A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében"

Átírás

1 A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék Konzulens: Prof. Dr. Kalmár Sándor CSc Kaposvár 2008.

2 Bevezetés A mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen és sajátos erőforrása a termőföld, amelynek minősége, művelési ágak szerinti arányai, tulajdonviszonyai jelentősen befolyásolják az ágazat eredményeit. Hazánkban a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya, más európai országokhoz képest kiemelkedően magas. Az ország egyes régióiban, megyéiben a földhasználat, a művelési ágak összetétele, a talajok minősége eltérő, ezért az ágazat gazdasági jelentősége is eltérő. Tolna megye a jó mezőgazdasági adottságú megyék közé sorolható, ahol a szerény iparosítás miatt a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van. Dolgozatomban Tolna megye mezőgazdasági hasznosítású területének fontosabb tényezőit, a művelési ágak sajátosságit, a földtulajdon és a földhasználat változását vizsgálom. A témaválasztást a földhasználatban, a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások, valamint a megyéhez való kötődésem, a Tolna megyei Földhivatalnál töltött szakmai gyakorlatom indokolja. A megye jellemzőinek rövid ismertetése után a termőföld erőforrás jellegét, hazai jelentőségét mutatom be. Ez után a művelési ágak szerkezetét vizsgálom az országos helyzet, illetve a Dél-Dunántúli régió és a hozzátartozó megyék köztük Tolna megye adatainak összehasonlításával. Ez a fejezet tartalmazza még a fölhasználat gazdálkodási formák szerinti megoszlását is. A harmadik fejezetben a tulajdonviszonyok változásával és a földhasználat birtokméret szerinti alakulásával foglalkozom. A dolgozathoz a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait, adatait, a témakörben megjelent tanulmányokat, valamint a szakmai gyakorlat során a Tolna Megyei Szakigazgatási Hivataltól, a KSH megyei kirendeltségétől kapott anyagokat használtam fel. A feldolgozás főként az utóbbi évek adataira épül, a jelenlegi helyzetet mutatja be. 1

3 I. Tolna megye általános bemutatása Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik, a Dél-dunántúli régió részét képezi Baranya, valamint Somogy megyével együtt. Székhelye Szekszárd, mely az ország legkisebb, 34 ezer lakosú megyeszékhelye, a megye lakosságának csupán a hetede él itt. Területe 3703 km 2, 4,0%-os területi arányával az ország negyedik legkisebb megyéje. Területén 9 város és 100 község található. A megye alapvetően vidéki jellegű, jellemzőek az aprófalvak. A települések közel 60%-a 1000 fő alatti. Népessége 238,4 ezer fő, amely 2,1%- os arányt jelent, a lakosok száma alapján Nógrád megye előtt az ország másodi legkisebb megyéje. Népsűrűsége 65,1 fő/km 2, az országos átlag (108,2 fő/km 2 ) 60%-a. A megye két nagytájhoz, a Dunántúli-dombsághoz és a Mecsek-hegység keleti nyúlványaihoz tartozik. Legalacsonyabb pontja a Duna mentén, Pörbölytől keletre 88,1 méter. Legmagasabb pontja a Dobogó (593 m). A megye változatos felszínét dombságok és a közéjük ékelődő völgyek, süllyedékterületek alkotják. Területének 57%-a dombvidék, 43%-a alföldi jellegű. Ásványkincsekben szegény, területének jelentős része mezőgazdasági hasznosítású. A megye termőterülete 304 ezer ha, ebből 254 ezer ha (83,6%) mezőgazdasági terület, 46,3 ezer ha erdő, 3,7 ezer ha nádas és halastó. A mezőgazdasági művelésű terület 70,5%-a szántó, 3,2%-a gyümölcsös, kert és szőlő, 9,9% a rét és legelő, 15,2% erdő, 1,2% nádas és halastó. A leginkább jellemző szántóföldi növények: búza, kukorica, repce és burgonya. A megye termőhelyi adottságai kiválóak a szőlő- és gyümölcstermelés számára is itt található az ország egyik történelmi borvidéke. A mezőgazdaság természeti adottságai alapvetően kedvezőek a Dél-Dunántúlon. A napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, ennél csak a Dél-Alföldön magasabb ez az érték. Az átlagos középhőmérséklet valamivel az országos átlag felett van a régióban, a csapadékmennyiség pedig az országos átlag körül, kevéssel az alatt alakul. Talajok tekintetében változatos a kép, a jó minőségű mezőségi talajoktól az erdőtalajokon át a homoktalajokig szinte minden talajtípus megtalálható a régióban. 1. ábra: Tolna megye címere 2

4 Gazdasági jellemzők Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2006-ban folyó áron milliárd forint volt, melynek közel felét (47%-át) Közép-Magyarországon állították elő. A GDP 26%-a a Dunántúlon képződött, és együttesen ugyanekkora arányt képvisel az Alföld és Észak nagyrégió is. Az arányok a nyugati és a keleti országrész jelentősen eltérő gazdasági teljesítményét és helyzetét mutatják (1. tábla). Az összes GDP-ből a Dél-Dunántúli régió, csökkenő mértékben és mindössze 6,5%-kal részesedik. A régiók között a Dél-Dunántúl hozzájárulása a legalacsonyabb. Somogy és Tolna megye gazdasági teljesítményének aránya közel egyforma, 2,0% körüli, Baranya megye eredménye fejlettebb, ipara miatt magasabb. Az egy főre jutó bruttó hazai termék országos átlaga 2363 ezer Ft. Az egy főre jutó GDP tekintetében Közép-Magyarország áll az első helyen, ezt követi a Nyugat-Dunántúl, majd a Közép-Dunántúl következik (2. tábla). A dél-dunántúli régió mutatója az országos átlag 69,4%-át éri el, amely közel egyharmaddal marad el az országos adattól. A dunántúli régió egy főre jutó hazai termékének értéke a keleti régiók alacsonyabb összegeihez áll közelebb. 1. tábla: A bruttó hazai termék (GDP) régiónként (2006) GDP piaci beszerzési áron Egy főre jutó GDP Régió országos területi milliárd Ft megoszlás,% ezer Ft átlag = 100% sorrend Közép- Magyaro , ,2 I Közép-Dunántúl , ,0 III Nyugat-Dunántúl , ,2 II Dél-Dunántúl , ,4 IV - Baranya megye 678,0 2, , Somogy megye 483,3 2, , Tolna megye 385,4 1, ,1 13 Észak- Magyaro , ,9 VI Észak-Alföld , ,6 VII Dél-Alföld , ,8 V Ország összesen , ,0 Forrás: Statisztikai Tükör, KSH A Dél-Dunántúli régió a régiók sorrendjében a negyedik, a megyék között pedig, a 13. helyen van. Az egy főre eső bruttó hazai termék tekintetében 2006-ban: Budapest vezet toronymagasan, ezt követi Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Fejér megye. A legfejletlenebb megyék Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád. Tolna megye a középmezőnyben foglal helyet. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között 2,6-szeres a különbség. A következő ábrán (2. ábra) jól látható, hogy a Dél-Dunántúli régió fejlődése egyre inkább eltér az országos átlagtól, a GDP egy főre vetített országos és tolna megyei értéke évről-évre távolodik egymástól. 3

5 Az egyfőre jutó GDP alakulása a Dél-Dunántúlon ezer Ft Dél-Dunántúl Ország Forrás: KSH, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Az egyes gazdasági ágak eltérő mértékben járulnak hozzá az egyes nemzetgazdasági ágak bruttó hozzáadott érték előállításához. Országos viszonylatban a bruttó hazai termék előállításában egyharmados részt képviselnek a termelő ágazatok. Tolna megye gazdasági szerkezetét a bruttó hozzáadott érték alapján vizsgálva megállapítható, hogy megyénkben a termelőágazatok nagyobb szerepet játszanak, mint országosan, a szolgáltatások súlya viszont csekélyebb annál (2. tábla). 2. tábla: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti megoszlása Régió, megye Bruttó hozzáadott érték megoszlása, % mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatások összesen Közép- Magyarország. 0,7 22,0 77,3 100,0 Közép-Dunántúl 4,8 47,9 47,4 100,0 Nyugat-Dunántúl 4,8 44,4 50,8 100,0 Dél-Dunántúl 9,8 27,0 63,2 100,0 - Baranya megye 8,2 25,4 66,4 100,0 - Somogy megye 10,1 22,9 67,0 100,0 - Tolna megye 12,2 34,9 52,9 100,0 Észak- Magyarország. 4,5 40,8 40,8 100,0 Észak-Alföld 8,5 31,5 60,0 100,0 Dél-Alföld 11,7 28,1 60,2 100,0 Ország összesen 4,1 30,1 65,8 100,0 Forrás: Statisztikai Tükör, KSH Az ország összes bruttó hozzáadott értékéből a Dél-Dunántúl 15,4%-kal részesedik, amely a nyugati országrészben a legmagasabb. Tolna megye az mezőgazdasági teljesítményének 4,5%-át adja. A gazdasági ágak bruttó hozzáadott értéke régiók és megyék szerint igen különböző. A mezőgazdaság aránya országosan 4,1% volt 2006-ban, az ipar 30,1%-ot, a szolgáltatások pedig, 65,8%-ot tettek ki. Tolna megye gazdaságában a mezőgazdaság mindig is nagyobb szerepet játszott, mint általában az országban. Megyénk mezőgazdasági jellegét igazolja, hogy az ágazat bruttó hozzáadott értéke 12,2%, amely az országos átlag háromszorosa. Ez főként a Év 4

6 megye kiemelkedően jó agroökológiai potenciáljával függ össze. A szántóterület átlagos aranykorona értéke (26,3 AK) a második legmagasabb az országban. Tolna megye korábban sem tartozott az iparilag fejlett megyék közé. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a feldolgozó-ipart a rendszerváltást követő privatizáció meglehetősen rossz kondícióban érte, fejlődés helyett inkább a kihasználatlan feldolgozói kapacitások gyarapodtak, kevés új ipari üzem települt a megyébe. Az ipar szerepe évtizedünkben lassú növekedésnek indult, de helyzete valójában nem stabilizálódott. Elmondható, hogy a gazdasági fejlődést megalapozó és növelő ipari konjunktúra még nem érte el megyénket. Az ipar 2006-ban a bruttó hozzáadott érték 35%-át állította elő. A szolgáltatások részesedése viszont jóval az országos átlag (65,8%) alatti, mindössze 52,9% A következő, 3. ábra a régiók bruttó hozzáadott értékének gazdasági ágak szerinti összetételét szemlélteti. Látható, hogy a mezőgazdasági termelés terén a két alföldi régióval együtt a Dél-Dunántúlon is jelentős szerepet játszik az agrárágazat. 3. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, régiónként, 2006 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Magyarország 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Forrás: Statisztikai Tükör, KSH A rendszerváltást követően jelentős mértékben csökkent a mezőgazdaságból élők, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2006-ban 190,8 ezer fő volt, amely az összes foglalkoztatott 4,9%-a. A gazdasági ágak szerkezetének eltérései a foglalkoztatottak megoszlásában is megjelennek (3. tábla). 5

7 3. tábla: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. (2006) Régió, megye A foglalkoztatottak megoszlása,% A munkanélküliek ipar, mezőgazdaság szolgáltatások aránya, % építőipar Közép-Magyarország. 1,5 25,2 73,3 2,6 Közép-Dunántúl 4,8 41,9 53,4 4,7 Nyugat-Dunántúl 5,7 40,9 50,3 4,3 Dél-Dunántúl 8,2 32,7 59,1 8,5 - Baranya megye 7,0 31,8 61,3 8,0 - Somogy megye 8,6 29,4 62,1 10,1 - Tolna megye 9,8 38,4 51,8 7,4 Észak-Magyarország. 4,2 37,3 58,5 10,4 Észak-Alföld 7,8 32,4 59,8 9,5 Dél-Alföld 12,5 31,6 55,9 7,0 Ország összesen 4,9 32,9 61,6 6,1 Forrás: Statisztikai Évkönyv KSH A mezőgazdaság jellegű régiókban az országos átlagnál magasabb az ágazatban foglalkoztatottak aránya. A dél-dunántúli régióban, a mezőgazdaságban 1990 és 2001 között egyharmadára (32%-ra) csökkent a foglalkoztatottak száma. A régióban foglalkoztatott közel fős létszáma kevesebb, mint főre zsugorodott. A megyék tekintetében a legnagyobb visszaesés Somogyot érintette, a évi létszám 29%-a az 1990-esnek, Baranyában és Tolnában a tizenegy évvel korábbi dolgozószám 34%-át foglalkoztatták. A mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése ebben az évtizedben is folytatódott, de a mezőgazdasági jellegű régiókban még mindig meghaladja az országos átlagot. A régiók közül e tekintetben a Dél-alföldi régió áll az élen, amelyet a Dél-Dunántúli régió követ 1,7- szer magasabb, 8,2%-os aránnyal. Tolna megyében, a mezőgazdaságban dolgozók aránya megközelíti a 10%-ot, amely kétszerese az országos átlagnak. II. A föld, mint mezőgazdasági erőforrás Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. A szántóterületek minősége, a talajtípusok, a fizikai adottságok, a domborzati és klimatikus viszonyok az általános minősítés szerint kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. A földminőséget befolyásoló tényezők az ország területén azonban jelentős eltéréseket mutatnak. Különbségek főként a domborzat, a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai, természetes termőképessége és a vízgazdálkodás tekintetében figyelhetők meg. A termőföld a mezőgazdasági termelés alapvető eszköze. Védelméről hazánkban is gondoskodni kell, hiszen az utóbbi időben az utak, ipartelepek, új városrészek építése következtében a mezőgazdasági földterület jelentősen csökkent. A termőföld különleges termelőeszköz, mert termőképessége (kapacitása) növelhető, de nem nagyobbítható, az ország területét jelenti. Hazánkban magas a termő- és a mezőgazdasági terület aránya nemzetközi összehasonlításban is. A termőhelyi adottságok (például talajminőség, éghajlat) kiválóak. Nagyon fontos a mezőgazdasági területek körültekintő hasznosítása, hiszen a termőföld a vidéken élő népesség egyik legfontosabb megélhetési forrása. 6

8 A termőföld sajátosságai: korlátozottan áll rendelkezésre, kínálata mérsékelt, térbeli kötöttsége miatt értékét a környezet változása nagymértékben befolyásolhatja (útépítés, ipari üzemlétesítés), mással nem helyettesíthető, számos természeti tulajdonság hordozója, nagyon eltérő minőségi különbségek jellemzik, lassú a tőkekörforgás, a termelési és biológiai folyamatok összekapcsolódása, A művelési ágak szerkezete és megyei jellemzői Az ország 9,3 millió hektár összes területének 83%-a termőterület, 63%-a pedig mezőgazdasági művelés alatt áll, melynek döntő hányada az összes terület csaknem fele szántóként hasznosul. A terület 19,1%-át erdő borítja, egy tizede pedig, a gyep művelési ághoz tartozik. A földhasznosítás arányai nemzetközi összehasonlításban is a mezőgazdasági termelés jó adottságait mutatják. A mezőgazdasági hasznosítású területek aránya Európában nálunk a legmagasabb, csupán néhány ország közelíti meg (pl.: Dánia). 4. tábla: A földterület megoszlása művelési ágak szerint (2005) A művelési ágak Országosan Tolna megyében Művelési ág terület, terület, megoszlás, % megoszlása, % 1000 ha 1000 ha Szántó 4513,1 48,5 214,8 62,7 Kert 95,9 1,0 3,0 0,9 Gyümölcsös 102,8 1,1 1,8 0,5 Szőlő 86,0 0,9 5,2 1,6 Gyep 1056,9 11,4 28,9 8,4 Mezőgazdasági terület 5854,7 62,9 253,7 74,1 Erdő 1775,1 19,1 46,3 13,5 Nádas 62,0 0,6 1,4 0,4 Halastó 33,8 0,4 2,2 0,7 Termőterület 7725,6 83,0 303,6 88,7 Művelés alól kivett terület 1577,7 17,0 38,7 11,3 Összes földterület 9303,4 100,0 342,3 100,0 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Tolna megye, KSH Tolna megyében a művelési ágak szerkezete eltér az ország egészére jellemző megoszlástól. Legszembetűnőbb különbség a mezőgazdasági és a termőterület igen magas aránya. A megye területének közel háromnegyedét mezőgazdasági területként művelik, közel kilenctizede pedig, a termőterülethez tartozik. A mezőgazdasági terület döntő hányada, közel 63,%-a szántó művelésű, amely 15%-kal több az ország szántóterületi részesedésénél. Jellemző növényei a gabonafélék. A szőlő művelési ág Tolna megye egyik jellegzetessége. A szőlő ültetvények területe meghaladja az 5000 hektárt, amely az össze terület 1,6%-a (az országos arány 1,8-szorosa). A szőlőműveléshez kitűnőek a megye domborzati és klimatikus viszonyai és talajadottságai. Főként, vörösbort adó fajtákat termelnek, a domboldalak teraszos ültetvényein. Az 1925 hektáron elterülő Szekszárdi Borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő te-rülete, ahol a szőlőművelés hagyományai a római korig nyúlnak vissza. A 7

9 borvidék a Szekszárdi dombság legkeletebbre eső keskeny területét foglalja magában, ami Szekszárd, Őcsény, Decs szőlőit jelenti. A terület központi települése természetesen Szekszárd, amely a legna-gyobb szőlőterülettel rendelkezik és nevet ad a borvidéknek. A gyep és az erdő részesedése az országos átlag alatti (8,4%, illetve 13,5%). III. A földtulajdon és a földhasználat változása és jellemzői Tolna megyében Az 1980-as évek végére jellemző földtulajdon és földhasználat adatai szerint a termőterület 31,8%-át állami gazdaságok és vállalatok, 61,0%-át termelőszövetkezeti gazdaságok (mezőgazdasági, halászati és szakszövetkezetek együtt), 7,2%-át pedig egyéni és kisegítő gazdaságok használták (Dorgai, 1990). Az állami gazdaságokban és az egyéni gazdaságokban a földhasználat egyben tulajdonjogot állami és egyéni földtulajdont is jelentett. A szövetkezeteknél a földtulajdon és a földhasználat elkülönült egymástól, vegyes (szövetkezeti és használatra átengedett egyéni) tulajdonon alapult. A szövetkezetek földterületük 3,8%-át állami, 61,1%-át szövetkezeti közös tulajdonként művelték, míg területük 35,1%-a közös használatra átengedett tagi földtulajdon volt (Dorgai, 1990). Az 1990-es évek elején kezdődött privatizáció során 5,6 millió hektár termőterület került közel 2,6 millió magánszemély tulajdonába, tehát az egytulajdonosra jutó átlagos terület mindössze 2,6 hektár volt. A rendszerváltás eredményeként a termőföld mintegy 86-88%-a magántulajdonba került. A földterület 10-12%-át állami tulajdonként gazdasági társaságok (tartósan állami tulajdonú szervezetek, természetvédelmi területek, nemzeti parkok) használatában maradt, és 2-4%-ra tehető a szövetkezetek tulajdonát képező földterület. A földtulajdon szerkezete a kiindulási állapothoz képest utóbbi közel két évtizedben átrendeződött. A földtulajdon - országos és Tolna megyére - jellemző szerkezetét a következő ábra mutatja (4. ábra és 5. táblázat). 4. ábra A földtulajdon megoszlása, 2006 A termőterület megoszlása országosan 22,9% 4,9% Természetes személy Állami 20,9% A termőterület megoszlása Tolna megyében 3,0% 72,2% Gazdasági társaság 76,1% Forrás: Országos igazgatáshatáros területi főösszesítő adatai alapján FVM A termőterület tulajdon szerinti összetétele országosan és a megyében hasonló arányokat mutat. A privatizáció után kialakult állapothoz képest a magán (egy adott személy tulajdonában lévő) tulajdonú területek aránya alacsonyabb lett, az állami tulajdonú területek pedig, a földek eladása (Nemzeti Földalap) miatt gyarapodtak. Mivel a gazdasági társaságok és szövetkezetek nem vásárolhatnak földet tulajdoni arányuk lényegében nem változott. A magán személyek a kis méretű földtulajdon, idős koruk miatt döntenek az eladás mellett. 8

10 Tolna megyében a évi adatok szerint a termőterület több mint háromnegyede magántulajdonban van, egyötöde állami tulajdonú, 3%-a pedig gazdasági társaságok és az egyre csökkenő számú szövetkezetek tulajdona. 5. tábla: A földtulajdon megoszlása, 2006 Országosan Tolna megyében Megnevezés a termőterület hektár megoszlás, % hektár megoszlás, % Természetes személyek tulajdona , ,1 Jogi személyek tulajdonában összesen , ,9 - állami tulajdonú területek , ,9 - szövetkezetek területe , ,7 - gazdasági társaságok területe , ,4 - egyéb (önkormányzat, egyesület, egyház) , ,8 Összesen , ,0 Forrás: Országos igazgatáshatáros területi főösszesítő adatai alapján FVM A földhasználatban ettől lényegesen eltérő arányok alakultak ki (5. ábra). Országosan a termőterület közel 40%-át egyéni gazdaságok, csaknem felét egyéni gazdaságok használják, az egyéb használók (pl.: önkormányzatok) pedig 14,5%-át művelik. A földhasználat szerkezete Tolna megyében jelentősen eltér az országos képtől. Itt az egyéni gazdálkodásnak van túlsúlyban, a termőterület 55%-án egyéni gazdaságok működnek. A gazdasági szervezetek (gazdasági társaságok, szövetkezetek) földhasználata a terület 42,9%-ára terjed ki. Az egyéb szervezetek földhasználata Tolna megyében elenyésző. 5. ábra A földhasználat megoszlás, 2005 Országosan Tolna megyében 37,4% 14,5% 48,1% Gazdasági szervezetek Egyéni gazdálkodó Egyéb 55,1% 2,0% 42,9% Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 2005.; Statisztikai évkönyv, 2005 Tolna megye, KSH Szakirodalmi források szerint a földtulajdon és a földhasználat egyaránt igen kis területű birtokokra tagolódik, amely a gazdálkodás eredményeit, hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja. A földhasználat valamivel koncentráltabb, de ez inkább a gazdasági szervezetekre jellemző. A következőkben a földhasználat birtokméret szerinti szerkezetét mutatom be az egyéni gazdaságokra vonatkozóan (6. táblázat). 9

11 6. táblázat: Az egyéni gazdaságok száma és földterülete birtokméret szerint Megnevezés Gazdaságok Földterülete száma megoszlása, % hektár megoszlása, % Egy gazdaság átlagos területe, ha Országosan, ha alatti , ,4 1,01 ebből: 1 ha alatti , ,2 0, ha , ,7 2, ha , ,4 20, ha , ,0 69, ha , ,6 166, ha felett 153 0, ,6 394,45 Összesen , ,0 3,33 Tolna megyében, ha alatti , ,4 0,91 ebből: 1 ha alatti , ,2 0, ha , ,9 2, ha , ,8 21, ha 302 1, ,4 72, ha 181 0, ,4 163, ha felett 9 0, ,9 362,22 Összesen , ,0 4,14 Forrás: Magyarország mezőgazdasága 2003 (Gazdaságszerkezeti Összeírás), KSH Az egyéni gazdaságok birtokszerkezete rendkívül szétaprózott. Döntő többségük (93.6%-uk) 10 hektárnál kisebb területet művel, és ez országosan és tolna megyére is jellemző Ezen a kategórián belül 70-75% körüli az 1 hektár alatti területtel rendelkező egyéni gazdaságok aránya. Tolna megyében ez a szőlőterület magasabb arányára is visszavezethető. A birtokkategóriák közül ugyancsak jelentős az 1-5 hektár közötti gazdaságok aránya. A hektár közötti gazdaságok száma mindössze 5-6%-ot tesz ki. A közepes, 50 hektár feletti egyéni gazdaságok aránya országosan 1,2%, Tolna megyében pedig, 1,8%. A kisméretű gazdaságok igazán nem nyújtanak biztonságos megélhetést, tehát a területi elaprózottság kedvezőtlen hatású. A 10 hektárnál kisebb gazdaságokhoz a terület 28%-a tartozik országosan. Ez az arány Tolna megyében 20%, amely a földhasználat átlagosnál nagyobb koncentrációjára utal. Az egyéni gazdaságok használatában levő terület átlagos mérete országosan 3,3 hektár, Tolna megyében kissé nagyobb, 4,1 hektár. A hektár közötti, mindössze 5-6%-ot kievő egyéni gazdaságok együttesen a termőterület 69%-át művelik, a gazdaságok arányaiban kisebb száma miatt viszonylag nagyobb, megélhetést is nyújtó átlagos területen. Szembetűnő, hogy Tolna megyében ehhez a birtokkategóriához tartozó egyéni gazdaságok az összes terüket 76,6%-át műveli. A birtokszerkezet tehát a gazdaságok száma szerint egészségtelen tagoltságot, a területi arány tekintetében viszont a nagyobb gazdaságok fölényét mutatja. A gazdasági szervezetek száma a fenti birtok-kategóriák szerint jóval egyenletesebben oszlik meg, viszont a nagyobb méretű, 100 hektár feletti gazdaságok a terület 96,8%-át művelik. A gazdasági szervezetek átlagos területe 504 hektár. 10

12 Összefoglalás A Dél-Dunántúli régióban főként Tolna megyében minden feltétel adott a versenyképes mezőgazdasági termeléshez. Az utóbbi másfél-két évtizedben a mezőgazdaság szerepe (is) csökkent a megyében, néhány kistérségben pedig, kifejezetten kedvezőtlen termelési feltételek alakultak ki. A mezőgazdasági termelés jellegzetes gazdasági ága Tolna megyének. Ezt igazolja a termőföld és a mezőgazdasági terület országos átlagnál magasabb aránya, a jó talajminőség, valamint a kedvező domborzati és klimatikus viszonyok. A megye adottságai a szántóföldi növénytermeléshez és az ültetvényes gazdálkodáshoz, főként a szőlőtermeléshez kiválóak. A rendszerváltás után lezajlott privatizáció jelentősen megváltoztatta a termőterület tulajdonviszonyait és a gazdálkodás, a hasznosítás formáit. A földterület több mint háromnegyede magántulajdonban van, több mint felét egyéni gazdaságok használják. A gazdálkodási formák területi arányai miatt csökkent a mezőgazdaság megélhetést nyújtó szerepe, és a termelés szerkezete is túl egyszerű lett. A földhasználatot a kis területű gazdaságok magas aránya, igaz ennél jóval kisebb területi részesedése jellemzi. Ez a tényező korlátozza korszerű technológiák alkalmazását, fejlesztését. A gazdálkodó szervezetek földhasználata koncentráltabb. A fejlődés, az Európai Unióhoz való felzárkózás érdekében javítani kell az egyes gazdálkodási formák közötti együttműködést, ki kell alakítani az egyéni gazdaságok szerveződéseit, és meg kell teremteni a technológiai fejlesztés feltételeit is. Ez által érhető el, hogy a megye minél több versenyképes termékkel jelenjen meg a belföldi és az unió piacán egyaránt. 11

13 Irodalomjegyzék 1. Munkaerő-felmérés idősorai KSH, Budapest 2. Területi Statisztikai Évkönyv KSH, Budapest 3. Területi Statisztikai Évkönyv 2005 Tolna megye KSH, Pécs 4. Magyarország mezőgazdasága 2003 (Gazdaságszerkezeti Összeírás), KSH Budapest 5. Dorgai László (szerk.): A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása. Agrárgazdasági Tanulmányok, szám. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest 6. Kapronczai István (szerk.: A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után. Agrárgazdasági Információk, szám. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest 7. A bruttó hazai termék területi megoszlása. Statisztikai Tükör, KSH 12

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

TOLNA MEGYE SZÁMOKBAN

TOLNA MEGYE SZÁMOKBAN TOLNA MEGYE SZÁMOKBAN 213 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA

Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Tanulmány A FÖLDPIAC SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS IDEJÉN HAMZA ESZTER MISKÓ KRISZTINA Kulcsszavak: földpiac, földforgalom, földár, földbérlet, termőföld. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

OTP Termőföld Értéktérkép

OTP Termőföld Értéktérkép 214 OTP Termőföld Értéktérkép OTP Termőföld Értéktérkép 214 213-ban 11%-kal nőtt az országos termőföld-átlagár. A pozitív irányú elmozdulás minden megyére érvényes volt; Hajdú-Bihar, Nógrád és Baranya

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben