Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés"

Átírás

1 Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatásra a Jedlik Ányos Program (szerződés szám: NKFP-B ) és az Educatio Kht., valamint magyar vállalatok támogatása mellett került sor. A kutatás terepmunkáját irányította: Selmeczy Iván (elemző, GVI) Az elemzést készítette: Várhalmi Zoltán (elemző, GVI) A kutatás szakmai tanácsadója, a tanulmány lektora: Semjén András (tudományos főmunkatárs, MTA KTI) Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) Internet: MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Budapest, június Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út Tel: Fax: Internet: 2 / 52

3 Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke... 7 Összefoglalás A minta jellemzői Jelenlegi foglalkoztatás A várható kereslet alakulása Bérezés A bérek munkába álláskor...58 A bérek két év munkaviszony után...76 Mellékletek M1. A minta súlyozásáról...91 M2. A vizsgált 29 foglalkozási csoport...92 M3. A béreket becslő modell...94 M4. A bérnövekedéseket becslő modell / 52

4 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1.1. ábra: A minta megoszlása vállalatméret szerint ábra: A mintamegoszlása vállalati tevékenység szerint ábra: A minta megoszlása földrajzi régiók szerint táblázat: A minta megoszlása exportból származó árbevétel szerint táblázat: A minta megoszlása tulajdonosi háttér szerint táblázat: Foglalkoztatott diplomás pályakezdők száma táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása vállalatméret szerint táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor szerint ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása földrajzi elhelyezkedés szerint ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor és földrajzi térség szerint ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása exportból származó árbevétel aránya szerint ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet szerint ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása az öt vizsgált vállalati jellemző szerint ábra: Gazdasági végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint ábra: A cégek aránya a foglalkoztatottakra vonatkozó 2008-ban várható kereslet szerint, % ábra: A létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége ábra: Cégek csoportjai a diplomás foglalkoztatottak 2008-ban tervezett létszámnövekedése szerint ábra: Létszámot növelni szándékozó és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya a vállalat mérete szerint, % ábra Létszámnövekedés és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya ágazatok szerint, % ábra: Létszámnövekedést és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya földrajzi régiók szerint, % ábra: Diplomás pályakezdők létszámnövekedése öt vállalati jellemző szerint ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Cégek szerint ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet cégek szerint táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének leíró statisztikája táblázat: Jobban fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében táblázat: Rosszabbul fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja ábra: Gazdasági és jogi végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei vállalatméret szerint táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint ábra: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint ábra: Pályakezdők bruttó bérének növekedése 2 év után táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint ábra: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint táblázat: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének vállalatméret szerint M1. tábla: A minta súlyozása vállalati méret szerint M2. tábla: A minta súlyozása szektor szerint M4. tábla: Diplomás pályakezdők 2 év utáni bérnövekményét becslő regressziós modell / 52

5 Összefoglalás A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008 február 6. és április 22. között 3010 személyzeti ügyekért vagy kisebb cégek esetében - általános vállalati vezetőt kérdeztünk. A mintát szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az, reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. Diplomás pályakezdőket inkább a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő, Közép- Magyarországi régióban lévő, külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok alkalmaznak. Szektorokat tekintve elmondható, hogy a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltató és turisztikai ágazatokban vannak felülreprezentálva a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok. Az öt vizsgált vállalati jellemző (méret, régió, tulajdon, export és szektor) közül a foglalkoztatottak száma tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat alkalmaz-e friss diplomásokat. A finomelemzés azonban azt mutatja, hogy a vállalati méret mellett más jellemzők is fontos szerephez jutnak. A többségi külföldi tulajdonban lévő, pénzügyi, gazdasági szolgáltatási, turisztikai, kereskedelmi, építőipari és bányászati tevékenységet folytató közepes méretű (20-99 fő) vállalatok között például nagyobb arányban találunk friss diplomásokat (52 százalék), mint a főt foglalkoztató vállalatok között (42 százalék) ban várhatóan a mintában szereplő vállalatok 17 százalékánál növekszik a diplomások és 16 százalékánál a diplomás pályakezdők létszáma. A diplomás pályakezdők felvételére a pénzügyi szektorban lehet a legnagyobb arányban számítani, az ide tartozó vállalatok több mint egyharmada jelezte pályakezdő diplomások jövőbeli felvételét. A diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek száma 2008-ban előreláthatóan tovább növekszik (mintegy 11 százalékponttal), de ezzel együtt a diplomás pályakezdők felvételére vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká válnak 2008-ban. A gazdasági végzettséggel rendelkező friss diplomások elhelyezkedési esélyei némileg romlanak a tavalyi helyzethez képest, de még mindig a stabil kereslet jellemzi általában a diplomások munkaerőpiacát. Több cég tervez felvenni diplomásokat és diplomás pályakezdőket, mint amennyi a diplomások elbocsátásában gondolkodik. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan 20 ezer Forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a gazdasági végzettségeknél. Az informatikusok kiemelkednek a műszaki háttért igénylő munkakörök közül is; átlagosan bruttó 56 ezer Forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint egy átlagos pályakezdő. 5 / 52

6 Két év munkaviszony után átlagosan, közel 45 ezer forintot emelkedik a friss diplomások bére, ami 22 százalékos béremelkedést jelent. A tapasztalt szórás jelentős mértéke azonban óvatosságra int az átlag értelmezésekor. A pályakezdők negyede legfeljebb 20 ezer, fele legfeljebb 35 ezer Forint bruttó emelkedésre számíthat. A pályakezdők 10 százaléka azonban akár 75 ezer Forintos fizetésnövekedést is tapasztalhat. 6 / 52

7 1. A minta jellemzői A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet február 6. és április 22. között 3010 személyzeti ügyekért felelős vezetőt, vagy kisebb cégek esetében vállalati felsővezetőt kérdezett meg évente sorra kerülő vállalati empirikus vizsgálata során. A mintát szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az, reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. A súlyozásról részletes információ a függelékben olvasható. A továbbiakban ismertetjük a minta néhány főbb jellemzőjét. A minta felét az 1-49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások teszik ki, a száz fő feletti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya 23 százalék ábra: A minta megoszlása vállalatméret szerint 7 / 52

8 A mintában résztvevő vállalatok 36 százaléka a feldolgozóiparban, 17 százaléka a kereskedelemben, 12 százaléka pedig a gazdasági szolgáltatási szektorban tevékenykedik ábra: A mintamegoszlása vállalati tevékenység szerint A mintában a legtöbb vállalat (40 százalék) székhelye Közép-Magyarországon található. 8 / 52

9 1.3. ábra: A minta megoszlása földrajzi régiók szerint A mintában található vállalatok kétharmada nem folytat külkereskedelmi tevékenységet. További 14 százalék árbevételének kevesebb, mint fele, illetve további 20 százalék árbevételének döntő hányada exportból származik táblázat: A minta megoszlása exportból származó árbevétel szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Export aránya 0% ,8 Export aránya < 50% ,5 Export aránya > 50% ,7 Összesen ,0 A mintában szereplő vállalatok túlnyomó többsége (81 százalék) többségében magyar tulajdonban van táblázat: A minta megoszlása tulajdonosi háttér szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Többségében magyar tulajdonú ,3 Többségében külföldi tulajdonú ,7 Összesen ,0 9 / 52

10 2. Jelenlegi foglalkoztatás A mintában szereplő foglalkoztatottak átlagos száma 123 fő, átlagosan 25 diplomás és 1,5 diplomás pályakezdő jut egy cégre. A felmért cégeknél foglalkoztatott összes felsőfokú végzettségű alkalmazott közül tehát minden tizenhatodik pályakezdő. A felmérésben résztvevő cégek több, mint negyede (26 százaléka) jelezte, hogy foglalkoztat diplomás pályakezdőt. Emlékeztetőül: diplomás pályakezdőknek azokat tekintjük, akik az elmúlt két évben fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. Ezen cégek átlagosan 5,7, medián értéken 2 fiatal diplomást foglalkoztatnak. Az átlag és a medián közötti különbség mértéke jelzi, hogy a mintában néhány cég kiugróan sok diplomás pályakezdőt foglalkoztat, így ők elviszik az átlagot. A 2-es medián érték azt jelenti, hogy a szóban forgó vállalati kör fele 2 vagy annál kevesebb, másik fele pedig 2-nél több fiatal diplomást foglalkoztat táblázat: Foglalkoztatott diplomás pályakezdők száma Statisztikák Átlag 5,7 Módusz 1,0 Első kvartilis 1,0 Medián 2,0 Harmadik kvartilis 5,0 Cégek száma ahol nincs adat 38 Összes cég, ahol foglalkoztatnak diplomás pályakezdőket 793 Hol dolgoznak a diplomás pályakezdők? Hogyan jellemezhető a fiatal diplomásokat foglalkoztató vállalatok köre? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen vállalatokra jellemző, hogy diplomás pályakezdőket alkalmaznak. A vállalat méretének növekedésével nő a fiatal diplomások alkalmazásának esélye. Amíg a 1-19 fő közötti cégek 12 százaléka, addig a 250 fő feletti cégek 62 százaléka alkalmaz diplomás pályakezdőket. Átlag feletti arányban a 100 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok alkalmaznak friss diplomásokat. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az esélyt (vagy valószínűséget) ne tévesszük össze az abszolút számokkal. A kis és közepes vállalatok számosságuk miatt fontos szerepet kapnak a friss diplomások foglalkoztatásában. 10 / 52

11 2.2. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása vállalatméret szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Előző kategóriától való eltérés (százalékpont) Átlagtól való eltérés (százalékpont) 1-19 fő ,4 0,0-13, fő ,2 5,8-8, fő ,7 11,5-3, fő ,2 12,5 15,9 250 fő felett ,3 20,1 36,0 Összesen ,3 Jelentős a friss diplomások foglalkoztatottságának különbsége gazdasági szolgáltatási szektor szerint is. A pénzügyi terület látványosan kimagaslik, 41 százalékuk foglalkoztat diplomás pályakezdőt. A turizmus, a gazdasági szolgáltatások, az építő- és egyéb ipari területeken átlagos, a feldolgozóipar, a logisztika és a mezőgazdaság terén átlag alatti a diplomás pályakezdők alkalmazásának esélye. Fontosnak tartjuk ismét hangsúlyozni, hogy a fentiekben esélyekről és nem abszolút számokról beszéltünk. Az alábbi táblázatban látható, hogy mintánkban a feldolgozóipari cégek vannak legnagyobb számban, körükben találhatjuk a legtöbb diplomás pályakezdőt foglalkoztató vállalatot. A feldolgozóipar Magyarországon a legnagyobb gazdasági szektornak tekinthető a mintában a vállalatok 36 százaléka tevékenykedik a feldolgozóiparban - így nem csoda, hogy az abszolút számok tükrében ez az ágazat a legnagyobb felvevője a friss diplomásoknak. Megállapítható ugyanakkor, hogy arányaiban átlag alatti mértékben (23 százalék) alkalmaznak friss diplomásokat táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor szerint Diplomást foglalkoztató cégek száma (db) Diplomást foglalkoztató cégek aránya (%) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Pénzügyi szolgáltatások 37 41,1 14,8 Turizmus 38 31,4 5,1 Egyéb gazdasági szolgáltatások ,5 4,1 Építőipar 64 30,3 4,0 Egyéb ipar 26 28,9 2,6 Kereskedelem ,0 0,7 Feldolgozóipar ,4-2,9 Logisztika, távközlés 69 22,9-3,4 Mezőgazdaság 55 22,9-3,4 Összesen ,3 11 / 52

12 Földrajzi elhelyezkedés szempontjából elmondható, hogy számottevő regionális különbségek nincsenek, csak a központi régió és a többi között tapasztalható eltérés a friss diplomások alkalmazásában. A Közép-Magyarországi vállalatok 33 százaléka, a többi régióban található vállalakozások 22 százaléka alkalmaz diplomás pályakezdőket ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása földrajzi elhelyezkedés szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Közép-Magyarország ,8 6,5 Többi régió ,6 Összesen ,3 Az előbbiekben megállapítottuk, hogy a foglalkoztatott diplomás pályakezdőket bizonyos szektorokba tartozó és a Közép-Magyarországi régióban lévő cégek az átlagosnál nagyobb eséllyel foglalkoztatnak. Felmerül, hogy a két összefüggés közül az egyik vonatkozásban valójában csak látszólagos az arány, azaz azért találunk a fővárosban és Pest megyében nagyobb valószínűséggel pályakezdőket, mert a pénzügy, egyéb gazdasági szolgáltatások, turisztika, építőipar elsősorban Közép- Magyarországi régióba koncentrálódik. Az adatok azonban másról tanúskodnak. Közép-Magyarországon a pénzügyi, építőipari, turisztikai és a gazdasági szolgáltatási szektorokban 40 százalék a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok aránya, szemben a többi régió megegyező gazdasági ágaival, ahol az arányuk nem éri el a 25 százalékot. A finomelemzés továbbá kimutatta, hogy vidéken lényegében nincsen ágazati hatás, azaz a friss diplomásokat foglalkoztató vállalatok statisztikai értelemben egyenletesen oszlanak meg az egyes gazdasági ágak között. 12 / 52

13 2.5. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor és földrajzi térség szerint Az exportból származó árbevétel aránya az összes árbevételben egy fontos jellemzője egy vállalatnak. Ez az arány tekinthető a cég egy fontos piaci indikátorának. Egy nagy arányú külkereskedelmi tevékenységgel jellemezhető cég például kevésbé van kitéve a magyar nemzetgazdaság konjunktúra ciklusainak, másfajta vállalati kultúra jellemzi és nem utolsó sorban foglalkoztatottai egy részénél jellemzően elvárt a nyelvtudás. Az adatok alapján elmondható, hogy a külkereskedelmi tevékenységet nem folytató vállalatok körében az átlagosnál 4 százalékponttal kisebb az esélye a fiatal pályakezdők alkalmazásának. A külkereskedelmi tevékenység arányának mértékének azonban nincs hatással a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának esélyére ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása exportból származó árbevétel aránya szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Előző kategóriától való eltérés (százalékpont) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Export aránya 0% ,0 0,0-4,3 Export aránya < 50% ,2 13,2 8,9 Export aránya > 50% ,9-0,3 8,6 Összesen ,3 13 / 52

14 A többségében külföldi tulajdonú vállalatok majdnem 23 százalékponttal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatnak friss diplomást, mint a többségében magyar tulajdonú vállalatok ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Többségében magyar tulajdonú ,3 Többségében külföldi tulajdonú ,7 Összesen ,3 Az eddigiekben bemutattuk, hogy egy-egy dimenzió mentén milyen jellegű vállalatokra jellemző a friss diplomások foglalkoztatása. A következőkben bemutatjuk, hogy milyen képet kapunk, ha az eddig vizsgált vállalati jellemzők mindegyikét egyidejűen vesszük figyelembe. Az eredmények szerint a vizsgált öt vállalati jellemző (méret, régió, tulajdon, export és szektor) közül a foglalkoztatottak száma tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat alkalmaze friss diplomásokat. A finomelemzés azonban megmutatja, hogy a vállalati méret mellett más jellemzők is fontos szerephez jutnak. A többségi külföldi tulajdonban lévő, pénzügyi, egyéb gazdasági szolgáltatásokat, turisztikai, kereskedelmi, építőipari és bányászati tevékenységet folytató közepes méretű (20-99 fő) vállalatok között például nagyobb arányban találunk friss diplomásokat (52 százalék), mint a főt foglalkoztató vállalatok között (42 százalék). A 2.8. ábra tanulmányozása után leolvasható, hogy a többségi külföldi tulajdonban lévő, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok 72 százalékánál dolgozik friss diplomás. Velük szemben az 1-19 főt foglalkoztató cégek körében találkozunk legkisebb valószínűséggel (a cégek 12%-a esetében) pályakezdő diplomásokkal. 14 / 52

15 2.8. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása az öt vizsgált vállalati jellemző szerint Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a friss diplomások foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a diplomás pályakezdőket alkalmazó vállalatok arányát, illetve az n= után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. Értelemszerűen a diplomás pályakezdők sem alkotnak homogén csoportot, végzettségük, a felsőoktatásban megszerzett tudásuk, kompetenciáik, igényeik és terveik szerint jelentős különbségeket tapasztalhatunk körükben. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a különböző végzettségi hátteret igénylő foglalkozási csoportok jellemzően milyen profilú vállalatoknál dolgoznak. Kérdőívünkben 29 foglalkozási csoport adatait elemeztük, ezek listája a 2. Mellékletben olvasható. A vizsgált foglalkozási csoportok gazdasági, jogi vagy műszaki végzettséget igényelnek; kivételt képez az általános asszisztens, ügyintéző, akinek munkája betöltéséhez a legkevésbé van szüksége a felsőoktatásban megszerzett speciális szaktudásra. A logisztikusok jellemzően az átlagosnál nagyobb és jellemzően a külföldi tulajdonú vállalatoknál találnak munkát. Tükörképüknek a turisztikai munkatársként és gazdaságelemzőként dolgozók tekinthetők. E csoportok az átlagosnál kisebb és jellemzően magyar tulajdonú vállalatoknál állnak alkalmazásban. 15 / 52

16 2.9. ábra: Gazdasági végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint Megjegyzés: A fenti ábrán a függőleges (Y) tengely megjeleníti a külföldi tulajdonban lévő vállalatok arányát, a vízszintes (X) pedig a vállalat méretét, ahol a 0 érték jelenti az átlagos vállalatnagyságot. A két tengely kijelöli, hogy egy csoportot jellemzően milyen profilú vállalatok foglalkoztatnak. Eszerint például, az ügyfélkapcsolati munkatársak 60 százalékban külföldi tulajdonú, és az átlagosnál kisebb vállalatoknál dolgoznak. Az adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az ábráról leolvasható eredmények kevésbé számítanak relevánsnak. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a vegyészmérnökök és minőségellenőrök az átlagosnál nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál dolgoznak. A villamosmérnökök szinte az origónál helyezkednek el. A vállalat tulajdonszerkezete és mérete szerint nem lehet következtetést megfogalmazni róluk. A térinformatikai-, mezőgazdasági-, közlekedési-, építész-, és építőmérnökök jellemzően magyar tulajdonú és az átlagosnál kisebb vállalatoknál állnak alkalmazásban. 16 / 52

17 2.10. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint Megjegyzés: A fenti ábrán a függőleges (Y) tengely megjeleníti a külföldi tulajdonban lévő vállalatok arányát, a vízszintes (X) pedig a vállalat méretét, ahol a 0 érték jelenti az átlagos vállalatnagyságot. A két tengely kijelöli, hogy egy csoportot jellemzően milyen profilú vállalatok foglalkoztatnak. Eszerint például, az élelmiszeripari mérnökök közel 60 százalékban külföldi tulajdonú, és az átlagosnál nagyobb vállalatoknál dolgoznak. A fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az ábráról leolvasható eredmények kevésbé számítanak relevánsnak. 17 / 52

18 3. A várható kereslet alakulása Az alábbiakban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának várható helyzetével kapcsolatos eredményeket vizsgáljuk meg közelebbről. A cégek kétharmada nem tervez létszámváltozást 2008-ban. Összességében azonban a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog 2008-ban, ugyanis a mintában szerepelő cégek közel negyede jelezte létszámbővítési szándékát. Átlag feletti mértékben a 100 főnél nagyobb (32 százalék), külföldi tulajdonú (35 százalék), budapesti (28 százalék) és egyéb gazdasági szolgáltatás és ingatlan szektorban tevékenykedő (30 százalék) vállalatok számoltak létszámbővülési szándékaikról. A mintában szereplő vállalatok 17 százalékánál növekszik a diplomás és 16 százalékánál a diplomás pályakezdők létszáma ábra: A cégek aránya a foglalkoztatottakra vonatkozó 2008-ban várható kereslet szerint, % A foglalkoztatásra vonatkozó várható kereslet egy indikátora lehet a létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége. Eszerint 2008-ra vonatkozóan a diplomások és diplomás pályakezdők esetében 15 százalékkal, a teljes létszámra vonatkozóan 16 százalékkal nagyobb a felvételt tervezők aránya, mint a leépítést valószínűsítő vállalatoké. 18 / 52

19 Az indikátor alapján összehasonlítottuk a 2007-re és 2008-ra vonatkozó várakozásokat. A 2008-as várakozásokhoz két értéket is megadtunk, mert a 2007-es felvételben az agár és egyéb ipari szolgáltatás szektorok nem szerepeltek. Elmondható, hogy mindhárom csoport diplomások, friss diplomások és összlétszám esetében javultak a várakozások, leginkább az összlétszám esetében, ahol 5 százalékpontot emelkedett azon vállalatok aránya agrár és egyéb ipari szolgáltatás nélkül -, amelyek a következő egy évben létszámbővülést valószínűsítenek ábra: A létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége Milyen jellemzőkkel bíró vállalatok körében prognosztizálható legnagyobb valószínűséggel a diplomás foglalkoztatottak növekedése? Az döntési fa eljárás során öt vállalati jellemző - méret, régió, tulajdon, export és szektor egyidejű alkalmazásával hoztunk létre homogén csoportokat. A vizsgált jellemzők közül a vállalat mérete tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat tervezi-e 2008-ban diplomások felvételét. A vállalat méret olyannyira jelentős dimenzió, hogy az 50 főnél nagyobb vállalatok esetében a többi jellemző irrelevánsnak számít. Például, egy 100 fős Közép-Magyarországi régióban, pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalat, például ugyanolyan valószínűséggel tervezi diplomás felvételét, mint egy 100 fős Dél-Alföldi építőipari cég. 19 / 52

20 Velük szemben az 1-49 fős vállalakozások körében a tulajdonszerkezet, a szektor és a külkereskedelmi tevékenység tovább árnyalja a képet. Összességében igaz ugyan, hogy az 1-49 fős vállalatok körében kisebb a diplomás létszámbővítés esélye (13 százalék), mint a főt foglalkoztatókéban (21 százalék), ha azonban a kisvállalkozás többségében külföldi tulajdonban van, akkor nagyobb valószínűséggel bővíti diplomás alkalmazottainak létszámát, mint az fős vállalatok ábra: Cégek csoportjai a diplomás foglalkoztatottak 2008-ban tervezett létszámnövekedése szerint Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a diplomások jövőbeli foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a diplomásokat felvenni tervező vállalatok arányát, illetve az n= után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. A továbbiakban megvizsgáljuk vállalatméret, szektor és régió szerinti bontásban a létszámnövekedés és a diplomás pályakezdők felvételének összefüggéseit. Megállapíthatjuk, hogy a vállalatméret növekedésével nő a létszámbővítést tervező vállalatok aránya. Míg az 1-19 főt foglalkoztató vállalatok 19, addig a 250 főnél több foglalkoztatottak 33 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét. A 250 fő feletti vállalatok körében prognosztizált nagyarányú létszámbővülés nagyrészt a diplomás pályakezdőket fogja kedvezően érinteni, hiszen ezen vállalati kör 36 százaléka jelezte, hogy egy éven belül szándékában áll friss diplomás(oka)t felvenni. Az egyéb gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalatok jeleztek legnagyobb arányban (30 százalék) és a mezőgazdasági szektorban tevékenykedők pedig a legkisebb arányban (9 százalék) létszámbővítési szándékot. Diplomás pályakezdők felvételére a pénzügyi szektorban lehet a legnagyobb arányban számítani, az ide 20 / 52

21 tartozó vállalatok több mint egyharmada jelezte pályakezdő diplomások jövőbeli felvételét. Emlékeztetőül, ezen vállalati kör körében alkalmaznak jelenleg is legnagyobb arányban diplomás pályakezdőket. Kiemelnénk még a szállítás, raktározás szektorban tevékenykedő vállalatokat 23 százalékuk jelezte, hogy létszámbővülését tervez, azonban mindössze 11 százalék valószínűsítette, hogy diplomás pályakezdőt is felvenne a következő egy évben. A létszámbővülés tehát várhatóan ebben a szektorban fogja a legkevésbé érinteni a pályakezdő diplomásokat ábra: Létszámot növelni szándékozó és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya a vállalat mérete szerint, % 21 / 52

22 3.4. ábra Létszámnövekedés és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya ágazatok szerint, % Talán nem meglepő módon a Közép-Magyarországi vállalatok körében várható legnagyobb (28 százalék) és az Észak-Alföldiben a legkisebb (12 százalék) arányban olyan cég, amely növelni kívánja a foglalkozattak számát. Friss diplomások felvétele ugyanígy a Közép-Magyarországi régió cégeinél a legvalószínűbb (a cégek 21 százaléka tervezi ezt). Kiemelnénk továbbá, hogy Észak-Magyarországon a magas létszámbővítési valószínűség (26 százalék) kevesebb cégnél fogja mértékben fogja a diplomás pályakezdőket is érinteni (14 százalék). 22 / 52

23 3.5. ábra: Létszámnövekedést és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya földrajzi régiók szerint, % Az eddigi vizsgálatainkat a döntési fa eljárás segítségével kiterjesztjük öt vállalati jellemzőre méret, régió, tulajdon, export és szektor és egyidejű alkalmazásukkal hoztunk létre homogén vállalati csoportokat. A vállalatnál foglalkoztatottak létszáma tekinthető ismételten a legfontosabb vízválasztónak. A 250 főnél nagyobb, feldolgozó-, építőiparban, kereskedelemben, turizmusban és egyéb gazdasági szolgáltatásban tevékenykedő, Észak-Alföldi, Közép-Alföldi és Közép-Magyarországi vállalatok körében prognosztizálható leginkább a friss diplomások jövőbeli elhelyezkedése; 45 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy éven belül pályakezdő diplomást vesz fel. Érdekes módon diplomás pályakezdők felvételének tekintetében az eddigiekben meghatározó szerepet betöltő tulajdonszerkezet nem tekinthető relevánsnak. 23 / 52

24 3.6. ábra: Diplomás pályakezdők létszámnövekedése öt vállalati jellemző szerint. Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a friss diplomások jövőbeli foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a friss diplomásokat felvenni tervező vállalatok arányát, illetve az n= után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. A továbbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vizsgált 29 foglalkozási csoportban hogyan fog alakulni a diplomás pályakezdők iránti kereslet 2008-ban. Elemzéseinket két szemszemszögből kiindulva végeztük. A két megközelítés együttes alkalmazása, ad lehetőséget összetett és megalapozott következtetések levonására. Első megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához, másodikként pedig azt, hogy a diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma hogyan aránylik a pályakezdőket foglalkoztató cégekéhez 1. Ezzel arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan változik a diplomás pályakezdők iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Mielőtt nekilátunk az eredmények értelmezéséhez, fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdőt kell a cégeknek felvenni ahhoz, hogy a kereslet stabil maradjon. Az alkalmazott definíció szerint diplomás pályakezdőnek a foglalkozás végzéséhez releváns diplomával legfeljebb két éve rendelkező munkavállalók számítanak, és ennek megfelelően tettük fel kérdéseinket a munkáltatóknak. E mögött a definíció mögött az az elgondolás áll, hogy egy frissen végzett pályakezdő a munkahelyén 1 A GVI ezt a megközelítést alkalmazta a tavalyi felvétel elemzése során is. Lásd: Selmeczy Iván: Diplomás pályakezdők és egyetemi, főiskolai karok vállalati szemszögből magyarországi cég körében végzett felmérés eredményei, MKIK GVI Kutatási Füzetek 2007/1., július. 24 / 52

25 hozzávetőlegesen két év alatt éri el azt a szakmai színvonalat, amellyel lehetőséget kaphat, hogy a cég szakmai ranglétráján egy fokkal feljebb lépjen. Ennek következtében a pályakezdő státuszból kilépő alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a cég hozzávetőlegesen kétévente kényszerül egy új pályakezdő felvételére. Ez természetesen csak feltételezés. A munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdők pótlására. A pályakezdő végezheti 3, vagy akár 5 évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettől eltekintve, a kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdőket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdő státuszból kikerülő diplomások számával, azaz hozzávetőlegesen a felére csökkenne. A diplomás pályakezdők iránti kereslet hosszabb távon tehát akkor marad stabil, ha adott évben a felvenni tervezett pályakezdők száma eléri, vagy meghaladja a jelenleg foglalkoztatott pályakezdők 50%-át. Hangsúlyoznunk kell, hogy fenti gondolatmenetünk csak aggregáltan, makroszinten érvényes. Vállalati szinten problémát jelenthet, hogy eltekintünk a munkaerőmobilitási hatásoktól. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly alakulása ezen túlmenően is számos tényező függvénye, különösen egy ilyen heterogén munkaerőpiaci szegmensben. Az 50%-os küszöbérték alkalmazásának indokoltságát ugyan empirikusan nem tudjuk alátámasztani, mégis hasznos támpontként szolgálhat, feltételezve, hogy az ettől felfelé vagy lefelé jelentősen eltérő mutató a kereslet várható elmozdulására, erősödésére vagy mérséklődésére utal. A mintában szereplő vállalatok összesen 3750 diplomás pályakezdőt foglalkoztattak 2008 áprilisában és egy éven belül 1278 friss diplomás felvételét valószínűsítették. A megkérdezett cégek által felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma tehát átlagosan a jelenleg foglalkoztatottak 34%-ának felel meg. Az eddigi gondolatmenet alapján tehát elmondható, hogy a jövőben mérséklődni fog a vizsgált 29 foglalkozási csoportban a diplomás pályakezdők munkaerő-piaci jelenléte ben ez az arány 52 százalék volt, tehát a tavalyi stagnálást valószínűsítő várakozásokhoz képest 2008-ban visszafogottabbak lettek a diplomás pályakezdők foglalkoztatására vonatkozó szándékok. Az egyes foglalkozási csoportok tekintetében elmondható, hogy elsősorban a gazdasági végzettséget igénylők körében fog csökkeni a kereslet, a műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok többségére a stagnálás jellemző. A 3.7- es és 3.8-as ábrákon mindezt nyomon lehet követni, nem feledkezzünk azonban meg arról, hogy néhány csoport esetében az alacsony esetszám torzíthatja az eredményeket. 25 / 52

26 3.7. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. 26 / 52

27 3.8. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. Másik megközelítés gyanánt a kereslet erősségének mérésére a pályakezdőket foglalkoztató és felvenni tervező cégek számának hányadosát is kiszámoltuk. Ez a mutató különösen azért érdekes, mert nincs kitéve a túlzott létszámbővítési várakozások torzító hatásának. Az ennek alapján számított várható keresleti viszonyokat a 3.9 és a ábrákon mutatjuk be. Fontos, hogy az ábrákat ne különkülön, hanem páronként, együttesen értelmezzük. Megbízhatóbb következtetéseket akkor vonhatunk le, ha adott foglalkozási területre mindkét mutatónk erősebb, illetve gyengébb keresletet jelez. Mint korábban láthattuk, jelenleg a vállalatok 26 százaléka foglalkoztat diplomás pályakezdőt, és egy éven belül a vállalatok 16 százaléka tervezi diplomás pályakezdő felvételét. A diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma a diplomás pályakezdőket jelenleg foglalkoztató cégek számához viszonyítva 61 százalék. Eszerint tehát a diplomás pályakezdőket alkalmazó vállalatok aránya növekedni fog, ami bizonyos szempontból a kereslet növekedését is előrevetíti. A tavalyi évben ez az arány 52 százalék volt, eszerint egy éven belül több vállalat tervez diplomás pályakezdőt felvenni, mint egy évvel korábban. Ezen megközelítés szerint, tehát, javul a diplomás pályakezdők foglalkoztatása. 27 / 52

28 Az egyes foglalkozási csoportok tekintetében elmondható a műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok többségére e tekintetben a növekedés jellemző, míg a gazdasági végzettséget igénylő foglalkozási csoportok körében inkább stagnálás prognosztizálható. A 3.9-es és 3.10-es ábrákon mindezt nyomon lehet követni, nem feledkezzünk azonban meg arról, hogy néhány csoport esetében az alacsony elemszám torzíthatja az eredményeket ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Cégek szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. 28 / 52

29 3.10. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet cégek szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. Az elsőre ellentmondónak tűnő megközelítésekből származó eredményeket a következőképpen foglalhatjuk össze: A diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek száma 11 százalékponttal nő, miközben a diplomás pályakezdők felvételére vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak. Valószínűsíthető tehát, hogy - a vizsgált 29 foglalkoztatási csoportra vonatkozóan diplomás pályakezdőket foglalkoztató vállalatok aránya növekszik, míg a létszámbővülés terén visszafogottabbak a várakozások, mint 2007-ben. Ezzel együtt láthatjuk, hogy továbbra is több cég tervezi diplomások és diplomás pályakezdők felvételét, mint amennyi elbocsátásukban gondolkodik. Mindezt úgy interpretálhatjuk, hogy a versenyszektorban a diplomások iránti stabil, de a korábbiakhoz képest visszafogottabb kereslet várható 2008-ban tavalyhoz képest. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági és jogi végzettséggel rendelkező friss diplomások elhelyezkedési esélyei némileg romlanak ban. Mind az őket foglalkoztató cégek száma, mind pedig a felvenni tervezettek száma a jelenlegi helyzetnél rosszabb képet mutat. 29 / 52

30 4. Bérezés A diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeire, azaz a keresleti-kínálati viszonyokra vonatkozóan a munkáltatók által kínált bérek színvonalából is hasznos következtetéseket vonhatunk le. A pályakezdők iránti kereslet, amit az előbbiekben vizsgáltunk, nem ad választ arra, hogy az élénk vagy éppen mérsékelt kereslettel mekkora kínálat áll szemben. A foglalkozások szerinti bérkülönbségek részben azt is jelzik, hogy adott területen a pályakezdő a munkájával mennyi hozzáadott értéket állít elő, másrészt arra is utalhatnak, hogy az adott foglalkozási területet inkább túlkínálat vagy inkább túlkereslet jellemzi-e. Emellett a pályakezdők bérének az első két év alatt történő emelkedéséből arra is következtethetünk, hogy a pályakezdők készségei és szakmai ismeretei mely foglalkozási területeken fejlődnek a legjobban, azaz a tapasztalatszerzéssel mely területeken növekszik a pályakezdők termelékenysége a legnagyobb ütemben. A következőkben 902 pályakezdőket alkalmazó vállalat 2787 pályakezdőjének fizetési adatai alapján mutatjuk be a pályakezdők javadalmazását. Elemzéseinkben nyers adatokat használtunk, tehát súlyozást nem használtunk. Az eredmények bemutatását az átlagbérekkel kezdjük, majd más leíró statisztikai mutatók segítségével szemléltetjük azok jelentős szórását. Más szavakkal bemutatjuk, hogy a friss diplomások jövedelme milyen széles skálán mozoghat. Ismertetjük a munkakör szerinti bérezésben tapasztalható különbségeket és megmutatjuk, hogy a munkakörön felül milyen más tényezők okozhatnak még eltéréseket a bruttó jövedelemben. A bérek munkába álláskor Egy átlagos diplomás pályakezdő - a vizsgált 29 munkakör alapján - munkába álláskor közel 203 ezer forint bruttó kezdőbérre számíthat. Az átlag egyszerű kezelhetősége mellett nem szabad elfeledkezni azonban annak gyakran félrevezető mivoltáról; ajánlott a szórással együtt értelmezni. A szórás megmutatja az átlagtól való átlagos távolságot, ami jelen esetben 64 ezer forint. Mindez azt jelenti, hogy a diplomás pályakezdők bérezésében jelentős különbségek húzódnak meg. Az egyenlőtlenségek mértékét kiválóan szemléltetik a kvartilis értékek: A pályakezdők szerencsétlenebb egynegyede legfeljebb bruttó 150 ezer forintra, szerencsésebb egynegyede legalább bruttó 250 ezer forint kezdőbérre számíthat. Az eredmények értelmezéséhez fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy vizsgálatunkban az átlagbért 29 foglalkozás esetében mértük fel, így az átlag és a többi leíró statisztikai mutató csak és kizárólag ezen foglalkozási csoportkörön belül számít relevánsnak. Az imént közölt középértékek így semmiképpen nem tekinthetőek reprezentatívnak a diplomás pályakezdők teljes körére. 30 / 52

31 4.1. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének leíró statisztikája Forint Átlag Módusz Első kvartilis Medián Harmadik kvartilis Pályakezdők száma 2787 A pályakezdők bérének jelentős szórása felveti a különbségek magyarázatának igényét. Mi okozza a jelentős eltéréséket a pályakezdők bérében? Először a munkakörből fakadó különbségeket mutatjuk be. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan (és medián értéken is) 20 ezer forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a vizsgált gazdasági és jogi végzettséget igénylő foglalkozási csoportokban. Ennek megfelelően a legjobban fizetett három munkakör mindegyike műszaki végzettséget igényel. Az informatikusok bruttó 258 ezer, a villamosmérnökök bruttó 230 ezer, a vegyészmérnökök bruttó 229 ezer Forint kezdőbérre számíthatnak. Az informatikusok kiemelkednek a műszaki háttért igénylő munkakörök közül is; átlagosan 56 ezer forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint egy átlagos pályakezdő. A gazdasági végzettséget igénylő munkakörök közül az átlagjövedelmek alapján a logisztika (207 ezer) és kereskedelemi (207 ezer) területen dolgozó friss diplomások számíthatnak a legmagasabb kezdő fizetésre. 31 / 52

32 4.2. táblázat: Jobban fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében Átlagos bruttó bér (forint) informatikus, programozó egyéb villamosmérnök vegyészmérnök reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs közlekedési mérnök logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó egyéb gépészmérnök kereskedő, értékesítő, üzletkötő adószakértő, adótanácsadó minőségellenőr, minőségbiztosító mérnök gazdaságelemző jogász gyártástechnológiai mérnök termelésirányító mérnök Megjegyzés: Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. A legrosszabbul fizetett munkaköröknek a szakirányú végzettséget nem igénylő asszisztens, ügyintéző (146 ezer), a mezőgazdasági mérnök (139 ezer) és a turisztikai és vendéglátó munkatárs (133 ezer) tekinthető táblázat: Rosszabbul fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében Átlagos bruttó bér (forint) könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs élelmiszeripari mérnök építészmérnök pénzügyes humán erőforrás gazdálkodási és személyügyi munkatárs fa- és könnyűipari mérnök ügyfélkapcsolati munkatárs építőmérnök környezetmérnök termelésirányító közgazdász földmérő és térinformatikai mérnök piackutató, piacelemző egyéb asszisztens, ügyintéző mezőgazdasági mérnök turisztikai és vendéglátó munkatárs Megjegyzés: Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. 32 / 52

33 A korábbiakban többször utaltunk rá, hogy az átlag egyszerűen használható jellemzője a jövedelmeknek, több szempontból viszont nem alkalmas a valóság megragadására. Ezért a továbbiakban az egyes munkakörökhöz tartozó béreket más mutatók alapján (medián, kvartilisek és szélsőértékek) ismertetjük. Elsőként a reklám és marketing munkaterületet emelnénk ki. A korábbiakban láthattuk, hogy átlag alapján ez tekinthető a legjobban fizetett gazdasági végzettséget igénylő munkakörnek. Jövedelmük azonban nagyon széles skálán: 83 ezer forinttól elmaradva az ajánlott diplomás minimálbértől (104,8 ezer forint) 280 ezer forintig mozoghat. Elmondható, hogy a mintában szereplő reklám és marketing munkaterületen dolgozó pályakezdők felének jövedelme 150 ezer és 280 ezer forint között mozog. Mindez azt jelenti, hogy önmagában a reklám-marketing szakirányú végzettség nem feltétlenül jelent az átlagosnál magasabb jövedelmet, más dimenziók, mint például a vállalat földrajzi elhelyezkedése, tulajdoni szerkezete vagy akár mérete jelentős hatással lehet a kínált bérre. Hasonlóképpen lehet nyilatkozni a HR, logisztika és könyvelés területen dolgozókról; jövedelmeik széles skálán változnak; pontosabban jelentős a különbség a szélsőértékek között A műszaki végzettséget igénylő munkakörökről összességében elmondható, hogy a javadalmazásuk kevésbé szóródik. Ez alól kivételt képeznek az informatikusok, építészmérnökök, gépészmérnökök és közlekedésmérnökök. 33 / 52

34 4.4. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja 4.5. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja Magyarázat: Az ábrában minden sor öt mutatót tartalmaz. A színezett doboz közepén lévő vonal jeleníti meg a medián értéket. A medián értéket létező vagy élő átlagnak is nevezik, értéke megfelezi a mintát. Például az egyéb asszisztens és ügyintéző munkakörben dolgozók fele legfeljebb 150 ezer Forint bruttó bérrel, másik fele legalább 150 ezer forint bruttó bérrel jellemezhető. A színezett dobozokba esik a minta középső fele, határai az első és harmadik kvaritilis. Például a turisztikaivendéglátó munkatársak fele 100 és 150 ezer forint bruttó jövedelemmel rendelkezik. Másképpen fogalmazva, a turisztikai-vendéglátó munkatársak kevésbé szerencsés negyede legfeljebb 100 ezer Forint, szerencsésebb negyede legalább 150 ezer Forint bruttó jövedelemmel bír. A dobozokból kifutó egyenesek a szélső értékekig tartanak. Például a HR munkatársak körében van legalább egy fő a mintában, aki 300 ezer Forint jövedelemmel rendelkezik. Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. 34 / 52

35 4.6. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei 4.7. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei Magyarázat: Az ábrák az eddigiektől kicsit eltérő módon, de hasonlóan jól szemléltetik a várható fizetések széles intervallumát. Kék rombusszal az első, pirossal a kilencedik decilis került megjelenítésre. A deciliseket a következőképpen értelmezhetjük: Az első decilis értékénél csak 10 százalék keres rosszabbul, a kilencedik decilis értékénél csak 10 százalék keres jobban. Az ábrákon a munkakörök az első decilis alapján vannak rendezve, így látható például, hogy a 35 / 52

36 vegyészmérnököknek csak 10 százaléka számíthat bruttó 195 ezer forintnál kisebb kezdőbérre. Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. Az eddigiekben megállapítottuk, hogy a pályakezdők bére széles skálán mozoghat, még akkor is, ha a foglalkozási területenként végezzük el a vizsgálatot. Más szavakkal: még egyes foglalkozási területeken belül is jelentős különbségeket tapasztaltunk a fiatal diplomások kezdőbérében. Mik lehetnek azok a jellemzők, amelyek a foglalkozási területen túl hatással vannak a diplomás pályakezdők jövedelmére? A kérdést egy lineáris regressziós modell alkalmazásával kíséreljük megválaszolni. A modellben a foglalkozási terület, a régió, a vállalati méret és a tulajdonszerkezet szerepét vizsgáljuk a bérek alakulásában. A regressziós modell a függő változó jelen esetben a bruttó kezdő bér és a független változók vállalati és foglalkozási jellemzők közötti kapcsolatot egy matematikai függvénnyel írja le. Egy jól illeszkedő függvény segítségével képesek lehetünk megmondani, hogy az egyes tényezők (független változók) milyen szerepet játszanak a kezdő bruttó bér alakulásában. A modellen keresztül olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint például: Mennyiben különbözik egy építészmérnök kezdő bére egy külföldi tulajdonú vállalatnál Budapesten vagy Debrecenben, illetve egy könyvelőnek kisebb vagy nagyobb cégnél érdemes-e elhelyezkedni Nyugat-Magyarországon? A modell statisztikai leírása és az oksági kapcsolat természetéről a mellékletben lehet bővebben olvasni. A modellről összességében elmondhatjuk, hogy a kezdőbér 44 százalékát sikerült a fenti négy dimenzió segítségével megmagyarázni. Statisztikai értelemben ez az arány kifejezetten jónak tekinthető, elmondható, hogy egy jól illeszkedő függvényhez jutottunk. Legfontosabb dimenziónak természetesen a foglalkozási terület tekinthető, azt követi a földrajzi elhelyezkedés, a tulajdonszerkezet és a vállalat mérete. Elmondható tehát, hogy mind a négy dimenzió önálló hatással bír a pályakezdő diplomások kezdőbérére. A friss diplomások a többségben külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál átlagosan bruttó Forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint a hazai és a vegyes tulajdonban lévő vállalatoknál. A vállalatméret esetében a legkisebb 1-19 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező vállalatok tekinthetők referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati körhöz képest tudjuk értelmezni. A becslés szerint a legkisebb cégeknél dolgozó friss diplomásokhoz képest az fősnél dolgozók Forinttal, a fősnél dolgozók Forinttal, a 250 főnél nagyobb vállalatoknál alkalmazottak Forinttal keresnek többet. A 20 és 49 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező vállalatoknál nem keresnek többet, mint a legkisebbeknél. Összefoglalva: a vállalatméret emelkedésével nő a diplomás pályakezdők javadalmazása, ez a hatás azonban csak az 50 főnél nagyobb cégeknél jelentkezik igazán. 36 / 52

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Budapest, 2012. augusztus Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

1. ábra: A felsőoktatásban tanulók, illetve felsőfokú oklevelet szerzők számának változása, 1990 2009. Forrás: KSH 1990 2009.

1. ábra: A felsőoktatásban tanulók, illetve felsőfokú oklevelet szerzők számának változása, 1990 2009. Forrás: KSH 1990 2009. Diplomás pályakezdők a versenyszektorban A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 2005-ben kezdte el a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán 2011/2 2 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises MKIK GVI Kutatási Füzetek 2004/2 Info-kommunikációs technológiák a vállalati

Részletesebben

A bolognai folyamat és a munkaerőpiac

A bolognai folyamat és a munkaerőpiac A bolognai folyamat és a munkaerőpiac Budapest, 2009. június 15. Dr. Mang Béla elnök Felsőoktatási és Tudományos Tanács Felsőoktatás munkaerőpiac (adatbázisok) Nemzetközi adatok Hazai adatok: Központi

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az Országgyűlés által 21-ben elfogadott új személyi jövedelemadó törvény eredményeként a 29 ezer forint

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

CSESZNÁK ANITA * I. A VÁLTOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK FELTÁRÁSA

CSESZNÁK ANITA * I. A VÁLTOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK FELTÁRÁSA CSESZNÁK ANITA * A vállalati jellemzők közötti kapcsolatok vizsgálata az EU-csatlakozás idején a Versenyben a világgal kutatási programban résztvevő vállalatok adatai alapján A Versenyben a világgal kutatási

Részletesebben

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Papp Gergő * Az iskolapadból a munkaasztalhoz

Papp Gergő * Az iskolapadból a munkaasztalhoz Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet HCCI Research Institute of Economics and Enterprises Papp Gergő * Az iskolapadból a munkaasztalhoz Nemzeti szakképzési rendszerek

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

I. Kereset kiegészítés támogatása képzéssel (ACS_KERESET_2015)

I. Kereset kiegészítés támogatása képzéssel (ACS_KERESET_2015) Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által meghirdetésre kerülő Azonnal cselekszünk c. program keretében meghirdetésre kerülő pályázati konstrukciók bemutatása I. Kereset kiegészítés támogatása

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei 2009. február 9. Veszprém Tartalom A vizsgálat jellemzői

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában?

Jobbak a nők esélyei a közszférában? Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 21-IG A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN 211. TÁMOP-4.1.1/A-1/2/KMR-21-4 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN...

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FÓKUSZ FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS EGYEZTETÉST KEZDTEK AZ MKIK ÉS A REKTORI KONFERENCIA VEZETŐI A magyar felsőoktatási rendszer problémáiról, azok lehetséges

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A MEZİCSÁTI TELEPHELLYEL RENDELKEZİ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZİ FELNİTT

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 74/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. április Tartalomjegyzék 1 CÉLOK ÉS ALAPELVEK...4 2 VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei Kutatási összefoglaló a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részére 2006. július TARTALOM BEVEZETÉS 2 A MINTA BEMUTATÁSA

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Azonnal cselekszünk elnevezésű támogatási program keretében meghirdetett

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Azonnal cselekszünk elnevezésű támogatási program keretében meghirdetett PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Azonnal cselekszünk elnevezésű támogatási program keretében meghirdetett Munkahelymegőrző támogatás átmeneti nehézséggel küzdő vállalkozások

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben