Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag -
|
|
- Frigyes Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Jelen anyag célja, hogy felvázoljuk a moziüzemeltetési és filmforgalmazási struktúra, valamint támogatási rendszer lehetséges továbbfejlesztésének főbb pontjait és megoldási módozatait, annak érdekében, hogy természetesen az érintett szakmai szervezetek véleményét beépítve olyan, lehetőleg konszenzusos javaslat készüljön, amely érdemben megalapozhatja a döntéshozatalt ebben a kérdéskörben. Az MMK, illetve a Terjesztési Szakkollégium kompetenciaköréből indulunk ki, de a problémák megoldása messze túlmutat az Alapítvány lehetőségein: a problémakör komplex kezelése egy nemzeti kultúr- és oktatáspolitikai koncepciót feltételez, amelyben a filmkultúrával összefüggő kérdések megfelelő súllyal szerepelnek, amihez szervesen kapcsolódik a szakmai önkormányzat feladat- és felelősségköre is. Természetesen ez a lépték messze meghaladja lehetőségeinket, ezért csupán a következőkre vállalkozunk: az Alapítvány financiális mozgásterét és jogosítványait adottnak véve keressük a hatékonyabb erőforrás-felhasználás lehetőségeit, beleértve a prioritások meghatározását és a döntési mechanizmust is. Ez többek között azt is jelenti, hogy reálisan nem feltételezhető, hogy az MMK erre a területre az elmúlt évek gyakorlatánál lényegesen többet tud allokálni a következő esztendőben. Ezt rövidtávon, saját hatáskörben meghozható lépéssorozatnak tekintjük, ami relatíve gyorsan érzékelhető eredményekre vezethet, másrészt jelezzük azokat pontokat és elmozdulási irányokat, amelyeknél a szakmának lobbiznia kell annak érdekében, hogy mozgásterünk táguljon. Ennek során a szakmai kompetenciára alapozva olyan meggyőző filmes szakmapolitikai indítványoknak kell készülniük, amelyek a minisztérium és az önkormányzatok ernyője alatt a nemzeti kultúr- és oktatáspolitika és az ország éves költségvetésének részévé válnak a szükséges erőforrásokkal együtt. Ez a megközelítés természetesen kitartó, soha véget nem érő munkát jelent, gyors és látványos eredményekre nem lehet reálisan számítani. Az erőfeszítések első hozadékát legkorábban a évi, de még inkább a évi nemzetgazdasági költségvetésben láthatjuk viszont. A vitaanyag megfogalmazásakor az alábbi alapvetésekből indultunk ki, amelyeket tapasztalatunk szerint a szakma egyöntetűen elfogadni látszik, ezért jó konszenzusos alap lehet a konkrét teendők megfogalmazásához is: elő kell segíteni, hogy a mozibajárás az értelmes időtöltés növekvő súlyú és vonzó alternatívája legyen, a mozi pedig a kulturális közösségi tér növekvő presztízsű vonzáscentrumává és szervezőerejévé váljon, lehetőleg az ország minél nagyobb területén. Ehhez két dolog kell: a (potenciális) mozibajárónak elérhető MOZI, és a moziüzemeltető számára elérhető, megfelelő FILMKÍNÁLAT. A mozi nélküli film opciója egy elfogadhatatlan dimenziót nyitna meg, mivel a filmnézés közösségi élményétől fosztana meg. Sokszor éri támadás a mozikat az alacsony nézőszám miatt, de nem lehet pusztán a moziban elért nézőszámmal mérni egy film sikerét, hiszen azok az art filmek, amelyek nem kerülnek moziba, nehezebben jutnak el a nézőkhöz az egyéb forgalmazási csatornákon is, azaz nem adják ki őket dvd-n, nem kerülnek be a televízióba stb. Az egyes filmek által elért, esetenként csupán néhány ezres nézőszámok gyakran véleményformáló, a kulturális elithez tartozó nézőket takarnak; az európai művészfilmek bemutatása erősíti az európai identitást, nélkülük egy provinciális, torz kulturális légkör jöhet létre, következésképpen a közösségi filmnézést nem válthatják ki a televízió, az internetes letöltés és az egyéb alternatív filmnézési módok, még akkor sem, ha ezen technikák elterjesztését mi magunk tudatosan támogatjuk, az art mozikra alapvető szükség van mint a közösségi filmnézés szellemi központjaira a mozik által ellátott feladatköröket módosítani, bővíteni kell, figyelembe véve a megváltozott nézői szokásokat és a technikai fejlődést is. Az elmúlt évtizedekben úgy nőttek fel generációk, hogy
2 nem tanultak meg moziba járni, a mozi és a film nem vált kultúrájuk szerves részévé. A forgalmazásnak, moziüzemeltetésnek szoros kapcsolatot kell létrehoznia a közoktatással, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kisebb településeken is hozzáférjen a lakosság a filmkultúrához, a mozival nem rendelkező városokban a művelődési házakat, iskolákat vagy könyvtárakat digitális vetítőkkel kell felszerelni, amelyekben megnézhetőek a friss magyar és art filmek is, a forgalmazás és a moziüzemeltetés támogatásánál nem lehet csupán pénzügyi jellegű eredményességi mutatókra hagyatkozni, hiszen így éppen a jobb adottságokkal rendelkező, sikeresebb vállalkozásokat, projekteket támogatjuk jobban, míg a hátrányosabb helyzetűek esélyeit tovább rontjuk. Figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a normatív támogatás mellett növekvő súlyt kell kapjon a szelektív/céltámogatás, amely odaítélésénél az art mozi fenti célokat szolgáló tevékenységét egyedileg értékelni kell, vállalva a döntéssel járó felelősséget, és a szakma kontrollját is, a támogatási rendszer átalakításánál, a változások bevezetésénél a fenntarthatóságot, a folyamatos működést biztosítani kell: az átmenetet körültekintően kell menedzselni. Egy bezárt mozit újra megnyitni nagyon költséges és a nézők visszaszoktatása időigényes, arról nem is beszélve, hogy hatalmas szellemi tőke és tapasztalat menne veszendőbe, ha a mozivezetők kénytelenek lennének elhagyni a pályát. Akár a mozivezetőkről, az oktatásról, akár a filmklubok vezetőiről gondolkodunk, le kell szögezni, hogy egy program sem lehet sikeres, ha a humán feltételek nem adottak. Hiába szereljük fel a legjobb technikával a mozikat, az iskolákat, a művelődési házakat, ha nincsenek meg azok a helyi viszonyokat jól ismerő emberek, akik hivatásuknak tekintik azt, hogy a filmkultúra eljusson a lakossághoz, a fiatalokhoz. Ezek után nézzük az elmozdulások lehetőségeit. I. Mozihálózat, moziüzemeltetés A cél tehát a többnyire értékes filmeket játszó, közel országos lefedettséget adó mozihálózat működtetése, illetve hogy a mozik növekvő súlyt képviseljenek az adott körzet/kerület/kistérség kulturális életében. Három kategóriát különböztethetünk meg (ebben a fázisban a multiplexekkel nem foglalkozunk). 1. Art mozik a, Misszió (megvalósítandó szakmapolitikai cél) magyar filmek premier és utánjátszása, európai és art besorolású filmek bemutatása és műsoron tartása, nem art besorolású, de értékesnek tekintett, várhatóan nézőbarát filmek játszása, az art mozi kultúraszervező erő, a kulturális közösségi tér centruma egy-egy földrajzi körzetben. Mint ilyen, az art mozi kezdeményező, koordinátor az önkormányzat iskola/óvoda civil szervezetek által leírt térben egy adott térségen belül. Az iskolákkal kapcsolatban különösen nagy súlyt kaphat a mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy oktatásának sokoldalú támogatása. b, Erőforrások MMK: a normatív működési támogatás elvének fenntartása. A mozikat ösztönözni kell a hatékony működésre, a minél nagyobb nézőszám elérésére, de a mostani, csupán a nézőszámot alapul vevő támogatási rendszer több anomáliát idéz elő. 1. A nagyobb forgalommal rendelkező mozik nagyobb támogatást kapnak, ez éppen a rosszabb helyzetben levő mozikat hozza még rosszabb helyzetbe. 2. A mozik és a forgalmazók egyaránt motiváltak abban, hogy fantomnézőket generáljanak a statisztikákban. 3. Nem veszi figyelembe a különböző mozikra jellemző sajátosságokat (településnagyság, van-e a közelben másik mozi vagy multiplex stb.). 4. Nem motiválja arra a mozikat, hogy olyan filmes programokat szervezzenek, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a multiplexek vetítéseihez vagy az otthoni filmézéshez képest, MMK: szelektív működési támogatás pályáztatással a közösségi tér funkció költségeinek (részbeni) finanszírozására. A mozik adjanak be évente a Szakkollégiumhoz egy marketing- és programtervet, amelyben kitérnek a település, kistérség életében betöltött szerepükre, a többi kulturális szolgáltatóval, az iskolákkal, oktatási intézményekkel kiépített kapcsolatrendszerükre és
3 együttműködéseikre, a mozikban tartott programokra. A támogatás jelentős részét ez alapján kapják a mozik a Terjesztési Szakkollégiumtól, amelyre a pályázatok véleményezése, értékelése nagyobb terhet, munkát ró, mint az eddigi automatikus rendszer, de sajnos a mozik számának elmúlt években végbement csökkenése miatt ez a pályázati mennyiség viszonylag gyorsan feldolgozható. A pályázatok kiírása előtt egy minél inkább objektívált pontrendszert kell felállítani, amely alapján a döntések megszületnek majd erre teszünk egy javaslatot jelen alfejezet végén. A mozik évente legyenek kötelesek alapos szakmai beszámolót leadni a Szakkollégiumnak a vállalt program teljesüléséről, fotódokumentációval ellátva. A beszámoló legyen nyilvános, a Szakkollégium értékelésével együtt, az MMK honlapja mellett a mozi is tegye közzé saját honlapján ezeket. Az MMK és a mozik közösen dolgozzanak ki egy olyan beszámolóformátumot, amelyet az önkormányzat és az egyéb támogatók is elfogadnak, szakminisztérium (államtitkárság): jogszabály módosításnál, önkormányzati tv. változtatásnál elérni, hogy az art mozik fenntartásához normatív módon járuljanak hozzá az önkormányzatok (ellátási felelősség). Ebben az esetben ugyanakkor az erőforrást is allokálni kell az önkormányzatokhoz! Ez csak komoly lobbitevékenységgel érhető el, szakminisztérium: fejlesztésekhez (projektor stb.) strukturális pályázatok kiírása, önkormányzati hozzájárulások. Amíg az önkormányzati tv. a fent említett módon nem változik, kétoldalú tárgyalásokon (art mozi önkormányzat) kell megállapodásokra jutni az ágazati államtitkárság és az MMK támogatásával. Ennek révén a támogatás számos formája jöhet szóba: EU-s pályázatoknál az önrész biztosítása, rendezvények, iskolai art mozilátogatások finanszírozása, testreszabott önkormányzati pályázatok meghirdetése a mozi működési költségének részbeni fedezésére, bérleti díj mérséklése/elengedése, ha a mozi önkormányzati ingatlanban működik stb. Ezek a kétoldalú megállapodások számos specifikumot tartalmazhatnak a helyi adottságoknak megfelelően, és jó lobbitevékenység esetén már a 2011-es önkormányzati költségvetésbe beépülhetnek. c, Kritériumok mérése art mozi minősítés a normatív támogatás elnyeréséhez: naponta 1 art vetítés, összesen 60%-ban art filmek játszása, akár 35-ös, akár e-cinema, akár 2K-s vetítőgépek használata, a támogatási rendszer harmonizálása az Európai Unió MEDIA programjában működő Europcinemas programmal, normatív támogatás a magyar részvételű koprodukciós és art besorolású filmek előadásai után, normatív támogatás a magyar filmek előadásai után, normatív támogatás a szervezett art/magyar vetítések után is, a közösségi tér funkció révén megmozgatott, a moziba bevitt nézők/vetítések a szelektív pályázati rendszer bevezetésével ezek is mérhetőek, részletes beszámolókkal (iskolák, önkormányzatok, civil szervezetek által is igazolva, ahol értelmes és értelmezhető). Pontrendszer a szelektív art mozis pályázatok elbírálásához 1. A mozi mint kulturális centrum 29% - kistérségre, régióra gyakorolt hatás (a város vonzáskörzetébe bevont települések, iskolák stb. száma, hatás intenzitása) 5% - civil szervezetekkel való kapcsolat (filmklubokkal, nyugdíjasklubokkal való kapcsolatok, intenzitása) 5% - szervezett vetítések (legkülönbözőbb, havi műsorprogramon nem szereplő, zárt körű vetítések száma) 3% - filmfesztiválok (szervezése, részvétel mélysége és köre) 5% - illeszkedés a városi programokba (filmes/mozis programok illesztése az átfogó eseményekhez) 3% - vetélkedők (filmes témájú vetélkedők szervezése/támogatása) 3% - kapcsolat az önkormányzattal (a mozi ügyének menedzselése a város ill a régió önkormányzatainál, extra támogatások szerzése) 3% - egyéb kulturális események (bármilyen egyéb kulturális esemény támogatása) 2% 2. Moziműsor struktúrája 15% - art filmek változatossága (nemzetek, filmek, vetítések száma) 5% - vetített magyar filmek száma (filmek, vetítések száma, új és régebbi filmek műsorra vétele) 10% 3. Kapcsolat az oktatással, iskolákkal 27%
4 - szervezett iskolai vetítések (iskolai/óvodai különvetítések száma, bevont oktatási intézmények száma) 8% - mozgóképkultúra tantárgy támogatása (az iskolai órák közvetlen/közvetett támogatása, a tanárok felkészítésének segítése) 8% - szakkörök, filmklubok az iskolák számára (meglévők támogatása, újak létrehozásának segítése) 8% - iskolai vetélkedők (iskolai események ( fordított nap" stb.) filmes rendezvénnyel történő szinesítése) 3% 4. Filmszakmai kapcsolatrendszer 11% - meghívott előadók (a szakma képviselőinek bevonása a város legkülönbözőbb rendezvényeibe) 3% - közönségtalálkozók (magyar filmek bemutatása, vagy egyéb vetítése kapcsán találkozó az alkotókkal) 5% - publicitás, elsősorban a helyi médiában (a mozi menedzslése, szerepeltetése a helyi sajtóban, hírek a helyi filmes eseményekről) 3% 5. Hátrányos helyzet 18% - település, környezet szociokulturális helyzete (a város és a régió gazdasági, társadalmi pozicionáltsága, kulturális/iskolázottsági hátrányok, előnyök) 10% - kulturális" konkurencia (a mozi helyettesíthetősége" a kistérségben a kulturális szektorban) 8% 2. Hagyományos, nem art mozik a, Misszió várhatóan érdeklődésre számot tartó közönségfilmek vetítése a hét több napján, magyar filmek utánjátszása, esetenkénti premierje, art filmek alkalmankénti vetítése, filmkluboknak alkalmanként otthon nyújtása. b, Erőforrások filmklubok, szakkörök tartásának, art filmek vetítésenek támogatása. c, Kritériumok nézőszámról jelentés a Filmirodának, ennek elmúlasztása szankciókat vonjon maga után, pályázott programokról részletes nyilvános szakmai beszámoló a Szakkollégiumnak. 3. Filmklubok a, Misszió klasszikus /etalon filmek, tematikus sorozatok stb. vetítése, megvitatása moderátorral vagy anélkül. Ehhez adhatnak szakmai és infrastrukturális segítséget az art mozik, illetve a helyi középiskolai és felsőoktatási intézmények. b, Erőforrás a tanárokat, filmklubvezetőket, alkotókat össze kell hozni az art mozikkal, szervezett közönség (iskolák, civil szervezetek stb.) adatbázisok építése és összekapcsolása (a Filmklubszövetség segítségével megvalósítható), minél több filmet kell elérhetővé tenni digitális formában, jogi problémák megoldása együttműködés a Filmarchívummal és a forgalmazókkal, külső források bevonása a projektbe. c, Kritérium amennyiben a filmklubot nem regisztrált vetítőhelyen (nem art moziban) tartják, akkor bürokráciamentes, egyszerű jelentés a Filmklubszövetségnek, amely összesít, értékel és továbbít a Szakkolégiumnak. II. Forgalmazás A cél, hogy az art mozik időben hozzájuthassanak a kívánt filmekhez, hogy a moziba járókat vissza lehessen csalogatni (szűnjön meg az art mozik diszkriminációja a kópiák elosztásánál természetesen az írott és íratlan piaci szabályok tiszteletben tartása mellett). A kialakult játékszabályok újratárgyalása mellett előfeltétel a teljeskörű digitalizálás. Megállapítások a mostani rendszerről a magyar film forgalmazásában a nézőszám után járó bónuszok egy torz rendszert hoznak létre, hiszen éppen azokat a gyártókat és forgalmazókat támogatjuk nagyobb összeggel, amelyek a jegybevételből is nagyobb bevételhez jutnak, túl sok magyar film és art film kerül be a rendszerbe, és ezek jelentős része nagyon kevés nézőt
5 vonz, a forgalmazóra ellátási kötelezettséget kell rójon, ha a filmgyártásában, forgalmazásában magyar, vagy/és EU-s közpénz van. Ezekért a támogatásokért cserébe az MMK-nak szigorú elvárásokat kell támasztania (ld. később). Javaslatok 1. Magyar film a kuratóriumi alapvetésnek megfelelően, a gyártási finanszírozással összangba kell hozni a forgalmazás támogatását is. Így kevesebb film jut mozikba (évente kb. 15 nagyjátékfilm, a mostani helyett), ami lehetővé teszi az erőforrások koncentrálását. Jelenleg a magyar premierek egymásra csúsznak, egymástól veszik el a helyet a mozikban és a sajtóban egyaránt. A forgalmazóknak legyen egyeztetési kötelezettsége a tervezett premierekről, minden bejelentett magyar filmpremier után legalább 3 hétig ne kerüljön új magyar film a mozikba, minden magyar filmpremier legyen esemény. A mozik és a forgalmazók között fellazult az együttműködés az elmúlt években, a mozik sokszor nem kapnak előzetes információt a filmekről, nem látják őket előre, nem tudják, hogy milyen helyi marketingstratégiát kellene alkalmazniuk, ki a célközönsége a filmnek (a korábbi információs vetítések gyakorlatának visszaállítása). Mindkét szakmának anyagi érdeke is, hogy ez az együttműködés hatékonyabb legyen. Főleg a szűkebb közönséget vonzó filmeknél kimelten fontos, hogy a forgalmazó és a mozi közönségtalálkozókat, előadásokat szervezzen a premier alkalmából. Többet kell kapniuk egy-egy magyar premier nézőinek, mintha külföldi filmre ültek volna be, a nézőszámbónusz és a támogatás kópiaszámhoz kötése torzítja a rendszert, minden magyar filmnek ugyanannyi támogatást kell kapnia a forgalmazásra. Azoknál a filmeknél, amelyek előreláthatóan több nézőt vonzanak majd, a forgalmazó így is a támogatási összeg felett költ majd marketingre, hiszen ez a gazdasági érdeke. A sikerfilmek kiemelt forgalmazási támogatásával viszont extraprofithoz juttatjuk a forgalmazókat, és a kisebb filmeket sújtjuk, amelyeknek éppen nagyobb szüksége lenne a segítségre, multiplex vs. art mozi. A forgalmazónak nem lehet megtiltani, hogy multiplexeknek is felajánlja a filmet, de kötelezni lehet, hogy az art moziknak is odaadja. Minden premiert legyen köteles a forgalmazó digitálisan is elérhetővé tenni, HD-minőségben. Azon településeken, amelyeken csak 1 art mozi van, a forgalmazó legyen köteles felajánlani a filmet a mozinak premierben, ahol több, ott legalább 1-nek legyen köteles felajánlani, a premier utáni 3. héten pedig tegye elérhetővé a filmet minden art mozi számára, mozinként megegyező feltételekkel, tévépremier. A moziban bemutatott filmek a premier után legalább egy évig ne legyenek láthatóak ingyenes televíziós csatornákon, a mozipremier értékéből sokat elvesz, hogy gyakran a filmek néhány hónap elteltével már feltűnnek valamelyik tévécsatornán, a forgalmazónak vállalnia kell, hogy az általa bemutatott filmre legalább néző jegyet vált az art mozikban. Amennyiben ez a nézőszám nincs meg, a forgalmazót szankcionálni kell a támogatási összeg egy részének visszafizetésével. Javaslat a konkrét támogatási feltételekre, a magyar filmekre vonatkozó keretfelosztásra: a gyártási támogatásban részesített filmeknél egységesen forint támogatást látnánk kívánatosnak, amelynek elköltését egy részletes marketingterv beadásához, és annak szigorúan dokumentált megvalósításához kötnénk. A kópiagyártásra (digitális és hagyományos) maximum forintot lehessen elszámolni a támogatásból, a többinek a reklámot, promóciót kell szolgálnia, a fenti tízmillió forintot be kell építeni a gyártási költségvetésbe, ugyanakkor a gyártó ne rendelkezzen felette, ne támogassuk az elmúlt években elterjedő rendszert, hogy a produkciós cégek maguk forgalmazzák a filmeket, miközben nincsenek kapcsolatban a mozikkal, nincs meg a rutinjuk a feladatok elvégzéséhez. Ezt a pénzt a forgalmazó kapja meg, a forgalmazási szerződés bemutatásakor szerződhet le rá az MMK-val, a forgalmazó is számol el a támogatással. a Filmtörvény kimondja, hogy minden magyar film és magyar részvételű koprodukció
6 forgalmazását normatív rendszerben támogatni kell, azokat is, amelyek nem kaptak gyártásra az MMK-tól pénzt. Ezek a filmek várhatóan kevésbé értékesek, vagy kevésbé tarthatnak a közönség érdeklődésére számot, filmenként forint támogatásban részesítenénk őket automatikusan. Évente lehet egy-két olyan film, amelyet különböző okoknál fogva az MMK nem részesített gyártási támogatásban, de elkészültük után értékesnek, támogatandónak ítél a Kuratórium. Ezen filmek forgalmazási támogatására egy tízmillió forintos alapot hoznánk létre, amely szelektív rendszerben támogatná az alkotásokat. Összegzés: Összegzés Filmszám Támogatás/film Összesen MMK által gyártási támogatásban részesített filmek 15 db/év Ft (beépítve a filmgyártási támogatásba) MMK által gyártási támogatásban nem részesített magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek 15 db/év Ft Szelektív támogatás Ft Art filmek Az elmúlt években az art filmek nézőszáma részben azért is csökkent, mert eltűntek a mozik műsoráról azok a közönségbarát, de értékes alkotások, amelyek több tízezres nézőszámot értek el. Ezen filmek hiányának az oka elsősorban az, hogy nagyon magas jogdíjat kérnek bemutatásukért a forgalmazóktól, amely a marketing és kópiaköltségekkel együtt már nem térülne meg. Ezeket a filmeket kiemelten kell támogatni, hiszen szélesítik az érdeklődők körét, olyan nézőket vonzanak be az art mozikba, akik egyébként semmilyen filmre nem mennének be, ezek nélkül a filmek nélkül őket teljesen elveszítjük. A magyar filmek forgalmazásánál leírt anomáliát, mi szerint a sikeres filmek kiemelt támogatása extraprofithoz juttatja a forgalmazót, itt nem érezzük relevánsnak, a fizetendő jogdíj mértéke miatt. A forgalmazó a Filmiroda által kiállított art besorolás után kétféle szerződés közül választhat, attól függően, hogy mennyi nézőt vár a filmtől, így megteremtenénk a lehetőségét a tényleg szűk réteg érdeklődését kiváltó art filmek bemutatása mellett azon filmek bemutatásának is, amelyek nemcsak piaci bevételhez juttathatják az art mozikat, de megfordíthatják a negatív trendeket is. Minden támogatott filmnél a következő alapszabályokat vezetnénk be: a filmek legyenek digitálisan elérhetőek, hogy minden art mozi viszonylag hamar játszhassa őket, a digitalizált vetítésre alkalmas art mozik legalább 50%-a az 1. héttől, 70%-a a 2. héttől, 100%-a a 4. héttől játszhassa a támogatott filmeket (azaz a forgalmazó legyen köteles ennyi mozinak azonos feltételekkel felajánlani a filmet), amennyiben egy filmet a támogatással való elszámolási határidőig nem veszi fel műsorára legalább a regisztrált art mozik fele, a forgalmazó legyen kötelezve a támogatási összeg egy részének visszafizetésére (ugyanis ez csak a forgalmazó hibájából vagy a film alkalmatlanságából következhet, a cél pedig az, hogy az art mozik olyan filmekhez jussanak, amelyek értéket képviselnek és bevonzzák a nézőket), a forgalmazó a támogatási összeg egészével legyen köteles elszámolni az előzetesen beadott marketingterv alapján, akkor is, ha a teljes támogatási összeget nem jogosult lehívni az elszámolási határidőig. A filmmel kapcsolatban csak olyan költségek legyenek elszámolhatóak, amelyek a premier előtt, vagy a premier után legfeljebb három hónappal merültek fel, ne támogassuk külön, ha egy forgalmazó több kópiával mutat be egy filmet, hiszen az art mozik legtöbbjében már most lehet digitális vetítéseket tartani, a kópiák elsősorban a multiplexmozik számára szükségesek. A létező digitális hálózatot fent kell tartani, de az art mozik nagytermeinek át kell állnia a 2K-s vetítési szabványra. Támogatási összegek: ha a forgalmazó legalább nézőt vállal, amit art mozikban ér el: forint
7 támogatást kap, amiből legalább forintot a marketingre kell költenie. A támogatásból forintra a szerződés aláírása után jogosult, de 3 hónappal a premier után a teljes összeggel el kell számolnia, függetlenül az elért nézőszámtól. Amennyiben nem éri el a nézőt, a maradék forinttól elesik. Amennyiben nézőt sem ér el, az forintot is vissza kell fizetnie, ha a forgalmazó legalább nézőt vállal, amit art moziban ér el: forint támogatást kap, aminek legalább a felét a film marketingjére kell költenie. A támogatásból forintra a szerződés aláírása után jogosult, de 3 hónappal a premier után a teljes összeggel el kell számolnia, függetlenül az elért nézőszámtól. Amennyiben nem éri el a nézőt, a maradék forinttól elesik. Amennyiben nézőt sem ér el, a forintot is vissza kell fizetnie. Összegzés a korábbi statisztikák és tapasztalatok alapján: Összegzés Filmszám Támogatás/film Összesen nézőre pályázó, ezt teljesítő filmek 10 db/év Ft nézőre pályázó, nézőt teljesítő filmek 5 db/év Ft nézőre pályázó, ezt teljesítő filmek 25 db/év Ft nézőre pályázó, nézőt teljesítő filmek 10 db/év Ft Keretfelosztás, költségek összegzése Jelen anyag megfogalmazásánál abból indultunk ki, hogy az MMK Filmterjesztési Szakkollégiuma által a moziüzemeltetésre, a filmforgalmazásra és a filmklubok támogatására évente szánt kb forint adott. A fent bemutatott modellben ezt a következőképpen osztanánk fel az egyes területek között. Terület Összeg Magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek normatív támogatása Magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek szelektív támogatása Art filmek normatív támogatása Filmklubok Forgalmazás együtt Moziüzemeltetés normatív támogatása Moziüzemeltetés szelektív támogatása Moziüzemeltetés együtt Tartalék Mindösszesen A fenti költségek felett, az MMK által gyártási támogatásban részesített nagyjátékfilmek további forint forgalmazási támogatásban részesülnek, amely összeg a gyártási támogatásokba beépülve jelenik meg. Budapest, június 10. Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége Art Mozi Egyesület
BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenGazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. A Magyar Mozgókép Közalapítvány Alapítói számára
BESZÁMOLÓ A Magyar Mozgókép Közalapítvány Alapítói számára Készítette a Jelölő Bizottság: Bakos Edit, Durst György, Janisch Attila, Mikulás Ferenc Tolmár Tamás 2009. október 6. 1 Előszó A Magyar Mozgókép
RészletesebbenC.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK
C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása
RészletesebbenDiákönkormányzat és Művészeti Iskola DÖK Intézményvezetői pályázatok értékelése Javaslattétel
ETYEK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL H-2091 Etyek, Körpince köz 4. Telefon: 06-22/353-633; 06-22/353-698 Fax: 06-22/353-655 E-mail: titkarsagetyek@fibermail.hu Ügyiratszám: 860-32/2009 Ügyintéző: Palotai
RészletesebbenKulturális örökség-alapú komplex védelem- és fejlesztés megalapozása, az értékek felismerése, pontos felmérése és értékelése
Kulturális örökség-alapú komplex védelem- és fejlesztés megalapozása, az értékek felismerése, pontos felmérése és értékelése E vonatkozásban külön is ki kell emelni a megye két városát, Miskolcot és Ózdot.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére
1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenSOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés
RészletesebbenMódszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez
Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 5-i rendkívüli ülésére
Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 5-i rendkívüli ülésére Tárgy: Energetikai felülvizsgálat és KEOP-2011-4.9.0 kódszámú pályázati igények Előterjesztő:
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TÁMOP 5.3.6. -11/1 2012 0074
KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2014. KÉSZÍTETTE: PROJECTMINE GAZDASÁGI TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető: A kommunikációs terv céljainak ismertetése a projekt kapcsán 2. A projekt átfogó céljainak
RészletesebbenA Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése
A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.
Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság
RészletesebbenAOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál
AOSZ Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál Szeleczki István: Kérdőíves felmérés szervezetfejlesztői összefoglaló (kutatási
RészletesebbenOtthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei
Miniszterelnöki Hivatal Kormánymegbízott Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei Ingatlan 1. Pillér és szabályozás építési 2. Pillér ösztönzés Építési és befektetési és Mûszaki Államigazgatási
RészletesebbenHírlevél 2010. július 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2010. szeptember
Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2010. szeptember Hírlevél 2010. szeptember 2 ÚJ KIÍRÁS KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSRE 2010. szeptember 17-étől adhatók be a Gazdaságfejlesztési Operatív Program
Részletesebbenhttp://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf
Budapest, 2009. október 30. Hónig Péter miniszter Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Köszönettel megkaptuk 2009. szeptember 30-án kelt válaszát 1 Bajnai Gordon
RészletesebbenPedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M
Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI
RészletesebbenLigeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA
Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az
RészletesebbenA szeretet intimitása
Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában
RészletesebbenBudapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK
Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár
RészletesebbenHerpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor
Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása
Részletesebben12. NAPIREND Ügyiratszám: 15/42055/2006 ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2006. március 17-i ülésére
12. NAPIREND Ügyiratszám: 15/42055/2006 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2006. március 17-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívottak: Tapolca Város Közművelődési Feladatellátási
RészletesebbenA munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés
levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA
A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenPreambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a
Részletesebben2009. szeptemberi hírek
2009. szeptemberi hírek Hírek Újra pályázhatnak a kisvállalkozások technológiafejlesztésre Fiatal gazdák induló támogatása Kutatás-fejlesztési pályázatok, idei évben utoljára! Egyenlő esélyű hozzáférés
RészletesebbenSalsaDiabólica házirend, avagy GYIK, gyakran ismételt kérdésekre válasz, amit lehet, hogy meg sem kérdeznél, de mi megválaszoljuk
SalsaDiabólica házirend, avagy GYIK, gyakran ismételt kérdésekre válasz, amit lehet, hogy meg sem kérdeznél, de mi megválaszoljuk #1 karszalag, órakezdés A belépéskor oktatóink karszalaggal látják el diákjainkat,
RészletesebbenJavaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1
Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Készítették: Mészáros Andrea,
RészletesebbenKalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása
Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása 2016. évi pályázati forduló TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ké szült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága 2010. december 14-én tartott üléséről.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ké szült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága 2010. december 14-én tartott üléséről. Jelen vannak: Bede-Tóth Attila Cserés Csaba Dr. Krámor Katalin
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenA kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács
Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási
RészletesebbenKérdések és válaszok a gyógyászatisegédeszköz-támogatási rendszert érintő, 2009. augusztus 16-án hatályba lépő változásokkal kapcsolatban
ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Ártámogatási Főosztály 1139 Budapest, XIII. Váci út 73/A Telefon: 298-24-58, Telefax: 298-24-57, E-mail: atfo@oep.hu Kérdések és válaszok a gyógyászatisegédeszköz-támogatási
RészletesebbenSikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez
Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez 2. RÉSZ: Alsó tagozatból felső tagozatba és általános iskolából középiskolába 2 Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Ungarndeutsches
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenKedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4
Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenAjánlás és gyakorlati útmutató felsőoktatási intézmények részére tudástranszfer tevékenységeik fejlesztéséhez
Ajánlás és gyakorlati útmutató felsőoktatási intézmények részére tudástranszfer tevékenységeik fejlesztéséhez Debreceni Egyetem 2013. október Bevezetés Az állami kutatószervezetek beleértve az egyetemeket
RészletesebbenTERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA
TERVEZET BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2015-2020. ÉVI GAZDASÁGI PROGRAMJA Előterjesztés a 2014. január 21-én tartandó képviselő-testületi ülésre Készítette: Huszárné Lukács Rozália polgármester E L Ő T E R
RészletesebbenNAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenA VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG
A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló
RészletesebbenAz aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja
Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenAz MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben
ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Németh Béla mérnök ezredes Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci
Részletesebben2010. júniusi hírek. Felfüggesztettek két KEOP-pályázatot
2010. júniusi hírek Felfüggesztettek két KEOP-pályázatot Félidő az EU-s pénzeknél - Több pénzt a magyar gazelláknak EU-pénz: utolsó lehetőség Fellegi: Növelni kell a kkv-k részesedését Még idén elkészül
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.
JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott
RészletesebbenA.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE. Kulturális Bizottság. Jogi és Ügyrendi Bizottság
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 175-5/2011. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A megyei gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelése ELŐTERJESZTŐ:
RészletesebbenA jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések. 1. napirend
A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 1. napirend 1 2 3 4 5 6 7 Hiv. száma: 26921-1/2015. 2. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi iparűzési
RészletesebbenVÁROSI MÚZEUM ( CSIRIBIRI MÚZEUM )
VERESEGYHÁZ, VÁROSI MÚZEUM ( CSIRIBIRI MÚZEUM ) ELŐZETES ÉPÍTÉSZETI PROGRAMJA TARTALOM AZ ALAPÍTANDÓ MÚZEUM A KORSZERŰ MÚZEUM AZ ÉPÜLET ÉS HELYE A MÚZEUM FUNKCIONÁLIS TÉRSTRUKTÚRÁJA 1. MÚZEUMI (KÖZÖNSÉG)
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenHazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése
Palencsárné Kasza Mariann Hazai Leonardo mobilitási projektek ECVET elemeinek vizsgálata és jó példák gyűjtése A tanulmány a Nemzeti ECVET szakértői hálózat projekt keretében, az Európai Unió támogatásával
RészletesebbenDesigner Drogok Prevenciós Program Tervezet
Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Problémafelvetés, beavatkozási területek: Magyarországon jelenleg a fiatalok jelentős része találkozik különböző tudatmódosító szerekkel. Ezek fogyasztása, illetve
RészletesebbenCsaládsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka
Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP
RészletesebbenHajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.
Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális
RészletesebbenPORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella
RészletesebbenAz EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével
Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével 1. Tájékoztató és támogató szolgáltatások biztosításával tevékenyen részt vesz a Növekedési és Munkahely-teremtési
RészletesebbenA KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE
A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK (3. KRITÉRIUM) 110 PONT A SZOLGÁLTATÓKKAL KAPCSOLATBAN ELÉRT EREDMÉNYEK (7. KRITÉRIUM) 90 PONT VEZETÉS (1. KRITÉRIUM) 80
RészletesebbenE L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület 2011. március 31-i ülésére
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám: 1100- /2011. Előkészítő: Pékné dr.csefkó Judit E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2011. március 31-i
RészletesebbenOrszágos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra vonatkozó pályázat
Országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságokra vonatkozó pályázat Észrevételek a minimum díj kapcsán 9. július 13. Az elemzés célja Az elemzés Jelen elemzést a Deloitte Zrt. a Sláger Rádió megbízásából
RészletesebbenA stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:
A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra
RészletesebbenTudásmegosztás. TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014.
Tudásmegosztás ÁROP-3.A.2-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés a Közép-Magyarországi régiókban lévő önkormányzatok számára TAKSONY Nagyközség Önkormányzata 2014.
RészletesebbenKÉRDŐÍV AZ ELTE BTK DOKTORANDUSZAI/DOKTORJELÖLTJEI SZÁMÁRA
KÉRDŐÍV AZ ELTE BTK DOKTORANDUSZAI/DOKTORJELÖLTJEI SZÁMÁRA A kérdőív elérhetősége: https://goo.gl/jkrfgb A kitöltés időszaka: 2015. február 18. március 18. Kitöltések száma: 123 Összeállító: ELTE BTK Doktorandusz
RészletesebbenPOLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN
POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Az Alkotmány a hazai médiaszabályozás sajátosságává teszi annak részben kétharmados országgyűlési többséghez
RészletesebbenVárosok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására
Városok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására A Kongresszus hozzájárulása az Európa Tanács számára ÖTBŐL EGY kampány A Kongresszusi Iroda 2012. szeptember 14-én megadott
RészletesebbenÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN
Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET VEZETÉKES MŰSORSZOLGÁLTATÁSRA (VÁROSI TELEVÍZIÓ), KÁBEL TV CSATORNA HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS ÜZEMELTETÉSÉRE
1 KOMMUNIKÁCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET VEZETÉKES MŰSORSZOLGÁLTATÁSRA (VÁROSI TELEVÍZIÓ), KÁBEL TV CSATORNA HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS ÜZEMELTETÉSÉRE MELY EGYRÉSZRŐL LÉTREJÖTT BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben
ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató
RészletesebbenA dokumentum felépítése. Bevezetés
ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Ártámogatási Főosztály 1139 Budapest, XIII. Váci út 73/A Telefon: 298-24-58, Telefax: 298-24-57, E-mail: atfo@oep.hu Kérdések és válaszok a gyógyászatisegédeszköz-támogatási
RészletesebbenTSC Kft. 1091 Budapest, Üllői út 19.. Cg. 01-09-871569 MKEH reg.szám: U00726
TSC Kft. 1091 Budapest, Üllői út 19.. Cg. 01-09-871569 MKEH reg.szám: U00726 Biztosító:QBE Biztosító Tel.: 06 1 427 27 27 Honlap:www.tescotravel.hu E-mail:foglalas@tescotravel.hu ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenBudapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi
RészletesebbenGYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA
GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1
RészletesebbenSIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v
J e g y z ő k ö n y v Készült: A Szent István Közösségi Házban 2014. december hó 11-én 17 00 órakor a szászvári vállalkozókkal tartott kötetlen vitafórumról. Köszönöm, hogy elfogadták a meghívást és megjelentek.
RészletesebbenAMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
RészletesebbenVélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés
Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,
Részletesebben2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK
2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2 KULCSMUTATÓK 3 ELSŐDLEGES TÉVÉVÉTELI MÓD* IDŐSORA Ma 3 950 ezer tévéző magyarországi háztartás van. A
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenInkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022
Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Tartalomjegyzék: 1. Ügyvezetői köszöntő 2. A projektgazda bemutatása 3. Inkubátorház jelentése 4. A
RészletesebbenMielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök
Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest Budapest, 2006. szeptember 14. Tisztelt Miniszter Úr! Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmét egy olyan
RészletesebbenLegalUp! Bajzik András: Mielőtt céget alapítanál
LegalUp! Bajzik András: Mielőtt céget alapítanál Készen állsz a startupper életre, így első lépésként mi mást tennél, mint céget alapítasz. Logikus, nem? Talán meglepő, de nem mindig van ez így. Számos
RészletesebbenA vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés
A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának
Részletesebben2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs Az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb végrehajtása felé. Vitairat
2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs Az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb végrehajtása felé Vitairat I. Bevezetés A 2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs különös hangsúlyt fektet a fogyasztóügyi jogszabályok
RészletesebbenRomák és travellerek a közoktatásban
Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet
RészletesebbenAntiklakás programot!
Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyírmártonfalva község Falugyűlésén 2011. május 18. Helye: Művelődési Ház Nyírmártonfalva Jelen vannak: Kövér Mihály Csaba polgármester Debreceni Zsolt alpolgármester Gajdos
RészletesebbenTanulási stílus kérdőív
Tanulási stílus kérdőív Ezt a kérdőívet azért állítottuk össze, hogy rávilágítsunk kedvelt tanulási stílusára. Az alábbi kérdőív segítségével kiderítheti, hogy tanuláskor milyen szempontokat részesít előnyben,
RészletesebbenAz előterjesztés szöveges része
Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni
Részletesebben(3) A Képviselő-testület gyakorolja mindazon bérbeadói és elidegenítési jogokat, amelyet e rendelet másként nem szabályoz. II.
A lakások bérletéről szóló 12/2001. (III. 29.) ÖKT rendeletének módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Módosította: 15/2002. (III. 28.) ÖKT. rendelet, 33/2005. (XII.1.) a 11/2006. (II. 24.),
RészletesebbenKönnyű e integrálódni?!
Könnyű e integrálódni?! Kulturális televízió és tematikus kulturális promóció az Interneten Márkus Csilla Elnök Kultúra és Művészet Mindenkinek Közhasznú Egyesület e-kultúra konferencia Budapest, 2009.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ FÜZESGYARMAT VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSÉNEK MUNKÁJÁRÓL
TÁJÉKOZTATÓ FÜZESGYARMAT VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSÉNEK MUNKÁJÁRÓL Békéscsaba, 2016. május 16. Készítette: Pozojevich Miklós Füzesgyarmat Város közművelődéssel kapcsolatos feladatait egyszerre több szervezet is
Részletesebben