A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010"

Átírás

1 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal V. évfolyam 75. szám november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás 1 Villamosenergia-ellátás 2 Gázellátás 2 Távfűtés és melegvíz-ellátás 2 Települési vízgazdálkodás 2 A közműves ivóvízellátás jellemzői 3 Közüzemi szennyvízelvezetés 3 Szennyvíztisztítás 4 Hulladékelszállítás 5 Úthálózat Összefoglaló A települési infrastruktúra, a szolgáltatások színvonala alapvetően meghatározza lakás- és életkörülményeinket. Jelen kiadvány a kommunális szolgáltatások közül az energiaellátási rendszer, az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvíz- és hulladékkezelés, valamint a közúthálózat sajátosságait, a települések és lakások ellátottságát mutatja be. A települések ellátottságát a vizsgált elemek kettőssége jellemzi. Míg a villamosenergia-, a vízhálózat és a hulladékgyűjtés hazánk minden településen megoldott, addig a közcsatorna-hálózat, a szennyvíztisztítás és a korszerű hulladékkezelés európai uniós szintű kialakítása még fejlesztéseket igényel. Szintén jó ütemben halad a gázcsőhálózat kiépítése, jelenleg a települések 92%-ában lehetőség van a szolgáltatás igénybevételére. Magyarország közúthálózata közel 200 ezer km, ennek 11%-a a települések közti összeköttetést biztosítja. Az évtizedes tendencia folytatásaként a lakások ellátottsága 2010-ben is tovább bővült. A közüzemi vízvezeték-hálózatba a lakások 95, míg a rendszeres hulladékgyűjtésbe több mint 92%-uk volt bevonva. A gázellátottság folyamatos bővülésével az ellátottsági arány a háztartások tekintetében jelenleg 90%. A szennyvízhálózathoz az összes háztartás közel háromnegyede kapcsolódott, valamivel több, mint az előző évben, így a közműolló az ivóvízvezetékkel ellátott és a közcsatorna-hálózatra rákötött lakások arányának különbözete a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is tovább zárult. A távhőszolgáltatást igénybe vevők számának folyamatos, kis mértékű csökkenése 2010-ben megállt, jelenleg a lakások 15%-a részesül ilyen ellátásban. Az egy főre jutó villamosenergia- és gázfelhasználás az előző évihez hasonlóan 2%-kal mérséklődött. Éves szinten 5,1%-kal tovább csökkent a vízfelhasználás is. A fogyasztás visszaeséséhez a közüzemi díjak emelkedésén kívül a háztartásokban használt modern berendezések elterjedése és a természeti környezetünkkel kapcsolatos szemléletváltás is hozzájárult. Energiaellátás Villamosenergia-ellátás A közüzemű villamosenergia-hálózathoz az ország minden települése kapcsolódik ben valamivel több mint 5 millió háztartási fogyasztó millió kwh villamos energiát használt fel,a teljes fogyasztás 1/3-át. A fogyasztók száma 2000 óta 7,4%-kal nőtt, viszont 2007-től gyakorlatilag változatlan. Az elmúlt évtizedben az egy fogyasztóra jutó átlagos havi felhasználás 173 és 186 kwh között mozgott (2010-ben 181 kwh volt). 1. tábla A háztartási fogyasztók villamosenergia-felhasználásának főbb adatai Év Fogyasztók száma, ezer Háztartási villamosenergia-felhasználás összesen, millió kwh az összes felhasználáson belül, % egy fogyasztóra, kwh/hó ,7 173, ,0 175, ,4 180, ,8 185, ,7 184, ,6 184, ,9 185, ,0 182, ,0 186, ,9 185, ,5 181,0 A háztartások fogyasztása területileg igen eltérő. Az egy fogyasztóra jutó havi felhasználás terén Pest megye (210,4 kwh) áll a megyei rangsor élén. Az országos átlagot jelentősen meghaladja még Győr-Moson-Sopron, Heves és a főváros fogyasztása. Átlagosnak tekinthető az Észak-Alföld, a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Magyarország régiók háztartásainak villamosenergia-felhasználása. A mutató az egész Dunántúlon kisebb az átlagosnál, különösen Zala megyében, ahol az országos átlag 70%-át éri el. A háztartási fogyasztók száma az előző évihez képest több mint 3500-zal csökkent, leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Baranya megyékben. A legnagyobb növekedést Pest-megye könyvelheti el (közel 9000 új fogyasztóval).

2 2 A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 Statisztikai tükör 2011/75 Gázellátás A földgáz továbbra is meghatározó szerepet játszik a hazai energiaellátásban óta 21%-kal nőtt a fogyasztók száma, a növekedés 93%-át a háztartási fogyasztószám emelkedése tette ki ban hazánkban 2877 településen volt vezetékes földgázszolgáltatás, az ellátottság közel 92%-os. A fogyasztók száma 3601 ezer volt, és 9,6 milliárd m 3 földgázt értékesítettek. Az éves eladás az elmúlt években jellemzően 9 milliárd m 3 fölött alakult ben 3,4 millió háztartás energiaszükségletét fedezték a gázszolgáltatók, ezzel csaknem elérték a 90%-os telítettséget. A magas ellátottság mellett még az adott évben is 63 ezer új háztartást kapcsoltak be az ellátásba. A vezetékesgáz-fogyasztás összesen több mint 10%-kal haladta meg az előző évi felhasználás mértékét, ezen belül a háztartások fogyasztása stagnált. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás a 2003-as 125,4 m 3 /hó csúcsfogyasztásról lassuló ütemben, minimális kilengéssel csökkent a 2010-es 90,3 m 3 / hó értékre. A gázfelhasználás alakulásában minden valószínűség szerint a gázdíj folyamatos növekedése volt a legjelentősebb tényező A földgáz helyett a családi házakban ahol a lehetőség adott erre elsősorban fát és szenet tüzeltek el a földgáz mellett. A 3 millió 396 ezer háztartási fogyasztó több mint 85%-a fűtési célra is fogyasztott. Magyarországon az épületek fűtését még abban az időszakban, amikor a földgáz ára töredéke volt a mainak mintegy 2/3 arányban gázfűtéssel oldották meg. A téli gázfogyasztást mérséklő sikeres megoldás pl. a korszerű fűtéstechnikai rendszerek alkalmazása, az épületek hatásosabb, korszerűbb hőszigetelése. A még ellátatlan települések nagyobb arányban fordulnak elő a Dél-Dunántúl régió három megyéjében (Baranya, Somogy, Tolna) és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Év Vezetékesgáz-ellátás Az értékesített gáz mennyisége, millió m 3 összesen ebből: háztartásoknak Gázfogyasztók száma, ezer összesen ebből: háztartási Egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos gázfelhasználás, m 3 /hó 2. tábla Vezetékes gázzal rendelkező települések aránya, % ,3 80, ,7 84, ,0 85, ,4 88, ,9 89, ,4 90, ,4 90, ,0 90, ,0 91, ,6 91, ,3 91,2 Távfűtés és melegvíz-ellátás Az ország 96 településen közel 648 ezer lakásban van távfűtés és 599 ezer lakásban melegvíz-szolgáltatás. A hálózatok zömét a korábbi évtizedekben alakították ki, az 1990-es évektől az építések során a családi igényeket jobban kiszolgáló egyedi lakásfűtés terjedt el. Az ellátott lakások száma 2005-től 2009-ig mérsékelten csökkent, 2010-ben az előző évihez képest jelentős változás nem történt. A fűtési módot a távhő áfájának visszaesése is vonzóbbá tette, emellett a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés arányának bővülése miatt is javult a szolgáltatás gazdaságossága. A fővárosban és a megyeszékhelyeken (kivéve Békéscsaba és Zalaegerszeg) található a legtöbb bekötött lakás. A fővárosban 238 ezer lakásban van távfűtés (ez az országosan bekötött 648 ezer lakás 36%-a), Miskolcon 32 ezer, Pécsett és Debrecenben 31 ezer, Szegeden 27 ezer lakásban fűtenek ilyen módon. 70%-ot meghaladó a hálózatba bekötött lakások aránya Almásfüzitőn, Tiszaújvárosban és Tatabányán, míg Dunaújvárosban ez az érték közelít a 85%-hoz. A nagyvárosokon kívül az ipartelepítési és az újvárosi mozgalom hatásaként a szocializmus évei alatt jelentőssé vált ipari központokban (pl. Kazincbarcika, Ózd, Komló) szintén nagyszámú távfűtött lakás található. Emellett néhány községi jogállású településen is van ilyen szolgáltatás, jórészt szintén korábbi ipartelepítéshez, közeli ipari központok vagy hőerőmű jelenlétéhez köthetően (pl. Bokod, Pétfürdő). A távhőszolgáltatás további fejlődési irányát a lakásonkénti hőmennyiségmérés adhatja, amely révén megvalósulhat a fogyasztásarányos számlázás. A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény erre lehetőséget nyújt, egyelőre azonban még nem nagyon terjedt el ez a költségmegosztási mód. Települési vízgazdálkodás A közműves ivóvízellátás jellemzői A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének kielégítése, valamint a közületek, közintézmények és a kisebb ipari üzemek ivóvíz minőségű vízzel való ellátása. A vízellátás történhet magánkutakból, közkutakból, az üzemek vagy intézmények saját vízműveivel, és közüzemi vízvezetékkel. A vízellátás módozatai és a megoldás technikai kialakítása mindig aszerint alakult, hogy az ellátandó település nagyságrendje, lakosainak száma, szerkezeti elrendezése, társadalmi struktúrája és gazdasági berendezkedése milyen ellátási színvonalat igényelt. A fejlődés iránya a közösség egészét ellátó közműves vízművek építése ben az ország településeinek 99,9%-a élvezhette a vezetékes ivóvízellátás előnyeit, a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 92,1% volt. Az ellátottság az ország településeit tekintve már 2007-ben elérte a 100%-ot ben a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya megközelítette a 95%-ot. A termelt és szolgáltatott vízmennyiség, ezen belül a háztartások részére szolgáltatott ivóvíz mennyisége a közötti időszakot tekintve tovább csökkent, részben a rendkívül csapadékos év miatt. A termelt víz esetében ez több mint 17%-os visszaesést jelent. Közüzemi víztermelés és -szolgáltatás Millió m Termelt iv óv ízmenny iség Szolgáltatott iv óv ízmenny iség Háztartások részére szolgáltatott iv óv ízmenny iség 1. ábra

3 Statisztikai tükör 2011/75 A települések infrastrukturális ellátottsága, ben a közegészségügyi szempontból veszélyeztetett települések kategóriájába 18 olyan helység tartozott, ahol közüzemi vízmű üzemelt. Ezeknek a településeknek a száma a következő kilenc évben 6 és 48 között ingadozott. Átmeneti ivóvíz-ellátási módok (tartálykocsis, csomagolt, palackozott, cserekannás vízellátás) alkalmazására 2010-ben 13 településen volt szükség. Közüzemi szennyvízelvezetés A vízkészletek hosszú távú megőrzése szempontjából nagy fontosságú a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. A közműves szennyvízelvezetést tekintve 2010-ben még 1414 teljesen csatornázatlan helység található Magyarországon (ez az összes település mintegy 45%-a). A települések szennyvízelvezetése mint életminőségi mutató az országok fejlesztési struktúrájában környezetvédelmi, közegészségügyi, nemzeti és nemzetközi megítélés szempontjából meghatározó tényezővé vált. Míg Magyarország közműves ivóvízellátás tekintetében a nemzetközi összehasonlítást figyelembe véve jó mutatókkal rendelkezik, addig a szennyvízelvezetés területén az elmaradás továbbra is szembetűnő. Az ellátottsági szintekben jelentkező több mint 22,3 százalékpontos különbség, az ún. közműolló (a bekötött lakások arányát tekintve) ezt a tényt markánsan jelzi. A valamilyen mértékben szennyvízcsatornával ellátott települések száma a évi 854-ről 2010-re 1738-ra emelkedett. Az üzemelő közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel nem rendelkező települések között 5 város volt: Tompa, Sándorfalva, Kadarkút, Nagybajom és Nagyecsed. A többi település lakosságának száma átlagosan az év közepén mintegy 817 fő, ezek között 1036 település lélekszáma 1000 főnél kisebb. A megyéket tekintve Baranya (231), Somogy (151), Borsod-Abaúj-Zemplén (128), Szabolcs-Szatmár-Bereg (117), Zala (115), és Vas (108) megyék zömében kislélekszámú települései szennyvízelvezető-hálózattal teljesen ellátatlanok. Ezek a települések többnyire olyan területeken vannak, ahol nem megoldható a szennyvízelvezető közmű gazdaságos üzemeltetése, ezért itt a környezetvédelem, illetve a társadalmi jólét érdekében költség- és környezetkímélő, szakszerű egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása kerülhet előtérbe. A nem megfelelő ivóvízzel ellátott települések száma és a kiszállított víz mennyisége 3. tábla Közműolló, ábra Év Települések száma A kiszállított ivóvíz mennyisége, m Az ivóvízvezeték-hálózat között 3639 km-rel bővült, 2010-ben km volt. A közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma 2000 és 2010 között több mint 373 ezerrel nőtt. A bekapcsolt lakások országos aránya mintegy 95,0% volt 2010 végén. A vízellátás területi kiterjesztésével sokat javult Pest, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Tolna megyék vízellátási helyzete, de kiemelkedően fejlődött Bács-Kiskun megye vízellátása is. A fentiekből megállapítható, hogy a közműves ivóvízellátás extenzív fejlesztési szakasza lezárult. A statisztikai adatokból azonban nem tűnik ki, hogy a meglévő vízműrendszerek minőségi szempontból milyen problémákat rejtenek (ivóvízminőség javítása, rekonstrukció, korszerű irányítástechnika alkalmazása stb.). Közép-Magy arország Közép-Dunántúl Ny ugat-dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld % A közüzemi iv óv ízhálózatba bekötött lakások arány a, % A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózathoz csatlakoztatott lakások arány a, % A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma között több mint 1 millió 75 ezerrel bővült; a évi 2 millió 79 ezerről (51%) 3 millió 154 ezerre (72,5%) nőtt, ezáltal csökkent a vízhálózatba bekötött lakások számához viszonyított nagymértékű lemaradás. A hazai szennyvízelvezető rendszerek műszaki megoldására a helyi, települési szintű kiépítés a jellemző. Gyakori továbbá a két vagy több település, vagy város és a környező települések együttes szennyvízelvezetése, illetve közös szennyvíztisztítása (kistérségi és szennyvíz-agglomerációs rendszerek) is. Regionális (nagytérségi) csatornarendszerek csak néhány térségben (főleg az üdülőkörzetekben) létesültek (Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar). A közcsatornán levezetett szennyvizek, beleértve az intézményi, ipari, az egyesített szennyvízelvezető rendszereken elvezetett csapadékvíz mennyiséget és az egyéb szennyvízkibocsátásokból származó szennyvizeket is, együtt átlagosan 546 millió m3-t tettek ki ben. Ez az érték az éves átlagos közüzemi vízművek által termelt ivóvízmennyiség (678 millió m3) több mint 80%-a. A közműves csatornázással rendelkező lakások számát, arányát tekintve a 2000-es állapothoz hasonlóan 2010 végén is átlag alatti arányban csatornázottak Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyék. A legrosszabb helyzetben továbbra is Bács-Kiskun megye van (47,6%). A legjobb helyzetben lévő fővárosban is csatornázatlanok még a peremkerületek egyes részei, több mint 30 ezer lakás (3,5%). Szennyvíztisztítás között a közüzemi szennyvízelvezető rendszerek kiépítettsége továbbra sem volt összhangban a szennyvíztisztítók kapacitásával, ily módon egyes területeken a telepek alulterheltsége, máshol túlterhelése volt a jellemző. A szennyvíztisztító telepek hatékonysága a létesítmények műszaki állaga, az alkalmazott technológia, a kiépített teljesítmény, a hidraulikai és szennyezőanyag-terhelés, az üzemeltetés szakszerűsége stb. függvényében eltérő. A tisztított szennyvizek elég nagy hányada 2000-ben 35 és 2009-ben több mint 24%-a csak mechanikai kezelés után (olykor csupán egy átemelő-telepi rácson átvezetve) jutott a befogadóba. Az ilyen tisztítási fokozat nem felel meg a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek.

4 4 A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 Statisztikai tükör 2011/75 A biológiailag is kezelt szennyvizek aránya az összes tisztított települési szennyvízhez viszonyítva a évi 65%-ról 2010 végére 98%-ra nőtt, elsősorban a budapesti szennyvíztisztítási fejlesztéseknek köszönhetően, beleértve a tisztítótelepre közvetlenül szállított települési folyékony hulladék ártalmatlanítását is. A közcsatornán elvezetett és a tisztított szennyvíz 3. ábra Hulladékelszállítás Szervezett hulladékgyűjtésbe 2010-ben a lakások több mint 92%-a volt bevonva. Ez az arány 2009-et leszámítva, évről évre folyamatosan nőtt, a 2000-es 85,1%-ról 2010-re 92,4%-ra. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 5. ábra Millió m Összes elvezetett szenny v íz Összes tisztított szenny v íz Közép-Magy arország Észak-Magyarország Ny ugat-dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld % ben teljesen tisztítatlanul, illetve bárminemű kezelés nélkül a közüzemi szennyvízvezetékeken összegyűjtött szennyvizek mintegy 0,8%-át vezették a befogadókba (4,4 millió m3) ben még mintegy 4,5%-át vezették kezelés nélkül így a befogadókba (24 millió m3). Ebből a legnagyobb tételt a fővárosi szennyvizek jelentették: 2009-ben közel 22,4 millió m3 került Budapestnél közvetlenül a Dunába től elsősorban a budapesti szennyvíztisztítási fejlesztéseknek köszönhetően a tisztítótelepre vezetett és oda szállított, csak mechanikailag kezelt települési szennyvíz aránya 1,5%-ra esett vissza. Közüzemi szennyvíztisztítás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% III. tisztítási fokozattal is tisztított szenny v íz Biológiailag is tisztított szenny v íz Csak mechanikailag tisztított szenny v íz 4. ábra Megállapítható, hogy a szennyvízelvezetés és -tisztítás terén a környezetvédelmileg kívánatos szintet (keletkezett szennyvizek legalább biológiai tisztítása) a közcsatornán elvezetett szennyvizek tekintetében sikerült elérni, de a bekötött lakások arányára vonatkozó közműolló (22,3 százalékpont) záródását még nem. A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén elmaradó beruházások később esetleges újabb ivóvíz-ellátási és -tisztítási beruházásokat indukálhatnak a vízbázisok elszennyeződése miatt.. A hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányának növekedése esetében a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban figyelhetünk meg jelentősebb növekedést között: 2001-ben még jelentős lemaradásban voltak, azonban 2010-re felzárkóztak. A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék mennyisége a 2000-es évek közepén csökkenésnek indult, azóta folyamatosan mérséklődik. A gyűjtés módja szerint nézve azt láthatjuk, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 2006 óta nő, a 2006-os 5%-hoz képest 2008-ban már 7% volt ben kisebb csökkenés történt, de ez inkább stagnálásnak, mintsem jelentős visszaesésnek tekinthető ben a szelektíven gyűjtött hulladék aránya ismét nőtt (8%). Részletesebben nézve, a lakosság esetében nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Ez a növekedés hosszabb távúnak ígérkezik, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés hulladékudvarok létesítésével, valamint hulladékgyűjtő szigetek telepítésével egyre több ember számára válik elérhetővé, illetve egyre több településen van lehetőség a szelektíven gyűjtött hulladék háztól történő elszállítására is. A közintézmények, gazdasági szervezetek körében 2007 óta csökken a szelektív hulladékgyűjtés aránya. A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék közel háromnegyedét a lakosságtól gyűjtik be, ennek aránya folyamatosan nő. A legelterjedtebb, de egyben legkevésbé környezetbarát ártalmatlanítási mód, a lerakás aránya 2006 óta csökken, az energiahasznosítással történő égetésé nő: 2010-ben 11,1%-ra. Az újrafeldolgozással, komposztálással hasznosított hulladék aránya 2008-ig szintén bővült, 2009-ben azonban kismértékű mérséklődés figyelhető meg, ez összefügg a szelektíven gyűjtött hulladékok kisebb arányával től azonban ez esetben is ismételt növekedés figyelhető meg. A települési szilárd hulladéklerakók száma a 2005-ös 340-hez képest 2008-ra 213-ra csökkent, 2009 júliusát követően pedig már csak 70 lerakó működött. A csökkenés a hulladéklerakásról szóló uniós irányelv következménye. Az irányelv követelményei alapján kidolgozott 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírja, hogy a július 15-i határidőt követően csak olyan hulladéklerakók üzemelhetnek, amelyek teljes körűen kielégítik a jogszabályban rögzített feltételeket ben a működő lerakók száma ismét nőtt, ennek oka az, hogy időközben megkezdte működését egy-két újonnan épített regionális hulladéklerakó.

5 Statisztikai tükör 2011/75 A települések infrastrukturális ellátottsága, tábla A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék gyűjtése, keletkezése és kezelése (ezer tonna) Megnevezés Közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék Gyűjtés módja szerint Hagyományos módon gyűjtött Szelektíven gyűjtött Közterület-tisztítás hulladéka Keletkezés szerint Lakosságtól Egyéb szervektől Kezelés módja szerint Újrafeldolgozással, komposztálással hasznosított Energiahasznosítással történő égetés Lerakással ártalmatlanított Egyéb módon kezelt ábra A települési szilárd hulladék anyagcsoportok szerinti összetétele Budapesten Budapesten rendszeresen vizsgálják a települési szilárd hulladék összetételét. Az 1990-es évek eleje óta a műanyag és a bomló szerves anyagok aránya jelentősen megváltozott. A települési szilárd hulladék összetételében a bomló szerves anyag (konyhai és kerti hulladék) aránya 1990 és 2010 között 32,3-ről 23,1 tömegszázalékra csökkent, de továbbra is meghatározó; a maximális értéket 2000-ben érte el, 40,7 tömegszázalékkal. Eközben a fogyasztási szokások változásának következtében a műanyag-hulladékok aránya közel ötszörösére emelkedett. Az utóbbi években az egyéb típusú hulladékok aránya nőtt meghatározóan. Az újrahasznosítható összetevők közül a papír és műanyag szelektív gyűjtését magas arányuk, a külön-külön mindössze 6 7 tömegszázalékos arányú üveg- és fémhulladékét pedig az így megmenthető jelentős érték teszi indokolttá. A települési folyékony hulladék keletkezése az infrastrukturálisan elmaradottabb régiókban nagyobb mértékű, mint a fejlettebb térségekben. A városi és a települési adatok között éles különbség figyelhető meg. Ezer m Települési folyékony hulladék keletkezése ábra m/m % Műany ag Textil Egy éb (üv eg, fém, egészségügy i és v eszély es) Papír Egy éb szerv etlen Bomló szerv esany ag Forrás: Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Úthálózat Magyarország közúthálózata állami tulajdonú országos közutakból és önkormányzati tulajdonú helyi közutakból áll ben a beton- és földutak szinte kizárólagosan helyi önkormányzati tulajdonúak voltak, más burkolattípusok esetében az állam szerepe is jelentős ben a helyi és országos közutak hossza együttesen az előző évihez hasonlóan közel 200 ezer km volt. A települések közötti forgalmat a majdnem 32 ezer kilométeres országos közúthálózat 23 ezer km-es külsőségi szakasza szolgálta. Az országos közutak hosszának 27%-a településeken halad keresztül, tehát a települések helyi forgalmának lebonyolításában is jelentős szerepet játszanak. Az országos közutakon 7324 híd, 1785 közúti-vasúti keresztezés, 8633 közúti csomópont és 4372 szintbeli gyalogosátjáró található. Az országos közutakból 8298 km főút, ebből 2258 km E jelzésű, vagyis az európai úthálózat része.

6 6 A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 Statisztikai tükör 2011/75 A közúthálózat hossza jelleg szerint 5. tábla (km) Megnevezés Autópálya Autóút Csomóponti ágak és gyorsforgalmi utak pihenőútjai a) I. rendű főút II. rendű főút Egyéb közút Országos közút összesen Kiépített helyi közutak Kiépítetlen helyi közutak Helyi közutak összesen Gyalogút Kerékpárút a) Egyéb csomóponti ágak, pihenőhelyek útjainak hosszával együtt. Forrás: Magyar Közút Kht. A közúthálózat 2000-ről 2010 között közel 25%-kal nőtt, főként a gyorsforgalmi és helyi közúthálózat jelentős növekedése miatt. A helyi közúthálózat esetében azonban a kiépítetlen utak hosszának növekedése volt igazán jelentős (39%), a kiépített helyi közutak hossza mindössze 9%-kal haladta meg a évi értéket. A kerékpárutak hossza ugyanezen időszak alatt 60%-kal nőtt, a gyalogutaké 11%-kal csökkent További információk, adatok (linkek) Táblázatok Módszertan Elérhetõségek: Telefon: (+36-1) Információszolgálat KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2011 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Prof. Dr. Csath Magdolna

Prof. Dr. Csath Magdolna Prof. Dr. Csath Magdolna Mit mutatnak a regionális elemzések? Versenyképességi és társadalmi kompozit mutatók eredményei a Közép-magyarországi régióban Tradíció és Innováció Konferencia Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 2011/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 72. szám 2011. november 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 A mentőellátás helyzete a Dél-Dunántúlon Az egészségügyi

Részletesebben

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

OTP Termőföld Értéktérkép

OTP Termőföld Értéktérkép 214 OTP Termőföld Értéktérkép OTP Termőföld Értéktérkép 214 213-ban 11%-kal nőtt az országos termőföld-átlagár. A pozitív irányú elmozdulás minden megyére érvényes volt; Hajdú-Bihar, Nógrád és Baranya

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége illetékességi területe Budapest, Pest megye. Székhely: Budapest, IX. ker. Páva u. 6. Postacím: 1458 Budapest

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

J e l e n t é s. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) működésének legfontosabb jellemzői

J e l e n t é s. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) működésének legfontosabb jellemzői J e l e n t é s az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának iránymutatása alapján készítette OSZK - Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály 2014. 07. 28. A Könyvtárellátási

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

MAKK Magyar Környezetgazdaságtani Központ

MAKK Magyar Környezetgazdaságtani Központ Környezettudományi Központ Center for Environmental Studies 1094 Budapest, Angyal u. 15/b. fszt. 4. Tel: 06 1 455-8055, Fax: 06 1 216-0911 Drótposta: center@ktk-ces.hu Világháló: www.ktk-ces.hu MAKK Magyar

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1. Dél-alföldi régió

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna

Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna Hronyecz Ildikó - Mátics Katalin - Klucsai Barna LAKÓOTTHONOK ÉS REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK A PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN Bevezetés A Kapocs előző (2003 decemberi, ill. 2004 februári) lapszámaiban

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről

Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről O R S Z Á G O S K É M I A I B I Z T O N S Á G I I N T É Z E T Jelentés az országos emberi mérgezési esetekről 2011 Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat B u d a p e s t 2 0 1 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Diákhitel Központ Zrt.

Diákhitel Központ Zrt. Diákhitel Központ Zrt. Éves kiadvány Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév Országos statisztikai adatok a Diákhitelben részesülő ügyfelekről Budapest, 2006. augusztus 31. TARTALOM: 1.1. Országos statisztikai

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenırzésérıl Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról.

Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Készült: 2015. október Készítette : Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 1. HAJDÚ-BIHAR

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben

Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza.

Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza. A munkaerõpiac nemi egyenlõtlenségei Állapot- és okkeresés a BérBarométer 5000-es adatbázisán Szerzõk: Rigler András Dr.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben