Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

Átírás

1 Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az előző három hónap tényleges és a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A 2011 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre január 7. és január 24. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a év végi statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Somogy megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő-felmérése alapján Somogy megyében a éves népesség körében 2010 IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 108,5 ezer főt tett ki, ami 1,5%-os csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliek száma ugyanezen időszakban 11,1%-kal 18 ezer főre gyarapodott. A foglalkoztatási ráta 2010 IV. negyedévében 44,4%-os volt, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelentett a hasonló időszaki adathoz képest, a IV. negyedévi országos adattól pedig 5,1 százalékponttal maradt el. A munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 1,4 százalékponttal 14,2%-ra emelkedett, ami 3,4 százalékponttal kedvezőtlenebb értéket jelentett az országos adatnál. Mindezek következtében a éves népesség gazdasági aktivitását jelző mutató Somogyban 51,7%-os volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, de 3,8 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagtól.

2 Népesség és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Somogy megyében 1 Megnevezés IV. negyedév IV. negyedév Népesség száma (ezer fő) a) 322,2 320, éves népesség száma (ezer fő) a) 245,5 244,3 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) b) 126,4 126,4 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 110,2 108,5 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 66,9 69,7 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 16,2 18,0 Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) b) 119,1 117,9 Aktivitási arány (%) b) 51,5 51,7 Foglalkoztatási arány (%) b) 44,9 44,4 Munkanélküliségi ráta (%) b) 12,8 14,2 A 4 főnél többet foglalkoztató Somogy megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma I-III. negyedév átlagában 69,7 ezer fő volt, amely 4,2%-os gyarapodást jelentett az előző év azonos időszakának adatához képest, míg országos viszonylatban 1,1%-os növekedés következett be. Az előző év azonos időszakához viszonyított átlagos 4,2%-os növekedésen belül a versenyszférában alkalmazásban állók 41,9 ezer fős létszáma 2,6%-kal gyarapodott, a nonprofit szervezeteknél dolgozó 1,8 ezer fős alkalmazotti kör pedig 18,3%-kal bővült. A költségvetési szférában alkalmazásban álló 25,9 ezer fő pedig 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami elsősorban az igen intenzív közfoglalkoztatásnak volt köszönhető szeptember 30-án az egy évvel korábbinál 2,6%-kal több összesen 57,9 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván megyénkben, amelyből a vállalkozások száma 54,2 ezer volt. Ezer lakosra így 169 vállalkozás jutott, ami 5-tel több az előző év azonos időszaki megyei adatnál, valamint az országos átlagot is 6-tal meghaladta. A regisztrált gazdasági szervezetek ötöde volt társas vállalkozás, arányuk lényegesen alacsonyabb volt az országos viszonylatú több mint egyharmados (34,4%-os) aránynál. A munkaerő-piaci helyzet alakulása év átlagában álláskereső szerepelt a nyolc Somogy megyei munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában, ami 385 fős, 1,5%-os létszámcsökkenést jelentett az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. Az előző évhez viszonyított 1,5%-os állományfogyás kedvezőbben alakult mind a déldunántúli 1,2%-os apadásnál, mind pedig az országos viszonylatban tapasztalt 3,7%-os növekedési ütemtől. 1 KSH stadat táblák és KSH Statisztikai Tükör a) 2009., illetve január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I-III. negyedéves adatai. 2

3 A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2010-ben az előző évinél 0,5 százalékponttal kevesebbet 18,9%-ot tett ki, amely a dél-dunántúli régió mutatójától 1,8, míg az országos átlagtól 5,6 százalékponttal volt kedvezőtlenebb. Somogy megye a főváros és a 19 megye nyilvántartott álláskeresők arányának nagysága szerint emelkedő sorrendjében a tavalyi év során minden hónapban a 16. helyet foglalta el. Kirendeltség A nyilvántartott álláskeresők számának és arányának alakulása kirendeltségenként Nyilvántartott álláskeresők száma évi átlag Változás az előző évhez képest főben %-ban Nyilvántartott álláskeresők aránya* (%) évi átlag Barcs ,2 26,7 Kaposvár ,1 17,2 Marcali ,0 19,8 Nagyatád ,1 22,9 Siófok ,6 12,8 Balatonboglár ,0 19,0 Csurgó ,2 26,8 Tab ,1 20,9 Összesen ,5 18,9 * A gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. A nyilvántartott álláskeresők száma az előző évhez viszonyítva a kaposvári, a siófoki és a balatonboglári térségekben emelkedett, míg a többi öt somogyi munkaügyi körzetben a regisztrált állomány csökkenése volt tapasztalható. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya alapján ítélhető meg leginkább a megye egyes kirendeltségi körzeteinek relatív munkaerő-piaci helyzete. A közel 27%-os mutatóval évben is a csurgói és a barcsi térség volt a legrosszabb helyzetű, de a nagyatádi és a tabi körzet átlagos rátája is meghaladta a 20%-ot. Az álláskeresők aránya alapján a marcali térség is kedvezőtlenebb a megyei átlagnál, míg a balatonboglári mutató a megyeihez hasonlóan alakult. A somogyi átlagnál kedvezőbb helyzetben Siófok, illetve a megyeszékhely körzete volt. A legelőnyösebb és a leghátrányosabb helyzetű somogyi térség átlagrátája között évben 2,1-szeres (2009-ben 2,3- szoros) volt a különbség. A nyolc Somogy megyei munkaügyi kirendeltséghez 2010 folyamán 7 munkáltató tett csoportos létszámleépítési döntésről szóló hivatalos bejelentést, melyekben az érintett dolgozók száma összesen 179 volt évben összesen 779 főre vonatkozó jelzést regisztráltunk, vagyis 77%-os visszaesés volt tapasztalható. A megyéből jelzett évi csoportos leépítések az egészségügy, szociális ellátást (66 fő), a kereskedelmet (44 fő), az építőipart (37 fő), valamint az ingatlanügyletek és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágakat (16-16 fő) érintették. 3

4 A 2010-es esztendő folyamán a munkáltatók összesen 8837 főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Somogy megyei kirendeltségeken, ami az előző évinél 523-mal, 5,6%-kal kevesebb volt. Így tárgyévben havonta átlagosan 736 állásbejelentés érkezett a évi 780-nal szemben. Az álláshelyek 62,1%-a (5486) támogatott munkahelyre vonatkozott, míg a normál, nem támogatott állások aránya 37,9%-os volt (3351). A felmérés eredményei A első negyedéves adatfelvétel során a nyolc Somogy megyei illetékességű munkaügyi kirendeltség összesen 322 munkáltatót kért fel az adatlap kitöltésére. Közülük 295 válaszolt kérdéseinkre, így a válaszadási arány 91,6%-os lett. A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Vállalati létszámnagyság-kategória Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Közepes vállalat ( fő) Nagyvállalat (249 fő felett) Összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Egyéb feldolgozóipari tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció

5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolg. tám. tev Közigazgatás, védelem, kötelező tb Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen A válaszadó 295 gazdasági szervezet a december végén regisztrált 2 szervezet 0,5%-át képviselte. 57,9 ezer gazdasági A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók 44,7%-a fős, 28,5%-a fő közötti alkalmazotti létszámmal dolgozott, míg 21%-os volt a mikro-vállalkozások és 5,8% a nagyvállalatok aránya. A felkeresett gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (74 cég) kerültek ki, de jelentős számban találhatók a mintában a közigazgatás (42 szervezet), a kereskedelem, gépjárműjavítás (41 cég), a mezőgazdaság (29 cég) és az építőipari (25 cég) területén tevékenykedő munkáltatók is. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (23 cég), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (12 cég), illetve a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (10 cég) ágazatokból került ki a legtöbb válaszadó gazdálkodó. A felmérésben résztvevő 295 munkáltató december végén 21,4 ezer főt foglalkoztatott. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Somogy megyében I-III. negyedév átlagában az alkalmazásban állók száma 69,7 ezer fő volt, vagyis mintánk az alkalmazásban állók közel harmadát (30,7%-át) ölelte fel. A válaszadó cégeknél alkalmazásban álló fő 34%-át a feldolgozóipar adta. Jelentősebb létszám származott a közigazgatás, az oktatás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ágazatokból, e területek egyenként az összes felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 10-11%-át szolgáltatták. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatok voltak a legnagyobb munkaadók, a felmérésben szereplő foglalkoztatottak 10, illetve 8%-a ezen ágazatokban dolgozott. 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató IV. negyedév 5

6 A mintában lévő cégeknél foglalkoztatottak számát a KSH adatai szerinti alkalmazásban állók létszámával összevetve látható, hogy az egyes ágazati reprezentációs arányok között jelentős különbségek vannak. A vízellátás, hulladékgazdálkodás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az egyéb szolgáltatás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a feldolgozóipar az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. A közigazgatás, a kereskedelem, a mezőgazdaság és az oktatás reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve az ingatlanügyletek területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben. A es munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH adatai szerint I-III. negyedévi átlag (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,2 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ,7 Építőipar ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 Szállítás, raktározás ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 Információ, kommunikáció ,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 Ingatlanügyletek ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tev ,7 Adminisztratív és szolg. tám. tev ,3 Közigazgatás, védelem, kötelező tb ,3 Oktatás ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,2 Egyéb szolgáltatás ,5 Összesen ,7 A válaszadó szervezeteknél alkalmazásban állók 43%-a nagy-, 41%-a pedig közepes vállalatoknál dolgozott, 15%-os volt a kisvállalatoknál, 1%-os pedig mikro-vállalkozásoknál alkalmazásban állók hányada. 3 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató III. negyedév 6

7 A felmérésben résztvevő gazdálkodók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának Kirendeltség kirendeltségi összetétele Adatlapot kitöltő gazdálkodók Az adatlapot kitöltő gazdálkodóknál foglalkoztatottak száma (db) megoszlása (%) száma (fő) megoszlása (%) Barcs 40 13, ,5 Kaposvár 64 21, ,5 Marcali 38 12, ,5 Nagyatád 28 9, ,1 Siófok 38 12, ,4 Balatonboglár 38 12, ,7 Csurgó 22 7, ,1 Tab 27 9, ,2 Összesen , ,0 Az adatlapot kitöltő foglalkoztatók száma körzetenként 22 és 64 között alakult. A kérdőíves lekérdezés legnagyobb mértékben Kaposvár és vonzáskörzete gazdálkodó egységeit érintette, melyet a barcsi követett. A megkérdezett foglalkoztatók december végi létszámának több mint felét két körzetben foglalkoztatták, ebből 27%-os volt a kaposvári, 23%-os pedig a siófoki körzet részesedése. Az alkalmazottak 11%-a a tabi, 10%-a pedig a nagyatádi térségben dolgozott. A többi kirendeltség területén a válaszadóknál munkaviszonyban állók aránya egyenként 10% alatti. A kérdőívet kitöltő gazdálkodók átlagos létszáma a siófoki térségben a legmagasabb (132 fő), melyet a kaposvári (92 fő) és a tabi (89 fő) követett, a legalacsonyabb létszámmal (32 fő) a balatonboglári körzet válaszadó szervezetei rendelkeztek. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 51 17, ,7 Stagnáló , ,9 Növekedő 93 31, ,4 Válaszadók száma , ,0 7

8 A vállalatok 51,2%-a 3 hónap múlva is, 52,9%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésről beszámolók aránya 3 hónapra vonatkozóan 17,3%-os, egy éves intervallumban pedig 19,7%-os volt. Ezzel szemben a március végéig bővíteni szándékozók aránya 31,5%-os volt, míg egy éves időtávban ennél kisebb hányadban, 27,4%-os arányban kívánják gyarapítani létszámukat a végihez képest. A negyedévvel korábbi felméréshez viszonyítva a rövidtávon létszámcsökkenésre számítók hányada 3,6 százalékponttal csökkent, a stagnálásra számítóké pedig 7 százalékponttal lett kevesebb, ezzel párhuzamosan a növekedést prognosztizálók aránya 10,6 százalékponttal emelkedett. A hosszabb távú várakozások esetében nem történt nagyobb változás, a csökkenésre számítók hányada 0,5 százalékponttal mérséklődött, míg a létszámnövekedést és a stagnálást valószínűsítők aránya 0,2, illetve 0,3 százalékponttal több lett IV. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák a korábbi felmérésekben tapasztaltakhoz hasonlóan másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók tényadatai szerint az elmúlt három hónapban (2010 IV. negyedévében) 853-an léptek be új munkavállalóként és 1475 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 622 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben az októberben lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát 2010 IV. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, mintegy 682 belépést és 651 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 8 munkáltatóval és 56 foglalkoztatottal kevesebb, de zömében a mostanival megegyező cégekből álló munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, március végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 496 fős, 2,3%-os gyarapodására számít a év végi állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 1018 új belépés mellett 522 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámának alakulása a es munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Somogy megyében Aktuális létszám: december hónap múlva várható létszám év múlva várható létszám

9 A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedését a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításból (259 fő), a feldolgozóiparból (100 fő), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (45 fő), az építőipar (32 fő), valamint a mezőgazdaság (26 fő) területéről jelezték, az első a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak számának bővülésével, utóbbiak a szezonalitással magyarázhatóak. A többi ágazatra a stagnálás volt leginkább jellemző. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (29 fő), a gép, gépi berendezés gyártása (26 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, fémfeldolgozás (25 fő), és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (25 fő) területén számítanak említésre méltó létszámemelkedésre. Méretkategóriánként tekintve a március végéig várható létszámalakulásokat megállapítható, hogy mindössze a nagyvállalatok jeleztek kisebb mértékű (72 fős, 0,8%-os) létszámcsökkenést, míg a közepes vállalatoknál 239 fős (2,8%-os), a kisméretű cégek esetében 112 fős (3,6%-os), a mikrovállalkozásoknál pedig 217 fős (70,7%-os) létszámgyarapodásra számítanak. A jelenlegi, valamint a három hónap és az egy év múlva várható létszámok alakulása az egyes Kirendeltség munkaügyi kirendeltségek területéről a felmérésben részvett munkáltatóknál Aktuális létszám ( ) 3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fő) létszámhoz (%) 1 év múlva várható létszám (fő) változása az aktuális létszámhoz (%) Barcs , ,2 Kaposvár , ,1 Marcali , ,5 Nagyatád , ,9 Siófok , Balatonboglár , ,7 Csurgó , ,2 Tab , ,2 Összesen , ,4 A három hónapos előrejelzés adatait kirendeltségenként vizsgálva az tapasztalható, hogy március végéig a balatonboglári körzet munkáltatói számítanak a legnagyobb létszámnövekedésre (12,3%), de a megyei átlagos 2,3%-os növekedési ütemnél nagyobb arányú foglalkoztatás bővülést terveznek a kaposvári és a barcsi térségekben is (3,8, illetve 3,6%). A többi körzetben kisebb mértékű változásokat jeleztek előre a megkérdezett gazdálkodók. 9

10 A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban sem változik jelentősen. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése ugyanis 85 fős (0,4%-os) létszámnövekedési várakozásról adott számot 2010 végéig. Létszámnagyság alapján 12 hónap távlatában a mikrocégeknél 147 fős (47,9%-os), a kisvállalatoknál pedig 51 fős (1,6%-os) foglalkoztatásbővülés várható, a közepes szervezeteknél stagnálással számolnak, míg a nagyvállalatoknál 114 fős (1,2%-os) létszámcsökkenést jeleztek előre. 10

11 Ha az előrejelzéseket az egyes munkaügyi kirendeltségek munkáltatói szerint nézzük, akkor a kaposvári és a balatonboglári körzet foglalkoztatói a legoptimistábbak, hiszen előbbieknél összességében az alkalmazotti létszám 3,1%-os, utóbbiaknál pedig 2,7%-os bővülésére lehet számítani. Ezzel szemben barcsi munkaügyi körzetben tevékenykedő szervezetek létszámuk 4,2%-os apadását jósolták. A többi körzetben kisebb arányú változások várhatóak. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre jelzett 1018 belépés és 522 kilépés 340 munkakört érint várhatóan. (Részletes adatok a mellékletben találhatóak!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat takar, az első negyedév folyamán belépők 61%-a (621 fő), a kilépők 65%-a (338 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 20 főnél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (73 fő), a könnyűipari foglalkozásúak (45 fő), az építőipari foglalkozásúak (43 fő), a gazdasági, pénzintézeti ügyintézők (40 fő), az irodai jellegű foglalkozásúak (40 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (34 fő), a mezőgazdasági foglalkozásúak (24 fő), valamint az erdő- és vadgazdálkodási foglalkozásúak (24 fő) köréből várható. Jelentősebb (legalább 20 fős) kilépésre a már említett betanított, illetve segédmunkásokon kívül a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (-22 fő) és a vas- és fémipari foglalkozásúak (-20 fő) esetében lehet számítani. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok zömében létszámnövedekési várakozás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő felett) Egy szerű szolgáltalási jellegű f oglalkozások 277 Építőipari f oglalkozások 33 Vas- és f émipari f oglalkozások 53 Könny űipari f oglalkoztások Erdő- és v adgazdálkodási f oglalkozások Változás (fő) Irodai jellegű f oglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügy intézők

12 A fenti grafikonon szereplő foglalkozási csoportokon belül 20 főnél magasabb létszámbővülést a pénzügyi ügyintéző (27 fő), szabó, varrónő, modellkészítő (34 fő), forgácsoló (22 fő), illetve egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) munkakörökben (257 fő) jeleztek. A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről kérdeztük. A válaszadóknak tíz állítás közül kellett kiválasztaniuk azokat, amelyekkel egyetértenek. A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményének aránya (a válaszadók %-ában) hosszú távon nem lehet rájuk számítani 12,5 hasznosak, mert önállóan képesek f eladatokat ellátni 9,2 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 16,3 legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 22,0 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahely en 7,1 8,5 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 28,5 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő betanításuk sok időt v esz el 13,6 14,9 azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást ny újt utánuk 33,9 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásukkor előnyben, mert az állam támogatást nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a Somogy megyében megkérdezett munkáltatók több mint egyharmada. Fontos tényező, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások csaknem 28,5%-ának véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt friss szakmai tudást is jelentős hangsúllyal (22%) jelölték a megkérdezettek munkáltatók. Esetenként hátrányos lehet, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és a betanításuk is sok időt vesz el, ezekkel az állításokkal a válaszadók 16,3, illetve 13,6%-a értett egyet. A megkérdezettek 14,9%-a gondolja úgy, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, és 12,5%-os volt azok hányada, akik úgy vélekednek, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani. 12

13 Nem igazán értettek egyet a munkáltatók azzal a kijelentéssel, hogy hasznosak a pályakezdők, mert önállóan képesek feladatokat ellátni (9,2%), hogy tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük (8,5%), ugyanakkor azzal sem, hogy nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen (7,1%). Kaposvár, február 28. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Jóváhagyta: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska mb. igazgató 13

14 Melléklet A re vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 12 Területi, helyi önkormányzati, közig-i, igszolg-i. érdekképv-i. vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői Műszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - felsőfokú képzettséghez kapcsolódó - foglalkozások Szakképzett pedagógusok Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport, művészeti és vallási felsőfokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egészségügyi foglalkozások Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások Pedagógus foglalkozások Igazságszolgáltatási, élet-, és vagyonvédelmi foglalkozások Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők Egyéb ügyintézők Irodai jellegű foglalkozások Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások Közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások Halászati foglalkozások Élelmiszeripari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, laboránsok Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb helyhez kötött gépek kezelői Mobil gépek kezelői Egyszerű szolgáltáltatási jellegű foglalkozások Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Összesen:

15 Módszertani kiegészítés Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően január 1 től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból 15

16 Módszertani kiegészítés származó létszámadataival korrigálták IV. félévétől a munkaerő felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003 tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002 ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); 16

17 Módszertani kiegészítés a háztartásbeliek; a szociális gondozottak. a közületi eltartottak; 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában. 17