Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása
|
|
- Mária Budai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember
2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatás megvalósítását az MKIK GVI és az Educatio Nonprofit Kft. között május 17-én létrejött szerződés (SZSZEDU ) keretében elkezdett kutatói tevékenység és azt követő közös konzultációk tették lehetővé. A tanulmányok az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján való közzétételéhez az MKIK GVI teljes körű beleegyezését adta. A kutatást vezette és az elemzést írta: Várhalmi Zoltán, MKIK GVI zoltan.varhalmi@gvi.hu Ügyvezető igazgató: Tóth István János, Ph.D. tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI istvan.janos.toth@gvi.hu A kézirat lezárva: szeptember 30. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: gvi@gvi.hu internet: 2 / 15
3 Tartalom Főbb megállapítások A képzési szint szerepe a kiválasztási folyamatban Minek tulajdonít jelentőséget a versenyszféra kiválasztás során? Előnyt jelent-e mesterszintű diploma? Kiket preferálnak a vállalatok? Az alap-, és mesterszintű diplomások munkakörülményei Módszertani tájékoztató Ábrák és táblák jegyzéke 1. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás megkülönböztetése ábra: A képzés szintjének fontossága ábra: A képzési szint és más tapasztalatok hasznossága ábra: Az alapszintű diploma hasznossága ábra: Szakismeret orientált: ábra: Széleskörű tapasztalat orientált ábra: Szakmai gyakorlat orientált ábra: Munkatapasztalt orientált ábra: Vállalati preferenciák típusainak eloszlása ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetése ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetésének módja tábla: A kutatásban szakértőként résztvevő, nevüket vállaló interjúalanyok tábla: A képzés szintjének fontossága tábla: A szimulációban használt jelöltek ismérvei / 15
4 Főbb megállapítások Általánosságban elmondható 1, hogy a versenyszférában nem elsődleges szempont, hogy a pályakezdő milyen szintű diplomával rendelkezik 2. A szakmai gyakorlat mellett a diplomák számához, a külföldi tanulmányokhoz és a nem szakmai munkatapasztalathoz hasonlóan a képzési szint másodlagos jelentőségű. Ezért, általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb szintű diploma csak kicsit rontja a friss diplomás jelölt elhelyezkedési esélyeit megfordítva, önmagában a mesterszintű diploma csak kis előnyt jelent a munkaerő-piacon. A BA/Bsc diploma könnyedén kompenzálható nem szakmai munkatapasztalattal vagy külföldi tanulmányokkal vagy több diplomával. A szakismeretek preferálása, azaz a mesterszintű diplomának és a külföldi tanulmányoknak nagy jelentőség tulajdonítása, a vállalatok mindössze 9 százalékára jellemző. A vállalatok nagytöbbsége valamiféle munkatapasztalatot részesít előnyben 39 százalékuk szakmai gyakorlat, 24 százalékuk munkatapasztalat orientált. Ezen csoportok esetében a diplomák száma, a külföldi tanulmányok és a diploma szintje másodlagos jelentőséggel bír. A többség (63%) nem különbözteti meg a mester-, és alapszintű frissdiplomások munkakörülményeit. A vállalatok döntő többsége a munkakörben (57%) és a bérezésben, juttatásokban (52%) különböztetnék meg a különböző képzési szinttel rendelkező friss diplomásokat. A próbaidő hossza (13%), az alkalmazás időtávja (6%) és a szerződés típusa (6%) csak kevesek esetében tényező. 1. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás megkülönböztetése Toborozási folyamat alatt Munkafeltételek kialakításakor Szakmai gyakorlat 44,3% A diplomák száma 16,2% 36,6% A képzés szintje Külföldi tanulmányok 13,5% 13,3% 63,4% Nem szakmai munkatapasztalat 12,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% (n=500) Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban Különbséget tesz (n=507) Nem tesz különbséget 1 Az MKIK GVI saját kérdőíves adatfelvétele alapján, aminek részletei a Mellékletben olvashatóak. 2 Conjoint elemzés alapján, aminek leírása a Mellékletben olvasható. 4 / 15
5 1. A képzési szint szerepe a kiválasztási folyamatban Az első fejezetben a toborzási folyamatban járjuk körül a képzési szint jelentőségét. A szakmai és nem szakmai munkatapasztalat, a diplomák száma és a külföldi tanulmányok viszonyrendszerben vizsgáljuk a mester-, és alapszintű diplomák szereplét. Először a képzési szint fontosságát vizsgáljuk, azaz arra kérdésre keressük a választ, hogy az említett tulajdonságok mellett mekkora a képzési szint jelentősége, fontossága. Ezt követően bemutatjuk, hogy az egyes előnyös és hátrányos tulajdonságok mennyiben kompenzálják egymást, illetve, hogy az alapszintű diploma milyen mértékű hátrányt (vagy előnyt) jelent a kiválasztás során. Szakértői interjúk segítségével megkíséreljük a különböző ideáltípusú nézetrendszerek gondolatvilágát megrajzolni Végezetül, a harmadik részben a vállalati preferencia-rendszereket tekintjük át, ismertetjük, hogy az egyes tulajdonságok hasznossága hogyan rendeződik mintázatokba. A fejezet gerince az úgynevezett conjoint modellezésen alapszik, ahol különböző mutatók (fontosság és hasznosság) lehetőséget teremtenek arra, hogy az egymással nehezen összeegyeztethető mennyiségi/minőségi ismérvek közötti különbségek számok formájában leírhatóvá, így összehasonlíthatóvá váljanak. A kérdőíves vizsgálat mintáról, illetve az alkalmazott conjoint modellről a mellékletben olvashatóak további részletek. 1.1.Minek tulajdonít jelentőséget a versenyszféra kiválasztás során? Általánosságban elmondható, hogy a toborzási folyamat során a vállalatok nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a képzési szintnek, azaz annak, hogy a jelölt alap-, vagy mesterszintű diplomával rendelkezik. A szakmai gyakorlat (44%) mellett a diplomák számához (16%), a külföldi tanulmányokhoz (13%) és a nem szakmai munkatapasztalathoz (12%) hasonlóan a képzési szint (14%) másodlagos jelentőségű. 3 Ebben a jobb karrier-, és jövedelemi lehetőséget kínáló budapesti, külföldi tulajdonú és 250 főnél nagyobb vállalatok sem jelentnek kivételt 4. 3 A százalékos értékek egy conjoint modell fontossági (importance) értékei, amik azt mutatják meg, hogy egy jelölt preferenciájához milyen mértékben járulnak hozzá az egyes jellegzetességek - ezen értékek összege 100 százalék, így a különböző jellegű ismérvek hozzáadott értékei összehasonlíthatóvá válnak. 4 Tóth István János, Várhalmi Zoltán (2010): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/ old. 5 / 15
6 2. ábra: A képzés szintjének fontossága Szakmai gyakorlat 44,3% A diplomák száma 16,2% A képzés szintje 13,5% Külföldi tanulmányok 13,3% Nem szakmai munkatapasztalat 12,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 50,4% 48,8% 46,2% 13,7% 16,3% 17,1% 12,2% 11,9% 11,8% 10,2% 13,0% 11,7% 11,9% 10,5% 13,8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrákon látható értékeket fontossági értékeknek hívják, amik százalékos formában mutatják, hogy egy jellegzetesség mennyiben fontos a jelölt preferáltságában. Ennek megfelelően, az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékek százalékos értékeket jelentenek, amelyek összege Előnyt jelent-e mesterszintű diploma? Általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb szintű diploma csak kis mértékben (- 0,16) rontja a jelölt elhelyezkedési esélyeit másképpen fogalmazva, önmagában a mesterszintű diploma csak kis előnyt jelent (+0,16) a munkaerő-piacon. A modell szerint az alapszintű diploma könnyen kompenzálható még egy diplomával (+0,17), külföldi tanulmányokkal (+0,19) vagy nem szakmai munkatapasztalattal (+0,20) 5. A modell szerint a szakmai gyakorlat hasznossága olyan mértékű, hogy annak hiányát még a nem szakmai munkatapasztalat, a külföldi tanulmányok és a több mester diploma sem kompenzálhatja nézzünk egy konkrét példát: 5 A zárójelekben szereplő értékek egy conjoint modell hazsnossági (utility) értékei, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Amíg a fontossági értékek egy jellegzetesség fontosságát, addig a hasznossági értékek egy jellegzetesség egy tulajdonságának hasznosságát mutatják. 6 / 15
7 Az A jelöltnek nincs szakmai gyakorlata, de minden más tapasztalattal rendelkezik, a kiválasztási eljárás során hátterének hasznossági értéke: -0,80+0,20+0,19+0,17+0,16 = -0,08 pont. A B jelöltnek van szakmai gyakorlata van, de semmilyen más tapasztalattal rendelkezik, hasznossági értéke: 0,8-0,20-0,19-0,17-0,16 = 0,08 pont. Elmondható tehát, hogy B jelölt, ha kis mértékben is de jobban preferált a munkaerőpiacon, mint A jelölt. Eszerint kiszámolható, hogy a BA/Bsc diploma könnyedén kompenzálható nem szakmai munkatapasztalattal vagy külföldi tanulmányokkal vagy több diplomával. 3. ábra: A képzési szint és más tapasztalatok hasznossága Van szakmai gyakorlata Van nem szakmai munkatap. Tanult külföldön Több diploma MA / Msc / 5 éves képzés BA / Bsc / 3 éves képzés Egy diploma Nem tanult külföldön Nincs nem szakmai munkatap. Nincs szakmai gyakorlata-0,80-0,16-0,17-0,19-0,20 0,20 0,19 0,17 0,16 0,80-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrákon látható értékeket haszonssági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékeknek csak azok egymáshoz viszonyított nagysága értelmezhető, önmagukban nem értelmezhetők. A humánerőforrás területen dolgozó szakemberek és vezetők egyetértenek abban, hogy a képzési szint nem lényeges a kiválasztás során, igaz vannak olyan speciális mérnöki vagy pénzügyi pozíciók, amik speciális szaktudást igényelnek, így kifejezetten mester szakon végzett jelölteket keresnek. Az interjúk során elmondták, hogy ritka, ha egy munkaadó a pozíció betöltésekor kritériumként határozza meg a mester szintű diplomát. A munkaadók többsége (49%) nem tulajdonít jelentőséget a képzési szintnek egy jelölt preferáltságát érdemben nem befolyásolja a diplomája szintje. További 39 százalék az átlagnál jobban preferálja a mesterszakosokat, 12 százalék pedig ellenkezőleg az alapképzést végzetteket preferálja. 7 / 15
8 4. ábra: Az alapszintű diploma hasznossága 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75 39% 49% 12% Átlag -0,16 Első Decilis -0,62 Első kvartilis -,037 Medián -0,12 Harmadik kvartilis 0,00 Kilencedik decilis 0,25-1, Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: A bal oldali ábrán látható értékek egy conjoint elemzés eredményei. Az eljárás során azt vizsgáltuk, hogy a szakmai gyakorlat, a diplomák száma, a képzési szint, a külföldi tanulmányok és a nem szakmai munkatapasztalat milyen súllyal esik a latba a kiválasztási folyamat során. Az ábrán látható értékeket hasznossági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábra függőleges tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, céljuk a hasznossági értékek szóródásának bemutatása. A negatív értékek azt fejezik ki, hogy a BA/Bsc diploma milyen mértékű hátrányt, a pozitív értékek pedig azt, hogy milyen mértékű előnyt jelentenek az MA/Msc diplomával szemben. Az ábra vízszintes tengelyén a hazsnossági mutató percentilisai kerütek megjelenítésre. Milyen nézetek, gondolatok állhatnak a preferenciákban különböző három csoport véleménye mögött. A következőkben a HR tanácsadókkal és vezetőkkel készített interjúk alapján kíséreljük meg megrajzolni ezen ideáltípusokat. A mesterszakon végzett jelölteket preferáló csoport jelentős (39%), ők amellett érvelnek, hogy a mesterszakos jelöltek előnyben vannak a munkaerőpiacon, igaz nem feltétlenül a képzés során megszerzett tudás miatt, inkább azért mert érettebbek, a kompetenciák jobban használhatóak és fejleszthetőek. Ennek megfelelően az alapszintű diplomával rendelkezők legnagyobb hátrányának a tapasztalatlanságot, a nem tudatos karrierépítést találják. Véleményük szerint az alapszintű diplomával rendelkező jelölt életkora folytán kevésbé megállapodott, kevésbé tudja mit szeretne csinálni, így fennáll, annak a veszélye, hogy az erőforrásigényes betanítási időszakot követően elhagyja a vállalatot, jelentős kárt okozva ezzel. Az előbbinél egy kisebb csoport (12%) lényegében az alapszintű, BA/Bsc diplomával rendelkezőket preferálja. Ők amellett érvelnek, hogy a jelenlegi felsőoktatás olyannyira elméletorientált, hogy a mester képzéseken nem tanulnak olyan gyakorlati jelentőséggel bíró ismereteket, illetve a munkakörök betöltéséhez szükséges különböző kompetenciáik nem fejlődnek olyan mértékben, hogy érdemes legyen magasabb szintű diplomát szerezni. Elmondták, hogy a három éves képzésben résztvevők éppúgy el tudják látni a kezdő pozíciókat, illetve két év munkatapasztalat során többet fejlődnek, 8 / 15
9 mintha, ugyanezt az időt a munka világától távol az egyetemen töltenék. Kiemelték, hogy számos diploma önmagában nagyon kevés értékkel bír a versenyszektorban és ezen a képzés szintje sem változtat érdemben. A harmadik és legnépesebb csoport (49%) lényegében nem tesz különbözteti meg a jelölteket a diplomájuk szintje alapján. Elmondásuk szerint a legtöbb kezdőpozíció esetében a diploma szintje nem releváns, ennél sokkal fontosabbak a jelölt tapasztalatai és kompetenciái. Ők, amellett érvelnek, hogy a tudományos szemlélet, a strukturált, analitikus gondolkodás, a szélesebb szakmai horizont később, a karrier előrehaladtával jelenthet előnyt a mesterképzést elvégzők számára. Ennek kapcsán a csoport kiemelte, hogy a bolognai rendszer kétségtelen előnye, hogy a mester képzés később is elvégezhető, sőt munkatapasztalattal, érettebb személyiséggel és tudatosabb hozzáállással nagyobb hozzáadott értéket jelenthet a karrierépítésben. 1.3.Kiket preferálnak a vállalatok? A vállalatok preferenciái összefüggenek egymással, mintázatokba rendszerződnek. Mind az öt tényező figyelembevételével négy vállalati toborzási preferencia típus képe bontakozott ki 6 : 5. ábra: Szakismeret orientált: Az első csoport sajátja, a mesterszintű diplomások preferálása, ami mellett a külföldi tanulmányok és kisebb mértékben a nem szakmai munkatapasztalat jelenthet előnyt a kiválasztási folyamat során. Nem szakmai munkatapasztalat Szakmai gyakorlat -0,05 Külfölditanulmányok Több diploma -0,27 MA / Msc / 5 éves képzés 0,14 0,39 0,85-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékeket haszonssági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy-egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, csak azok egymáshoz viszonyított nagysága. 6 A profilok megalkotásához K-means klaszterezési eljárást alkalmaztunk. 9 / 15
10 6. ábra: Széleskörű tapasztalat orientált A második csoport a széleskörű tapasztalattal rendelkezőket preferálja - elsősorban a szakmai gyakorlat, a több diploma és a külföldi tanulmányok jelentenek előnyt, másodsorban pedig a munkatapasztalat és diploma szintje. Nem szakmai munkatapasztalat 0,18 Szakmai gyakorlat 0,60 Külfölditanulmányok 0,48 Több diploma 0,64 MA / Msc / 5 éves képzés 0,26-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 7. ábra: Szakmai gyakorlat orientált A 3. típus esetében a szakmai gyakorlat tekinthető döntőnek, bár az összes többi tapasztalatot is jutalmazzák, de ezek mértéke elenyésző. Nem szakmai munkatapasztalat Szakmai gyakorlat Külfölditanulmányok Több diploma 0,08 0,12 0,23 1,41 MA / Msc / 5 éves képzés 0,05-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 8. ábra: Munkatapasztalt orientált A 4. típus esetében a szakmai gyakorlat és a nem szakmai munkatapasztalat tekinthető döntőnek. Fontos kiemelni, hogy ezen tapasztalatokhoz tartozó jutalom nem jelentős, vélhetően ezen vállalati kör olyan tulajdonságokat részesít előnyben, például a nehezen megragadható kompetenciákat, amiket a modellben nem vizsgáltunk. Nem szakmai munkatapasztalat 0,21 Szakmai gyakorlat 0,37 Külfölditanulmányok -0,03 Több diploma -0,13 MA / Msc / 5 éves képzés -0,02-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) Megjegyzés: Az ábrákon látható értékeket haszonssági értékeknek hívják, amik absztrakt formában mutatják, hogy egy tulajdonság megléte vagy hiánya milyen arányban járul hozzá a jelölt preferáltságához. Ennek megfelelően az ábrák vízszintes tengelyén megjelenített értékek önmagukban nem értelmezhetőek, csak azok egymáshoz viszonyított nagysága. 10 / 15
11 A vállalatok döntő többsége a valamiféle munkatapasztalatot részesít előnyben 39 százalékuk szakmai gyakorlat, 24 százalékuk munkatapasztalat orientált. Emlékeztetőül: ezen csoportok esetében a diplomák száma, a külföldi tanulmányok és a diploma szintje másodlagos jelentőséggel bír. További 27 százalék a széleskörű tapasztalattal rendelkező jelölteket részesíti előnyben és mindössze 9 százalékot teszi a szakismert orientáltak csoportja. Emlékeztetőül: ők azok, akik a mester szintű diplomásokat mindennél jobban preferálják. Az átlagosnál jobb jövedelmi és karrierlehetőségget nyújtó vállalati szegmensek esetében más eloszlásokkal találkozhatunk. A külföldi vállalatok esetében a széleskörű tapasztalat orientált (39%), illetve a budapestiek és a 250 főnél nagyobb vállalatok körében a szakmai gyakorlat-orientált (49% és 55%) vállalatok felül vannak reprezentálva. 9. ábra: Vállalati preferenciák típusainak eloszlása 9,4% Szakismeret Széleskörű tapasztalat Szakmai gyakorlat Munkatapasztalat 24,4% 38,8% 27,4% Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 18,3% 5,2% 16,9% 6,2% 15,4% 9,7% 39,0% 28,5% 19,8% 37,6% 48,5% 55,1% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=500) 11 / 15
12 2. Az alap-, és mesterszintű diplomások munkakörülményei Jelen fejezetben röviden bemutatjuk, hogy a vállalatok különbséget tesznek-e friss diplomások munkakörülményeiben attól függően, hogy az milyen szintű diplomával rendelkeznek. A többség (63%) nem tesz különbséget a mester-, és alapszintű frissdiplomások munkakörülményei között. Az átlagosnál jobb jövedelmi és karrierlehetőséggel nyújtó vállalati szegmensek esetében kicsit más eloszlásokkal találkozhatunk. A képzési szinttől függően a külföldi és a 250 főnél nagyobb vállalatok az átlagosnál nagyobb arányban (42% és 46%), a budapestiek az átlagosnál kisebb arányban (30%) ajánlanak más munkafeltételeket. 10. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetése 36,6% 63,4% Különbséget tesz Nem tesz különbséget Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 30,1% 57,6% 42,4% 69,9% 54,2% 45,8% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=507) 12 / 15
13 A vállalatok döntő többsége a munkakörben (57%) és a bérezésben, juttatásokban (52%) különböztetnék meg a különböző képzési szinttel rendelkező friss diplomásokat. A próbaidő hossza (13%), az alkalmazás időtávja (6%) és a szerződés típusa (6%) csak kevesek esetében tényező. Az átlagosnál jobb jövedelmi és karrierlehetőségget nyújtó vállalati szegmensek esetében nagyon hasonló eloszlásokkal találkozhatunk. Kiemelendő, hogy a budapesti és 250 főnél nagyobb vállalatok nagyobb arányban (66% és 62%) különböztetnek meg munkakör és kisebb arányban (26% és 36%) pozíció szerint. 11. ábra: Az alap-, és mesterszintű friss diplomás jelöltek megkülönböztetésének módja Munkakör Bérezés, juttatások 51,6% 56,8% Pozíció 40,1% Próbaidő hossza 12,6% Időtáv Szerződés típusa 6,0% 5,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Külföldi Budapesti 250 főnél nagyobb 55,4% 66,0% 62,2% 53,6% 56,0% 56,6% 39,3% 26,0% 35,7% 10,7% 8,0% 11,1% 7,1% 8,9% 12,0% 10,0% 5,1% 3,1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Forrás: GVI-Educatio: Friss diplomások a versenyszektorban (n=186) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 13 / 15
14 Módszertani tájékoztató Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezeknek a vállalati felvételeknek nem az az elsődleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsőoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsőoktatás keresleti, azaz a diplomás munkaerőpiac évekkel későbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsőoktatás szereplőit, a döntéshozókat, az intézmények vezetőit, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Az elemzések adatforrásai A Friss diplomások a versenyszektorban évi kutatásának adatforrásai: Vállalati kérdőíves vizsgálat: A minta 508 fő, 10 főnél nagyobb vállalatnál dolgozó humánpolitikai kérdésekben kompetens döntéshozó válaszait tartalmazza. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek az alkalmazásban állók száma szerint vállalati létszám és gazdasági tevékenység együttes eloszlása szerint. Eszerint a súlyozott minta 42 százaléka 250 feletti és 76 százaléka 50 fő feletti vállalat. Interjús vizsgálat: A kutatás során 12 humánpolitikai tanácsadó és döntéshozó került megkeresésre, ahol egy 70 perces félig-strukturált szakértői interjú keretében kérdeztük őket a friss diplomások foglalkoztatásával kapcsolatban. Ezúton is köszönjük a kutatásban nyújtott segítségüket. 12. tábla: A kutatásban szakértőként résztvevő, nevüket vállaló interjúalanyok Szakértő neve Pozíciója Vállalat Bertus Barna Vezető HR tanácsadó Job Center-Access Recruitment Kft. Borai Tamás Igazgató Dr. Pendl and Dr. Piswanger Int. Vezetői Tanácsadó Kft. Csipler- Turmezey Luca; Horváth Zsófia IT- Telco Branch Manager, Senior Tanácsadó Randstad Hungary Kft. Dr. Riss Éva Ügyvezető igazgató Riss&Partners Kft. Golány Etelka People Development specialist - Horváth Annamária HR vezető - Horváth Eszter HR tanácsadó TESK Tanácsadó Kft. Kovács András Branch Manager Grafton Recruitment Kft. Munián Tamás Üzletfejlesztési vezető, senior tanácsadó Dr. Ekler és Társai Munkatárs Fejlesztési Tanácsadó Kft. Szabó Zoltán Ügyvezető igazgató HR Advise Kft. Varga Krisztina Ügyvezető igazgató Workplus Kft. 14 / 15
15 Conjoint elemzés A conjoint elemzés elsősorban a piackutatásban használt olyan módszer, ahol a döntéshozatali szituáció modellezésével vizsgálják a preferenciákat. A megközelítés abból az alapvetésből indul ki, hogy egy termék vagy egy szolgáltatás több jellegzetességgel bír, illetve a preferenciák ezek együttes mérlegelése során alakulnak ki. Ezért a preferenciákat a jellegzetességek együttes megjelenítésével kell mérni, hiszen azok a valóságban sem függetlenek egymástól. Matematikai számításokon keresztül így meghatározhatóvá válik az egyes jellegzetességek egymáshoz viszonyított fontossága, illetve az egyes ismérvek értékeinek/szintjeinek hasznossága. Utóbbi mutatók lehetőséget teremtenek arra, hogy egymással nehezen összeegyeztethető mennyiségi/minőségi ismérvek közötti különbségek számok formájában leírhatóvá, így összehasonlíthatóvá váljanak. Jelen kutatásban, kisebb vállalatok esetében az általános vezetőket, nagyobbak esetében a humánpolitikával foglalkozó vezetőket kértünk meg arra, hogy friss diplomás jelölteket értékeljenek aszerint, hogy mennyire látnák őket szívesen a vállalatnál. A jelöltek öt jellegzetesség mentén különböztek egymástól: Jellegzetesség A képzés szintje Diplomák száma Külföldi tanulmányok Szakmai munkatapasztalat Nem szakmai munkatapasztalat 13. tábla: A képzés szintjének fontossága Ismérv BA(Bsc)/MA(Msc) Egy/Több Van/Nincs Van/Nincs Van/Nincs A válaszolók hetes skálán fejezhették ki preferenciájuk, értékelhették a 8 darab hipotetikus jelöltet. Ebben a megközelítésben a vállalati döntéshozók nem egymástól függetlenül értékelték a friss diplomás jelöltek képzési háttért és tapasztalatait, hanem mind az öt szempontot együttesen figyelembevéve. A szimulációban használt jelöltek az alábbi ismérvekkel rendelkeztek: A képzés szintje Diplomák száma 14. tábla: A szimulációban használt jelöltek ismérvei Külföldi tanulmányok Szakmai munkatapasztalat Nem szakmai munkatapasztalat 1 BA Több Nincs Nincs Nincs 2 BA Egy Van Nincs Van 3 MA Egy Nincs Van Nincs 4 MA Több Van Van Van 5 MA Több Nincs Nincs Van 6 MA Egy Van Nincs Nincs 7 BA Egy Nincs Van Van 8 BA Több Van Van Nincs 15 / 15
A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei
A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban
RészletesebbenDiplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan
RészletesebbenKésedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében
Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenA Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013
A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató
RészletesebbenA szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című
RészletesebbenVállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye
Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Budapest, 2012. augusztus Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenDiplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenA szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenFriss diplomások a versenyszektorban A képzőintézmény szerepe a munkaerő-piaci érvényesülésben
Friss diplomások a versenyszektorban A képzőintézmény szerepe a munkaerő-piaci érvényesülésben Budapest, 2013 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely
RészletesebbenA szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010
A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
RészletesebbenAdjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2
A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és
RészletesebbenA BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7
A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
Részletesebben1. ábra: A felsőoktatásban tanulók, illetve felsőfokú oklevelet szerzők számának változása, 1990 2009. Forrás: KSH 1990 2009.
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 2005-ben kezdte el a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést
RészletesebbenRövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017
Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017 Összefoglaló Budapest, 2016. december Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
RészletesebbenSzakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről
Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010
DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán 2011/2 2 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények
RészletesebbenBUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN
BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...
RészletesebbenPapp Gergő * Az iskolapadból a munkaasztalhoz
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet HCCI Research Institute of Economics and Enterprises Papp Gergő * Az iskolapadból a munkaasztalhoz Nemzeti szakképzési rendszerek
RészletesebbenMÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
MÉK_DPR 0_aktív hallgatók Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag
RészletesebbenDiplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008
FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel
RészletesebbenKutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.
Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.
RészletesebbenA gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások
A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés
RészletesebbenFIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc
FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenKonjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015
Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában
RészletesebbenFriss diplomás keresetek a versenyszektorban
Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenA magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai
Várhalmi Zoltán A magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai A befogadó ország nyelve ismeretének fontossága az integrációs diskurzus egyik központi területe a migránsok integrációjának elsődleges feltétele
RészletesebbenDPR_2011_mpiac_NK. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
Jelentéskészítő, DPR_0_mpiac_NK DPR_0_mpiac_NK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb
RészletesebbenHitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből
Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató
Részletesebbenö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
RészletesebbenTervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.
Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,
RészletesebbenHALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE
ZSKF TKK HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG- VIZSGÁLATOK, ZSKF 2009. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE KÉSZÜLT A PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK A ZSKF-EN KERETÉN BELÜL ZSIGMOND
RészletesebbenTartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...
Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja
RészletesebbenMATEMATIKA. www.ttik.hu/felvi
Matematika alapszak (BSc) Matematika-X tanárszak (osztatlan) Matematikus mesterszak (MSc) Alkalmazott matematikus mesterszak (MSc) Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola (PhD) www.ttik.hu/felvi
RészletesebbenPTE_DPR_Hallgatok_2015. Válaszadók száma = 4620. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = 60 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.
Részletesebbená ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
RészletesebbenA munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
Részletesebben2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014
2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI
RészletesebbenSzakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia
Tanulmányok 45 Varga Júlia Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva amellett érvel, hogy a képzési rendszernek a rövid távú vállalati
RészletesebbenÜ Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Részletesebben2011.05.23. Fónai Mihály: Egyetem és munkaerőpiac
Fónai Mihály: Egyetem és munkaerőpiac DPR Konferencia - Miskolci Egyetem Hallgatói szolgáltatások a felsőoktatásban - Tiszafüred, 2011. május 25-26. A Debreceni Egyetem DPR tevékenységének elemei Kötelező
RészletesebbenDPR_2011_mpiac_GYFK. Válaszadók száma = 16. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
Jelentéskészítő, DPR_0_mpiac_GYFK DPR_0_mpiac_GYFK Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram %
RészletesebbenFrissdiplomások 2014
Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenInternethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenKik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják
Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A
RészletesebbenA magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja
Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült
RészletesebbenAz egészségügy emberi erőforrásai
Az egészségügy emberi erőforrásai Felmérés az orvosok migrációs szándékairól és azok motivációs erőteréről 2008. április Gyorsjelentés Dr. Szócska Miklós, Dr. Eke Edit, Girasek Edmond Ebben a gyorsjelentésben
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
RészletesebbenPROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS
PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS Képzések Magyar nyelvű képzéseket az alábbi MSc szakokon indítunk 1. Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök 2. Agrármérnök 3. Növényorvos 4. Mezőgazdasági biotechnológus
RészletesebbenÁ Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
RészletesebbenGyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban
Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban A kötet a Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban elnevezésű, TÁMOP-4..2.B.2-3/-203-004 azonosító jelű
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV. Elfogadva: 2010. április 13., hatályba lépés: 2010. május 1.
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Elfogadva: 13., hatályba lépés: 2010. május 1. TARTALOMJEGYZÉK 1 Preambulum 4 2 Az intézmény bemutatása 5 2.1 Alapadatok az intézményről 5 2.2 Az intézmény
RészletesebbenAz egyéni és a szociális kompetenciák szerepe a karrierindításban (avagy a sikeres pályakezdők titka a közszférában és a magánszektorban)
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program stratégiai szinten említi az emberi erőforrást, de az utánpótlás-politika még nem megfelelő. Jelentős változáson megy át a munkaerőpiac, nemcsak a munkavállalók
RészletesebbenJobbak a nők esélyei a közszférában?
Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a
Részletesebbenszemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,
szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó
RészletesebbenKutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019
Kutatási tanulmány Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Kutatás azonosítója: KUTAT 4 Készítette:
RészletesebbenÉ ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
RészletesebbenÉ ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A WJLF-EN OKTATÁSI FÓKUSZCSOPORT WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA, 2011. SZEPTEMBER ZSKF-ANNYE-AVKF-WJLF PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 A TÁMOP ÉS A DPR Társadalmi
RészletesebbenÉ Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
RészletesebbenÁ ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
RészletesebbenDPR_NK_2013 MSC NE. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DPR_NK_0 MSC NE Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.
Részletesebbenö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
RészletesebbenNői pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész. Karrier és iskola viszonya
Női pálya a karrierben tanulmány eredmények Második rész Karrier és iskola viszonya Iskola-választási tényezők Bár a kérdőív fő témája a dolgozó nők élethelyzetének felmérése volt, az első kérdéskör mégis
RészletesebbenA munkaerőhiány vállalati percepciója
A munkaerőhiány vállalati percepciója Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai 218. január 1/14 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
Részletesebbenú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenA munkaerőhiányra adott vállalati reakciók
A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók Budapest, 2017. szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
Részletesebbenő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
RészletesebbenÁ ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
RészletesebbenÉ É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
RészletesebbenÁ Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
RészletesebbenÉ É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Részletesebbenö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
RészletesebbenA gazdasági válság földrajza 2011/1
Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat
Részletesebbenö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
Részletesebbenő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
Részletesebbenű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
RészletesebbenA Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A GTK küldetésnyilatkozata A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar az Eszterházy Károly Főiskola legfiatalabb tudományterületét képviselő kara,
RészletesebbenInfo-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises MKIK GVI Kutatási Füzetek 2004/2 Info-kommunikációs technológiák a vállalati
RészletesebbenÓ Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
RészletesebbenÉ Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Részletesebbenó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv 2008. május A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit,
RészletesebbenDPR_NK_2013 MSC EGPOL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DPR_NK_0 MSC EGPOL Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.
RészletesebbenÚ ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Részletesebbenú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
RészletesebbenÚ ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
RészletesebbenÁ ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
RészletesebbenÁ É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Részletesebben