Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján

Átírás

1 Végzett hallgatói tanulmány elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív alapján Nemzeti Közszolgálati Egyetem Diplomás Pályakövető Rendszer Szerzők: Séd Levente, Molnár Balázs

2 1. Az alapsokaság és a minta összetétele Ebben a tanulmányban A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és annak jogelődjeinek végzett hallgatóit vizsgáltuk online kérdőíves adatfelvétel útján. Ebben a helyzetben igen nehéz meghatározni az alapsokaságot, hiszen számos már nem létező intézményben diplomát szerzett emberek alkotják azt, akik sok esetben nem érhetőek el. Véleményünk szerint jelen tanulmány inkább az Egyetem karainak az elmúlt néhány évben végzett hallgatóira vonatkozóan releváns, hiszen az ő esetükben sokkal magasabb a megtalálás esélye (továbbra is élő cím, aktív kapcsolat az intézménnyel, stb.) 1 A végzett hallgatók esetében a minta az aktív hallgatói tanulmányban említetthez hasonló problémákkal terhelt. A sikeresen megkérdezettek között nagyon eltérő arányban szerepelnek a három karról. Ennek több oka is lehet. Egyrészt eltérő méretű az alapsokaság, másrészt eltérő arányú lehet a megtaláltság, továbbá a végzettek csoportjai között különböző szintű lehet a válaszadási hajlandóság. A válaszmegtagadás várhatóan a Rendészettudományi Kar és jogelődje, a Rendőrtiszti Főiskola végzettjei körében a legnagyobb, hiszen ott a legnagyobb a hivatásosok aránya (kisszámú civil szak indul), a fegyveres testületek tagjai között pedig nagyobb arányú a rejtőzködés, melynek munkahelyi, szakmai és privát okai is lehetnek. További, objektív okként felmerül, hogy amint azt az aktív hallgatói tanulmányban is kifejtettük a Rendészettudományi Karon az adatfelvétel ideje alatt került bevezetésre a Neptun rendszer, amely tovább nehezítette a Kar volt hallgatóinak elérését. A megkeresettek közül 488 fő válaszolt, ebből mindösszesen 5 fő végzett a Rendészettudományi Karon jogelődjén, így ezen kar esetében semmilyen elemzésre nincs módunk, minden további vizsgálódásból kizártuk őket. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), valamint a Közigazgatás-tudományi Kar (KTK) esetében elegendő számú válaszadóval rendelkezünk bizonyos következtetések levonásához. 1 A meg nem határozható méretű alapsokaság egyik technikai következménye, hogy nem volt lehetőségünk súlyozással pontosítani a becsléseinket. A súlyozás egy statisztikai eljárás, mellyel bizonyos változók mentén a mintánkat az alapsokasághoz hasonlóvá tesszük annak érdekében, hogy pontosabb becsléseket kapjunk. 2

3 1. ábra: A válaszadók megoszlása a diplomaszerzés intézménye szerint. n=488, amiből: HHK: 327 fő KTK 156 fő RTK: 5 fő A legnagyobb arányban az igazgatásszervező alapszakot (14,8 százalék), védelmi igazgatási alapszakot (9 százalék) és igazgatásszervező osztatlan, főiskolai szakot (5,9 százalék) végzettek képviseltették magukat a mintánkban. 2. ábra: A három, legnagyobb arányban szereplő szak aránya a teljes, végzett hallgatói mintában, n=488 3

4 A válaszadók 2 átlagosan évesek, a mintába kerültek átlagéletkora 35,3 év, az életkor mediánja 34 év volt. A legnagyobb arányban 1985-ben születettek töltötték ki a kérdőívet (6,2 százalék), ám a terjedelem meglehetősen széles, a legfiatalabb válaszadók 22 évesek, a legidősebb Szerencsére ebben az esetben nem okozott problémát a karonkénti jelentős eltérés, az átlagéletkor a HHK esetében az átlagéletkor 35,1, a KTK esetében 35,7 év volt, a medián mindkét kar esetében 34 év. 3. ábra A különböző életkorú válaszadók részaránya a két vizsgált karon, n=465 Nagyon eltérő azonban a válaszadók nem szerinti megoszlása. A HHK megkérdezettjei kétharmad részben férfiak, míg a KTK-n végzett résztvevők közül 5-ből 4 nő. 2. Diplomaszerzés és további tanulmányok Az abszolutórium megszerzése nem jár együtt a diploma megszerzésével, sok hallgató számára további nehézséget jelent az összes kurzus elvégzése után a diploma megszerzése, sok esetben a diplomázás hónapokig, évekig elhúzódhat. A késedelem leggyakoribb oka a nyelvtudás nem megfelelő szintje. Képzésenként eltérő, hogy az oktatási intézmény milyen 2 A továbbiakban tehát a tanulmány állításai csak a Hadtudományi és Honvédtisztképző, valamint a Közigazgatás-tudományi Kar volt hallgatóira vonatkoznak, az elemzett minta mérete 483 főre csökkent. 3 n=465 4

5 szintű és számú nyelvvizsgát ír elő a diplomaszerzés feltételeként, azonban minden képzésben rendelkezni kell valamilyen, idegennyelv-tudást igazoló bizonyítvánnyal. A megkérdezettek harmada nem szerezte meg az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is. A késedelem oka az esetek 86,6 százalékában a nyelvvizsga hiánya volt. Nem egyformán érintettek a karok hallgatói a késedelmes diplomaszerzésben. A KTK hallgatói körében ez egy ritkább probléma, mint a HHK végzősei között ábra: Az abszolutórium után rögtön, illetve késedelmesen diplomát szerzők aránya a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két vizsgált karán, n=478 A késedelmes diplomaszerzés csak az esetek kis részében lehetetlenítette el a munkábaállást, hiszen háromnegyedük már az abszolváláskor is dolgozott, további 8,8 százalék pedig diploma nélkül is munkába állt, csupán 15 százalék nem lépett ki a munkaerőpiacra a diploma hiányában. A többség azonban úgy látja, hogy hátrányba kerültek amiatt, hogy nem rendelkeztek diplomával. Négy megkérdezettből csak egy állítja, hogy egyáltalán nem jelentett neki problémát a diploma hiánya. A többség attól fogva, hogy megkezdte a tanulmányait valamelyik kar jogelődjénél, mostanáig mindössze egy diplomát szerzett. Másképpen fogalmazva kis hányaduk, körülbelül 10 százalék tanult párhuzamosan egy másik képzésen is, a két kar közötti eltérés nem 4 Az összefüggés nagyon erősen szignifikáns és gyenge erősségű. Cramer s V=0,183, p<0,001, n=478 5

6 szignifikáns. Ehhez hasonlóan 10 százalék körüli mindkét kar esetében azok aránya, akik jelenleg is felsőoktatási intézmény hallgatói. 3. Idegennyelv-tudás Ami az idegennyelv-tudást illeti, a megkérdezettek fele egy nyelvet beszél legalább közepes szinten. 5 Tízből három megkérdezett beszél egynél több idegen nyelvet, míg tízből kettő egyet sem. Egy kicsit árnyaltabb a kép, ha az idegennyelv-ismeretet a két kar szerinti bontásban vizsgáljuk. 6 A HHK esetében azt látjuk, hogy általános az egy nyelv ismerete, míg a KTK volt hallgatói között szélsőségesebb a kép, a HHK-n tapasztaltnál nagyobb arányban vannak azok, akik egy idegen nyelvet sem ismernek, de azok is, akik egynél többet. 5. ábra: A legalább közepes szinten ismert nyelvek számának megoszlása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két vizsgált karán, n=483 A külföldi tanulmányok is pozitív hatással vannak a későbbi nyelvismeretre. Azok közül, akik egyetemista éveik alatt tanultak külföldön, kisebb arányban vannak, akik nem 5 Legalább közepes nyelvtudásnak azt minősítettük, aki egy 1-től 5-ig tartó skálán legalább 3 pontra értékelte a saját nyelvtudását a hat általunk felsorolt idegen nyelv közül. Ez a hat idegen nyelv: angol, német, spanyol, olasz, francia, orosz. 6 Az eltéés szignifikáns, a kapcsolat gyengének mondható. Cramer s V=0,133, p=0,014, n=483 6

7 beszélnek idegen nyelveket. Azok, akik külföldön is tanultak, átlagosan 1,7 idegen nyelvet beszélnek közepes szinten, míg akik nem tanultak külföldön, átlagosan 1,1-et. 7 Tovább árnyalja a képet, ha egy, a tanulmányokkal erős összefüggésben álló hatást, az apa iskolai végzettségét 8 is bevonjuk a vizsgálatba. Azt látjuk egyrészt, hogy az apa magasabb iskolai végzettsége nem befolyásolja azt, hogy tanult-e a megkérdezett külföldön. Másrészt az is látható, hogy a külföldi tanulmányoknak kiegyenlítő hatása van az idegennyelv-ismeretet illetően. Míg azok között, akik nem tanultak külföldön, az apa magasabb iskolai végzettsége növeli a ismert idegen nyelvek átlagos számát, a külföldön tanultak esetében nem mutatható ki ilyen egyértelmű kapcsolat ábra: A legalább közepes szinten ismert nyelvek átlagos száma külföldi tanulmányok és az édesapa legmagasabb iskolai végzettsége szerint, n=483 Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a külföldi tanulmányoknak egyrészt a családi háttér okozta a tanulmányok terén megélt hátrány csökkentésében van jelentős szerepe, másrészt az idegennyelv-ismeretre gyakorolt pozitív hatása a diploma megszerzése utáni években is fennmarad. 7 Az összefüggést variancia-analízissel vizsgáltuk, a modell szignifikáns (p<0,001), a megmagyarázott hányad 4,1% 8 A kérdőívben az megkérdezett édesapjának legmagasabb befejezett iskolai végzettségére kérdeztünk rá a válaszadó 14 éves korában. 9 Az összefüggést variancia-analízissel vizsgáltuk. A modell, és a magyarázó változók közötti interakció is szignifikáns, p<0,001 és p=0,037 rendre. A modell által megmagyarázott hányad 10,1% 7

8 4. Szakmai tapasztalatok Ebben a pontban azt a kérdést vizsgáljuk meg, hogyan látják a megkérdezettek az egyetemi évek alatt szerzett szakmai tapasztalatok, kötelező gyakorlatok kérdéskörét. A résztvevők válaszai alapján azt látjuk, hogy a HHK nagyobb arányban küldte kötelező szakmai gyakorlatra hallgatóit 10, míg a KTK-n alig minden második egykori hallgató szerzett ilyen úton szakmai tapasztalatokat. 7. ábra: A kötelező szakmai gyakorlaton résztvettek aránya a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két vizsgált karán, n=482 A válaszok alapján azt látjuk, hogy a többséget nem alkalmazzák a gyakorlati helyén a kötelező szakmai gyakorlat időtartamának végeztével, az arány azonban kimondottan rossznak sem mondható. Azok közül, akik részt vettek szakmai gyakorlaton, 43,2 százalék állította azt, hogy a gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták. Ebben a tekintetben nincs szignifikáns különbség a két kar között. A szakmai tapasztalatok megszerzésének természetesen nem az egyetlen módja a kötelező szakmai gyakorlat. Sőt, néha a kötelező gyakorlat nem szolgáltat hasznos szakmai tapasztalatokkal. Ennek érdekében azt is mértük, hogy milyen arányban végeztek a karok volt hallgatói tanulmányaik alatt szakmai munkát. Emellett azt is megkérdeztük, hogy végeztek-e nem szakmai munkát. Azt találtuk, hogy nagyobb arányban vannak azok, akik szakmai 10 Az összefüggés erősen szignifikáns, de gyengének mondható. Cramer s V=0,158, p=0,001, n=482. 8

9 munkát végeztek, mint azok, akik a tanulmányaikhoz nem kötődő munkát végeztek. Ez is tükrözi a hallgatók azon erőfeszítését, hogy már az egyetemi évek alatt releváns szakmai tapasztalatra tegyenek szert, esetleg megpróbáljanak már a képzés ideje alatt munkahelyet találni. A karok között nincs szignifikáns különbség ebben a tekintetben. 8. ábra: Az egyetemen a tanulmányaik ideje alatt szakmai munkát végzők, valamint a nem szakmai munkát végzők aránya a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két karán, n=481 és 476 fő, rendre. Azt is lehetségesnek tartottuk azonban, hogy néhányan a munkahelyükről, az előmenetel miatt kezdtek a képzésbe, és nem a tanulmányaik mellé találtak szakmailag releváns munkát. Az adatok nagyon egyértelműen alátámasztották ezt az elképzelésünket, tehát nagyobb arányban vannak azok között a szakmailag releváns munkát végzők, akik elsősorban munkavállalónak tekintették magukat, és csak másodsorban diáknak. Ezzel szemben a főfoglalkozású diákok közül csak minden harmadik végez a tudományterületéhez kapcsolódó munkát Az eltérés nagyon erősen szignifikáns és erősnek mondható. Cramer s V=0,416, p<0,001, n=479 9

10 9. ábra: A szakmai munkát végzők aránya az egyetem alatt főfoglalkozású diákok és főfoglalkozású dolgozók között, n=479 A két kar szerint szétbontva ez az összefüggés megismétlődik, azaz mindkét karra egyformán igaz, hogy sokkal nagyobb arányban végeztek szakmai munkát azok, akik elsősorban dolgozónak tartották magukat. 5. Munkavállalás Az egyetemi képzés végeztével álltalában azt gondoljuk, hogy a hallgatók vagy folytatják tanulmányaikat, vagy munkába állnak. Ki kell emelni emellett azonban azokat is, akik a képzés előtt és alatt is dolgoztak, és munka mellett végezték el a felsőoktatás egy adott képzését. Erős összefüggés mutatkozik meg aközött, hogy valaki főfoglalkozású dolgozónak vagy diáknak tekintette-e magát a tanulmányai során, illetve aközött, hogy rendelkezett-e munkaviszonnyal, vagy szolgálati jogviszonnyal az abszolutóriuma megkezdésekor. 12 Igaz ez a megállapítás az Egyetem egészére, és a két vizsgált karra külön-külön is. 13 Akik inkább diáknak tekintették magukat, azok az abszolutórium megszerzésekor vagy továbbtanultak, vagy egyszerűen nem sikerült munkát találniuk az abszolválás idejében. 12 Az eltérés nagyon erősen szignifikáns, a kapcsolat pedig nagyon erős. Cramer s V=0,835, p<0,0001, n= Az összefüggés fennmarad a két kart külön-külön vizsgálva is. p<0,001 mindkét esetben, Cramer s V=0,8 a HHK és 0,9 a KTK esetében. 10

11 10. ábra: A végzett hallgatók megoszlása aszerint, hogy dolgozónak vagy tanulónak tekintették-e magukat a képzés alatt, illetve, hogy rendelkeztek-e munkaviszonnyal, vagy szolgálati jogviszonnyal a képzés végén, a két karon külön és együtt vizsgálva, n=483 Az ábrán látható, hogy a végzett hallgatók majd kétharmada a munka mellett tanult, így nem meglepő, hogy az abszolváláskor rendelkeztek munkával. Csak 2-3 százalékük vesztette el, vagy hagyta ott a munkáját a képzés ideje alatt. Körülbelül minden ötödik megkérdezett vallotta magát elsősorban diáknak, aki nem rendelkezett munkahellyel az abszolutórium megszerzésekor. Ami az állás megszerzését keresi, az egyetem elvégzése utáni első munkahelyet a legtöbben hagyományos úton, azaz álláshirdetésre jelentkezve szerezték (34,4 százalék). Ezután a legtöbben egyéb (korábbi munkatárstól, tanártól) eltérő személyes ismerettség révén szerezték meg az állásukat (21,1 százalék). Csak azokat vizsgálva, akik az egyetem elvégeztével munkakeresésbe fogtak, azt láttuk, hogy a háromnegyedük hosszabb-rövidebb keresés után talált munkát, 25,2 százalékuknak nem sikerült az adatfelvétel időpontjáig munkát találnia. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 85 százaléka jelenleg alkalmazott, a fennmaradó alig 15 százalék hat egyéb lehetséges munkaerőpiaci státusz között oszlik meg. A legtöbben munkanélküliek (5 százalék), és mindössze 1,2 százalék önfoglalkoztató. 11

12 11. ábra: A megkérdezettek jelenlegi munkaerőpiaci státusza, n=483 A jelenleg alkalmazotti pozícióban dolgozók fele beosztott diplomás. Eltérő 14 azonban a két karon a beosztási struktúra. 15 A KTK-n végzettek között nagyobb arányban vannak a felső vezetők, valamint a beosztott diplomások, míg a HHK-t végzettek között inkább középés alsó vezetők, valamint a beosztott nem diplomás foglalkozásúak a felülreprezentáltak. Ezeket a megoszlásokat és eltéréseket hivatott bemutatni a 12. ábra. 14 A két karon a beosztási struktúra nagyon erősen szignifikánsan eltér, a kapcsolat közepesen erős. Cramer s V=0,26, p<0,001, n= Azok, akik alkalmazottként dolgoznak, természetesen valamilyen pozíciót töltenek be. Ez a pozíció a legtöbb esetben a hiererchia egy adott fokát is jelenti. Beosztási struktúra alatt azt értjük, hogy a kar volt hallgatói milyen arányban képviseltetik magukat a különböző beosztásokban. 12

13 12. ábra: A beosztási struktúra eltérései az alkalmazottak között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két vizsgált karán, n=411 A többség elégedett a munkájával, a legtöbben a munkájuk szakmai, tartalmi részével vannak megelégedve, csupán 17,6% mondta azt, hogy elégedetlen, vagy teljesen elégedetlen ebből a szempontból. A munka tartalmát illetően a KTK-t végzettek elégedettebbek a HHK-t végzetteknél. 16 A legtöbben a jövedelemmel és a juttatásokkal nem elégedettek, a megkérdezettek fele (50,7 százalék) elégedetlen a munkájával anyagi szempontból. Összességében azt látjuk, hogy a megkérdezettek közül a KTK-t végzettek inkább az elégedettek a jelenlegi munkájukkal, ők átlagosan 4,5 szempontból elégedettek a munkájukkal a kérdőívben felsorolt hét 17 közül, míg a HHK-t végzett megkérdezettek mindössze 3,9-cel átlagosan. Ez azonban lehet csupán a megkérdezettjeink, a két minta véletlenszerű összetételének, a mintába kerültek eltérő élethelyzetének oka is, a két kar közötti eltérésre nem következtetnénk belőle Az eltérés erősen szignifikáns, az összefüggés a kar és a munka tartalmi részével való elégedettség között gyenge. Cramer s V=0,2, p=0,001, n= A kérdőívben felsorolt hét szempont: a munka szakmai, tartlami része, az előmeneteli, karrierépítési lehetőségek, a társadalmi megbecsülés, a jövedelem és juttatások, a személyi körülmények, a tárgyi körülmények és a munka összességében nézve. 18 A két kar volt hallgatóinak átlaga közötti eltérés nem szignifikáns. 13