BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN"

Átírás

1 BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A KUTATÁS CÉLJA A KUTATÁS MÓDSZERTANA MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS DEMOGRÁFIAI ADATOK NEM ÉS ÉLETKOR LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG NYELVTUDÁS ÉS A NYELVTUDÁS SZINTJE ANGOL NYELVTUDÁS NÉMET NYELVTUDÁS EGYÉB NYELVTUDÁS TOVÁBBTANULÁS JELENLEGI VAGY MÁR MEGVALÓSÍTOTT TOVÁBBTANULÁS TERVEZETT TOVÁBBTANULÁS ELHELYEZKEDÉS MUNKAHELY MUNKAERŐPIACI POZÍCIÓ MUNKAHELYEK JELLEMZŐI MUNKAVÉGZÉS JELLEMZŐI KAPCSOLATTARTÁS KÉSZSÉGEK MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZSÉGEK SAJÁT KÉSZSÉGEK KÉPZÉSÉRTÉKELÉS MELLÉKLET

3 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN 1.1 A KUTATÁS CÉLJA 21 decembere és 211 januárja között a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola felsőfokú szakképzést végzetteinek körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat első eredményeinek egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a felsőfokú szakképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a felsőfokú szakképzést végzett diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is, valamint bemutatja a végzettek jelenlegi munkahelyének főbb jellemzőit. Az elemzés során kitérünk a felsőfokú szakképzésben részt vettek kapcsolati hálójának elemzésére kitérve az alumni programmal szemben támasztott igényekre. Végezetül bemutatjuk milyen készségeket és kompetenciákat tartanak fontosnak munkájuk során és az ezzel kapcsolatos személyes percepciókat is megismerhetjük. A projekt az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA A felmérésre a felsőfokú szakképzést 21 decemberéig befejező hallgatók körében 21. december január 17. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 691 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 124 db, amely összességében 18%-os kitöltési aránynak felel meg. Az -es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható 3

4 Intézményi kommunikátor Televízióműsor-gyártó szakasszisztens Kis- és középvállalkozás menedzser Total össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 17% volt, amely alacsonynak tekinthető. Vélhetően a tanulmányaikat már befejezők esetében a pályakövetést jelentősen nehézkesebbé válik, és az esetleges elérhetőségre vonatkozó változásokat a volt hallgatók nem tartják szükségesnek megosztani az intézménnyel, amit az is jelez, hogy az címek egy része (5%-a) ténylegesen nem is működött. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy a televízióműsor-gyártó szakasszisztens és a kis- és középvállalkozás menedzser képzés kivételével valamennyi más szakot közel azonos arányban sikerült elérni. (1. táblázat). Szakcsoport Alapsokaság (fő) Válaszadók(fő) Arány (válaszadók/alapsokasághoz,%) 18,6 17,1 18,1 5,2 22,7, 16,9 4

5 Százalék 1. táblázat Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány két szak esetében meg sem közelíti az átlagot és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben súlyozatlan adatokat használunk, amelyek nem tekinthetők reprezentatívnak a sokaságra. Arra az elemzés során kísérletet teszünk, hogy azoknak a szakoknak az esetében, ahol a visszaküldési arány nem tért el jelentős mértékben az átlagtól, a szakok közötti különbségeket bemutatjuk, tehát a szakok közötti összehasonlítást csak az idegenforgalmi, az intézményi kommunikátor, a reklámszervező szakasszisztens és a vendéglátó szakok esetében végezzük el. A válaszadók a tanulmány során használt szakonkénti mintamegoszlását mutatja az 1. ábra. A válaszadó hallgatók valamennyien csak egy szakon végeztek az intézményben, így szakok közötti átfedés nem fordulhat elő a válaszokban. A szak százalékos eloszlása (N=124) intézményi kommunikátor reklámszervező televízióműsorgyártó szakaszisztens vendéglátó Szak 5

6 1. ábra 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 82,3 százaléka nő (2. ábra). Az összevont szakok esetében azonban már eltérések figyelhetők meg a válaszadók nemi összetételét tekintve. A 2. táblázat adatait elemezve megfigyelhetjük, hogy a nők átlagosnál nagyobb aránya az idegenforgalmi és a vendéglátó esetében figyelhető meg, a reklámszervező esetében nincs jelentős eltérés, míg az intézményi kommunikátor szak esetében a férfiak felülreprezentáltak. Neme (százalék) férfi 17,7 nő 82,3 2. ábra Szak Százalék teljes férfi nő 8,9 1,8 intézményi kommunikátor 29, 4,9 26,5 reklámszervező 55,6 54,5 55,9 televízióműsor- gyártó 2,4 4,5 2, szakasszisztens vendéglátó 4, 4,9 6

7 Total 1, 1, 1, 2. táblázat A felsőfokú szakképzésen végzettek átlagéletkora 23,8 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 21, a legidősebb 35 éves volt, ehhez azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy ez a kitöltéskori életkor, amely az esetek többségében nem azonos a szakképzés végzése kori életkorral, mivel ezt a kérdőívet valamennyi felsőfokú szakképzésben résztvevő számára elküldték, függetlenül attól, hogy melyik évfolyamon végzett. (3. ábra). Az intézményi kommunikátor és a reklámszervező szakokon az átlagéletkor meghaladja a 24 évet, míg az idegenforgalmi ek esetében az átlagéletkor jóval alacsonyabb, nem éri el a 22 évet. 3. ábra 2.2 LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG A válaszadó hallgatók többsége vidéki, 67,7 százaléknak nem Budapesten van az állandó lakhelye. Az egyes szakok között szignifikáns eltérés figyelhető meg ebből a szempontból: a vendéglátó szakon az átlagosnál magasabb arányt képviselnek a budapestiek, míg a többi szakcsoport esetében inkább a vidékiek felülreprezentáltak (3. táblázat). 7

8 százalék Reklámszervez Mi volt az Ön 14 éves kori állandó Intézményi ő lakóhelyének település típusa? kommunikát szakmenedzse or r Főváros 32,3 18,2 27,8 31,9 6, Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 12,1 27,3 13,9 1,1 Egyéb város 27,4 18,2 3,6 29, 2, Község 28,2 36,4 27,8 29, 2, Total 1, 1, 1, 1, 3. táblázat A szakképzésben részt vett hallgatók csaknem fele hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. (4. ábra). Az egyes szakokat tekintve az intézményi kommunikátor és a reklámszervező szakokon a hagyományos gimnáziumi érettségivel rendelkezők felülreprezentáltak, míg az idegenforgalmi képzésen a szakközépiskolások képviselnek nagyobb arányt. (5. táblázat). 4. ábra 8

9 Milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? százalék Intézményi kommunikátor Hagyományos, 4 osztályos gimnázium 47,6 27,3 47,2 53,6 2, Szakközépiskola 38,7 54,5 47,2 31,9 2, 6 osztályos gimnázium 4, 9,1 2,8 2,9 2, 8 osztályos gimnázium 4, 2,8 4,3 2, Kéttannyelvű középiskola 3,2 9,1 4,3 Nemzetiségi gimnázium 1,6 1,4 2, Technikum,8 1,4 Total 1, 1, 1, 1, 4. táblázat 9

10 Százalék 3. NYELVTUDÁS ÉS A NYELVTUDÁS SZINTJE 3.1 ANGOL NYELVTUDÁS A szakképzési hallgatók angol nyelvtudásának a szintjét mutatja be az 5. ábra. A hallgatók több mint fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, viszont csak elenyésző számuknak van felsőfokú nyelvvizsgája és jelentős részük angol nyelvtudása még feltétlenül képzésre szorul mivel nem éri el a középfokú szintet és figyelemre méltó az a tény is, hogy 7,32 % egyáltalán nem rendelkezik angol nyelvtudással. Az egyes szakok között jelentős eltérések tapasztalhatók az angol nyelvtudást tekintve. A reklámszervező ek rendelkeznek relatíve a legjobb nyelvtudással, őket az intézményi kommunikátor szakon végzettek követik, míg az idegenforgalmi ek és a vendéglátó ek angol tudása jelentősen elmarad az intézményi átlagtól. (5. táblázat) Angol nyelvtudásának szintje (N=124) Alapfok Középfok Felsőfok 5. ábra 1

11 százalék Angol nyelvtudásának szintje Intézményi kommunikátor Alapfok 36,59 27,27 47,22 29,41 4, Középfok 52,85 54,55 36,11 66,18 2, Felsőfok 3,25 8,33 1,47 Rendelkezik nyelvtudással 92,68 81,82 91,67 97,6 6, Nem rendelkezik 7,32 18,18 8,33 2,94 4, Összesen 1, 1, 1, 1, 1, 5. táblázat Az angol nyelvtudással rendelkező szakképzési hallgatók elsősorban társalgás és levelezés során használják munkájukban az angol nyelvet és nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik fordítás során kamatoztatják nyelvtudásukat. Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a válaszadó angolul valamilyen szinten beszélő hallgatók közel 4 százaléka nem használja munkája során nyelvtudását. (6. táblázat) százalék Az angol nyelvtudással rendelkezők mire használják az angol nyelvet társalgás 45,61 levelezés 3,7 fordítás 19,3 egyéb 1,53 tárgyalás 9,65 internet, számítástechnika 2,63 nem használja 4,35 6. táblázat 3.2 NÉMET NYELVTUDÁS A szakképzési hallgatók német nyelvtudásának a szintjét mutatja be a 6. ábra. A hallgatók közel negyede rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, viszont csak elenyésző számuknak van felsőfokú nyelvvizsgája és jelentős részük német nyelvtudása még feltétlenül képzésre szorul mivel nem éri el a középfokú szintet, a hallgatók közel fele 11

12 Százalék semmilyen formában nem tud németül. Az egyes szakok között jelentős eltérések tapasztalhatók a német nyelvtudást tekintve. Az idegenforgalmi és a vendéglátó ek rendelkeznek nagyobb arányban német nyelvtudással, míg a többi szakon a német nyelvtudás jelentősen elmarad az intézményi átlagtól. (7. táblázat) Német nyelvtudásának szintje (N=124) Alapfok Középfok Felsőfok 6. ábra Német nyelvtudásának szintje százalék Intézményi kommunikátor Alapfok 22,3 1, 25,71 23,8 2, Középfok 23,73 3, 25,71 2, 4, Felsőfok 2,54 1, 1,54 2, Rendelkezik nyelvtudással 48,31 5, 51,43 44,62 8, Nem rendelkezik 51,69 5, 48,57 55,38 2, Összesen 1, 1, 1, 1, 1, 7. táblázat A német nyelvtudást még kevésbé használják munkájuk során a megkérdezettek, mindössze egy harmaduk számolt be erről. Legtöbben társalgásra, levelezésre és fordításra használják, tárgyaláson vagy egyéb szituációban nem kerül erre sor. (8. táblázat) 12

13 Százalék százalék A német nyelvtudással rendelkezők mire használják a német nyelvet társalgás 21,5 levelezés 17,54 fordítás 15,79 tárgyalás 1,75 egyéb 1,75 nem használja 68,42 8. táblázat 3.3 EGYÉB NYELVTUDÁS Egyéb nyelvtudással a válaszadók viszonylag kis száma rendelkezik, ezek többsége is elsősorban alapfokú tudás. (7. ábra) A hallgatók által megjelölt nyelvek közül a spanyol és az olasz az, amit többen megneveztek a többi nyelvet mindössze egy-egy ember jelölte meg. Az egyes szakok között az intézményi kommunikátor és a reklámszervező ek azok jellemzőbben, akik egyéb nyelvet jelöltek meg, vélhetően a középiskolában tanult második nyelvet jelentette ez. Egyéb nyelvtudásának szintje (N=124) Alapfok Középfok Felsőfok 7. ábra 13

14 Százalék 4. TOVÁBBTANULÁS 4.1 JELENLEGI VAGY MÁR MEGVALÓSÍTOTT TOVÁBBTANULÁS A válaszadó hallgatók több mint fele a BKF Szakképzési Központ felsőfokú szakképzésén kívül is részt vett vagy jelenleg részt vesz más képzésben. A szakok között jelentős eltérés látható, elsősorban a vendéglátó ek azok, akik nagyobb arányt képviselnek, míg a többi szakon ez inkább az átlaghoz közelít, de ebben az esetben kifejezetten felhívjuk a figyelmet az alacsony esetszámra, mert vélhetően ez okozza a jelentősebb eltérést. (8. ábra) Az érettségi után a BKF Szakképzési Központ felsőfokú szakképzésein kívül vett-e, esetleg jelenleg vesz-e részt más képzésben? (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 8. ábra A volt hallgatók elsősorban más OKJ képzéseket, a hagyományos főiskolai képzést illetve a BA képzést választották az elvégzett felsőfokú szakképzés után. A kétfajta főiskolai képzés vélhetően csak időben tér el egymástól, így megállapítható, hogy a BKF szakképzési Központjában tanulók közül, akik továbbra is az intézmény kötelékében maradtak elsősorban a főiskolai képzést preferálták. (9. ábra) Az egyes szakok között néhány különbség megfigyelhető. A hagyományos főiskolai képzés az idegenforgalmi ek esetében volt népszerűbb, a reklámszervező és vendéglátó ek inkább a BA képzést preferálták, míg az intézményi kommunikátor szakra járók azok, akik leginkább alulreprezentáltak a továbbtanulásnak ezt a formáját tekintve. 14

15 Százalék Százalék Milyen képzésben vett részt az érettségi óta (vagy vesz részt jelenleg) (N=124) Más OKJ-s végzettséget adó képzés Bachelor képzés (BA/BSc) Hagyományos főiskolai képzés Más tanfolyami képzés Felsőfokú szakképzés Középfokú szakképzés Hagyományos egyetemi képzés Egyéb felnőttképzés Egységes és osztatlan képzés Mesterképzés (MA/ MSc) Doktori képzés (PhD/ DLA) Egyéb 9. ábra 4.2 TERVEZETT TOVÁBBTANULÁS A szakképzésben résztvevő hallgatók jelentős többsége tervezi, hogy valamilyen formában továbbtanul, mindössze 1,7 százalékuk jelezte azt, hogy ez nem szerepel a tervei között. (1. ábra) Tervezi-e, hogy az elkövetkezőkben újabb, tanulmányokat kezd majd? (N=124) Igen, biztosan Igen, valószínű Nem valószínű Biztosan nem 1. ábra 15

16 Százalék Ha a továbbtanulási hajlandóságra adott válaszokat négyfokú skálán értelmezzük, ahol az 1 értéket azt jelenti, hogy biztosan nem kíván továbbtanulni, illetve a 4 érték azt, hogy biztosan továbbtanul, akkor a válaszadók átlaga 3,1, amely alapján összességében kijelenthető, hogy a képzésben korábban részt vettekre inkább a továbbtanulási szándék a jellemző. Az egyes szakok között tapasztalható eltérések alapján megállapítható, hogy az intézményi kommunikátor és reklámszervező menedzser szakokon végzettek az átlagosnál nagyobb arányban tervezik a továbbtanulást, míg az idegenforgalmi ek hajlandósága inkább átlag alatti. (11. ábra) 4 Tervezi-e, hogy az elkövetkezőkben újabb, tanulmányokat kezd majd? (1-4) (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 11. ábra A továbbtanulási szándék konkrét képzési elképzeléseit vizsgálva megállapítható, hogy a volt hallgatók elsősorban a felsőfokú (egyetemi/főiskolai) végzettség megszerzését tűzték ki célul, többségük valamilyen egyetem/vagy főiskola BA jellegű képzését jelölte meg, bár az adatok értelmezését ebben az esetben nehezíti, hogy sokan olyan képzés típusokat jelöltek be, amelyek már nem tartoznak a jelenlegi magyar felsőoktatási rendszerbe (ld. pl. hagyományos főiskola). (12. ábra) 16

17 Százalék Százalék Milyen képzésben tervezi részvetelét (N=124) Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés Bachelor képzés (BA/BSc) Mesterképzés (MA/ MSc) Más OKJ-s végzettséget adó képzés Egyéb felnőttképzés Más tanfolyami képzés Felsőfokú szakképzés Egységes és osztatlan képzés Doktori képzés (PhD/ DLA) Középfokú szakképzés Egyéb 12. ábra A tervezett továbbtanulás jellegét tekintve megállapítható, hogy a konkrét elképzelésekkel rendelkezők többsége olyan szakot jelölt be, amely a BKF profiljához is köthető, bár azt nem lehet megállapítani, hogy a képzés helyszínéül a főiskolát választanák-e. (13. ábra) Tervezett további tanulmányok típusa (N=124) kommunikáció, média gazdálkodás bölcsész masszőr, szépségipar turizmus HR műszaki jog gy ógy szerész 13. ábra 17

18 Százalék A főiskolához köthető attitűdöket jobban megismerhetjük, ha azt vizsgáljuk, hogy a tervezett további tanulmányok mennyiben köthetők akár a Felsőfokú Szakképzési Központban, akár a BKF SZKI-ban folytatott tanulmányaihoz. A hallgatók aspirációi megoszlanak ebben a tekintetben: több mint egyharmad azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a továbbtanulási elképzeléseik nem kapcsolódnak a korábbi főiskolai tanulmányaikhoz, hasonló arányban vannak azok, akik csak közvetett kapcsolatot jeleznek és mindössze a továbbtanulni szándékozók negyede gondolja azt, hogy a továbbtanulási elképzeléseik köthetőek a korábbi ebben az intézményben megszerzett szaktudásukhoz. (14. ábra) Mennyiben kapcsolódnak a tervezett további tanulmányi a BFK Felsőfokú Szakképzési Központban, illetve a BKF SzKI-ban folytatott tanulmányaihoz? (N=124) közvetlenül és szorosan közvetve nem kapcsolódik 14. ábra Az egyes szakcsoportokat vizsgálva eltéréseket figyelhetünk meg. Az adatokat 1 fokú skálán értelmezzük, ahol 1 jelenti a közvetlen és szoros kapcsolódást, 5 a közvetett kapcsolódást és azt, hogy nem kapcsolódik a továbbtanulás a korábbi főiskolához köthető szakokhoz. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy leginkább az idegenforgalmi képzésre járók azok, akiknek továbbtanulási elképzelései köthetők a korábban itt szerzett szakmai képzéshez és legkevésbé az intézményi kommunikátor képzésre járók képzelnek el olyan továbbtanulási lehetőséget, amelynek kevesebb köze van korábbi tanulmányaihoz. (15. ábra) 18

19 Százalék Százalék Mennyiben kapcsolódnak a tervezett további tanulmányi a BFK Felsőfokú Szakképzési Központban, illetve a BKF SzKI-ban folytatott tanulmányaihoz? (-1%) (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 15. ábra A továbbtanulási motivációkat vizsgálva megállapítható, hogy elsősorban belső motivációk, az ismeretek bővítése és érdeklődés motiválja a hallgatókat. Szintén viszonylag magas azok aránya, akik valamilyen munkaerő-piaci aspiráció jobb állás vagy előléptetés reményében szeretnének továbbtanulni, a külső elvárások és kényszerek kevésbé jelennek meg. (16. ábra) Az egyes szakok között észrevehető néhány különbség. A külső kényszerek inkább az idegenforgalmi ek esetében figyelhető meg az átlagnál nagyobb arányban, a karrierépítés pedig inkább az előbb említett szakra és a reklámszervező ekre jellemző. (9. táblázat) Mi motiválja a továbbtanulásra? (N=124) ismeretek bőv ítése, érdeklődés alkalmazásba kerüljön, (jobb) állást találjon előléptetés, szakmai karrier Munkahely i elv árás, az állás megtartásához átképzés egy éb 16. ábra 19

20 százalék Mi motiválja a továbbtanulásra? Intézményi kommunikátor ismeretek bővítése, érdeklődés 59,7 45,5 58,3 6,9 6, alkalmazásba kerüljön, (jobb) állást találjon 54, 54,5 58,3 52,2 6, előléptetés, szakmai karrier 39,5 45,5 3,6 44,9 2, Munkahelyi elvárás, az állás megtartásához 7,3 9,1 2,8 1,1, átképzés 5,6 18,2 2,8 5,8, egyéb 4,, 5,6 4,3, 9. táblázat 2

21 Százalék 5. ELHELYEZKEDÉS Ebben a fejezetben a volt hallgatók elhelyezkedési attitűdjeit mutatjuk be. A válaszadók közel negyede a képzést már munka mellett végezte el, és szintén magas azok aránya, akik már a záróvizsga letétele előtt álláskeresésbe fogtak. A hallgatók negyede a záróvizsga letétele után pár hónap pihenést engedélyezve maguknak csak a záróvizsgát követő 1-2 hónapban kezdték az álláskeresést. (17. ábra) Az egyes szakokon végzettek között megfigyelhető különbségek között megállapítható, hogy az intézményi kommunikátorok és a reklámszervező ek azok, akik már munka mellett végezték el a képzést és szintén e két szakra járó hallgatók azok, akik már jóval a záróvizsga előtt álláskeresésbe kezdtek, ezzel szemben az idegenforgalmi ek inkább a záróvizsga környékén kezdtek jövendő munkahelyükön gondolkozni. (1. táblázat) Elsőként mikor kezdett el állást keresni? (N=124) Főiskolát munka mellett kezdtem el A főiskolai tanulmányok idején, de még bőven a záróvizsga előtt A záróvizsga (abszolutórium) előtt 1-2 hónappal A záróvizsga után 1-2 hónappal A záróvizsga után 3-6 hónappal Több, mint 6 hónappal a záróvizsga után Nem kerestem még munkahelyet, állást 17. ábra 21

22 Százalék Elsőként mikor kezdett el állást keresni? százalék Intézményi kommunikátor Főiskolát munka mellett kezdtem el 25,4 28,6 29,4 A főiskolai tanulmányok idején, de még bőven a záróvizsga előtt 23, 9,1 28,6 22,1 2, A záróvizsga (abszolutórium) előtt 1-2 hónappal 13,1 36,4 5,7 14,7 A záróvizsga után 1-2 hónappal 26,2 27,3 25,7 22,1 8, A záróvizsga után 3-6 hónappal 2,5 9,1 2,9 1,5 Több mint 6 hónappal a záróvizsga után 1,6 2,9 Nem kerestem még munkahelyet, állást 8,2 18,2 8,6 7,4 Total 1, 1, 1, 1, 1, 1. táblázat Az álláskeresésre fordított idő a többség esetében viszonylag rövidnek tekinthető, közel 4 százalékuk fél éven belül talált munkát, érdemes azonban megjegyezni, hogy a legmagasabb arányt azok képviselték, akik már a főiskola alatt vagy korábban találtak munkahelyet. (18. ábra) Az egyes szakokat vizsgálva megállapítható, hogy az intézményi kommunikátor és a reklámszervező menedzserek azok, akik már a képzés alatt is munkahellyel rendelkeztek, és a reklámszervezők voltak azok, akik relatíve leghamarabb találtak állást bár megjegyzendő, hogy szintén ebben a kategóriában a legmagasabb a viszonylag hosszú ideig állást keresők aránya is, vélhetően ezen a szakon más szempontok szerint is nagy szórás ebben az esetben is megjelenik. (11. táblázat) Hány hónap telt el a záróvizsga után, amíg első munkahelyét megtalálta? (N=124) hónap 3-6 hónap 6-12 hónap több, mint 12 hónap már a f őiskolai évek alatt vagy korábban sikerült munkahelyet találnom nem voltam még állásban 18. ábra 22

23 Százalék százalék Hány hónap telt el a záróvizsga után, amíg első munkahelyét megtalálta? Intézményi kommunikátor 1-2 hónap 19,1 14,3 14,3 21,5 2, 3-6 hónap 2, 57,1 14,3 16,9 6, 6-12 hónap 6,1 8,6 4,6 2, Több mint 12 hónap 6,1 5,7 7,7 már a főiskolai évek alatt vagy korábban sikerült munkahelyet 29,6 14,3 28,6 33,8 találnom nem voltam még állásban 19,1 14,3 28,6 15,4 Total 1, 1, 1, 1, 1, 11. táblázat A végzett hallgatók véleménye a tényleges és az elvárt álláskeresési időről némileg eltér. Érthető módon a megkérdezettek többsége a minél gyorsabb állásszerzést találta megfelelőnek, a válaszadók több mint fele 1-2 hónapot tartana ideálisnak. (19. ábra) Ha átlagoljuk az ideális álláskeresési időt az egyes kategóriák középértékeivel 3,3 hónap a volt hallgatók által elvárt álláskeresési idő, amely szakok között sem mutat jelentős szórást. (2. ábra) Mennyi időt tartott volna elfogadhatónak az elhelyezkedésre? (N=124) hónapot 3-7 hónapot 7-12 hónapot 19. ábra 23

24 Hónap Mennyi időt tartott volna elfogadhatónak az elhelyezkedésre? (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 2. ábra Az álláskeresésben segítséget nyújtók között elsősorban a személyes kapcsolati háló dominált, illetve összességében a leggyakoribban az online és print álláshirdetésekre való jelentkezés vezetett a sikerhez. Figyelemre méltó, hogy a főiskolához köthető állásszerzések aránya ebben a csoportban kifejezetten alacsony. (21. ábra) Hogyan helyezkedett el a felsőfokú szakképzés után elsőként? (N=124) Százalék ismerősök, család segítségével online állásközvetítő oldalak segítségével újsághírdetés alapján egy éb úton személyzeti tanácsadó cégek segítségével a szakmai gyakorlat helyszínén kínáltak állást munkaügyi központ segítségével f őiskolai kapcsolatok alapján utcáról állásbörze segítségével 21. ábra 24

25 Százalék A fentieknek némileg ellentmond, hogy a végzett hallgatók viszonylag nagy számban jeleztek olyan szolgáltatásokat, amelyeket az álláskeresés során felhasználtak. Vélhetően ezeket csak közvetett segítségnek értékelték, így nem azt jelölték a sikeres munkahelyszerzés eszközeként. A válaszok jellege ezt látszik alátámasztani: relatíve sokan jelöltek olyan szolgáltatásokat (pl. önéletrajz készítés vagy szakmai gyakorlat), amelyek vélhetően segítették őket a munkakeresésben. (22. ábra) Milyen segítséget vett igénybe az iskolában elérhető lehetőségek közül az elhelyezkedéséhez? (N=124) Szakmai gyakorlat Segítség az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez Csoporttársak segítsége Oktatók segítsége Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk Személyiségfejlesztő tréning(ek) Álláskeresést segítő kiadványok Céglátogatások, cégbemutatók Cégek Napja Állásközvetítés Egyéni karrier-tanácsadás 22. ábra A főiskolával szembeni kritika egyfajta megnyilvánulási formája lehet az is, hogy a végzett hallgatók többsége kevésnek tartotta az intézmény által nyújtott segítséget, vagy esetleg szívesebben vett volna igénybe más jellegű szolgáltatásokat is. Az egyes szakok között nem volt jelentős eltérés ebben a tekintetben, talán a vendéglátó képzésre járók relatív elégedettségét érdemes kiemelni. (23. ábra) 25

26 Százalék Szükségesnek tartotta volna-e, hogy az iskola (más módon is) segítségetnyújtson az elhelyezkedéshez? (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 23. ábra A végzett hallgatók által jelzett hiányként detektált álláskeresést segítő szolgáltatások közül a legtöbben a közvetlen állásközvetítést hiányolták, és szintén magas volt az aránya azoknak, akik egyfajta karrier-expót képzelnének el ideálisnak. Szintén kiemelten fontosnak tartják a munkakeresésre felkészítő közvetlen szolgáltatások bővítését (pl. a próbainterjúkat vagy a személyes karrier-tanácsadást) Ha szükségesnek tartotta volna, akkor milyen formában? (N=124) Csoporttársak segítsége Cégek Napja Segítség az önéletrajz, motiv ációs lev él elkészítéséhez Álláskeresést segítő kiadványok Szakmai gyakorlat Személyiségfejlesztő tréning(ek) Tehetséggondozó program Oktatók segítsége Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk Egyéni karrier-tanácsadás Céglátogatások, cégbemutatók Állásközv etítés Százalék 24. ábra 26

27 Munkahelyek száma 6. MUNKAHELY 6.1 MUNKAERŐPIACI POZÍCIÓ Ebben a fejezetben a volt hallgatók munkaerőpiaci pozíciót elemezzük. Fontos megjegyezni, hogy a kérdések többsége nem tér ki arra, hogy ez a munkahely azonos-e azzal, amelyet a főiskolán megszerzett szakképesítés után/alatt választott, de mivel az átlagos állásváltoztatások száma nem éri el a kettőt, részleges kapcsolatot feltételezhetünk. Az egyes szakok közötti különbségeket látva megállapíthatjuk, hogy az idegenforgalmi menedzserek esetében a válaszadók körében nem történt állásváltoztatás, ebből a szempontból a reklámszervező ek bizonyulnak relatíve a legmobilabbnak. (25. ábra) 2, Az első szakképesítésének megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) 1,5 1,,5, Intézményi kommunikátor 25. ábra A volt hallgatók jelenlegi munkaerőpiaci helyzete relatíve stabilnak tekinthető, többségének jelenleg is van állása viszonylag magas a teljes munkaidőben dolgozók aránya, és a munkanélküliek aránya 15 százalék. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez az arány a jelenlegi munkaügyi statisztikákhoz viszonyítva viszonylag magas különösen, ha a felsőfokú végzettséghez köthető munkaügyi adatokat tekintjük. (26. ábra.) Az egyes szakok között nincs jelentős eltérés, talán a vendéglátó ek esetében kis mértékben magasabb az állandó és/vagy alkalmi munkával rendelkezők aránya, a többi szak esetében nincs jelentős eltérés. 27

28 Százalék Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (N=124) Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom Nem, jelenleg munkanélküli v agy ok Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is v égzek Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egy céghez, intézmény hez sem Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok Igen, saját v állalkozásomat irány ítom Igen, de jelenleg inaktív státuszban v agy ok (egészségügyi ok, GYES/GYED) 26. ábra 6.2 MUNKAHELYEK JELLEMZŐI A munkahely ágazati besorolását tekintve igazodva az intézmény profiljához jelentős túlsúlyban vannak az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások, a kereskedelem és részben az idegenforgalom/vendéglátás területe és a pénzügyi szolgáltatások. Ezek az ágazatok adják a munkahelyek közel 8 százalékát. A munkahelyek cégformáit tekintve döntően korlátolt felelősségű társaságok (62,7%) és viszonylag magas a részvénytársaságok részaránya is (16,7%). A hallgatók jelenlegi munkahelyi között csak elvétve találunk mikro cégeket, illetve állami, önkormányzati vagy non-profit munkaadókat. A cégek több mint fele magyar tulajdonú, de emellett 22 százalék a teljes mértékben külföldi kézben lévő munkahelyek aránya. Az átlagos külföldi tőke arány megközelíti a 4 százalékot, az egyes szakok között nincs jelentős eltérés ebben a tekintetben. (27. ábra) 28

29 Fő Százalék Jelenlegi/utolsó munkahelyén a külföldi tőke aránya (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 27. ábra A hallgatók jellemzően nagyobb vállalatoknál helyezkednek el, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 37 fő. Az egyes szakok között megfigyelhető eltérések közül kiemeljük, hogy átlagosan a legnagyobb cégeknél az idegenforgalmi ek dolgoznak, míg a vendéglátó ek azok, akik relatíve a legkisebb létszámú munkahelyekkel rendelkeznek, de fontos azt kiemelni, hogy az egyes kategóriákban viszonylag nagy szórás figyelhető meg. (28. ábra) 1 Hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek (legutolsó munkahely esetén: volt akkor, amikor Ön ott dolgozott) (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 28. ábra A munkavállalók többsége (8%) beosztott alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén, a vezető beosztás az átlagosnál nagyobb mértékben csak az intézményi 29

30 kommunikátor és a vendéglátó hallgatók körében fordul elő említésre méltó arányban. A munkavégzést helyszínét tekintve fővárosi dominancia figyelhető meg, az intézményi kommunikátorok és a reklámszervező ek dolgoznak kizárólag megyeszékhelyen, az egyéb városokban relatíve magas az idegenforgalmi ek aránya, érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a vendéglátó ek kizárólag a fővárosban dolgoznak, de ez az alacsony esetszám miatt kevésbé tűnik általánosítható adatnak. (12. táblázat) A végzett hallgatók jelentős többségének munkahelye ugyanazon a településen van, mint ahol a képzést elvégezte (7%), és közel 25 százalék azok aránya, akiknek a jelenlegi munkahelyük és a képzés helyszíne jelentős távolságban van, az egyes szakok között nincs mérhető különbség. százalék Jelenlegi/utolsó munkahelye településének típusa Intézményi kommunikátor Főváros 71,2 75, 72,4 66,1 1, Vidéki megyeszékhely, megyei jogú város 8,7 1,3 1,2 Egyéb város 15,4 25, 1,3 18,6 Község 4,8 6,9 5,1 Total 1, 1, 1, 1, 1, 12. táblázat 6.3 MUNKAVÉGZÉS JELLEMZŐI A végzett hallgatók jelentős része jelenlegi munkahelyén adminisztratív jellegű feladatokat lát el, a többi munkakör közül statisztikailag említésre méltó arányt csak a kommunikáció/média/marketing összevont csoportban figyelhetünk meg. (29. ábra) 3

31 Mit csinál a munkahelyén, mivel foglalkozik (N=124) Százalék adminisztrátor kommunikáció, média, marketing operátor rendezv ény szerv ező vendéglátásban alkalmazott, felszolgáló eladó, pénztáros kereskedő logisztika tanár, tréner graf ikus pénzügyi asszisztens, tanácsadó idegenf orgalmom, utazásszerv ező inf ormatikus szakmunkás edző 29. ábra A munkahelyhez köthető attitűdöket 5 fokú skála segítségével értékelték a válaszadók, akik leginkább a munka tárgyi körülményeivel voltak megelégedve, szintén elégedettek voltak a munka szakmai tartalmi részével és a személyi feltételekkel. Legkevésbé a karrierépítési lehetőségek és a jövedelem volt az jelenlegi munkahelyükön, amely a volt hallgatók elismerését kivívta. (13. táblázat) Az egyes szakok között statisztikailag értelmezhető különbség kevéssé fedezhető fel, csak pártizedes eltérések figyelhetők meg. 1-5 Elégedettség (?) Intézményi kommunikátor a munka tárgyi körülményei 3,6 4, 3,7 3,5 3,6 a munka szakmai, tartalmi része 3,5 3,2 3,1 3,6 4,2 a munka személyi körülményei 3,4 4,3 3,4 3,3 4, szakmai presztízs 3,2 3,3 3,1 3,3 2,6 jövedelem, juttatások 3,1 3,2 3,2 3,2 2,4 szakmai előmenetel, karrierépítés 3,1 3,2 2,8 3,2 3, 13. táblázat 31

32 A volt hallgatók véleménye szerint jelenlegi munkájuk csak kevéssé köthető szakképesítésükhöz (amelyről csak részben feltételezhetjük azt, hogy arról a szakképesítésről van szó, amelyet ebben az intézményben szereztek). Ha válaszaikat négyfokú skála segítségével értékeljük, megállapíthatjuk, hogy gyakorlatilag csaknem valamennyien kismértékben tartják tevékenységüket szakképzettségükhöz kapcsolódónak. (3. ábra) A végzett hallgatók felének jelenlegi munkahelye a gazdasági képzési területhez köthető. A válaszadók mindössze 11,6 százalékának van mellékállása, amely gyakorlatilag semmilyen formában nem köthető szakképesítésükhöz (a mellékállással rendelkezők 64 százaléka szerint). A mellékállások részletesebb elemzésétől a rendkívül alacsony esetszám okán eltekintünk. 4 Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? (1-4) (N=124, N 1 =11, N 2 =36, N 3 =69, N 4 =5) Intézményi kommunikátor 3. ábra 32

33 Százalék 7. KAPCSOLATTARTÁS A BKF keretei között szakképzésben részt vevők közül csaknem mindenki tartja a kapcsolatot jelenleg is volt évfolyamtársakkal vagy csoporttársakkal. sokan közülük más szakok és évfolyamok diákjaival is. Közel 4 százalékuknak jelenleg is van kapcsolata oktatási vonalon, de az iskola egyéb szervezeti egységeivel illetve a karrieriroda munkatársaival már a válaszadók jó része sem tartja a kapcsolatot (vélhetően ez is lehet általánosságban az oka az alacsony kitöltési aránynak). (31. ábra) Ebben a tekintetben a szakok között is megfigyelhető néhány különbség: talán az idegenforgalmi szakra járók tűnnek a leg zártabbnak, nekik van a közvetlen csoporttársakhoz köthető 1 százalékos arányhoz képest a többi kategóriában átlag alatti kapcsolatuk. Ezzel szemben a reklámszervező ek és az intézményi kommunikátorok tűnnek a legnyitottabbnak az intézményi kapcsolatokat ápolók között. (14. táblázat) Nem meglepő módon a kapcsolat jellege a diáktársakkal inkább baráti, mint szakmai jellegű, míg az oktatók esetében a szakmai jelleg dominál, a karrier irodához kapcsolódóan elsősorban egyéb jellegű kapcsolatról számolnak be a végzettek. (15. táblázat) Tartja a kapcsolatot (N=124) v olt év f oly amtársakkal/ csoporttársakkal más f elsőf okú szakképzésben v olt diáktársakkal v olt oktatóv al, oktatási ref erenssel, iskolatitkárral iskolai szerv ezeti egy séggel, munkatárssal karrierirodáv al, a karrieriroda (v olt) munkatársáv al 33

34 31. ábra Tartja a kapcsolatot Telje s Idegenforgalm i százalék Intézményi kommunikáto r Reklámszervez ő szakmenedzse r volt évfolyamtársakkal/ csoporttársakkal 9,1 1, 91,4 86,6 1, más felsőfokú szakképzésben volt diáktársakkal 52,1 18,2 54,8 5,7 1, volt oktatóval, oktatási referenssel, iskolatitkárral 39,5 1, 35,3 47,8 2, iskolai szervezeti egységgel, munkatárssal 22, 11,1 25, 22,6, karrierirodával, a karrieriroda (volt) munkatársával 13,7, 17,6 15,2, 14. táblázat A kapcsolat jellege leginkább Szakmai Baráti százalék Egyéb jellegű Közösségi weboldalon ismerősként bejelölve volt oktatóval, oktatási referenssel, iskolatitkárral 38,9 16,7 2,8 41,7 volt évfolyamtársakkal/csoporttársakkal 1,8 93,6 4,6 - más, a felsőfokú szakképzésben volt (nem évfolyamtárs) diáktársakkal 16,4 7,5 13,1 - karrierirodával, a karrieriroda (volt) munkatársával 2, 6,7 73,3 - egyéb iskolai szervezeti egységgel, annak munkatárásával, vagy képviselőjével 37,5 2,8 41,7-15. táblázat Az intézmény számára kiemelten fontos lehet a volt diákokkal való kapcsolattartás. Mint azt a tanulmány több részén említettük ebben a tekintetben számos lehetőség áll még a főiskola előtt, hogy szorosabbra vonja a szállakat volt diákjaival, mindazokon a területeken, amelyek mindkét fél számára hasznosak lehetnek. Erről a volt hallgatók is hasonló véleménnyel vannak, bár vélhetően csak érzet szintjén tudták elgondolásaikat megfogalmazni. Elsősorban a munkaerőpiaci szegmensben vennék igénybe az alumni szervezet szolgáltatásait, de a személyes kapcsolatok ápolása is megjelenik az igények között. Összességében a viszonylag alacsony átlagértékek mögött meghúzódhat az információ hiány is, amely elsősorban az alumni szervezetek funkcióira és a benne rejlő lehetőségekre vonatkozik. (32. ábra) Az egyes szakok között gyakorlatilag nem mérhető a különbség ebben a tekintetben. 34

35 Önnek az öregdiák/alumni szervezet szolgáltatásai közül melyek mennyire lennének fontosak? (1-5) (N=124) Álláslehetőségek, álláshirdetések megjelenítése Karriertanácsadás Személy es kapcsolatok ápolásának lehetősége v olt diáktársakkal Értesítés rendezv ény ekről, szakmai programokról, konf erenciákról Értesítés induló képzésekről, tanf oly amokról Személy es kapcsolatok ápolásának lehetősége v olt oktatókkal A Főiskola által működtetett közösségi weboldal 32. ábra 8. KÉSZSÉGEK 8.1 MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZSÉGEK A munkához kapcsolódó készségek szükségességét egy ötfokú skála segítségével értékelték a megkérdezettek, ahol az egyes azt jelentette, hogy az adott készség egyáltalán nem fontos a munkájához, az ötös pedig azt, hogy elengedhetetlenül szükséges. A készségek rangsora alapján megállapítható, hogy a válaszadók munkavégzésükhöz köthető készségek tekintetében messze előre helyezték a szakmai munkavégzéshez kevésbé köthető, elsősorban a csoportban való létet hangsúlyozó, az ott felvetődő problémák megoldását segítő készségek szükségességét. Ezzel szemben a szűkebben a szakmához köthető akár szakmai, akár pl. a nyelvtudásra vonatkozó materiálisabb készségek relatíve háttérbe szorultak, gyakorlatilag egyöntetűen listájuk végén helyezkednek el. (33. ábra) Az egyes szakok között ugyan vannak kisebb különbségek, de a sorrend tekintetében nincs jelentős eltérés. (az összefoglaló táblázatot a melléklet tartalmazza) 35

36 Jelenlegi, illetve a legutóbbi munkájához mennyire (voltak) fontosak az alábbiak? (1-5) (N=124) Beszédkészség Probléma-megoldási készség, lelemény esség Nagy munkabírás, kitartás Egy üttműködés egy csapattal Emberi konf liktusok kezelése Konf liktustűrés Megf elelő csapatszellem kialakítása Tanulási hajlandóság Számítógép-ismeret, inf ormatikai tudás Munkaszerv ezés Íráskészség, f ogalmazási készség Innov atív készség Szaktudás alkalmazása a gy akorlatban Ny elv tudás Mások szakmai v ezetése Elméleti szaktudás, f elkészültség Mások irány ítása, v ezetése Kézügy esség 33. ábra 8.2 SAJÁT KÉSZSÉGEK A munkához kapcsolódó készségek szükségessége mellett a hallgatóknak saját készségeiket is értékelni kellett, hasonlóan az előzőekhez egy ötfokú skála segítségével, ahol az egyes azt jelentette, hogy az adott készséggel egyáltalán nem rendelkezik, az ötös pedig azt, hogy teljes mértékben rendelkezik vele. A készségek rangsora alapján megállapítható, hogy a válaszadók saját készségeik tekintetében is messze előre helyezték a szakmai munkavégzéshez kevésbé köthető, elsősorban a csoportban való létet hangsúlyozó, az ott felvetődő problémák megoldását segítő készségek meglétét. Ezzel szemben a szűkebben a szakmához köthető akár szakmai, akár pl. a nyelvtudásra vonatkozó materiálisabb készségek relatíve háttérbe szorultak, gyakorlatilag egyöntetűen szintén a listájuk végén helyezkednek el. (35. ábra) 36

37 Az egyes szakok között ugyan vannak kisebb különbségek, de a sorrend tekintetében nincs jelentős eltérés. (az összefoglaló táblázatot a melléklet tartalmazza) Milyen mértékben rendelkezik az alábbi képességekkel (1-5) (N=124) Egy üttműködés egy csapattal Tanulási hajlandóság Nagy munkabírás, kitartás Beszédkészség Probléma-megoldási készség, lelemény esség Íráskészség, f ogalmazási készség Megf elelő csapatszellem kialakítása Emberi konf liktusok kezelése Számítítógép-ismeret, inf ormatikai tudás Munkaszerv ezés Innov atív készség, újító szellem Konf liktustűrés Szaktudás alkalmazása a gy akorlatban Elméleti szaktudás, f elkészültség Kézügy esség Mások irány ítása, utasítása Mások szakmai v ezetése Ny elv tudás 35. ábra Érdemes azonban egy minden tételre kiterjedő összehasonlítást végezni a két kérdésblokk között, hogy megismerhessük, melyek azok a készségek, amelyekben hiányt detektálnak a volt hallgatók és vélhetően amennyiben a főiskola lehetőségei megengedik törekedni lehet arra, hogy ezek a különbségek csökkenjenek, illetve pozitív irányba forduljanak. Az összehasonlító ábrából kiderül, hogy a hallgatók viszonylag nagy különbséget csak egy esetben jeleztek, amely a konfliktustűrésre vonatkozott, úgy gondolják, hogy ezen a területen még jelentős gap van a saját készségeik és a munkahelyen elvárt készségek között. Valamennyi szervezeti légkörre vonatkozó kérdés esetében jelentkezik némi elmaradás, de azok kisebb mértékűek. 37

38 Szakmai jellegű kérdések esetén ez a különbség eltűnik, sőt egyes esetekben pozitív előnnyé válik. (36 ábra) Jelenlegi, illetve a legutóbbi munkájához mennyire (voltak) fontosak, illetve milyen mértékben rendelkezik az alábbi képességekkel (1-5) (N=124) Beszédkészség Probléma-megoldási készség, lelemény esség Nagy munkabírás, kitartás Egy üttműködés egy csapattal Emberi konf liktusok kezelése Konf liktustűrés Megf elelő csapatszellem kialakítása Tanulási hajlandóság Számítógép-ismeret, inf ormatikai tudás Munkaszerv ezés Íráskészség, f ogalmazási készség Innov atív készség Szaktudás alkalmazása a gy akorlatban Ny elv tudás Mások szakmai v ezetése Elméleti szaktudás, f elkészültség Mások irány ítása, v ezetése Kézügy esség Mennire fontos Milyen mértékben rendelkezik vele 36. ábra 38

39 9. KÉPZÉSÉRTÉKELÉS A hallgatóknak végül lehetőségük volt véleményüket megfogalmazni a szakképzés hiányosságaira vonatkozóan. A hallgatók a szakképzés során tanultakkal és a szakmai gyakorlattal is csak közepes mértékben voltak elégedettek, az egyes szakok között nem volt értékelhető különbség. százalék Mennyire érzi felhasználhatónak a munkájában az alábbiakat? (1-5) Intézményi kommunikátor A szakképzés során tanultakat 3,3 3,1 3,2 3,2 4, A szakmai gyakorlaton tanultakat 3,1 3,1 3, 3,1 3,6 16. táblázat A szakképzésről a hallgatók nyílt kérdésben válaszoltak, ezek kategorizálása után alakult ki az egyes kategóriák. Összességében megállapítható, hogy a volt hallgatók elsősorban a képzés gyakorlati jellegét hiányolták csaknem egyöntetűen, egyes kategóriák között azonban voltak különbségek a szakokon. Az idegenforgalmi ek közül jelentősen nagyobb arányban jelezték az oktatás szervezetlenségét, illetve kisebb mértékben ugyan, de még így is az átlagot jelentősen meghaladva a nyelvórák mennyiségét, és az állásközvetítés hiányát és az oktatási adminisztráció színvonalát is a hiányosságok közé sorolták. A reklámszervező ek az átlagot jelentősen meghaladó mértékben hiányolták a képzés gyakorlati jellegének hiányát, illetve az oktatók minőségét. Az intézményi kommunikátor szakot végzettek tűntek a legelégedettebbnek valamennyi felvetett probléma esetében. A vendéglátó ek véleményét az alacsony esetszám miatt ebben az esetben lehetetlen értékelni. (A részletes táblázatot a melléklet tartalmazza) A végzett hallgatók a szakmai gyakorlatukról is véleményt mondtak, ami annak fényében tűnhet különösen érdekesnek, hogy a képzési hiányosságok között éppen a képzés gyakorlati jellegét hiányolták leginkább. A hallgatók szakmai gyakorlatukat jellemzően kis- és középvállalatoknál töltötték, de a multinacionális cégek és a non-profit szférában is volt lehetőség szakmai gyakorlatra. (37. ábra) 39

40 Százalék Milyen cégnél volt szakmai gyakorlaton? (N=124) Kis magáncégnél Középvállalatnál Multinacionális cégnél Nonprof it szérában (pl. alapítv ány, egy esület) Közszf érában Nagy v állalatnál Nagy v állalatnál (állami tulajdonú) (ami dominánsan magy ar magántulajdonban v an) Nem voltam gy akorlaton Családi v állalkozásban 37. ábra A szakmai gyakorlattal kapcsolatos negatív vélemények jellemzően itt is hiányolták a képzés gyakorlati jellegét, mivel többen jelezték, hogy számukra hiányzott a tényleges gyakorlat, nem végeztek érdemi szakmai munkát és relatíve keveset foglalkoztak velük. (38. ábra) Véleménye szerint mik voltak a szakkképzés hiányosságai, gyengeségei? (N=124) Százalék hiányzott a tényleges gyakorlat nem végezhettem képzettségemnek megfelelő színvonalú munkát keveset foglalkoztak velem túl rövid a szakmai gyakorlat csak egyetlen részt láttam, nem láttam át a teljes munkafolyamatot a gyakorlati helynek nem volt köze a szakmámhoz, itt nem lehetett a képzettségemnek megfelelő gyakorlati ismereteket tanulni rugalmatlanok v oltak az időbeosztásban nem megfelelő volt a vezető 38. ábra 4

41 MELLÉKLET Jelenlegi, illetve a legutóbbi munkájához mennyire (voltak) fontosak az alábbiak? (1-5) 1-5 Intézményi kommunikátor Beszédkészség 4,6 4,3 4,7 4,6 4,8 Probléma-megoldási készség, leleményesség 4,6 4,3 4,7 4,5 5, Nagy munkabírás, kitartás 4,5 4,4 4,5 4,5 5, Együttműködés egy csapattal 4,5 4,4 4,6 4,5 4,6 Emberi konfliktusok kezelése 4,5 4,3 4,5 4,5 4,6 Konfliktustűrés 4,4 4, 4,4 4,4 4,6 Megfelelő csapatszellem kialakítása 4,3 4,4 4,5 4,2 4,4 Tanulási hajlandóság 4,1 4,3 4,1 4,1 4,8 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 4,1 3,9 3,9 4,2 4,2 Munkaszervezés 4, 3,7 3,4 4,2 4,4 Íráskészség, fogalmazási készség 3,9 3,9 3,7 4, 4,4 Innovatív készség 3,6 3,4 3,4 3,7 3,2 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,4 3, 3,4 3,5 3,2 Nyelvtudás 3,3 3, 3, 3,5 3, Mások szakmai vezetése 3,2 2,7 2,8 3,4 3,8 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,2 3,3 3, 3,3 2,8 Mások irányítása, vezetése 3,2 2,4 2,7 3,4 3,8 Kézügyesség 2,6 2,3 2,4 2,8 2,8

42 1-5 Milyen mértékben rendelkezik az alábbi képességekkel (1-5) Intézményi kommunikátor Együttműködés egy csapattal 4,4 4,7 4,4 4,4 5, Tanulási hajlandóság 4,4 4,6 4,4 4,4 4,8 Nagy munkabírás, kitartás 4,4 4,3 4,4 4,4 4,8 Beszédkészség 4,4 4, 4,6 4,4 4,4 Probléma-megoldási készség, leleményesség 4,4 3,9 4,4 4,5 4,4 Íráskészség, fogalmazási készség 4,3 4,4 4,2 4,3 4,8 Megfelelő csapatszellem kialakítása 4,2 4,3 3,9 4,4 4,6 Emberi konfliktusok kezelése 4,2 4,2 4,1 4,2 4,4 Számítíógép-ismeret, informatikai tudás 4,1 3,9 4, 4,2 4,6 Munkaszervezés 4,1 4, 3,8 4,2 4,2 Innovatív készség, újító szellem 4, 3,8 4, 4,1 4, Konfliktustűrés 3,9 4,3 3,8 3,8 4,4 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,9 3,6 4, 3,8 4, Elméleti szaktudás, felkészültség 3,7 3,6 3,7 3,8 4, Kézügyesség 3,7 3,7 3,4 3,8 3,8 Mások irányítása, utasítása 3,6 3,3 3,3 3,7 4, Mások szakmai vezetése 3,6 3,3 3,3 3,7 4, Nyelvtudás 3,3 3,1 3, 3,4 3,6 42

43 százalék Véleménye szerint mik voltak a szakképzés hiányosságai, gyengeségei? Intézményi kommunikátor Nem elég gyakorlatszempontú a képzés 22,6 9,1 11,1 3,4 4, Nem megfelelő oktatók 7,3, 2,8 11,6, A képzés tantárgyi programja nem megfelelő 5,6 9,1 2,8 7,2, Rosszul megszervezett oktatás, a kommunikáció hiánya 5,6 18,2 5,6 1,4 2, Állásközvetítés segítésének. karrierlehetőségek ismertetésének hiánya 4, 9,1, 5,8, Kevés a segítségnyújtás a gyakorlati hely megtalálásához 4,,, 2,9 4, Tanulmányi osztály, Hallgatói Információs Iroda működése nem elég színvonalas 3,2 9,1, 2,9 2, Több nyelvóra kellett volna 2,4 9,1 2,8 1,4, Nem elég speciális, mély a leadott anyag, csak az alapokat adja meg 1,6, 2,8 1,4, Nem lehet ezzel a végzettséggel elhelyezkedni 1,6, 2,8,, Különböző oktatási helyszínek nehéz elérhetősége,8, 2,8,, 43

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2013 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Végzettek 2013 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC NE. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC NE. Válaszadók száma = 6. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC NE Válaszadók száma = 6 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

DPR_NK_2013 MSC EGPOL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 MSC EGPOL. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 MSC EGPOL Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

Alapképzésben végzettek. Válaszadók száma = 151. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alapképzésben végzettek. Válaszadók száma = 151. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Alapképzésben végzettek Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

DPR_NK_2013 GYT B. Válaszadók száma = 15. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_2013 GYT B. Válaszadók száma = 15. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_0 GYT B Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Hallgatók 2011 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

Felsőfokú szakképzésen végzettek. Válaszadók száma = 28. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Felsőfokú szakképzésen végzettek. Válaszadók száma = 28. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Felsőfokú szakképzésen végzettek Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

MÉK_DPR 2014_aktív hallgatók. Válaszadók száma = 19. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% MÉK_DPR 0_aktív hallgatók Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Kutatási tanulmány Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Alprojekt: Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Kutatás azonosítója: KUTAT 4 Készítette:

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november

A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei. - kutatási jelentés - 2011. november A Budapesti Gazdasági Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevők véleményei - kutatási jelentés - 2011. november Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Módszertan... 5 Hallgatói státusz és demográfiai háttér...

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv 2008. május A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit,

Részletesebben

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25

DPR és Motivációs Felmérések 2012 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 2011 (a végzés követő 1 éven belül) (DPR_A_FSZ_2012) Válaszadók száma = 25 DPR és Motivációs Felmérések 0 Végzett FSZ hallgatói felmérés - 0 (a végzés követő éven belül) (DPR_A_FSZ_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

PÉLDA PÉLDA 1. AZ ELVÉGZETT KÉPZÉS. Tisztelt Végzett Hallgatónk!

PÉLDA PÉLDA 1. AZ ELVÉGZETT KÉPZÉS. Tisztelt Végzett Hallgatónk! MISKOLCI EGYETEM Minőségbiztosítási Iroda Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális beolvasási eredmények érdekében

Részletesebben

BDPK_DPR_2015_végzett 2010, 2012, 2014. Válaszadók száma = 93. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

BDPK_DPR_2015_végzett 2010, 2012, 2014. Válaszadók száma = 93. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. BDPK_DPR_2015_végzett 2010, 2012, 2014 Válaszadók száma = 93 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 25% 1 0% 2 50% 0% 25% 3 4

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Részletesebben

PTE_DPR_Vegz_Alap_Normal_2015. Válaszadók száma = 2013. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

PTE_DPR_Vegz_Alap_Normal_2015. Válaszadók száma = 2013. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Válaszadók száma = 2013 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.

Részletesebben

ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - 3 éve. Válaszadók száma = 50. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - 3 éve. Válaszadók száma = 50. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. ÁJK_Végzett hallgatói - BA - MA - Hagy - éve Válaszadók száma = 50 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus

Részletesebben

Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján

Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Szerzők: Séd Levente, Molnár Balázs 1. Az alapsokaság

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója

A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója A Dunaújvárosi Főiskola 2010. és 2011. évi DPR kutatásainak összefoglalója Szerzők: Dr. Bacsa-Bán Anetta Juhász Ibolya A könyv

Részletesebben

A bolognai folyamat és a munkaerőpiac

A bolognai folyamat és a munkaerőpiac A bolognai folyamat és a munkaerőpiac Budapest, 2009. június 15. Dr. Mang Béla elnök Felsőoktatási és Tudományos Tanács Felsőoktatás munkaerőpiac (adatbázisok) Nemzetközi adatok Hazai adatok: Központi

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

PTE_DPR_Hallgatok_2015. Válaszadók száma = 4620. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

PTE_DPR_Hallgatok_2015. Válaszadók száma = 4620. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = 60 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt.

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

GTK - 2009-ben abszolvált. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

GTK - 2009-ben abszolvált. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% GTK - 2009-ben abszolvált Válaszadók száma = 27 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 25% 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 25% 5

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL

TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL TÁMOP 4.1.3 I. KÖZÖS KÉRDŐÍVMODUL Intézményi fejléc (neve stb.) és arculat: az intézmény adja meg! I.1/a. Hogyan kapcsolódik ehhez az intézményhez? LÉNYEGES SZŰRŐ KÉRDÉS! Ha a válasz 1 HALLGATÓI ÉS VÉGZETT

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A VIZSGÁLAT CÉLJAI A vizsgálat fő irányvonalát adó primer felmérések a belső önértékelésre koncentráltak. A vizsgálattal azt kívántuk feltárni, hogy az egyetem milyen

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán Hallgatói

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak

Jelentés a kiértékelésről az előadóknak VSL Kft. 000 Szentendre Pitypang u. 6. VSL Kft. Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Vera Gedei Úr/Asszony! Ez az email tartalmazza a

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

MINTA. DPR2014 - Hallgatói blokk DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul

MINTA. DPR2014 - Hallgatói blokk DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul EvaSys Pécsi Tudományem 2014 2014 Válasz megjelölése: Javítás: DPR felmérés, hallgatói motivációs kérdőívmodul Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGED A 2009. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGED A 2009. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGED A 2009. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE PIR törzsszám: 329815 Honlap címe: www.u-szeged.hu Tartalomjegyzék 1. Feladatkör, tevékenység... 3 1.1. Az intézmény neve: Szegedi

Részletesebben

A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI GfK Hungária ROP 3.4.1. KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT FELMÉRÉS KÉPZŐ INTÉZMÉNYI ADATOK ELEMZÉSE 1 A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A KUTATÁS TÉMÁJA: REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA. Válaszadók száma = 68. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA. Válaszadók száma = 68. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA Válaszadók száma = 68 Jelentéskészítő - ME - MBI, GEIK_es_GEK_Kimenő motivációs Hagy-BA Általános indikátorok Globális index - + átl.=3.4 EGYETEMI ADATSZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete. Szerzők: dr. Ruszinkó Ádám 1 Vizi István 2

TURIZMUSMENEDZSMENT. Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete. Szerzők: dr. Ruszinkó Ádám 1 Vizi István 2 Az egészségturisztikai munkaerőpiac helyzete Szerzők: dr. Ruszinkó Ádám 1 Vizi István 2 Az egészségturizmus az elmúlt években óriási megújuláson ment át, sőt, ez napjainkban is folytatódik. Az elmúlt évtized

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Pontszámítás alapjai:

Pontszámítás alapjai: Pontszámítás alapjai: 1. tanulmányi pontok (maximum 200 pont), a. A tanulmányi pontokat a jelentkező 9 12. (nyelvi előkészítő esetén 9 13.) évfolyamos középiskolai érdemjegyeiből (100 pont) 1. magyar nyelv

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 154 kutatás közben W Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30

MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30 MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30 BESZÁMOLÓ Készítette: Kalmár András EURES tanácsadó Veszprém Megyei Munkaügyi Központ 2006. október 19. 1. Előzmények Az Európai Bizottság által életre

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

CTFK_Provizorg_2009. Válaszadók száma = 35. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

CTFK_Provizorg_2009. Válaszadók száma = 35. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% CTFK_Provizorg_2009 Válaszadók száma = 35 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 25% 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 25% 5 Jobb

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals

Részletesebben

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A GTK küldetésnyilatkozata A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar az Eszterházy Károly Főiskola legfiatalabb tudományterületét képviselő kara,

Részletesebben

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében 1 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára

A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK A MUNKAERŐPIACRÓL PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK A MUNKAERŐPIACON A Szegedi Tudományegyetem diplomás pályakövető kutatásainak néhány eredménye munkaadók számára Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat) PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Alapképzések (nappali, levelező és távoktatási tagozat) Budapest, 2012. július Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK ALAPKÉPZÉS (BA/BSC) NAPPALI TAGOZAT...

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

BGF-KVIK PÓTFELVÉTELI ELJÁRÁSBAN MEGHIRDETETT KÉPZÉSEK

BGF-KVIK PÓTFELVÉTELI ELJÁRÁSBAN MEGHIRDETETT KÉPZÉSEK BGF-KVIK PÓTFELVÉTELI ELJÁRÁSBAN EGHIRDETETT KÉPZÉSEK INTÉZÉNY ELÉRHETŐSÉGE: 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. Telefon: (1) 374-6205; (1) 374-6206 Fax: (1) 374-6224 E-mail: tanhiv@kvifk.bgf.hu; schmogner.gabriella@kvifk.bgf.hu

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben