Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén"

Átírás

1 KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a évi jelentkezési és felvételi adatok alapján. Bár nem alkotnak homogén társadalmi réteget, mégis valószínű, hogy a továbbtanulásukat alapvetően befolyásolja a lakóhelyük, mely földrajzi és társadalmi értelemben is távol esik a felsőoktatási intézményektől. Az eredmények alapján a felvételi nem jelent plusz akadályt a községekben élők továbbtanulásában, azonban nem is segíti őket lényegesen az érettségiig kialakult jelentős hátrány ledolgozásában. A karrierépítésükre (szak- és intézményválasztásukra) jellemző, hogy a vidéki és állami képzést részesítik előnyben, melynek során számot vetnek bejutási esélyükkel, még ha bizonyos sikerszakoknál (például gazdaságtudományi terület) mutatkozik is feszültség a jelentkezési és a felvételi arányok között. Ezzel párhuzamosan a humán (például orvosi, jogász, pszichológus, művészi) pályákat is kevésbé, míg a műszaki, agrár és pedagógus szakterületet inkább választották 2007-ben a falusi fi atalok. Az egymásra épülő tanulmányok a társadalmi mobilitás fontos eszközei ma is, még ha az egymást követő generációk többek között az iskoláztatáson keresztül jelentős mértékben át is örökítik saját társadalmi pozíciójukat Magyarországon (Gazsó Laki 2004; Németh 2006). A sor végén a felsőfokú diploma megszerzése továbbra is segíti a társadalmi felemelkedést, bár az iskolai képzésben töltött idő növekedésével és a nyitottabb társadalmi szerkezet miatt ma már nem biztosítja önmagában a sikert (vö. közalkalmazotti társadalom, Kozma 1998). A felsőoktatás tömegesedésének azonban nem automatikus következménye a társadalmi mobilitás növekedése. Róbert Péter (2000) egyszerre int óvatosságra a kilencvenes évek végi adatokból levont messzemenő következtetések (Székelyi Csepeli Örkény Szabados 1998) kapcsán, és támasztja alá elméleti érvekkel is, hogy nyitott a kérdés, vajon a felsőoktatásban szükségszerűen tovább erősödik-e a társadalmi szelekció, vagy a képzés felsőbb szintjein az erősen szelektált fiatalok között már csökkennek a társadalmi különbségek. Az alapfokú képzés teljesnek, a középfokú képzés is tömegesnek tekinthető. Ez kiemeli annak jelentőségét, hogy vajon az ezekhez mérten még mindig szűkebb keresztmetszetű felsőoktatás önmagában akadályt jelent-e a státuszmegszerzés útjában. Ehhez kapcsolódik egy további kérdés, hogy a felsőoktatás az alacsonyabb státuszú hallgatókat eleve kevéssé kompetitív, kisebb egzisztenciális előnnyel járó pályákra irányítja-e. Széles körű 1998-as adatfelvételre alapozva Róbert Péter (2000) megállapítja, hogy a felsőoktatásba bejutás előrehaladó lépéseiben (jelentkezés, felvétel, bejutás a piacképes szakokra) növekvő szelekciós hatás mutatható ki. A felsőoktatásba jelentkezők és bejutók általa feltárt családi-társadalmi hátterében azonban a szülők végzettsége és foglalkozása meghatározóbb, mint a községi lakóhely. A felsőfokú tanulmányokhoz kapcsolódó társadalmi mobilitás a falusiak esetében földrajzi értelemben is változást jelent, hiszen jelentős részük elhagyja azt a települést, ahol a középiskolai tanulmányokig szüleivel élt. A községben élő fiatalok e tekintetben sajátos

2 FÓKUSZBAN 46 helyzetben vannak. Több szempontból hátrányos a helyzetük (Gazsó Laki 2004), ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a középiskolai tanulmányok során alaposan megrostált falusi fiatalok érettségit szerző (kisebbik) része a felsőoktatás szempontjából is jobb esélyekkel szolgáló középiskolát választ (Andor Liskó 2000). A településükön felsőoktatási intézmény, de általában már érettségit adó középiskola sem érhető el, így a földrajzi mobilitás kényszerének leginkább ők vannak kitéve. Ez a kényszer erős kompromisszumokhoz is vezethet, de kikényszerítheti a tudatos, a további tanulmányokhoz illeszkedő középiskola választását is. A felvételi ezzel együtt a községben élők számára is fontos fordulópont, melynek során nyomon követhető, hogy milyen településeket, régiókat részesítenek előnyben az életútjuk új szakaszának kezdetén. A magyar népességre általában jellemzőnek tartjuk a földrajzi mobilitás hiányát. Kérdés, hogy mi jellemez egy szükségképpen mobil réteget e tekintetben. A jelen elemzés az adatok szűkössége miatt sem ígérheti a felvételihez kapcsolódó társadalmi és földrajzi mobilitás bemutatását a maga teljességében. Emellett az elemzői cél sem ennyire összetett. A felvételi folyamat áll a vizsgálódásom középpontjában, ezt igyekszem ebből az aspektusból elemezve is bemutatni. A kiindulópontot a felvételi jelentkezési adatbázis jelenti, mely bizonyos szempontból igen gazdag, teljes körűen tartalmazza a felvételizők adatait. Más szempontból viszont erősen korlátozott információforrás, hiszen csak felvételi adatlapra adott válaszokból áll. A legkevésbé a jelentkezők társadalmi-demográfiai hátterével kapcsolatban ad támpontokat. E kevés fogódzó alapján igyekszem mégis a falusiakat és nem falusiakat bemutatni. Azután a jelentkezést magát vizsgálom az első helyes választás alapján, s erre következik a felvételi eredmények elemzése. Igyekszem eközben a jelentkezés felvétel összefüggéseiben felmérni az életútban ezen a korai ponton is bekövetkező változást. A felvételi adatbázis Az elemzést a 2007-es jelentkezési és felvételi adatbázison végeztem, melynek néhány sajátosságát érdemes elöljáróban kiemelni. Előnye, hogy lényegében teljes körűen tartalmazza a jelentkezők adatait, a populációt nem a társadalomtudományi kutatásokban megszokott mintavételi eljárással igyekszik leképezni. Az adatbázis ugyanakkor a felvételi jelentkezés és eljárás folyamata közben is alakult, az elemzés a július 7-i állapotot tükrözi, amelyben a felvételi eredmények jelentős része már ismert, de a fellebbezések nyomán kialakuló véglegesnek tekinthető eredménytől csekély mértékben mutatkozik különbség. Ebben az adatbázisban különböző képzési formára és szintre jelentkező adatai szerepelnek. Az elemzést leszűkítettem a bolognai alapképzési és az osztatlan képzési szakokra (összesen fő), az első helyes jelentkezéseket figyelembe véve. Nem vizsgálom a felsőfokú szakképzésre jelentkezőket, ahogy a diplomás, a kiegészítő képzésre és az MA-szintre jelentkezőket sem. Utóbbiak számszerűen is sokkal kevesebben vannak, és jelentős részben az életútjuk más pontján is állnak. Tovább szűkült az adatbázis annyiban, hogy a jelentkezők egy kis része esetében nem került rögzítésre az állandó lakhely településtípusa, így a végső szűrések után főt tartalmazott az adatbázis. Közülük főt vettek fel alap- vagy osztatlan képzésre, az ő adataikat használtam a felvettekre vonatkozó elemzésekben. A mintegy 3000 első helyen alapképzésre jelentkező, ám tanulmányait más képzési formában (jellemzően felsőfokú szakképzésben) megkezdő hallgató adatait kihagytam ebből a körből. A következőkben alapvetően a községekből, nagy köz sé gek ből jelentkezett főt hasonlítom össze a városokból, megyei jogú városokból, megyeszékhelyekről és Budapestről jelentkező fővel. Utóbbiak még a községekből érkezetteknél is heterogénebb elemzési egységet alkotnak, ezért is kerültem a

3 47 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY városiként való címkézésüket, ha formálisan nevezhetnénk őket így is. Másrészt ezen a módon igyekeztem az elemzés fókuszaként a felsőoktatásba a községekből jelentkezőket kijelölni. A községekből és a máshonnan jelentkezők háttere A falusiak és nem falusiak demográfiai háttere sok tekintetben nem mutat lényeges különbséget, életkorukat tekintve a faluról jelentkezők egy kicsit fiatalabbak (21,3 év), mint máshonnak érkező társaik (21,8 év), ami főként annak köszönhető, hogy a régebben ( ) érettségizettek kevesebben vannak közöttük. Egy kicsit többen vannak a nők a falusiak (58,5%), mint a többi jelentkező között (54,6%). A falusiak hátrányára alapvető különbség mutatkozik abban, hogy egyáltalán hányan jöhetnek a felsőoktatásba. A KSH 2005-ös mikrocenzusa alapján a éves korosztályban a falusiak 39,7%-a rendelkezik csupán érettségivel, míg a többi településtípuson élők 61,1%-a szerezte meg legalább az érettségit (1. ábra). Mindez azt mutatja, hogy jelentős küszöb alakul ki településtípus szerint a felsőoktatásba való bejutásnál, még mielőtt a felvételi verseny elindulhatna (Függelék I. és II. táblázat). 1. ábra. Az érettségivel rendelkezők aránya a éves korosztályban (%) (Forrás: KSH 2005) Az érettségihez vezető középiskolai tanulmányok is a társadalmi mobilitás felé megtett nagyobb utat tükrözik. A falusi jelentkezők között jelentősen nagyobb a szakközépiskolát végzettek aránya (2. ábra). 2. ábra. A községekből és nem községekből jelentkezők előzetes tanulmányai (%) (Forrás: OFIK 2007)

4 FÓKUSZBAN 48 Ha a felsőfokú tanulmányokban is hasznosítható tudást további elemzéssel követjük nyomon, azt látjuk, hogy többek között a nyelvtudást tekintve jelentős a falusiak lemaradása. A felvételi során előnyt jelentő kiemelkedő tanulmányi teljesítmény (például OKTV-helyezés) sokkal kisebb különbséget mutat. A 2007-ben bevezetett, szociális helyzet alapján nyújtható kompenzációs pontokat ugyanakkor a községben élők vették igénybe inkább, ami azt mutatja, hogy nehezebb helyzetben készülnek a felvételire. 3. ábra. A községekből és nem községekből érkezettek tanulmányi pluszteljesítménye, hátrányos szociális helyzete (Forrás: OFIK 2007) Összességében tehát e néhány változó által rajzolt kép is azt mutatja, hogy a faluról érkezők számos ponton hátrányba kerülnek, a szociális helyzet mellett elsősorban az iskolán kívüli tanulmányi eredményekben (pl. nyelvvizsga). Illeszkedik ez a megállapítás a korábbi kutatásokéhoz, melyek kimutatták, hogy a tanulmányi eredményekben is jelentős különbségek vannak településtípusok szerint (Gazsó Laki 2004; Andor Liskó 2000). Megállapítható, hogy a felsőoktatás egészében és főként a népszerű szakokon hasznosuló erős tanulmányi hátteret biztosító intézményekbe (például gimnázium), illetve intenzív képzési formákba (például nyelvi képzés) már a középfokú oktatás során sem jutnak be a falusi fiatalok számarányuknak megfelelő mértékben. A községből és a nem községekből jelentkezők tervei A felsőoktatási jelentkezésben megvalósuló választás csoport szinten is megjelenő egyéni preferenciákat tükröz, melyek feltételét jelentik a korábbi tanulmányok és a társadalmi háttér. Ezt figyelembe véve érdemes alaposan megvizsgálnunk, hogy milyen felvételi tervekkel vágnak neki a faluról (és nem faluról) érkezettek a felsőoktatásnak. A válaszhoz az első helyen megjelölt szakot és intézményt vontam elemzés alá, az eltervezett képzés más aspektusaival együtt. A társadalmi mobilitás egyéni életútban jelentkező dinamikájához fontos adalék, hogy találunk-e jelet a korai, már az aspirációk szintjén megjelenő szelekcióra, még mielőtt a felvételi sikerességet egyáltalán mérhetnénk (Róbert 2000).

5 49 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY A képzési területek népszerűsége egészében hasonlóképpen alakul a két almintában (4. ábra), azonban érdekes különbségeket is találunk. A falusi fiatalok választásai inkább esnek az agrár, pedagógusképzési és műszaki területekre. Magyarázatot adhat minderre, hogy itt kisebb a verseny, könnyebb a bejutás. A felvételi eredményesség különbségeire még visszatérünk. Emellett az is valószínűsíthető, hogy a községekből jelentkezők jórészt első generációs értelmiségi pályát kezdenek, ami önmagában is összhangban állhat a tanítói, reál-műszaki pálya felé irányultsággal. Sajnos a családi háttérről nem áll rendelkezésre adat a felvételi adatbázisban, ezért mindez feltételezés marad, még ha erősen valószínűsíthető is. Elmaradnak viszont a falusi jelentkezők a művészeti, gazdaság- és bölcsészettudományi képzési területen. Ezek közül a gazdaságtudományit érdemes közelebbről is megvizsgálni, mint egy viszonylag heterogén, ám általában piacképes szakmákat kínáló képzési területet. 4. ábra. A községekből és nem községekből jelentkezők által választott képzési területek (Forrás: OFIK 2007) A gazdaságtudományi képzési területen jelentkező különbségeket is jobban tudjuk követni, ha szakokra lebontva vizsgáljuk az első helyes jelentkezésekben mutatkozó különbségeket. Úgy tűnik, hogy a hagyományosan főiskolai képzésben kínált pénzügyi-számviteli területet inkább, míg a nemzetközi gazdálkodást, a kereskedelem és marketing szakot és a szintén főiskolai előtörténettel rendelkező turizmus-vendéglátást kevésbé választják a falusi jelentkezők. A szakok teljes listája

6 FÓKUSZBAN 50 azt mutatja, hogy az elméleti irányultságú gazdaságelemzés alapszakot nagyjából hasonló arányban választják falusiak és nem falusiak, míg az alkalmazott közgazdaságtant az utóbbiak ha alig többen is de inkább választják. 1. táblázat. A községekből és nem községekből jelentkezők választásaiban eltérő népszerűségű szakok (Forrás: OFIK 2007) községekből nem községekből alapszakok fő % fő % pénzügy és számvitel 929 3, ,0 óvodapedagógus 458 1, ,0 gépészmérnöki 815 3, ,7 szociális munka 443 1, ,2 gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 262 1, ,6 tanító 331 1, ,9 bűnügyi igazgatási 359 1, ,0 szociálpedagógia 302 1, ,8 gyógypedagógia 374 1, ,1 rendészeti igazgatási 270 1, ,7 színművész 133 0, ,8 rekreáció 225 0, ,3 anglisztika 274 1, ,5 szabad bölcsészet 242 1, ,4 kereskedelem és marketing 738 3, ,5 pszichológia 366 1, ,1 orvos 449 1, ,4 kommunikáció és médiatudomány 772 3, ,8 nemzetközi gazdálkodás 328 1, ,0 turizmus-vendéglátás , ,2 jogász 627 2, ,3 Az egyes szakok választását vizsgálva is látjuk, hogy az óvodapedagógus-tanító, valamint a mérnöki szakokat választják nagyobb arányban a falusiak, míg a nem falusi jelentkezők választásaiban inkább megjelennek a hagyományos humán értelmiségi pályák (jogász, orvos, pszichológus, szabad bölcsész, anglisztika). Újabb adalék a szakmaválasztás összképéhez, hogy a társadalomtudományi terület legnépszerűbb szakát, a kommunikáció és médiatudományt is nagyobb arányban választják a nem falusiak. Úgy tűnik, hogy a községekből jelentkezők a hagyományosabbnak tekinthető és talán szerényebb társadalmi presztízsű pedagógusképzési alapszakoknál tartanak ki, ha egy sok mindenre jó, kevéssé specifikus humán felsőfokú képzést vesznek célba. A felsőoktatási központok vonzerejében is mutatkoznak eltérések a két vizsgált csoportban. Az 5. ábrán láthatjuk, hogy a falusi jelentkezők inkább választják a nyugat-dunántúli városokat, s hangsúlyosan kevésbé választják Budapestet, illetve a budapesti intézményeket. Ezek a mintázatok nyilván összefüggnek az adott településen működő felsőoktatási intézmény profiljával, ám éppen a főváros tekintetében a választást kevéssé befolyásolhatják a szakmai kínálat korlátai. Nagyobb annak a valószínűsége, hogy az itt található piacképes diplomát nyújtó egyetemekre, főiskolákra való beju-

7 51 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY tás nehezebb számukra. Ha a másik oldalról nézzük az eredményeket, azt is valószínűsíthetjük, hogy a nagyszámú fővárosi fiatal mobilitásának hiánya is közrejátszik ebben a hangsúlyos különbségben. 5. ábra. A községekből és nem községekből jelentkezők választásában eltérő népszerűségű városok (Forrás: OFIK 2007) A kissé részletesebb elemzés azt mutatja, hogy a falusi jelentkezők Budapesten a főiskolákat, míg a nem községekből jelentkezők az egyetemeket választják nagyobb arányban. Ezzel összhangban a főiskolai karok esetében mutatkozik a legnagyobb különbség a községekből érkező jelentkezések javára (2. táblázat), míg a Budapesti Corvinus Egyetemet és az ELTE két humán karát inkább a nem falusi jelentkezők írják be első helyen. A karriertervezési stratégiákat és felsőoktatási reményeket tovább vizsgálhatjuk, ha az intézmény típusára és a képzés más jellemzőire vonatkozó adatokat vetjük össze. Országos összehasonlításban nincsen jelentős különbség az intézménytípus megválasztásában a községből és nem község ből jelentkezők között, ami valószínűleg az integrált vidéki egyetemeknek köszönhető. Karok szerint elemezve látható, hogy a falusiak az intézményeken belül inkább jelentkeznek a főiskolai karokra. Az így kialakult képet tovább árnyalja, hogy az új bolognai rendszerben az alapképzési szakokat mind a két intézménytípus meghirdette. A főiskolai karok felülreprezentáltsága azt is jelenti, hogy az osztatlan egyetemi szakokat és az egyetemi karokon meghirdetett alapképzési szakokat kevésbé választották a községből jelentkezők. Kisebb ugyan a különbség, de az is látszik, hogy a valószínűleg nehezebb anyagi körülmények közül érkező falusiak előnyben részesítik az állami

8 FÓKUSZBAN 52 fenntartású intézményeket, és inkább az államilag finanszírozott képzésre adják be a jelentkezésüket. Jelentős különbség azonban a célul kitűzött tagozatokban nincsen. 2. táblázat. A községekből és nem községekből jelentkezők által leginkább eltérően választott budapesti telephelyű intézmények (Forrás: OFIK 2007) községekből nem községekből Kar fő % fő % RTF 629 7, ,5 ELTE-GYFK 213 2, ,4 BCE-KIK 183 2, ,2 BMF-KVK 230 2, ,8 BGF-PSZFK 321 3, ,0 ELTE-PPK 223 2, ,2 ELTE-BTK 476 5, ,1 SE-TSK 190 2, ,9 BGF-KVIFK 337 3, ,7 BCE-GTK 432 4, ,3 6. ábra. A községekből és nem községekből érkező jelentkezők által megjelölt intézménytípus és képzési forma (%) (Forrás: OFIK 2007) Felvétel a felsőoktatásba Az elsőhelyes jelentkezésekben megmutatkozó karrierválasztási preferenciák áttekintése után a folyamat újabb állomásaként azt vizsgáljuk, hogy kit hova vettek fel, vannak-e a két alminta között jelentős különbségek. A felvételi sikeresség alapján (7. ábra) azt látjuk, hogy jelentős különbség nincsen a falusi és nem falusi jelentkezők között, még ha érzékelhető is az előbbiek lemaradása. A lehetőségek reális mérlegelését jelenti, hogy a némileg kevesebb pontszámmal rendelkező falusiak alig maradnak el a többiektől.

9 53 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY 7. ábra. A községekből és nem községekből jelentkezők felvételi sikeressége (%) (Forrás: OFIK 2007) Hasonló a különbség a felvételizők által elért átlagos teljesítményben (8. ábra). A felvételi folyamatában némiképp jobban teljesítenek a nem falusiak. Ehhez kapcsolódó karrierválasztási stratégiára utal, hogy a falusiak eleve kissé alacsonyabb pontszámmal is elérhető képzéseket céloznak meg. Itt tehát egy rejtett hátrányt találunk, ami az összességében mutatkozó felvételi sikerességet árnyalja. Valószínűleg kompromisszumokat kell kötniük a falusi fiataloknak a szak- és intézményválasztásban annak érdekében, hogy bejuthassanak a felsőoktatásba. 8. ábra. A községekből és nem községekből jelentkezők által elért felvételi pontok és a felvett szak ponthatárának átlaga (Forrás: OFIK 2007) A felvételi eredményekben megfigyelhetjük a jelentkezési preferenciákban már korábban kimutatható különbségek hangsúlyosabbá válását. Tovább nyílik az olló a gazdaságtudományi képzési területre felvettek esetében a nem községekből jelentkezők javára. A műszaki területre bejutó falusiak nagyobb aránya is hangsúlyosabbá válik, együtt a pedagógusképzési szakokkal. A gazdaságtudományi területet és általában a szakos bontást tekintve a jelentkezésekhez hasonló különbséget találunk a falusiak és nem falusiak között a felvételi eredmények alapján is.

10 FÓKUSZBAN ábra. A községekből és nem községekből felvettek aránya a különböző szakterületeken (%) (Forrás: OFIK 2007) Míg a szakterületi választások eredeti hangsúlyai erősödnek a felvettek között, az intézménytípus és a tagozat tekintetében nagyon hasonlóan oszlanak meg a felvett falusi és nem falusi fiatalok, mint a jelentkezéseknél azt már korábban láthattuk (Függelék III. táblázat). Talán az állami fenntartású intézmények túlsúlya erősödik; ide a községekből jelentkezők 89,6%-ban, míg a máshonnan jelentkezők 85,4%-ban jutnak be. Mind a kettő arányszám alacsonyabb egyébként, mint a jelentkezéskor. Az államilag finanszírozott helyek ugyanakkor sokkal népszerűbbek a jelentkezéskor, de mind a két csoportban jelentősen csökken az arányuk a felvétel után. Megmarad egyébként az a jelentkezésekben kirajzolódó különbség, hogy a községekből felvételiző fiatalok inkább kerülnek be államilag finanszírozott helyekre, mint a máshonnan jelentkezők. Karrierváltoztatás a felvételi során Miután a jelentkezéseket és a felvételt is vizsgáltuk, tanulságos lehet a két választást és összefüggéseiket a karriertervezés és -alakulás keretében is vizsgálni. Elsőként nézzük meg azt, hogy

11 55 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY mennyire van szükség az állandó lakóhelyhez képest mobilitásra a felvételi nyomán (10. ábra). Nem meglepő, hogy a falusiak jelentős részének kistérséget kell váltania a felsőfokú intézménybe jutáshoz. Érdekesebb ennél, hogy a nagyobb mobilitás a megye, sőt a régió váltásában is megmarad: a falusiak jelentős mértékben inkább hajlandóak a saját lakóhelyüktől messzebb járni felsőoktatási intézménybe. A magyar társadalmat általában is kevéssé tartjuk könnyen költözőnek. A felsőoktatási tanulmányok megkezdése azonban a földrajzi mobilitás szempontjából fontos első alkalom a fiatalok életében. Úgy tűnik, hogy a falusiak nem csak a közeli városokba indulnának, de az ország messzibb tájaira is szívesen mennének a felsőoktatási tanulmányok érdekében. 10. ábra. Területi mobilitás: kistérség-, megye-, régióváltás az állandó lakhelyhez képest (%) (Forrás: OFIK 2007) A mobilitás ugyanakkor nem csak a saját döntésen múlik. Ennek egy érdekes indikátora, hogy a sikeres felvételi nyomán kell-e a jelentkezőnek az első helyen megjelölt választásához képest változtatnia (11. ábra). Az látjuk, hogy legalábbis a szakterületet tekintve némiképp nagyobb rugalmasságra van szükségük a falusi fiataloknak, mint nem falusi társaiknak. Drasztikus különbségeket azonban nem találunk a két csoport között. 11. ábra. Az első helyes jelentkezéshez képest más szakra, szakterületre felvett falusi és nem falusi jelentkezők (%) (Forrás: OFIK 2007) Összességében a jelentkezéseket és a felvételt összehasonlítva azt találjuk, hogy a községekből a felsőoktatásba érkezőknek némiképp nagyobb rugalmasságra van szükségük, illetve talán jelentkezéseik során is úgy alakítják a preferenciáikat, hogy nyitottabbak a földrajzi és a szakterületi változásra is.

12 FÓKUSZBAN 56 Következtetések Az elemzés fontos tanulsága, hogy a községekből jelentkezők továbbtanulási esélyeit már a felsőoktatás előtt döntően befolyásolja az érettségi megléte, illetve hiánya. A éves fiatalokat vizsgálva azt látjuk (12. ábra), hogy az egyetemre való bejutás nem ront tovább a falusiak egyébként nehéz helyzetén, az érettségit adó középiskolai képzéshez képest talán némiképp javul is az arányuk a felsőoktatási felvételnél. Másrészt azonban az is igaz, hogy a felsőoktatási felvételi nem is ellensúlyozza az érettségizettek arányában található nagy különbséget. 12. ábra. A községekben élők aránya a éves korosztály egészében és az érettségizettek között, illetve a községekből 2007-ben a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya (%) (Forrás: KSH 2005, OFIK 2007) A felsőoktatáson belüli irányvételben is látható, hogy a községekből jelentkezők választási stratégiái és lehetőségei jól körülírható karrierutakat valószínűsítenek: a reál szakterületek és a tanítói pálya irányába mutatnak, és inkább elkerülik a klasszikus humán értelmiségi pályákat. Az aspirációk és lehetőségek közötti kifejezett feszültséget jelzi, hogy a felvételi szűrés nyomán a falusiak aránya jelentősen csökken a különösen népszerű és jó elhelyezkedési lehetőségekkel kecsegtető gazdaságtudományi területen. Mindezek a vázlatos eredmények nem mondanak ellent annak a hipotézisnek, hogy a felsőoktatási felvételinél lényegében az önszelekció működik, ugyanakkor a középfokú képzéshez hasonlóan a felsőoktatás is eltéríti az eleve hátrányból indulókat az igazán versenyképes és nagy presztízsű pályákról. Ezzel együtt azonban azt is érdemes mérlegelni, hogy a humán és reál pályák maguk eltérő mértékben megközelíthetők a nagyobb társadalmi távolságot áthidaló egyéni élet során. A szakterület- és pályaválasztásokkal kapcsolatos kérdéseket további vizsgálatok tudják csak pontosabban megválaszolni, melyek nem csak a felsőoktatáson belüli előrejutásra, hanem a diplomás pályakövetés során feltáruló összefüggésekre is kitekintenek.

13 57 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Függelék I. táblázat. A évesek településtípus szerinti megoszlása a teljes populációban és az érettségizettek között, illetve a 2007-ben a felsőoktatásba jelentkezettek és felvettek hasonló megoszlása (Forrás: KSH 2005, OFIK 2007) évesek % Érettségizettek (fő) % Jelentkezők 2007 (fő) % Felvettek 2007 (fő) % Budapest , , , ,0 megyeszékhely , , , ,7 egyéb város , , , ,8 község , , , ,6 összesen , , , ,0 II. táblázat. A éves érettségizettek és a 2007-ben felsőoktatásba jelentkezettek között a községekben élők aránya megyénként, régiónként (Forrás: OFIK 2007, KSH 2005) Megye Régió Jelentkezők Érettségizettek Nógrád É-M 45,3 53,1 Heves É-M 43,0 38,3 Pest K-M 38,4 39,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg É-A 38,3 32,8 Fejér K-D 37,9 31,3 Somogy D-D 37,2 35,8 Győr-Moson-Sopron Ny-D 35,8 28,0 Vas Ny-D 35,5 34,0 Borsod-Abaúj-Zemplén É-M 35,5 28,6 Zala Ny-D 34,8 32,9 Komárom-Esztergom K-D 34,1 27,8 Veszprém K-D 32,0 24,1 Tolna D-D 31,7 41,4 Bács-Kiskun D-A 28,1 20,7 Baranya D-D 27,3 18,6 Jász-Nagykun-Szolnok É-A 23,4 22,0 Békés D-A 22,9 14,5 Csongrád D-A 20,8 15,6 Hajdú-Bihar É-A 14,2 11,4 Budapest K-M 0,0 0,0 Összesen 25,7 22,2 Régió Jelentkezők Érettségizettek Észak-Magyarország 38,8 34,9 Nyugat-Dunántúl 35,4 31,1 Közép-Dunántúl 34,9 27,9 Dél-Dunántúl 31,7 27,8 Észak-Alföld 25,7 22,0 Dél-Alföld 24,3 17,2 Közép-Magyarország 14,2 13,7

14 FÓKUSZBAN 58 III. táblázat. A községekből és nem községekből jelentkezők és felvettek intézményre és képzési formára vonatkozó választása (%) (Forrás: OFIK 2007) Jelentkezők Felvettek községekből nem községekből községekből nem községekből Egyetem 68,1 69,1 68,6 67,3 Egyetemi kar 50,7 56,1 49,9 52,9 Állami fenntartó 90,7 88,2 89,6 85,4 Nappali 77,2 76,4 72,4 71,8 Állami fi nanszírozás 86,1 82,2 64,5 60,5 IRODALOM Andor Mihály Liskó Ilona (2000): Iskolaválasztás és mobilitás. Budapest, Iskolakultúra Kiadó Gazsó Ferenc Laki László (2004): Fiatalok az újkapitalizmusban. Budapest, Napvilág Kiadó Kozma Tamás (1998): Szabadság vagy igazság? Új pedagógiai szemle, 1998/ Németh Renáta (2006): A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon a rendszerváltás folyamán. Szociológiai szemle, 2006/ Róbert Péter (2000): Bővülő felsőoktatás: ki jut be? Educatio, 2000/ Székelyi Mária Csepeli György Örkény Antal Szabados Tímea (1998): Válaszúton a magyar oktatási rendszer. Budapest, Új Mandátum Kiadó

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0 Hallgatói összetétel változásának vizsgálata a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon, konzekvenciák és teendők Oláhné Zieser Zsuzsanna, Zimányi Krisztina Budapesti

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A hazai felsőoktatási felvétel néhány tendenciája

A hazai felsőoktatási felvétel néhány tendenciája 299 Polónyi István A hazai felsőoktatási felvétel néhány tendenciája Ebben az írásban a hazai felsőoktatási intézményekbe történő felvétel néhány jellemzőjét és tendenciáját igyekszünk felvillantani. Az

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei

A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Igazgatócserék, egy kutatás háttere

Igazgatócserék, egy kutatás háttere Igazgatócserék, egy kutatás háttere A közoktatás intézményeinek működését alapvetően meghatározza, hogy kik és milyen módszerekkel vezetik az iskolákat. Különösen jelentős ez napjainkban, amikor az oktatási

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Goldmann Róbert A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Bevezetés AGyermekvédelmi törvény 1 2013. szeptember elején hatályba lépő módosítása pontosan

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005. Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján

A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján Kuráth Gabriella Sipos Norbert A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Bevezető A hazai felsőoktatási piac jelentős változásokon esett át, és jelenleg is az

Részletesebben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben TANKÖNYVRENDELÉS AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben váltotta fel a "kvázi" piaci alapú kiadás és értékesítés (kvázi piac, hiszen nem pusztán az eladó és a fogyasztó,

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

Jelentés az ifjúságügyről 2014-2015

Jelentés az ifjúságügyről 2014-2015 Monostori Ádám Monostori Éva Nyári Kitti: Szakmai képzés elhelyezkedés Jelen fejezetben vizsgáljuk a hazai felsőfokú ifjúságsegítő szakképesítés alakulását, továbblépési irányait; ezen túlmenően megnézzük,

Részletesebben

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014

Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2014 Felelős kiadó: Dunai Péter Lektor: Dr. Szilágyi János Szerkesztő: Nagyné Varga Katalin Témavezető: Köpeczi-Bócz Attila

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről

Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről Tájékoztató az érettségiről és a felvételiről KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA JELENTKEZÉSI DILEMMÁK A Z ÉRETTSÉGI ÉS A FELVÉTELI KAPCSOLATA BOLOGNAI RENDSZER FELVÉTELI A kétszintű érettségi néhány jellemzője

Részletesebben

Pályázati felhívás és működési szabályzat. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj. 2013/2014 tanév

Pályázati felhívás és működési szabályzat. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj. 2013/2014 tanév Pályázati felhívás és működési szabályzat Klebelsberg Képzési Ösztöndíj 2013/2014 tanév Az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013.(II.25)

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT Szombathely 2013. március 20. Tartalom A Nyugat-magyarországi Egyetem 1 Az intézmény

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

Gálosi-Kovács Bernadett - Reményi Péter Gyógyszervizsgálatok területi összefüggései Magyarországon a háziorvosok körében végzett felmérés alapján

Gálosi-Kovács Bernadett - Reményi Péter Gyógyszervizsgálatok területi összefüggései Magyarországon a háziorvosok körében végzett felmérés alapján Gálosi-Kovács Bernadett - Reményi Péter Gyógyszervizsgálatok területi összefüggései Magyarországon a Bevezetés A klinikai vizsgálatokat (egy új gyógyszer kifejlesztésére irányuló, a laboratóriumi fázist

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. gyakorlat

Regionális Gazdaságtan II 3. gyakorlat Regionális Gazdaságtan II. gyakorlat A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI Számítások Komplex versenyképességi értékelés Statikus mutatók szerinti rangsor Dinamikus mutatók

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Alapszakonként eltérő költségtérítés: mennyit fizetünk? II.

Alapszakonként eltérő költségtérítés: mennyit fizetünk? II. Alapszakonként eltérő : mennyit fizetünk? II. Költségtérítéses képzések hét népszerű esetében Az itt olvasható elemzés egy cikksorozat második része. A www.felvi.hu internetes oldalon már letölthető első

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1

Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 154 kutatás közben W Ki fizeti a részidős hallgatók felsőoktatási tanulmányait? 1 A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem,

Részletesebben

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán hallgatói motivációs kutatás A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2014. évi eredményei az Eötvös József Főiskolán Hallgatói

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu. Zárójelentés. a NAK mezőgazdasági vízigényfelméréséről. Készítette: Vidékfejlesztési Igazgatóság

1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu. Zárójelentés. a NAK mezőgazdasági vízigényfelméréséről. Készítette: Vidékfejlesztési Igazgatóság 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu Zárójelentés a NAK mezőgazdasági vízigényfelméréséről Készítette: Vidékfejlesztési Igazgatóság Tartalomjegyzék Zárójelentés... 1 1. Előzmények... 3 2. Oktatás,

Részletesebben

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az.

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. 22 budapest BUDAPESTI OKTATÁSI ANZIKSZ Budapest, Budapest te csodás, te vagy nékünk a szívdobogás... Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. A globális városok (mint New York,

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság elemzés XI. évf.. szám Dr. Tóth Tibor Spiesz Tamás Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság AKépzési Igazgatóság a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézeten belül. szeptember jén alakult meg. Szervezeti egységei

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék

Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon. Tartalomjegyzék Tanulmányaikat 2006-ban befejezők várható megjelenése a munkaerőpiacon 2. oldal Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A megkeresett iskolák köre... 4 A végzős diákok létszámának alakulása... 5 Nyelvismeret...

Részletesebben

A20. századi magyar gyógypedagógiai intézményrendszer oszlopos tagja, a kisegítő

A20. századi magyar gyógypedagógiai intézményrendszer oszlopos tagja, a kisegítő szemle Gyógypedagógiai iskola, EGYMI, referenciaintézmény A tanulmány azt a figyelemreméltó intézményfejlődési utat mutatja be, amely a szegregált gyógypedagógiai iskolától az integrált nevelésben részt

Részletesebben

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni.

Írásunkban a kutatás legfontosabb eredményeit kívánjuk közreadni. 137 Fa r k a s Éva Az iskolarendszerű szakképzés reformjának jellemzői az intézmények nézőpontjából I. Az európai uniós alapelvekkel összhangban, a szakképzés társadalmi presztízsének, valamint munkaerő-piaci

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján)

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján) E L E M Z É S A fővárosi i projekt értékelése (a ben végzett tanulók eredményei alapján) Kérdőíves vizsgálat 2010. január Kákonyi Lucia és Kormos László elemzésének felhasználásával Összeállította Südi

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon*

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* Berde Éva kandidátus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense E-mail: eva.berde@uni-corvinus.hu A tanulmány különböző pályákat feltételezve mutatja

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna LAKÓOTTHONOK ÉS REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN Bevezetés A Kapocs előző (2003 decemberi, ill. 2004 februári) lapszámaiban

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI 2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI Czirfusz Márton Ebben az alfejezetben a közfoglalkoztatás területi egyenlőtlenségeivel foglalkozunk. A fő kérdés, hogy a nemzetállam alatti léptékeken

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei 2010 A Diplomás Pályakövetési Rendszer

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MAB INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ 2013-2014 KARI ÖNÉRTÉKELÉS Budapest, 2014. január 17. Elfogadta a Villamosmérnöki és Informatikai

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Prof. Dr. Csath Magdolna

Prof. Dr. Csath Magdolna Prof. Dr. Csath Magdolna Mit mutatnak a regionális elemzések? Versenyképességi és társadalmi kompozit mutatók eredményei a Közép-magyarországi régióban Tradíció és Innováció Konferencia Tudomány Ünnepe

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és

Részletesebben

A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI GfK Hungária ROP 3.4.1. KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT FELMÉRÉS KÉPZŐ INTÉZMÉNYI ADATOK ELEMZÉSE 1 A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A KUTATÁS TÉMÁJA: REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

Demens betegek ellátásának

Demens betegek ellátásának tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét

Részletesebben

Etikai kódex kidolgozását kezdeményezi a VOSZ Emberi Erőforrás és Foglalkoztatási Szekciója

Etikai kódex kidolgozását kezdeményezi a VOSZ Emberi Erőforrás és Foglalkoztatási Szekciója Etikai kódex kidolgozását kezdeményezi a VOSZ Emberi Erőforrás és Foglalkoztatási Szekciója 2010.07.01 A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének keretén belül a közelmúltban megalakult az emberierőforrás-menedzsment

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar JELENTÉS a minőségfejlesztési program kari megvalósításáról (2008/2009. tanév)

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar JELENTÉS a minőségfejlesztési program kari megvalósításáról (2008/2009. tanév) Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar JELENTÉS a minőségfejlesztési program kari megvalósításáról (2008/2009. tanév) Székesfehérvár 2010. január 0 1. táblázat A Geoinformatikai Kar jelentése

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE N o 239 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A közoktatás és a szakképzés

Részletesebben

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL

D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

Részletesebben

Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa?

Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa? Siker és továbbtanulás? Egy országos reprezentatív kutatás adatainak elemzése Dombi Annamária Jelen kutatás fókuszában a fi atal, továbbtanulásban érintett felnőttek siker hívószóra adott szóasszociációinak

Részletesebben