AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a évi népszámlálást megelőző időszakban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban"

Átírás

1 AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a rendszerváltozás előtt évtizedeken keresztül a ekre vonatkozóan nem lehetett információkat gyűjteni; e kérdéskört a népszámlálások összeírási programjában sem lehetett szerepeltetni. A közveszélyes munkakerülés büntetőjogi kategóriának minősült, ugyanakkor létezett az ún. kapun belüli ség. Az évi népszámlálás óta 1990-ben nyílt mód arra, hogy a ek számáról a népszámlálási összeírás alapján tájékozódjunk. Az évi népszámlálás részben igazodva a Nemzetközi Munkaügyi Központ (ILO) fogalmi rendszeréhez a séget a munkakeresés tényével határozta meg, minthogy a kérés az első ízben állást, illetve állást személyekre irányult. Az ILO kritériumrendszeréből nem tartalmazta tehát a rendelkezésre állás fogalmát, amelynek értelmében csak az minősülhet nek, aki az esetleg felajánlott állást (munkalehetőséget) legfeljebb két héten belül el tudja foglalni. A évi népszámlálás kérdőíve már ezt a kitételt is tartalmazza. Tekintve, hogy a ség tömegesen csak az 1990-es években jelentkezett, az évi tágabb meghatározás a két népszámlálás ségi adatainak összehasonlításánál nem jelenthet érdemi hibaforrást. A évi népszámlálás az évi mikrocenzust is ideértve a rendszerváltozás óta harmadik cenzus jellegű adatfelvétel, amikor sor kerülhetett a foglalkoztatottság mellett a munkát k, ek összeírására. Az évi népszámlálás adatai szerint a eknek minősülő személyek száma még csak 126 ezer fő volt, ez 2,7 százalékos, vagyis viszonylag alacsony ségi rátát jelentett. Az akkori adatok is mutattak azonban olyan sajátosságokat, amelyek a későbbiek során tartós tendenciának bizonyultak. Ennek okai között említhető, hogy a dolgozók nagy hányada nem rendelkezett szakképzettséggel, a munkásszállások megszűntek, a szociális foglalkoztatókat felszámolták, az állam gyakorlatilag kivonult az anyagi termelésből, továbbá az 1990-es években még nagy létszámú korcsoportokat érintett a ség. A bevallás alkalmával magukat ként meghatározó személyek többsége, kétharmada 1990-ben a férfiak közül került ki, és csak egyharmad volt a nők hányada. A eknek csupán egytizede tartozott az akkori meghatározás szerint első ízben elhelyezkedni kívánók, vagyis lényegében a pályakezdők kategóriájába. Amennyiben a ek évi teljes állományát ide értve mind az első ízben elhelyezkedni kívánókat, mind az állást eket is korcsoportok szerint vizsgáljuk, lényeges aránybeli eltérések állapíthatók meg. Figyelmeztető jelként lehetett tekinteni például a legfiatalabb korcsoportba tartozók (14 19 évesek) akkor is kiemelkedően magas ségi rátáját (11 százalék). A évesek sége az előbbiekénél lényegesen alacsonyabb volt, de még mindig meghaladta a 4 százalékot, vagyis az átlag másfélszeresét érte el. Az országon belüli területi eltérések lényegében szintén tükrözték azokat a sajátosságokat, amelyek a későbbiekben meghatározóvá váltak. A keleti és északkeleti térség egyes megyéiben a ségi ráta az országos átlagot lényegesen meghaladta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például az arány (5 százalék) megközelítette az országos szint kétszeresét. Viszonylag jelentős séget mutattak ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3,5 százalék), valamint Hajdú-Bihar megyében (3,3 százalék). A nyugati térség megyéiben a jelenlegi Nyugat- Dunántúl régióban (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) a relatív értelemben kedvező gazdasági feltételek az alacsony (2 százalék alatti) ségben is kifejezésre jutottak. Az évi népszámlálás séggel kapcsolatos információnak helyes értelmezése céljából rá kell mutatni arra, hogy az összeírt ek száma a munkaközvetítő szervek által 1990 januárjában regisztráltakét lényegesen meghaladta. Ebben az időszakban ugyanis jelentős, a munkaközvetítő szervek szempontjából rejtett ség létezett, amely a későbbiekben meg is mutatkozott. A népszámlálás tehát bizonyos mértékben előre vetítette a regisztrált ség későbbi alakulását. A regisztrált ek állománya a következő egyéves periódusban megnégyszereződött, 1991 januárjában meghaladta a 100 ezer főt. A növekedés a 1

2 következő két évben folytatódott. A regisztrált ek körének bővüléséhez 1991-ben a foglalkoztatás elősegítéséről és a ek ellátásáról szóló (azóta többször módosított) évi IV. törvény is hozzájárult, amely a segélyezés kiterjesztésével a munkát k szélesebb rétegét tette érdekeltté abban, hogy a segély, illetve későbbiekben a -járadék folyósításának előfeltételeként is jelentkezzenek a munkaközvetítő irodákban. A regisztrált ek állománya az eddigi maximumot 1993 februárjában érte el, amikor átmenetileg a 700 ezres határt is túllépte. Ezt követően a tendencia megfordult: kisebb, részben szezonális jellegű ingadozásokkal alapvetően csökkenő trend mutatkozott a regisztrált ek létszámában. Az évtized közepén kereken félmillió személyt regisztráltak, ez a maximumhoz képest 200 ezres csökkenést jelentett. Az évi mikrocenzus amely 2 százalékos mintán alapult összességében a ség hasonló nagyságrendjét jelezte mint a regisztráltak állománya. A mikrocenzus alapján 484 ezer fő volt a ek száma, ez az évi népszámlálás alkalmával mért létszám négyszerese. Az évi összeírás már teljes egészében az ILO kritériumrendszerén alapult, de az adatokban nem szerepeltek a munkát nyugdíjasok és gyermekgondozási ellátásban részesülők. A magas, 12 százalékos ségi ráta jelezte, hogy a ség az elmúlt évtized közepén már lényeges társadalmi probléma volt. A mikrocenzus e kérdést több oldalról is vizsgálta, a vizsgálat eredményeiből csak a főbb következtetésekre utalunk. A ek többségét, 64 százalékát továbbra is a férfiak alkották. A munkavállalási korú fiatalokat különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket a ség jobban érintette, mint a középkorúakat vagy az idősebb korcsoportokba tartozókat. A ség a nem, az életkor és az iskolázottság mellett lényeges mértékben függött a lakóhelytől is. A fővárosban és a megyeszékhelyeken, illetve a nagyobb városokban az elhelyezkedés esélyei kedvezőbbeknek bizonyultak, mint a kisebb városokban, és főleg a községekben. A munkaerő-piaci helyzet az ország egyes részei között is erősen különbözött. A ségi ráta értéke a kedvezőtlen adottságú régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld) 18 százalék körül volt, míg a gazdaságilag fejlettebb térségekben (Nyugat-Dunántúl, Közép-Magyarország) ennek kevesebb, mint felét (8 9 százalékot) érte csak el. A mikrocenzust követő években a ség mértéke fokozatosan tovább csökkent: a évi népszámláláskor kimutatott 416 ezer ebben a periódusban évente átlagosan közel 14 ezer fős csökkenést jelentett. A ségi ráta értéke 12 százalékról 10 százalékra módosult. A regisztrált ek állományának alakulása ezt az alaptendenciát visszaigazolta: az évtized közepéhez képest mintegy 100 ezer fővel, 400 ezerre esett vissza a munkaközvetítő szervek által regisztrált személyek létszáma. A KSH folyamatos reprezentatív munkaerő-felmérése szintén hasonló alaptendenciát jelez. Meg kell azonban jegyezni, hogy a évi népszámlálás séggel kapcsolatos adata magasabb értéket mutat, mint a KSH folyamatos munkaerő-felmérésének vonatkozó információja. Ennek egyik oka, hogy a népszámlálás az ILO fogalmi rendszerén belül maradva ugyan a kérdőív terjedelmi és kérdezésének időkorlátai miatt nem vizsgálhatja olyan részletesen a ség problémáját, mint a munkaerő-felmérés, abban a vizsgálatban ugyanis mód van ún. kontrollkérdések segítségével a ek számát pontosabban megállapítani. A munkaerőfelmérésben pl. azt a személyt, aki a munkáltatójánál felmondási idejét tölti és nek mondja magát, a foglalkoztatottak közé számítják. A népszámlálásnál viszont a téves megjelölés korrigálására nincs lehetőség, mivel nincs a felmondásra vonatkozó kiegészítő kérdés. E két adatfelvétel eredményeinek eltérése más országok statisztikai adatszolgáltatásában is jelentkezik. A népszámlálás ségi adatai azonban a számszerű eltérés ellenére strukturális szempontból hasonló tendenciákat mutatnak a munkaerő-felmérésből származó információkkal. Így az adatok egyfelől a ség területi különbségeit, a ek demográfiai, háztartási, családi és lakásjellemzőit is bemutatják, másfelől biztosítják a más országok népszámlálási adataival történő összehasonlítást. A munkaerő-felmérés újabb adatai arra vallanak, hogy a évi népszámlálás időpontját követő mintegy másfél éves időszakban folytatódott a ek lassú lemorzsolódása. A későbbiekben azonban e folyamat megállt, 2

3 sőt némi növekedés következett be. Jelenleg még nem lehet megítélni, hogy ez az újabb növekedés tartós tendencia kezdetét jelenti-e, vagy csupán átmenetileg ható tényezők következménye. Összességében megállapítható, hogy a ség mértéke, struktúrája a évi népszámlálás óta csak kevéssé módosult, az akkori információk most is hasznosítható tájékoztatást nyújtanak. A évi népszámlálás séggel kapcsolatos információinak néhány főbb jellemzője A évi népszámlálás az évi mikrocenzust is ideértve a rendszerváltozás óta a harmadik cenzus jellegű adatfelvétel, amikor sor kerülhetett a nem dolgozó, munkát személyek összeírására. A munkát kritériumát úgy határoztuk meg, hogy egyrészt kitűnjön a munka keresésének időtartama, másrészt ide tartozzanak a nyugdíjasok, valamint gyermekgondozási ellátásban részesülők is, amennyiben nem dolgoznak, de el kívánnak helyezkedni. A munkát k körén belül nek csak az minősülhetett, aki összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumrendszerével a rendelkezésre állás feltételének is eleget tett, vagyis jelezte, hogy két héten belül munkába tud állni. A ek köre tehát eleve szűkebb volt, mint a munkát ké. A évi népszámlálás kérdőíve ezenkívül arra is módot adott, hogy információt kapjunk a reményt vesztettek vagy passzív ek csoportjáról, amelybe azok a személyek sorolhatók, akik azért nem keresnek munkát, illetve azért hagyták abba az álláskeresést, mert az elhelyezkedést reménytelennek ítélték. A kérdőívben ezért külön kérdés szerepel, amely a munkát nem ktől tudakolja passzivitásuk fő indokát: azért nem keres munkát mert úgy gondolja, hogy úgysem talál megfelelő munkát, vagy nem keres egyéb okból. Az előbbi választ adók képezik a passzív ek csoportját, az utóbbiaknál a munkakereséstől való távolmaradást tovább nem részletezett, de a munkaerő-piaci helyzettel összefüggésbe nem hozható okok (például egészségi állapot, családi körülmények) indokolhatják. Munkanélküliség és gazdasági aktivitás Ismeretes, hogy a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele a rendszerváltozás időszakában gyökeresen átalakult. A foglalkoztatottak számának visszaesése már korábban az 1980-as években megkezdődött, az 1990-es évek első felében pedig létszámuk igen nagy mértékben, egymillió fővel csökkent. Ez egyértelmű következménye volt a gyors ütemű privatizációnak, a létszámleépítéseknek, a gazdaságtalan vállalkozások megszűnésének. Az évtized közepétől a visszaesést stagnálás, majd a foglalkoztatottak számának lassú növekedése váltotta fel. A évi népszámlálás időpontjában ennek ellenére a tizenegy évvel korábbi helyzethez képest még mindig közel egyötöddel kevesebb volt a foglalkoztatott. A foglalkoztatottság csökkenésének természetesen szükségszerű következménye volt a ségnek az 1990-es évtized első éveire jellemző rohamos növekedése. E növekedés mint jeleztük a későbbiekben megállt, sőt némi csökkenés következett be. A évi népszámlálás az évi -állománynak több mint háromszorosát rögzítette. A foglalkoztatottak száma között több mint 700 ezer fővel esett vissza, a eké közel 300 ezerrel emelkedett. A foglalkoztatottság csökkenése tehát nem csupán a ség növekedésével járt, hanem egyúttal azt is jelentette, hogy a foglalkoztatottak nem elhanyagolható hányada elhagyta a munkaerőpiacot, gazdaságilag vá vált. Az vá válás legáltalánosabb formája a nyugdíjba vonulás volt. Az 1990-es évek első felében jelentősen megnövekedett a korhatár elérése előtt nyugdíjazott személyek száma. A korhatár előtti nyugdíjazás történhetett korengedményes nyugdíj vagy rokkantsági nyugdíj megállapítása útján. Az évi mikrocenzus alkalmával készült először részletes felmérés arról, hogy a nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség miként oszlik meg gazdasági aktivitás, a munkakeresés ténye, valamint demográfiai és iskolázottsági ismérvek szerint. A felmérés tájékoztat arról, hogy a foglalkoztatottakon kívül még a lakosság jelentős csoportjával kell számolni, amelyek gazdaságilag nem aktívak, de ténylegesen munkát keresnek, illetve megfelelő feltételek fennállása esetén hajlandók munkát vállalni. A évi népszámlálás mint a kérdőívvel kapcsolatban erre utaltunk e témát még bővebben vizsgálta. 3

4 Az évi mikrocenzus adatai 4,8 milliós 15 éven felüli nem foglalkoztatott személyt mutattak ki. E körön belül közel 4,2 millió fő nem keresett munkát, míg a munkát k száma 622 ezret tett ki, ez a nem foglalkoztatott népesség 13 százalékát jelentette. A munkát k közül 484 ezer fő, a nem foglalkoztatott népesség 10,1 százaléka ténylegesen nek minősült, további 137 ezer fő (2,9 százalék) pedig munkát keresett, de nem felelt meg a rendelkezésre állás kritériumának. A évi népszámlálás több mint 4,8 millió 15 éven felüli nem foglalkoztatott személyt talált, ebből: volt 416 ezer fő (8,6 százalék), nek nem minősülő munkát 208 ezer fő, (4,3 százalék), passzív 39 ezer fő (0,8 százalék). A nem foglalkoztatott 15 éven felüli lakosság fennmaradó nagy többsége (több mint 87 százaléka) nem tudott elhelyezkedni, illetve nem érdeklődött munkalehetőség iránt. A munkát k, valamint a passzív ek hányada a nem foglalkoztatott férfiak körében viszonylag magas volt, egyötödöt résznyi, a nőknek csak egytizede kívánt elhelyezkedni. Az álláskeresés, illetve elhelyezkedés igénye jelentős mértékben függött az életkortól is, a nem foglalkoztatott éves népességnek például mintegy kétötöde kívánt helyzetén változtatni. A évesek, valamint a évesek körében ezt megközelítő arányokat lehetett kimutatni. Nyilvánvaló, hogy az elhelyezkedés problémája döntően a nappali tagozatos tanulmányaikat befejező fiatalokat, vagyis a pályakezdőket, az életpályájuk korai szakaszában lévőket, továbbá a valamilyen okból vé vált középkorú személyeket érintheti. A munkát k nemzetiségi összetételével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a nemzetiség ún. érzékeny adatnak minősült, a nemzetiségi hovatartozást tudakoló kérdésre ezért a válaszadás nem volt kötelező, e témát vizsgálni tehát csak az önkéntes válaszok alapján lehetett. Tekintettel azonban arra, hogy az összeírtak nagy többsége az önkéntesség mellett is vállalkozott nemzetisége meghatározására, lényeges torzításra ebből az okból kifolyólag nem kell számítanunk. A munkát k hányada az egyes nemzetiségi csoportok közül kizárólag a cigány (roma) népességnél volt kiemelkedően magasnak tekinthető: a nem foglalkoztatott cigányok (romák) 29,2 százaléka keresett munkát, ez a teljes népességnél kimutatott arány több mint kétszerese. A passzív ek aránya a nem foglalkoztatott cigány (roma) népesség 4,0 százalékát tette ki, vagyis a teljes népességre számított arány négyszeresét. A évi népszámlálás több mint fél évszázad óta először a népesség vallási (felekezeti) hovatartozását is vizsgálta. A nemzetiséghez hasonlóan ez is érzékeny kérdésnek minősült. A válaszadás önkéntességét tehát a felekezettel kapcsolatos kérdésnél is biztosítani kellett. Az összeírt személynek módja volt arra is, hogy felekezet nélküliként jegyeztesse be magát. A kérdés a magukat valamely felekezethez tartozóként meghatározók körében érdemel elsősorban figyelmet, amely a népességnek mintegy háromnegyedét alkotta. A két legelterjedtebb történelmi felekezethez tartozók, a római katolikusok és reformátusok között a munkát k aránya tekintetében nincs érdemleges különbség. Az átlagosnál magasabb a munkát k hányada a görög katolikus vallású népességben, ez főleg a területi elhelyezkedéssel magyarázható, mivel a görög katolikus vallásúak főleg az ország kevésbé fejlett északkeleti területein (elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) helyezkednek el. A 15 éves és idősebb fogyatékkal élő személyek közül érthető módon az egészségi állapotukra tekintettel a döntő többség nem keres munkát, illetve nem tartozik a ek közé. Ennek ellenére négy százalékuk, több mint 20 ezer fő, ezen belül 12 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy munkát keres, megélhetése érdekében szívesen dolgozna. A munkát fogyatékos személyek olyan fogyatékosok közül kerülnek ki, akiknek fogyatékossága kevésbé súlyos, és úgy gondolják, hogy még ilyen nehéz egészségi állapot mellett is tudnának dolgozni. Leginkább a mozgássérült és a bizonytalan kategóriájú egyéb fogyatékos személyek keresnek munkát, de a gyengénlátók és nagyothallók közül is többen jelezték munkába állási szándékukat. 4

5 A munkakeresés ténye A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb fogyatékos személyek a munkakeresés ténye és a fogyatékosság típusa szerint Mozgássérült Testi fogyatékos Gyengénlátó Egyik szemére nem lát Vak Értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket, siketnéma, néma, beszédhibás Egyéb Munkát nem keres Munkát keres Munkanélküli Egyéb munkát Munkát nem keres 100,0 39,6 7,2 8,6 3,2 1,8 8,6 7,7 2,4 20,9 Munkát keres 100,0 24,8 9,1 13,5 5,4 0,8 6,4 7,3 3,6 29,1 Munkanélküli 100,0 22,8 9,5 13,9 6,0 0,7 5,7 7,9 4,2 29,4 Egyéb munkát 100,0 27,7 8,4 12,9 4,6 0,9 7,2 6,6 2,9 28,8 100,0 38,4 7,3 9,0 3,4 1,7 8,5 7,7 2,5 21,6 A munkát k a munkakeresés időtartama szerint Az elhelyezkedéssel kapcsolatos gondokat jelzi, hogy a évi népszámlálás időpontjában az érintettek többsége legalább fél év óta, sőt jelentős hányada, több mint egyharmada több mint egy év óta keresett munkát. Különösen aggasztónak lehetett tekinteni azoknak a helyzetét, akik két évnél is hosszabb ideje kísérleteztek az elhelyezkedéssel. Az utóbbiak hányada egyhatod részt ért el. Az életkor előrehaladásával az elhelyezkedési lehetőségek általában romlottak, az éveseknek mintegy fele, az 55 éven felülieknek pedig a többsége keresett egy évet meghaladó idő óta munkát. Korcsoport (év) A munkát k a munkakeresés időtartama, nem és korcsoport szerint 1 hónapnál rövidebb ideje 1 5 hónapja 6 11 hónapja 1 évnél rövidebb ideje hónapja hónapja Több mint 2 éve Ismeretlen ideje keres munkát ,0 18,1 32,8 24,8 75,7 14,1 2,2 6,1 1, ,0 16,9 33,0 19,4 69,3 14,3 2,8 11,9 1, ,0 12,9 29,6 18,4 61,0 16,1 3,5 17,7 1, ,0 11,7 26,7 17,2 55,6 16,1 4,0 22,6 1, ,0 10,5 23,7 16,5 50,7 16,3 4,1 27,0 2, ,0 10,7 20,8 15,6 46,9 16,1 4,3 30,2 2,5 60 X 100,0 15,7 17,5 15,0 48,1 16,9 3,5 26,1 5,4 100,0 14,0 29,4 18,6 62,1 15,4 3,4 17,3 1,8 Férfi ,0 17,3 32,2 24,5 74,1 14,9 2,4 6,6 1, ,0 15,9 32,8 19,2 67,9 14,6 2,9 12,9 1, ,0 12,6 30,1 18,2 61,0 15,8 3,6 17,9 1, ,0 11,7 27,5 17,0 56,1 15,7 4,1 22,4 1, ,0 10,7 24,3 16,9 51,8 15,8 4,0 26,5 2, ,0 9,9 20,9 15,6 46,4 15,8 4,4 31,4 2,0 60 X 100,0 15,0 18,8 13,9 47,7 16,4 3,4 27,0 5,6 100,0 13,6 29,8 18,5 61,9 15,3 3,5 17,6 1,8 Nő ,0 19,4 33,8 25,2 78,5 12,7 1,8 5,3 1, ,0 18,7 33,2 19,8 71,7 13,9 2,6 10,1 1, ,0 13,2 29,0 18,7 60,9 16,6 3,4 17,4 1, ,0 11,7 25,7 17,4 54,8 16,7 4,0 22,8 1, ,0 10,3 22,8 16,1 49,2 17,0 4,1 27,7 2, ,0 13,4 19,9 15,5 48,7 17,2 4,0 26,2 3,9 60 X 100,0 16,5 15,8 16,5 48,8 17,7 3,6 24,9 5,1 100,0 14,7 28,9 18,8 62,4 15,6 3,3 16,9 1,8 5

6 A két nem között a munkakeresés időtartama tekintetében lényeges eltérés nem érzékelhető. A nők helyzete egy árnyalattal kedvezőbb, mert közöttük valamivel magasabb az egy éven belül munkát k aránya, mint a férfiak körében. A munkát k a munkába állás lehetséges ideje szerint A népszámlálás alkalmával összeírt 624 ezer fős 15 éven felüli munkát népesség kétharmad része (66,7 százaléka), 416 ezer fő megfelel a rendelkezésre állás nemzetközi kritériumának (két hét). További 6,1, illetve 6,4 százalékot (38 ezer, illetve 40 ezer főt) érdemben szintén nek lehet tekinteni, mert az ezekbe a csoportokba tartozók az adatfelvétel alkalmával úgy nyilatkoztak, hogy bár nem két héten belül, de három-négy hét, vagy egy-három hónap múlva munkába tudnának állni. A munkába állás lehetséges idejének eltolódásának okai e kategóriák esetében különfélék lehetnek. Feltehetően az esetek jelentős részében szerepet játszhat a lakáskérdés, esetleg az egészségi állapot, vagy az ellátásra szoruló hozzátartozók helyzetének megoldatlansága. Vitatható azoknak a helyzete, akik hosszabb, három hónapot is meghaladó időhatárt jelöltek meg a munkába állásra vonatkozóan (24 ezer fő, 3,8 százalék). Végül: a munkát k viszonylag nagy hányada, 17 százaléka (106 ezer fő), nem tudott vagy nem kívánt megjelölni olyan időpontot, amikor munkába állhatna. Ez utóbbiaknál megkérdőjelezhető a valós, aktív munkakeresés ténye; érdemben inkább a passzív ekhez lennének sorolhatók. 15 éves és idősebb nem foglalkoztatott, munkát népesség a munkába állás lehetséges ideje és korcsoport szerint Korcsoport (év) két héten belül három-négy hét múlva Mikor tudna munkába állni? egy-három hónap múlva három hónap vagy annál hosszabb idő múlva nem tudja X ,0 68,1 5,1 4,8 3,9 18, ,0 68,7 6,0 6,2 5,1 14, ,0 66,5 6,7 7,1 4,5 15, ,0 66,8 6,6 7,1 3,9 15, ,0 68,3 6,3 6,6 2,9 16, ,0 67,7 5,5 5,9 2,6 18, ,0 63,6 4,9 4,7 2,2 24,5 60 X 100,0 23,8 2,3 2,0 4,3 67,7 100,0 66,7 6,1 6,4 3,8 17,0 A ség nem és korcsoport szerint A évi népszámlálás az évi népszámláláshoz és az évi mikrocenzushoz hasonlóan azt bizonyította, hogy a férfiak sége nagyobb mértékű, mint a nőké. A 416 ezer közül 256 ezer (61,5 százalék) férfi volt, és csak 160 ezer (38,5 százalék) került ki a nők közül. A férfiak ségi rátája 11,3 százalék, a nőké 8,7 százalék volt. 6

7 A korcsoportos adatok egyértelműen a fiatalok átlagosnál nagyobb mérvű ségére utalnak. A évesek ségi rátája közel egyharmados (32,3 százalék) értéket mutat, amit érthetővé tesz az a körülmény, hogy az ilyen korban munkába lépni szándékozók lényegében olyan pályakezdők, akik nem rendelkezhetnek magasabb iskolázottsággal, vagy szakképzettséggel. A évesek ségi rátája (15,5 százalék) még mindig az átlagos érték másfélszeresét jelenti, de a éveseké (11 százalék) csupán kevéssel haladja meg az átlagos szintet. Összességében a fiataloknál, akár a éveseket, akár a éveseket vesszük tekintetbe, az átlagosnál kedvezőtlenebb séggel kell számolni (17,9, illetve 14,4 százalékos ségi ráta). A középgenerációhoz sorolható korcsoportoknál (30 49 évesek) a ségi ráta együttes értéke 9,1 százalék, 1 százalékponttal alacsonyabb az átlagosnál. Ezen belül a évesek ségi rátája megfelel az átlagos szintnek, majd a korral együtt haladva fokozatosan csökken: a éveseké csak 8 százalék. Bizonyos, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, jelentős részben szakképzett és rendszerint munkaképességük teljében lévő középkorú dolgozókat általában viszonylag kevéssé fenyegeti az állásvesztés veszélye. Egyes munkaterületeken azonban a középgeneráció is veszélyeztetett lehet. Ez vonatkozik a piaci viszonyok miatt felszámolásra kerülő cégek dolgozóira. Figyelembe kell venni, hogy az ilyen esetekben a pályamódosítás főleg a évesek esetében problémát okozhat. Az 50 éven felüliek ségi rátája viszonylag alacsony: 6 7 százalék körüli értéket mutat. Ez azonban nem érzékeltetheti valós helyzetüket. Egyrészt utalni kell arra, hogy az állásukat, munkájukat elvesztők jelentős része e korcsoportokban jogosultságot szerezhetett a korkedvezményes nyugdíj, előnyugdíj igénybevételére. Az állásukat elvesztő 50 éven felüli dolgozók, amennyiben az öregségi nyugdíj korhatárát még nem érték el, a ség helyett érthető módon inkább a korhatár előtti nyugdíjazás valamelyik formáját választották az elmúlt évek során. Kétségtelen továbbá, hogy az 50 éven felüli évjáratoknál fokozódik a tartós egészségromlás, megrokkanás veszélye, érthető tehát náluk a rokkantnyugdíjban részesülők viszonylag nagy hányada. Az 1990-es években a rokkantnyugdíjazás iránti kérelmek a korábbiaknál nagyobb száma mögött nyilvánvalóan nem kevés esetben a ség elkerülésének szándéka állt. Indokolt itt utalni az előbbiekből következő azon tényre is, hogy az 50 éven felüli életkorban vé válók ha nincs módjukban a nyugdíjba vonulás valamelyik formáját választani eleve hátrányos helyzetbe kerülnek, ami megnyilvánulhat a tartós ségben, sőt esetleg a munkaerőpiacról való kiszorulásban, ami a passzív séget, reményt vesztettek csoportjába jutást is jelentheti. Korcsoport (év) A 15 éves és idősebb gazdaságilag aktív és a gazdaságilag nem aktív népesség, valamint a ségi ráta megoszlása korcsoportok szerint Gazdaságilag aktív együtt foglalkoztatott Gazdaságilag nem aktív Munkanélküliségi ráta ,0 12,3 8,3 4,0 87,7 32, ,0 60,7 51,3 9,4 39,3 15, együtt 100,0 38,8 31,9 6,9 61,2 17, ,0 73,9 65,8 8,1 26,1 11, együtt 100,0 51,0 43,7 7,3 49,0 14, ,0 76,8 69,2 7,7 23,2 10, ,0 80,2 72,4 7,8 19,8 9, ,0 80,0 72,7 7,3 20,0 9, ,0 76,4 70,3 6,1 23,6 8, együtt 100,0 78,2 71,1 7,2 21,8 9, ,0 66,2 61,7 4,5 33,8 6, ,0 32,6 30,7 2,0 67,4 6, együtt 100,0 50,7 47,3 3,3 49,3 6,6 100,0 40,3 36,2 4,1 59,7 10,1 7

8 A ek iskolázottsága A legmagasabb iskolai végzettség a ség alakulása tekintetében lényeges differenciáló tényezőként értékelhető. Az általános iskola 8 évfolyamát végzett, vagy annál alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező 15 éves és idősebb gazdaságilag aktív népességnek közel egyötöde volt 2001-ben : a ségi ráta értéke náluk 19,1 százalékot tett ki, az átlagos szint közel kétszeresét. Az érettségi nélkül középfokú szakképzettséget szerzettek ségének mértéke már csak kevéssé haladja meg az átlagot, az érettségizetteké az átlagosnál alacsonyabb volt. A legelőnyösebb helyzetben az egyetemet, főiskolát végzettek vannak. A felsőfokú végzettségűek ségi rátája (2,2 százalék) nem sokkal haladta meg az átlagos szint egyötödét. Az iskolázottság differenciáló hatása a férfiaknál még erőteljesebben jelentkezik, mint a nőknél. Az alacsony iskolázottság a férfiak esetében fokozott hátránnyal jár. A foglalkoztatottak és a ek legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Foglalkoztatott Munkanélküli Munkanélküliségi ráta Általános isk. 8. évfolyam vagy alacsonyabb ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,5 érettségivel ,7 Egyetem, főiskola stb , ,1 Férfi Általános isk. 8. évfolyam vagy alacsonyabb ,6 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,8 érettségivel ,6 Egyetem, főiskola stb , ,3 Nő Általános isk. 8. évfolyam vagy alacsonyabb ,1 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,7 érettségivel ,8 Egyetem, főiskola stb , ,7 A munkát k, a ek kiegészítő tevékenysége A 15 éves és idősebb személyeket a évi népszámlálás abból a szempontból is összeírta, hogy a cenzus eszmei időpontját megelőző évben végeztek-e valamilyen mezőgazdasági munkát. Az erre a kérdésre igen választ adókat a mezőgazdasági munkával eltöltött munkanapok száma szerint is besorolták. A mezőgazdasági munkát kiegészítő jelleggel a foglalkoztatottak főfoglalkozásuk mellett is végezhették, ezenkívül foglalkoztatottnak nem minősülő személyek k és ek szintén folytathattak mezőgazdasági tevékenységet. 8

9 A munkakeresés ténye A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye és a mezőgazdasági munkavégzés szerint nem végzett végzett Mezőgazdasági munkát 90 napnál kevesebbet 90 napot vagy többet összesen összesen X Munkát nem keres Munkát keres egyéb munkát Együtt Munkát nem keres 100,0 82,0 18,0 12,8 5,5 7,2 5,3 2,5 2,8 Munkát keres 100,0 79,8 20,2 14,5 6,3 8,2 5,7 2,8 2,9 egyéb munkát 100,0 81,7 18,3 13,0 5,6 7,3 5,4 2,6 2,8 Együtt 100,0 80,4 19,6 14,0 6,1 7,9 5,6 2,7 2,9 100,0 81,8 18,2 12,9 5,6 7,3 5,3 2,5 2,8 A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség közel egynegyede végzett valamilyen szintű mezőgazdasági tevékenységet az összeírást megelőző évben. 5 százalék körüli azoknak az aránya, akik már komolyabb, lényegében tevékenységnek is felfogható, 90 napnál több napig végeztek mezőgazdasági munkát. A 416 ezer közül mintegy 84 ezer fő (20 százalék) tevékenykedett a mezőgazdaságban, ebből közel 24 ezren (5,7 százalék) 90 vagy több munkanapot teljesítettek, ez az év egészét tekintve jelentős lekötöttségként értékelhető. Az adatok jól érzékeltetik a eknek azt a törekvését, hogy ségük ideje alatt is valamilyen megélhetési forrást találjanak. Ugyanilyen szempontból értékelhető a évi népszámlálás során felvett azon információ, mely az összeírást megelőző évben végzett alkalmi munkavégzésre vonatkozott: ez az adat ugyan nem köthető közvetlenül a népszámlálás eszmei időpontjában fennálló állapothoz, de közvetett formában információt szolgáltat arról, hogy az eszmei időpontban munkát knek, illetve eknek milyen lehetőségük volt a megelőző évben az alkalmi munkavégzésre. A munkakeresés ténye A nem foglalkoztatott 15 éves és idősebb népesség a munkakeresés ténye, az alkalmi munkavégzés és nemek szerint Alkalmi munkát Alkalmi munkát Alkalmi munkát Férfi Nő nem nem nem végzett végzett végzett végzett végzett végzett Munkát nem keres Munkát keres egyéb munkát Együtt Munkát nem keres 100,0 96,0 4,0 100,0 94,5 5,5 100,0 97,0 3,0 Munkát keres 100,0 82,5 17,5 100,0 78,2 21,8 100,0 89,4 10,6 egyéb munkát 100,0 85,2 14,8 100,0 80,1 19,9 100,0 91,1 8,9 Együtt 100,0 83,4 16,6 100,0 78,8 21,2 100,0 90,0 10,0 100,0 94,4 5,6 100,0 91,6 8,4 100,0 96,3 3,7 9

10 Az adatokból jól látható, hogy a munkát k, illetve a ek jelentős része, kb. egyhatoda végzett valamilyen alkalmi munkát. Nagyon valószínű, hogy ezt a tevékenységet főleg akkor végezték, mikor kikerültek a foglalkoztatottak köréből és a munkakeresés stádiumában voltak. A ek említést érdemlő hányada (közel 73 ezer fő, 17,5 százalék) végzett az összeírást megelőző évben valamilyen egyéb alkalmi jellegű tevékenységet. A ség területi alakulása A ség alakulásának területi aspektusai arra vallanak, hogy azok a sajátosságok, amelyeket az évi mikrocenzus megállapított, továbbra is érvényesek. A ség leginkább az ország északkeleti területeit, továbbá a kisebb települések elsősorban községek népességét érinti. Noha országosan a ség mértéke némileg enyhült, a területi különbségek részben növekedtek. Jellemző például, hogy 1996-ban a eknek közel 38 százalékát, 2001-ben már több mint 40 százalékát az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió népességéhez tartozók alkották. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 2001-ben a gazdaságilag aktív népesség egyhatoda (16,6 százalékos, illetve 16,1 százalékos ségi ráta) volt. A ségi ráta értéke Dél-Dunántúlon (11,8 százalék) és Dél-Alföldön (11,2 százalék) is meghaladta az országos átlagot. Jóval kedvezőbb azonban a helyzet Nyugat-Dunántúlon, amit a régiók vonatkozásában legalacsonyabb ráta (5,7 százalék) is jelez. Az előbbinél kissé nagyobb a ség Közép-Magyarországon (6,8 százalék), bár itt meghatározó a főváros szerepe, ahol e mutató értéke csak 6,3 százalék. A Közép-Dunántúl sége 7,1 százalékos rátával alig tér el Közép-Magyarországétól. A férfiak sége mindegyik régióban magasabb, mint a nőké. E különbség főleg Észak-Magyarországon szembetűnő, itt a férfiak ségét még mindig befolyásolja a korábban döntően férfi munkaerőt foglalkoztató kohászati, bányászati üzemek állás nélkül maradt dolgozóinak problémája. A különbségek még nyomatékosabban kifejezésre jutnak, ha a régiókon belül a sajátos helyzetben lévő megyékre külön is utalunk. Észak-Alföldön Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ségi rátája a régió összességében is kedvezőtlen ségi rátájánál még több mint 2 százalékponttal magasabb (18,4 százalék). Az ország megyéi közül a leghátrányosabb a helyzet Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a megye ségi rátája ugyanis (19,8 százalék) az ország mindegyik megyéjét meghaladja. Külön figyelmet érdemel, hogy míg a megyékben általában az országos tendenciának megfelelően 1996 óta csökkent a ség, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lényegében változatlan maradt. A évi információk is arra vallanak, hogy a ség a legkevésbé a nyugati országrész egyes megyéinek népességét érintette: Nyugat-Dunántúlon Vas megye ségi rátája 4,4 százalékot, Győr-Moson- Sopron megye rátája 5,1 százalékot tett ki. A ségi ráta régiók és nemek szerint Régió Férfi Nő Közép-Magyarország 6,8 7,4 6,2 Közép-Dunántúl 7,1 7,6 6,3 Nyugat-Dunántúl 5,7 6,3 5,0 Dél-Dunántúl 11,8 13,2 10,1 Észak-Magyarország 16,6 19,1 13,4 Észak-Alföld 16,1 18,3 13,2 Dél-Alföld 11,2 12,1 10,1 Magyarország összesen 10,1 11,3 8,7 kerületek (VII., VIII. kerület) magasabb (közel 9 százalékos) ségi rátája. Ezek a mutatók a Pest megyében vagy akár a fővárosban tapasztalható szintnél is mérsékeltebb ségről tanúskodnak. A népszámlálás ellentétben a mikrocenzussal és más képviseleti mintán alapuló felmérésekkel kisebb területi egységek (fővárosi kerületek statisztikai kistérségek) ségének a vizsgálatára is lehetőséget biztosít. A fővárosban szembetűnő a Buda belső részét, a budai hegyvidéket magukba foglaló kerületek (I., II., XI., XII. kerület) és a Belváros (V. kerület) 3 5 százalék közötti, vagyis Budapest átlagánál (6,3 százalék) alacsonyabb, a hátrányos szociális összetételű és kedvezőtlen konstruktúrájú 10

11 A hátrányos helyzetű megyék egyes kistérségeinek az adatai rávilágítanak arra, hogy az adott megyén belül melyek azok a területek, ahol a népesség sége különösen kritikus méreteket ölt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségei közül a megye átlagát is lényegesen meghaladó, 30 százalék feletti, illetve százalék közötti ráták mutathatók ki az encsi (30,3 százalék), a szikszói (27,5 százalék) az edelényi (26,7 százalék), és a szerencsi (25,9 százalék) kistérségben. Az ugyancsak hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 18,4 százalékos ségi rátájához viszonyítva a megye néhány kistérségének arányai arra vallanak, hogy lényegében körülhatárolhatók azok a területek, ahol a legsúlyosabb gondokkal kell szembesülni. A 25 százalékos értéket itt három kistérség ségi rátája haladja meg: a vásárosnaményi kistérség 28,2 százalékkal, a csengeri 27,3 százalékkal, a fehérgyarmati 25,5 százalékkal. E kistérségek előnytelen földrajzi fekvése egyéb tényezők mellett már önmagában indoka lehet a megye átlagát is messze meghaladó ségnek. A kistérségi adatok értékelése feltárhatja, hogy a ség tekintetében a viszonylag nem hátrányos, vagy csak kevéssé hátrányos helyzetű megyékben is lehetnek olyan körzetek, amelyek területén súlyos séggel kell számolni. Baranya megye ségi rátája (12,1 százalék) az országos szintet meghaladja ugyan, de nem sorolható a legkedvezőtlenebb séget mutató megyék közé. A sellyei kistérségben azonban a megyei arány kétszeresét is meghaladó (25,5 százalékos) a ségi ráta. Hajdú-Bihar megyében a megye meglehetősen magas átlagától (15,3 százalék) is lényegesen magasabb (26,3 százalékos) a ségi ráta a polgári kistérségben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tiszafüredi kistérség ségi rátája (25,1 százalék), amely a megye arányát (14,2 százalék) ugyancsak számottevően felülmúlja, rávilágít arra, hogy a megyén belül hol kell a legkritikusabb helyzettel számolni. Más megyékben ha nincsenek is ilyen kiugróan magas értékek a kistérségek között differenciák jelzik, hogy a megyei átlagok mögött meglehetősen jelentős területi eltérések húzódnak meg. Bács-Kiskun megyében például a legrosszabb helyzetben lévő kistérség (Bácsalmás) ségi rátája (20,2 százalék) több mint két és félszeresre a legkedvezőbbnek (Kiskunfélegyháza: 7,8 százalék). A megye átlagához (10,8 százalék) képest tehát lényeges a szóródás. Közel hasonló mértékű különbségek észlelhetők Békés megyében is, ahol a kistérségi ráták 10,6 százalék (Békéscsaba) és 21,1 százalék (Mezőkovácsháza) között ingadoznak, míg a megyei átlag 13,6 százalékot tesz ki. A területi vizsgálatoknál a települések nagysága, igazgatásban elfoglalt helyzete szerinti értékelés is meghatározó jelentőségű. A fővároson kívül külön érdemes vizsgálni a megyeszékhelyeket és a többi megyei jogú várost, az egyéb városokat és községeket. Ezek szerint a ségi ráta a évi népszámlálás alapján a fővárosban 6,3 százalék, megyeszékhelyeken és más megyei jogú városokban 8,4 százalék, többi városban 10,6 százalék, községekben 13,2 százalék volt. Az adott térség ségi viszonyai a centrális jellegű városokat, a többi várost is befolyásolják, a leghatározottabban azonban a községekben jutnak kifejezésre. Baranya megyében például Pécs ségi rátája 7,8 százalékot, a többi városé 12,0 százalékot, a községeké 17,5 százalékot ért el, a 12,1 százalékos megyei átlag mellett. Hajdú-Bihar megyében Debrecen 10,0 százalékos rátájával szemben a többi város 16,6 százalékos és a községek 23,0 százalékos rátája állt (a megyei átlag 15,3 százalék volt). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyháza sége (10,8 százalékos ráta) jóval a megyei átlag (18,4 százalék) alatt maradt, a többi városé (15,9 százalék) sem érte el a megyei szintet, a községeké viszont (24,4 százalék) a magas megyei séghez képest is rendkívül kedvezőtlen értéket mutatott. A ek háztartási, családi kötődései, lakáskörülményei A népszámlálási típusú felvételek nagy előnye, hogy az adatfelvétel nem csak egy-egy személy demográfiai, foglalkozási jellemzőit tudja bemutatni, hanem a tágabb családi környezetről is számot tud adni. Azáltal, hogy a népszámlálás során a lakások adatait is felvesszük, lehetőség van a lakáskörülmények vizsgálatára is. 11

12 A ek helyzetét jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen családi környezetben élnek, milyenek a lakáskörülményeik. Könnyen belátható, hogy más annak a nek a helyzete, aki egyedül vagy kisebb gyermekeivel együtt élve csak magára számíthat, mint az, aki tevékenységet folytató vagy nyugdíjszerű jövedelemmel rendelkező házastársával, esetleg már felnőtt, szintén dolgozó gyermekeivel él együtt. A évi népszámlálás lehetőséget biztosít arra, hogy viszonylag részletesen elemezzük ezt a témát és további információkkal egészítsük ki a séggel kapcsolatos ismereteinket. E fejezetben a munkát k közül a nemzetközi fogalmi rendszer szerint behatárolt ek helyzetét elemezzük, azokét, akik magánháztartásban, családban élnek. (Az adatok nem tartalmazzák az ún. intézeti háztartásban élő személyeket.) A háztartások és a háztartásban élők helyzete A évi népszámlálás adatai szerint 3 millió 863 ezer magánháztartásban élt a népesség túlnyomó többsége (97,5 százalék), az intézeti háztartásban élők száma 249 ezer fő volt. Az évi népszámláláshoz képest a népesség csökkenéséhez hasonlóan a háztartások száma is kismértékben csökkent, 1996-tól lényegében nem változott. Az elmúlt évtizedben is folytatódott az a jelenség, hogy csökkent a családháztartások, ezen belül a több családot magukba foglaló háztartások aránya, és emelkedett az egyszemélyes háztartások hányada. A háztartások a) háztartás-összetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 1990, 1996, 2001 Év, háztartás-összetétel foglalkoztatott Csak eltartott Foglalkoztatott van van, van nincs van nincs, van Foglalkoztatott nincs, és van 1990 Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat együtt 100,0 49,0 0,2 21,2 0,1 1,8 0,4 26,9 0,5 Egy szülő gyermekkel 100,0 57,5 1,0 10,6 1,5 1,9 0,6 25,8 1,2 Egy családból álló háztartás együtt 100,0 50,3 0,3 19,6 0,3 1,8 0,5 26,7 0,6 Két vagy több családból álló háztartás 100,0 19,0 0,2 2,4 0,0 2,2 3,5 71,9 0,8 Családháztartás összesen 100,0 49,2 0,3 19,0 0,3 1,8 0,6 28,3 0,6 Egyszemélyes háztartás 100,0 34,0 1,7 59,2 5,1 Egyéb összetételű háztartás 100,0 15,3 0,5 32,3 5,7 1,0 0,3 42,3 2,5 Nem családháztartás összesen 100,0 31,4 1,6 55,5 5,2 0,1 0,0 5,8 0,3 100,0 44,2 0,7 29,3 1,6 1,3 0,4 22,0 0, Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat együtt 100,0 34,3 1,3 26,0 0,2 6,1 1,8 26,9 3,4 Egy szülő gyermekkel 100,0 40,3 3,8 19,3 1,5 4,1 1,3 23,8 5,8 Egy családból álló háztartás együtt 100,0 35,2 1,7 25,0 0,4 5,8 1,7 26,4 3,8 Két vagy több családból álló háztartás 100,0 8,8 0,7 5,7 0,1 4,7 13,5 60,3 6,1 Családháztartás összesen 100,0 34,0 1,7 24,2 0,4 5,8 2,2 27,8 3,9 Egyszemélyes háztartás 100,0 22,5 3,2 70,7 3,6 Egyéb összetételű háztartás 100,0 8,5 0,9 42,6 4,1 2,3 0,1 33,8 7,7 Nem családháztartás összesen 100,0 21,2 3,0 68,1 3,6 0,2 0,0 3,1 0,7 100,0 30,3 2,0 36,8 1,3 4,2 1,6 20,7 3, Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat együtt 100,0 36,1 0,9 25,3 0,1 5,1 1,6 27,8 3,1 Egy szülő gyermekkel 100,0 41,7 3,1 18,6 1,1 4,1 1,4 25,8 4,3 Egy családból álló háztartás együtt 100,0 37,0 1,3 24,2 0,3 5,0 1,6 27,5 3,3 Két vagy több családból álló háztartás 100,0 10,9 0,3 7,2 0,0 3,9 11,2 60,4 6,0 Családháztartás összesen 100,0 35,8 1,2 23,5 0,3 4,9 2,0 28,9 3,4 Egyszemélyes háztartás 100,0 26,2 3,0 67,0 3,8 Egyéb összetételű háztartás 100,0 12,0 0,8 39,2 2,1 1,7 0,5 36,2 7,5 Nem családháztartás összesen 100,0 24,8 2,8 64,3 3,7 0,2 0,0 3,5 0,7 100,0 32,6 1,7 35,4 1,3 3,5 1,4 21,6 2,6 a) A különböző gazdasági aktivitási összetételű háztartásokban eltartott személyek is lehetnek. 12

13 A népesség korstruktúrájából, de főképpen a gazdasági rendszerváltozásból adódó következmények eredményeképpen az 1990-es évtized első felében megváltozott a háztartásokban élők gazdasági aktivitás szerinti összetétele és 1996 között jelentősen csökkent 44 százalékról 30 százalékra azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben csak foglalkoztatott személy volt, ezzel párhuzamosan emelkedett 29 százalékról 37 százalékra a csak ket magukba foglaló háztartások aránya. Az évtized második felében ezek az arányok kevésbé változtak, amely azt jelzi, hogy az igazi drámai átalakulás a gazdasági aktivitás szempontjából az évtized első felére volt jellemző. Az adatokat háztartástípusonként vizsgálva látható, hogy a háztartásokban élők többsége ún. családháztartásokban él, ugyanakkor az ún. egyszemélyes háztartások aránya is jelentős. Ezt alátámasztja az is, hogy azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben személy volt 1990 és 1996 között, 3 százalékról 10,8 százalékra nőtt, ugyanakkor 2001-re ez a mutató csak kismértékben, 9,2 százalékra esett vissza. Így a évi népszámlálás adatai szerint 3862 ezer háztartásban lakó 9945 ezer személy közül 1233 ezer személy élt olyan háztartásban, amelyben volt. Ez azt jelenti, hogy a lakásban élő népesség 12 százaléka valamilyen módon érintett volt a séggel kapcsolatos élethelyzetet tekintve (1996-ban ez az arány 14 százalék volt). A munkát k teljes körében az említett arány még magasabb. A háztartások oldaláról: a magyar társadalom jelentős rétege kénytelen szembesülni a ség problémájával oly módon, hogy olyan háztartásban (családban) él, ahol legalább egy személy él. Háztartás-összetétel A háztartások háztartás-összetétel, gazdasági aktivitási összetétel és a ség előfordulása szerint, 1990, 1996, 2001 Háztartások összesen százalék Ebből: háztartások Ebből: háztartások Háztartások Háztartások vel Ebből: háztartások vel vel együtt az öszszes összes szes összesen együtt összesen együtt az az ösz- háztartás háztartás háztartás százalék százalék %-ában %-ában %-ában Egy családból álló háztartás házaspár és élettársi kapcsolat együtt 58,7 57,6 2,9 57,8 67,6 12,6 57,0 66,0 10,7 egy szülő gyermekes családok 10,6 16,6 4,7 10,4 14,5 15,0 10,7 14,9 12,9 Együtt 69,2 74,2 3,2 68,2 82,1 13,0 67,7 80,9 11,0 Két vagy több családból álló háztartás 2,6 5,8 6,7 3,0 7,4 26,0 3,2 7,4 21,5 Családháztartás összesen 71,8 80,0 3,3 71,2 89,5 13,6 70,9 88,3 11,5 Egyszemélyes háztartás 24,3 14,3 1,7 26,1 7,8 3,2 26,2 8,4 3,0 Egyéb összetételű háztartás 3,9 5,7 4,3 2,7 2,7 11,0 2,9 3,2 10,5 Nem családháztartás összesen 28,2 20,0 2,1 28,8 10,5 4,0 29,1 11,7 3,7 100,0 100,0 3,0 100,0 100,0 10,8 100,0 100,0 9, és 1996 között a eket magukba foglaló háztartások összetétele lényegesen megváltozott. Jelentősen megnőtt az egy családból álló háztartások közé tartozó házaspáros családok aránya, és lényegesen csökkent az egyszemélyes háztartások hányada. Némi emelkedést mutat ebben a körben azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben két vagy több család volt. Ezek a változások összefüggésben vannak azzal, hogy a ség jelentős elterjedése miatt az átlagos családtípusnak tekinthető egy családból álló háztartásba tartozó házaspáros családokat egyre jobban érintette a ség. Az 1996-ban kialakult arányok 2001-re kevésbé változtak, kissé csökkent a családháztartások, és némileg nőtt az egyszemélyes háztartások aránya a eket magukba foglaló háztartások körében. A háztartások ún. ségi rátája alapján kimutatható, hogy 1996 és 2001 között minden háztartástípusban csökkent a eket magukba foglaló háztartások aránya, és az is megállapítható, hogy a ség általi érintettség háztartástípusonként eléggé eltérő. 13

14 A két vagy több családból álló háztartások között a legnagyobb a ség által érintett háztartások hányada. Ez egyfelől annak tudható be, hogy főleg a ség által jobban érintett, alacsonyabb iskolázottságú, falun élő lakosság él ilyen háztartásokban, másfelől viszont ezekben a háztartásokban rendszerint két vagy több foglalkoztatott is él, ami által a ség előfordulásának a lehetősége is nagyobb, mint az egycsaládos háztartásoknál. Ez egyben azt is jelentheti, hogy az egyik kiesése többs modell esetében általában nem idéz elő kritikus helyzetet, hiszen a többiek jövedelmére a háztartás még számíthat ben eket is magukba foglaló, két vagy több családból álló háztartások 70 százalékában élt legalább egy foglalkoztatott személy. Aggasztóbbnak tűnik az egycsaládos háztartásban élő egyszülős családok átlagon felüli veszélyeztetettségi aránya, mert ezeknél a családoknál többnyire az egyedüli kiesésével kell szembenézni. (A évi népszámlálás adatai szerint a eket magukba foglaló egyszülős családok 24 százalékában csak, további 34 százalékában a személyen kívül legalább egy volt.) Megnevezés A lakásban lakó háztartások gazdasági aktivitási összetétele a lakás szobaszáma és komfortossága szerint, 1996, 2001 foglalkoztatott Csak eltartott Foglalkoztatott van van, van nincs van nincs, van Foglalkoztatott nincs, és van 1996 Lakás szobaszáma 1 14,7 11,0 29,1 21,6 26,2 9,0 5,1 7,4 17,0 2 42,6 37,2 43,1 49,9 42,9 39,2 31,8 38,0 47,9 3 30,5 35,1 21,5 22,5 21,9 37,1 43,8 37,1 27,7 4 X 12,3 16,7 6,3 5,9 9,0 14,7 19,3 17,5 7,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Komfortosság összkomfortos 47,6 62,2 30,3 32,5 45,1 57,4 50,2 54,7 32,8 komfortos 31,2 27,7 22,9 35,8 27,4 26,7 30,4 30,4 28,4 félkomfortos 4,6 2,2 7,0 6,8 3,1 3,5 3,9 3,7 7,7 komfort nélküli 14,7 6,4 34,9 22,6 21,7 9,7 13,2 9,5 28,5 szükség- és egyéb lakás 2,0 1,5 4,9 2,3 2,7 2,7 2,3 1,8 2, Lakás szobaszáma 1 11,2 9,5 23,8 16,0 20,1 7,3 3,6 5,3 13,5 2 40,6 35,6 45,0 49,3 47,7 36,7 29,8 34,3 44,6 3 32,0 33,4 23,4 26,7 23,6 37,0 42,3 38,1 31,6 4 X 16,2 21,5 7,8 8,0 8,5 19,0 24,3 22,3 10,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Komfortosság összkomfortos 51,7 65,3 32,8 37,4 51,8 57,6 52,4 57,6 29,8 komfortos 30,1 25,5 29,2 35,7 28,6 27,3 28,4 28,6 30,5 félkomfortos 5,0 2,6 7,4 7,2 3,7 4,3 5,9 4,3 8,8 komfort nélküli 9,5 3,6 24,5 15,2 11,3 7,3 9,9 6,2 25,8 szükség- és egyéb lakás 3,7 3,0 6,2 4,4 4,6 3,5 3,5 3,2 5,0 Bár mint láttuk, a eket is magukba foglaló egyszemélyes háztartások aránya csekély, ám az a több mint 30 ezer személy, aki egy háztartásban ként egyedül él, igen nehéz helyzetben van, mivel többnyire csak saját magára számíthat. 14

15 A ek többsége olyan háztartásban él, ahol csak egy személy található ben a eket magukba foglaló háztartások döntő többségében, 86,9 százalékában egy élt óta ez az arány lényegében nem változott. Érthető módon azokban a háztartásokban található több, amelyek több családból állnak, például a két és több családból álló háztartások 27 százalékában volt kettőnél több. Különösen azokban a háztartásokban nehéz a helyzet, ahol mindegyik házasfél, vagy az egyszülős család alkotta háztartásokban a szülőnek nincs munkája. Az egyszemélyes háztartásban élő feltehetően nehezebb helyzetét már korábban említettük. Az évi mikrocenzus és a évi népszámlálás adatai lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a eket magukba foglaló háztartások lakáskörülményeit összehasonlítsuk a többi háztartás lakáshelyzetével. A háztartások gazdasági aktivitási összetétele és néhány jellemző lakásadat összevetése jól mutatja, hogy mennyire különbözőek lehetnek a lakásminőségi mutatók aszerint, hogy milyen gazdasági aktivitású személyekből tevődik össze a háztartás. Általában elmondható, hogy a eket magukba foglaló háztartások lakáshelyzete kedvezőtlenebb a többi háztartásénál, azonban ez a hátrányos helyzet jelentősen függ attól, hogy az adott személy milyen más gazdasági aktivitású háztartástaggal él együtt. A háztartások lakáshelyzetének egyik fontos mutatója az általuk lakott lakás szobaszáma ben a háztartások 11 százaléka élt egyszobás, 41 százaléka kétszobás, 48 százaléka 3 és több szobás lakásban. Ehhez képest a csak eket, valamint a t és t is magukba foglaló háztartásoknál magasabb az egy-, illetve kétszobás lakások aránya. Kedvezőbb helyzetben voltak azok a eket is magukba foglaló háztartások, amelyekben foglalkoztatott személy is élt óta mindegyik gazdasági aktivitású háztartástípusban szobaszám szempontjából általában kedvezőbbek lettek a lakáskörülmények és ez a megállapítás igaz a eket magukba foglaló háztartásokra is. A lakás minőségének komplex értékmérője a komfortosság, amely figyelembe veszi a lakás helyiségeit, a felszereltségi ismérveket és a fűtési módot is. A háztartások lakásainak komfortosság szerinti összetétele is jelzi, hogy a eket magukba foglaló háztartások kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a többi háztartás. Különösen a komfort nélküli lakások esetében mutatható ki jelentős eltérés. A eket magukba foglaló háztartásokban 16 százalék az ilyen típusú lakásokban élő háztartások aránya, a többi háztartásban csak közel 9 százalék ez a mutató. (Meg kell jegyezni, hogy 1996 óta jelentősen javult a helyzet, mivel akkor ezek az arányok kedvezőtlenebbek voltak, 20, illetve 14 százalék.) A háztartások gazdasági aktivitási összetétele azonban ebben az esetben is mutatja, hogy igazán hátrányos helyzetben a személyt magukba foglaló háztartások között azok a háztartások vannak, amelyekben csak személy, vagy és személy él együtt. Ez utóbbiak esetében, ha figyelembe vesszük a szükség- és egyéb lakásokban élőket is, látható, hogy e háztartások közel egyharmada minden komfortot nélkülöző, zömében szoba-konyhás lakásban élt. (Ebben a háztartástípusban 1996 óta viszont ez a mutató lényegében nem változott). Az évi mikrocenzushoz képest ugyan a ek szempontjából is kedvezőbbé váltak a lakásviszonyok, azonban ez a tendencia nemcsak az általában javuló lakáskörülményekkel magyarázható, hanem azzal is, hogy a jobb módú rétegek közül is egyre többen válnak vé, ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetben levő háztartástípusokban, például azokban a háztartásokban, ahol csak és személy él, kevésbé változtak a lakáskörülmények. A háztartás lakáskörülményei nem csak a gazdasági aktivitás, hanem a háztartás-összetétel szerint is különböznek. Adataink szerint a legtöbb háztartástípus kategóriában hátrányosabb helyzetben vannak a eket magukba foglaló háztartások. (Ebből a szempontból 1996 óta nem sokat változott a helyzet, de mint fentebb említettük, a eket magukba foglaló háztartások lakásai is némileg komfortosabbak lettek, különösen és ez mindenképpen nagy eredmény a komfort nélküli lakások aránya esett vissza.) A legnehezebb helyzetben vannak a többnyire egyszemélyes háztartásokat jelentő nem családháztartások, és a két vagy több háztartásban élők, akiknek a lakásaik komfortossága a legrosszabb. Főleg azért nehéz ezeknek a háztartásoknak a helyzete, mert az átlagnál jóval nagyobb a komfort nélküli, illetve szükség-, vagy egyéb lakásban lakó háztartások aránya. A személyt magukba foglaló háztartások között is a jobb lakáskörülmény főleg azokra a háztartásokra jellemző, amelyekben házaspárok élnek együtt gyermekükkel. Ez összefügg azzal, hogy ezekben a háztartásokban inkább fiatalabb, produktív személyek élnek együtt, továbbá ezekben a háztartásokban található leginkább a személy mellett foglalkoztatott is. 15

16 16 Komfortosság A lakásban lakó háztartások háztartási, családi, gazdasági aktivitási összetétel és a lakás komfortossága szerint, 1996, 2001 együtt gyermek nélkül Egy háztartás egy családdal házaspár gyermekkel egy szülő gyermekkel két vagy több családdal nem családháztartás Két vagy több háztartás 1996 Összkomfortos 47,6 53,5 43,9 60,8 48,3 54,5 31,3 51,5 Komfortos 31,2 29,9 36,0 25,9 31,3 27,6 35,0 29,3 Félkomfortos 4,6 3,8 5,4 2,7 4,3 4,3 6,6 3,9 Komfort nélküli 14,7 10,9 13,2 8,7 14,0 11,7 24,5 13,4 Szükség- vagy egyéb lakás 2,0 1,8 1,7 1,8 2,1 1,9 2,6 1,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Munkanélküli személyt magukba foglaló háztartások Összkomfortos 44,4 46,7 39,1 50,0 38,2 44,4 29,4 40,3 Komfortos 27,0 27,2 30,8 26,6 27,4 29,2 25,5 24,3 Félkomfortos 5,4 5,0 6,1 4,4 6,6 5,7 7,0 6,9 Komfort nélküli 20,1 18,1 21,0 16,2 24,0 19,1 33,7 25,2 Szükség- vagy egyéb lakás 3,0 3,0 3,1 2,8 3,8 1,6 4,4 3,3 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Munkanélküli személy nélküli háztartások Összkomfortos 47,9 54,5 44,1 63,1 50,0 58,1 31,4 52,9 Komfortos 31,7 30,3 36,2 25,7 32,0 27,0 35,4 30,0 Félkomfortos 4,5 3,6 5,3 2,4 3,8 3,7 6,6 3,5 Komfort nélküli 14,0 9,9 12,8 7,1 12,2 9,1 24,1 11,9 Szükség- vagy egyéb lakás 1,9 1,7 1,6 1,7 1,9 2,0 2,5 1,6 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100, Összkomfortos 51,7 57,0 50,6 62,9 51,3 56,9 37,6 52,1 Komfortos 30,1 28,3 33,7 24,3 30,4 26,0 35,6 28,5 Félkomfortos 5,0 4,3 5,2 3,6 4,9 5,2 6,6 5,2 Komfort nélküli 9,5 7,1 7,3 6,1 9,7 8,6 15,3 10,7 Szükség- vagy egyéb lakás 3,7 3,2 3,3 3,1 3,7 3,2 4,8 3,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Munkanélküli személyt magukba foglaló háztartások Összkomfortos 44,5 47,1 41,7 49,3 43,1 45,1 30,0 38,2 Komfortos 28,7 28,6 31,3 27,6 30,3 27,7 31,6 27,6 Félkomfortos 6,4 5,9 6,1 5,8 6,3 7,4 7,5 7,6 Komfort nélküli 16,0 14,1 15,7 13,3 15,8 16,3 24,2 22,3 Szükség- vagy egyéb lakás 4,4 4,2 5,2 3,9 4,5 3,5 6,7 4,3 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Munkanélküli személy nélküli háztartások Összkomfortos 52,4 58,2 51,0 65,2 52,5 60,1 37,8 53,7 Komfortos 30,3 28,3 33,8 23,7 30,4 25,6 35,8 28,6 Félkomfortos 4,9 4,1 5,2 3,2 4,7 4,7 6,6 4,9 Komfort nélküli 8,8 6,2 6,8 4,9 8,8 6,5 15,0 9,4 Szükség- vagy egyéb lakás 3,6 3,1 3,2 2,9 3,6 3,1 4,8 3,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A eket magukba foglaló háztartások lakáskörülményeiről összefoglalóan azt lehet mondani, hogy általában kedvezőtlenebb a többi háztartásénál, azonban a hátrányos helyzet jelentősen függ attól, hogy ezekben a háztartásokban milyen gazdasági aktivitású személyek élnek együtt. Ugyanakkor meg kell említeni azt a tényt is, hogy Magyarországon a lakásmobilitás rendkívül alacsony, a lakosság jelentős része ritkán vagy egyáltalán nem változtat lakást. Ebből következik, hogy a vé válás és a kedvezőtlenebb lakáskörülmények az esetek egy részében nincsenek szoros kapcsolatban egymással, mivel a személy már akkor is abban az

17 adott lakásban lakott, amikor még nem volt. A kedvezőtlen lakáskörülmények döntő része inkább arra vezethető vissza, hogy a vé válás elsősorban azokat a társadalmi rétegeket érintette, akik eredetileg, a vé válás előtt is rossz lakáskörülmények között laktak. Természetesen ettől függetlenül a ek között lehetnek olyanok, akik tartós ségük miatt kénytelenek lakást változtatni. Az is nagy kérdés, hogy a ek lakáskörülményeiben 1996 óta bekövetkezett kedvező változás mennyire tudható be a lakáshelyzet általános javulásának, és mennyire annak, hogy magasabb státusú rétegeket is elérte a ség réme. A eket magukba foglaló háztartások aránya országon belül változatos képet mutat. Már az első részben is elemeztük a ség alakulásának területi jellemzőit, most érdemes a területi vonatkozásokat a háztartások oldaláról is megvizsgálni. Régió A személyt magukba foglaló háztartások aránya településtípusok szerint, régiónként, 1996, 2001 Megyeszékhely a) Többi város Község Megyeszékhely a) Többi város Község Közép-Magyarország 7,9 7,1 9,2 10,0 6,5 5,7 7,9 8,4 Közép-Dunántúl 11,6 10,3 11,7 12,2 7,2 6,3 7,6 7,6 Nyugat-Dunántúl 9,1 7,9 7,7 10,8 6,2 6,0 6,1 6,4 Dél-Dunántúl 11,0 7,2 10,0 14,0 10,5 7,5 9,9 13,0 Észak-Magyarország 14,6 10,3 15,1 16,4 13,6 11,4 13,1 14,8 Észak-Alföld 14,7 12,3 13,7 17,2 13,3 9,6 13,2 16,1 Dél-Alföld 9,9 7,0 11,1 10,6 9,7 8,1 9,9 10,8 Magyarország összesen 10,8 9,3 11,5 13,2 9,2 6,9 10,1 11,4 a) Közép-magyarországi régió esetében Budapest. A ség alakulásának kedvező változását a háztartások régiónkénti adatai is mutatják. A változás mértéke területenként eltérő, az ország nyugati felében a eket magukba foglaló háztartások aránya jobban csökkent, mint a kedvezőtlenebb helyzetben levő keleti térségben. Különösen igaz ez a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók falvaira, így az Észak-Alföld községeiben a eket magukba foglaló háztartások aránya az évi 17,2 százalékról csak 16,1 százalékra, míg a nyugat-dunántúli régióban ez az arány 10,8 százalékról 6,4 százalékra csökkent. A évi népszámlálás háztartásokkal kapcsolatos adatai is igazolják, hogy ség szempontjából a legkedvezőtlenebb helyzetben az ország északkeleti régiói vannak. A nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió kedvező helyzetét a háztartások oldaláról is ki lehet mutatni. A régiók háztartásokkal kapcsolatos településtípusonkénti adatai is jelzik, hogy a ség általi érintettség főleg a községekre jellemző, bár egyes régiókban pl. dél-alföldi, illetve észak-magyarországi nincs nagy különbség a városok és a községek között. A keleti országrész falvaiban élő lakosság nehéz helyzetét jelzi, hogy például az észak-alföldi régió községeiben élő háztartások 16 százalékában található legalább egy személy. Az egyes régiókban élő ek helyzete a háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetétele alapján is jelentősen eltér egymástól. 17

18 18 Régió A háztartások gazdasági aktivitási összetétele régiók szerint, 1996, 2001 foglalkoztatott Csak eltartott Foglalkoztatott van van, van nincs van nincs, van Foglalkoztatott nincs, és van 1996 Közép-Magyarország 100,0 33,9 1,5 36,2 1,7 3,4 1,1 20,3 2,0 Közép-Dunántúl 100,0 31,6 2,0 32,9 0,9 4,9 1,7 23,0 2,9 Nyugat-Dunántúl 100,0 33,9 1,1 32,4 0,8 4,3 1,8 23,7 1,9 Dél-Dunántúl 100,0 28,1 2,4 38,0 1,1 4,1 1,8 21,8 2,7 Észak-Magyarország 100,0 24,8 2,8 39,8 1,1 5,0 2,1 19,7 4,8 Észak-Alföld 100,0 25,6 2,8 37,8 1,6 4,8 2,3 20,3 4,7 Dél-Alföld 100,0 30,8 2,1 39,3 1,4 3,9 1,2 18,6 2,7 Magyarország összesen 100,0 30,3 2,0 36,8 1,3 4,2 1,6 20,7 3, Közép-Magyarország 100,0 38,2 1,2 32,9 1,5 2,9 1,0 20,8 1,4 Közép-Dunántúl 100,0 36,1 1,2 32,6 0,9 3,2 1,2 23,1 1,6 Nyugat-Dunántúl 100,0 36,7 0,9 31,4 1,0 2,9 1,2 24,7 1,3 Dél-Dunántúl 100,0 28,9 1,9 36,2 1,2 3,8 1,9 23,1 3,0 Észak-Magyarország 100,0 25,7 2,5 39,5 0,9 4,3 1,9 20,3 4,8 Észak-Alföld 100,0 26,2 2,4 38,2 1,3 4,4 1,9 20,9 4,6 Dél-Alföld 100,0 30,2 1,8 38,1 1,5 3,8 1,4 20,5 2,6 Magyarország összesen 100,0 32,6 1,7 35,4 1,3 3,5 1,4 21,6 2,6 A családok és a családban élők helyzete A családok száma 1980-ig folyamatosan, 3 millió fölé nőtt, azt követően azonban tíz év alatt több mint 131 ezerrel, majd 1990-et követően további ezerrel csökkent. Jelenleg 2 millió 869 ezer családban 8 millió 360 ezer személy él, ez azt jelenti, hogy a népesség 82, a háztartásban élők 84 százaléka családban él, vagyis a család szerepe továbbra is meghatározó. A családok összetétele úgy alakult, hogy 1980-ra az egyszülős családok részesedése meghaladta a 11, 1990-re pedig a 15 százalékot után nem történt változás a főbb családformák megoszlásában, az egy szülőből és gyermekből vagy gyermekekből álló családok aránya százalék körül állandósult, s ezzel párhuzamosan a házaspárból álló vagy élettársi kapcsolatban élőkből álló családok aránya is százalék körül stabilizálódott. Külön meg kell említeni, hogy a házaspáros típusú családok között az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, számuk 1990-ben meghaladta a 125 ezret, 2001-re pedig több mint 271 ezerre nőtt, így a házaspáros típusú családok közötti arányuk az évi 5 százalékról több mint 11 százalékra emelkedett. A családokkal kapcsolatos adatokat gazdasági aktivitás szerint vizsgálva hasonlóan a háztartásokéhoz megállapíthatjuk a ség által érintett családok arányát. A népesség gazdasági aktivitásában 1990 óta bekövetkezett jelentős változások érthető módon a családok gazdasági aktivitási összetételét is módosították. Ennek lényege, hogy jelentősen csökkent azoknak a családoknak az aránya, amelyekben csak foglalkoztatott (és eltartott) személyek voltak, és emelkedett az ket, illetve a személyeket magukba foglaló családok aránya. (Ez utóbbiaké 1996 és 2001 között viszont már némileg csökkent.) Ennek megfelelően 1990-ben a családoknak csak közel 3 százalékában volt személy, 1996-ra a mutató 13 százalékra nőtt, majd 2001-re 10,8 százalékra csökkent ben az egyes családtípusok gazdasági aktivitás szerinti megoszlása némileg eltérően alakult. A családok döntő többségét kitevő házaspáros családok között a eket magába foglaló családok aránya 10,5 százalék volt. Ezen belül viszont az élettársi kapcsolatban élők körében ez a mutató jóval magasabban, 17 százalék fölött alakult. Az élettársi kapcsolatban élők ség általi nagyobb érintettsége összefügg azzal, hogy

19 ezen együttélési formában élők körében jelentősen magasabb a képzetlenebbek aránya, így a munkaerő-piaci pozícióik is gyengébbek. Különösen az tekinthető hátrányosnak e családtípus szempontjából, hogy jelentős azoknak a családoknak az aránya, amelyekben a személyeken, illetve kön kívül nincs olyan személy, aki foglalkoztatottként tevékenykedett volna. Az egyszülős családokban is az átlagnál magasabb, több mint 12,3 százalék a eket magába foglaló családok aránya. Ugyanennél a családtípusnál viszont a csak foglalkoztatottakból álló családok hányada is magasabb, amely összefügg azzal, hogy e családtípusban jelentős a produktív korba tartozó személyek aránya. Családösszetétel A családok gazdasági aktivitási összetétel szerint a), 1990, 1996, 2001 foglal koztatott Csak eltartott Foglalkoztatott van van, van nincs van nincs, van Foglalkoztatott nincs, és van 1990 Házaspáros családok 100,0 53,7 0,3 22,7 0,1 1,8 0,2 20,8 0,4 ebből: élettársi kapcsolat 100,0 54,9 2,1 15,3 0,4 5,1 0,5 20,2 1,5 Egy szülő gyermekes családok 100,0 64,0 1,3 12,2 2,2 1,8 0,3 17,2 1,0 100,0 55,3 0,4 21,1 0,4 1,8 0,2 20,2 0, Házaspáros családok 100,0 36,9 1,6 26,9 0,4 6,5 1,1 23,4 3,3 ebből: élettársi kapcsolat 100,0 37,7 6,0 18,3 1,8 8,8 0,9 20,6 5,9 Egy szülő gyermekes családok 100,0 44,2 4,9 20,5 2,5 4,1 0,8 18,0 5,0 100,0 38,0 2,1 25,9 0,7 6,2 1,1 22,5 3,5 100 családra jutó családtag Házaspáros családok ebből: élettársi kapcsolat Egy szülő gyermekes családok családra jutó gyermek Házaspáros családok ebből: élettársi kapcsolat Egy szülő gyermekes családok Házaspáros családok 100,0 38,9 1,1 26,5 0,2 5,5 1,0 23,9 3,0 ebből: élettársi kapcsolat 100,0 42,1 3,2 17,9 0,9 7,4 0,7 21,6 6,1 Egy szülő gyermekes családok 100,0 46,8 4,1 20,8 1,9 4,0 0,6 18,2 3,6 100,0 40,2 1,6 25,5 0,5 5,2 0,9 23,0 3,1 100 családra jutó családtag Házaspáros családok ebből: élettársi kapcsolat Egy szülő gyermekes családok családra jutó gyermek Házaspáros családok ebből: élettársi kapcsolat Egy szülő gyermekes családok a) A különböző aktivitású összetételű családokban eltartott személyek is lehetnek. 19

20 A családokra is jellemző volt hasonlóan a háztartásokhoz, hogy a eket magukba foglaló családoknál a száz családra jutó családtagok száma a többi családénál magasabb volt. Ez a tendencia mindegyik családtípusnál jelentkezik, ha a 100 családra jutó gyermekszámot vizsgáljuk, akkor hasonló következtetésre juthatunk. Magyarázatra szorul, hogy a házaspáros és az egyszülős családok nagyságát egymással összevetve azt tapasztaljuk, hogy az utóbbiakban átlagosan több gyermek él, mint a házaspárok alkotta családokban. Az összehasonlításnak ennél a módjánál figyelembe kell venni, hogy az egyszülős családok ilyen kiugróan magas gyermekszáma részben strukturális kérdés is: az egyszülős családok mindegyikében él gyermek, míg a házaspáros családok 41 százalékában soha nem volt, vagy valamely ok (pl. családalapítás, tanulás, munkavállalás, önállóvá válás) miatt bár korábban élt jelenleg már nem él gyermek. Ha homogénebb összehasonlítást végeznénk, vagyis az egyszülős családokat a házaspáros családoknak csak azzal a részével vetnénk össze, amelyekben gyermek is van, akkor már kimutathatnánk, hogy az utóbbiakban átlagosan több gyermek él. Nem azonos módon alakul az átlagos gyermekszám a házaspáros típusú családok két csoportjában, a házasságban, illetve az élettársi kapcsolatban együtt élők körében sem. A magasabb gyermekszám a házaspárok családjaiban figyelhető meg. Ennek alapvető oka, hogy az élettársi kapcsolatokban kevesebb gyermek születik, mint a házasságkötéssel létrejött együttélésekben, annak ellenére, hogy a házasságon kívüli születések száma évről évre nő. Ha a családok közül kiemeljük a házaspáros családokat az élettársi kapcsolatban élőkkel együtt, és megvizsgáljuk a férj, illetve a feleség egymáshoz viszonyított gazdasági aktivitását, akkor a ek egy bizonyos körénél még pontosabban tudjuk a családi körülményeket bemutatni. A évi népszámlálás során a házaspárok száma 2397 ezer volt. Ez azt jelenti, hogy 4794 ezer férj, illetve feleség (élettárs) gazdasági aktivitását vizsgálhatjuk meg személy szerint. (Ez a népesség 47 százaléka; ha a 15 éven felüli népességet vesszük alapul, akkor ez a mutató 56 százalék.) A férj legmagasabb befejezett iskolai végzettsége A házaspáros családok a) a férj és a feleség gazdasági aktivitása és a férj legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint férj is, feleség is foglalkoztatott csak a férj foglalkoztatott, a feleség vagy eltartott Ebből: csak a feleség foglalkoztatott, a férj vagy eltartott a férj, a feleség sem foglalkoztatott a férj a feleség Általános iskola 8. évfolyam vagy alacsonyabb 36,9 14,4 23,5 24,6 30,6 36,4 58,8 51,8 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 27,4 36,3 46,6 38,0 47,1 31,4 32,0 30,9 Középiskola érettségivel 21,3 27,9 21,8 22,5 17,7 21,4 7,6 13,3 Egyetem, főiskola stb. 14,3 21,4 8,1 14,9 4,5 10,8 1,6 4,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Élettársi kapcsolattal együtt. A táblában csak a ség szempontjából legfontosabb gazdasági aktivitási kombinációkat jelenítjük meg, ám még így is a házaspáros családok 69 százalékát tudjuk ebből a szempontból bemutatni. (Nem szerepelnek például a táblázatban azok a házaspárok, ahol az egyik házasfél, a másik eltartott vagy mindkét házaspár.) A férj legmagasabb iskolai végzettsége alapján csoportosítottuk az adatokat, tekintettel arra, hogy az közvetett módon többé-kevésbé jelzi a házaspárok társadalmi helyzetét, munkaerő-piaci pozícióit. A házaspárok egyharmadánál a férj és a feleség is foglalkoztatott. Nem véletlen, hogy ebben a kategóriában a legkedvezőbb a férjek iskolai végzettség szerinti megoszlása, mivel a munkaerőpiacon egyre inkább csak a képzettebb rétegek tudnak megkapaszkodni. 20

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az.

Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. 22 budapest BUDAPESTI OKTATÁSI ANZIKSZ Budapest, Budapest te csodás, te vagy nékünk a szívdobogás... Budapest világváros, hallani sokszor. Pedig bár afelé halad nem az. A globális városok (mint New York,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben