2.0 változat június 14.

Átírás

1 SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat június 14. H-8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. I/30. * Tel: +36 (22) * Fax: +36 (22) projekt@echomail.hu * Web:

2 Tartalomjegyzék 1. Háttér 3. o. 2. Makrokörnyezet 4. o. 2.1 A munkaerőpiac számokban 5. o. 2.2 Gazdasági szervezeti statisztika 7. o. 2.3 Iparstatisztika 9. o. 3. A vállalkozások munkaerőigénye 10. o. 3.1 A válaszoló cégek regionális megoszlása 11. o. 3.2 Szakmunkások létszáma illetve annak változása a régióban 12. o. 3.3 Pályakezdők foglalkoztatása 16. o. 3.4 Szakértői vélemények 22. o. 4. A TISZK-ek kapacitása 27. o. 4.1 Tanulólétszámok és osztályok száma 28. o. 4.2 A kiemelten támogatott szakmák szakmacsoportonkénti 38. o. alakulása 4.3 A támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása 42. o. 4.4 A nem támogatott szakmák várható szakmacsoportonkénti 46. o. alakulása 4.5 Alapozó és felzárkóztató képzési tervek a szakközépiskolai 50. o. oktatásban 4.6 A TISZK-ek fejlesztései és a változások követése 51. o. 5. Az RFKB és az RKT javaslatai 56. o. 5.1 Szakértői javaslatok az RFKB-nak 56. o. 5.2 Közép-dunántúli Regionális Konzorciumi Tanács (KD- 58. o. RKT) tevékenysége 6. Függelék 59. o /2011. tanévben az általános képzésen, szakmai 59. o. előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson 9. évfolyamon tanulók száma megyénként (KIR-STAT) /2011. tanévben az általános képzésen, szakmai 59. o. előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson résztvevő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR-STAT) /2011. tanévben a szakképző évfolyamokra belépő 60. o. tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR- STAT) /2010. tanévben a szakképző évfolyamokon végzős 82. o. tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR- STAT) 6.6 Vállalkozói adatfelvétel kiegészítő táblái 106. o. 2

3 1. Háttér A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Szakiskola elnevezésű kutatási programját 2008-ban indította útjára azzal a céllal, hogy megfelelő és reális adatok alapján kerüljön sor a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározására, ezzel segítve a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) munkáját a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. A kutatás során az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete a rendelkezésre álló adatok és az MKIK által szervezett nagymintás empirikus adatfelvétel alapján becslést készít a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítja azt a szakiskolák várható kibocsátásával. A területi kereskedelmi és iparkamarák a vállalatok szakképzett munkaerő iránti keresletének és a fiatal pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetének megismerését célzó fenti országos felmérésben aktívan közreműködnek, koordinálják illetve szervezik a térségi adatfelvételeket. Jelen gazdasági helyzetben azonban nagyon nehéz előrevetíteni a vállalkozások munkaerő-piaci igényét, miközben szembesülnek számos a szakképzési rendszert, a tanulókat foglalkoztató jogszabályi környezet változásával. A régiónk gazdasági környezetének alakításában, fejlesztésében aktív szerepet vállaló Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éppen ezért komplex módszerrel igyekszik megrajzolni azt a helyzetképet amelyre alapozva valid stratégiai döntéseket lehet hozni. A komplex módszertan azt is jelenti, hogy a helyzetképet többféle adatgazda, szakértő bevonásával, primer és szekunder kutatások eredményeinek elemzésével valamint idősorok áttekintésével egyaránt ki kell egészíteni. Jelen kutatási beszámoló központi eleme az idén tavasszal lebonyolított Szakképzés 2012 országos kutatás területi adatfelvételének elemzése, de fontos kiegészítő információkat kaptunk a Fejér megyében működő TISZK-ek által megküldött önkitöltős kérdőívből, mely a TISZK-ek 2013/14 tanévre vonatkozó kapacitásait igyekezett feltárni az RFKB számára. Az elemzés során nemcsak primer kérdőíves módszert használtunk hanem a összegyűjtöttük a rendelkezésre álló statisztikai adatokat valamint kvalitatív technikaként fókuszcsoportos interjúk is készültek a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Ebben a szakiskolák, a TISZK-ek, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ illetve a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői működtek közre, s szakértői véleményük felhasználásával a szakképzési rendszer Fejér megyei erősségei, gyengeségei, 3

4 kitörési pontjai és a kockázati elemei kerültek definiálásra az új jogszabályi és átalakult gazdasági környezetben. 2. Makrokörnyezet A Központi Statisztikai Hivatal 2012 nyár elején 1 kiadott adatai alapján a éves, gazdaságilag aktív lakosság körében tovább nőtt a munkanélküliség, miközben a foglalkoztatottak száma enyhén mérséklődött. A Fejér megyei gazdasági szervezetek száma ugyanakkor növekedett, ezen belül főleg a társas vállalkozásoké és a nonprofit szervezeteké nőtt, de a működő vállalkozások kevesebb új beruházást valósítottak meg, kisebb összegeket költöttek gépekre, berendezésekre, és csökkent a beruházási kedv az új épületek, építmények esetében is. A húzóágazat, az ipar az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2012 első felében növelte termelését. Ugyanakkor a korábbi negatív tendencia folytatódik, az építőipar teljesítménye továbbra is folyamatosan csökken elsősorban az épület-beruházások és lakásépítések elmaradása miatt. A megye gazdaságának másik kitörési pontjaként is emlegetett turizmus sincs túl jó helyzetbe, bár a megyébe több turista érkezett mint egy évvel korábban, összességében azonban kevesebb éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A régión belül Veszprém megyében a versenyszférában 3,1, a költségvetési intézményekben pedig 2,3 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a nyilvántartott álláskeresők száma egyötödével mérséklődött. A régió ezen megyéjében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 7,6 százalékkal emelkedett. Összességében Veszprém megyében a jelenleg 57 ezer gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban, s a kedvezőbb helyzetet mutatja az is, hogy az ipari termelés 23 százalékkal nőtt, ami elsősorban (csakúgy mint a régió egészében) itt is az exportpiacok bővülésének köszönhető. A megye kiemelt ágazata a turizmus, a tavalyinál kisebb vendégforgalmat regisztráltak Veszprém megyében a kereskedelmi szálláshelyeken, és a vendégéjszakák száma is csökkent. Az RFKB által lefedett harmadik megye, Komárom-Esztergom megye. Itt 2012 első három hónapjában kevesebb volt a nyilvántartott álláskeresők száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya alapján a megyék sorában a harmadik kedvező - helyen áll. 1 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2012/1 4

5 Ugyanakkor a Komárom-Esztergom megyei ipari szervezetek teljesítménycsökkenése jelentős, bár ennek ellenére az egy lakosra jutó termelési értékkel a megyék között továbbra is az élen áll. Az építőipar produktuma itt sem érte el az előző év alacsony szintjét sem. 2.1 A munkaerőpiac számokban Fejér megyében 2012 első negyedévében a legalább öt fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél összesen 108 ezer fő állt alkalmazásban, ez 1,2 százalékkal (1300 fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a változás nem volt minden szektorban azonos irányú, mert míg a versenyszférában 1,6 százalékkal csökkent, a költségvetési szerveknél és intézményeikben 2,3 százalékkal bővült a létszám. Az államiönkormányzati szektor létszámbővülését valószínűleg a fizikai munkakörben dolgozók (többnyire közfoglalkoztatottak) növekedése eredményezte, míg a szellemi munkakört betöltők száma itt is mérséklődött. A megyében a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdasági ágak közül az iparban, a mezőgazdaságban, a szállítás és raktározás területén, valamint az egészségügyben kis mértékben nőtt az alkalmazottak száma. A kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak idén tavasszal, mint egy évvel korábban. A gazdasági válságnak még nincs vége, ezt több indikátor is pontosan jelzi. Bár 2012 első negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207 ezer forint volt, ami 6 százalékkal haladta meg a tavaszit, de ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás keretében végzett munkavégzés, illetve az adó- és járulékváltozások kompenzációja is, elsősorban a közszféra átlagkeresetét torzítva. A nettó, kézhez kapott jövedelem átlagos összege a vállalkozásoknál 138 ezer forint, míg a költségvetési intézményeknél 120 ezer forint volt. A nettó keresetek összességben a versenyszférában 3,9 százalékkal emelkedtek, miközben a költségvetési szerveknél 1,7 százalékkal mérséklődtek. A Központi Statisztikai Hivatal minden negyedévben elvégzi a lakossági munkaerőfelmérését. Ezek alapján január és március között Fejér megyében a éves népességen belül 2700 fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma átlagosan 168 ezer fő volt. A foglalkoztatási arány (0,7 százalékponttal) 51,7 százalékra mérséklődött, miközben a munkanélküliek száma (20 ezer fő) jelentősen, több mint negyedével emelkedett egy év alatt. Mindez a munkanélküliségi rátát 2,2 százalékponttal 10,7 százalékra növelte. 5

6 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól kapott adatok is hasonlóan a gazdasági válság jeleit mutatják a megyében, idén tavasszal 23 ezer főt tett ki a nyilvántartott álláskeresők száma Fejér megyében, egyharmaduk 3 hónapnál rövidebb ideje, negyedük pedig egy éve, vagy annál régebben szerepel a nyilvántartásban. A regisztrált álláskeresők között hagyományosan többen vannak még mindig, annak ellenére, hogy számuk csökkent. Különösen aggasztó azonban, hogy a szakképzéssel illetve annak átalakításával leginkább érintett korosztály esetében a 25 éven aluli álláskeresők száma bár mérséklődött még minding nagyon magas (3385 fő) ráadásul a pályakezdőké 8,1 százalékkal még nőtt is, 2249 főre emelkedett. Jelenleg Fejér megyében Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint egy betöltetlen álláshelyre 15 álláskereső jut, miközben a foglalkoztatáspolitikában radikális változások történtek, egyre kevesebben részesülnek álláskeresési járadékban és segélyben, nőtt viszont a szociális ellátásban részesülők száma, egy év alatt 7,8 százalékkal. Bár összességében 2,5 százalékkal bővült az iparban foglalkoztatottak létszáma, több meghatározó alágazatban is jelentős, 6-7 százalékos létszámleépítés történt. Veszprém megyében első negyedévben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, illetve a nonprofit szervezeteknél 76 ezer fő állt alkalmazásban, 2,7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A jelentős ágazatok közül egyedül az oktatásban dolgozók száma csökkent a megyében, az egészségügyi szervezeteknél 5,9, az alkalmazottak harmadát foglalkoztató feldolgozóiparban 5,3 százalékos bővülés volt. A Veszprém megyei gazdasági szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 182 ezer forint volt, 7,6 százalékkal több a első negyedévinél, a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete ezek alapján 11 százalékkal nőtt, a költségvetési szervek alkalmazottaié szinten maradt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az álláskeresők száma Veszprém megyében az előző év első negyedév végéhez képest ötödével mérséklődött 2012 március végére, közel 17 ezer fő szerepelt a nyilvántartásban. A nyilvántartott álláskeresők fele nő, 8,8 százaléka pályakezdő és 13 százaléka 25 éven aluli. Az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal több pályakezdőt regisztráltak. A megyében KSH által számított munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,8 százalékponttal 12,3 százalékra, foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal 51,1 százalékra emelkedett. Komárom-Esztergom megyében 2012 első negyedévében a munkaerő-piaci folyamatok sajátosan alakultak. A KSH munkaerő-felmérés és az intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer alapján csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben a Nemzeti 6

7 Foglalkoztatási Szolgálatnál kevesebb álláskeresőt vettek nyilvántartásba. A éves népességen belül a foglalkoztatottak átlagos száma 129 ezer főt tett ki, ez megegyezik az egy évvel korábbival, a foglalkoztatási arány egy év alatt csupán 0,2 százalékponttal, 53,8 százalékra mérséklődött. Ezzel együtt is a régióba itt a legkedvezőbb a foglalkoztatottsági ráta. A 7,2 százalékos munkanélküliségi rátával a megyék sorában Komárom-Esztergom országosan a harmadik legkedvezőbb helyet foglalja el, annak ellenére, hogy a megyében 78 ezer fő állt alkalmazásban, ami 3,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférát 4 százalékos létszámfogyás jellemezte. A Nemzeti Foglalkoztatási Szakszolgálat adatai szerint Komárom-Esztergom megyében 2012 első negyedévének végén regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, mintegy 900-zal kevesebbet, mint egy évvel korában, miközben a bejelentett üres álláshelyek száma tovább nőtt. 2.2 Gazdasági szervezeti statisztika A Központi Statisztikai Hivatal közlése alapján Fejér megyében tavaszán (ez első negyedév végén) gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Ezeknek 93 százaléka (56 691) vállalkozás volt, melyek egyharmada társas, kétharmada egyéni vállalkozás volt. Az új regisztrációk és a megszűnések egyenlegeként a vállalkozások száma 1,6 százalékkal többet mutat (szinte kizárólag a társas vállalkozások száma gyarapodott). A társas vállalkozás kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma egytizeddel emelkedett, ennek oka, hogy a korábbiaknál kisebb kezdőtőkével is alapíthatók. A betéti társaságok száma viszont csökkent (5,2 százalékkal), ami mutatja a mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetét. Szintén csökkent az egyéni vállalkozások száma, 2012 tavaszán 37 ezer egyéni vállalkozás volt, számuk az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 3,5 százalékkal kevesebb. A főállású vállalkozók 4, a mellékfoglalkozásúak 1 százaléka adta fel vállalkozását. A vállalkozások beruházásait tekintve sem túl kedvező a kép, első három hónapjában a Fejér megyei gazdasági szervezetek összesen 22 milliárd forint értékben valósítottak meg új fejlesztéseket, ami folyó áron 28 százalékkal kevesebb az előző év első három hónapjához képest. Jelentősen csökkent az import gépek, berendezések (44%) és az építési beruházások (15%) iránti kereslet, ugyanakkor a hazai gyártású gépek, járművek beszerzésére (+3 százalék) többet fordítottak, A gazdasági szervezetek által vásárolt új gépek, berendezések közel négytizede hazai gyártmányú volt első negyedévében az összes jelentős nemzetgazdasági ágban volumencsökkenés figyelhető meg a megyében. 7

8 A régió másik megyéjében, Komárom-Esztergom megyében március végén több mint gazdasági szervezetet tartottak nyilván 2,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A bejegyzett társas vállalkozás száma az egy évvel korábbihoz képest mintegy ezerrel bővült, míg az egyéni vállalkozások köre nem változott. A társas vállalkozások héttizede korlátolt felelősségű, 27 százaléka betéti társaság. Míg az előbbiek száma jelentősen nőtt, az utóbbiaké közel 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Március végén a szövetkezetek aránya a gazdasági szervezeteken belül már nem érte el a 0,2 százalékot sem, s a részvénytársaságok száma is alacsony, mindössze alig 100. A Központi Statisztikai Hivatal megállapítása alapján a vállalkozói aktivitás a szervezetek számának növekedése ellenére Komárom-Esztergom megyében továbbra is elmaradt a középdunántúli, valamint az országos átlagtól. Veszprém megyében március 31-én gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 775-tel többet, mint egy évvel korábban. A növekedés oka, hogy az ez évtől szigorúbb és drágább cégalapítás következtében tavaly év végén cégalapítási dömping volt érezhető s ezek többnyire januári közzététellel jelentősen emelkedett az idei cégbejegyzések száma. A cégalapításhoz szükséges alaptőke nagymértékű mérséklésének köszönhetően a társas vállalkozások kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma több mint egytizedével, a részvénytársaságoké 1,4 százalékkal nőtt az előző évihez képest a megyében, ugyanakkor a betéti társaságok száma itt is visszaesett. Megállapítható, hogy létszám-kategóriák szerint a vállalkozások megoszlása a korábbi évekhez hasonlóan alakult, majdnem mindegyik szervezet (99,7 százalék) kisméretű szervezet, csaknem teljes egészében mikrovállalkozás. A középvállalkozások aránya is csak 0,2, a nagyoké pedig mindössze 0,1 százalék. Főtevékenység szerint vizsgálva minden ötödik vállalkozás mezőgazdasági tevékenységet folytatott Veszprém megyében, számuk az előző évihez képest növekedett. A további jelentősebb (11-12 százalékos részesedésű) ágazatok közül az ingatlanügyletek területén nőtt a vállalkozások száma, a kereskedelemben nem változott, míg a vendéglátásban csökkent. Komárom-Esztergom megyében 2012 első három hónapjában 18,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, egyötöddel többet, mint egy évvel korábban. Az egy lakosra jutó teljesítményérték a Közép-Dunántúli, és az országos átlagnál is több. Érdekes, hogy míg Fejér megyében nőttek a hazai gyártmányú gépek beszerzése addig, Komárom- Esztergom megyében az import gépbeszerzések emelkedtek másfélszeresére, s ugyanakkor a belföldi gépbeszerzések összege 12 százalékkal elmaradt a 2011 hasonló időszakitól. A 8

9 beruházások háromnegyede az iparban valósult meg, mezőgazdaságban viszont a teljesítményérték visszaesett. A Veszprém megyei gazdasági szervezetek az elmúlt negyedévében 12 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, folyó áron 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, de az egy lakosra jutó beruházási teljesítmény érték az országos átlagnál így is jóval alacsonyabb. 2.3 Iparstatisztika A Fejér megyében székhellyel vagy telephellyel rendelkező legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások összesen 551 milliárd forint értékben állítottak elő ipari termékeket 2012 első három hónapjában, az ipari tevékenység 9,6 százalékkal nőtt. A megyei ipar kibocsátása a közép-dunántúli régió össztermelésének kicsivel több mint négytizedét tette ki, ezzel az országos rangsorban Fejér megye a főváros, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye után a negyedik. Az egy lakosra jutó termelés értéke 1 millió 293 ezer forint volt, ami a régió átlagával közel azonos. Ezen belül a legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások 522 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami jól mutatja az ipari termelés koncentrációját. A Fejér megyei ipari termelést csaknem teljes egészében a feldolgozóipar határozza meg, ezen belül jellemzően a gépipar, illetve azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek termelése nőtt, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek kibocsátása gyakorlatilag stagnál (mindössze 1 százalékkal bővült). Az ipari termelés növekedése a szakértői vélemények alapján elsősorban a külpiacok keresletének köszönhető. A feldolgozóipari termékek több mint négyötödét a megye továbbra is exportra termelte. A gépipar kivitele 10, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékeké 8 százalékkal nőtt. A Fejér megyére hagyományosan jellemző tőkekoncentráció miatt az össztermelésnek (és az ezzel összefüggésben a exportnak is) mintegy kilenctizedét nagyvállalatok (a legalább 250 főt foglalkoztató) adták. Január és március között az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,4%-kal emelkedett a megyében. A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások Komárom-Esztergom megyében 576 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, ami a Közép-Dunántúl összes termelésének több mint négytizedét tette ki. A termelési volumen az előző év azonos időszakához képest 14 százalékkal esett vissza. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek kibocsátása 15 9

10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az 517 milliárd forint értékű produktum 81 százalékát adó gépipar teljesítménycsökkenése is meghaladta a megyei átlagot. Komárom-Esztergom megye iparát is nagyfokú koncentráció jellemzi. Az ipari vállalkozások termelésének mintegy négyötödét a legalább 500 munkavállalót foglalkoztató üzemeknél állították elő. Ezek teljesítménye 15 százalékkal visszaesett, míg a középvállalkozásoknál közel felére csökkent a termelés. Ugyanakkor tizedével nőtt a kisvállalkozások kibocsátása, melynek többsége belföldön talált vevőre. A megye ipari ágazatának létszámvesztése közel 2 százalékos. Az ipari termelés visszaesése nagyobb volt a létszámcsökkenésnél, így a termelékenység volumene is csökkent 13 százalékkal. A Veszprém megyei ipar termelése 202 milliárd forintot tett ki, ami a régió össztermelésének 15 százaléka. Az ipari tevékenység volumene ötödével nőtt az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 183 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami 23 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A termelést csaknem teljes egészében meghatározó feldolgozóipar teljesítménye negyedével bővült. A megyei feldolgozóipar kibocsátásának közel felét már ebben a megyében is a járműipar teszi ki. 3. A vállalkozások munkaerőigénye A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara február és március hó folyamán részt vett abban az országos kutatási programban, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete koordinálásával valósult meg, és célja volt, hogy a szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható jövőbeni alakulását állapítsa meg. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több más szervezettel együtt a fejér megyei vállalkozások körében végzett kérdőíves felmérést arról, hogy a cégeknél hány szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállaló dolgozik, milyen szakmákban mekkora arányban tervezik a szakmunkás létszámukat növelni vagy csökkenteni, ezek a változtatások milyen időtávon belül várhatóak, illetve a pályakezdő szakmunkásokkal mennyire vannak megelégedve a vállalkozások képviselői. Jelen beszámoló a közép-dunántúli vállalkozások 10

11 által nyújtott adatok elemzésén alapul. Az eredmények kizárólag a megkérdezett vállalkozások körére vonatkozik A válaszoló cégek regionális megoszlása A kutatás keretében összesen 226 Fejér megyei, 186 Komárom-Esztergom megyei és 163 Veszprém megyei vállalkozás adott érdemi választ a kérdőívben foglalt kérdésekre. A vállalkozások között 200 mikrovállalkozás van, 161 kisvállalkozás, 132 középvállalkozás és 82 nagyvállalat. A vállalkozások megyei eloszlása egyenletes, százalékuk mikrovállalkozás az egyes megyékben, százalékuk kisvállalkozás, százalékuk középvállalkozás, és százalékuk nagyvállalkozás. A cégek 73 százaléka magyar tulajdonban van, 1 százaléknál kisebbségi külföldi tulajdon is van, 26 százalékuk pedig többségi vagy tisztán külföldi tulajdonban van. A külföldi tulajdonosi háttér Komárom-Esztergom megyében nagyobb, a vállalkozások egyharmada többségi külföldi tulajdonú, Fejér megyében az ilyen cégek aránya 21 százalék, Veszprém megyében pedig 25 százalék. Cégméret alapján vizsgálva a kérdést látható, hogy a nagyvállalatok 58 százaléka van külföldi tulajdonban, a középvállalkozások egynegyede, míg a kisvállalkozások közül minden tízedik. A vállalkozások 49 százalékának a évi nettó árbevétele 1 milliárd forint felett volt, 15 százaléknak 500 millió és 1 milliárd között, 11 százaléknak millió forint közé esett, 9 százaléknak millió forint között, minden tízedik cég millió forint nettó árbevételt produkált tavaly, 5 százalékuk pedig 50 millió forint alattit. Megyénként ebből a szempontból nincsenek nagy eltérések, cégméret alapján természetesen vannak, a nagyvállalatok 96 százalékának volt 1 milliárd forint felett a bevétele az előző esztendőben, a középvállalkozások 62 százaléka teljesített így, míg a kisvállalkozások 14 százaléka. 2 Az országos minta kialakítását és súlyozását a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) végezte, azonban az elemzés elkészítéséig a GVI a súlyozatlan adatbázist bocsátotta rendelkezésünkre. 11

12 2011. évi nettó árbevétel megyénként illetve cégméret szerint 5 millió Ft alatt 5-10 millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 500 millió és 1 mrd Ft között 1 mrd Ft felett Fejér Komárom- Esztergom Veszprém mikrovállalkoz ás kisvállalkozás középvállalkoz ás nagyvállalat százalékos megoszlás A válaszadó közép-dunántúli vállalkozások statisztikai létszáma a december 31-ei helyzetet nézve összesen fő volt, ebből fő volt a szakmunkás foglalkoztatottak létszáma. A cégek 35 százalékánál a munkavállalók létszáma 10 fő alatt volt, 28 százalékuknál fő, 23 százaléknál fő dolgozott, míg az összes szervezet 14 százalékánál volt több mint 250 fő munkavállaló. 3.2 Szakmunkások létszáma illetve annak változása a régióban A szakmunkások létszámának eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy a cégek felénél a szakmunkás munkavállalók létszáma nem haladja meg a 9 főt, egynegyedük foglalkoztat fő között, egyötödük fő között, és 5 százalékuk 250 fő feletti szakmunkás végzettségű szakembert. Területi megoszlás szerint Fejér megyében van a legtöbb szakmunkás a régióban, 44 százalékuk itt dolgozik, 34 százalékuk Komárom-Esztergom megyében, 22 százalékuk pedig Veszprém megyében. A szakmunkások számát tekintve továbbá megállapítható, hogy a szakmunkások 69 százaléka a nagyvállalatoknál áll alkalmazásban, a középvállalkozásoknál 23 százalékuk, a kisvállalkozásoknál 6 százalékuk, míg a mikro-vállalkozásoknál arányuk 2 százalék. 12

13 0,753 0,576 3,644 1,991 14,447 11,006 7,097 7,642 19,139 15,932 25,205 22,341 34,545 58,561 A munkavállalók és a szakmunkások létszáma megyénként és cégméret szerint 70 fő (ezer) statisztikai létszám szakmunkás létszám Fejér Veszprém Komárom-Esztergom kisvállalkozás nagyvállalat mikro középvállalkozás Az elmúlt 12 hónapban a régiós cégek 36 százalékánál volt olyan szakma, amelyben bocsátottak el szakmunkást, és 45 százalékuknál történt valamilyen szakmában szakmunkás felvétel. Összesen 382 főt bocsátottak el a régióban, és 1134 főt vettek fel. Területi szempontból a legnagyobb arányú elbocsátások Veszprém megyében voltak, az itteni cégek 42 százaléka bocsátott el szakmunkást, a Fejér megyei cégek 37, és a Komárom- Esztergom megyei vállalkozások 31 százaléka tette ugyanezt. A szakmunkások felvétele kapcsán is hasonló tendenciák mutathatóak ki megyénként, azonban szerencsére több cégnél volt felvétel, mint amennyinél elbocsátás. Cégméret alapján mind az elbocsátások, mind pedig a felvétel esetén az arányok a cégmérettel együtt növekedtek, míg a mikrovállalkozások 19 százaléka bocsátott el, illetve 21 százalékuk vett fel szakmunkást az elmúlt egy évben, addig a nagyvállalatok 57 százaléka bocsátott el, illetve 85 százalékuk vett fel. 13

14 Szakmunkás elbocsátás illetve felvétel az elmúlt 12 hónapban elbocsátás felvétel 100% 80% 85% 60% 40% 37% 41% 31% 39% 42% 58% 37% 40% 48% 64% 57% 20% 19% 21% 0% Fejér Veszprém Komárom-Esztergom kisvállalkozás nagyvállalat mikro középvállalkozás A kutatás fő célja az volt, hogy a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változását előre lehessen prognosztizálni, ezért a cégek képviselőit megkértük, hogy becsüljék meg, hogy a következő 12 hónap során, illetve 3 múlva várhatóan milyen irányban és mekkora arányban fog változni saját vállalkozásuknál a szakmunkások létszáma. A szervezetek többsége úgy látja jelenleg, hogy a jövőben valószínűleg nem fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalóik létszáma, 70 százalékuk ezt gondolja az elkövetkező egy évre, illetve ugyanezen a véleményen van a cégek kétharmada a középtávú jövőt illetően is. A szervezetek 27 százaléka egyértelműen jelezte, hogy náluk létszámnövekedés várható a következő 12 hónapban, ez összesen kb. 766 fő szakmunkás felvételét jelenti, míg a cégek 31 százaléka 3 év múlva kíván szakmunkás munkaerőt felvenni, ez a bővítés mintegy 929 embert érintene a régióban. Szakmunkás munkaerő elbocsátást nem jeleztek előre nagymértékben a megkérdezett vállalkozások, mindössze a válaszadók 2-3 százalékánál fordulhatnak elő ilyen lépések a jövőben, és ez a következő egy évben 157 fő, 3 év múlva pedig 1 fő szakmunkást jelent. 14

15 Szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változása a közép-dunántúli régióban... 80% 70% 60% 50% 70% 67% 40% 30% 20% 10% 0% 766 fő 27% 157 fő 3% növekszik csökken nem változik a következő 12 hónapban 949 fő 31% 2% nem változik növekszik csökken 3 év m úlva 1 fő A szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változása 100% növekszik nem változik csökken 80% 74% 76% 69% 80% 60% 60% 60% 40% 20% 0% 21% 6% 23% 39% 1% 1% Fejér Veszprém Komárom-Esztergom a következő 12 hónapban 28% 18% 3% 2% 40% Komárom-Esztergom Fejér Veszprém 3 év m úlva 15

16 Következő 12 hónapban szakmunkás felvétel (fő) Következő 12 hónapban szakmunkás elbocsátás (fő) 3 év múlva szakmunkás felvétel (fő) 3 év múlva szakmunkás elbocsátás (fő) Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Összesen Pályakezdők foglalkoztatása A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a fejér megyei cégek az elmúlt egy évben hány pályakezdő szakmunkást vettek fel, illetve belőlük hányat alkalmaznak még jelenleg is. A kérdésre adott válaszokat elemezve kiderül, hogy a cégek egynegyede vett fel az elmúlt egy év során pályakezdő szakmunkást, míg a vállalkozások háromnegyede nem alkalmazott ilyen munkavállalót. Azok a cégek, akik pályakezdő szakmunkás végzettségű munkavállalót alkalmaztak, összesen 432 főt vettek fel az elmúlt egy évben, és az adatfelvétel időpontjában minden főt alkalmaztak is a cégek. Az elmúlt egy évben szakmunkás végzettségű pályakezdőt alkalmazó szervezetek aránya nem 75% 25% igen 432 f ő pályakezdő szakmunkást vettek fel az elmúlt egy évben 16

17 A cégek képviselői alapvetően elégedettek a pályakezdők felkészültségével, véleményük szerint munkájuk elvégzéséhez inkább megfelelő mértékben vannak felkészülve. A válaszadók 16 százaléka nagyon elégedett, 64 százalékuk inkább elégedett, 14 százalékuk szerint inkább nem megfelelő a pályakezdők felkészültsége, 6 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egyáltalán nem megfelelő háttértudással rendelkeznek munkájuk elvégzéséhez. Megyei eloszlás tekintetében nem láthatunk lényeges különbséget ebben a kérdésben, azonban cégméret szerint már igen, a legelégedettebbek a középvállalkozások a pályakezdők felkészültségével, őket követik a nagyvállalatok, majd a kisvállalkozások. Legkevésbé a mikrovállalkozások elégedettek a pályakezdőkkel, körükben a legmagasabb a negatív véleménnyel rendelkezők aránya. Leginkább a pályakezdők munka- illetve élettapasztalatával és az önálló munkavégzés képességével elégedettek a munkaadók, 46 illetve 35 százalékuk említette ezeket a problémákat. A cégek egynegyede szerint a pályakezdőik nem rendelkeztek megfelelő mértékben a technikai, feladat-specifikus képességekkel, illetve kezdeményező készséggel, 22 százalékuk említette a motivációhiányt, 19 százalékuk pedig a munkakulturális és felelősségtudattal kapcsolatos hiányokat. A vállalkozások legkisebb arányban a felhasználói szintű számítógépes ismereteket, az olvasási készségeket, az ügyféllel való bánásmódot, az anyanyelvi írás készséget és beszédkészségeket jelölték meg problémaként, ezeket a válaszadók maximum 3 százaléka említette. 17

18 Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? munka-/élettapasztalat önálló munkav égzés képessége technikai, feladat-specifikus képességek kezdemény ezõ készség motiv áció munkakultúra felelõsségtudat idegenny elv -tudás pontosság v ezetési, szerv ezési képességek számoláskészség általános tudás, készségek fegy elmezettség egy üttmûködési készség irodai adminisztrációs képességek személy es megjelenés kollégákkal v aló bánásmód any any elv i beszédkészség any any elv i íráskészség ügy féllel v aló bánásmód olv asási készség számítógépes ismeretek 25% 25% 22% 19% 19% 16% 15% 11% 11% 10% 9% 8% 6% 5% 4% 3% 3% 3% 2% 1% 35% 46% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% említések százalékos aránya A válaszadó cégek az elmúlt öt évben évről évre egyre több tanulószerződéses tanulót, illetve szakmunkástanulót képeztek. A 2007/2008-as tanévben a régióban a vállalkozások 21 százalékánál 683 tanulónak, a 2008/2009-es tanévben 24 százalékuknál 876 tanulónak, a 2009/2010-es tanévben 32 százaléknál 1141 tanulónak, a 2010/2011-es tanévben 37 százaléknál 1399 tanulónak, és a 2011/2012-es tanévben 43 százalékuknál 1596 tanulónak volt erre lehetősége. A tanulószerződéssel foglalkozó cégek területi eloszlása nem egyenletes, a legkevesebb Fejér megyében volt, a legtöbb pedig Veszprém megyében. Szakmunkástanulók száma a tanulószerződéssel rendelkező cégeknél megyénként és cégméret szerint (fő) 2007/2008 tanév 2008/2009 tanév 2009/2010 tanév 2010/2011 tanév 2011/2012 tanév Fejér Komárom- Esztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat

19 Tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások aránya a közép-dunántúli régióban 2007/2008 tanév 6% 27% 32% 2008/2009 tanév 2009/2010 tanév 2010/2011 tanév 8% 32% 37% 15% 43% 45% 15% 48% 56% Fejér Komárom-Esztergom Veszprém 2011/2012 tanév 14% 53% 71% A tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások véleménye szerint azért fontos bekapcsolódni ebbe a rendszerbe, mert a jövő munkavállalóit képzik, megmutathatják a cégek, hogy hogyan dolgoznak, továbbá szükség van a fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban. Szerintük ezen keresztül könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak lehetnek a munkavállalói oldalnak, főleg azért is, mert sok cég küzd azzal, hogy megfelelő képzettségű munkaerőt tudjon felvenni. Nem értenek egyet azokkal a véleményekkel, hogy így olcsó munkaerőhöz jutnak, illetve nem érzik egyszerűnek az adminisztrációt sem. 19

20 Miért döntött úgy, hogy bekapcsolódik a tanulóképzésbe? Pontszám százfokú skálán A jövő munkavállalóit képezzük. 84 Megmutathatjuk a tanulóknak, mi hogyan dolgozunk. 82 Szükségünk van fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban. Így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak vagyunk a munkavállalók felé. Nehezen tudunk megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni. 54 Így olcsó munkaerőhöz jutok 32 Egyszerű az adminisztráció Vélemény Egyetértés Egyet nem értés A kutatás során fontos volt megtudni, hogy a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői hogyan vélekednek erről a lehetőségről, illetve mennyire vannak megelégedve ennek feltételeiről. Több állítással kapcsolatban kellett megfogalmazniuk egyetértésüket illetve egyet nem értésüket. A feltett kijelentések közül leginkább azzal értenek egyet a közép-dunántúli vállalkozások képviselői, hogy a kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályokat a vállalkozások nem tartják életszerűnek, az eltöltött gyakorlati képzési időt alapvetően elegendőnek tartják, bár az ezekre adott pontszámok közel állnak ahhoz a határhoz, amikor inkább megosztottak ebben a kérdésben a válaszadók. Az utóbbiakhoz hasonlóan szinte vegyes véleményt fogalmaztak meg arról, hogy a tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát a vállalkozások számára. A cégek számára gondot okoz ahogy más kérdésnél is láthattuk a tanulószerződéssel járó adminisztráció, a válaszolók szerint ezek elfogadhatatlan mértékűek, bár ebben a kérdésben is inkább megosztottak a válaszadók. 20

21 A tanulószerződéssel kapcsolatban mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát. Pontszám százfokú skálán A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő. 51 A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek. 51 A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak Vélemény Egyetértés Egyet nem értés A tanulószerződéssel kapcsolatban mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? 1. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát. 2. A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. 3. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek. 4. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak. 5. A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek. 6. A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának nyomon követése főleg a Komárom- Esztergom megyei működéssel bíró cégeknek és a kisvállalkozásoknak nem okoz gondot, a kereskedelmi és iparkamarák tájékoztatásával kapcsolatban a Komárom-Esztergom és Veszprém megyei vállalkozások a legelégedettebbek, cégméret szerint pedig a mikrovállalkozások. Az adminisztratív leterheltség, a jogszabályok életszerűségével kapcsolatban nagy eltérések nem mutathatóak ki terület és cégméret alapján Fejér Komárom- Esztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat pontszám százfokú skálán 21

22 A megkérdezett régiós vállalkozások közül minden ötödik bizakodó a következő 12 hónapi üzleti helyzetével kapcsolatban, a cégek 19 százaléka szerint jó lesz a következő egy évben. A vállalkozások 61 százaléka szerint inkább kielégítő lesz saját cégükre vonatkozóan, míg 19 százalék prognosztizál rossz üzleti helyzetet az előtte álló egy évben. Várhatóan milyen lesz a cég üzleti helyzete a következő 12 hónap során? jó kielégítő rossz Fejér Komárom-Esztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat % 20% 40% 60% 80% 100% 3.4 Szakértői vélemények A kutatás során fontosnak éreztük, hogy a szakképzési rendszer szereplői személyesen is kifejthessék illetve elmondhassák véleményüket a jelenlegi törvényi szabályozásról, az aktuális szakképzési rendszer pozitívumairól és negatívumairól, illetve javaslatokat fogalmazhassanak meg arról, hogy milyen területen és hogyan kellene változtatni a jövőben. A műhelymunka és a konzultáció ezen vélemények összegyűjtését célozta meg. A kutatás során a kamarában tartott műhelymunkán a szakiskolák, a TISZK-ek, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ illetve a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői vettek részt. A személyes konzultáción a szakképzési rendszer erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek összegyűjtésére törekedtünk elsősorban. A résztvevők véleménye alapján erősségként említhető a szakképzési rendszer léte, elég régóta tudatosan és tervszerűen történik a fejlesztés a szakképző iskolákban, nem kevés pénzt 22

23 fektetett bele eddig az állam illetve a vállalati szféra. Kérdés ugyan, hogy ez megérte-e, azaz tudjuk-e valójában, hogy milyen kompetenciákkal lépnek ki a tanulók a munka világába, a vállalatok igényeit kielégíti-e a jelenlegi képzési rendszer. Az iskolai szakképzési rendszert a résztvevők szerint a kritikák ellenére mindenképpen fenn kell tartani. A szakképző iskolák jó objektív feltételekkel rendelkeznek, azaz személyi és tárgyi feltételek területén jó erőforrások állnak rendelkezésre, amelyekre lehet a jövőben építkezni, illetve az ezekből adódó lehetőségeket érdemes kihasználni. A szakképzési rendszerben pozitív, hogy egyrészt hiányszakmákat tanulhatnak a diákok, kiemelten támogatott és támogatott szakmák tanulására van lehetőség, másrészt pedig hogy a diákok pénzbeli támogatást kapnak, így ösztönzi a rendszer a fiatalokat szakmák tanulására. Az új törvényi szabályozásban a szankciók bevezetése a tanulói hiányosságokkal szemben pozitív dolog a vállalkozók szerint, illetve további ilyen kedvező változás, hogy tanulószerződés esetén a tanulókra fordítandó költségekkel kapcsolatban havi elszámolást vezetett be az új szabályozás az éves helyett, ami nagy segítséget nyújt a vállalkozások számára, azonban az együttműködési megállapodások esetén az elszámolások körül zavarok tapasztalhatóak, a vállalkozók nem értik teljes mértékben az ezekkel kapcsolatos szabályozásokat. A hároméves szakképzés előnye, hogy a munka világába hamarabb bekerülhetnek a tanulók, tényleges kapcsolatba kerülhetnek az adott szakmával, és ez motiváló tényező is lehet a szakiskolai képzés választása mellett. A duális képzés előnye, hogy a diák kikerül a céghez, a gyakorlati képzés valós körülmények között zajlik, és ez a tanulónak és a cégnek is egyaránt hasznára lehet. A vállalatok képviselőinek tapasztalata az, hogy az érettségivel rendelkező tanulók tudásszintje és affinitása sokkal nagyobb a gyakorlati helyeken, valóban érdekli őket az adott szakma, meg szeretnék szerezni az ahhoz szükséges képességeket, azonban mindez már nem igaz az érettségivel nem rendelkező diákokra. A szakképzési rendszer nagyon sok ponton megváltozott az új törvényi szabályozásoknak köszönhetően. Egyes résztvevők szerint megdöbbentő, hogy a szakképzéssel kapcsolatos végrehajtási rendeletek csúszásban vannak, ebből adódóan a szereplők, főleg az iskolaigazgatók és a tanárok nem tudnak felkészülni az elkövetkezendő időszakra, ilyen például a szakmai vizsgáztatás témaköre. A duális képzés bevezetésével a közismereti tantárgyak aránya csökkenni fog, amelynek következménye pedagógus elbocsátások lehetnek, jelenleg azonban még kérdés, hogy milyen 23

24 humánerőforrásra lesz szükségük a szakképző iskoláknak a jövőben ezen folyamatok hatására. Az önkormányzati irányítás átalakulása miatt a megyei önkormányzatok kivonultak a szakképző iskolák fenntartásából, egyes iskolák képviselői félnek attól, hogy a települési önkormányzatok is ugyanezt teszik majd a jövőben, de jelenleg ezen a téren is nagy bizonytalanság tapasztalható, és ez mindenképpen gyengíti a jelenlegi rendszer működtetését. A diákok pénzbeli támogatásánál a résztvevők egyöntetű véleménye szerint szükséges lenne differenciálás. A diákok tudásszintje és munkamorálja tendenciózusan csökken időről-időre, a hiányzásokat a vállalkozók nagyon nehezen tudják kezelni, a tanuló ilyenkor nem érhető el, a szülők gyakran összejátszanak a gyerekkel a mulasztásokban. Több esetben előfordult, hogy a gyakorlati képzőhelyen derült ki, hogy a diák nem rendelkezik pályaalkalmassági vizsgálattal, amelynek elvégzése az iskola feladata lenne. A vállalkozók hiányolják a gyakorlati oktatás területén az egységes iskolai szisztémákat, jelenleg iskolánként változó tematikák állnak rendelkezésre egy adott szakmában, így nagyon nehéz a gyakorlati képzőknek követni ezeket az elvárásokat és igényeket. A vállalkozók nagyon rossz színvonalúnak tartják a szakiskolákban jelenleg a nyelvi képzést, az elmúlt húsz év alatt nem sikerült elérni addig, hogy az iskolákból kikerülő diákok magabiztosan és jól beszéljék a szakmai idegen nyelveket. Ebben a kérdésben gondot jelent továbbá az is, hogy a diákok nem minden esetben tudják annak a nyelvnek a tanulását folytatni a szakiskolában, amit az általános iskolában tanultak, mivel a szakiskola nem rendelkezik olyan tanárral. Az angol nyelvet kellene mindenképpen elsődleges nyelvként preferálni. A vállalkozók az új szabályozások tekintetében nem érzik azt, hogy csökkentek az adminisztrációs terhek. A szakértők körében egyetértés van abban, hogy a duális képzés bevezetése érdekében el kellene készíteni Székesfehérvár illetve Fejér megye szakképzési stratégiáját. Nagyobb elismerésben kellene részesíteni a szakképzést felvállaló vállalkozásokat, azok a vállalkozók, akik tanulóképzéssel foglalkoznak, az eddiginél is nagyobb kedvezményt kapjanak akár adóban, anyagvásárlás során, illetve nagyobb erkölcsi elismerésben részesüljenek. A Gazdasági Kalauz egyesek szerint egy jó fórum lenne az ilyen vállalkozások, illetve a kiváló tanárok, szakoktatók és diákok bemutatására. 24

25 A HÍD programok többek véleménye szerint jó megoldásnak tűnnek az általános iskolát nehezen vagy elvégezni nem tudó diákok számára, ki kellene használni az ezekben rejlő lehetőségeket, amellett, hogy ezek nagy feladatot rónak az érintett szereplőkre. A diákok pénzbeli támogatásának megvonása terén érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ne csak év végén lehessen ezt megvonni, hanem akár félévkor is, mivel ez is ösztönző tényező lehetne a diákok teljesítményére. A Kamara által szervezett pedagógiai ismeretekkel kapcsolatos képzések elismertetése a gyakorlati képzés területén nagy segítséget nyújtana a cégeknek annak teljesítésében, hogy mestervizsgával rendelkező oktatóval kell rendelkezniük tanulószerződések megkötése esetén. Az országnak el kellene döntenie, hogy a szakképzési rendszernek mi legyen a célja, azaz a fő cél az, hogy szakmákat tanítsunk meg professzionális színvonalon, vagy pedig a pedagógusok alkalmazását kell ezen a rendszeren keresztül megoldani. Bajor minta alapján érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a szakképzési rendszert ne az állam tartsa fent, hanem vállalkozók irányítsák szakmailag és pénzügyileg. Az oktatást piaci alapon kellene szervezni, egyes vállalkozók szerint nincsen központi koncepció a szakképzési rendszer alakításában. A finanszírozási és ösztönző rendszert a munkaerő-piachoz igazítva kell kialakítani. A mesterképzés színvonalának emelésére nagy szükség van a jövőben, és ezen keresztül emelni lehetne általános értelemben is a szakképzés színvonalát. Az oktatásban meg kell szervezni egy belső ellenőrző rendszert, illetve egyes szakmákban központosítani kellene az oktatást (pl. építőipar). A szakoktatók továbbképzése elengedhetetlen a jövőben, főleg a technikai fejlődés felgyorsult üteme miatt. A vállalkozókat sokkal nagyobb mértékben kellene bevonni a döntéshozatali mechanizmusokba, mivel nekik a gyakorlati igényekről és feltételekről több információjuk van, mint az oktatási irányokat meghatározó döntéshozóknak. A jelenlegi rendszer számos kockázatot is rejt magában. A szakképző iskolákba általában nem a jó tanulók kerülnek be, sokan még a 8 általánost is csak nagy nehézségek árán tudják elvégezni. Az utóbbi években megfigyelhető tendencia, hogy a tanulók kompetenciái egyre inkább alacsony színvonalúak, félő, hogy a jövőben ilyen kompetenciákkal nem tudják elvégezni a szakiskolai képzést sem, illetve nehezen taníthatóak ezek a diákok. A szakképzésben résztvevők aránya az utóbbi években folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan nő a szakközépiskolák és a gimnáziumok iránti érdeklődés, amelynek negatív hatásai lehetnek a szakképzési rendszerre. Ezt a tendenciát erősítik a demográfiai folyamatok 25

26 is, azaz a születések számának visszaesésével egyre kevesebb diákra számíthatnak a szakiskolák a jövőben. A fenti folyamatokból következően veszélyként jelenhet meg a szakképzési rendszerben, hogy kevesebb pedagógusra lesz szükség, így emiatt elbocsátásokra lehet számítani. A közismereti tantárgyak óraszámainak visszaszorulásával a gyenge képességű gyerekek esetében a felzárkóztatás kérdése nyitott marad, a tanárok véleménye szerint nem lesz idő és kapacitás ezen gyerekek aktív tudás- és képességfejlesztésére. Az iskolák az elmúlt években a vállalkozásoktól kapott szakképzési hozzájárulásból fejlesztették saját tanműhelyeiket, jól felszerelten rendelkezésre állnak ezek, de a duális képzés bevezetésével ezekre a tanműhelyekre nincsen szükség, és kihasználatlanul fent kell tartani őket a törvényi szabályozás szerint öt évig. A törvény szerint a gazdasági szervezetek hiányában a gyakorlati képzést az iskoláknak kell megoldaniuk, de arra nehezen tudnak felkészülni az iskolák, hogy mekkora tanulói körnek kell ezt biztosítani. A szakképzési rendszer állami kézbe történő vétele jelenleg sok bizonytalanságot foglal magába, az érintett szereplők most nem látnak erre semmilyen konkrét lépéseket, félő, hogy január 1-ig ez nem fog megtörténni zökkenőmentesen. Hiányolják az erre vonatkozó központi koncepciót. Az új törvényi szabályozásnak megfelelően a gyakorlati oktatás feltétele lesz, hogy a vállalkozásnál mestervizsgával rendelkező oktató legyen, de az ehhez szükséges vizsga túl drága, amit a cégek nem tudnak finanszírozni. A technológiák rohamos fejlődésével az iskolák nem tudják tartani az ütemet, az iskolai tanműhelyekbe nem tudják beszerezni az legújabb technikai eszközöket, ezért mindenképpen vállalati képzőhelyeken kell megvalósítani a gyakorlati képzést. Ugyanakkor a települési építményadók bevezetése miatt sok tanműhely bezárásra kerül a vállalkozók részéről, mivel nem tudják fenntartani az adóterhek miatt. 26

27 4. A TISZK-ek kapacitása A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények szeptember 1-jétől az akkori közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre. A szabályozás alapján a térségi integrált szakképző központ (TISZK) nem közoktatási intézmény, hanem a szakképzés feladatainak a jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése. Indokolja a TISZKek létrehozását az is, hogy szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző központban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható a fejlesztési támogatás. A törvény további korlátot szab a fejlesztési támogatás nyújtása tekintetében: csak azon fenntartónak, szakképzés-szervezési társulásnak, társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő. Széles körben elfogadott nézet, hogy a szakképzés rendszerének fő feladata, hogy biztosítsa a gazdaság versenyképessége érdekében a fenntartandó gazdasági fejlődést. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzés magas színvonalon történő megvalósítása, amely a szakképzésben tanulók sikeres életpályára való felkészítésével, a szakmai készségek elsajátításával segíti a munkaerő- piacon való sikeres elhelyezkedést és a szakmai tudás birtokában a megmaradást. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013/14. tanévre vonatkozó irány-arány miniszteri döntés előkészítéséhez a TISZK-ek kapacitásvizsgálatához kérdéslistát készített. A komplex kutatásunk részeként ezen kérdéslista mentén elemeztük a Fejér megyében működő TISZK-ek által nyújtott 2011/12 tanévre már megtörtént és a 203/14 tanévre tervezett beiskolázási adatokat és tettük meg javaslatainkat. A szakmacsoportonkénti beiskolázások elemzése során figyelembe vettük az RFKB 2012/13 tanévre vonatkozó döntését is. A kérdéslista 2 fő témakört taglal: a) a tanulólétszámok, osztályok alakulása (ezen belül: a KDRFK 2010 évi döntéseivel mennyire vannak összhangban a 2011/2012. évi tényleges beiskolázások, mely szakmákban látható létszámnövekedés vagy -csökkenés. merültek-e fel speciális képzési igények kiemelten támogatott, támogatott szakmák beiskolázására) és b) változások követése és okai szakmacsoportonként az alábbi területeken: a személyi, tárgyi feltételekben, az iskolák strukturális állapotában, a képzési szerkezetben, a 27