Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, 2
|
|
- Dezső Barna
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat miatt nagyon fontos, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a végzett diákok a szakmájukkal, az elhelyezkedéssel kapcsolatban. Jelen tanulmány célja, hogy felmérjük a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának keretén belül mûködõ Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar végzõs emberi erõforrás tanácsadó (MSc) szakos hallgatóinak a munkaerõpiaccal kapcsolatos elvárásait, elképzeléseit, valamint a munkáltatók igényeit ben kérdõíves felmérést végeztünk a vizsgált egyetemista csoportban, valamint debreceni szervezeteket kérdeztünk meg, szintén a kérdõív módszerével. 38 hallgató és 18 eltérõ piaci szegmensû szervezet töltötte ki az önkitöltõs, valamint az online kérdõívünket. A kapott eredményekbõl érdekes következtetéseket vontunk le, valamint összehasonlítottuk a hallgatók és cégek elképzeléseit, véleményeit bizonyos kérdésekben. Kulcsszavak: pályakezdõk, emberi erõforrás tanácsadó (MSc) szakos hallgató, munkaerõpiac, álláskeresés, elhelyezkedési lehetõségek. JEL kódok: J10, J24, J62. Bevezetõ Magyarországon és Romániában is a napjainkban zajló politikai, gazdasági változások erõteljesen befolyásolják a munka világát. A munkavállalók nincsenek könnyû helyzetben, de ez még inkább elmondható a pályakezdõkrõl. Mindkét országban az utóbbi idõben a foglalkoztatási ráták eltolódtak az életkor szempontjából, melynek eredményeként átmenetileg kevesebb munkahely szabadulhat fel a fiatal pályakezdõk részére. A pályakezdõk többnyire nincsenek tisztában a diplomájuk munka- 1 Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, 2 Emberi erõforrás tanácsadó, MSc, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar.
2 28 Oláh Judit Hutóczki Renáta piaci értékével, nem ismerik a lehetõségeiket, saját maguk képességeivel sincsenek tisztában, sõt a munkaadók sem tájékozottak a felsõoktatás területén, és gyakran nincsenek reális elvárásaik a pályakezdõkkel szemben. Manapság nagyon nehéz a Debrecenben végzett pályakezdõk helyzete, mert elhelyezkedési lehetõségeik erõsen korlátozottak, Hajdú- Bihar megyét ugyanis munkaerõpiaci szempontból a hátrányos helyzetû megyék között tartják számon. Úgy gondoljuk, hogy ennek a hátrányos megkülönböztetésnek a hatása Debrecenben is érzékelhetõ. Szakirodalmi áttekintés A felsõoktatás és a munkaerõpiac kapcsolata A gyorsan változó gazdasági környezetben az eddigiekhez képest is felértékelõdött a naprakész gyakorlati tudás. Ennek fontosságára Vántus (2007) is rámutat. A pályájukat kezdõ diplomások számára a gyors elhelyezkedés a kívánatos, de a nekik meghirdetett álláshelyek száma drámaian csökkent az elmúlt években. Egy-egy nagy állásportálon a meghirdetett kb állásból kevesebb, mint 200 szól pályakezdõknek. Túlsúlyban vannak a fõvároshoz köthetõ vagy ott betölthetõ pozíciók. Elmondható, hogy sosem avultak el olyan gyors ütemben az egyetemeken szerzett elméleti ismeretek, mint az elmúlt évtizedben. Az egyik fõ probléma az egyetemen elsajátított tudás mellett egyre nagyobb mértékben háttérbe szoruló készségek helyzete (Fábri 2010). Európában szinte már bevett gyakorlatnak számít, hogy a pályakezdõk az egyetemi tanulmányaikat követõen közvetlenül a munka világába lépnek: magas szintû elméleti tudással, de kevés gyakorlattal. A szakmai kérdések mellett a legtöbb területen az ún. lágy képességek (soft skills) fontosabbak, mint a tények, adatok ismerete. Ide tartoznak az olyan kompetenciák, mint a csapatmunka, a tanulás, az információ megosztás, a kommunikáció és az interdiszciplináris gondolkodási készség (János 2010). A foglalkoztathatóság elsõ megközelítésben annak a valószínûségét jelentette, hogy a hallgatók a végzés után meghatározott idõn belül találnak-e munkát. Polónyi (2010) szerint a foglalkoztathatóság fogalmának megközelítései két csoportba sorolhatók. Az elsõ szerint a foglalkoztat-
3 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán hatóság a diáknak azt a képességét jelenti, hogy végzés után munkát talál. A másik megközelítés azzal foglalkozik, hogy hogyan fejleszthetõk a diákok tulajdonságai és az élethosszig tartó tanulásra való alkalmasságuk. Az alkalmazhatóság négy fõ komponensbõl tevõdik össze: szakértelem, képességek, öntudat és önbizalom, illetve a stratégiai gondolkodásra való képesség és hajlam. A felsõoktatás tömegesedésének munkaerõpiaci hatását, a túlképzést már a 70-es években felismerték. Napjainkra ez a folyamat visszafordíthatatlan. A szociológusok és az oktatási szféra képviselõi lényegében elutasítják a túlképzés fogalmát, hangsúlyozva, hogy az oktatás által létrehozott magasabb tudás, magasabb mûveltség sokkal inkább pozitív dolog, mint hátrány. Az iskolázottabb emberek kulturáltabbak, egészségesebben élnek. A tudás alapú társadalom magától értetõdõen igényli a magasabb iskolázottságot. A tömegesedéssel azonban törvényszerûen csökken a kibocsátott diplomások minõsége. Két módon lehetne biztosítani a magasabb színvonalú kibocsátást: az alacsonyabb képességszinttel rendelkezõk felzárkóztatásával, vagy az alacsonyabb képességszinttel rendelkezõk képzés közbeni kiszelektálásával (Polónyi 2010). A túlkínálat egy létezõ, káros jelenség. Okát egyfelõl az állami szintû koordináció hiányában, másfelõl a profitorientált, de alacsony színvonalú felsõoktatási intézmények megjelenésében látják, amelyek trendi képzéseket kínálnak. Olyan vélemények is vannak, miszerint beszélhetünk ugyan túlkínálatról bizonyos végzettségek esetében, de nem ez a lényeg. Szerintük több képzõ intézmény alacsony színvonala vagy a végzõsök elégtelen tudása és kompetenciái okozzák az elhelyezkedési nehézségeket. A harmadik csoport szerint a túlkínálat kérdése értelmezési kérdés. Nem feltétlenül probléma, hogy bizonyos területeken túlképzés folyik ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmirõl. A kevésbé keresett végzettséggel rendelkezõk munkaereje ugyanis más területeken fog hasznosulni, esetleg elõfordulhat, hogy a végzettségüknél alacsonyabb szinten (Tóth Várhalmi 2010). A mai fiatal generáció jellemzõi A mai fiatalokra kevésbé jellemzõ a lázadás és az idealizmus, a generáció jövõképének legfontosabb elemei a kiegyensúlyozott családi élet és a biztos egzisztencia. Bizonyos szempontból erõs materiális
4 30 Oláh Judit Hutóczki Renáta szemlélettel jellemezhetõ a mai éves korosztály, emellett azonban a személyes kapcsolatok ápolása (baráti, partner, család) és a szórakozás legalább ilyen fontosak. A mai fiatal generáció inkább individualista, ezt a korosztályt kevésbé hozzák lázba a közösséghez kötõdõ, kollektív cselekvések, valamint a spirituális értékek. A fiatalok nagyon passzívak a karitatív, politikai, civil kezdeményezésekben, valamint a vallásosság területén is. A munka területén nagyjából tisztában vannak lehetõségeikkel és korlátaikkal. Bár szeretnének biztonságos, életre szóló munkahelyet, tudják, hogy ez napjainkban nem lehetséges. De ha mégis hosszabb távon egy adott vállalkozásnál dolgoznak, akkor is számíthatnak arra, hogy tovább- vagy átképzésük szükséges lesz, hiszen a vállalkozások üzleti sikerük zálogának tartják a minõségi munkavégzést biztosító szervezetfejlesztést (Bácsné 2010). Tisztában vannak vele, hogy sok tanulásra, továbbképzésre, fejlõdésre lesz szükségük, ha meg akarják állni a helyüket a munkaerõpiacon (Zeisler 2011). A leggyakoribb kritika a pályakezdõkkel szemben a tapasztalat hiánya. Ez könnyen ördögi körré válik: a munkaadó nem veszi fel a pályakezdõt, ha nem rendelkezik munkatapasztalattal, viszont a pályakezdõknek soha nem lesz tapasztalatuk, ha a munkáltatók nem veszik fel õket. Ennek a problémának a megoldására több felsõoktatási intézmény mûködtet gyakornoki programokat, amelyek minimális lehetõséget biztosítanak arra, hogy a fiatalok belekóstoljanak a munka világába. A pályakezdõk tapasztalatlanok, de rendelkeznek elõnyökkel, értékekkel a szakmai tapasztalattal rendelkezõkkel szemben is. Ezek a lendület, új szakmai ismeretek, szakmai alázat, nyelvismeret, rugalmasság, mobilitás, kapcsolati tõke (Kártyás et al. 2010). A munkaadók válogatnak, mert megtehetik: a versenyképes végzettség mellé megkövetelik a szakmai tapasztalatot és a nyelvtudást. A bolognai rendszerrel a munkáltatók nagy része nincs tisztában. Vannak olyan területek, ahol kifejezetten elvárják, hogy mesterfokozatot szerezzen az egyén. A diplomagyûjtés is trend a fiatalok körében ezzel nincs probléma, ha egy határozott karrierterv olvasható ki belõle. A munkaadók kevésbé szeretik a 30 éves, 3 diplomás, de tapasztalattal nem rendelkezõ pályakezdõt. Ha a fiatal már dolgozott a vágyott iparágban, az jó ajánlólevél (Zeisler 2011).
5 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán Átmenet a tanulásból a munka világába 2000 óta a munka világa, a munkaerõpiac jellemzõi egy sor mélyreható változáson mentek keresztül, amelyek feldolgozásához mind a képzõ intézményeknek, mind a tanulóknak idõre van szükségük. Az európai közösség bõvülésével egyre nagyobb és nyitottabb munkaerõpiac alakul ki. Növekszik a harmadik szektor szerepe, egyre magasabb képzettséggel rendelkezõ munkavállalókra lesz szükség. Új foglalkozások, szakmák jönnek létre, növekszik a rövidebb idejû, határozott idõre szóló pozíciók aránya. Egyfajta fragmentálódás tapasztalható. Nagyon gyors a technikai fejlõdés, ezzel együtt bizonyos szakmákban a tudás, a know-how elavulása is gyorsul. A globalizációval megjelenõ munkaerõpiaci makro hatások nagyobb bizonytalanságot hoznak a fiatalok életpályával kapcsolatos döntéseibe, amelyeket a képzõ intézményeken túl a munkatapasztalatok, a szociális ellátórendszer jellemzõi, a követendõ életpálya-stratégiáról a családban fennálló nézetek, egyes szakmák presztízse és ezek változásai mind befolyásolnak. Jelentõs heterogenitás tapasztalható országonként, a társadalom egyes nemi, faji, iskolázottsági jellemzõk által meghatározott csoportjaiban. A magasabb szintû képesítésekkel rendelkezõk általában kevesebb problémával néznek szembe a munkaerõpiaci integrációjuk során. Nem ugyanaz a kihívás jelenik meg egy kisvárosi, elsõsorban felsõfokú szakképzésekre orientálódó fõiskola esetében, mint egy nagyvárosi, sokkarú tudományegyetem számára (Derényi 2010). Az iskolábajárás idõtartama meghosszabbodik, a felsõfokú képzés részvételi arányai növekednek, mellyel párhuzamosan növekszik a képzésbõl a munka világába való átmenet jelentõsége. Az átmenet idõszakában történik meg az iskolából kikerülõ fiatalok munkaerõpiaci beilleszkedése, a fiatalok képzettségüknek, lehetõségeiknek megfelelõ munkaerõpiaci pályára állása. Az átmenet folyamatában valósul meg az iskolai kibocsátás és a munkaerõpiaci kereslet szerkezetének egymáshoz igazodása. A nemzetközi tapasztalatok szerint a fiatalok életpályájának nagyjából az elsõ tíz esztendeje tekinthetõ a munka világába való átmenet részének (Galasi et al. 2001).
6 32 Oláh Judit Hutóczki Renáta A felsõoktatás és a munkaerõpiac közötti átmenet napjaink egyre divatosabb kutatási területévé vált, Európa-szerte nagy figyelmet fordítanak az átmeneti folyamat vizsgálatára a diplomások körében. Teichler (1999) a korábbi kutatásokkal ellentétben úgy véli, hogy beszélhetünk a felsõoktatásból a munkaerõpiacra való átmenetrõl is, mely nem független a munkaerõpiacra való kilépés folyamatától. A munkaerõpiaci átmenetet teljeskörûen csak más átmeneti idõszakkal együtt mint a szülõi házból való kirepülés, gyermekvállalás lehet vizsgálni. Más kutatások a témakört szûkebben értelmezve vizsgálták, és az egyre nehezebbé váló munkaerõpiaci integráció fõ okának az oktatás elég telen színvonalát tartják. A megoldást abban látják, hogy az oktatási rendszert a munkáltatók elvárásaihoz igazodóan kellene átalakítani, hogy zökkenõmentessé tegyék a fiatalok számára a munka világába való átmenetet. Az átmenet a felsõoktatás és az elhelyezkedés közti szakasz. Az OECD 2000-es vizsgálata szerint ez a folyamat egyre összetettebb és bizonytalanabb lett a nyolcvanas évektõl kezdve, egyre bonyolultabbá vált a fiatal végzettek számára a munkaerõpiaci beilleszkedés. Ez tükrözõdik az egyre hosszabbá váló munkanélküli státuszban, illetve a betöltött munkakör és a képzettség szakmai tartalmának egyre rendszeresebb szétcsúszásában (Nándori 2010). Az európai felsõoktatási tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is meghatározó a tömegessé válás. A felsõoktatás expanziója miatt a munkaerõpiacon a megnövekedett kínálat azt eredményezi, hogy a friss diplomások egyre hosszabb idõt töltenek el álláskereséssel, és a relatív bérelõny csökkenése miatt a korábbinál kevesebb elfogadható bérajánlatot kapnak, nehezebben találnak maguknak megfelelõ állást, több a munkanélküli a végzést követõ idõszakban (Galasi 2002). A tanulásból a munka világába történõ átmenet hosszú idõ, akár tíz évet is igénybe vehet, s ez alatt az érintettek a legkülönbözõbb tanulmányokat folytatják, illetve a legkülönbözõbb módon váltják, illetve párosítják a tanulást a munkával (Galasi et al. 2001). A pályakezdõknek látniuk kell, hogy versenyben vannak a munka-
7 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán helyeiket õrzõ, tapasztaltabb munkavállalókkal, a munkaerõpiacról korábban bármely okból kiszorult, de tapasztaltabb munkavállalókkal, a célzott térségbe beáramlókkal, a tehetõsebb anyagi, családi háttérrel rendelkezõkkel, a jobb társadalmi-gazdasági környezeti feltételekkel rendelkezõkkel (Rezsõfi 2006). A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezõk viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni, és a jövedelmük is meghaladja a középfokú végzettségûek fizetését. A foglalkoztatottságban vannak problémák: az ezredforduló óta nehezebb a frissdiplomások elhelyezkedése, bár ez nem jelent tömeges munkanélküliséget. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy nehézkesebb az elhelyezkedés, illetve kevesebb a szakmában való elhelyezkedés. A hazai munkaerõpiacon néhány mûszaki, esetleg közgazdasági szakterületen beszélhetünk munkaerõhiányról, de egyes esetekben fõként minõségi problémákról van szó, illetve a munkaerõpiac kereslet-kínálatának eltérésérõl beszélhetünk. A diplomások elhelyezkedésére vonatkozó statisztikák mögött sokféle folyamat húzódik meg. Egyes területeken könnyû az elhelyezkedés. Más területeken nehezebb elhelyezkedni, de magasak a bérek (Garai et al. 2010). Az elemzés anyaga és módszere Vizsgálatainkat egyrészt a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar emberi erõforrás tanácsadó szakán végzõs, nappali tagozatos hallgatói között végeztük. 38 fõ töltötte ki a kérdõívünket. A szakra többféle alapdiplomával lehetett bekerülni: andragógia, pedagógia, bölcsész szakos diplomákkal is felvételt nyertek, de gazdasági területrõl is érkeztek hallgatók. A kérdõív 21 zárt kérdést tartalmazott. A kérdéseinkkel szerettük volna megtudni, hogy milyen szempontokat preferálnak a pályakezdõk a munkahelyválasztásnál, vizsgálni szerettük volna a mobilitást, hogyan látják az elhelyezkedési esélyeiket, arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen módszerekkel keresnek munkát, milyen területen szeretnének elhelyezkedni. A másik kérdõíves felmérést eltérõ hátterû debreceni vállalatoknál végeztük. Összesen 65 céget kértünk meg, hogy töltsék ki online az ösz-
8 34 Oláh Judit Hutóczki Renáta szeállított kérdõívet. 18 választ kaptunk, ez az arány összességében nem mondható rossznak. 6 önkormányzati, 5 kis- és középvállalkozás, 3 multinacionális vállalkozás, 2 nagyvállalat, 2 személyzeti tanácsadó cég válaszolt. A szervezeteknek 8 kérdést tettünk fel, ezek nyitott és zárt kérdések voltak. Hasonló kérdéseket tettünk fel a vállalatoknak, mint a hallgatóknak, annak érdekében, hogy összehasonlítható eredményeket kapjunk. A kutatás eredményei A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar emberi erõforrás tanácsadó szakán túlnyomó többségben nõk tanulnak. A válaszadók 11%-a volt férfi (4 fõ), a maradék 89%-ot (34 fõ) a nõk teszik ki. A nemek összetétele azért érdekes, mert ebbõl arra a következtetésre lehet jutni, hogy a szak iránt leginkább a gyengébbik nem érdeklõdik. A következõ kérdésünk arra irányult, hogy ki miért jelentkezett erre a szakra: mi volt a motivációjuk, ki/mi befolyásolta a hallgatókat a jelentkezésnél. Forrás: Saját vizsgálat, ábra. Miért az emberi erõforrás tanácsadó szakra jelentkeztél?
9 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán Az 1. ábráról leolvasható, hogy a válaszadók 58%-a azért jelentkezett, mert szeretett volna mester szakos diplomát. A megkérdezettek 18%-a gondolta úgy, hogy ez a végzettség versenyképes diplomát ad. Csupán 8% (3 fõ) válaszolta azt, hogy azért szeretett volna ezen a szakon továbbtanulni, mert álomszakma. A kitöltõknek csupán a 3%-a jelentkezett a család, barátok hatására. A válaszadók 13%-a egyéb okból jelentkezett: volt, aki azt felelte, hogy azért jelentkezett, mert ez a szak felelt meg az érdeklõdésének. Volt olyan, aki azt válaszolta, hogy nem volt más lehetõsége. Olyan is akadt, aki azt nyilatkozta, hogy elhivatottan érdeklõdött a terület iránt, ezért döntött így. Egyetlen személy válaszolta azt, hogy azért jelentkezett ide, mert úgy gondolta, hogy könnyebb lesz az elhelyezkedés, ha elvégzi ezt a szakot. Az eredmények azt mutatják, hogy az elsõ számú motiváció a mester diploma megszerzése volt. A következõ kérdéssel arra kerestünk választ, hogy hogyan látják 2012-ben a végzés évében a hallgatók, mennyire lesznek piacképesek ezzel a diplomával. A válaszadók többsége, 26 hallgató úgy látja, hogy nagyon nehéz lesz elhelyezkedni, mert kevés az üres álláshely. Csupán nyolcan optimisták, õk úgy gondolják, hogy könnyû lesz munkát találni. Négyen válaszolták azt, hogy nem fognak munkát találni. Megállapítható a kapott válaszokból, hogy a végzõsök pesszimisták az elhelyezkedést illetõen, a többség nem bízik abban, hogy el tud helyezkedni a szakmában. A következõ kérdés azokra vonatkozott, akik még nem dolgoznak. Mit gondolnak, mennyi idõ alatt fognak munkát találni? Hogyan látják az elhelyezkedés idõtartamát? Ezt mutatja a 2. ábra. Ezen látszik, hogy a megkérdezettek 50%-a szerint 3-6 hónap alatt fognak munkát találni. A válaszadók 19%-a mondta, hogy 6-9 hónap lesz majd szükséges a munkakereséshez. 17% szerint 3 hónap kell majd az elhelyezkedéshez. 14% véleménye szerint több mint 1 évet fog igénybe venni a munkakeresés. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók fele bízik abban, hogy maximum 6 hónap alatt el fog tudni helyezkedni. Következõ kérdésünkkel arra kerestünk választ, hogy a végzõsök véleménye szerint milyen módszerekkel érdemes állást keresni. Ezt mutatja a 3. ábra.
10 36 Oláh Judit Hutóczki Renáta Forrás: Saját vizsgálat, ábra. Ha még nem dolgozol, szerinted mennyi idõ alatt fogsz tudni elhelyezkedni? Forrás: Saját vizsgálat, ábra: Milyen módszerekkel érdemes állást keresni? A 3. ábra mutatja, hogy a válaszadók 34%-a szerint ismerõsök által érdemes munkát keresni. A kitöltõk 26%-a mondta, hogy különbözõ médiumok segítségével érdemes állást keresni. 23% szerint az állásbörze a jó megoldás. Tanácsadó cégeket csak 13% jelölt be. A munkaügyi
11 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán központot pedig csak a válaszadók 4%-a jelezte. A hallgatók leginkább az ismerõsök általi munkakeresést preferálják, illetve a különbözõ médiumokat (újságok, tv, internet). Véleményünk szerint így hamarabb és többféle információhoz jutnak. Napjainkban elterjedt tény, hogy az álláskeresés talán az ismerõsök által a legegyszerûbb, amit a kutatásunk eredménye is alátámasztott. A második részben a vállalatokkal végzett kérdõíves felmérésünk eredményeit elemezzük. Összesen 65 debreceni szervezetnek küldtük el az általunk készített online kérdõívet, amibõl 18-at kaptunk vissza. Minden piaci szegmensbõl kaptunk válaszokat, eltérõ aránnyal. Elsõ kérdésünkkel a vállalat típusát szerettük volna megtudni. Ez érdekes volt olyan szempontból, hogy a kiküldött kérdõívekre milyen vállalatok válaszolnak legtöbben. A legnagyobb arányban az önkormányzati szervezetek válaszoltak (33%). Õket követik a kis- és középvállalatok, 28%-os arányban. Harmadik helyen a multinacionális cégek állnak 17%-kal. A nagyvállalatok és a személyzeti tanácsadó cégek állnak az utolsó helyen 11%-kal. Következõ kérdésünk arra irányult, hogy megtudjuk: alkalmaznának-e HR gyakornokot a megkérdezett szervezetek. A megkérdezett cégek 56%-a igennel válaszolt, 44%-a válaszolt nemmel. Ez az arány véleményünk szerint negatív, hiszen ebbõl arra következtetünk, hogy a vizsgált szervezetek nem igazán nyitottak gyakornokok fogadására. Ennek számos oka lehet, amelyre kíváncsiak voltunk, és megkérdeztük a kérdõívben. Akik nemmel válaszoltak arra a kérdésre, hogy alkalmaznának-e gyakornokot, kértük, hogy indokolják választásukat. A következõ válaszokat kaptuk: a szervezetnek nincs kapacitása ilyen területen egy egész munkakörre, nincs HR-es, a munkaügyet kiszervezték, a személyi állomány adatvédelme miatt nincs HR-es, személyes adatok nem kiadhatóak, központosított HR tevékenység zajlik a vállalatnál, a jelen vállalati struktúrához képest és az ebbõl adódó humánpolitikai feladatok ellátásához a vállalat elegendõ munkavállalói létszámmal rendelkezik. A következõ kérdésünk arra irányult, hogy megtudjuk: a pályakezdõ tudása mennyire gyakorlatias. A válaszadó vállalatok 40%-a szerint kevésbé gyakorlatias a pályakezdõk tudása, 30% szerint gyakorlatias,
12 38 Oláh Judit Hutóczki Renáta 20% szerint elfogadható. 10% szerint egyáltalán nem gyakorlatias, nagyon gyakorlatiasként pedig senki sem értékeli. A vállalatok véleménye alapján tehát arra lehet következtetni, hogy a képzés nem eléggé gyakorlatias, bár volt olyan vélemény is, mely szerint az. Véleményünk szerint ez diák- és szervezetfüggõ. Vannak vállalatok, amelyek nyitottak a pályakezdõkre, hiszen õk olyan, az egyetemen tanult szakmai újításokat mutathatnak egy cégnek, amelyekrõl esetleg nem hallott még a szervezet. A fiatalok lelkesek, mobilisak, könnyen tanulnak. Ám sok szervezet nem vállalja a kockázatot egy pályakezdõvel. Az álláshirdetésekben tapasztalattal rendelkezõ embereket keresnek, viszont egy pályakezdõnek nehéz tapasztalatot szereznie. Következtetések és javaslatok A kutatási eredményekbõl több következtetést is megfogalmaztunk: a munkáltatók szerint a vizsgált emberi erõforrás tanácsadó szakosok tudása nem eléggé gyakorlatias, az egyetemnek jobban fel kell készítenie a hallgatókat az álláskeresésre, valamint gyakorlatiasabbá kellene tenni a képzést. Összességében a hallgatók reális elképzelésekkel rendelkeznek a munkakeresés idõtartamát illetõen. Az alkalmazott álláskeresési módszerek közül a médiumok használata a legelterjedtebb. Megállapítható, hogy a hallgatók figyelemmel kísérik a munkaerõpiacot, figyelik az aktuális álláslehetõségeket. A megkérdezettek többsége komplex feladatkörben szeretne elhelyezkedni. A pályakezdõk a gazdasági válság óta talán még nehezebb helyzetbe kerültek, mint korábban. A munkáltatók rengeteg ellenérvet tudnak felsorakoztatni a pályakezdõk alkalmazásával szemben: tapasztalatlanság, nem rendelkeznek megfelelõ nyelvismerettel, sokan elegendõ szakmai tudással sem tudnak szolgálni. Azt gondoljuk, hogy a frissen végzettek rendelkeznek elõnyökkel is: õk hozzák a legújabb szakmai ismereteket, ismerik az új technikákat, módszereket, esetleg a nemzetközi trendekben is jártasak. Fontos a nyelvtudás életben tartása. Minél fiatalabb valaki, annál rugalmasabb, könnyen és gyorsan alkalmazkodik. Emellett a szemlélet is formálható, ami elõnyös a szervezeteknek, ugyanis a saját arcára formálhatja a pályakezdõt, és a saját szervezeti kultúrájának meg-
13 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán felelõen szocializálhatja. A rugalmassággal összefügg a mobilitás. A fiatalok könnyen mobilizálhatók, szívesen vállalnak sok utazással járó fela datokat, és költöznek is, ha szükséges. Tehát vannak elõnyei is a frissdiplomások alkalmazásának. A pályakezdõk sikerességének növelése érdekében mindkét oldalnak, a munkáltatóknak és a pályakezdõknek is kell változniuk bizonyos területeken, és így talán a két oldal elvárásai közelebb kerülnek egymáshoz. Irodalomjegyzék Bácsné Bába É Az idõtényezõ szerepe a tartalmi vezetési feladatokban. A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei II. évf (No. 3-4) Derényi A A felsõoktatás és foglalkoztathatóság kapcsolatának értelmezése. Educatio XIX. évf Galasi P Fiatal diplomások a munkaerõpiacon a tömegesedés idõszakában. Educatio Fábri G Munkaadók és pályakezdõk. Beszélgetés Tóth István Jánossal, az MTA KTI tudományos fõmunkatársával, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzõ Intézet ügyvezetõ igazgatójával. Felsõoktatási mûhely Galasi P. Tímár J. Varga J Pályakezdõ diplomások a munkaerõpiacon. In: Semjén András (szerk.): Oktatás és munkaerõpiaci érvényesülés. Budapest, MTA KTK, Garai O. Horváth T. Kiss L. Szép L. Veroszta Zs. (szerk.) Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft János Zs Az egyetemrõl a munka világába. Karrier Plusz Kártyás G. Répáczki R. Takács G Kezedben a karriered! Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft Nándori E Átmenet a felsõoktatásból a munkaerõpiacra. In: Garai O. et al. (szerk.): Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 193.
14 40 Oláh Judit Hutóczki Renáta Polónyi I Foglalkoztathatóság, túlképzés, Bologna. Educatio Rezsõfi I Hajdú-Bihar megye munkaerõpiaci helyzete, hatása a területfejlesztésre. Debrecen, Doktori (PhD) értekezés, 145. Teichler, U Higher Education Policy and the World of Work: Changing Conditions and Challenges. In: Diplomás pályakövetés IV. Frissdiplomások Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Tóth I. Várhalmi Z Diplomás pályakezdõk a versenyszektorban. Educatio Vántus A A dolgozók munkahelyi megelégedettsége Hajdú- Bihar megye tejtermelõ gazdaságaiban. In: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika (AVA-3) Nemzetközi Konferencia. DE ATC AVK. március (DVD) Zeisler J Vonzások és voksok. Figyelõ 3-6.
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében
A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára
HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés
Pedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása
Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban
Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013
A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató
TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat
A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási
Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Mővelıdéstudományi Program Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében Esettanulmány Készítette: Ábrahám Katalin-Barabási
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei
A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN
MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,
A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja
Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült
A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei
A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2
FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 Milyen a jó munkáltató: toborzási és foglalkoztatási kérdések mérnökhallgatók és HR-szakértők körében végzett primer kutatás eredményei alapján Szekunder kitekintés Generációs
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
2011.05.23. Fónai Mihály: Egyetem és munkaerőpiac
Fónai Mihály: Egyetem és munkaerőpiac DPR Konferencia - Miskolci Egyetem Hallgatói szolgáltatások a felsőoktatásban - Tiszafüred, 2011. május 25-26. A Debreceni Egyetem DPR tevékenységének elemei Kötelező
Debreceni Egyetem Állás- és Szakmai Gyakorlati Helyek Börze
Debreceni Egyetem Állás- és Szakmai Gyakorlati Helyek Börze Hallgató Karrier Iroda és Szolgáltató Központ 2011. 05. 04. Állásbörze a Debreceni Egyetemen együtt a régió diplomás munkaerőpiacáért A Debreceni
Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják
Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A
2008. április, II. évfolyam 3. szám INTERJÚ HR CSEMEGÉK. belülrôl
2008. április, II. évfolyam 3. szám INTERJÚ Fekete Balázzsal, a Nestlé Hungária Kft. toborzási specialistájával HR CSEMEGÉK A Munkaügyi Közvetítôi és Döntôbírói Szolgálat belülrôl Interjú Rigler Diánával,
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című
PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék
AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA 2000-2006-BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi
Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.
Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.
Szociális földprogramok 1
Szarvák Tibor Szociális földprogramok 1 NKFP alprogramunkban nemcsak a szociális földprogramos résztvevôket kutattuk, hanem megvizsgáltuk a földprogramot mûködtetô (zömmel kis) települések szociálpolitikai
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis
analitikát, kolloid kémiát és környezetvédelmi méréstechnikát oktat nappali és levelező tagozatos hallgatók számára magyar és angol nyelven.
18 Dr. Kovács Béla egyetemi tanár, intézetvezető, az Élelmiszermérnöki BSc és az Élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnöki MSc szakok szakvezetője. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1987-ben szerezte meg
Dr. Nagy Marianna * Szabó Dániel ** KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS A HELYI KÖZIGAZGATÁSBAN
Dr. Nagy Marianna * Szabó Dániel ** KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESÍTÉS A HELYI KÖZIGAZGATÁSBAN A vakság igazi problémája nem a látás hiánya. Az igazi probléma a meg-nem-értés és a létezı információk elérésének
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor
Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben
Barna V.: Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben 141 Barna Viktor Kollégiumpedagógiai szempontok a pedagógusképzésben és továbbképzésben A pedagógusképzés és továbbképzés
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán Hallgatói
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
Szerzõ: Vizi István 1
A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából
Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban
46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA SZAKÉRTŐI ANYAG. Készítette: Kürtösi Zsófia
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA SZAKÉRTŐI ANYAG Készítette: Kürtösi Zsófia 1 BEVEZETÉS Jelen szakértői anyag célja annak bemutatása, hogy a Szegedi Tudományegyetem milyen
Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen
HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés
Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében
1 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei
Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén
KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi
szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,
szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november
Pordány Sarolta ANDRAGÓGIA FELSŐFOKON ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK EGYSÉGBE SZERKESZTVE A HOZZÁSZÓLÓK KIEGÉSZÍTÉSEIVEL Hozzászólók: Cserné Adermann Gizella, Farkas Éva, Juhász Erika, Kovács Ilma, Maróti
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú
AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ
CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból
A családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében
A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer
A bolognai folyamat és a munkaerőpiac
A bolognai folyamat és a munkaerőpiac Budapest, 2009. június 15. Dr. Mang Béla elnök Felsőoktatási és Tudományos Tanács Felsőoktatás munkaerőpiac (adatbázisok) Nemzetközi adatok Hazai adatok: Központi
A munkaerő-gazdálkodás sajátosságai az agrárgazdaságban. Fókuszban a friss diplomások
A munkaerő-gazdálkodás sajátosságai az agrárgazdaságban Fókuszban a friss diplomások DR. DAJNOKI KRISZTINA DR. KUN ANDRÁS ISTVÁN egyetemi docens egyetemi docens A humánerőforrás helyzete (múlt/jelen/jövő)
A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások
A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés
Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
DPR_NK_2013 MSC NE. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DPR_NK_0 MSC NE Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.
Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,
A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA
AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL
A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)
A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), CSALÁDBAN ÉLŐ SÉRÜLT FIATALOK MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJA (CSMHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY) Polyacskó
Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
Együtt a tevékeny életért
Együtt a tevékeny életért Tájékoztató foglalkoztatók részére a komplex rehabilitáció rendszeréről valamint a TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
DPR_NK_2013 MSC EGPOL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DPR_NK_0 MSC EGPOL Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.
A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
Célcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból
TÁMOP 4.2.2.C -2M 8. sz. munka 2.1.1.8. Személyes interjúkészítés- és elemzés Célcsoport: tanár szakos, tanító MA levelező/ gyakorló tanárok a közoktatásból Készítette: Gulyás Enikő Az interjú alanyai
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN
Öt évvel végzés után: diplomás pályakezdés nemzetközi összehasonlításban
Öt évvel végzés után: diplomás pályakezdés nemzetközi összehasonlításban Róbert Péter 1. Bevezetés 1 Néhány évvel ezelőtt az iskolai egyenlőtlenségek fókuszában az olyan elemzések álltak, amelyek azt vizsgálták,
Összefoglaló az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vitaüléséről
Összefoglaló az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vitaüléséről AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA A vitaülést az ELTE TTK-n 2010. december 17-én rendezte az ELFT. A vitát Patkós András szervezte, Kertész
Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben
Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb
A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN
A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika
Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna. (Albert Einstein)
VIII. Fejezet Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna. (Albert Einstein) A magyar felsőoktatás egyik sikertörténete a Tudományos Diákkör, közismert nevén a TDK. Aligha véletlen,
Felkészülni...Rajt! Cél: a munka
Felkészülni...Rajt! Bevezető Beszélgetés a Panda Hotel munkatársával Villáminterjú egy gyakornokkal A szombathelyi Regionális Forrásközpont tapasztalatai Bevezető Ügyfeleink elhelyezése közben szerzett
Változó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma.
képzők képzése felsőfokon 71 Balogh Andrásné A KÉPZŐK KÉPZÉSÉNEK DIMENZIÓI Az Egyesült Államokban ma úgy tartják, hogy a dolgozók többsége élete során átlagosan hét különböző, egymástól eléggé távol eső
A gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
Papp Z. Attila. életre, ha a döntéshozók valamilyen módon vagy szinten figyelembe vennék ezeket.
Papp Z. Attila A határon túli magyarok oktatási kérdései a kilencvenes évek során jobbára politikai, szimbolikus problémaként jelentkeztek, az oktatás egyfajta szenvedéstörténet részeként, mint a megmaradás
AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN
AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN Nemzeti Munkaügyi Hivatal Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette:
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
A HAZAI INFORMATIKUS- ÉS IT-MÉRNÖKKÉPZÉS HELYZETÉNEK, PROBLÉMÁINAK, GÁTLÓ TÉNYEZŐINEK VIZSGÁLATA
Kutatás + elemzések + tanácsadás Jó döntéseket támogatunk. 1133 Budapest, Gogol u. 16. +36 1 477 0100 /tel +36 1 477 0101 /fax www.bellresearch.com A HAZAI INFORMATIKUS- ÉS IT-MÉRNÖKKÉPZÉS HELYZETÉNEK,
K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea
K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3453/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bogárdi Dóra dr. Kozicz Ágnes dr. Ottrok Viktória Az eljárás megindítása A 2012-es évben a Munka Méltósága elnevezésű projekt
Török Réka: Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Magyarországon
Országjáró Török Réka: Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Magyarországon A cikk bemutat egy, a munkavállalás szempontjából speciális helyzetű célcsoportot, a megváltozott munkaképességű populációt,
A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1
MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi
FELHÍVÁS. Gyakornoki program - támogató szolgáltatások GINOP-5.2.5-16
FELHÍVÁS Gyakornoki program - támogató szolgáltatások GINOP-5.2.5-16 Magyarország Kormányának felhívása a GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására című felhívás keretében támogatott gyakornoki
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN
BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...
SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS
SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd
%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV
SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás
Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL A Mentál Klub iránti igényt felmérő kérdőívet, mely 9 kérdésből állt 2012. január végén küldtük el annak a 637 főnek, akik az elmúlt évben végeztek
ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról
OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április
A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban 1
Berényi Dénes Egyed Albert Kulcsár Szabó Enikõ A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban 1 A tudományos utánpótlás ügye minden bizonnyal a tudomány mûvelésével kapcsolatos kérdések
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Hallgatók 2011 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves
KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS
KRISTON LÍVIA ÉS VARGA ESZTER A FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓ ROMA HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI ÉS JÖVŐTERVEI 1 A cigányság a magyar társadalom legnagyobb létszámú etnikai csoportjává vált az elmúlt évtizedekben. (VALUCH,
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
Történelemt@nítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemt@nítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 1. (próba)szám 2010. február www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/szucsik-agnes-husz-ev-alatt-kozel-hatvan-orszagoskozismereti-tortenelmi-verseny/
MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT
Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia
Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals