BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1"

Átírás

1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat és problémákat a személyes tanácsadások és a csoportos képzések során. Emellett reprezentatív felmérések segítségével időről időre szociológiailag is vizsgálják a célcsoport körülményeit, tevékenységét, nehézségeit és sikereit. Bevezetésképpen ezen elemzések tükrében szeretnénk röviden összefoglalni a vállalkozónők helyzetét a rendszerváltás utáni Magyarországon. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 A kilencvenes évek elején a munkahelyek tömeges megszűnése, valamint a lakosság értékrendjének megváltozása a női munkavállalás alacsonyabb elfogadottsága következtében a nők gazdasági aktivitása drasztikusan visszaesett és 1995 között 23%-ról 44%-ra nőtt azoknak a év közötti nőknek az aránya, akik szociális ellátásból vagy mások jövedelmeiből éltek. Ennek a korcsoportnak a foglalkoztatottsága tehát 77%-ról 56%-ra csökkent, a női népesség egészén belül pedig ugyanez a mutató 45%-ról 32%-ra, közel egyharmaddal esett vissza. Amíg a KSH 1986-os kutatása szerint még a nők 81%-a értett egyet azzal, hogy a nők kereső tevékenységet folytassanak, addig ez az arány 1995-ben már csak kétharmad volt. Ismét megerősödött az a hagyományos szerepfelfogás, amely a világot férfias és nőies területekre osztja. Az előbbiek a családon kívüli, a gazdasági, politikai hatalom körüli területek, míg az utóbbiak a családon belüli, a hatalomtól függő, szolgáló-gondozó tevékenységi területek. Bár a 90-es évek második felében ezek a szerepek ilyen nyíltsággal általában már nem 1 Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: A nők munkaerőpiaci helyzete Magyarországon a vállalkozás, mint alternatíva, 1997., második, javított kiadás

2 fogalmazódtak meg, de láthatatlanul, áttételes megnyilvánulásokon keresztül tetten érhetők voltak. A rendszerváltás után megkezdődött tehát a nők elfordulása a fizetett munka világától, annak ellenére, hogy átlagos iskolázottságuk már akkor is magasabb volt, mint a férfiaké. Ez mind szociális, mind nemzetgazdasági szempontból kimondottan hátrányos jelenség. A vállalkozás, mint alternatíva A kedvezőtlen munkaerőpiaci környezetben sokak számára a vállalkozás jelentett lehetséges alternatívát. Ez a rendszerváltás után rövid idő alatt megduplázta a vállalkozók, közöttük a vállalkozónők számát. Ugyanakkor az önfoglalkoztatók főleg a 90-es évek elején elég mostoha körülmények között vállalták magukra a saját munkahelyteremtés gondját, nagyon sok esetben kényszervállalkozás született. A vállalkozónők száma viszonylag gyorsan elérte a férfi vállalkozók számának felét, de az arány azóta sem változott, az összes magyar vállalkozónak ma is megközelítőleg egyharmada nő. Ugyanakkor a bérből és fizetésből élők között a nők aránya jelentősen meghaladja a férfiakét. Ez elsősorban az alacsonyabb szintű, illetve rutin nem fizikai jellegű munkakörökre igaz. A rendszerváltás előtti és utáni állapot közötti különbségeket mutatja az alábbi táblázat.

3 Nő 1983 Nő 2002 Férfi 1983 Férfi 2002 Felső- és középvezető, felsőszintű 5,3 9,2 9,7 11,6 értelmiségi, hivatalnok Alsóvezető, alsószintű értelmiségi, hivatalnok 16,2 26,8 8,8 11,5 Rutin szellemi 19,0 14,2 2,4 2,6 Rutin szolgáltatási 6,7 12,1 1,8 3,9 Nem mezőgazdasági vállalkozó 1,5 5,4 2,3 10,3 Mezőgazdasági vállalkozó 0,2 0,7 1,2 2,1 Szakképzett fizikai 12,1 9,9 37,5 31,9 Szakképzetlen 29,3 21,0 27,3 22,7 Mezőgazdasági munkás 9,7 0,9 9,0 3,4 Forrás: 1983: KSH Társadalmi mobilitás felvétel, 2002: KSH NKI Életünk fordulópontjai A női vállalkozók viszonylag alacsony arányának összetett okai vannak, de mindenképpen meghatározó a hagyományos nemi szerepeken alapuló nevelés és szocializáció. Egy 1995-ös ifjúsági kutatásból kiderül, hogy a éves fiúk jóval nagyobb arányban készültek vállalkozónak, mint a lányok. A szülők és ezen keresztül maguk a fiatalok is hagyományosan a fiúktól várták el, hogy kenyérkereső foglalkozásuk legyen, és akár önállósodva is biztosítani tudják saját és családjuk megélhetését. Az akkor vizsgált generáció ma éves, vállalkozás-alapító korban van. 2 A munkaerőpiacon a 90-es években általános nézet volt sokszor még ma is az, hogy a férfiak rátermettebbek, érdekeiket jobban érvényesítik, könnyebben vállalnak kockázatot, ezért vállalkozásra alkalmasabbak, mint a nők. Ugyanakkor a nőkből elsősorban a munkanélküli nőkből valóban sokszor hiányoztak a sikeres vállalkozás indításához szükséges alapvető attitűdök. 2 Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: A nők munkaerőpiaci helyzete Magyarországon a vállalkozás, mint alternatíva, 1997., második, javított kiadás

4 Üdvözlendő, hogy a felvázolt külső és belső akadályok ellenére a 90-es években jelentősen növekedett a nők vállalkozási hajlandósága, és olyan sikertörténetek is születtek, mint a jelen könyvben szereplő cégek. Ugyanakkor a női vállalkozók többsége a feminizált területeken kereskedelem, szolgáltatás, oktatás, egészségügy ért el sikereket. Ha a női vállalkozók tradícionálisan férfiak által dominált tevékenységekben bizonyultak sikeresnek, akkor gyakran vonták be férfi családtagjaikat a vállalkozás ügyeinek intézésbe. Erre többnyire azért volt szükség, mert a férfi üzletfelek jobban elfogadták a férfi üzleti partnert, mint a nőit. A kialakult struktúrát mutatja az alábbi táblázat. Nő 1999 Férfi 1999 Nő 2003 Férfi 2003 Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás Egyéb Forrás: Kállay László Kissné Kovács Eszter Kőhegyi Kálmán Maszlag Ludmilla: Konjunktúra kutatása GKM Gazdaságelemző Központ Jellemző, hogy szignifikáns különbség van a női és férfi vállalkozások jogi forma szerinti megoszlásában. A nők vállalkozásai között jóval nagyobb az egyéni, és kisebb a társas vállalkozások aránya, az utóbbiakon belül is a Bt.-k a jellemzőek. A Kft.-k vezetői között ugyanakkor több mint kétszerannyi férfi található, mint nő. Mindezt az alábbi táblázat mutatja:

5 Nő 1999 Férfi 1999 Nő 2003 Férfi 2003 Egyéni vállalkozás Kkt Bt Kft Rt Szövetkezet Forrás: Kállay László Kissné Kovács Eszter Kőhegyi Kálmán Maszlag Ludmilla: Konjunktúra kutatása GKM Gazdaságelemző Központ Ennek megfelelően a női vállalkozások között nagyobb az alkalmazott nélküli, míg a férfi vállalkozások körében a kis- és középvállalkozások aránya. Részben az eddigiekből következően a férfi vállalkozók jellemzően elégedettebbek cégük helyzetével, mint a nők. 3 A nők szerepe a családi vállalkozásokban 4 Nagyon sok nő nem önálló vállalkozóként, hanem családi vállalkozás közreműködőjeként biztosítja családja és saját megélhetését. A magyar családi vállalkozások még tipikusan elsőgenerációsak, amelyekben többségében házaspárok dolgoznak együtt. A tipikus munkamegosztás szerint a férj intézi a beszerzést és tárgyal az üzleti partnerekkel, a feleség pedig könyvel és viszi a pénzügyeket. A nők sokszor azzal járulnak hozzá a családi kisvállalkozások sikeres működéséhez, hogy a vállalkozás érdekében feladják egyéni ambícióikat, munkahelyüket. Ezt mutatja, hogy amíg 1993-ban a házas vállalkozók 21%- ának házastársa vett részt a vállalkozásban, addig 1997-ben ez az arány már 50% volt. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a részvétel jellege szerint a férfiak nagyobb arányban tulajdonosok és kisebb arányban alkalmazottak vagy kisegítők házastársaik vállalkozásában. 3 SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: Vas megyei női vállalkozók aktivitásának elősegítése, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: Családi vállalkozások Magyarországon, 1997.

6 Házastárs neme Tulajdonos Alkalmazott Nem kap fizetést Nem vesz részt, saját vállalkozása van Nem vesz részt, nincs saját vállalkozása Nő Férfi Együtt Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: Családi vállalkozások Magyarországon, A vállalkozásokban a hagyományos családi szereposztás időnként jobban érvényesül, mint a racionális gazdasági megfontolás. Ugyanakkor a kis cégek tulajdonosainak feleségei fontos szerepet tölthetnek be a cég életében akkor is, ha ez a szerep nem kapcsolódik formális funkcióhoz. Számtalan példa van arra, hogy a vállalkozás üzleti ügyeit ilyen esetekben is a feleség intézi, míg a férj csak a szakmai kérdésekkel foglalkozik. Ezt mutatja a Nem kap fizetést említés majdnem kétszer akkor aránya abban az esetben, ha a házastárs nő, szemben azzal, ha férfi. Speciális női problémák, nehézségek A SEED családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatása kitért arra is, hogy az üzlet beindítása után milyen változás következett be a családi, háztartási munkák megosztása terén. Az eredmények szerint az esetek 36%-ában nem történt változás, 6%-ban a vállalkozáson kívüli női családtagok, 11%-ban a gyerekek, 4%-ban háztartási segítség bevonásával oldották meg a helyzetet. Az esetek 33%-ában mindenki többet segített, és csak minden tizedik megkérdezett szájából hangzott el, hogy a férfiak, a férjek vállalnak nagyobb szerepet a család és a háztartás ellátásában. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a nő nem a családi üzletben tevékenykedik, hanem önálló vállalkozást működtet. Ez derült ki a SEED Alapítvány 1995-ös és 2004-es vállalkozónői kutatásaiból is. Miközben a megkérdezettek 45%-ánál a nő vállalkozása előnyösen befolyásolta a család életszínvonalát, további 45%-nál pedig stabilizálta azt, addig a

7 megkérdezetteknek csak 15%-a érezte azt, hogy kedvezően változott a vállalkozás miatt a családon belüli helyzete. A vállalkozóvá vált nők 60%-a ugyanannyi részt vállal a családi feladatokból, mint korábban, pedig vállalkozóként sokkal többet dolgozik, mint annak előtte. Egyéb forrásokból is ismert, hogy a háztartási munkák 80%-át akkor is a nő végzi, ha neki van magasabb presztízsű, jobban fizetett foglalkozása. Jövedelemszerző munka megosztása Háztartási munka megosztása Nő Férfi Nő Férfi A férj foglalkozása jobb A feleség foglakozása jobb A házaspárnak megegyező státuszú foglalkozása van Forrás: KSH Időmérleg-felvétele 1999/2000 Ezek a számok a női vállalkozók egyik legnagyobb hátrányát illusztrálják a férfiakkal szemben. Ahogy a 2004-es kutatás megkérdezettje fogalmazott egy mélyinterjúban: Szerintem sokkal sikeresebb tud lenni a férfi, mert jobban oda tud figyelni a munkájára. Egy nőnek azért sok minden energiát, időt elvisz a háztartás, a család. Ha azt az energiát, amit a családom kíván és vár el tőlem, a vállalkozásomba tudnám fektetni, biztosan sokkal jobban menne. 5 Formázott: Felsorolás és számozás A kutatás kérdőíves része is vizsgálta, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt a vállalkozónők kevésbé sikeresek férfi kollégáiknál. Az alábbi táblázat tanúsága szerint a megkérdezettek messze abban látják ennek legfőbb okát, hogy a nőknek szakmai pályafutásuk mellett a családot is el kell látniuk. Még a második és harmadik helyen álló szempontok is a nők hátrányairól, esélyegyenlőtlenségéről szólnak, csak ezután következnek viszonylag alacsony említésszámmal a férfiak erényei. 5 Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: A Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004.

8 A nő feladata a család is 51% Egy nőnek többet kell bizonyítania ahhoz, hogy ne csak mint nőt kezeljék, hanem mint munkaerőt. 20% A nőnek eleve kevesebb lehetősége van (esélyegyenlőtlenség) 19% Egy férfi határozottabb, büszkébb 15% Egy férfi bátrabb, erősebb 11% Egy férfi könnyebben vállal kockázatot 9% Egy nő őszintébb 4% Egy férfiban jobban bíznak 3% Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: A Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, A női vállalkozók tevékenységét nehezítő speciális problémákat a kutatás során készített mélyinterjúk 6 vizsgálják részletesebben. Ezekből elsősorban arra kaptunk választ, hogy a megkérdezetteknek nőként milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a vállalkozás indításakor, illetve annak működtetése során. A legtöbben úgy érzik, hogy egy nőnek többet kell bizonyítania ahhoz, hogy női habitusa a vállalkozói mivolta mögött háttérbe szoruljon, és elsősorban szakmabeliként kezeljék. Sokuk számolt be arról, hogy nehéz volt megszereznie a kellő dörzsöltséget ahhoz, hogy ne vágják át, és komolyan vegyék a férfiak. Különösen nagy hátrányban érezték magukat azok, akik a családi szerepeiket nem akarták feladni a vállalkozás miatt: nekik igazán sok dologra kell egyszerre figyelniük és ráadásul az idejük is kevesebb. Mindezeket az alábbi idézetek is alátámasztják: és akkor az kudarc volt, hogy az ember meg tudná csinálni és jó is lett volna, csak azért nem, mert nő. Igen, az előítéletek működnek, és sokszor kétszer annyit kell tennem. Nem volt egyszerű, a férjemnek ugyanis olyan munkája volt, hogy egyáltalán nem lehetett rá számítani se a munkában, se a családi életben. Nekem egyedül kellett lényegében mindent átgondolnom és végigcsinálnom. 6 Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: A Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004.

9 hétköznapokon sajnos elég kevés idő jut a családomra és a magánéletemre. Szerencsére azonban a kapcsolataim ezt nem sínylették meg. De ez annak is köszönhető, hogy a partnerem maximálisan pozitívan áll ehhez a dologhoz, és amiben lehet, besegít. Egyenjogúság van nálunk, ezt lehet mondani, eltűntek a szerepek közötti különbségek. Ő ugyanúgy mos, főz, takarít. Ha egy klasszikus női szerepet kellene felvennem odahaza a magánéletemben, akkor ez a kettő együtt biztosan nem menne. A családdal is nehéz volt elfogadtatni, hogy nő létemre a mosogatáson kívül másra is alkalmas vagyok. Mindig is úgy gondoltam, hogy egy férfinak könnyebb vállalkozónak lenni, mert ott van a felesége mögötte és várja haza. Hát, amikor férfi-soviniszta ügyvezetővel találkozik az ember, és látszik rajta, hogy csak a kollégámhoz beszél. Mintha ott sem lennék. Voltak persze olyan vélemények is, hogy nincs különbség a nemek között, csakis a szaktudás számít. Ezen a véleményen a legsikeresebb vállalkozások tulajdonosai voltak. A női vállalkozások néhány jellemző adata a Vas megyei vállalkozónők példáján keresztül 7 A Vas megyei vállalkozónők saját üzletük beindítása előtt jellemzően diplomához kötött szellemi munkakörben vagy szakmunkásként dolgoztak. Többségük nem volt munkanélküli: az alkalmazotti létből azonnal a vállalkozóiba ugrott. 86%-uk kényszerként élete meg, hogy vállalkozó lett, ugyanakkor ma már csak 21%-uk lenne szívesebben újra alkalmazott. A legtöbben már nem adnák fel azt az autonómiát, amit megteremtettek maguknak. Jellemzően szolgáltatással, kereskedelemmel, pénzügyi szolgáltatással foglalkoznak. Több mint 60%-uk abban az ágazatában maradt, amiben korábban is dolgozott. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a megkérdezettek jelentős része nem rendelkezett minden szükséges feltétellel ahhoz, hogy ideális körülmények 7 Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: A Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, 2004.

10 között induljon. Leginkább a biztos szállítók és a biztos megrendelések hiányoztak, de jelentős a vállalkozási ismeretek, a berendezések és a tőke nélkül vállalkozni kezdők aránya is. Szállítók 64% Megrendelések 45% Vállalkozói ismeretek 40% Gépek, berendezések 38% Tőke 36% Helyiség 35% Vevőkör 34% Szaktudás 13% Forrás: SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány: A Vas megyei vállalkozónők aktivitásának elősegítése, A túlnyomó többség saját megtakarításaiból vágott bele az üzletbe. Kb. egynegyed azoknak az aránya, akik családi vagy baráti kölcsönnel indultak és csak minden hetedik megkérdezett vett igénybe bankhitelt. Néhányan sikeresen pályázták meg a Munkaügyi Központok által az önfoglalkoztatóvá válás elősegítéséhez nyújtott kedvezményes hitelt. Az indulás előtt a megkérdezettek kevesebb mint negyede végzett alapos piackutatást, ennél valamivel többen tájékozódtak egy kicsit a piacon. A többiek nem kutattak: egy részük biztos volt a sikerben, mások úgy gondolták, hogy a kényszerhelyzet miatt nincs mit kutatni, egy harmadik csoportnak pedig eszébe sem jutott. A kutatásban résztvevők 63%-a nem készített üzleti tervet, és mindössze 16% vett részt korábban valamilyen vállalkozóképző programban. A vállalkozások kicsit több mint fele volt nyereséges, de ezen belül a nagyobb rész csak csekély eredményről számolt be. Minden ötödik vállalkozónő nullszaldóval, és minden hetedik veszteséggel zárta a 2003-as évet. A teljes mintára számított átlagos éves nyereség egy millió forint volt. A megkérdezett nők szerint vállalkozásuk sikeres működését jellemzően a saját kontroljukon kívül eső, globális jelenségek hátráltatják. Mindenek előtt kiemelkedően nagy említésszámmal szerepelnek a magas közterhek. Négy

11 vállalkozóból három említette ezt a problémát. Emellett a piac bizonytalansága, a csökkenő vásárlóerő, a tőkehiány és konkurencia okozzák a legnagyobb nehézséget. A siker legfontosabb kritériumának a jó kapcsolatrendszert tartják (82%), ezt követi a tőke (69%) és a jól megválasztott szakterület (63%). Bár a korábbiakban volt arról szó, hogy a vállalkozónők számtalan hátrányt szenvednek férfi kollégáikkal szemben, vannak olyan tulajdonságaik, amelyek viszont sikeresebbé teszik őket a másik nemhez képest. Ezek a kitartás, a nőiesség és a jó kommunikációs készség. Ha a Vas megyei vállalkozónők három kívánságát teljesítené a mesebeli jó tündér, akkor a legtöbben cégük üzleti sikerét, fejlődését, jövedelmezőségét szeretnék biztosítani. Ezt követné a terhek csökkenése és harmadik helyen az erő és az egészség. Az esettanulmányok Az eddigi kemény adatok csaknem mindegyike visszaköszön a következő tizenöt vállalkozónői életút leírásában. Minden történet kínál recepteket és következtetéseket, amelyek nem általánosak, de hasonló élethelyzetben és körülmények között használhatóak. Arra valamennyi történet jó példa, hogy nehéz, de nem lehetetlen a zaklatott, feszültségekkel teljes, kezdetben mindenképpen nagyon sok munkával járó vállalkozói lét és a harmonikus magánélet összeegyeztetése. A könyv szereplőiről elmondható, hogy teljes emberek, akik sikeres vállalkozásokat működtetnek. A kötettel többek között azt szeretnénk bemutatni, hogy ez megvalósítható. Célunk annak demonstrálása, hogy a sikerhez sokféle út vezet, és mások tapasztalataiból tanulva mindenkinek magának kell megtalálni azt, amely a körülményei alapján reális, és a személyiségéhez is illik. Kedves Olvasó! Kérjük, minden történet végén tegye fel a kérdést: Mit tennék a főszereplő helyében? Ha úgy érzi, hogy nem tudja a választ, szívesen látjuk az alapítvány vállalkozónői képzésein és személyes tanácsadáson.

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Dr. Frey Mária SzMM, Gender képzés, Budapest, 2008. május 22. Az előadás témái Foglalkoztatottság Munkanélküliség Inaktivitás Munkaerő-piaci támogatások és egyéb támogatások

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Kecskemét, 2010. november Készült A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ELEMZÉSI,

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária: Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária Mint ismeretes, Magyarországon a rendszerváltozást megelőzően igen magas szintű volt a nők gazdasági aktivitása. Munkanélküliség

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Készült a CELODIN Zalai Alapítvány megbízásából Készítette a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Készült a CELODIN Zalai Alapítvány megbízásából Készítette a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány A Zalaszentgrót kistérségben élő inaktív vagy munkanélküli nők munkaerőpiaci igényeinek és lehetőségeinek vizsgálata, a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum lehetőségei VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készült a

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15.

Kutatási jelentés. ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. Kutatási jelentés ELTE-ÁJK Politikatudományi zet politológus diplomás hallgatói kutatás (2011) Kónya Márton 2011.02.15. A kutatást a ELTE-ÁJK Politikatudományi intézet megbízásából a Poli-Med Bt végezte.

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban BÁNFALVI GYŐZŐ doktorandusz Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés A relatív szegénység jellemzője

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Készítették: Szerkesztette: A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők!

Készítették: Szerkesztette: A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők! GKI Gazdaságkutató Zrt. A vagyonosodási vizsgálatok társadalmi-gazdasági hatásai Kutatási összefoglaló a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal részére (Vitára szolgáló munkaanyag) Budapest, 2007. október

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben