Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária
|
|
- Zita Nagyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott. Ezt a foglalkoztatottsági szintet a szokásos szófordulattal úgy minősítettük, hogy az elérte nemcsak a társadalmilag, de a demográfiailag lehetséges maximumot is. A hazai női gazdasági aktivitási ráta a fejlett piacgazdaságokét messze felülmúlta, s több százalékponttal magasabb volt a női munkavállalás tekintetében tradicionálisan élenjáró skandináv országok mutatóinál. Ennek a kilencvenes évek drámai munkaerőpiaci fejleményei vetettek véget, aminek fő jellemzői voltak: 8 a foglalkoztatottak számának drasztikus visszaesése 8 az ugrásszerűen megnőtt és egyre tartósabbá váló munkanélküliség 8 továbbá a munkaerőpiac tömeges elhagyása. A foglalkoztatottság zsugorodása A közvélemény sokáig csak arra figyelt, hogy a teljes foglalkoztatottság hosszú és sajátos történelmi korszakát hirtelen tömeges és tartós munkanélküliség váltotta fel. Holott ez a munkaerőpiaci helyzet romlásának csak egyik paradox módon nem is a legfontosabb tényezője. Ennél súlyosabb a következménye annak, hogy a megszűnő munkahelyek miatt állás nélkül maradtak kétharmada inaktívvá vált, s később sem azért kezdett el csökkenni a munkanélküliek száma, mert az állástalanok munkához jutottak, hanem azért, mert hasonlóan nagy arányban hagyták el végleg a munkaerőpiacot. Emiatt a munkavállalási korú nők között majdnem megduplázódott ( között 24,5-ről 46,1%-ra nőtt) azoknak az aránya, akik szociális-jóléti ellátásból, vagy mások jövedelméből élnek. Egyidejűleg ennek a korcsoportnak a foglalkoztatottsága 75,5%-ról 53 54%-ra
2 2 apadt az elmúlt, alig évtizednyi idő alatt. A női népesség egészén belül még drasztikusabban, 44,9-ről 31,3%-ra csökkent a foglalkoztatottak részesedése, miután a nyugdíj-korhatár felett tovább dolgozó nők több, mint háromnegyede ugyancsak a munkaerőpiac elhagyására kényszerült. A munkavállalási kornál idősebb nők közül elején már csak 4,4% folytatott keresőtevékenységet.
3 1. táblázat A nők és férfiak gazdasági aktivitásának változása Népesség-kategóriák(ezer fő) jan jan jan jan.1. NŐK 1. Teljes női népesség 5389, , ,4 5293,5 2. Munkavállalási korú* 2849, , ,1 2970,7 3. Munkavállalási kornál idősebb 1500, , ,3 1458,2 4. Gazdaságilag aktív női népesség (5+8) 2427, , ,9 1860,0 5. Foglalkoztatottak(6+7)**, ebből: 2417, , ,3 1657,4 6. munkavállalási korú 2151, , ,5 1593,9 7. munkavállalási kornál idősebb 265,8 117,7 83,8 63,5 8. Regisztrált munkanélküli 10,0 256,0 210,6 202,6 9. Külföldön dolgozik 1,0 8,0 5,0 7,0 10. A munkavállalási korú nők gazdasági 75,9 66,2 61,3 60,5 aktivitási rátája (6+8):2=% 11. A munkavállalási koron felüli nők 17,7 7,8 5,5 4,4 foglalkoztatási rátája (7:3)=% 12. Munkanélküliségi ráta (8:4)=% 0,4 12,5 11,2 10,9 13. Foglalkoztatottak aránya a teljes női 44,9 33,4 31,2 31,3 népességből (5:1)=% 14. Munkavállalási korú foglalkoztatottak 75,5 57,4 54,1 53,7 aránya a munkavállalási korú női népességből (6:2)=% FÉRFIAK 1. Teljes férfi népesség 4984,9 4923,0 4883,9 4841,9 2. Munkavállalási korú* 3107,2 3159,3 3164,6 3166,2 3. Munkavállalási kornál idősebb 787,3 786,7 779,8 768,6 4. Gazdaságilag aktív férfi népesség (5+8) 2823,8 2469,7 2367,7 2351,0 5. Foglalkoztatottak(6+7)**, ebből: 2809,6 2093,6 2082,4 2090,6 6. munkavállalási korú 2587,0 2011,2 2032,1 2052,9 7. munkavállalási kornál idősebb 222,6 82,4 50,3 37,7 8. Regisztrált munkanélküli 14,2 376,1 285,3 261,4 9. Külföldön dolgozik 2,6 19,0 18,0 20,0 10. A munkavállalási korú férfiak 83,7 75,6 73,2 73,1 gazdasági aktivitási rátája (6+8):2=% 11. A munkavállalási koron felüli férfiak 28,3 10,5 6,5 4,9 foglalkoztatási rátája (7:3)=% 12. Munkanélküliségi ráta (8:4)=% 0,5 15,2 12,0 11,1 13. Foglalkoztatottak aránya a teljes férfi 56,4 42,5 42,6 43,2 népességből (5:1)=% 14. Munkavállalási korú foglalkoztatottak 83,3 63,7 64,2 64,8 aránya a munkavállalási korú férfi népességből (6:2)=% Forrás: Számítások a nemzetgazdaság 1994., és január elsejei munkaerőmérlegének adataiból, KSH, Budapest, 1994., 1996., 1998, l. * A nők munkavállalási kora 1995-ig év közé esett ben kitolódott 55, 1998-
4 4 tól pedig 56 évre. A férfiaknál a munkavállalási kor 1997-ig az 59. életév betöltéséig tartott, január 1-től pedig 60-ra nőtt. ** A foglalkoztatottak között a gyesen, gyeden lévők nem szerepelnek. Követve a KSH nemzetközi standardokhoz igazodó besorolását, őket a gazdaságilag nem aktív népesség részének tekintettük.
5 Magyarországon tehát magas szintű női munkavállalásról ma már csak múlt időben beszélhetünk ben a ténylegesen foglalkoztatott nők aránya a női népességből alacsonyabb (31,1%) volt, mint az Európai Unió 15 tagállamának átlaga (32,6%). Ez önmagában nem lenne probléma, hiszen bizonyos mértékű aktivitás-csökkenés a nők körében kifejezetten elváratott. Hozzá kell tenni azt is, hogy ha a fejlett piacgazdaságok átlagos szintje alá is esett a hazai nők otthonon kívüli munkavállalása, az a ledolgozott munkaidő volumenét tekintve még mindig magasabb foglalkoztatottságot jelent az összehasonlításba vont országoknál, hiszen azokban a nők többnyire jelentős, de nálunk feltétlenül nagyobb hányada dolgozik részmunkaidőben. 1 A hazai változások iránya azonban aggasztó, többek között azért, mert ellentétes a nemzetközi tendenciákkal. 2. táblázat A népesség foglalkoztatottsága hazánkban és az Európai Unió tagállamaiban Ország A foglalkoztatottak aránya a teljes éves teljes éves teljes éves népességből (%) NŐK EU-tagállamok 29,1 45,1 32,0 49,5 32,6 50,5 Magyarország 44,7 70,1* 44,9 68,9 31,1 45,4 FÉRFIAK EU-tagállamok 49,8 75,0 51,0 75,9 47,4 70,6 Magyarország 56,9 86,9* 56,4 83,3 42,7 60,3 *A éves népesség évi hazai foglalkoztatási rátái becslések, amelyek nevezőjében az 1980/90-es Népszámlálás éves népességre vonatkozó adatának átlaga szerepel. Forrás: Employment in Europe 1996., 1998 és KSH, Az 1997-re vonatkozó hazai adatok a KSH-nak az OECD felé közölt adataiból származnak. (OECD, 1998.) Az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatott nők aránya a teljes női népességhez viszonyítva között 29,1-ről 32,6 százalékra nőtt, ezzel ben a 15 EU tagállamban a foglalkoztatott nők átlagosan 32,4%-a dolgozott részmunkaidőben. (Employment in Europe, 1998) Ugyanakkor Magyarországon a KSH munkaerő-felvételének évi adatai szerint a keresőtevékenységet végző nők csupán 5,5%-a teljesített rendszeresen kevesebb óraszámot a heti törvényes munkaidőnél.
6 6 szemben nálunk ugyanebben az időszakban 44,7%-ról 31,1%-ra esett vissza. Még drasztikusabb a foglalkoztatottság zsugorodása a fejlett piacgazdaságokban munkavállalási korúnak tekintett éves női népességet alapul véve, akik közül az EU tagállamaiban 1985-ben 45,1%, 1997-ben pedig 50,5% végzett keresőtevékenységet, míg nálunk a gyesen és gyeden lévőket figyelmen kívül hagyva 70,1-ről 45,4 %-ra csökkent ez a mutató. Noha még 1990-ben is majdnem 20 %-kal meghaladta a hazai női foglalkoztatottsági szint az Európai Unió országainak átlagát, az évi adat már közel öt százalékkal alacsonyabb volt az összehasonlításba vont országok átlagánál. 2 A női foglalkoztatottság visszaesése határozottan érzékelhető értékrendváltással párosul. A KSH 1986-ban végzett felmérésének eredményeiből még azt a következtetést lehetett levonni, hogy a foglalkoztatott nők 81%-a egyetért azzal, hogy a nők keresőtevékenységet folytassanak. Közülük azonban 78% azt tekintette ideálisnak, ha a nők részmunkaidőben dolgozhatnának, 10% pedig azt, ha otthon végezhetnék keresőmunkájukat. (KSH, 1986.) Ennek a felmérésnek a megismétlése 1995-ben jelentős csökkenést mutatott ki a női foglalkoztatás elfogadottsága tekintetében. A munkaerő-felmérésbe bevont háztartásokban megkérdezett nőknek már csak kétharmada támogatta, hogy a nők munkát vállaljanak. Közülük alig 20% foglalt állást a teljes munkaidős foglalkoztatás fenntartása mellett, 60% a részmunkaidős munkavállalást tartotta kívánatosnak a nők számára, a fennmaradó 20% pedig azt, ha a nők otthon végezhetnék keresőmunkájukat (Frey, 1996). Reménykeltő, hogy az évtized közepén fordulat állt be a munkaerőpiacon. Előbb a munkavállalási korú férfiak foglalkoztatottsága kezdett bővülni, majd ez kiterjedt a nőkre is. A kereső nők létszámának ezres gyarapodása ben azonban szerény javulásnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanezen idő alatt a nyugdíj-korhatár emelése miatt közel 60 ezerrel nőtt a munkávállalási korú nők száma. 2 Sajnálatos módon a férfiak még a nőknél is sokkal rosszabb helyzetben vannak ben a foglalkoztatottak aránya a éves férfi népességen belül mindössze 60,3% volt, ami pontosan 10%-kal maradt el az EU-tagállamok hasonló mutatójától (70,6%).
7 7 A foglalkoztatottság zsugorodásának hozama: a munkában maradt nők jobb minőségi összetétele A KSH 1992-ben megkezdett munkaerő-felmérésének adatai szerint a foglalkoztatás csökkenése leginkább az alacsony iskolázottságúakat (a 8 általánossal vagy azzal sem rendelkezőket, továbbá a szakiskolai végzettségűeket) érintette, ugyanakkor a diplomás és szakmunkásnők száma, valamint a szakközépiskolát végzetteké növekedett. Ennek köszönhető, hogy javult a foglalkoztatott nők iskolai végzettség szerinti összetétele. A foglalkoztatott nők* száma és megoszlása iskolai végzettség szerint 3. táblázat Iskolai végzettség éves átlag éves átlag ezer fő megoszlás (%) ezer fő változás 1998/92(%) megoszlás (%) 8 ált. alatt 70,8 3,8 12,2 17,3 0,7 8 általános 540,7 29,0 379,5 70,2 22,9 szakmunkásképző 271,8 14,5 302,8 111,4 18,3 szakiskola 44,7 2,4 31,7 70,9 1,9 gimnázium 311,8 16,7 265,8 85,3 16,1 szakközépiskola 359,5 19,3 366,7 102,0 22,1 főiskola 174,8 9,4 204,5 117,0 12,4 egyetem 90,4 4,9 92,8 102,6 5,6 összesen 1864,5 100,0 1656,0 88,8 100,0 * Gyesen és gyeden lévők nélkül. Forrás: KSH Munkaerő-felmérés, és évi adattár között megfordult (53:47%-ról 47,6:52,4%-ra) a fizikai és szellemi dolgozók aránya a foglalkoztatott nők összességén belül. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének (FEOR) új változata szerinti feldolgozás 1994-ben készült először a KSH munkaerő-felmérésének adataiból. Ebből következtetni lehet a nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyére. Ez tömören úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk ezek betöltői között. Az irodai ügyviteli munkakörök teljesen elnőiesedtek, s a szakképzettséget nem igénylő egyszerű fizikai
8 8 muunkakörökben is többségben vannak a nők. Ez a vertikális szegregáció, aminek erősödésére utal a női vezetők jelentős ( között 12%-os) létszámvesztése is. Egyelőre nincs rá magyarázat, miért zsugorodik a nők amúgy is szerény (35%- os) jelenléte a vezető posztokon. A 90-es években végbement tömeges munkahely-megszűnés nem hagyta érintetlenül a foglalkoztatottak, s ezen belül a foglalkoztatott nők ágazati szerkezetét sem. 4. táblázat A foglalkoztatott nők száma és aránya a három fő szektorban Szektorok Nők aránya(%) éves átlag, ezer fő megoszlás (%) Mezőgazd. 143,4 67,2 7,7 4,1 31,2 24,1 Ipar 534,0 423,9 28,6 25,6 37,3 33,5 Szolgáltatás 1187,1 1164,9 63,7 70,3 54,2 54,6 Összesen 1864,5 1656,0 100,0 100,0 45,7 45,0 * Gyesen és gyeden lévők nélkül. Forrás: KSH Munkaerő-felmérés, és évi adattár. Bár az ágazati osztályozási rendszer változása az összehasonlítást nehezíti, a 90-es évek főbb tendenciái nyomon követhetők a 4. táblázatban. Ezek közül a következők érdemelnek figyelmet: 8 A mezőgazdaságban 1998-ban alig a fele dolgozott az évtized elején itt foglalkoztatott nőknek. Jóllehet a nőknek a férfiaknál eleve kisebb arányban biztosított munkát ez a nemzetgazdasági ág, részesedésük tovább fogyatkozott ban a női keresők 4,1%-ának adott nyújtott munkvégzési lehetőséget a mezőgazdaság, szemben az évi 7,7%-kal. 8 A mezőgazdaságnál kisebb mértékben, de vesztett a foglalkoztatásban betöltött szerepéből az ipar is. A csökkenés a nők esetében között több mint 20 százalékpont volt, s a visszaesés mintegy fele ben következett be. Tavaly pedig már nőtt a feldolgozóiparban foglalkoztatott nők száma óta a foglalkoztatás alágazati szerkezetében is némi arányeltolódás ment végbe, aminek leglátványosabb jele az amúgy is tipikusan nőket alkalmazó textil-, ruházati- és bőrtermékgyártás foglalkoztatási súlyának a növekedése volt. (Ebben az ágazatban
9 ben 75%, 1998-ban pedig 78,5% volt a nők aránya a munkavállalók között.) 8 Miközben a termelő ágazatokban csökkent a foglalkoztatott nők aránya, természetszerűleg nőtt (63,7-ről 70,3%-ra) a szolgáltatási területeken dolgozóké. Ez azonban többlet-létszámot nem eredményezett. Csupán arról van szó, hogy az itt dolgozó nők száma nem csökkent olyan drasztikusan, mint a többi szektorban között a leglátványosabb átrendeződés a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás alágazatban következett be a foglalkoztatottak nemenkénti összetételét tekintve. A keresőlétszám összességében kb. 20 ezerrel lett kevesebb ezen, ezen belül viszont a férfiak száma közel 30%-kal apadt, míg a nőké némi ingadozástól eltekintve szinte változatlan maradt. Ennek köszönhető, hogy arányuk az itt dolgozók között 35-ről 49%-ra emelkedett. A foglalkoztatási státust illetően részben az előbbiekkel összefüggésben szintén jelentős a különbség a férfiak és a nők között. A foglalkoztatottak* megoszlása foglalkozásuk jellege szerint 5. táblázat Státus Nők Férfiak Nők aránya Alkalmazásban álló 83,7 88,4 76,1 80,5 48,7 47,4 Szövetkezeti tag 3,8 1,0 7,1 2,0 31,6 30,2 Társas vállalk. tagja 5,3 2,8 7,4 4,4 38,3 33,9 Vállalkozó 5,4 6,8 8,8 12,8 35,0 30,2 Segítő családtag 1,8 1,0 0,6 0,3 68,6 64,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 43,3 45,1 *Gyesen, gyeden lévők és sorkatonák nélküli létszám alapján. Forrás: A KSH Munkaerő-felmérésének adatai ban a munkavállaló nők 88,4%-a, a férfiaknak viszont csupán a 80,5%-a volt alkalmazott. Jelentősen csökkent a szövetkezeti tagok aránya, s ez nem korlátozódott csupán a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira. A szövetkezetek, de általában a társas-vállalkozások tagjainak részaránya a férfiak esetében mintegy kétszerese a nőkre jellemző értéknek elején minden jel arra utalt, hogy a nők élénkülő vállalkozó kedve biztosítani fogja a foglalkoztatottakon belüli előfordulásukkal arányos részvételüket a vállalkozók között. Úgy tűnik, hogy (%)
10 10 mára ez a lendület lelohadt között a foglalkoztatott nők körében csupán 5,4%-ról 6,8%-ra nőtt a vállalkozók aránya, míg a férfiak esetében 8,8%-ról 12,8%-ra. Emiatt a nők jelenléte a vállalkozók között 35%-ról 30,2%-ra csökkent. Az ágazati-foglalkozási struktúrában elfoglalt rosszabb pozíció szerves folyománya a nőknek a férfiakénál kisebb jövedelme, s ebből adódóan alacsonyabb munkanélküli ellátása, táppénze, nyugdíja. Egy 1995 decemberében napvilágot látott tanulmány amely között vizsgálta a kereseti viszonyok és a foglalkoztatás összefüggéseit szerint azonban ebben az időszakban a férfi és női keresetek közötti rés jelentősen, 15%-kal szűkült. A férfiak javára fennálló kereseti előny az évi 35%-ról 20%-ra mérséklődött (Kertesi Köllő, 1995). A kutatók ezt két okkal magyarázták: az egyik a nemfizikai munka felértékelődése, amit közismerten a nők uralnak, a másik pedig az, hogy bizonyos, alacsony képzettségű munkaerőt az átlagosnál nagyobb arányban foglalkoztató visszaeső ágazatokban a férfiak keresete "lezárkózott a nőkéhez. Számítások szerint e tényezőknek legalább 20%-kal kellett volna csökkenteniük a nemek közötti kereseti különbséget, ha nem hatott volna ellene két másik folyamat. Egyfelől az, hogy a férfiak kereseti előnye valamennyi magasabb képzettséget igénylő munkafajta esetében jelentős mértékben megnőtt, másfelől pedig az, hogy az ország fejlettebb vidékein ugyanabban a beosztásban és képzettséggel dolgozó férfiak a korábbiaknál is jobb kereseti pozíciókat értek el a nőkkel szemben. A Munkaügyi Minisztérium elemzése (MÜM, 1998.) az májusi kereseti arányokról kifejezetten az azonosnak (hasonlónak) tekinthető munkakörökben elérhető keresetek eltéréseinek a bemutatására vállalkozott. 6. táblázat A hasonlónak tekinthető munkakörökben kialakult férfi-női kereseti arányok* Szektorok Összehasonlítható kereseti arány (%)** Férfi Női Vállalkozási szféra 104,9 92,2 Költségvetési szféra 72,0 63,5 *1997. májusára és a munkaviszony keretében főállásban megszerezhető bruttó keresetekre vonatkozó adatok.
11 11 ** Viszonyítási alap (100%): a vállalkozói szféra egészét jellemző átlagos munkaköri kereset. Forrás: MÜM, A jelentés megállapítja, hogy a hasonlónak tekinthető munkakörökben elérhető béreknek a nemek közötti eltérései kisebbek, mint a köztudatban rögződött: a női keresetek hátránya a versenyszférában 1997-ben 12,7%, a költségvetési szférában pedig 8,5% volt. A két szektor közötti eltérés oka, hogy a közszférában meglehetősen nagy determináltsággal működő illetmény-előmeneteli rendszerek szűkebb teret adnak a nemek szerinti különbségtételnek, mint a piaci szféra szabad béralkuja. Alulreprezentált női jelenlét a munkanélküliek között Magyarországon a munkanélküliek száma a nőké is 1991-ben szökött fel. Ezt I. negyedévéig kisebb ütemű további növekedés követte, azóta viszont szezonális ingadozással ugyan, de folyamatosan apad az állástalanok tömege. Ezeknek az adatoknak a megbízhatósága itthon és külföldön egyaránt állandó vitatéma. A munkaerőpiaci szervezetnél regisztrált munkanélküliek számát általában azért kérdőjelezik meg, mert abban csak azok szerepelnek, akik nyilvántartásba vetetik magukat táblázat A regisztrált munkanélküliek száma és aránya között Év Férfiak Nők Munkanélküliségi ráta (%) Nők aránya január 1. száma, ezer fő Férfiak Nők (%) ,2 10,0 0,5 0,4 41, ,5 39,0 2,2 1,5 39, ,0 167,1 9,0 6,6 41,1 3 A munkaügyi szervezet a magyar Foglalkoztatási Törvény alapján azokat tekinti munkanélkülinek, akik munkavállalási korúak, munkaviszonnyal nem rendelkeznek, nem résztvevői aktív munkaerőpiaci programoknak, munkát keresnek és a munkavégzésre rendelkezésre is állnak, továbbá munkanélküliként regisztráltatják magukat. A munkaügyi központokban nyílvántartott munkanélküliek száma jelenik meg a KSH munkaerőmérlegében is. Róluk ad áttekintést a 7. táblázat.
12 ,0 273,0 15,1 11,2 41, ,1 256,0 15,2 11,1 40, ,6 217,0 12,7 9,9 41, ,3 210,6 12,0 10,0 42, ,4 202,1 11,7 9,6 42, ,4 202,6 11,1 10,9 43,7 Forrás: az Országos Munkaügyi és Módszertani Központnak a KSH munkaerőmérlegében közzétett adatai től a Központi Statisztikai Hivatal is megkezdte a rendszeres munkaerőfelmérést, amely a háztartások reprezentatív mintájára alapozva, negyedévente szolgáltat adatokat a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulásáról. 4 Munkanélküliek száma és aránya a munkaerő-felmérés adatai szerint Év Férfiak Nők Munkanélküliségi ráta(%) Nők aránya száma, ezer fő Férfiak Nők (%) ,9 178,3 10,7 7,8 40, ,0 202,9 13,2 9,2 39, ,8 176,4 11,8 8,4 39, ,5 155,0 11,3 7,5 37, ,7 156,4 10,7 7,6 39, ,1 134,7 9,6 7,8 38, ,2 123,8 8,6 7,0 39,6 Forrás: a KSH éves munkaerő-felméréseinek adattárai. 8. táblázat A kétféle adatbázis alapján összeállított 7. és 8. táblázat mondanivalója egybehangzó: a két nem munkanélkülisége azonos irányban változott, de a munkanélküli férfiak és nők száma közti távolság stabilan megmaradt. A férfiak és a nők munkanélküliségi rátája mindvégig különbözik egymástól, mégpedig a nők javára. Ez az OECD országok többségétől eltér, ahol ennek a fordítottja a jellemző. 4 A KSH munkaerő-felmérése a éves népességet fogja át, s a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation=ILO) ajánlásának megfelelően azokat tekinti munkanélkülinek, akik a vizsgált héten nem végeztek legalább egy óra jövedelemszerző tevékenységet, ill. nem volt olyan munkájuk, amitől átmenetileg távol voltak, továbbá aktívan kerestek munkát és képesek is lettek volna azt 30 napon belül megkezdeni. Ezek az adatok a 8. táblázatban láthatók.
13 13 A nők alulreprezentált jelenlétére magyarázatot ad a foglalkoztatottak ágazati szerkezetében bekövetkezett változás. Két szakaszra célszerű bontani a vizsgált periódust ig a munkanélküliség tetőzéséig a legerőteljesebben leépülő, s így a munkanélküliek fő kibocsátó ágazatai a mezőgazdaság, építőipar, kohászat és fémfeldolgozás voltak, de részben ide sorolható a gépipari termékek gyártása is. E létszámvesztő ágazatokban a munkanélküliség ugyanúgy nem kímélte a nőket, mint a férfiakat, amit az évi nemenkénti munkanélküliségi ráták hasonlósága mutat. Ezeken a területeken azonban viszonylag alacsony volt a nők aránya, így munkanélkülivé is csak kevesen válhattak közülük között a korábbi magas munkanélküliségi ráták elsősorban amiatt csökkentek, mert az ellátásból kikerülők inaktívak lettek. Bizonyos területeken (textilipar, vegyipar, kohászat, gépipar, építőipar, kereskedelem-vendéglátás) ebben a foglalkoztatás bővülésének is volt némi szerepe. A vizsgált időszakban a létszámleépítések elsősorban a költségvetési intézményekre összpontosultak, de ez az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező szakszervezetek által kiharcolt puha módszerek (mint pl. a korengedményes és előnyugdíjazás hozzáférhetőségének a meghosszabbítása) alkalmazása miatt drámai mértékű növekedést egyelőre nem idézett elő ezeknek az ágazatoknak a munkanélküliségében. Előfordult, hogy a nők dominálta területeken is inkább a férfiak lettek az áldozatai a létszámcsökkentésnek. Például, az egészségügyiszociális ellátás területén között a nők munkanélküliségi rátája 3,3%-ról 3,4%-ra nőtt, miközben a férfiaké 3,6%-ról 4,8%-ra. Hasonló a helyzet az oktatásban is, s főleg a közigazgatásban, ahol 1998-ban a nők munkanélküliségi rátája 3,8% volt, a férfiaké viszont 8,7%. Gazdaságilag nem aktív nők Végezetül a KSH munkaerő-mérlegeinek adataira támaszkodva bemutatjuk a I. negyedévében akkor tetőzött a munkanélküliség az ILO fogalmak szerinti 547 ezer munkanélküliből 75 ezer a mezőgazdaságban, 54 ezer az építőiparban, 25 ezer a kohászatban dolgozott munkanélkülivé válása előtt, azaz az összes korábban állással, vagy munkával rendelkező munkanélküli közel 1/3-a e három ágazatból került ki,
14 14 munkavállalási korú inaktív nők számának és összetételének változását is között. A gazdaságilag nem aktív nők és férfiak száma és összetétele 9. táblázat Népesség-kategóriák 1990.január l január 1. Változás (%) Nők Férfiak Nők Férfiak ezer fő ezer fő Nők Férfiak Munkavállalási korúak 2849,6 3107,2 2970,7 3166,2 +121,1 +59,0 Gazdaságilag aktívak 2162,8 2603,8 1803,5 2334,3 359,3 269,5 Gazdaságilag nem aktívak 686,8 503,4 1167,2 832,9 +480,4 +329,5 Ebből: Gyesen, gyeden lévők 243,5 1,2 238,0 1,0 5,5 0,2 Gyetet igénybevevők 52,0 +52,0 Tanulók 232,6 250,4 308,8 307,3 +76,2 +56,9 Nyugdíjasok 93,9 157,1 157,8 254,0 +63,9 +96,9 Egyéb inaktívak 116,8 94,7 410,6 270,6 +293,8 +175,9 Inaktívak aránya (%) 24,1 16,2 39,3 26,3 Forrás: Számítások a KSH munkaerő-mérlegeinek adataiból. A korábbiakban vázolt folyamatok következtében a kilencvenes évek első felében 24,1%-ról 39,3%-ra nőtt az inaktívak aránya a munkavállalási korú női népességből. A 480 ezer fős növekmény közel kétharmada abból adódott, hogy a korábban kereső nőkből háztartásbeliek lettek. Ezek ma már 13,8%-ot képviselnek a munkavállalási korú nők között, szemben az eleji 4%-kal. Az inaktívak létszám-gyarapodásából 15 16% tulajdonítható a továbbtanulásnak. Kevésbé örvendetes, hogy majdnem 70%-kal nőtt a munkavállalási korú nyugdíjasok száma is, összefüggésben a munkanélküliség elkerülését segítő előnyugdíjazási konstrukciók térhódításával ban vezette be a Szociális Törvény a gyermeknevelési támogatást a legalább három kisgyermeket nevelő anyák számára. Ezt 1998 elején 52 ezren vették igénybe. Egyfelől emiatt, másfelől a születésszámok visszaesése következtében a gyesen, gyeden lévő nők száma egyidejűleg kissé csökkent. ugyanakkor ennek a 154 ezer munkanélkülinek mindössze 20%-a volt nő.
15 15 Összegzés Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez azonban már a múlté. Napjainkra az aktív kereső nők aránya jelentősen visszaesett, a nem-foglalkoztatottak (inaktívak, eltartottak, munkanélküliek) száma pedig ugrásszerűen megnövekedett. A foglalkoztatottság zsugorodásának azonban voltak pozitívumai is: 8 fiatalodott a munkában maradtak korstruktúrája, mert az 50 év feletti korosztályokban az idő előrehaladtával egyre több nő lett inaktív, és 8 és jelentősen javult iskolai végzettség szerinti összetételük. Ez lehetővé tette, hogy a rendszerváltozás nagy horderejű társadalmi-gazdasági mozgásaiba a nők is sikerrel bekapcsolódjanak. A nők munkaerőpiaci esélyeinek javulása megmutatkozott abban, hogy: 8 a nők aránya a vezető posztokon 33%-ról 37%-ra nőtt között 8 míg a vállalkozóknak csupán egyharmada volt nők a nyolcvanas évek végén, az 1990-től alapított vállalkozásokban 40% fölé emelkedett az arányuk 8 szűkült a férfiak és a nők keresete közötti olló: a férfiak javára fennálló kereseti előny az évi 35%-ról 20%-ra mérséklődött. A közelmúltban megtört és ellentmondásossá vált ez a trend. Ugyanakkor változatlanul fennáll a nők alulreprezentált jelenléte a munkanélküliek között, ami azóta jellemzi a munkaerőpiacot, amióta Magyarországon mérik a munkanélküliséget. A fordulat jelei azonban itt is érzékelhetők: újabban a munkanélküli férfiak száma csökken, miközben a nőké emelkedik, vagy legalább is stagnál. Több empirikus kutatás bebizonyította, hogy a munkanélkülivé vált nők a férfiaknál kisebb eséllyel jutnak vissza a munkaerőpiacra, következésképpen az átlagosnál hosszabb időt töltenek munka nélkül, mint a férfiak. Ezt eddig ellensúlyozta az, hogy a nők nagyobb részt olyan közalkalmazotti-köztisztviselői munkakörökben dolgoztak, ahol foglalkoztatásuk relatíve biztonságosnak tűnt. Az államháztartási és közigazgatási reform keretében meghirdetett racionalizálás azonban aláássa a nők jobb munkahely-megtartó képességét is.
16 16 Irodalom European Commission, 1996: Employment in Europe, EC Directorate-General for Employment, Industrial Relations and Social Affaires, Brussels, l. European Commission, 1998: Employment in Europe, EC Directorate-General for Employment, Industrial Relations and Social Affaires, Brussels, l. Frey Mária, 1996: A nők helyzete a munkahelyen és a háztartásban. In: Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények, Struktúra-Munkaügy Kiadó, Budapest, l. Kertesi Gábor Köllő János, 1995: Bérek és munkanélküliség Magyarországon között. Kézirat. Az átalakulás foglalkoztatáspolitikája Magyarországon c. ILO/Japán Projekt, Budapest, december Központi Statisztikai Hivatal, 1988.: A nők helyzete a munkahelyen és a családban, KSH, Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 1994: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege január 1. KSH, Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 1996: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege január 1. KSH, Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 1998: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege január 1. KSH, Budapest Munkaügyi Minisztérium, 1998: Tájékoztató a kereseti arányok évi alakulásáról, Budapest, február OECD, 1998.: Employment Outlook 1998., Paris, June, l.
Nők és férfiak a munkaerőpiacon
Frey Mária: Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária Mint ismeretes, Magyarországon a rendszerváltozást megelőzően igen magas szintű volt a nők gazdasági aktivitása. Munkanélküliség
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
Nők és férfiak a munkaerőpiacon
Nők és férfiak a munkaerőpiacon Dr. Frey Mária SzMM, Gender képzés, Budapest, 2008. május 22. Az előadás témái Foglalkoztatottság Munkanélküliség Inaktivitás Munkaerő-piaci támogatások és egyéb támogatások
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC
F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
Helyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
Helyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,
A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások
A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév
Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő
Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
Helyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...
1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021
1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
Öregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI
Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás
4. fejezet Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Makay Zsuzsanna Főbb megállapítások» A magyar családtámogatási rendszer európai viszonylatban bőkezűnek tekinthető: évente a GDP mintegy 1,9 százalékának
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
Nógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási
SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN
Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási
Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban
1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs
Helyzetkép 2016. március április
Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének
STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. IV. negyedév) Budapest, 2007. május
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. IV. negyedév) Budapest, 2007. május Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*
A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó
A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves
Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
A válság hatása a munkaerőpiacra
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. április ISBN 978-963-235-275-6 A válság hatása a munkaerőpiacra Tartalom 1. Bevezető...2 2. Változás a foglalkoztatás kiterjedésében és
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés
GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után
A családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture
Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,
STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás
MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET
AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI
A NŐI RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI TÉNYEK ÉS VÉLEMÉNYEK HOLLANDIA PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó BEVEZETÉS A részmunkaidős foglalkoztatás leginkább a nyugat- és észak-európai országokban terjedt
STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok 1. Alapvető gazdasági adatok 2. Népesség 3. Gazdasági aktivitás 4. Foglalkoztatottak 5. Munkanélküliek
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG
LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.
Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon
Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március
Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK
Munkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.
Helyzetkép 2015. szeptember október
Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági