Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture"

Átírás

1 Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos főmunkatárs 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs 3 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs Bevezetés A mezőgazdaságban, azon belül különösen a kertészeti ágazatokban a gazdasági tevékenység éven belüli szezonális jellege jelentős hullámzást jelent a munkaerő-igény tekintetében, ezért itt a teljes munkaidős, alkalmazotti viszonyon alapuló foglalkoztatástól eltérő rugalmas foglalkoztatási formák (határozott idejű-, szezonális foglalkoztatás, önfoglalkoztatás) a nemzetgazdaság egyéb területeihez viszonyítva elterjedtebbek. A szezonális munkavégzés Magyarországon jelentős hagyományokkal rendelkezik, a rendszerváltást követő foglalkoztatás-csökkenés, a magánszféra térnyerése pedig még inkább felértékelte jelentőségét. Az idénymunka jövedelemtermelésben betöltött szerepe az elmúlt évtizedekben sajátos változáson ment keresztül. Míg a kilencvenes évek első felében a szocializmusból megörökölt jövedelemkiegészítő szerepe volt elsődleges, a későbbiekben védekező, előnyszerző funkciója együttesen érvényesült, napjainkra a megélhetéshez szükséges alapjövedelmek előállításában betöltött szerepe vált meghatározóvá (Girasek és Sík, 2006; Sík, 1994, 2008). Ezzel összefüggésben az alkalmi munkaerőpiac vizsgálatán alapuló hazai elemzések szerint a rövid idejű foglalkoztatás lehetőségével a korábbi években főként az alacsony munkaerő-piaci státusú, alulképzett, hosszabb ideje munka nélkül lévő, munkatapasztalatokkal nem rendelkező munkavállalói csoportok éltek (Benedek és Scharle, 2009). A munkaadói oldal ennél differenciáltabb képet mutat, magas és alacsonyabb jövedelmezőségű vállalkozások egyaránt előfordulnak a foglalkoztatók körében. Míg azonban a magas jövedelmezőségű vállalkozások jellemzően csak betanított munkásaikat foglalkoztatják alkalmi munkásként, a kedvezőtlen piaci pozíciójú vállalkozások körében gyakori a szakképzett munkavállalók idénymunkásként történő, akár folyamatos jellegű foglalkoztatása is (Semjén et al., 2008). Jelenleg a munkaintenzív mezőgazdasági ágazatok azon belül a kertészet fejlesztése kiemelt kormányzati cél, amelynek egyik legfontosabb és alapvető kulcskérdése, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő számú és minőségű munkaerő. Bár az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV törvény számos könnyítést vezetett be az alkalmi és szezonális munkaerő piacán, a zöldség- és gyümölcságazatban a munkaerővel kapcsolatban még számos probléma merül fel, amelyek túlmutatnak a szűk értelemben vett munkaügyi szabályozás témakörén. Cikkünkben statisztikai adatelemzés, szakirodalmi feldolgozás, jogszabályi dokumentumelemzés, a zöldség- és gyümölcsszektor termelői és az ágazati szakemberek körében végzett, interjúkon alapuló empirikus vizsgálat segítségével feltárjuk és rendszerezzük a mezőgazdasági idénymunka vállalás helyzetét, jellemzőit, a szezonális foglalkoztatással kapcsolatos problémákat, és néhány javaslatot is megfogalmazunk a döntéshozók számára. A szezonális foglalkoztatás szabályai A mezőgazdaságban a szezonális munkavállalás jogszabályi feltételeit az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (a továbbiakban Efo. törvény) fekteti le, amely az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazhatóságát a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, illetve az alkalmi munkára szűkítette le. A mezőgazdasági idénymunka maximális ideje évi 120 nap lehet. Az új szabályozás jelentősen leegyszerűsítette a bejelentés adminisztrációját, valamint a munkadíj nagyságától független fix összegű, alacsony (mezőgazdasági idénymunka esetén mindössze 500 forint) közteher megfizetését írja elő. A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót 149

2 pedig nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. A hatályos Efo. törvény a munkadíj nagyságára csak minimum megkötést alkalmaz, felső korlátot egyedül az jelent, hogy a munkáltató a minimálbér egy napra jutó összegének legfeljebb kétszeresét számolhatja el költségként. A munkadíj minimumát a minimálbér egy napra jutó értékének 85 százaléka (2015-ben 4056,8 HUF) jelenti, garantált bérminimum esetén 87 százaléka (2015-ben 4152,3 HUF). Kiemelendő továbbá, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, csupán álláskeresési ellátásra, nyugellátásra, illetve baleseti egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevő munkavállaló éves jövedelme a 840 ezer forintot meghaladja, személyi jövedelemadót (16%) is fizetnie kell. Megéri az egyszerűsített foglalkoztatás A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy a leegyszerűsödött adminisztráció, valamint az alacsony közterhek mérsékelhetik a teljes munkaidős minimálbéres foglalkoztatást, tekintve, hogy ez a foglalkoztatási mód mind a munkáltató, mind pedig az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevő munkavállaló számára kedvezőbb megoldást kínál. Az egyszerűsített foglalkoztatási formában dolgozó munkavállaló után fizetett 500 forintos közteher egy átlagosnak tekinthető 5000 forintos napi bér esetén 10 százalékos járulékterhet jelent a munkaadónak, ha azonban állandó munkaerőként alkalmazza a munkavállalót, 27 százalékos szociális és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kell fizetnie (Hamza et al. 2015). Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy minimálbéres foglalkoztatás helyett havi 22 munkanapra egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza a munkavállalót, havi szinten közel 4,7 ezer forinttal tudja csökkenteni költségeit, miközben a munkavállaló nettó jövedelme több, mint 20 ezer forinttal emelkedik. Ha a munkavállaló az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebből az összegből megfizeti (2015-ben 6930 HUF/hó), akkor is lényegesen magasabb a havi nettó jövedelme, mint minimálbéres foglalkoztatás esetén (1. táblázat). 1. A minimálbéres foglalkoztatás és az egyszerűsített foglalkoztatás összevetése (2015) Megnevezés Minimálbéres foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás, minimum napidíj, azaz 4056,8 HUF /nap, havi 22 munkanap Egyszerűsített foglalkoztatás, 4152,3 HUF /nap, havi 22 munkanap Havi bruttó bérköltség (HUF) Havi nettó jövedelem (HUF) Forrás: AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás Összességében megállapítható, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás a munkáltató számára kedvezőbb, költségkímélő megoldást jelent, a munkavállaló szempontjából azonban hatásai hosszabb távon kedvezőtlenek lehetnek, hiszen az alacsonyabb társadalombiztosítási hozzájárulás negatívan befolyásolja a későbbi ellátási színvonalat (szolgálati idő számítása, nyugdíj). Fontos figyelembe venni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás munkáltatóra vonatkozó egyszerűbb adminisztratív, illetve a munkavállalóra vonatkozó kedvezményes adózási szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait betartja a foglalkoztató. Amennyiben a bejelentés szabálytalansága, vagy más feltétel hiányában az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony nem jön létre, de magát a munkát a munkavállaló elvégzi, akkor a normál munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján kell a bére után megfizetni, illetve levonni az adókat és a járulékokat (Szabó, 2014). A szezonális foglalkoztatást egyszerűsítő és a munkaadók számára kedvezőbbé tevő jogszabályi változások hatással vannak a fekete foglalkoztatásra is, melynek vizsgálatára az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi 150

3 Főfelügyelőség (OMMF) munkaügyi ellenőrzési eredményeinek elemzése kínál módszertani lehetőséget 1. A mezőgazdaság feketefoglalkoztatás általi érintettsége a közötti időszakban folyamatos, 9,4 százalékról 4,0 százalékra történő csökkenést mutatott. A mezőgazdasági idénymunka a statisztikai adatok tükrében A jogszabályi változások nyomán mérséklődő közterhek, valamint a csökkenő adminisztráció hatására az alkalmi jellegű foglalkoztatásban résztvevők száma látványos emelkedést mutatott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyszerűsített foglalkoztatottakra vonatkozóan 2010 augusztusától 2013 decemberéig rendelkezésre álló adatai szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazottak átlagos állományi létszáma csaknem megduplázódott, 92,2 ezer főről 160,8 ezer főre emelkedett (2. táblázat). Az egyszerűsített foglalkoztatottak halmazán belül a legnagyobb növekmény az építőiparban, valamint a szolgáltató szektorban dolgozó alkalmi munkások körében jelentkezett, átlagos állományi létszámuk alig négy év alatt megkétszereződött. Ugyanezen időszakban a mezőgazdasági idénymunkások állományi létszáma szűk harmadával, (27,1%), a turisztikai ágazat szezonmunkásaié 44,1 százalékkal növekedett. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát vállalók, foglalkoztatás jellege szerinti éves megoszlását tekintve az alkalmi munkások részesedése a legnagyobb súlyú (72,3%), a mezőgazdasági idénymunkások az egyszerűsített foglalkoztatottak bő negyedét (26,6%), a turisztikai idénymunkások mindössze 1,1 százalékát tették ki 2013-ban. 2. táblázat: Egyszerűsített foglalkoztatás a munkavállalás jellege szerint ( ) Munkavállalás jellege Mezőgazdasági idénymunka fő 2010* arány (%) fő arány (%) fő arány (%) fő arány (%) Változás 2010/ , , , ,6 127,1 Turisztikai idénymunka , , , ,1 144,1 Alkalmi munka , , , ,3 203,0 Összesen ,5 Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal ( ) adatai alapján az AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült táblázat Megjegyzés: a létszámadatok az átlagos állományi létszámra vonatkoznak *2010-re vonatkozóan csak április-december hónapokra állnak rendelkezésre létszámadatok Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében jelentkező munkavégzés erős szezonális ingadozást mutat, különösen a mezőgazdasági ágazatban. A as időszakot figyelembe véve a május október közti 6 hónapban regisztrálták az összes egyszerűsített foglalkoztatott bő háromötödét, a mezőgazdasági idénymunkások háromnegyedét. Az időjárás-változásnak leginkább kitett mezőgazdaságban az idénymunkaerő létszáma szeptember hónapban a legmagasabb, amikor átlagosan ezer munkavállaló vesz részt az alkalmi munkaerőpiacon (1. ábra). Az egyszerűsített foglalkoztatási forma ágazati elterjedtségét mutatja, hogy a téli hónapokban (december-február között) is jelentős, ezer fős a NAV nyilvántartásában szereplő szezonmunkások száma. Vélhetően e csoport tagjai között találjuk azokat az állandósított szezonmunkásokat, akiket az egyszerűsített foglalkoztatás kedvezőbbé váló feltételei miatt minősítettek át munkaadóik mezőgazdasági idénymunkássá. (fő) 1 Az OMMF valamennyi ágazatban végez munkaügyi ellenőrzéseket, de a feketefoglalkoztatás által leginkább érintett ágazatok az ellenőrzés során nagyobb súllyal szerepelnek. A mezőgazdaság érintettsége nemzetgazdasági súlyával közel megegyező, 4-6 százalékos. 151

4 Idénymunkások száma (fő) 1. ábra: Mezőgazdasági idénymunkások számának alakulása ( ) január február március április május június július augusztus szeptember október november december Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal ( ) adatai alapján az AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült ábra A mezőgazdasági igénymunkások jellemzői Az egyszerűsített foglalkoztatásban résztvevők szocio-demográfiai jellemzésére a 2010-es és 2013-as év szeptember hónapjára vonatkozóan állnak rendelkezésre részletesebb NAV-adatok. A NAV adatbázisa szerint 2010 szeptemberében mintegy 60,9 ezer idénymunkás kapcsolódott be a mezőgazdaságba az egyszerűsített foglalkoztatás keretében. A munkavállalók kicsivel több mint fele (54,8%-a) volt nő, az idénymunkások két legnépesebb csoportját a év közöttiek (40,3%), valamint a éves korosztály (37,5%) adta. A férfi munkavállalókat a nőknél fiatalosabb korszerkezet jellemezte. Míg a férfiak körében a 25 év alatti korosztály az összes foglalkoztatott ötödét tette ki, a nőknél alig valamivel több mint tizedét. A nők körében ugyanakkor az átlagnál magasabb (8,4%) volt a 65 évesnél idősebb munkavállalók aránya (3. táblázat). 3. táblázat: Mezőgazdasági idénymunkások életkor és nem szerinti jellemzői (2010. és 2013.szeptember hónapban) Megnevezés Férfi Nő Összes szám (fő) arány (%) szám (fő) arány (%) szám (fő) arány (%) szeptember 25 évesnél fiatalabb , , , éves , , , éves , , ,5 65 évesnél idősebb , , ,6 Összesen , , , szeptember 25 évesnél fiatalabb , , , éves , , , éves , , ,5 65 évesnél idősebb , , ,2 Összesen , , ,0 Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember havi adatai alapján az AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült táblázat. Megjegyzés: Az egyszerűsített foglalkoztatottak összesített létszáma fő volt 2010 szeptemberben és 152

5 fő volt szeptemberben, részletes szociodemográfiai adatok azonban 2010-re csak főre 2013-ra pedig főre vonatkozóan állnak rendelkezésre Három évvel később, 2013 szeptemberében idénymunkát vállaló mintegy 82,3 ezer foglalkoztatott, a nemek vonatkozásában a évinél kiegyensúlyozottabb szerkezetű, a nők és a férfiak közel hasonló arányban (51% és 49%) vettek részt az őszi idénymunkákban. Az életkor szerinti jellemzőket tekintve a mezőgazdasági idénymunkások két meghatározó csoportját a évihez hasonló megoszlásban a év közöttiek (41,3%), valamint a éves korosztály (35,5%) képezte. A férfi szezonmunkások nőknél fiatalosabb korszerkezete változatlanul jellemző. A területi sajátosságok vizsgálatánál a mintegy 1000 főt kitevő külföldi idénymunkaerőt nem vettük figyelembe, mivel a külföldieket foglalkoztató vállalkozások térbeli jellemzői jelentős eltérést mutatnak a belföldi idénymunkásokat alkalmazókétól. A 2013-ban mintegy 73 ezer belföldi szezonális munkavégzők száma 2 főként a mezőgazdasági adottságú, illetve kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű régiókban, Észak- és Dél-Alföldön kiugró. A megyei szintű elemzés alapján megállapítható, hogy az idénymunkás foglalkoztatás az alma-termőterületek mintegy 65 százalékából részesedő Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamint a szőlőtermő területek harmadát lefedő Bács-Kiskunban volt szeptemberében a legnagyobb jelentőségű. E két megye mezőgazdasági vállalkozásai foglalkoztatták az adott havi idénymunkások közel 40 százalékát. Emellett átlagot meghaladó jelentőségű volt a szezonális foglalkoztatás Heves, Borsod-Abaúj, valamint Csongrád megyében (44. táblázat). 4. táblázat: Belföldi mezőgazdasági idénymunkások területi megoszlása (2013. szeptember) Régió Fő arány (%) Észak-Magyarország ,3 Észak-Alföld ,8 Dél-Alföld ,7 Közép-Magyarország ,3 Közép-Dunántúl ,1 Nyugat-Dunántúl ,4 Dél-Dunántúl ,4 Magyarország ,0 Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember havi adatai alapján az AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült táblázat A szezonmunkások fele (49,3%-a) 10 napnál kevesebbet dolgozott 2013 szeptemberében, e csoport tagjai az eseti jellegű idénymunkavégzéssel vélhetően egyéb jövedelmeiket egészítik ki. A mezőgazdasági idénymunkások másik jellegzetes csoportja azokból a munkavállalókból tevődik össze, akik napot dolgoztak szezonmunkásként. E csoport zöme a év közötti korosztályhoz tartozik. A szezonmunkások törzsgárdájának a szeptember havi idénymunkások közel tizedét kitevő 6,3 ezer munkavállaló tekinthető, akik gyakorlatilag a teljes hónapban (20-nál több napot) idénymunkásként tevékenykedtek, vélhetően a szezonálisan kínálkozó munkalehetőségekre alapozva megélhetésüket. Ezt erősíti meg, hogy 93,8 százalékuk az aktív korosztályhoz tartozik. Az időszaki munkaerő jellemzői a zöldség- és gyümölcságazatban A mezőgazdasági alapanyag termelésben a zöldség- és gyümölcstermelés átlagosan 15 százalékot képvisel, míg a mezőgazdasági éves összes munkaerő-szükségletnek mintegy százaléka kötődik az ágazathoz, ahol a szezonalitásból fakadóan az idény-munkavállalás meghatározó. A 2013-as Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai szerint a mezőgazdaságban az időszaki munkavállalók (112 ezer fő) 20 százaléka dolgozik zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságokban, számuk fő, ami az ágazatban foglalkoztatott állandó alkalmazottak 2 A NAV csak a munkáltató székhely szerinti adatait tartja nyilván, a munkavállaló lakhelyére vonatkozóan nem gyűjt adatokat. 153

6 számának hatszorosa. A két kertészeti ágazat munkaerő-felhasználása különbözik, a gyümölcstermelő gazdasági szervezetek átlagosan több alkalmi és kevesebb állandó munkaerőt foglalkoztatnak, mint a zöldségtermesztők. A gyümölcstermelő gazdasági szervezetek átlagos állandó munkaerőigénye 3 fő, az időszaki pedig 12 fő, míg a jóval kiegyenlítettebb munkaerő-felhasználású zöldségtermelő gazdaságokban átlagosan 6 állandó és 8 időszaki alkalmazottat foglalkoztatnak. A gyümölcstermelő gazdaságokban az idénymunkaerő 70 százaléka csak rövid ideig, szüret idején dolgozik, míg a zöldségtermelő gazdaságokban az idénymunkások nagyobb hányadát két hónapnál hosszabb időre foglalkoztatják (Hamza et al., 2015). A kertészeti ágazatokban dolgozó fizetett munkaerő szociodemográfiai jellemzőire vonatkozóan nincs adatgyűjtés, de az ágazatban működő mintegy 36 ezer egyéni gazdaság vezetőinek kor és szakképzettségi mutatói igen kedvezőtlen képet festenek. A gyümölcs- és zöldségtermelő egyéni gazdaságok vezetőinek korösszetételében az életév közötti gazdálkodók dominálnak (30%), és nem elhanyagolható a 65 év felettiek aránya sem (27%). A korszerkezet a zöldségtermesztő gazdaságokban valamivel kedvezőbb képet mutat, azonban az elöregedés üteme náluk erőteljesebb. Figyelemfelkeltő, hogy 2010 és 2013 között az 55 éven felüli gyümölcstermesztő gazdálkodók aránya 4, a zöldségtermesztőké 7 százalékponttal lett magasabb! A kertészeti termelésben a megfelelő munkaerő kiválasztása fontos feladat. A hozzá nem értés és a helytelenül elvégzett növényápolási feladatok komoly veszteséget okozhatnak a termelő számára. A veszteségek kiküszöbölésére a termelők nagy hangsúlyt fektetnek a szakmailag, és a munkamorál szempontjából megfelelő munkaerőre. A magas munkanélküliségi ráta ellenére komoly gondot okoz olyan szakemberek kiválasztása, akik kellő gondossággal végzik munkájukat például egy hajtató berendezés alatt. Az ágazatban dolgozók alacsony szakképzettségi szintjét jelzi, hogy a zöldség- és gyümölcstermelő egyéni gazdaságvezetők túlnyomó részének (a gyümölcstermelők 80 százalékának, a zöldségtermelők 75 százalékának) nincs semmilyen mezőgazdasági végzettsége. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a zöldség- és gyümölcságazat fejlődési esélyét a megfelelő számú és a munkák jó minőségben való elvégzésére alkalmas szezonális munkaerő hiánya akadályozza. Főként a bogyós gyümölcsök, kézzel betakarított zöldségfélék esetében jelent korlátozó tényezőt, melyek elmúlt időszakban tapasztalható leépülésében a munkaerőhiány elsődleges szerepet játszik. A szezonális foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok A zöldség- és gyümölcságazatban dolgozó gyakorlati szakemberekkel, termelőkkel, érdekképviseleti szakértőkkel folytatott interjúink alátámasztják a statisztikai adatok alapján is vizsgált tényt, miszerint bár az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó új szabályozás nyomán egyszerűbbé vált a szezonális munkaerő alkalmazása, változatlanul nagy gondot jelent a munkaerő hiányos képzettsége, gyakorlati hozzáértésének alacsony színvonala, ami a szektor fejlesztésének egyik legfőbb gátja. Az ágazatban megjelenő szezonális munkaerő döntő többségének semmilyen szakképesítése nincs, jellemzően általános iskolát végzettek. Kiválasztásuknál a munkaadók legfontosabb szempontnak a munkához való hozzáállást, a precizitást és munkamorált tartják, de figyelembe veszik a munkatapasztalatot is. A munkaerő felvételét a vállalkozások többsége saját maga szervezi. Általános gyakorlat, hogy a munkáltató az évek óta visszajáró törzsgárda listából válogat, a munkaerő alkalmassága szerint. Főként metszés és szüret idején jellemzőek a 4-5 tagú szezonmunkás brigádok, amelyeket egy-egy leinformálható, számon kérhető brigádvezető koordinál. A zöldség- és gyümölcságazatban a szezonális munkabérek területi és ágazati szórást mutatnak. A nagyobb szakképzettséget és munkatapasztalatot igénylő hajtatásban az átlagnál magasabbak ( forintosak) az órabérek, míg az ország keleti részén a gyümölcstermesztésben a szezonmunka piacát alacsonyabb (átlagosan 400 forint/óra) a 484 forintos minimál órabértől elmaradó munkabérek jellemzik. Az egyszerűsített foglalkoztatási formában történő alkalmazás kedvező feltételei miatt a családi alapon működő gazdaságokban kialakult gyakorlat, hogy a vállalkozást szétírják a családtagok között, ami lehetőséget teremt arra, hogy ugyanazt a szezonmunkást a jogszabályban rögzített 120 napos foglalkoztathatósági maximum többszörösére alkalmazzák (Hamza et al., 2015). Az ágazatban jellemző feketefoglalkoztatással kapcsolatban a szakemberek és termelők véleménye alátámasztja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkaügyi ellenőrzési eredményeit, miszerint az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek könnyítése és az alacsony közterhek mellett nem kockáztatnak a 154

7 termelők, nem éri meg nekik feketén foglalkoztatni a dolgozókat. Az árutermelő gyümölcsösökben az elmúlt években szinte eltűnt a feketefoglalkoztatás, amiben a jogszabályi könnyítések mellett az is szerepet játszott, hogy a legálisan foglalkoztatottak munkabérét el lehet számolni költségként, így adóalap csökkentő tényező. A mezőgazdasági idénymunkaerő-piacon nehézséget okoznak az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatási programok, melyek többsége a mezőgazdasági munkákhoz hasonlóan idényjellegű (kaszálás, ároktisztítás, parkfenntartás, erdőápolás), így egybe esik a zöldség- és gyümölcságazat érési csúcsidőszakaival. A közfoglalkoztatás és a szezonális foglalkoztatás közötti feszültségek különösen a magas munkanélküliséggel sújtott, jelentős gyümölcstermő körzetekben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) jelentkeznek, ahol a szezonmunkásként elérhető alacsony munkabérek a közmunkabérekkel versenyeznek. A munkavállalók többsége inkább a kevésbé megterhelő közmunkát választja, mint a csak kevéssel több fizetéssel járó, ám jóval több fegyelmet, odafigyelést és fizikai tehertételt igénylő szezonmunkát. A közfoglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka összehangolását célozza a 2015 júliusában hatályba lépett közfoglalkoztatási törvény 3 módosítása, amely egyrészt 90 napról 120 napra növelte a közfoglalkoztatottak által igénybe vehető fizetés nélküli szabadság időtartamát amit határozott idejű munkavállalás esetén kérhetnek és amiről a nyilatkozatot elég 2 nappal a munka megkezdés előtt benyújtaniuk. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó legfontosabb módosítás szerint az Efo törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkaadók minden év október 31-ig lejelenthetik a következő év május 1. - október 31. között tervezett alkalmi vagy szezonális munkaerő igényüket (hol, mikor hány főt milyen ütemezésben és munkakörben kívánnak foglalkoztatni) a helyi polgármesternél vagy a megyei foglalkoztatási szervnél. A kiválasztott közfoglalkoztatottak ezek után átirányíthatók lesznek egyszerűsített foglalkoztatásra az adott munkáltatónál. A törvénymódosítás értelmében a közfoglalkoztatásból való kizárást vonja maga után, ha a közfoglalkoztatott az egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, valamint ha a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy munkáltatói azonnali hatályú felmondással szűnt meg. Javaslatok A szezonális munkavállalás, túlórázás mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára kiszolgáltatottságot, bizonytalanságot jelent és folyamatos alkalmazkodást igényel, továbbá adminisztrációs és munkaszervezési többletteherrel jár. A munkaidő gazdasági tevékenység szezonalitásához történő igazításának egyik eszköze lehet a rugalmas munkaidő-elszámolás (éves munkaidő-keret) rendszerének alkalmazása a mezőgazdasági vállalkozásokban. Ennek lényege, hogy az állandósított munkavállalók által ledolgozandó éves munkaidő mennyiséget a munkaadók felosztják az egyes hónapokra, hetekre és napokra olyan módon, hogy a ledolgozandó munkaidő illeszkedjék az adott gazdasági tevékenység hullámzásához (Nacsa és Seres, 2003). A jelenlegi szabályozás szerint ez csak a szakszervezettel rendelkező vállalatoknál lehetséges, amennyiben azt kollektív szerződésbe foglalják. Ezért javasolható a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) munkaidő keretre vonatkozó részének (48. cikk) módosítása úgy, hogy a jogszabály tegye lehetővé a kisebb méretű mezőgazdasági vállalkozások számára is a munkaidőkeret alkalmazását. Ezzel egyrészt rugalmasabbá válna az állandó dolgozók foglalkoztatása, másrészt a rugalmas munkaidő beosztással a jelenleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott szezonális munkaerő egy része is állandó alkalmazottként tudna dolgozni. A kertészeti ágazatok fejlesztésének kulcsa a megfelelő számú és képzettségű munkaerő jelenléte. A képzettségi színvonal növeléséhez fontos a termesztéstechnológiának megfelelően rétegzett szaktudás terjesztése, amely az elemi kézimunka-folyamatok ismeretének átadásától a magasabb szintű technológiai és számítógépes ismeretek közvetítéséig terjed. A zöldség- és gyümölcstermő körzetekben kertészeti gyakorlatorientált munkaerő-piaci képzések indítása szükséges. Az egyszerűsített foglalkoztatásban az elektronikus, kártya alapú központi nyilvántartási rendszer kiépítésével jelentősen egyszerűsödne az adminisztráció, a hibázási lehetőségek, visszaélések megszűnnének. A szezonális és a közfoglalkoztatás összehangolását célzó törvénymódosítás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban az ágazati szakemberekkel egyeztetve javasoljuk az alábbi szempontok figyelembevételét: évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 155

8 A közfoglalkoztatásból egyszerűsített foglalkoztatásba átirányított vagy kiközvetített munkaerő kiválasztásával kapcsolatban a munkaadó és a polgármesteri hivatal illetékesei között együttműködés, egyeztetés szükséges. Az időjárással kapcsolatos vis major események időben elhalaszthatják vagy akár meg is hiúsíthatják a mezőgazdasági idénymunkákat. Az ilyen helyzetek kezelését szabályozni szükséges. Szabályozni kell azt az esetet, ha a munkáltató nem elégedett a közfoglalkoztatottal. A kertészeti ágazatokban a szakszerűtlen, hanyag munkavégzéssel a vállalkozónak jelentős anyagi kára keletkezhet. Megfelelő garanciákat szükséges beépíteni a közfoglalkoztatottak érdekeinek védelmére is, hogy a munkaadó ne élhessen vissza a közfoglalkoztatott kiszolgáltatott helyzetével. Hivatkozások jegyzéke 1. Girasek, Edmond Sik Endre (2006): Munkaerőpiac és informális jövedelem : in: Társadalmi riport 2006, Kolosi T., Tóth I. Gy., Vukovich Gy. (szerk.). Budapest: TÁRKI, pp Hamza E., Rácz K. Ehretné Berczi I. (2015): Rugalmas foglalkoztatási formák szerepe, bővítésének lehetőségei a mezőgazdaságban. Kutatási jelentés, Kézirat. AKI, Budapest. 3. Nacsa B. és Seres A. (2003): Az éves munkaidő-elszámolás, mint a munkaidő flexibilizációjának egyik eszköze. Műhelytanulmányok 2003/1. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest pp: 3, 4. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014): Éves beszámolók a munkaügyi ellenőrzések eredményeiről. 5. Semjén A. Tóth I. J. Fazekas M. (2008): Alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás munkaadói és munkavállalói interjúk tükrében. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, MT-DP 2008/ Sík E. (1994): Az informális gazdaság és a társadalmi rétegződés. INFO szám pp Sík E. (2008): Rejtőzködő gazdaság. In: Kolosi T. Tóth I. J. (szerk): Társadalmi riport Budapest, TÁRKI, pp

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére Gödöllő Város Polgármestere E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a szociális rászorultságtól függő, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról,

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon

A közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak. érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól

Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak. érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól 30083/2013-5440 Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól [2013. október 2 - október 18.] A munkaügyi hatóság a 2013. évi munkaterv szerint - a

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

H I R D E T M É N Y AZ OTP BANK ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGOKNAK 1 NYÚJTOTT SZEMÉLYI KÖLCSÖN TERMÉKÉNEK feltételeiről

H I R D E T M É N Y AZ OTP BANK ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGOKNAK 1 NYÚJTOTT SZEMÉLYI KÖLCSÖN TERMÉKÉNEK feltételeiről H I R D E T M É N Y AZ OTP BANK ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGOKNAK 1 NYÚJTOTT SZEMÉLYI KÖLCSÖN TERMÉKÉNEK feltételeiről Hatályos: 2016. február 1-től. (Hatályon kívül helyezi a 2016. január 1-től hatályos

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Hatályos: 2016.01.30.-tól Algyő Nagyközség Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS 7. számú napirendi pont Tájékoztató a TÁMOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. programokról Előterjesztő: Szőke István szakmai igazgató Tájékoztató

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

H I R D E T M É N Y AZ OTP BANK ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGOKNAK 1 NYÚJTOTT SZEMÉLYI KÖLCSÖN TERMÉKÉNEK feltételeiről

H I R D E T M É N Y AZ OTP BANK ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGOKNAK 1 NYÚJTOTT SZEMÉLYI KÖLCSÖN TERMÉKÉNEK feltételeiről H I R D E T M É N Y AZ OTP BANK ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGOKNAK 1 NYÚJTOTT SZEMÉLYI KÖLCSÖN TERMÉKÉNEK feltételeiről Hatályos: 2016. március 21-től. (Hatályon kívül helyezi a 2016. február 18-tól hatályos

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Ibrány Város Közfoglalkoztatási Terve

Ibrány Város Közfoglalkoztatási Terve Ibrány Város Közfoglalkoztatási Terve 1. Bevezető Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. március 26-án tartandó ülésének 1. számú - A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN Nemzeti Munkaügyi Hivatal Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette:

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II.

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II. Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tisztelt Olvasó!

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tisztelt Olvasó! KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2011. DECEMBER Tisztelt Olvasó! Köszöntöm a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja nevében. Engedje meg,

Részletesebben

Egyszerűsített foglalkoztatás a non profit szektorban

Egyszerűsített foglalkoztatás a non profit szektorban HALASI CIVIL KONFERENCIA Egyszerűsített foglalkoztatás a non profit szektorban 2016. január 20. Halasi Civil Konferencia, Közösségek Háza MÁRIÁS ATTILA BDO Magyarország, vezető munkaügyi tanácsadó, partner

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag)

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag) MELLÉKLETEK III/2 A. számú melléklet A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének teljesítése (munkaanyag) ezer Ft-ban Cím Alcím cím csop. Jog- Jog- Előir. Kiemelt cím csop. előir. LXXI. FEJEZET Kiemelt

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

2010. februári hírek

2010. februári hírek 2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi

Részletesebben

GYIK Gyakran Feltett Kérdések és válaszok

GYIK Gyakran Feltett Kérdések és válaszok GYIK Gyakran Feltett Kérdések és válaszok A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál MEGŐRZÉS-9122/2009 pályázati

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket!

Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket! Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket! A kisvállalati adó (kiva) módot ad arra, hogy a vállalkozások meghatározott köre a hagyományos adózási formákhoz képest kedvezőbb szabályok szerint

Részletesebben

II. KÖTET SZERZŐDÉSTERVEZET

II. KÖTET SZERZŐDÉSTERVEZET II. KÖTET SZERZŐDÉSTERVEZET Oldal: 1 / 19 TERVEZÉSI ÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSTERVEZET MRE SZERETETSZOLGÁLATI IRODA MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS BUDAPEST CÍMŰ PROJEKT KERETÉBEN amely

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIACOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK Frey Mária frey mária A magyarországi munkaerőpiacot érintő jogszabályi és intézményi változások Bevezetés 1. A munkanélküliek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2010. évben mind vagyon, mind taglétszám tekintetében megőrizte

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát,

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát, -104 foglalkoztatást b)106 a III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint rászorultsági alapon pénzbeli és nem pénzbeli szociális ellátások

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben