaladva egyenletesen csökken a fıvárosi lakosok részaránya, és a 2006-ban végzett válaszadók körében 52,8%. Elmondható, hogy ez megfelel várakozásainknak, ugyanis a fıiskolán az alapítás idıpontjától távolodva egyre csökkent a fıvárosi lakosok aránya (62%-ról 46%-ra), azaz az intézmény nyitni tudott a vidékiek felé is, és mára népszerőbb a vidékiek körében. 2000E Együtt Budapest 74,4 69,5 62,2 52,8 62,5 Vidék 25,6 30,5 37,8 47,2 37,5 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A válaszadók lakóhelye, a végzés éve szerint [%] 12

14 3.6. LAKÁSTULAJDON, LAKHATÁS A kérdıív ezen alfejezethez tartozó kérdése a végzettek tényleges lakhatási körülményeire irányult. Így azok, akik rendelkeznek saját lakással, de azt saját céljaikra nem használják (pl. kiadják, mert messze laknak munkahelyüktıl és inkább ahhoz közelebb bérelnek egy másikat) az ide vonatkozó kimutatásban részben rejtve maradnak. A válaszadók 53,5%-a saját vagy részben saját tulajdonú lakásban lakik, és a férfiak körében jelentısen magasabb a lakás (rész)tulajdon, mint a nıknél. A válaszadók 29,6%-a szüleinél, 12,7%-a pedig albérletben, bérelt lakásban lakik. Ahogyan várható volt, az életkor elıre haladtával nı a saját vagy részben saját lakással rendelkezık aránya, míg a évesek 30,1%-a, addig évesek 55%-a, az ennél idısebbeknek pedig 80%-a rendelkezik saját lakással. A költségtérítéses képzésben részt vett válaszadók (56,4%) esetén jelentısen magasabb a saját (rész)tulajdonú lakás, mint az államilag támogatott (45,7%) képzésben részt vettek körében. Figyelembe véve, hogy a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés egyforma munkaerı-piaci sikerességet és így társadalmi státuszt biztosít, akkor mintánkon igazolódni látszik az a közvélekedés szintjén elfogadottá vált nézet, miszerint a költségtérítéses hallgatók eleve jobb anyagi háttérrel rendelkeznek. Amíg a nappali tagozatosok 46,2%-a, addig a részidıs képzésben résztvevık körében jelentısen magasabb a (részben) saját lakásban lakók aránya (levelezı tagozaton 61,1%, esti tagozaton 68,4%, távoktatáson 69,0%). Nem meglepı, hogy a záróvizsga éve szerint az idıben elırehaladva egyenletesen csökken a (részben) saját lakástulajdonnal rendelkezık részaránya. Ezzel párhuzamosan nı a még szülıknél lakók aránya. A 2006-ban végzettek 40,4%-a rendelkezik (részben) saját tulajdonú lakással, 36%-a lakik szüleinél, 12,7%-a pedig albérletben. A nem saját lakásban lakók legjelentısebb része még a szüleivel él együtt. Férfi Nı Együtt Saját, részben saját tulajdonú lakásban 63,1 50,7 53,4 A szüleinél 24,6 31,0 29,6 Albérletben, bérelt lakásban 10,5 13,3 12,7 Párjánál, párja házában 1,8 3,0 2,7 Céges, cég általbérelt 1,0 0,8 Egyéb 1,0 0,8 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A válaszadók lakáskörülményei, nemek szerint [%] 4. A TANULMÁNYOK MEGÍTÉLÉSE 4.1. A FİISKOLÁN TANULTAK HASZNÁLHATÓSÁGA A válaszadók a fıiskolán tanultaknak munkájukban való használhatóságát döntıen jól, vagy részben használhatónak ítélték. 5,4%-uk értékelte a tanultakat elengedhetetlennek, 39,6% jól használhatónak, továbbá nem volt olyan, aki azokat egyáltalán nem használhatónak ítélte volna. A végzettek 8,5%-a nem dolgozott még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnia. Ez az arány a végzés éve szerint elıre haladva növekszik, míg a ban végzettek mindössze 2,6%-a, addig a 2006-ban végzettek 13,5%-a nem dolgozott még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat használnia kellett volna. E válaszadói körnek a fıiskolán tanultak 13

15 megítélésében való figyelembe vétele nem lenne releváns. Összességében e hallgatók több mint 80%-a frissdiplomás, akik számára egy esetleges munkahely, vagy feladatkörváltással lehetıség nyílhat a tanult szakma, és a szerzett ismeretek alkalmazására. Bízunk benne, hogy a nem szakmájukban dolgozókra csak, mint ideiglenes pályaelhagyókra kell tekintenünk. VSZ NK NP Együtt Elengedhetetlen 6,6 5,4 Jól használható 43,1 25,8 22,2 39,6 Részben használható 40,3 38,7 38,9 40,0 Alig használható 4,3 19,4 11,1 6,5 Egyáltalán nem használható Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom 5,7 16,1 27,8 8,5 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: Mennyire érzi felhasználhatónak a fıiskolán tanultakat munkájában?, szakok szerint [%] A szakok közül leginkább a Vállalkozásszervezı szakon végzettek érezték a fıiskolán tanultakat munkájuk során felhasználhatónak. Míg e szak válaszadóinak fele elengedhetetlennek és jól használhatónak ítélte a tanultakat, addig a másik két szakon végzetteknek csupán egynegyede. A Nonprofit gazdálkodási szakon végzett válaszadók 27,8%-a (igaz, mindössze 5 fırıl van szó) nem dolgozott még szakmájában. A fıiskola eredeti célja az volt, hogy az NP szakra elsısorban a non-profit területen már gyakorlattal rendelkezı szakembereket várta. Eközben a képzés érdeklıdésre tartott számot a középiskolások és nem a non-profit szektorban dolgozók részérıl is. 2003E Elengedhetetlen 5,1 3,4 2,8 9,0 Jól használható 41,0 50,8 37,5 33,7 Részben használható 46,2 35,6 47,2 33,7 Alig használható 5,1 5,1 4,2 10,1 Egyáltalán nem használható Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom 2,6 5,1 8,3 13,5 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: Mennyire érzi felhasználhatónak a fıiskolán tanultakat munkájában?, a végzés éve szerint [%] A fıiskola célul tőzte ki, hogy a különféle hallgatókat egységesen kezelje, legyen szó az átadott tudás színvonaláról, vagy az ösztöndíjakhoz és egyéb juttatásokhoz való hozzáférés lehetıségérıl. Éppen ezért, megfelelt várakozásainknak, hogy sem a finanszírozás módja, sem a tagozat szerint nem találtunk említésre méltó különbséget a tanulmányok használhatóságának megítélésében A BÁZISINTÉZMÉNYBEN SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE A bázisintézmény-program keretében a Vállalkozásszervezı szakos, illetve a Gazdálkodási és menedzsment alapszakos hallgatók tanulmányaikhoz szükségszerően választanak egy partnerintézményt (gazdálkodó vagy egyéb szervezet), egy úgynevezett bázisintézményt. A szorgalmi idıszak során 4-5 alkalommal, a cégnél kijelölt kontaktszemély segítségével elméleti tanulmányaikat kiegészítendı tapasztalatokat szereznek konkrét tanulmányi feladatmegoldás keretében. (Például Kommunikáció és tárgyalástechnika elıadáson cél, hogy megismerjék az értekezletek fajtáit, szervezésének módját, stb., majd egy-két hét múlva a bázisintézményben részt vesznek egy értekezleten.) A fıiskola jelenleg 1045 bázisintézménnyel áll kapcsolatban. 14

16 A válaszadók közel azonos arányban tartják a bázisintézményben megszerzett gyakorlati tapasztalatot elengedhetetlennek (8,7%) vagy egyáltalán nem használhatónak (9,2%). E tapasztalatszerzési módot jól használhatónak ítélte a válaszadók 25,8%-a, részben használhatónak 35,8%-a. Megjegyezzük, hogy a Nemzetközi kapcsolatok szakon a bázisintézmény program nem része a képzési tematikának, ezért a szakonkénti összehasonlítás csak a VSZ és az NP szakok között lehetséges. A tapasztalatszerzés e módját a Non-profit gazdálkodási szakon végzettek jelentısen magasabb arányban értékelték elengedhetetlennek. VSZ NP Együtt Elengedhetetlen 8,1 16,7 8,7 Jól használható 26,1 22,2 25,8 Részben használható 36,4 27,8 35,8 Alig használható 15,2 11,1 14,8 Egyáltalán nem használható 9,0 11,1 9,2 Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom 2,8 11,1 3,5 Nem volt bázisintézményem 2,4 2,2 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat megítélése, szakonként [fı] Az államilag támogatott képzésben résztvevık 10,0%-a, addig a költségtérítéses képzésben résztvevık 7,6%-a ítélte elengedhetetlennek a bázisintézményben szerzett ismereteket. A bázisintézmény rendszerének megítélése nemenként eltér, a férfiak válaszai kevésbé szóródnak. Míg 2,0%-uk szerint elengedhetetlen a bázisintézmény rendszere, addig a nık esetén ez az arány 10,6%. Hasonlóan a férfiak körében 6,0% a bázisintézményben tanultakat egyáltalán nem használók aránya, míg a nıknél ez az arány 10,1%. Továbbá a két nem közötti különbség megmutatkozik a részben használhatónak ítélık részarányában is: a férfiak 42,0, míg a nık a 34,1%-a nyilatkozott így a bázisintézmény rendszerérıl. A bázisintézményben szerzett ismeretek megítélésében jelentıs eltérés tapasztalható a nappali valamint a részidıs képzésben részt vettek körében. A nappali tagozatosok körében jelentısen magasabb azok aránya, akik alig vagy egyáltalán nem használhatónak ítélték a bázisintézményben szerzett ismereteket (28,2% szemben 19,5%), a részidıs képzésben résztvevık körében pedig magasabb azok aránya, aki elengedhetetlennek vagy jól használhatónak ítélték a bázisintézményben szerzett ismereteket (36,9% szemben 32,3%). Gyakori, hogy a végzés idıpontjától távolodva átértékelıdik a kapott tudás, tapasztalat. Az idıközi munkahelyváltás, a feladattípusok egyre szélesedı köre, az intézménybıl hozott tudást leértékelik. Várakozásunknak megfelelıen a záróvizsga éve szerint az idıben visszafelé haladva 11,7%-ról (2006.) 5,1%-ra (2003E) csökkent a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalatot elengedhetetlennek ítélık aránya. A bázisintézményre vonatkozó második kérdésünkkel lehetıséget biztosítottunk a fıiskolán megszerzett elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat hasznosságának összehasonlítására. A bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást, így ítélte meg a válaszadók 61,3%-a. A nappali tagozatosok (13,6%) a részidıs képzésben résztvevıknél (5,2%) magasabb arányban ítélik kevésbé hasznosnak a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalatot, mint az elméleti tudást, mely abból következhet, hogy levelezı-, táv-, és esti képzésben résztvevık nagy valószínőség szerint munka mellett tanultak, és így tisztában voltak azzal, hogy az elhelyezkedéshez milyen fontos a gyakorlati tapasztalat, melynek egyik színhelye a bázisintézmény. A férfiak körében jelentısen magasabb azok aránya, akik nem látták hasznát a bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalatnak (18,4%), mint a gyengébbik nem képviselıi között (12,0%). 15

17 Egyes válaszkategóriát választók aránya Hasznosabb az elméleti tudásnál 13,5 Kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás 9,6 Jól kiegészíti az elméleti tudást 61,3 Nem látom hasznát 13,0 NT/NV 2,6 Összesen 100 Válaszadó [fı] táblázat: A bázisintézményben szerzett gyakorlati tapasztalat és az elméleti tudás fontosságának összehasonlítása [%] 4.3. A KÖTELEZİ SZAKMAI GYAKORLATON SZERZETT GYAKORLATI TAPASZTALAT ÉRTÉKELÉSE A kötelezı szakmai gyakorlat a végzett hallgatók általi megítélése pozitív. A válaszadók 14,6%-a elengedhetetlennek tartja az így szerzett gyakorlati tapasztalatot, míg csupán a válaszadók 2,7%-a tartja egyáltalán nem használhatónak az így megszerzett tudást. E tapasztalatszerzési módot jól használhatónak ítélte 39,7%, részben használhatónak 28,8%. Ha csak a válaszkategóriák eme két szélsı értékét vizsgáljuk, akkor a szakmai gyakorlat intézménye a bázisintézmény rendszerénél népszerőbb. Ennek oka lehet, hogy amíg a bázisintézményben csupán néhány alkalommal kell megjelenni az év során, addig a szakmai gyakorlat huzamosabb ideje alatt széleskörőbb ismeretek megszerzésére is lehetıség van. A tapasztalatszerzés e módját elengedhetetlennek az egyes szakok közül legmagasabb arányban a Vállalkozásszervezı szakon, egyáltalán nem használhatónak a Nonprofit gazdálkodási szakon végzettek választották. VSZ NK NP Együtt Elengedhetetlen 17,8 3,3 14,6 Jól használható 38,5 43,4 46,6 39,7 Részben használható 29,3 26,7 26,7 28,8 Alig használható 7,5 23,3 6,7 9,6 Egyáltalán nem használható 2,9 6,7 2,7 Nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom 4,0 3,3 13,3 4,6 Összesen Válaszadó [fı] táblázat: A szakmai gyakorlaton szerzett gyakorlati tapasztalat megítélése, szakok szerint [% A nappali tagozatos képzésben résztvevık 19,1%-a, addig a részidıs képzésben résztvevık 4,6%-a ítélte elengedhetetlennek a szakmai gyakorlati helyen szerzett ismereteket. Hasonlóan, amíg az államilag támogatott képzésben résztvevık 20,6%-a, addig a költségtérítéses képzésben résztvevık 12,3%-a ítélte elengedhetetlennek a szakmai gyakorlati helyen szerzett ismereteket. Sajnos önkitöltıs kérdıíves technikával nem biztosítható, hogy ugyanazt a válaszlehetıséget másmás kérdésben elrejtve ugyanannyian jelöljék meg. Így volt ez esetünkben is, amikor lényegesnek tartottuk az (idıleges) pályaelhagyók arányát több szempontból megvizsgálni. A és a 12. kérdésben található nem dolgoztam még olyan munkahelyen, ahol a fıiskolán tanultakat kellett volna használnom válaszlehetıséget az egyes kérdésekben eltérı számú válaszadó jelölte meg. Ennek oka talán az lehet, hogy a válaszadók a használhatóságot szorosan véve a bázisintézményben, illetve szakmai gyakorlaton szerzett ismeretekre vonatkozatták, míg mi a használhatóságot minden esetben a fıiskolai képzés szerves egészéhez kötöttük, függetlenül attól, hogy adott esetben bázisintézményrıl vagy szakmai gyakorlatról volt szó. A szakmai gyakorlati helyen szerzett ismeretek megítélésében jelentıs eltérés tapasztalható a budapesti, valamint a vidéki válaszadók körében. A fıvárosiak jelentısen magasabb arányban ítélték 16

18 elengedhetetlennek a kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett ismereteket (18,6% szemben 7,6%). A kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett gyakorlati tapasztalat jól kiegészíti az elméleti tudást, így ítélte meg a válaszadók 60,3%-a. A férfiak körében jelentısen magasabb azok aránya, akik szerint a kötelezı szakmai gyakorlati helyen szerzett gyakorlati tapasztalat kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás (12,2% a férfiak, 7,3% a nık körében). Míg az államilag támogatott képzésben résztvevık 12,7%-a szerint, addig a költségtérítésesek 6,8%-a szerint kevésbé hasznos a szakmai gyakorlati helyen megszerzett tudás, mint az elméleti tudás. Egyes válaszkategóriát választók aránya Hasznosabb az elméleti tudásnál 23,0 Kevésbé hasznos, mint az elméleti tudás 8,4 Jól kiegészíti az elméleti tudást 60,3 Nem látom hasznát 4,3 NT/NV 4,0 Összesen 100 Válaszadó [fı] táblázat: A szakmai gyakorlaton szerzett gyakorlati tapasztalat és az elméleti tudás fontosságának összehasonlítása [%] 4.4. A KÉPZÉS ERİSSÉGEI, VALAMINT HIÁNYOSSÁGAI, GYENGESÉGEI A válaszadók inkább egyetértenek azzal, hogy a fıiskola által nyújtott képzésnek vannak erısségei, és inkább tagadják azt, hogy vannak gyengeségei, hiányosságai. Számszerően, míg a válaszadók 23,3%-a teljes mértékben igaznak találja azt a kijelentést, miszerint az általa elvégzett képzésnek van kiemelhetı erıssége, addig csupán 1,5%-a találja teljesen hamisnak az erısség meglétére vonatkozó állítást, vagy ha úgy tetszik tagadja, hogy a képzésnek lennének erısségei. A válaszadók közel 6%-a állítja csak teljes meggyızıdéssel, hogy a fıiskolai képzésnek vannak gyengeségei, hiányosságai. Válaszadók Válaszadók Az általam elvégzett képzésnek Az általam elvégzett képzésnek van kiemelhetı erıssége száma aránya aránya Száma van kiemelhetı hiányossága, [fı] [%] [%] [fı] gyengesége 1-teljes mértékben hamis 4 1,5 8, teljes mértékben hamis ,0 28, ,0 32, ,9 18, teljes mértékben igaz 61 23,3 5, teljes mértékben igaz NT/NV 14 5,3 6,9 18 NT/NV Összesen Összesen 26. táblázat: A képzés színvonaláról alkotott vélemények megoszlása Míg a férfiaknak csupán 1,9%-a, addig a nık 10,5%-a kifejezetten nem ért egyet azzal az állítással, hogy a képzésnek gyengeségei, hiányosságai lennének. Az idı (záróvizsga) multával a gyengeségekre valamint az erısségekre vonatkozó vélekedés puhult, azaz az értékelések jobban koncentrálódnak a skála közepére. A Vállalkozásszervezı szak mint a legrégebbi szak válaszadói jobban érzik a képzés erısségeit, illetve kevésbé érzik a gyengeségeit, mint a történelmileg késıbb indult szakokon végzettek, aminek egyik magyarázata a Vállalkozásszervezı szak képzési tematikájának kiforrottsága lehet. Elmondható továbbá az is, hogy minél korábban záróvizsgázott valaki, annál kevésbé véli úgy, hogy voltak (vannak) kifejezett gyengeségei, hiányosságai a képzésnek. 17

19 A képzésnek vannak hiányosságai, 2003E gyengeségei 2,6 3,6 4,5 10,8 27. táblázat: Teljesen mértékben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy A képzésnek vannak gyengeségei, hiányosságai, a végzés éve szerint [%] A válaszadók nyitott kérdésekre adható válaszaikkal, kötetlen formában is kifejthették véleményüket a fıiskolai képzés erısségeirıl, gyengeségeirıl. A válaszadók aktívan éltek ezzel a lehetıséggel: a képzés erısségeire 316 darab, a gyengeségekre, hiányosságokra 218 darab értékelhetı válasz érkezett, melyeket kategóriákba soroltuk. A válaszok szakonkénti bontása a 28. és 29. táblázatban található, itt csak az összevont adatokat közöljük. Az erısségek, valamint a hiányosságok és gyengeségek részletes elemzése elıtt azonban meg kell említenünk, hogy jelen terültre vonatkozó kérdéseket a fıiskola késıbbi pályakövetési vizsgálatai során pontosítani szükséges. Ugyanis a szakok részben eltérı képzési tematikája, valamint a válaszadók eltérı munkaerı-piaci tapasztalatai miatt nem mindig egyértelmő, hogy mely esetben értékeltek a képzés egyes elemeit gyengeségként, vagy éppen hiányzó elemként. Az Általános Vállalkozási Fıiskolán végzettek szerint a képzés legnagyobb erıssége a gyakorlatorientáltság, mely leginkább a kötelezı szakmai gyakorlati programban, és a bázisintézmény programban testesül meg (válaszok 30,8%-a). A gyengeségekre érkezett válaszok 17,0%-a tovább erısíti a képzések gyakorlati jellegő részarány növelésének szükségességét. Az erısségek második leggyakrabban említett csoportjában valamely tantárgy felépítését, tananyagát, jelentıségét méltatták a válaszadók (válaszok 28,2%-a). Leggyakrabban említett, így a legsikeresebbnek tartott tantárgyak sorrendben a számvitel, a pénzügy, a rendezvényszervezés és a marketing. A számvitel esetében az azt oktató tanszék munkáját is gyakran minısítették pozitívan a válaszadók. Ebbe a csoportba soroltuk azokat a válaszokat is, amelyek nem egy konkrét tantárgyra, hanem tantárgyak egy csoportjára vonatkoztak. 12 esetben jegyezték meg azt a válaszadók, hogy önmagában már az is erısség, hogy széles a tantárgyi kínálat. Voltak, akik az üzleti alapismereteket, mások a szakirányos tárgyakat vélik a képzés erısségének (többen említették a HR szakirányt). A gyengeséggel kapcsolatos megjegyzések között is második a valamely tantárgy felépítésére, tananyagára, jelentıségére érkezett kritikák csoportja. A pénzügy és a számvitel tantárgyak fontosságát jelzi, hogy hasonlóan az erısségekhez, itt is ezek szerepelnek az elsı helyeken. Azaz voltak olyan válaszadók, akik még mélyebb, alaposabb ismereteket szerettek volna e területeken. E két tantárgy mellett megjelenik az informatika is. A következı csoportba a feleslegesnek tartott tantárgyakat (XX. századi irodalomtörténet, etika, filozófia, gazdaságföldrajz, döntéselmélet, operációkutatás, portfolió, magyar nyelv és nyelvhasználat) soroltuk. Az erısségek következı leggyakrabban említett csoportjába az oktatói gárdáról alkotott pozitív megjegyzések kerültek (válaszok 16,5%-a). Ide soroltuk azokat a véleményeket, melyek az (egyes) oktatók felkészültségét, szakmai kvalitását, hozzáértését, emberi tulajdonságait méltatták, továbbá a vendégelıadók sikerességérıl szóltak. A válaszadók név szerint több oktatót is megemlítettek. Az oktatói gárda szakmai, gyakorlati tapasztalatára vonatkozó kritikák súlya elhanyagolható. Mind az erısségek mind a hiányosságok között történı említés alapján elmondható, hogy a korrekt számonkéréssel összekapcsolt szigorú követelményeket is igényelték (volna) egyes végzettek. A képzés segítségével elsajátított képességek, készségek széles skáláját (kommunikáció, prezentáció, önálló gondolkodás, csapatmunkára nevelés, problémamegoldás, küzdıszellem serkentése, rendszerben való gondolkodás, pontosság, idıbeosztásra való figyelés, önismeret) az erısségek között tartják számon a válaszadók. 18

20 A tanulást segítı körülményekre inkább negatív kritikák érkeztek. Erre irányult ugyanis a hiányosságokkal kapcsolatos válaszok 16,5%-a (az erısségekre utaló válaszoknak csupán 4,4%-a). A válaszadók megemlítették a rugalmatlanságot (indexbeírás, vizsgarend, késıi pénteki órák), a túl nagy csoportméretet és az akadozó információáramlást. A nyelvoktatásra vonatkozó válaszok a negatívumok között jelentıs súllyal (15,6%), míg a pozitívumok között egy-két esettıl eltekintve nem szerepeltek. Leggyakrabban a költségtérítéses képzésben résztvevık panaszkodtak, miszerint a költségtérítési díj nem foglalja magában a nyelvtanulás díját. Továbbá ide tartozik még az is, hogy a magas nyelvi követelmény, nem párosul megfelelı nyelvi képzéssel. Megjegyezzük, hogy az ÁVF 2002-tıl a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpontjának kihelyezett vizsgahelye, a hallgatóink a Fıiskolán is tehetnek szakmai nyelvvizsgát. Az ÁVF a diploma megszerzésének nyelvi feltételeként minden olyan nyelvbıl tett egy, vagy kétnyelvő, szaki követelménytıl függıen általános vagy szaknyelvi vizsgát elfogad, amely államilag elismert (akkreditált), legalább középfokú szintő és C (lehet A + B ) típusú. A pozitív megjegyzések csupán 1,9%-a sorolható az élmény intézmény kategóriába (családias, jó légkör, AIESEC, filmklub), továbbá az ugyanebbe a körbe tartozó hiányolt szolgáltatások szinte azonos súllyal vannak jelen a hiányosságok között is (közösségi élet hiánya, kevés segítség az álláskereséshez, elégtelen sportolási lehetıség, haszontalan hallgatói szervezetek ). 19

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ. Bevezető A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER TAPASZTALATAI A PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN, AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI, FOGORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAKOKON Bevezető A felsőoktatási intézmények pályakövetési

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A műszaki felsőoktatásba felvételizők humántőke beruházásai 7

A műszaki felsőoktatásba felvételizők humántőke beruházásai 7 496 kutatás közben ményeket kell teremteni, amelyek a megfelelő infrastruktúra mellett anyagi elismerést is nyújtanak. A már külföldön tevékenykedő magyar kutatók számára vonzóvá kell tenni a visszatérést,

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak

Részletesebben

ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - 3 éve. Válaszadók száma = 50. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - 3 éve. Válaszadók száma = 50. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - éve Válaszadók száma = 50 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. július augusztus (854 891. o.) Hermann Zoltán Varga Júlia A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Tanulmányunkban

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

HR HÍRLEVÉL. 2012. Július

HR HÍRLEVÉL. 2012. Július HR HÍRLEVÉL 2012. Július MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenőrzésre felkészítő oktatások EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK Hivatalos ügyintézés Otthon keresés

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYZETÉNEK ELEMZÉSE - DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI - Témavezető: Dr. Hajós László egyetemi tanár Készítette: Bakos-Tóth Eszter Ilona

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát polónyi istván: pedagógusképzés... 343 PEDAGÓGUSKÉPZÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉS OKTATÁSGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát tekintjük át, s ehhez

Részletesebben

Hatáskör, illetékesség

Hatáskör, illetékesség 1 / 46 2016.03.29. 11:01 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 2016.01.01 59 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a SZF/.../2013.

S z o l n o k i F ő i s k o l a SZF/.../2013. S z o l n o k i F ő i s k o l a SZF/.../2013. Felvételi Szabályzat A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.),

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Felvételi Szabályzata a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel egységes szövegbe foglalva (2013. február 21. napjától

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL Intézményi fejléc (neve stb.) és arculat: az intézmény adja meg! I.1/a. Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? LÉNYEGES SZŰRŐ KÉRDÉS! Ha a válasz 1 HALLGATÓI ÉS VÉGZETT

Részletesebben

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25 DPR és Motivációs Felmérések 0 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 0 (a végzés követő éven belül) (DPR_A_FSZ_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. 1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA-

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- SONLÍTÁSBAN 98 I. Bevezetés 97 Az élet minden területét egyre jobban átható bizonytalansággal,

Részletesebben

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával

12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával 12. Vig Zoltán: Vizsgálatok a felsıoktatásban tanulók internethasználatával kapcsolatban A BME Mőszaki Pedagógia Tanszékén 2002-ben kezdıdött meg a hallgatók internet- és az ezzel kapcsolatos IKT-használatának

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A 2012 évben A Munka Méltósága projekt keretében az alapvető jogok biztosa már

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK 1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2 T A R T A L O M J E G Y Z É K A. A FEJEZET EGÉSZÉRE VONATKOZÓAN... 6 1. Feladatkör, tevékenység... 6 1.1. A fejezet felügyeletét ellátó szerv neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe.... 6

Részletesebben

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR

IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR IFJÚSÁGSEGÍTŐ MUNKAERŐPIACI MONITOR - KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS AZ IFJÚSÁGSEGÍTŐK ÉS FOGLALKOZTATÓIK KÖRÉBEN - Image: Tina Phillips / FreeDigitalPhotos.net TARTALOM Bevezetés... 3 Foglalkoztatók... 4 Ifjúságsegítők...

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 2. A rendelet hatálya

1. Általános rendelkezések. 2. A rendelet hatálya Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. április 17. Hatályos: 2014. április 18. Somogycsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA

Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA BEVEZETÉS A BGF KVIFK-n az angol nyelv kereskedelmi képzés 2004-ben indult; a vendéglátó és szálloda

Részletesebben

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet 2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET

PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET PEDAGÓGUSOK ÉS AZ IKT KOMPETENCIATERÜLET Dr. Buda András Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete buda@delfin.unideb.hu A konferencia címében szereplő multimédia kifejezés fogalmának meghatározásakor

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI

A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI MAKÓ Csaba - KESZl Roland - POLYÁNSZKY T. Zoltán A MUNKÁLTATÓK TÁVMUNKÁVAL SZEMBENI BEÁLLÍTOTTSÁGAI (A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÉLDÁJA) A szerzők dolgozatukban a közép-dunántúli régió mikro-, kis- és középvállalkozásainál

Részletesebben

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN

UJVÁRINÉ SIKET ADRIENN PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. Dr. Bódis József PhD, DSc 5. Program (P-5) Egészségtudomány határterületei Programvezetı: Prof. Dr. Kovács L. Gábor PhD,

Részletesebben

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Statisztikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BOZSONYI KÁROLY, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ, DR. HÜTTL ANTÓNIA (főszerkesztő),

Részletesebben

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN

Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN Vörösné dr. Keszler Erzsébet * LEMORZSOLÓDÁSOK OKAI A KVIFK FSZ KÉPZÉSÉBEN Fıiskolánkon 1998 óta folyik kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szakon szakmenedzser képzés. A jelentkezık száma

Részletesebben

Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o.

Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o. 1 Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék Bevezetés...2. o. I. Pilis Nagyközség szociális helyzetképe...2-5.o. II. Pilis Nagyközség szociális feladat

Részletesebben

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása

A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1-2006 04-0001/36 A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

EÖTVÖS10 Közösségi és Kulturális Színtér Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

EÖTVÖS10 Közösségi és Kulturális Színtér Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság EÖTVÖS10 Közösségi és Kulturális Színtér Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1067 Budapest, Eötvös u. 10. www.eotvos10.hu; Tel./fax: +36/1/690-0970; titkarsag@eotvos10.hu

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben