Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10"

Átírás

1 2011/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal V. évfolyam 72. szám november 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 A mentőellátás helyzete a Dél-Dunántúlon Az egészségügyi ellátásban speciális szerepet töltenek be a mentők. 1 A mentők elsődleges, legfontosabb, de nem egyedüli feladata a mentés. Az Egészségügyi Törvény szerint a mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása. A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul: a) személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén, b) ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn, c) heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet, d) szülészeti esemény során, e) ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel, f) heveny tudatzavar esetén, g) veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén. A felsorolt esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére. Mentésnek minősül továbbá: a) az orvos által rendelt sürgős (azonnali és egy órán belüli), illetve sürgősségtől függetlenül a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás, b) a más jogszabályokban meghatározott életmentő ténykedésekhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (például szervátültetés), c) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása, d) a mozgóőrség (mentési készenlét biztosítása meghatározott helyen és ideig). Ez utóbbi feladatok kezdeményezése nem a lakosság jogosultsága. A mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül mindenkit megillet. A mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat. A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), valamint más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az OMSZ koordinálása mellett. 2 Dél-Dunántúlon -ben az OMSZ összesen 25 mentőállomást működtetett, hetet Baranya, tizet Somogy, nyolcat pedig Tolna megye területén. Számuk 2008 óta amelyet vizsgálatunk kezdő évének választottunk nem változott. (A választást az indokolta, hogy bizonyos adatok esetében a korábbi évekkel való összehasonlíthatóság nem biztosított.) Százezer lakosra tavaly csakúgy, mint két esztendővel azelőtt a régió egészében 3 állomás jutott, ez eggyel meghaladta az országos átlagot. A térségen belül a fajlagos mutató értéke Somogyban és Tolnában volt magasabb, ott ugyanúgy, mint 2008-ban szintén 3 3-at tett ki, Baranyában viszont ugyancsak megegyezően a bázisévivel csak 2 volt. Az állomásokon az elmúlt év során összességében 103 gépkocsit tartottak nyilván, ezek állománya sem változott 2008 óta. Közülük 35 Baranyában, 39 Somogyban, 29 Tolnában állt rendelkezésre. A kocsik lélekszámhoz viszonyított aránya alapján Dél-Dunántúl az országosnál némileg kedvezőbb helyzetben van, százezer főre jutó számuk ugyanis itt -ben 11, az ország egészében viszont csak 9 volt. Az ellátás a mentőállomásokhoz hasonlóan Somogyban és Tolnában valamivel szélesebb körű volt, mint Baranyában, előbbiekben átlagosan 12 13, utóbbiban 9 gépkocsi szolgált ki minden százezer rászorulót. A jelenlegi struktúrában (a speciális egységeken kívül) a mentés megszervezése az ún. szervezett mentőgépkocsikra (a továbbiakban mentőgépkocsik), valamint az eset- és rohamkocsikra épül. A mentőgépkocsi ápolói szintű beavatkozási lehetőséggel, a betegellátáshoz szükséges alapfelszereléssel dolgozik. Az esetkocsi teljeskörű sürgősségi betegellátásra (néhány magasabb szintű orvosi beavatkozás kivételével) alkalmas, orvos vagy mentőtiszt irányításával működő egység, a rohamkocsi pedig különlegesen felszerelt, (szak)orvossal, szakápolóval ellátott esetkocsi, amely teljes, magas szintű ellátást nyújt. A felsoroltakon, azaz a futó mentőgépkocsikon kívül az állomány részét képezik még a tartalék gépkocsik is. A régió egészében -ben a kocsik 68%-át az egyszerű, normál mentőgépkocsik tették ki, 17%-uk eset-, illetve rohamkocsi, fennmaradó 15%-uk pedig tartalék mentőgépkocsi volt. Ez az összetétel lényegében az országossal megegyezett, s nem tért el a 2 évvel ezelőttitől sem. A magasabb színvonalat képviselő eset- és rohamkocsik részaránya a térségen belül összefüggésben az egészségügyben betöltött központi szerepével Baranyában az átlagost meghaladó mértéket (közel 23%-ot) ért el, a mentőgépkocsik hányada ugyanakkor a másik két megyében volt számottevőbb. A mentőgépkocsik az elmúlt év folyamán Dél-Dunántúlon mintegy 3,8 millió km utat tettek meg, hogy szolgálatukat teljesítsék, ez a évinél 12%-kal volt több. Egy kocsi egy nap alatt átlagosan 119 km-t járt be, a két évvel korábbinál 13 km-rel hosszabb távot, az országosnál azonban 8 km-rel rövidebb utat. A régión belül a tolnai kocsik igénybevétele volt a legjelentősebb, ezek átlagosan napi 126 km-t futottak, a somogyiak a térségi átlagnak megfelelő távolságot, 119 km-t, a baranyaiak pedig 114 km-t tettek meg. 1 Az elemzés az Országos Mentőszolgálat adataira épül. 2 Magyarországon az embermentést, mint kötelezettséget már Mária Terézia királynő is törvényben írta elő. A mentőszolgálat megszervezésére Európában másodikként végül is 1887-ben került sor, ekkor alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME), amely mindenkinek a nap és az éj bármely órájában minden díj nélkül nyújtott segítséget. Ennek mintájára más városokban is megalakították az önkéntes társadalmi mentőegyesületeket ban a BÖME mintájára szerveződött helyi mentőegyletek összefogásával létrejött a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME). A II. világháború után, május 10-én a Népjóléti Minisztérium állami tevékenységgé tette a mentést és államosítással létrehozta az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ). A szervezési munkálatokat megelőzően kialakították a koncepciókat. Az egyik legfontosabb az volt, hogy az ellátásra szoruló az ország bármely pontjáról közel azonos idő alatt érkezhessen az egészségügyi ellátó intézménybe. Így született meg a határozat, amelynek nyomán 30 km-es sugarú körökre osztották az ország területét, és ezek középpontjaiban kezdték meg a mentőállomások szervezését, építését. Az 1948-ban felállított intézmény feladatául kapta, hogy földrengés, árvíz, tűzvész és más tömegkatasztrófák esetén is képes legyen az egészségügyi tennivalókat elvégezni. (Érdekességként említhető a mentőszolgálat emblémája a kék, hatágú, ún. Konstantin-kereszt, az élet csillaga, középen a kígyós bottal. A kereszt hat ága a mentés hat alapvető követelményét szimbolizálja: felismerés, segélykérés, elsősegély, mentőellátás, szállítás alatti kontroll, definitív ellátás. A kígyós bot az orvoslás-gyógyítás eszméjét fejezi ki.)

2 2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 Statisztikai tükör 2011/72 A mentőgépkocsik megoszlása típus szerint, (%) 100% 14,3 15,4 13,8 14,6 15,3 80% 22,9 15,4 13,8 17,5 18,0 60% 1. ábra egymástól (sorrendben 2, illetve 8 fő volt százezer lakosra jutóan). Ugyanakkor azonban mentőápolóból a népesség fentiekben megadott egységére az országos 29-cel szemben a régióban 35 fő jutott. A tényleges mentőfeladatot ellátók számának alakulása 1. tábla Megnevezés Mentőovos Mentőtiszt Mentőápoló Összesen 40% 20% 0% 62,8 Barany a 69,2 72,4 67,9 66,7 Somogy Tolna A mentőfeladatok szakmai részének elvégzése a mentőorvosokra, mentőtisztekre és mentőápolókra hárul. Az orvosok orvosi egyetemet végzett szakemberek, akiknek általában több szakvizsgájuk is van. A mentőtisztek főiskolai diplomával rendelkeznek, többet tudnak és tehetnek, mint egy ápoló, de kevesebbet, mint egy orvos. Utóbbiakkal akik több helyen is dolgoz(hat)nak ellentétben ők csak mentőn teljesíthetnek szolgálatot. A mentőápoló a mentőegység kötelező tagja, nélküle nincs mentés. Általában OKJ-s képzésen részt vettek töltik be ezeket az állásokat. (A mentésben elvitathatatlan szerepet játszanak még a mentőgépkocsi-vezetők, akik nagy tapasztalatú sofőrök. A legmagasabb szintű pályaalkalmassági vizsgálaton kell megfelelniük. Használják az elsősegélynyújtó felszereléseket, de az eszköz nélküli beavatkozások terén is otthonosan kell mozogniuk.) -ben a Dél-Dunántúlon a mentőorvosok, -tisztek és -ápolók együttes száma valamivel meghaladta a 400-at (416 fő volt). Számuk 2008 óta az országosnál (7%) erőteljesebben 21%-kal emelkedett. A három megye közül a legszámottevőbb gyarapodásra (28%) Baranyában került sor, Somogyban és Tolnában ettől jóval elmaradó (17 18%-os) növekedés következett be. A különböző végzettséggel, illetve beosztásban dolgozó szakembereket tekintve elsősorban a mentőtisztek tűntek ki, az ő állományuk bővült ugyanis a vizsgált időszakban a legjelentősebben (26%-kal). Őket a mentőápolók követték, akik valamivel több mint egyötödével voltak többen -ben, mint 2 évvel korábban. Legszerényebb mértékben (alig 7%-kal) a mentőorvosok tábora gyarapodott. A vázolt változások a régióban némiképp másként zajlottak le, mint Magyarországon általában. Az eltérések részben a szakmák sorrendjében, részben a növekedés nagyságában jelölhetők meg. Országosan a leglátványosabban (35%-kal) az orvosok száma ugrott meg, a második helyen (12%-os emelkedéssel) a mentőtisztek álltak, míg a legvisszafogottabbnak ez esetben a mentőápolók létszámbővülése bizonyult (5%). Ugyancsak differenciák tapasztalhatók a régió egészén belül az egyes megyék között is. Baranyában a mentőtisztek, Somogyban a mentőorvosok emelhetők ki, Tolnában pedig mind a kettő. Baranyában ugyanis tavaly az átlagos 26%-kal szemben 43%-kal több tiszt látta el feladatait, mint 2008-ban, Somogyban az általános növekedéssel ellentétben a mentőorvosok száma 20%-kal fogyott. Tolnában az orvosok száma a két évvel ezelőtti szinten maradt, a mentőtiszteké pedig csak minimálisan, 12%-kal gyarapodott. A szakmai feladatokat ellátó mentősök lélekszámhoz viszonyított aránya a régiónak az országosnál valamivel előnyösebb helyzetére utal. -ben a Dél-Dunántúlon százezer főre átlagosan 44 ilyen szakember jutott, hattal több, mint az ország egészében. A jobb ellátottság egyértelműen a mentőápolók nagyobb gyakoriságának köszönhető, az orvosok és tisztek népességre vetített hányada ugyanis térségünkben és országosan nem tért el Dél- Dunántúl Ország Futó mentőkocsi Rohamkocsi Tartalékkocsi Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Ország a évi %-ában Baranya megye 125,0 142,9 124,2 127,5 Somogy megye 80,0 120,0 118,4 117,2 Tolna megye 100,0 112,5 119,2 117,7 Dél-Dunántúl 106,7 126,3 120,6 120,9 Ország 135,2 111,6 104,6 107,0 A térségen belül -ben a fajlagos mutató alapján Tolna ellátottsága tekinthető a legszélesebb körűnek, itt a szakállományúak százezer lakosra jutó létszáma elérte a 49 főt, miközben Somogyban csupán 47, Baranyában pedig mindössze 39 főt tett ki. A megyék közti különbség akárcsak a régió és az ország közötti ez esetben is elsősorban abból fakadt, hogy az ápolók jelenléte az egyes területeken eltérő intenzitású volt. Tolna megyében minden százezer lakos átlagosan 40, Baranyában ezzel szemben csak 29 mentőápoló potenciális segítségére számíthatott. Említést érdemel még, hogy mentőorvossal viszont Baranya volt jobban ellátva, mint a másik két megye, tekintve, hogy itt 3, miközben azokban csupán egy-egy orvos jutott százezer főre. A mentőknél dolgozók munkája köztudottan nem hétköznapi, részben a munka jellege, részben külső és belső hatásai miatt. Hazánkban is csakúgy, mint nemzetközi szinten felismerték, hogy a mentődolgozók a lakosság egészéhez és az egészségügyi alkalmazottakhoz képest is fokozottan vannak kitéve egészségi problémák megjelenésének. Szinte minden, a körükben végzett vizsgálat bizonyítja, hogy munkájuk rendkívül streszszes, érzelmileg megterhelő. A mentőket gyakran érik fenyegetések, inzultusok erőszakos, érzelmileg labilis betegek részéről, emellett gyakran szembesülnek érzelmileg felkavaró halálesetekkel. Maga a munkavégzés a közlekedési helyzetekből adódó folytonos baleseti veszéllyel jár, az ön- és közveszélyes vagy fertőző betegekkel való kapcsolat pedig életveszélyt vagy egészségre ártalmas tényezőt jelenthet. Fárasztó, hogy az esti, illetve éjszakai órákban vagy hétvégén is dolgoznak, állandó figyelemkoncentrációs készséggel, hogy riasztás esetén azonnal intézkedni tudjanak. 3 Az eddigiekben vázolt dologi és személyi feltételekkel a mentők -ben a Dél-Dunántúlon mintegy 101 ezer mentőfeladatot teljesítettek, 13 (országosan 11)%-kal többet, mint két évvel korábban. A feladatok területi megoszlása nagyjából az egyes megyék lélekszámának megoszlását követte, 45%-ukra Baranyában, 33%-ukra Somogyban, 22%-ukra pedig Tolnában került sor. A három megye közül előbbiben a régiós átlagnak megfelelő, Somogyban attól valamivel elmaradó, Tolnában viszont azt némileg meghaladó mértékben emelkedett a mentőfeladatok száma a vizsgált időszak során. A feladatok többségét csakúgy, mint országosan, az 56%-át a közterületen, illetve lakáson végzett mentések tették ki. Számuk az országos átlaghoz hasonlóan 20%-kal gyarapodott 2008-hoz képest. A második leggyakoribb feladatnak a mentőszállítás (azaz a betegnek az egyik 3 A téma fontosságára több hazai közlemény is felhívta a figyelmet, ezért a közelmúltban a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara önkéntes válaszadáson alapuló felmérést végzett 364 mentődolgozó anonim részvételével. A kérdőívet kitöltő mentődolgozók 75,8 százaléka érezte túlhajszoltnak, 22,8 százaléka nagyon zaklatottnak az életét; 67,6 százalékuk egészségi állapota valamilyen szinten, 4,1 százalékuké pedig gyakran akadályozza a mindennapi tevékenysége ellátásában. Mindez azért is elgondolkodtató, hiszen megalapozott egészségügyi ellátást csak azok az emberek képesek nyújtani, akik maguk is egészségesek.

3 Statisztikai tükör 2011/72 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 3 gyógyintézetből a másik gyógyintézetbe való szállítása) számított, az esetek 36 (országosan 33) %-ában erre a segítségre volt szükség. Az áttekintett időszakban ez tevékenység is viszonylag jelentős mértékben fokozódott, 16%-kal gyakrabban vették igénybe a rászorulók, mint 2008-ban (az ország egészében ugyanezen időszakban 3%-os volt a növekedés). A feladatok sorában a harmadik helyen mintegy 7%-os részaránnyal (ami valamivel elmaradt az országos átlagtól) az őrzött szállítás állt, vagyis a betegnek a feltalálási helytől az egészségügyi intézetbe történő szállítása. Ez a fajta mentői munka az előbbiekkel ellentéten a két évvel korábbihoz képest igencsak megritkult, közel három tizedével esett vissza 2008 óta. Ugyancsak veszített jelentőségéből a szülésekhez igényelt mentői segítségek száma is. Míg a vizsgált időszak kezdetén még kb nő utazott mentővel a kórházba, hogy gyermekét világra hozza, addig a végén már csak 1600-an, vagyis 13%-kal kevesebben. Ebben a születések számának csökkenése mellett szerepet játszik az a körülmény is, hogy ma már úgyszólván minden család rendelkezik személygépkocsival, amivel normál esetben a szülő nőt a hozzátartozója maga juttathatja el az egészségügyi intézménybe. Mindezek következtében -ben a szülésekhez történő hívások sem a régióban sem országosan nem érték el az összes feladatnak már a 2%-át sem. A feladatok fennmaradt, elenyésző hányadát (0,2%-át) a mozgóőrség tette ki, ami a sportrendezvények, fesztiválok, koncertek, kulturális rendezvények, filmforgatások egészségügyi biztosítását jelenti, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően. Dél-Dunántúlon az elmúlt évben összesen 175 olyan esemény zajlott, ahol erre szükség volt, 12%-kal kevesebb a két évvel korábbinál. 2. ábra A mentőfeladatok megoszlása, % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Barany a Somogy Mentés közterületen és lakáson Tolna Dél-Dunántúl Őrzött szállítás Ország A régió megyéi között a mentőfeladatok sorrendjét illetően különbség nem mutatkozott, differenciák csupán az arányszámok nagyságában adódtak. A legelterjedtebbnek számító feladat a lakáson, illetve közterületen végzett mentés a három megye közül Somogyban még az átlagosnál is gyakoribb volt (61%), Tolnában ezzel szemben jóval az alatt maradt (47%-ot tett ki). A mentőszállítást tekintve viszont a két megye helyzete megfordult, e tevékenység összesenen belüli hányada Somogyban (29%) maradt el a régiós átlagtól, és Tolnában (40%) haladta meg azt. Az őrzött szállítás aránya ugyancsak Tolnában volt a legmagasabb, 10%-on felüli, miközben Baranyában alig 3%-ra rúgott. A szülés és a mozgó őrség tekintetében az arányszámok alacsony volta miatt a területi differenciák elhanyagolhatók. Lényegében a fentiekben vázoltakat tükrözi, csak kissé más megközelítésben a feladatok népességre vetített számának áttekintése is. Ennek alapján látható, hogy Dél-Dunántúlon -ben tízezer lakosra átlagosan 1069 mentőfeladat jutott, az országosnál 74-gyel, a évinél pedig 132-vel több. Minden tízezer fő közel 600 esetben közterületen, illetve lakásban történő mentéshez, mintegy 380 alkalommal mentő-, 72 esetben őrzött szállításhoz, 17-szer pedig szüléshez hívott mentőt. (A mozgóőrségnek a népesség említett egységére eső száma mindössze 2 volt.) A két főtevékenységet tekintve megállapítható, hogy a mutató a régióban az országos átlagnál magasabb értéket ért el, a többi feladat esetében pedig ahhoz nagyjából hasonló szintet. 2. tábla A mentőfeladatok lakosra jutó számának alakulása Megnevezés Mentés közterületen és lakáson 2008 Őrzött szállítás Mentőfeladat összesen Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Ország Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Ország A lakosság számához viszonyítva a legtöbb, tízezer főre jutóan megközelítőleg 1200 mentőfeladat a baranyai mentősökre hárult, velük szemben tolnai kollegáik népességarányosan tekintve mindössze valamivel több, mint 900 alkalommal kerültek bevetésre. Baranya nem csak a mentőfeladatok összességét illetően érdemel említést, hanem amiatt is, hogy a két legnagyobb súlyt képviselő tevékenység is itt volt a legintenzívebb. Közterületen és lakásban végzett mentésre tízezer lakosonként átlag 652, mentőszállításra 451 esetben vettek igénybe mentőt az itt élők. Az őrzött szállítások tízezer főre jutó száma Tolnában, a szüléseké pedig Somogyban volt a három megye közül a legmagasabb. A mentési munkálatoknak újfajta nézőpontját jelentheti a feladatoknak a gépkocsik állományához történő viszonyítása. Dél-Dunántúlon a -es esztendő folyamán egy-egy futó mentőkocsinak átlagosan 1147 mentőfeladattal kellett megbirkóznia, ez valamivel kevesebb az országosnál, a két évvel ezelőttit viszont 128-cal meghaladta. Legszámottevőbben (106-tal, illetve 57-tel) a két főcsoportba tartozó tevékenységek száma gyarapodott, ezzel az elmúlt évben közterületen, illetve lakáson egy gépkocsi átlagosan már 639 mentést végzett, mentőszállításra pedig minden egyes kocsi esetében immár 410 alkalommal került sor. A két fő feladattal ellentétben valamelyest megritkult viszont az őrzött szállítások és a szülések egy futó mentőgépkocsira jutó száma, előbbi 109-ről 77-re, utóbbi 21-ről 18-ra esett vissza. (Megjegyzendő, hogy a mutató mind a négy esetben kevesebb volt, mint az ország egészében.) et egy-egy kocsinak az országoshoz hasonlóan csakúgy, mint 2008-ban -ben is kétszer kellett teljesítenie. A régió három megyéje közül e tekintetben ismét Baranya emelkedett ki, ahol az egy kocsira jutó feladatok száma tavaly meghaladta az 1500-at, míg ugyanez Somogyban alig 1000-et tett ki, Tolnában pedig nem érte el a 900-at sem. Egy-egy futó mentőautóra Baranyában a múlt év folyamán mintegy 850 közterületi, illetve lakáson történő mentés, valamint 590 mentőszállítás elvégzése hárult, jóval több, mint a másik két megyében. Kizárólag az őrzött szállítás az, amiben a tolnai gépkocsik álltak a régión belül az élen, minden egyes tolnai mentő 101 ilyen esetnél működött közre -ben.

4 4 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 Statisztikai tükör 2011/72 3. tábla Az egy mentőkocsira jutó mentőfeladatok számának alakulása Megnevezés Mentés közterületen és lakáson 2008 Őrzött szállítás Mentőfeladat összesen Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Ország Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Ország További, újabb információkhoz juthatunk a mentősök munkájával kapcsolatban az egy napra jutó feladatok alakulásának áttekintésével. Ebből látható, hogy a rájuk háruló napi tennivalók a vizsgált időszak során megszaporodtak. Míg 2008-ban egy naptári napon a régióban 245 esetben kellett kivonulniuk, addig -ben már 277-szer. A feladatok sokasodása azonban nem jellemző valamennyi fajtájukra, miközben a már sokszor említett két fő tevékenység napi szinten gyakoribbá vált, addig az őrzött szállítás és a szüléshez való igénybevétel valamelyest ritkult. Mindezek folyományaként a mentődolgozók munkája -ben a következő képet mutatta: naponta 154 alkalommal közterületen, illetve lakáson mentettek, 99 mentőszállítást végeztek, 19 esetben őrzött szállításhoz hívták őket, 4 esetben pedig várandós kismamához. A régión belül a területi különbségek ez esetben is érzékelhetők. A legnagyobb forgalom Baranyában bonyolódott, ahol az elmúlt év minden egyes napján átlagosan 125 alkalommal vonultak ki a mentők. Ez több mint kétszerese volt a Tolnában, s bő egyharmadával több a Somogyban dolgozók igénybevételének Az egy napra jutó mentőfeladatok számának alakulása Barany a Somogy Tolna Dél-Dunántúl Mentés közterületen és lakáson Őrzött szállítás 3. ábra Az előző két vizsgálati szempont összevetésével az elvégzett feladatok egy kézzelfoghatóbb értelmezést nyernek, kitűnik belőle az, hogy egy kocsi egy nap alatt mennyi munkát végez. Dél-Dunántúlon -ben egy futó gépkocsi naponta átlagosan 3 mentőfeladatot látott el, eggyel többet, mint országosan, ám a két évvel ezelőttivel pontosan megegyező számút. A térség megyéi közül Baranyában tavaly napi 4, Somogyban 3, Tolnában pedig 2 feladat jutott egy-egy mentőre. A mentősök tevékenységének szakmai részét mint korábban már szó volt róla a mentőorvosok, mentőtisztek és mentőápolók (a továbbiakban szakdolgozók) végzik. A régióban -ben 416-an teljesítettek ilyen szolgálatot, közülük egy-egy főre tehát átlagosan 243 feladat ellátása hárult. Ez az igénybevétel kisebb, mint az országban általában, és egyben tekintve, hogy a vizsgált időszakban a szakdolgozók száma jóval számottevőbben gyarapodott, mint a feladatoké a két évvel korábbinál is valamivel mérsékeltebb leterheltséget jelent. A 243 feladatból 135 közterületen, vagy lakáson végzett mentés, 87 mentő-, 16 őrzött szállítás, 4 pedig szülés volt. A térségben a baranyai szakdolgozók számítottak a legelfoglaltabbnak, egyegy fő közülük közel 300 esetet látott el az elmúlt évben, ennek több mint felét a közterületen, illetve lakáson történt mentések tették ki. Somogyban valamivel jobb volt a helyzet, ott 224 feladat jutott átlagosan egy szakemberre. A régión belül Tolnában mutatkoztak a legkedvezőbb körülmények, tekintve, hogy a megyében egy-egy mentősre csupán 194 hívás ellátása hárult. A mentési munkák egy másfajta vetületét adja, ha azokat a szállítások célja szerint tekintjük át. Dél-Dunántúlon a -ben mintegy 101 ezerre rúgó mentőfeladatok túlnyomó többségét, valamivel több, mint háromnegyed részét a lakásokból, vagy a feltalálás helyéről a gyógyintézetekbe történő szállítások tették ki. További bő egytizedük a gyógyintézetek egymás közti forgalma volt, a harmadik legnagyobb hányadot (7%) azok az esetek jelentették, amikor a beteget, illetve sérültet a helyszínen látták el. A feladatok fennmaradó mintegy 6%-át pedig a rendelőintézetbe, lakásra, és egyéb helyre történő szállítások töltötték ki, illetve azok a riasztások, amikor a helyszínen nem találtak beteget (ide értendő a mozgóőrség ellátása is). Ezek az arányok nagyjából hasonlóak az ország egészét jellemzőkhöz, csekély eltérésként legfeljebb csak annyi említhető, hogy a gyógyintézetekbe irányuló szállítások hányada a régióban némileg magasabb, ugyanakkor a helyszínen ellátott eseteké valamelyest alacsonyabb volt az országos átlagnál (országosan az előbbi 73, az utóbbi 9%-ot ért el) óta a három legfőbb célhoz köthető feladatok száma az átlagosnál erőteljesebben gyarapodott: a gyógyintézetekbe irányuló szállításoké 29%-kal (közel re), ezen intézmények egymás közti forgalma 33%-kal (mintegy re), emelkedett, a helyszínen ellátott esetek száma pedig 15%-kal lett több, ezáltal tavalyra megközelítette a 7 és fél ezret. Mindezekkel szemben a kisebb súlyt képviselő feladatok némelyikénél viszont igen számottevő visszaesés tapasztalható, így pl. a rendelőintézetekbe való szállításoknál, amelyek -re úgyszólván teljesen elvesztették jelentőségüket. Két évvel korábban még megközelítőleg esetben volt valamilyen rendelőintézet a mentőutak célpontja, ugyanakkor az elmúlt évben ezek száma már nem érte el az ezret. Ezek a változások oda vezettek, hogy kismértékben módosult a feladatok cél szerinti struktúrája. A három fő célhoz kapcsolódó tevékenységek részaránya kisebb-nagyobb (2-10 százalékpont közötti) mértékben növekedett, miközben az utóbb említett rendelőintézeti szállításoké a évi 13%-ról nem egészen egy százalékra zsugorodott. A többi feladat tekintetében az előbbiekhez fogható mérvű átrendeződés nem következett be. A régió megyéi között a célok összetételében jelentős differencia nem mutatkozott, a prioritások mindenütt ugyanazok voltak, legfeljebb az arányszámok nagysága tért el kissé egymástól. Somogyban a gyógyintézetekbe irányuló betegszállítások összes feladaton belüli hányada (78%) haladta meg a térség és a másik két megye átlagát egyaránt, Tolnában ugyanez a szinte leírt rendelőintézeti szállításokról mondható el (aránya itt 3% volt).

5 Statisztikai tükör 2011/72 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 5 A mentőfeladatok megoszlása a szállítások célja szerint,% 4.tábla Megnevezés Gyógyintézetbe Rendelőintézetbe Lakásra, gyógyintézetből Lakásra rendelőintézetből Gyógyintézetből gyógyintézetbe Egyéb helyre Helyszínen hagyva Beteget nem találtak 2008 Baranya megye 69,9 9,8 0,4 0,1 8,6 0,9 7,6 2,7 Somogy megye 55,4 23,5 0,1 0,1 9,4 1,7 7,3 2,4 Tolna megye 75,4 4,4 0,1 0,1 10,4 1,4 6,1 2,1 Dél-Dunántúl 66,2 13,2 0,2 0,1 9,3 1,3 7,2 2,5 Ország 70,5 4,1 0,2 0,2 10,3 2,4 8,8 3,5 Baranya megye 75,2 0,1 0,5 0,1 12,2 2,2 7,3 2,4 Somogy megye 77,5 0,5 0,1 0,0 8,8 3,6 7,9 1,4 Tolna megye 74,9 3,2 0,2 0,1 11,6 1,4 6,6 2,0 Dél-Dunántúl 75,9 0,9 0,3 0,0 10,9 2,5 7,3 2,0 Ország 73,4 1,3 0,3 0,1 10,2 2,6 8,8 3,4 A mentőfeladatokon belül külön említést érdemelnek a tényleges mentési esetek. A régióban -ben közel mentést teljesített az apparátus, az országoshoz hasonlóan 20%-kal többet, mint két évvel korábban. Ezek helyszíne többnyire az érintettek otthona volt, az esetek közel héttizedében a kocsiknak oda kellett menniük. Ezt a közterületi mentések követték, az utcák, terek, parkok, parkolók, stb. az esetek egynegyedének voltak bekövetkezési területei. Jelentősebb arányt képviseltek még a közlekedési mentések is, az összesnek 4%-ot meghaladó részét tették ki. Ipari (üzemi), illetve sport helyszín csak elvétve akadt, az eseteknek mindössze 0,5, illetve 0,8%-a köthető ezekhez. (Az arányok nagyjából az országos eloszlást követték.) Megjegyzendő, hogy 2008-hoz képest az egyik legerőteljesebb növekedés (23%) épp ez utóbbi (sport) helyszíneken végzett mentések számában következett be, amit csak a háztartásokban teljesítettek számának emelkedése (28%) szárnyalt túl. E kettőn kívül még a közterületeken történt mentések gyarapodtak (12%-kal) a vizsgált időszak alatt, a többi helyszín azonban kevesebbszer fordult elő -ben, mint két évvel azelőtt. Ezek a változások a helyszínek szerinti megoszlásban nem okoztak alapvető átalakulást, a fontossági sorrend 2008 óta változatlan maradt, csupán a megfelelő arányszámok módosultak a két év alatt néhány(tized) százalékponttal. Dél-Dunántúl mindhárom megyéjét kisebb eltérésekkel nagyjából a fentiekben vázolt struktúra jellemezte. A régiós átlagnak leginkább Tolna felelt meg, Baranyában a térség egészéhez képest némileg magasabb volt a lakás, és alacsonyabb a közterületi, Somogyban épp fordítva: valamelyest kisebb a lakás, és nagyobb a közterületi mentések hányada. Minden eset, amelyben a mentők közreműködésére, segítségére van szükség az érintettek, illetve családjuk számára sokkoló esemény. Különösen igaz ez akkor, ha gyermekekről van szó. A régióban -ben összesen mintegy 3700 esetben kellett 14 éven aluliak mentéséhez kocsit hívni, vagyis az összes ilyen jellegű esetek 7%-ában gyermekek voltak a szenvedő alanyok. Ez a korosztály tavaly a évinél jóval nagyobb veszélyeztetettségnek volt kitéve, amit az is tükröz, hogy a körükben végrehajtott mentések száma 21%-kal meghaladta a két évvel korábbit (országosan ugyanezen időszak alatt 27%-os volt a növekedés). A gyerekek esetében csakúgy, mint általában szintén a lakás és a közterület volt a legfőbb helyszín, tavaly a mentések 56, illetve 31%-a innen történt. Körükben a régió teljes populációjával ellentétben relatíve számottevő súlya volt a közlekedési, de méginkább a sport helyszínekről történt mentéseknek (ezek sorrendben 7, illetve 6%-ot tettek ki). A mentések számának növekedése a közlekedési kivételével valamennyi helyszínen meghaladta az átlagos 21%-os emelkedést (leginkább a sport területe tűnt veszélyesnek, ahol 26%-os ugrás következett be). A kivételként említett területen viszont közel egytizedével ritkábban került sor mentésekre hoz viszonyítva a helyszínenkénti összetétel a vázolt folyamatok hatására annyiban módosult, hogy valamelyest csökkent a közlekedési területekhez, és majdnem ugyanennyivel nőtt a lakásokhoz kötődő esetek részaránya. Meg kell jegyezni, hogy vannak olyan helyszínek, amelyek a gyermekekre való fokozottabb odafigyelést igényelnék, nevezetesen a közlekedés és a sport, mégpedig azért, mert e területeken a 14 év alatti fiatalok hányada az összes mentésen belül az átlagos 7%-kal szemben 11, illetve 45%-ot ért el. A gyermekmentések helyszínei a régióban és az ország egészében nagyjából hasonló összetételt mutattak, s a térség egészén belül a három megye között sem adódtak szembetűnően nagy különbségek e tekintetben. Néhány százalékpontos differencia volt csupán látható, Baranyában a lakásokból, Tolnában a közlekedési, Somogyban pedig a sport területekről történt mentések aránya haladta meg valamivel az átlagost, illetve a másik két megyében tapasztaltat. A megfelelő korú népesség számához történő viszonyításból kitűnik, hogy a dél-dunántúli gyermekek veszélyeztetettsége az országosnál számottevőbb volt. -ben tízezer 14. életévét még be nem töltött fiatalra a régióban 273 mentés jutott, miközben országosan csak 223. Ez az arányszám a évit is jelentősen (55-tel) meghaladta. A 273 esetből 154 lakáshoz, 84 közterületi, 20 közlekedési, 15 pedig sport helyszínhez volt köthető. Megjegyzendő, hogy a megfelelő országos átlagoknál valamennyi mutató rendre magasabb volt. A régió megyéi közül Baranyában a lakásokba, Somogyban a közterületekre irányuló hívások voltak a lélekszámhoz viszonyítva az átlagosnál gyakoribbak, előbbiben tízezer gyermekkorúra vetítve 178, utóbbiban 107 volt a megfelelő arányszám. Tolnában ugyanakkor az említett két helyszín a fiatalok kisebb részére nézve tűnt veszélyesnek, mint a másik két megyében, itt tízezer 14 év alatti lakosra 112 lakáshoz, illetve 59 közterülethez kötődő mentés jutott -ben.

6 6 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 Statisztikai tükör 2011/ A tízezer megfelelő korú (0 14 éves) lakosra jutó gyermek mentési esetek számának alakulása Barany a Somogy Tolna Dél-Dunántúl Közterületi mentés Sport mentés Lakásból, háztartásból történt mentés Közlekedési mentés 4.ábra A mentők munkájának speciális területét jelentik már súlyuknál fogva is a tömeges balesetek, azaz az olyan események, amelyek egyidejűleg 5, vagy több személy sérülését, megbetegedését okozzák. Dél-Dunántúlon -ben 20 ilyen eset következett be (10 Baranyában, 6 Somogyban, 4 Tolnában), számuk 2008 óta összességében kedvezően változott, 40%-kal csökkent. Ez az országosnál előnyösebb helyzetet jelent, az ország egészében ugyanis ezen időszak alatt 23%-os fogyás következett be. A mentési munkának sarkalatos pontja az idő. Erről azonban csak a fentiekben említett tömeges baleseteket illetően rendelkezünk információkkal, mégpedig részben arra vonatkozóan, hogy a mentők a bejelentéstől számítva hány perc alatt értek a helyszínre, másrészt pedig, hogy ott mennyi idő alatt számolták fel a balesetet (illetve a kettő összegeként, hogy a bejelentéstől a felszámolásig összesen mennyi idő telt el). A dél-dunántúli tömegbaleseteknél a mentősöknek -ben átlagosan kereken 60 percre, azaz egy órára volt szükségük ahhoz, hogy a riasztástól a baleset felszámolásáig eljussanak. Ez 3 perccel rövidebb idő, mint két évvel korábban volt. A szakmán belül régóta ismert fogalom az aranyóra. Amennyiben a baleset bekövetkeztétől számított egy órán belül a sérült a végleges ellátóhelyre kerül, a további életkilátásai az átlagoshoz képest nagyságrenddel megnőnek. A fentiekből megállapítható, hogy a régiós átlagidő ebbe az egy órába ugyan éppencsakhogy de belefért. (Országosan valamivel kedvezőbb a helyzet, ott tavaly 56 percet tett ki a hívástól a befejezésig eltelt idő.) A 60 percből 10 percet vett igénybe az, hogy a mentők a helyszínre érjenek, további 50 perc pedig a baleset felszámolásával telt. Előbbi valamivel (egy perccel) jobb, mint az országos átlag, utóbbi azonban 4 perccel hosszabb annál. A térségen belül Tolna emelkedett ki, itt volt ugyanis az összidő a legrövidebb, -ben 50 perc (ebből 10 perc a baleset helyszínére való megérkezéshez, 40 perc a szerencsétlenség felszámolásához kellett). Baranyában ennél rosszabb helyzet mutatkozott, tekintve, hogy a megyében tavaly 58 percet igényelt az, hogy a riasztástól a felszámolásig eljussanak a szakemberek, igaz, hogy az aranyórán még így is belül maradtak. Megjegyzendő, hogy itt értek a leghamarabb (9 perc alatt) a helyszínre a mentősök, a sérültek ellátása azonban esetükben 49 percig tartott. Az előbbi két megyével szemben Somogyban a bűvös egy órát 10 perccel túllépték, itt az átlagos 70 percből 11-et tett ki a helyszín elérése, 58-at pedig a szerencsétlenség felszámolása. Tolna a tekintetben is említést érdemel, mert a régión belül az egyetlen megye volt, ahol a teljes átlagidő 2008-hoz képest visszaesett, méghozzá elég tetemesen, 24 perccel, amit szinte teljes egészében a gyorsabb felszámolás tett lehetővé. Baranyában ugyanakkor 10, Somogyban pedig 6 perccel hosszabbodott az összidő, ez esetben is a sérültek ellátása okozta a változást, ám ezúttal annak nagyobb időigénye miatt. További információk, adatok (linkek): A Dél-dunántúli statisztikai tükör eddig megjelent számai Elérhetõségek: Telefon: (+36-72) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2011 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

I. Betegfogadási lista

I. Betegfogadási lista Tisztelt Betegünk! BETEGTÁJÉKOZTATÓ Bizonyára az Ön számára is ismeretes, hogy 2007. január 01 től betegeink egészségügyi ellátásával kapcsolatosan rendszeresen jelentős új rendeletek és szabályok léptek

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben