MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

Átírás

1 MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u Szombathely, Pf.: 265 Telefon: (06 94) Fax: (06 94)

2 2 A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA Az 1 főre jutó GDP értéke tekintetében a megye az elmúlt években az országos átlag fölött teljesített, amelyben az iparnak meghatározó szerepe volt: a megyében az ipar GDP-ből való részesedése tovább emelkedett és meghaladja a 40%-ot, szemben az országos átlaggal, amely nem éri el a 30%-ot. A megye gazdaságában hosszú évek óta - meghatározó szerepe van a döntően külföldi tulajdonban álló cégeknek. A külföldi tőke a térségünkben elsősorban az iparba, ezen belül is jellemzően a gépiparba eszközölt számottevő befektetéseket. A gazdaság fejlődésének napjainkban is a gépipar a motorja, aminek következtében országosan Vas megyében az egyik legnagyobb az ágazat termelése. Az ipar teljesítményének folyamatos bővülése elsősorban az erőteljes exportorientációnak köszönhető, amely napjainkban a megyébe települt külföldi vállalkozások mellett, részben a hazai cégeket is jellemzi. Az elmúlt években éven belül ugyan hullámzóan alakult az ipar kibocsátása, de az év egészét tekintve a termelési érték 2013-ban 4,8%-kal, 2014-ben 17,8%-kal emelkedett az előző évihez képest év során előállított termelési érték, elsősorban a járműipari exportnak köszönhetően, az országos átlagnál (7,9%) nagyobb ütemben nőtt, összességében 9,1%-kal meghaladta az egy esztendővel korábbit. Az ipar jelentőségét jól mutatja az egy lakosra jutó termelési érték nagyságrendje, amely meghaladja az országos átlagot és a megyék között az egyik legmagasabb évben emelkedett a beruházási aktivitás, a teljesítések összege meghaladta az előző évit. A megyei székhelyű, legalább öt alkalmazottal rendelkező gazdasági szervezetek összesen 108,2 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 10,2 milliárd forinttal többet, mint 2014-ben.

3 3 A BEJELENTETT MUNKAERŐ-IGÉNYEK ALAKULÁSA A gazdaság fejlődésének következtében több területen az előző évihez hasonlóan - jelentős volt a munkaerő-iránti kereslet a megyében ben üres állást jeleztek a foglalkoztatók, amely elmaradt az előző évitől, de volumenében továbbra is jelentős maradt. A bejelentett munkaerő-igények közül 9335-höz nem igényeltek semmilyen támogatást a munkáltatók. A támogatással kínált üres álláshelyek számának az alakulását alapvetően a támogatási források volumene határozta meg. A támogatott állásbejelentések száma az elmúlt év azonos időszaki adatától jelentősen (28,1%-kal) elmaradt, amely döntően a közfoglalkoztatási programok évi működtetésének a következménye. A mérséklődés ellenére markáns maradt a közfoglalkoztatás jelenléte, ettől függetlenül a bejelentett betöltetlen álláshely-struktúrában - az elmúlt évhez hasonlóan - a nem támogatott munkahelyek dominanciája (63,8%) tovább erősödött a megye munkaerőpiacán. A nem támogatott állások túlsúlya azonban csak megyei szinten érvényesült. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű térségekben jellemzően, ahol a megyei átlagnál magasabb az álláskeresési ráta a támogatott állások voltak többségben, míg a fejlettebb körzetekben a nem támogatott állások túlsúlya érvényesült Az álláshely kínálat volumenét az idén is jelentősen befolyásolták a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerő-igények: az összes állás 36,2%-a a közfoglalkoztatás valamelyik eszközét takarta. Ezen belül a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás volt a meghatározó (közel fele), majd az országos közfoglalkoztatási programok (mintegy 25%). Legkevesebb munkaerőt a kistérségi Start mintaprogramok igényeltek (közel 15%). A nyári diákmunkához kapcsolódó munkaerő-igények a támogatott állások kevesebb, mint 8%-át tették ki, hasonlóan az EU-s programok keretében bérköltség támogatással kínált álláshelyek arányához. A támogatott üres állások több, mint 60%-át a közigazgatás területéről jelentették be, amelyeket döntően az önkormányzatok jeleztek a közfoglalkoztatási programok munkaerőigényéből következően.

4 4 Támogatás nélkül legtöbb álláskeresőt a feldolgozóipar ezen belül jellemzően a gépipar, a textilipar és az élelmiszeripar szándékozott felvenni, de a munkaerő-kölcsönzők is jelentős nagyságrendű munkaerő-igényt jeleztek. Ezek mellett a kereskedelem területére vártak még jelentős számban dolgozókat a munkáltatók. Míg a támogatott állásokra 80%-ban alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket vártak, addig a támogatás nélküli munkahelyekre nagyobb részben legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kerestek a munkáltatók. A MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK, JELLEMZŐK A megye gazdaságának szerkezete visszatükröződik a foglalkoztatási struktúra alakulásában is: magas, tartósan 40% fölötti az iparban alkalmazottak aránya. Vas megye az ország egyik legiparosodottabb térségének számít, az ipar szerepe a foglalkoztatásban számottevően magasabb, mint az országos átlag. A piaci folyamatok és a foglalkoztatáspolitikai intézkedések együttes hatásaként a megye munkaerő-piacán évben is kedvező folyamatok zajlottak. Tovább javult a népesség gazdasági aktivitása: a KSH felmérése szerint évben a éves népességnek 63%-a volt jelen a munkaerő-piacon, amely az országosnál 3,1%- ponttal magasabb és a főváros valamint a megyék közti sorban Budapestet követően a második legmagasabb. A foglalkoztatási ráta éves szinten 60,6%-ra emelkedett, 4,7%-kal meghaladva az országos átlagot, a területi sorban pedig a legmagasabb. A kiemelkedő foglalkoztatási mutatók alacsony munkanélküliséggel párosultak (3,8%). A regiszter alapú nyilvántartás szerint az év első hat hónapjában a korábbi évektől eltérő folyamatok érvényesültek a megye munkaerő-piacán, amelyben meghatározó szerepet töltöttek be a közfoglalkoztatási programok I. félévében - március kivételével minden hónapban kevesebben szerepeltek a nyilvántartási rendszerben, mint egy évvel korábban. A vizsgált időszakban márciusban kerestek legtöbben állást, mivel befejeződtek az elmúlt évben indított közfoglalkoztatási programok, így az onnan kikerült álláskeresők március folyamán ismét jelentkeztek a járási foglalkoztatási osztályokon, ami a nyilvántartásban szereplő álláskeresők számának átmeneti emelkedését vonta maga után. Áprilisban ismét csökkenő tendencia érvényesült a regisztrált álláskeresők körében, mivel újabb közfoglalkoztatási programok indultak, amelyek az elsődleges munkaerő-piac nyújtotta elhelyezkedési lehetőségek mellett - számos lehetőséget kínáltak a munkavállalásra. Az áprilisi csökkenést követően májusban és júniusban is fogyott a regisztrált álláskeresők száma, a csökkenés üteme azonban hónapról hónapra lassult. A mérséklődés folyamatát júliusban a pályakezdő fiatalok beáramlása szakította meg átmenetileg, amit augusztusban ismét jelentősebb csökkenés követett. Az év többi hónapjában körül mozgott a regisztrált álláskeresők száma ben havonta átlagosan 5478 álláskereső szerepelt a járási hivatalok nyilvántartási rendszerében, 13,8%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban.

5 5 Összességében megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának az éven belüli alakulását az elsődleges munkaerő-piaci kereslet mellett a közfoglalkoztatás döntően meghatározta. TÉRSÉGI KÜLÖNBSÉGEK A MEGYE MUNKAERŐ-PIACÁN Vas megyét hosszú évek óta az egyik legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván, mivel megyénkben az egyik legalacsonyabb az álláskeresési ráta. A térségen belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes körzetek között annak ellenére, hogy 2015-ben döntően a foglalkoztatáspolitikai döntések következtében, amelyek a közfoglalkoztatási programokat a hátrányosabb helyzetű térségekben nagyobb volumenben működtették a különbségek mérséklődtek a korábbi évekhez képest. A korábbi években Szentgotthárd és Vasvár térségében volt legmagasabb az álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Mára csak Vasvár térségében kiugró a mutató

6 6 értéke, annak ellenére, hogy itt csökkent a munkanélküliség szintje legerőteljesebben az előző évhez képest. A nagy ütemű csökkenésnek köszönhetően a térség mutatójának megyei átlagtól való eltérése jelentősen mérséklődött a korábbi évekhez képest. Szombathely térségében volt a legkedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet 2015-ben, de Sárvár, Kőszeg és Körmend vonzáskörzetében is havonta átlagosan 5% alatt maradt a mutató értéke. Szentgotthárd és Celldömölk térségének álláskeresési rátája 0,7-1,1%-ponttal meghaladta a megyei 4,3%-os átlagot. A Vasvár járás területén a 2,2%-pontos javulás ellenére 3,1%-ponttal magasabb a relatív mutató éréke a megyei rátánál. A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, VÁLTOZÁSA, ÖSSZETÉTELE 10%-ot meghaladó csökkenést mutatnak az adatok mind a regisztrált álláskereső férfiak mind a nők körében. A férfiak csökkenési üteme kissé meghaladta a nőkét, ennek ellenére éves szinten némileg több férfi szerepelt az álláskeresők között, mint nő.

7 7 A férfiak az éven belüli szezonális foglalkoztatás hatásainak jobban ki vannak téve, mint a nők, mivel nagyobb arányban dolgoznak azokban az ágazatokban, amelyeket a szezonalitás erőteljesen érint. Az utóbbi években azonban a közfoglalkoztatás felülírta a korábbi évekre jellemző trendeket, mivel ezekben az évről-évre nagyobb létszámot érintő közfoglalkoztatási programokban a férfiak vannak többségben. Az álláskeresők korcsoportok szerinti száma és összetétele is módosult az előző évhez képest. Legnagyobb ütemű csökkenést a fiatalok körében mutatnak az adatok, a éves korosztály körében is nagyobb volt a fogyás az átlagosnál, az 50 éven felüliek körében volt a csökkenés üteme a legkisebb, alig haladta meg az 5%-ot. Az eltérő csökkenési ütem megváltoztatta az összetételt: az 50 évnél fiatalabbak aránya 2,7%-ponttal csökkent, az idősebbeké ugyanennyivel növekedett. Az idősebb korosztály regisztrált álláskeresőkön belüli aránynövekedésének az is oka lehet, hogy a nyugdíjkorhatár növekedése miatt egyre nagyobb részük kénytelen aktív maradni (akár álláskeresőként is) a munkaerő-piacon. Az 50 év felettiek elhelyezkedési problémáit jól jelzi, hogy körükben lényegesen magasabb a tartós álláskeresők aránya. Az összes álláskereső 24,5%-a nem talált már egy éve munkát, az 50 év felettiek körében ez az arány 42,3% volt. A nyilvántartásban szereplő személyek iskolai végzettség szerinti struktúrája érdemben nem változott az előző évhez képest évhez hasonlóan a regisztrált álláskeresők között legtöbben (35,9%) legfeljebb 8 általános iskolával rendelkeznek. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya megközelítette a 30%-ot. Szakközépiskolába, technikumba, gimnáziumba a regisztrált álláskeresők mintegy 28%-a járt, a diplomások aránya 6-7% körül mozgott. Az utóbbiak száma csökkent legkisebb ütemben az előző évhez képest. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételében jelentős területi különbségek vannak. A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű térségekben (Celldömölk, Vasvár) a megyei átlagnál lényegesen magasabb az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az előbbi térségben mintegy 40%, az utóbbiban pedig némileg meghaladja az 50%-ot. Ugyanez az arány a legalacsonyabb rátával jellemzett Szombathelyi térségben alig haladja meg a 30%-ot. Ezzel szemben a diplomások aránya a legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségekben a legmagasabb: Szombathelyen 9,6% és Kőszegen is erősen megközelíti a megyei átlagot (6,6%). A tartós (legalább 1 éve) regisztrált álláskeresők száma az átlagosnál valamelyest kisebb mértékkel csökkent, így a regisztráltakon belüli arányuk megközelítette a 25%-ot, azaz közel minden negyedik álláskereső 12 hónapnál hosszabb ideje nem talált megfelelő munkát. Az álláskeresési járadékban/ segélyben részesülők száma éves szinten közel 3%-kal tovább csökkent, így minden negyedik álláskereső részesült ezekben a juttatásokban. Az FHT-ban részesülők száma fogyott legkisebb ütemben: körükben kevesebb, mint 2%-os csökkenést mutatnak az adatok. Ennek következtében a járadék/segélyesekhez hasonlóan minden negyedik álláskereső számára folyósítják ezt a pénzügyi támogatást. A számuk annak ellenére nem változott számottevően, hogy az év második felétől a közfoglalkoztatási programoknak kiemelt célcsoportjai voltak azok az álláskeresők, akik foglalkoztatási támogatásban részesültek. Az ellátásban nem részesülők száma fogyott legerőteljesebben

8 évben, a csökkenés üteme meghaladta az átlagost, így részarányuk mintegy 50%-ra csökkent, amely a tavalyinál 5,8%-ponttal alacsonyabb. A pályakezdő álláskeresők létszámának az alakulását - a szokásos éven belüli ciklikusságon túl a közfoglalkoztatási programok indulása és befejeződése is befolyásolta, mivel (a korábbi éveknél ugyan kevesebben, de továbbra is) jelentős számban vettek részt pályakezdő fiatalok is ben havonta átlagosan 523 pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartási rendszerben, amely 23%-kal alacsonyabb az elmúlt évinél. Az év minden hónapjában alacsonyabban alakult a számuk, mint egy évvel korábban. Az év első két hónapjában mérséklődött a pályakezdők száma. Márciusban azonban a közfoglalkoztatási programok befejeződése megszakította a csökkenő folyamatot: egy hónap alatt 14%-kal emelkedett a nyilvántartásban szereplő pályakezdők száma. A közfoglalkoztatási programok áprilisi indulása ismét kedvezően hatott a számuk alakulására: 14%-os csökkenést eredményezett körükben. Májusban is folytatódott a tendencia, de a csökkenés üteme kissé elmaradt az előző havitól. A nyári hónapokat emelkedő trend jellemezte, amely a tanév végével van összefüggésben. A növekedés üteme azonban elmaradt az előző évitől, amelyben szerepe volt, hogy a nyáron induló GINOP projekt által biztosított elhelyezkedési támogatással a tanulmányaik befejezését követően jelentős számban tudtak munkaviszonyt létesíteni. A pályakezdő álláskeresők számának az alakulását az utolsó negyedévben a munkaerő-piaci képzések befolyásolták kedvezően, mivel jelentős számban kapcsolódtak be tanfolyami képzésekbe, emellett számottevő maradt az elhelyezkedés is. A pályakezdő álláskereső fiatalok közül legtöbbnek (29,9%) legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van. Hasonló arányban fordulnak elő közöttük azok a munkát kereső fiatalok, akik szakközépiskolába vagy technikumba jártak korábban. Minden ötödik szakmunkásképzőben vagy szakiskolában szerezte a szakképzettségét, gimnáziumban 15% érettségizett, a diplomások aránya alig haladta meg a 6%-ot.

9 9 Az előző évhez képest legkevésbé a 8 általános iskolát végzettek száma csökkent, amely azt igazolja, hogy alacsony iskolai végzettséggel a legnehezebb a munkába állás. A regisztrációs rendszerből kikerülő pályakezdő álláskeresők a kilépés módja szerint: Az év során a pályakezdő fiatalok 37%-ának sikerült önállóan, közvetítéssel vagy támogatással állást találni, közfoglalkoztatási programokban 15,2% vállalt munkát, munkaerő-piaci képzésekbe közel 5% kapcsolódott be ben az előző évinél nagyobb arányban tudtak a pályakezdő álláskeresők az elsődleges munkaerő-piacon elhelyezkedni, így a közfoglalkoztatás szerepe a körükben kissé visszaszorult a évihez viszonyítva. Az iskolai végzettség erősen befolyásolja, hogy a pályakezdő fiatal milyen módon kerül ki a nyilvántartási rendszerből. A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők kétszer nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők. Rövid idejű kereső tevékenységet is nagyobb arányban végeznek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. A közfoglalkoztatók is szívesebben alkalmaznak magasabb iskolai végzettségű fiatalokat. Ugyanakkor az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők hamarabb szakítják meg az együttműködést.

10 10 A kilépés módja Alapfokú Középfokú Felsőfokú Összesen iskolai végzettség Elhelyezkedett 19,7% 38,9% 39,0% 34,2% Rövid idejű kereső tevékenység 1,6% 3,2% 2,9% 2,8% Közfoglalkoztatás 13,2% 15,0% 23,5% 15,2% Együttműködés hiánya 29,5% 10,8% 10,3% 15,3% Egyéb kilépési ok 30,2% 28,4% 19,9% 28,2% Képzés 5,9% 3,8% 4,4% 4,4% Összes 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% A regisztrációs rendszerbe történő be és kilépések alakulása évben belépés történt a nyilvántartási rendszerbe, 23,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A belépők közül fő (93,2%) a munkaviszonya elvesztését követően jelentkezett, pályakezdőként 1628 fő regisztráltatta magát. A pályakezdők beáramlása 29,1%-kal elmaradt a évitől, nem pályakezdők is 22,6%-kal kevesebben léptek be a regisztrációs rendszerbe az elmúlt évinél. A belépőknek 12,3%-a első alkalommal regisztráltatta magát munkanélküliként, túlnyomó többségük azonban már korábban is volt álláskereső. Megnevezés 2014.év 2015.év Belépők Kilépők Belépők Kilépők Nem pályakezdők Pályakezdők Összesen Belépőkből: - első ízben jelentkező visszalépő A be- és kiáramlás adatai Vas megyében Az év során munkanélkülivé váltaknak egynegyede a feldolgozóiparban, 9%-a kereskedelemben, 6-8%-a az építőiparban illetve a vendéglátásban dolgozott korábban, további 7%-nak a munkaerő-kölcsönző cégek biztosítottak munkát. A kilépők száma 2015-ben 21,6%-kal elmaradt az előző évitől. Legnagyobb volumenű kiáramlásra a szezonális munkák és a közfoglalkoztatás következtében - a tavaszi és azokban a hónapokban került sor, amikor a közfoglalkoztatási programok indultak. A kilépők 41,3 %-a önállóan, közvetítéssel vagy támogatás segítségével helyezkedett el, 22,5%-ának a közfoglalkoztatási programok adtak munkalehetőséget, további 1,8% munkaerő-piaci képzésbe kapcsolódott be.

11 11 Kilépés oka Alapfokú Középfokú Felsőfokú Összesen iskolai végzettség Önállóan 23,0% 37,0% 41,8% 32,9% Rövid idejű kereső tevékenység 1,7% 1,8% 2,0% 1,8% Együttműködés hiánya 17,6% 10,4% 8,7% 12,6% Egyéb kilépési ok 18,5% 20,9% 19,6% 20,0% Képzés 1,9% 1,7% 2,0% 1,8% Foglalkoztatási osztályok közreműködésével elhelyezkedett Ebből: 37,3% 28,2% 25,9% 31,0% Közvetítéssel elhelyezkedett 4,6% 7,7% 7,4% 6,7% Támogatással elhelyezkedett 0,8% 2,2% 1,5% 1,7% Közfoglalkoztatás 31,9% 18,3% 17,0% 22,5% A táblázat jól szemlélteti, hogy az iskolai végzettség növekedésével egyre nagyobb eséllyel helyezkedtek el az álláskeresők az elsődleges munkaerő-piacon. Amennyiben a foglalkoztatási osztályok közreműködésével sikerül munkát találniuk, az iskolai végzettség emelkedésével nagyobb arányban kaptak közvetítéssel vagy támogatással állást. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők munkához juttatásában töltenek be a foglalkoztatási osztályok legnagyobb szerepet, amely a legfeljebb 8 általánossal rendelkező álláskeresők vonatkozásában jellemzően közfoglalkoztatási programba történő bevonást jelent. Hátrányos munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők elhelyezkedésének segítése 2015-ben fejeződött be a évben indult EU-s forrásból finanszírozott TÁMOP projekt, amelynek a célja volt a célcsoportjába tartozó személyek munkaerő-piacra segítése komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A projekt ideje alatt 4829 fő lépett be a programba, akiknek a célcsoport szerinti megoszlását a következő ábra mutatja:

12 12 A projekt résztvevői közül 2610 főt munkaerő-piaci képzésbe vontunk be. A tanfolyamok közül a(z) - targoncavezető, - német nyelv, - ESR híváskezelő, - angol nyelv, - eladó, - CNC forgácsoló, - szociális gondozó és ápoló, - pénzügyi-számviteli ügyintéző voltak a legnépszerűbbek álláskeresők körében. Támogatással 2609 főt sikerült munkához jutatni, közülük 472 fő vállalkozást indított. A program valamennyi résztvevője részére nyújtottunk humán szolgáltatást, leggyakrabban munkaerő-piaci és foglalkozási információt, egyéni álláskeresési tanácsadást, munkaközvetítést illetve mentori segítségnyújtást. A projekt eredményességét mutatja, hogy a bevont személyek közül 4329-en sikeresen befejezték a programot, közülük 63% pedig a program sikeres befejezése után 180. napon támogatás nélkül dolgoztak illetve vállalkozók voltak. A TÁMOP Újra tanulok program, amely szintén 2015-ben fejeződött be, célja volt az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek számára lehetővé tenni, hogy képzésben vegyenek részt, így javuljon a munkaerő-piaci helyzetük. A projekt keretében 148 tanfolyamot bonyolítottunk le, amelyekre 2605 fő került bevonásra. A legnépszerűbb képzéseink a(z) - motorfűrész kezelő, - építő és anyagmozgató gépkezelő, - számítástechnika - kisgépkezelő, - betanított parkgondozó, - alapkompetencia fejlesztés. A képzésbe bevontak közül 2469 fő (95%) fejezte be sikeresen a megkezdett tanfolyamokat. A GINOP Ifjúsági Garancia program 2015-ben indult, amelynek célja azon 25 év alatti fiatalok számára, akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, konkrét lehetőséget ajánljon az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat szerzésre vagy a tanulásra. Az elmúlt év során 402 fő lépett be a programba. Munkaerő-piaci képzésbe 131 fiatalt vontunk be, akik - logisztikai ügyintéző - társadalombiztosítási, bérügyintéző - raktáros+építő- és anyagmozgató gép kezelője - kőműves és hidegburkoló - élelmiszer, vegyi áru és gyógynövény eladó, - német nyelv tanfolyamokon vehettek részt. Támogatással 270 fiatal munkavállalását segítettük, közülük 26-an vállalkozást indítottak.

13 13 A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők munkához jutását szolgálják a közfoglalkoztatási programok is, amelyek átmeneti jelleggel, hosszabb-rövidebb időre biztosítanak munkalehetőséget azoknak, akiknek a gazdaság piaci szereplői nem tudnak munkát adni. A foglalkoztatás mellett képzéssel, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal igyekszünk segíteni a közfoglalkoztatottakat, hogy minél előbb kikerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra től kezdődően a közfoglalkoztatás alapvetően három program keretében valósult meg: - hosszabb időtartamú - országos - kistérségi startmunka mintaprogram 2015-ben tovább erősödött a közfoglalkoztatás szerepe a foglalkoztatásban. Havonta átlagosan 14,6%-kal többen vettek részt a közfoglalkoztatási programokban, mint az előző évben. A közfoglalkoztatottak közel fele országos közfoglalkoztatási programokban dolgozott, minden harmadik az önkormányzatok programjait tartalmazó hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban, minden ötödik pedig a kistérségi startmunka mintaprogramokban tevékenykedett. Az önkormányzatok által szervezett, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásnak nevezett programok célja a helyben felmerülő közfeladatokkal, a helyi közösség érdekeit szolgáló munkaerő-igényekkel kapcsolatos foglalkoztatás ben a hosszabb időtartamú, jellemzően önkormányzati közfoglalkoztatók keretében dolgozók átlagos létszáma több mint 25%-kal mérséklődött, részben a pénzügyi források csökkenése miatt, több esetben azonban létszámfeltöltési problémák is adódtak, illetve a közfoglalkoztatók sem igényeltek több munkaerőt. A program végrehajtását nehezítette, hogy közepétől előírásra került a foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők (FHT) minél nagyobb számú bevonása a közfoglalkoztatási projektekbe, akiknek a munkaképessége valamint munkavállalási hajlandósága általában az átlagosnál alacsonyabb. Összegzés: A Kormány foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel összhangban 2015-ben is elsődleges célunk volt a népesség gazdasági aktivitásának további növelése, a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése. A célok elérése érdekében szoros kapcsolatot tartottunk a térségben működő gazdálkodó szervezetekkel - különös tekintettel a létszámfejlesztést realizáló munkáltatókkal - a gazdaság munkaerő-igényének a feltárása érdekében. Arra törekedtünk, hogy minél rövidebb időn belül kerüljön kielégítésre a gazdaság szeplőinek munkaerő-igénye, illetve az álláskeresők minél hamarabb kapjanak akár a foglalkoztatás költségeinek átmeneti támogatásával - számukra megfelelő munkalehetőséget.

14 14 Az elsődleges munkaerő-piacról kiszorult munkavállalók aktivitásának megőrzése céljából közfoglalkoztatási programok működtetésében vettünk részt. A közfoglalkoztatás átmeneti jellegének az erősítésére törekedtünk: kizárólag azok az álláskeresők végezzenek munkát a közfoglalkoztatási programok keretében, akiknek a versenyszféra nem kínál munkalehetőséget. Képzésekkel és szolgáltatások nyújtásával segítettük a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerő-piacra történő kilépés lehetőségét. Szem előtt tartottuk az FHT-sok minél nagyobb arányú bevonását a közfoglalkoztatási programokba. A programok sikeres megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködtünk a bonyolító önkormányzatokkal, közfoglalkoztatókkal. A rendelkezésre álló uniós források hatékony felhasználásával a 25 év alatti fiatalok munkaerő-piaci integrációját szolgáló Ifjúsági Garancia rendszer eredményes működtetésére törekedtünk. A program sikereses megvalósítása érdekében további együttműködéseket alakítottunk ki a gazdaság szereplőivel, civil szervezetekkel, oktatási rendszer szereplőivel. A munkaerő-piac igényeit figyelembe vevő képzési struktúra kialakítását, működtetését tartottuk szem előtt, ahova a GINOP célcsoportba tartozó 25 év alatti fiatalok és TÁMOP célcsoportba tartozó hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők, közfoglalkoztatottak kerültek bevonásra. Közreműködtünk a kereslet vezérelt pályaválasztásban, a helyi igényekhez igazodó szakképzési struktúra kialakításában. A partnerek igényeinek kielégítése érdekében - figyelembe véve szervezetünk humánerőforrásait munkaerő-piaci tapasztalatokkal rendelkező civil szervezetektől szolgáltatásokat vásároltunk. Foglalkozási Információs Pontokat (FIP) működtettünk Csepregen és Őriszentpéteren, hogy az elhelyezkedéshez szükséges munkaerő-piaci információk a hátrányos helyzetben lévő, kistelepüléseken élő állampolgárokhoz is eljussanak. A szakmai munkánk színvonalának emelése érdekében - a megye határ menti fekvéséből adódóan - a nemzetközi kapcsolatokban, együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázására törekedtünk.