Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007."

Átírás

1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló Előzmények Helyzetértékelés A program megújítása A javasolt működési modell A modell fő elemei A működéshez szükséges fő elemek (befektetés oldal) Megtérülés-oldal Az emagyarország pontok javasolt szolgáltatásai Az etanácsadók képzése és feladatai Finanszírozás Pályázat Az emagyarország 2.0 várt eredményei A program jövőképe Információs társadalom az Európai Unióban Irányadó uniós dokumentumok A Lisszaboni Stratégia Az i2010 program A Rigai Nyilatkozat Internet-hozzáférés és -használat az Európai Unióban Közösségi internet-hozzáférési pontok (PIAP) az EU országaiban PIAP programok az Egyesült Királyságban PIAP programok Észtországban Információs társadalom Magyarországon Irányadó hazai dokumentumok Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) Nemzeti Szélessávú Stratégia Internet-hozzáférés és - használat Magyarországon Közcélú informatikai hálózatok Magyarországon Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) A Közháló program Az emagyarország program Elektronikus közigazgatás és e-közszolgáltatások Magyarországon A 20 elektronikus kormányzati szolgáltatás Az e-közigazgatás rendszere Magyarországon Az információs társadalom megjelenítése az NFT II. operatív programjaiban Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Regionális operatív programok (ROP) Az emagyarország program részletes értékelése Az emagyarország pontokról készült korábbi kutatások eredményeinek összefoglalása

3 4.1.2 Támogatási formák szerinti eloszlás A befogadó intézmény típusa Földrajzi eloszlás - lefedettség Internet-kapcsolat típusa, sávszélessége Nyilvánosság Díjazás Szolgáltatások paraméterei Látogatottság Internetet használók és nem használók köre Népszerű internetes szolgáltatástípusok emagyarország pontok megjelenése Megközelíthetőség A felmérések során tapasztalt nehézségek A végpontok adatbázisainak elemzése Az ITP-15 és ITP-16 pályázatok nyerteseinek adatbázisa Az egyedi támogatási szerződésekkel kiegészített adatbázis A végpontok megoszlása településtípusok szerint Átfedések a Közhálóval Költségelemzés Az emagyarország program helyzetértékelésének összefoglalása Folyamatban lévő kormányzati programok a szolgáltatások fejlesztésére Információs társadalmi tanácsadói programok Az IT mentor program Információs Társadalom Tanácsadók (ITT) program Az etanácsadó definíciója és feladatköre IT-mentor felnőttképzés A humáninfrastruktúra szolgáltatásainak társadalmi-gazdasági hatásai emagyarország Centrum Javasolt működési modell A GKM átfogó fejlesztési tervei Az emagyarország program folytatásának feltételei, céljai és eszközei A hozzáférési pontok számának bővítése Elérhető szolgáltatások Finanszírozás Követelményrendszer a támogatottakkal szemben Egységes koordináció és monitoring A kormányzati humán hálózatok integrációja A tervezett monitoring-rendszer főbb jellemzői Távlati cél: a közcélú informatikai hálózatok integrált működési modellje Az emo 2.0 jövőképe

4 1 Vezetői összefoglaló A közösségi hozzáférési pontok kiépítése, fenntartása és fejlesztése az információs társadalom egyik fontos alappillére. Az emagyarország hálózat ennek jegyében jött létre, és ezt a társadalmi küldetést hivatott betölteni a jövőben is. A hálózat fenntartása és továbbfejlesztése fontos közérdeket valósít meg, mivel megfelelő működtetés esetén az állampolgárok mind szélesebb rétegeit tudja bevonni az információs társadalomba. A digitális szakadék csökkentése, a hozzáférés egyenlő esélyének biztosítása jól megtérülő társadalmi és nemzetgazdasági befektetést jelent. A program hangsúlyosan az esélyegyenlőség növelését szolgálja, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra fókuszálva. Ez az egyik ok, amiért fontos közfeladatnak tartjuk a hálózat fenntartását. A másik, még közvetlenebb ok: az elektronikus közszolgáltatások elérhetősége most és a jövőben is kormányzati felelősséget feltételez, amennyiben cél a használat valós lehetőségének biztosítása az állampolgárok minden rétege, csoportja számára. Ez pedig nem csak az Európai Unió részeként vállalt kötelezettségeink miatt fontos, hanem saját nemzetgazdasági érdekeink és társadalmi céljaink szempontjából is. Az emagyarország hálózat fenntartása és működtetése ezért a jövőben is fontos közfeladatként határozható meg. 1.1 Előzmények Az emagyarország Program a magyar információs társadalom fejlesztéséért az IHM kiemelt stratégiai fontosságú programjaként indult 2003-ban, a megvalósítás szintjén 2004-ben. A közösségi hozzáférési pontok országos hálózatának megteremtésével olyan űrt töltött be, ami tisztán piaci viszonyok alapján nem, vagy csak jóval később sikerülhetett volna. A programnak kiemelt célja volt a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és térségek felzárkóztatásának támogatása, a digitális szakadék csökkentése. A digitális felzárkózás fontos eszköze az esélyegyenlőtlenségek mérséklésének, a társadalmi mobilitás erősítésének. A nemzetközi szóhasználatban Public Internet Access Point (PIAP) megnevezésű közösségi hozzáférési pontok Magyarországon az emagyarország Pontok elnevezést kapták. Az emagyarország program legfőbb célkitűzése eredetileg az ország egész területén működő közösségi hozzáférési pontok létrehozása volt, az alábbi stratégiai célok megvalósítása érdekében: a számítógépet és internetet használók számának növelése a használat szempontjából elmaradott térségekben; a hátrányos helyzetű felhasználók lehetőségeinek bővítése a közösségi elérési pontokon való IKT használat biztosításával; az IKT által biztosított szolgáltatások nagyobb mértékű igénybevétele a különböző területeken (pl. munkavállalás, tanulás, ügyintézés, művelődés, érdekvédelem, közügyek); a hozzáférési lehetőségek bővítésével az információs társadalmi tudatosság növelése. Mind a négy ponttal kapcsolatban megállapíthatjuk: a program hozzájárult e célok teljesüléséhez. 4

5 1.2 Helyzetértékelés Az emagyarország pontokról szóló MITS programfüzet alapján a program indulásakor kitűzött konkrét célok a következők voltak: nyilvános közösségi hozzáférési pontok biztosítása Magyarország valamennyi településén; szakképzett segítő személyzet személyes jelenlétének biztosítása a hozzáférési pontokon; az emagyarország pontok csatlakozása szélessávú hozzáférést biztosító hálózatokhoz. A fenti kitűzött célok a következők szerint valósultak meg: A magyarországi települések valamivel több, mint felén sikerült emagyarország pontokat létrehozni de még hátravan a legkisebb, hátrányos helyzetű településeken a szélessávú hozzáférés biztosítása, ez a továbbiakban megvalósítandó folyamatos feladat. A humánerőforrás kiépítését célzó program elindult,. A szakképzett személyzet jelenléte azonban ez idáig csak egyes helyeken, önkéntes alapon valósul meg mivel rendszeres foglalkoztatásuk biztosítása még megoldandó feladat. A harmadik pontban foglalt cél nagymértékben teljesült: az emagyarország pontok százalékában biztosított a szélessávú jellemzően ADSL kapcsolat. Az emagyarország pontok hálózatába összesen 3052 hozzáférési pontot kötöttek be. A nyertesek fő csoportjai túlnyomó többségben közintézmények közül kerültek ki: nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények, önkormányzatok, kórházak, alapítványok, közalapítványok, illetve kisebb részben gazdálkodó szervezetek voltak. Már az eredeti tervek között is megfogalmazódott, hogy a program végső célja egy szektorközi, többcélú szolgáltató rendszer létrehozása, azaz általános közösségi hálózati szolgálat kialakítása, ennek gazdasági, közigazgatási, társadalmi beágyazása. Ez a cél eddig nagyon esetlegesen valósult meg. Bár vannak olyan hozzáférési pontok, amelyek valódi szolgáltatási helyként működnek, de ez szinte kizárólag a helyi motort jelentő személyiségek ambiciózusságán és aktivitásán múlott. A valódi közösségi szolgáltatásként működés, a gazdasági, közigazgatási és társadalmi beágyazottság mértéke erősen szórt képet mutat. A program jelenleg megújulás alatt van. Az emagyarország pontok működését biztosító szerződések december 31-én lejártak, a hozzáférési pontok költségvetési támogatást azóta nem kapnak. A 2007 első felében folytatott GKM-felmérés alapján a pontok mintegy fele üzemel jelenleg a korábbiak szerint. A megmaradó hozzáférési pontok zöme többnyire nem az elmaradott, hátrányos helyzetű területeken, településeken van, vagyis éppen ott szűntek meg nagy számban ténylegesen működni a pontok, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. A jelenleg üzemelő pontok esetében is nagy a bizonytalanság mind az identitás-kérdésben (a szerződésekben nem került rögzítésre, hogy meddig is használható az emagyarország-pont megjelölés), mind az anyagi feltételek biztosíthatóságában. Nagy valószínűséggel az eddig működő hozzáférési pontok az eddigiekhez hasonlóan működnek, amíg ki tudják gazdálkodni a működés költségeit, de nagyon sok közülük kritikus finanszírozási helyzetbe került mostanra a támogatás hiányában. 5

6 A fentiek miatt sürgős lépések megtételére van szükség, annak elkerülése érdekében, hogy az eddig elért fontos eredmények ne vesszenek el. A reformoknak ki kell terjednie a finanszírozás feltételeinek meghatározására és biztosítására, a program kiterjesztésére, a szolgáltatások fejlesztésére. A továbbiakban a szükséges reformok főbb pontjait foglaljuk össze. 1.3 A program megújítása A különböző felmérések tapasztalatai alapján megállapíthatjuk: az ország hátrányos helyzetű térségeiben valószínűleg hosszabb távon is nagy számban lesznek olyan állampolgárok, akik nem tudják saját részükre biztosítani a modern infokommunikációs eszközöket, valamint nem tudják önállóan használni az e- ismereteket és e-szolgáltatásokat. Ezeken a területeken, az érintett társadalmi csoportok számára az információs társadalmi esélyegyenlőség, valamint az e-közszolgáltatásokhoz való hozzáférési jog biztosítása a közösségi hozzáférési helyek további működtetésével valósulhat meg. Ezért, valamint a kimutatható társadalmi igény miatt a program folytatását a jelenlegi és múltbeli működés megújítása mellett, a vidéki közösségek információs társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására fókuszálva szükségesnek tartjuk. A 2007-es költségvetésben az elmúlt évekhez hasonlóan külön sor szerepel elkülönítve az emagyarország program folytatására, mint fejezeti kezelésű előirányzat. Ahhoz, hogy a tervezett költségvetési forrás valóban hatékonyan szolgálja a meghirdetett célokat átfogó modell és hosszú távú programterv szükségesek. Az elvégzett felmérések, elemzések, interjúk alapján az emagyarország 2.0-val 1 szemben támasztott elvárások sokban változtak a program előző szakaszához képest. A társadalmi valamint a tárcák szintjén megfogalmazódott elképzelések alapján a program folytatásának célkitűzései, valamint szükséges lépései a következőkben foglalhatók össze. A program folytatásával kapcsolatban kiemelt szempontként merült fel, hogy az e-közszolgáltatásoknak nem a megteremtése, de az elérhetőségük, használatuk biztosítása is közfeladat, mivel ezáltal válik valóvá, hogy minden állampolgár tudjon élni az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel. Ezért fontos, hogy az emagyarország 2.0 kiemelt célja a szolgáltató állam gyakorlati megvalósításához való hozzájárulás legyen az állampolgárok számára a e-közszolgáltatások mindennapi szintű, emberközeli módon való elérhetővé tétele, ezáltal az állampolgároknak az állam szolgáltatásaival szembeni bizalmának növelése, egyben Magyarország felzárkóztatása e téren az európai élvonalba. 1 A jelen tanulmányban felvázolt jövőbeli működési modell, valamint a modell alapján kidolgozandó program a GKM javaslatára az emagyarország 2.0 elnevezést kapta. A továbbiakban ezért mi is ezt a megnevezést használjuk az emagyarország program következő fázisára. 6

7 A program stratégiai céljait a következőkben foglalhatjuk össze: A meglévő digitális szakadék csökkentése, azáltal, hogy potenciálisan lehetőséget kapjon a teljes magyar népesség az információs társadalomba való becsatlakozásra Egyenlő esély biztosítása minden állampolgár számára, annak érdekében, hogy elérje és használhassa az elektronikus közszolgáltatásokat. A hátrányos helyzetű csoportok kistelepülésen élők, etnikai kisebbségek, idősek, megváltozott képességűek információs társadalmi felzárkóztatásának elősegítése. A program folytatásának közvetlen céljai közül kettőt emelünk ki, mint legfontosabbat: Az e-közszolgáltatások széleskörű igénybevételének szakértőkkel segített támogatása, a hátrányos helyzetű térségekre és társadalmi csoportokra helyezve a hangsúlyt. Az emagyarország pontok többfunkciós közösségi szolgáltató terekben való működésének támogatása. Ezen a célkitűzéseknek az eléréséhez a következők megvalósítása szükséges: Az emagyarország pontoknak a célkitűzésekhez szigorúan igazodó, költséghatékony fejlesztése és működtetése. Az emagyarország pontoknak hálózatba szervezése. Az emagyarország pontokon szakértő etanácsadói rendszer kiépítése (szociális vagy kulturális végzettségű helyi diplomásokra alapozva), és ezzel: o a személyes tanácsadás, segítségnyújtás folyamatos biztosítására a lakosság részére az e- szolgáltatások igénybevételéhez; o o információs társadalmi felvilágosító, tudatosító tevékenység végzése (az e-információkhoz, tudáshoz, tartalmakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének és fontosságának tudatosítása a lakossággal); az e téren lemaradó társadalmi csoportok alapfokú digitális oktatása. 1.4 A javasolt működési modell A modell fő elemei Elemzéseink szerint az emagyarország 2.0 fejlesztése a jövőben elsősorban nem technológiai, mint inkább társadalompolitikai feladatot fog jelenteni, melyet rövid- és középtávon az alábbi fő szempontok szerint javasolt megoldani: Az emagyarország pontokon az e-közszolgáltatások elérhetőségét és tanácsadókkal segített használatát közfinanszírozással, a felhasználó számára díjmentesen indokolt biztosítani, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi rétegek számára. Egységes minimális szolgáltatási szintet szükséges meghatározni minden egyes végpont számára amelynek teljesítése estén válik jogosulttá egy közösségi pont az emagyarország védjegy használatára. 7

8 A jövőben emagyarország pontként csak azon pontok működhetnek, amelyek megfelelnek a következőkben meghatározott feltételrendszernek: o o o többfunkciós közösségi térben működnek, vagy ez irányba képesek fejlődni, (ez a társadalmi szempontból megfelelő elhelyezés és egyben a költséghatékony fenntartás kulcsa); biztosítani tudják az etanácsadói kapacitás rendelkezésre állását; pozitív kooperációs és társadalmi szerepvállalási attitűddel rendelkeznek. Az etanácsadói feladatkör ellátását ami nem új munkahelyet, hanem feladatbővülést jelent a következők alapján javasolt megvalósítani: o A helyben, lehetőleg az integrált közösségi térhez kapcsolódóan dolgozó, már eddig is szociális vagy kulturális feladatokat ellátó szakemberek (pedagógus, szociális munkás, könyvtáros) feladatfinanszírozási alapon, többletfeladatként, megosztottan, részmunkaidőben látják el az etanácsadói szolgáltatást. Így a feladat elvégzése az igényeknek és a teljesítménynek megfelelően a leginkább költséghatékonyan oldható meg. o Az egy emagyarország pontra vonatkozó etanácsadók száma település-nagyság, e- pontsűrűség és igényszint alapján határozandó meg. A GKM mai elképzelései szerint, amennyiben három kiképzendő fővel számolunk pontonként, az optimálisan tervezhető 2500 emagyarország pontra 7500 képzett szakember lenne szükséges A működéshez szükséges fő elemek (befektetés oldal) A működéshez szükséges befektetéseket a következők szerint csoportosíthatjuk: Humáninfrastruktúra kiépítése (képzés) és feladatfinanszírozás alapú működtetése, beleértve a szolgáltató helyek éves általános működési támogatását is (központi költségvetésből). A technológiai fenntartást (szélessávú hozzáférés, hálózati felügyelet, eszköz és szoftverkarbantartás, felügyelet) a Közháló programból javasolt biztosítani, a két program ésszerű harmonizációja alapján 2. Azon pontok, amelyek a Program eddigi keretei között kaptak támogatást, azonban a jelenlegi elképzelések alapján nem részesülnek a folytatásban, a tulajdonukban lévő amortizálódott eszközöket a saját céljaikra tovább használhatják. 2 Mivel az emagyarország 2.O programnak nem feladata az infrastruktúrafejlesztés, a hálózat bővítésénél olyan települések jöhetnek szóba, ahol a szélessávú internet-elérés a település szintjén már megoldott. Ezen belül kiemelt jelentősége lehet a Közháló program részeként létrehozott végpontok hálózatának, ugyanis ezek azok a pontok, amelyek a legjobb költséghatékonysággal kapcsolhatók be az emagyarország programba. Az átfedés már most is jelentős: mintegy olyan pont van, amely mindkét programnak része. A továbbfejlesztés iránya is elsősorban ebben az irányban kereshető: körülbelül ezer olyan település van, ahol nincs emagyarország pont, de jelen van a Közháló. Vagyis ennyi településen biztosan adottak az infrastrukturális feltételek ahhoz, hogy emagyarország pontok létesüljenek. Van ugyanakkor több mint ötszáz település, ahol se emagyarország pont, se Közháló végpont nem található ezek fejlesztését EU-s és egyéb pályázati forrásokból javasolt megoldani. 8

9 Az infrastruktúra építését és biztosítását (eddigiek kibővítése, újak létrehozása, helyiség és hálózati beruházások) EU-s forrásokból (UMVP, GOP, EKOP) indokolt finanszírozni Megtérülés-oldal A megtérülés oldaláról kiemelendő, hogy az emagyarország pontokon az etanácsadókkal segített elektronikus szolgáltatások valós módon való elérhetővé tétele (figyelemfelhívással, segítő-szolgálattal, oktatással támogatva) országos lefedettséggel elégít ki alapvető igényeket és állami kötelezettségeket. Ennek kapcsán: alapvető állampolgári jogokat biztosít; csökkenti a lakosság és az állam adminisztratív terheit egykapus ügyintézési lehetőséget biztosítva az állampolgárok számára javítja a közigazgatás költséghatékonyságát; az e-szolgáltatásokat függetleníti a háttérintézményektől, biztosítva azok szükség szerinti szakmai támogatását; költséghatékonyan üzemeltethető infrastruktúrára épít; az e-szolgáltatások, e-tartalmak, e-tudás megismerését és használatát emberközeli és hatékony módon biztosítja az azt nem ismerő állampolgárok számára; a szolgáltató állammal szemben támasztott állampolgári igényeket hatékonyan és minőségi módon elégíti ki; egyedi problémákat személyre szabottan tud kezelni ezzel nagymértékben megvalósítható az ügyfélbarát személyes ügyfélszolgálat; IKT ismeretekkel nem rendelkezők és egyéb szempontból hátrányos helyzetűek számára is egyenlő esélyeket biztosít Az emagyarország pontok javasolt szolgáltatásai Az emagyarország pontok javasolt szolgáltatásai két nagy csoportba oszthatók: Közfinanszírozású, mindenhol elérhető alapszolgáltatások: o o o o elektronikus közszolgáltatások teljes körű elérhetősége, tanácsadói szolgáltatással támogatva; az emagyarország-hálózat által biztosított információs tudásbázisához való hozzáférés; az e-információkhoz való hozzáférés lehetőségének felismertetése a lakossággal (tudatosítás, ismeretterjesztés, motíváció fokozása); alapszintű képzési programok folytatása a digitális írástudatlanság csökkentésére, javítva a digitális esélyegyenlőséget, a résztvevők releváns kompetenciáit és foglalkoztatási esélyeit. 9

10 Lehetséges emelt szintű szolgáltatások, (olyan extra szolgáltatások, melyek pontonként egyediek lehetnek, a helyi igényekhez igazodnak, és a kötelező alapszolgáltatásokon kívüliek) díjfizetéssel: o o o helyi vállalkozások és civil szerveződések fejlesztése, informatikai és e-szolgáltatási igényeinek kielégítése; bekapcsolódás lehetőségének biztosítása közbeszerzési és egyéb pályázatokhoz; üzleti alapú e-szolgáltatások biztosítása, közvetítése Az etanácsadók képzése és feladatai Az etanácsadóknak speciális képzésben kell részt venniük, amellyel a képzés folyamatosan fejlesztése révén naprakész ismeretekkel lehet és kell szinten tartani a tanácsadók tudását. A képzésnek magába kell foglalnia: a hatósági és államigazgatási feladatok legfontosabb e-közszolgáltatásait; az e-közszolgáltatások használatára vonatkozó tanácsadást, személyes segítségnyújtást (mint alapszolgáltatást); motivációs és attitűd-váltást segítő ismereteket; a lakosság számára folytatandó felvilágosító tevékenységhez kompetenciákat az e-szolgáltatások, tartalmak használatáról, előnyeiről; az alapszintű információs társadalmi lakossági oktatás elemeit; az üzleti alapú e-szolgáltatások közvetítéséhez szükséges ismeretanyagot (a hosszútávú, PPP konstrukciójú, a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás célkitűzéseit segítendő). A jelenleg digitálisan írástudatlan állampolgárok számára a digitális kompetenciaképzés hatékony eszközt jelent a leszakadó rétegek információs társadalomba való bekapcsolásához. A digitális írástudás eredményes elterjesztését ugyanakkor csak helyi, az adott településen személyes kontaktust nyújtó közvetítők segítségével érhetjük el. Az etanácsadók, mint az információs társadalmi közszolgálat előfutárai, alkalmasak lehetnek erre a feladatra. Az etanácsadók elérhetik azokat a helyi, elzárkózó, motiválatlan közösségeket, csoportokat is, amelyeket a kereskedelmi kampányok nem képesek megszólítani. A tanácsadók mint személyes kommunikátorok tudnak szerepelni az e-kormányzat és e-gazdaság ismereteinek, üzeneteinek terjesztéséhez. A program segítségével így hatékonyan bekapcsolhatók az információs társadalomtól eddig teljes mértékben elszigetelt csoportok is. 1.5 Finanszírozás Az emagyarország program finanszírozásánál adottságnak kell tekintenünk, hogy olyan célokat fogalmaz meg az esélyegyenlőség erősítése érdekében, amelyek jellemzően nem finanszírozhatók üzleti alapon; európai uniós kötelezettségként megjelenő feladatot fog támogatni a kötelezően előírt 20 közszolgáltatás elektronikus úton, minden állampolgár számára potenciálisan elérhető módon történő biztosításával; 10

11 a program költségei közvetlenül és rövidtávon jelentkeznek, míg az elért társadalmi és ezen keresztül gazdasági hasznok hosszabb távon és közvetve lesznek kimutathatóak. A főbb költségtételek közül középtávon is a központi költségvetésből indokolt fedezni az etanácsadók képzését és javadalmazását, a központi koordinációs szolgáltatások és projektmenedzsment költségeit, valamint az alapszintű működési költségeket. A ráfordítások tervezésénél indokolt figyelembe venni, hogy bár az emagyarország program a GKM költségvetési fejezetében jelenik meg, de amit megvalósít, az jellegzetesen összkormányzati feladat. Az e- közszolgáltatásokra vonatkozóan a kötelező feladatok ellátása számos tárcát és költségvetési szervet érint. Mivel az emagyarország pontokon elérhető és az elérhetőségben támogatott e-közszolgáltatások biztosítása különböző tárcák és intézmények feladata, ezt a körülményt indokolt figyelembe venni a költségvetés forrásallokációjánál. Feltételezve, hogy az infrastruktúra építését és bővítést EU-s forrásokból, valamint a hálózati hozzáférés biztosítását a Közháló programból lehet biztosítani, a program forrásigénye a következő finanszírozási feladatok alapján határozható meg: humáninfrastruktúra felépítése és képzése ban; emagyarország hálózat éves működtetése 2008-tól: o központi koordináció, monitoring, valamint a folyamatos változásokhoz igazodó e- továbbképzés biztosítása; o minimum működtetési feltételek biztosítása; o etanácsadói szolgáltatás működtetése 3. Az egyes hozzáférési pontok fejlesztéséhez, valamint a program egyes specifikus céljainak megvalósításához (pl. esélyegyenlőség biztosítása, kompetencia-képzési programok, közösségi célú szolgáltatások) európai uniós források igénybe vételére is komoly esély van az EKOP, a TIOP, a TÁMOP és a ROP programok révén. Mivel ezek lehívása részben helyi szinten történhet a leendő fenntartók részéről, a megfelelő megoldáshoz célszerű ötvözni a központi koordinációt és a szubszidiaritást. Az európai uniós források igénybe vételéhez fontos a releváns EU-s stratégiáknak (Lisszaboni Stratégia, i2010 program) való megfelelést figyelembe venni: 3 A költségek döntő részét várhatóan az etanácsadók jövedelem kiegészítése és ezek járulékai teszik majd ki. Az etanácsadók feladatellátása ugyanakkor a kitűzött célok elérésének hatásfokát nagyságrendekkel javítja. A humánerőforrás-igény meghatározásakor, a hatékonyság vizsgálatánál célszerű valamennyi országos humánhálózatot figyelembe venni. Cél a párhuzamosságok megszüntetése és a szinergiák kihasználása, a gazdaságilag és társadalmilag hatékonyabb működés érdekében. 11

12 Közép távon az emagyarország program a szociális szempontokat figyelembe vevő támogatási rendszert, valamint a kötelező közszolgáltatások állami finanszírozását változatlanul fenntartva, az üzleti és civil szféra igényei alapján felépítendő szolgáltatásokkal részben önfenntartóvá válhat, a piac legkisebb mértékű torzítása mellett. A költségek tervezésénél még egy fontos szempontot indokolt figyelembe vennünk: a program költségei közvetlenül és rövidtávon kimutathatók, míg az elért társadalmi és ezen keresztül gazdasági hasznok csak hosszabb távon és közvetve jelentkeznek. A nemzetközi elemzések alapján ugyanakkor okkal feltételezhető: a közösségi internet-hozzáférési pontokra fordított közpénzek társadalmi és nemzetgazdasági szinten jól megtérülő befektetésnek számítanak. 1.6 Pályázat Az emagyarország program folytatását jogi értelemben újraindítását biztosító pályázatokat a jelen dokumentumban kifejtett működési modell kritériumai szerint javasolt kiírni. A 2007-es keret szűkössége egyben differenciálási kényszert is jelent, amelyben a fő preferencia-szempont a rászorultság, a hátrányos helyzet javítása, az esélyegyenlőség jegyében. Az egyik cél a már meglévő, korábban is emagyarország pontként működő hozzáférési pontok financiális támogatása a 2007-es évre (áthúzódva a jövő év első felére), a megfelelő fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatból. A már meglévő pontok közül azon pontok újbóli támogatása javasolt, amelyek közösségi szolgáltató térben működnek (prioritást jelentő elvárás, hogy a pont Közháló végpont legyen), és alkalmasak az integrált közösségi tér irányába való fejlődésre; pozitív kooperációs attitűddel rendelkeznek; valamint rendelkeznek etanácsadói pozíció betöltésére alkalmas személyzettel, vagy készek ezt az év folyamán biztosítani. Ezeknek a feltételeknek való megfelelés jelenti azt, hogy a közösségi hozzáférési pont jogosult az emagy védjegy használatára. Új közösségi hozzáférési pontok kialakítását olyan településeken tartjuk indokoltnak és reálisan elérhetőnek, ahol nincs emagyarország pont, viszont van Közháló végpont 4, a pályázó az emagyarország pontot közösségi térben kívánja működtetni, valamint rendelkezik etanácsadóvá képezhető humánerő kapacitással. A fent vázolt pályázatok fedezete a 2007-es limitált költségvetésből elég lehet számos jól működő hozzáférési pont időszakos tovább működtetéséhez, valamint korlátozott mértékben, a legszükségesebb helyeken új hozzáférési pontok létrehozására is. A fentiekben kitűzött célok eléréséhez ugyanakkor a jelenleginél lényegesen bővebb költségvetési forrásokra lesz szükség a következő években. 4 Ez esetben a pályázat a Közháló végpontok bevonására irányulhat. 12

13 1.7 Az emagyarország 2.0 várt eredményei Az emagyarország 2.0-val kapcsolatban a következő eredményeket várhatjuk: Széleskörű társadalmi igényt elégít ki, az e-szolgáltatásokhoz és e-tartalmakhoz való hozzáférés és hozzáértés egyidejű elősegítésével. Országos lefedettséggel elérhetővé teszi az e-közigazgatási, e-gazdasági szolgáltatásokat, tartalmakat. Elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását (alapvető kompetencia-készségek megszerzését), a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők segítését. Támogatja a helybenmaradást az életminőség emelésével, hozzájárulva a leszakadt területek és kistelepülések versenyképességéhez. Hatékonyan segíti az információs esélyegyenlőség kisközösségi feltételeinek kialakulását, ezen keresztül a társadalmi kohézió erősödését. A digitális szakadék csökkentésével a társadalmi és területi leszakadást is mérsékelni fogja. Közvetlenül és közvetve is segít a munkahelyteremtésben és -megtartásban. Segít az elzárt térségek, települések hatékonyabb bekapcsolódásában a kistérségi, a regionális és Európai Uniós fejlesztési programokba. Segít megnyitni jelentős eddig érintetlen piacokat az e-gazdaság számára 1.8 A program jövőképe A kidolgozott modell szerint a kezdetben állami finanszírozású működést elindítva az emagyarország pontok valódi közösségi hozzáférési ponttokká fejlődnek, és két éven belül a közösségi szolgáltatások meghatározó részévé és színterévé válnak re az emagyarország pontok egységes végponthálózata minden lehetséges elektronikus közszolgáltatás, valamint számos más elsősorban humánpolitikai és fejlesztési közfeladat kiszolgálójává válik, az e- Tanácsadói decentralizált személyes ügyfélszolgálat biztosításával. Az e-magyarország pontok többszintű hálózaton át kapcsolódó rendszerben működnek és szolgálják ki a megreformált közigazgatást. Az emagyarország hálózat helyi, decentralizált szolgáltatási pontjai közös kapuként működnek majd minden e-közszolgáltatás és e-tartalom közvetítésére, amellett, hogy a helyi civil és üzleti e-szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy ezt igénybe vevő kezdeményezéseket, folyamatokat is elősegítik. 13

14 2 Információs társadalom az Európai Unióban 2.1 Irányadó uniós dokumentumok A Lisszaboni Stratégia EU 2000-ben indította el átfogó fejlesztési programját, az ún. Lisszaboni Stratégiát. A stratégia célja, hogy Európa, illetve az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb, dinamikusan fejlődő és tartós növekedést, fokozódó jólétet biztosító régiójává váljon. A stratégia alapján készültek el az e-európa (elektronikus Európa) 2002, majd az e-európa 2005 akcióprogramok, amelyek a határidők megjelölésével tartalmazták a konkrét elektronikus, infokommunikációs fejlesztési célkitűzéseket a tagállamok, illetve az Unió viszonylatában. Külön e-európa+ akciótervek készültek az akkor még tagjelölt, május óta pedig a teljes jogú tagságot elnyert 10 ország viszonylatában 5. A Lisszaboni Stratégia 2005 elején történt félidős felülvizsgálata során azonban egyértelművé és az Unió által is elismertté vált, hogy az abban megfogalmazott célkitűzések csak részben vagy egyáltalán nem realizálhatóak. Az EU módosított fejlesztési programja, az i2010: Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért, explicite már nem beszél arról, hogy 2010-re Európának a világ legversenyképesebb régiójává kell válnia. Az új stratégia középpontjába a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság biztosítását, továbbá harmadik célként a befogadó, minőségi közszolgáltatásokat nyújtó és az életminőséget javító információs társadalom alappilléreinek lerakását állították Az i2010 program Az Európai Bizottság június 1-jén hozta nyilvánosságra az "i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért" elnevezésű stratégiai dokumentumot. Az ötéves stratégia központi eleme az információs társadalom és a médiaipar fellendítése. A cél a digitális gazdaság fejlődésének elősegítése, az ehhez szükséges szabályozási háttér kialakítása, a stratégiai kutatások támogatása, az iparral történő együttműködés ösztönzése, továbbá az esélyegyenlőség és az életminőség javítása. A Bizottság a feladatok között tartja számon a szélessávú internet népszerűsítését; és gazdag és változatos tartalmak megjelenését ígéri a felhasználóknak 7. Az új, befogadó jellegű koncepció az eddigieknél sokkal jobban igyekszik figyelembe venni a felhasználók igényeit. A társadalmi érdeklődést a regionális és lokális projektek során létrejövő tematikus közösségi fórumok segítségével igyekeznek megteremteni, míg a társadalmi befogadását nehezítő tényezőket a teleházakkal és egyéb, az információs írástudás képességének elsajátítását segítő projektekkel próbálják megszüntetni. 5 (Az emagyarország pontok jövője, Kopint-Datorg zrt., ápr.) 6 (Mennyiség, eloszlás és minőség helyzetkép az emagyarország pontokról 2006 tavaszán, Pándi Boglárka Takács Gyula) 7 (Forrás: INFINIT hírlevél, Információs társadalom tematikus portál) 14

15 Az EU intézményei bátorítják a szélessávú infrastruktúra, valamint a tartalom és a szolgáltatások bővítését, illetve megújítását célzó beruházásokat, külön kiemelve a kevésbé fejlett régiók ilyen tartalmú felzárkóztatásának igényét. A vonatkozó EU-elvárások hangsúlyozzák a feladatok lehetőség szerint piaci mechanizmusok alapján és piaci szereplők bevonásával történő megoldását. Ugyanakkor nem zárják ki a kormányzati beavatkozás és a támogatások lehetőségét sem, elismerve azok szükségességét például olyan esetekben, ahol a piaci mechanizmusok nem képesek a kívánt eredményeket produkálni. Az uniós támogatásokat napjainkban fokozott mértékben kötik az IKT, azon belül is a szélessávú technológiák elterjesztéséhez, tágabban értelmezve: a megújított Lisszaboni Stratégia követelményeihez 8. Az információs társadalom és a média eszközeinek, szolgáltatásainak, hálózatainak terén megfigyelhető digitális konvergencia ma már a mindennapok valóságának része; az IKT eszközök gyorsabbak, kisebbek, könnyebben használhatóak, biztonságosabbak lettek. A technológia alapvető változásaira proaktív politikákkal (stratégiákkal, szabályozási háttérrel, eljárásokkal) kell reagálni. A digitális konvergencia tehát egyfajta szakpolitikai-stratégiai konvergenciát kell, hogy maga után vonjon. Ez a meggyőződés vezette az Európai Bizottságot arra, hogy megalkossa új stratégiai dokumentumát, amelyben a 2010-ig meghozandó legfontosabb intézkedéseket ismerteti. A Bizottság az információs társadalommal és médiával kapcsolatos politikák terén három fő prioritást jelöl ki: Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésre irányuló beruházás növelése. Befogadó európai információs társadalom létrehozása. Az egyes prioritásokhoz az alábbi tartalmak kapcsolódnak: Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása. A célkitűzések szerint a következő négy kihívásnak kell megfelelni: sebesség (szélessávú internet); gazdag tartalom; interoperabilitás (a rendszerek, alkalmazások együttműködése, átjárhatósága); biztonság (a bizalom növelése; az internetes csalások és a káros, illegális tartalom elleni küzdelem). Az intézkedések között szerepelt, hogy először át kellett tekinteni az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozási hátteret, különös tekintettel arra, hogy melyek azok a hatályos rendelkezések, amelyek hátráltatják a gyorsabb, innovatívabb, versenyképesebb szélessávú szolgáltatások nyújtását. Ennek keretében még 2005-ben sor került a hatékony frekvenciagazdálkodásról szóló stratégia megalkotására is. 8 (Mennyiség, eloszlás és minőség helyzetkép az emagyarország pontokról 2006 tavaszán, Pándi Boglárka Takács Gyula) 15

16 A digitális konvergencia folyamata szükségessé teszi, hogy felülvizsgáljanak bizonyos, az információs társadalomra és a médiaiparra vonatkozó szabályozási kereteket, jogszabályokat: végéig módosításokat kellett benyújtani a Televízió Határok Nélkül irányelvre vonatkozóan; 2007-ig át kell tekinteni valamennyi, az információs társadalomra és a médiaiparra vonatkozó közösségi rendelkezést és - amennyiben szükséges - változtatásokat kell javasolni. A további szükséges intézkedések: támogatni kell az európai tartalmak létrehozását és terjesztését; meg kell alkotni a Biztonságos Európai Információs Társadalom stratégiáját; támogatni kell az interoperabilitással, digitális jogkezeléssel kapcsolatos kezdeményezéseket. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésbe irányuló beruházás növelése A kutatásba és az innovációba történő beruházás kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az IKT szektor a jövőben is képes legyen hozzájárulni a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. Európa hagyományosan jó eredményeket ér el a kutatás terén; azonban nem mindig jellemző rá a sikeres innováció és a kutatások gazdasági megtérülése. A K+F beruházások növelése, a versenyképesség növelése érdekében a Bizottság többek között 80 százalékkal növelné az IKT kutatások támogatását; a kutatások fókuszát a fejlesztés szempontjából szűk keresztmetszetnek számító területekre (interoperabilitás, biztonság, azonosítás, stb.) irányítaná; a 7. Keretprogramon belül prioritást biztosítana a stratégiai IKT kutatásoknak; valamint e-business szakpolitikák megfogalmazását sürgeti az IKT elterjedésének útjában álló akadályok legyőzése érdekében. Befogadó európai információs társadalom létrehozása Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó előnyökből. Az i2010 révén a Bizottság biztosítani kívánja, hogy az IKT nyújtotta előnyök mindenki számára egyformán elérhetővé váljanak. A közszolgáltatásokat hatékonyabbá, olcsóbbá és akadálymentessé kívánja tenni; hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az IKT valóban sokak életminőségén tudjon javítani. Mindezek érdekében a Bizottság többek között a következő intézkedéseket tette vagy tervezi tenni: E-kormányzati Akcióterv elfogadása (2006. ápr.); Európai Kezdeményezés az e-bevonásról (e-inclusion) (2008); Az életminőség javítását célzó kezdeményezések indítása (prioritások: idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség és digitális örökség). 16

17 Az i2010 finanszírozása a 802 millió eurós költségvetésű ICT Policy Support Programme, valamint a stratégiai kutatásokra 1,8 milliárd eurót fordító 7. Keretprogram IST programja terhére történik majd 9. Bár az i2010 stratégiát a Bizottság hirdette meg, megvalósítása nagyban függ a tagországok konkrét együttműködési potenciáljától. Európa csak akkor lehet sikeres gazdasága fellendítése területén, ha a kihívásoknak a tagországok együtt próbálnak megfelelni. A Bizottság ezért felszólítja a tagországokat, hogy kötelezzék el magukat az i2010 stratégia mellett és annak elképzeléseit építsék be saját Nemzeti Reform Programjaikba. A cél az, hogy évente készüljön el egy beszámoló az elért eredményekről, amelyek a folyamat értékelésének alapjául szolgálhatnak. Fontos továbbá az ipari szektor szereplőinek részvétele is a kutatások finanszírozásában 10. Annak ellenére, hogy az időközben elkészült nemzeti reformtervekben szinte kivétel nélkül a kutatás és fejlesztést, valamint az innovációt jelölték meg az államok a gazdasági növekedés kulcsaként, a megtett intézkedések nem hoztak valódi áttörést. Ezért az első év áttekintését követően a Bizottság a nemzeti programok megvalósításának felgyorsítását tartja a legfontosabbnak. Ennek keretében ösztönözni kell a befektetéseket az IKT-hoz kapcsolódó kutatásokba, valamint meg kell teremteni a határokon átnyúló távközlési verseny feltételeit. A következő öt évben az európai elektronikus hírközlési piac változásának fő jellemzője, fejlődési iránya várhatóan a szolgáltatások konvergenciája, valamint az új technológiák és platformok NGN, vezeték nélküli és optikai hozzáférési hálózatok megjelenése illetve széleskörű elterjedése lesz. A jövő infokommunikációja a hozzáférési technológiák és platformok versenyét hozza, a megszokott távközlési szolgáltatások mellett (hang, internet) a fogyasztók multimédia kommunikációt, interaktív, digitális televízióadásokat, on-demand műsorokat, online rádiószolgáltatásokat stb. vehetnek majd igénybe ugyanazon platformon. Az IKT fizikai infrastruktúrájának kiépítése természetesen nem elég az einclusion megvalósításához. Bármilyen közösségi IKT fejlesztés csak akkor lesz sikeres, ha megjelenik a képzés, különböző társadalmi szolgáltatások indulnak, megteremtik a közösségi érdekeltséget és részvételt, az önkormányzatok támogatását, elősegítik a közösségi hálózat kialakítását, valamint ha ezen a felületen reális és hasznos programok indulnak A Rigai Nyilatkozat Az Európai Parlament és a Tanács május 17-én úgy határozott, hogy 2007 a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai éve lesz. Az Esélyegyenlőség mindenki számára európai év az európai döntéshozók szándéka szerint támogatást és lendületet hivatott adni a tagállamoknak azzal, hogy támogatja az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtását célzó erőfeszítéseket. A kezdeményezés fő célja a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők csoportjai társadalmi részvételének megerősítése azáltal, hogy a tagállamok, illetve egyéb érintett országok (csatlakozó országok, EGT/EFTAállamok, nyugat-balkáni országok) segítséget kapnak az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtásában. Ennek érdekében biztosítani kell a többi közösségi cselekvéssel való összeegyeztethetőséget és kölcsönösen kiegészítő jelleget, különösen a következő 9 (Forrás: INFINIT hírlevél, Információs társadalom tematikus portál) 10 (forrás: ITKTB honlap, 035-ös factsheet, összefoglaló) 17

18 területeken: megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, az alapvető jogok, az oktatás és képzés, a kultúra és interkulturális párbeszéd, az ifjúság, a polgárság, a bevándorlás és menedékjog, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében. Az európai év céljai a következők 11 : Jogok Figyelemfelhívás az egyenlőséghez és a megkülönböztetés-mentességhez való jogra, valamint a többszörös megkülönböztetés problémájára Minden ember egyenlő elbánásra jogosult, függetlenül nemétől, faji vagy etnikai származásától, vallásától vagy meggyőződésétől, fogyatékosságától, korától vagy szexuális irányultságától. A cél, hogy a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok jobban megismerjék jogaikat, és felhívja a figyelmet a megkülönböztetés-mentesség terén meglévő európai jogszabályokra. Képviselet Vita indítása arról, hogy mily módon lehet a társadalomban a megkülönböztetést elszenvedők csoportjainak részvételét, valamint a férfiak és a nők kiegyensúlyozott részvételét biztosítani. Elismerés A sokféleség és az egyenlőség megkönnyítése, valamint társadalmi hozzájárulásuk ünneplése. Tiszteletben tartás Az összetartóbb társadalom támogatása A sztereotípiák, az előítéletek és az erőszak felszámolására, valamint a társadalom minden tagja különösen a fiatalok közötti jó kapcsolatok előmozdításának, valamint a megkülönböztetés elleni harcot megalapozó értékek előmozdításának és terjesztésének fontosságára irányítja a figyelmet. Az uniós országok miniszterei a Rigában június 12-én aláírt Miniszteri Nyilatkozatban kötelezték el magukat a befogadó és korlátozásoktól mentes információs társadalom mellett. Ebben jóváhagyták a páneurópai kampányt a kirekesztés elleni harcot segítő információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának erősítéséért. A dokumentum megerősíti, hogy az e-befogadás (e-inclusion) prioritást kap a tagországok politikájában. A Nyilatkozat többek közt az alábbi specifikus célokat tartalmazza: a kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok internet használati hátrányának felére csökkentése 2010-re; a szélessávú lefedettség legkevesebb 90 százalékra növelése Európában 2010-re; a közszféra összes honlapja elérhetőségének biztosítása 2010-re; közös álláspontok kialakítása, ajánlások kidolgozása az elérhetőségi szabványok tekintetében, ami kötelező lehet a közbeszerzés esetében 2010-re. A Rigai Nyilatkozat olyan irányú hangsúlyeltolódást tükröz az Unió információs társadalommal kapcsolatos politikájában, ami az i2010 három prioritása közül a befogadó európai információs társadalom létrehozását emeli ki elsődleges prioritásként. 11 Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata, május 17., az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában 18

19 2.2 Internet-hozzáférés és -használat az Európai Unióban A lakossági 12 internet-hozzáférések száma az Európai Unió tagországaiban évről-évre nő. A technológiai fejlődésnek és a növekvő lakossági igényeknek megfelelően a szélessávú hozzáférések aránya is növekszik ban az EU15 országokban átlagosan a háztartások 54%-a rendelkezik internet-eléréssel, a 25 tagú EU átlaga 51%. Magyarországon ez az érték jelenleg 32%, amivel csak három országot előzünk meg, ugyanakkor a visegrádi országok között Lengyelországtól kevéssel lemaradva a második helyen állunk. Másfelől a hazai fejlődési ütem gyorsabb az átlagosnál, valamint a késői felzárkózásnak köszönhetően a szélessávú kapcsolatok 13 aránya is magasabb az átlagnál 2005-ben 68%, míg az EU15 és az EU25 átlaga egyaránt csak 62%. Ugyanez az adat második negyedévében 14 a már 81,2% hazánkban. A szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya mutató (21%) alapján a tagállamok között hét ország áll mögöttünk, de az EU25 átlagát (32%) e téren sem érjük el. Az uniós átlag alatti érték azonban ez utóbbi esetben is az internet-hozzáférés terén meglévő lemaradásnak köszönhető, hiszen a szélessávú kapcsolatok összes hozzáférésen belüli aránya terén már 2004-ben meghaladta a hazai érték az EU15 átlagát 15 Ekkor a tagállamok sorában e tekintetben a 9. helyen álltunk, és az új tagállamok közül csak a szélessáv-arány szempontjából a 25 ország között egyébként első helyen álló Észtország megfelelő mutatója volt magasabb. 12 Az Eurostat adatbázis népességszámra vetített mutatói a év közötti korosztállyal számolnak. 13 Az Eurostat adatbázis szélessávúnak a 144 Kbits/s-nál magasabb átviteli sebességű kapcsolatot tekinti. 14 GKM: H-PIR adatbázis 15 European Commission: Information Society Benchmarking Report

20 Internet-hozzáféréssel / szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya Izland Hollandia Dánia Svédország Luxemburg Norvégia Németország Finnország Nagy-Britannia EU-15 Belgium Szlovénia Málta Ausztria EU-25 Írország Észtország Lettország Franciaország Olaszország Spanyolország Ciprus Lengyelország Litvánia Portugália Magyarország Csehország Szlovákia Görögország Forrás: Eurostat A lakossági internet-használat terén kisebb az ország lemaradása az EU-átlagtól. Az Eurostat adatai alapján az internetet legalább heti rendszerességgel használók aránya a régi tagállamokban 49, az EU25 államaiban 47, Magyarországon 42%. A felzárkózás itt is folyamatos, 2005-ben a mutató értéke még 34% volt, ami több, mint 23%-os növekedést jelent, míg az Unióban átlagosan 10% alatti a fejlődés. A 2006-os felmérések alapján az internetet nem feltétlenül rendszeresen, de az előző 3, illetve 12 hónapban egyszer legalább használók köre esetünkben 45 és 47%, míg az EU25 átlagát tekintve 54 és 56%, tehát a nem rendszeres használók aránya Magyarországon kisebb. Az internetet rendszeresen használók aránya Izland Svédország Dánia Norvégia Hollandia Finnország Luxemburg Németország Belgium Nagy-Britannia Észtország Ausztria EU-15 EU-25 Szlovénia Euró-zóna Lettország Írország Szlovákia Magyarország Spanyolország Franciaország Litvánia Csehország Málta Lengyelország Olaszország Portugália Ciprus Görögország Bulgária Macedónia Forrás: Eurostat 20

21 A lakossági internet-használati készségek, tapasztalatok tekintetében a magyarországi tendenciák nagy vonalakban követik a többi tagországban jellemzőket. Az egyes vizsgált tevékenységek internet-használók közötti elterjedtsége az EU25 és az EU15 átlagában megegyező sorrendet követ: első helyen áll az internetes keresőmotor használata, majd a csatolt file küldése -ben, azután a chat és fórumok használata, a filecsere, a weboldal-készítés, és végül az internetes telefonhívás. Magyarországon egy kivétellel ugyanez a sorrend; hazánkban a weboldal-készítésnél elterjedtebb az internetes telefonálás. Figyelemre méltó azonban, hogy a legutolsó helyen álló tevékenység kivételével valamennyi esetben kissé magasabb a tevékenységet végző felhasználók aránya hazánkban, mint akár az EU15, akár az EU25 átlagában. A lakossági internet-használatot jellemzi a leggyakrabban használt funkciók, szolgáltatások elterjedtsége. Az alábbi táblázatban és ábrán látható, hogy a vizsgált tevékenységek közül hazánkban a többi országgal megegyező módon az küldés és fogadás, valamint a termék- és szolgáltatás információk keresése bizonyult a legnépszerűbbnek. Az uniós átlaghoz viszonyítva a szórakoztató tartalmak játék, zene, újság és magazin letöltése Magyarországon relatíve elterjedtebb, míg a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők aránya lényegesen kisebb, mint a legtöbb tagállamban. Az internetet az elmúlt 3 hónapban meghatározott célokra használó lakosság aránya EU25 EU15 Magyarország küldés / fogadás Termék- és szolgáltatás információk keresése Pénzügyi szolgáltatások igénybevétele (internetes bankolás, részvényvásárlás) Online újság, magazin olvasása, letöltése Játék- és zeneletöltés Forrás: Eurostat 21

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló. E-befogadás. című kiemelt projekt támogatásához

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló. E-befogadás. című kiemelt projekt támogatásához RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló E-befogadás című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: EKOP-2.1.16 1 Tartalom A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

JELENTÉS. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről. 0953 2009. december

JELENTÉS. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről. 0953 2009. december JELENTÉS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséről 0953 2009. december 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Dabasi Kornélia Előterjesztő: Hegedűs

Részletesebben

FELHÍVÁS. a családi kohézió erősítését elősegítő programok megvalósítására. A felhívás címe: Védőháló a családokért

FELHÍVÁS. a családi kohézió erősítését elősegítő programok megvalósítására. A felhívás címe: Védőháló a családokért FELHÍVÁS a családi kohézió erősítését elősegítő programok megvalósítására A felhívás címe: Védőháló a családokért A felhívás kódszáma: EFOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának felhívása, alapítványok, egyesületek,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

RITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség

RITS Programfüzetek. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség RITS Programfüzetek Készítették: Axis Számítástechnikai Kft. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Kht. Pro Régió Ügynökség Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Vezetői összefoglaló... 3 Az alkalmazott tervezési

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

(Képviselő-testület 2015. november 18-i ülésére)

(Képviselő-testület 2015. november 18-i ülésére) Kunfehértó Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Kiskunhalasi Járás Esélyteremtő Programterv, ÁROP-1A.3-2014-2014-0089 Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Kiskunhalasi járásban

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a

A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszervezete, amely gondoskodik a A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11

BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 18 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 18 1.1. A tervezett költségvetési

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához. Kódszám: TÁMOP- 3.1. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP- 3.1.4-12/2 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...4 A1. Alapvető

Részletesebben

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA Az Előzetes tájékozódási kötelezettség; A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása; Érdek-összeütközés, összeférhetetlenség, ösztönzés

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

II. TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Új tanulási formák és rendszerek A komponens kiemelt projekt tervezési felhívásához

II. TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Új tanulási formák és rendszerek A komponens kiemelt projekt tervezési felhívásához II. TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Új tanulási formák és rendszerek A komponens kiemelt projekt tervezési felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.2.1/08/2 A komponens A projekt az Európai

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya

TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya TANODA TÍPUSÚ PROGRAMOK Polyacskó Orsolya 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés;

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1515/2006. MELLÉKLETEK: DB TÁRGY: Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/1. oldal Tartalom 1. Az átmeneti gondozás célja... 3 1.1.

Részletesebben

VII. TERMIK Tábor 2014. A táborozók kiválasztásának rendszere

VII. TERMIK Tábor 2014. A táborozók kiválasztásának rendszere VII. TERMIK Tábor 2014 A táborozók kiválasztásának rendszere Alapelvek: A TERMIK Táborban táborozói szerepkörben részt vevő gyermekek száma főszabályként 84 fő lehet. Ennek oka, hogy a hét állomású forgószínpados

Részletesebben

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

FELHÍVÁS. A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében

FELHÍVÁS. A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében FELHÍVÁS A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében A felhívás címe: Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Módosult a Védőháló a családokért című felhívás

Módosult a Védőháló a családokért című felhívás Módosult a Védőháló a családokért című felhívás Ezúton értesítjük a tisztelt támogatást igénylőket, hogy módosult a Védőháló a családokért című (EFOP-1.2.1-15 kódszámú) felhívás, az alábbiak szerint: 1.2

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda. Cselekvési Terve. Dr. Kis Zoltán Programiroda vezető. Budapest 2009.

A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda. Cselekvési Terve. Dr. Kis Zoltán Programiroda vezető. Budapest 2009. A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda Cselekvési Terve Dr. Kis Zoltán Programiroda vezető Budapest 2009. 2 A kormányprogram prioritásai között van a vidéki munkalehetőségek bővítése,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívásához

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívásához PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP- 3.1.4.C-14 1 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4 A1.

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése c. pályázati felhívásához Tanulói laptop program Kódszám:

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 15-i rendkívüli ülésére. Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottság

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 15-i rendkívüli ülésére. Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottság Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: Pályázat beadása A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai

Részletesebben

A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt. Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02

A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt. Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02 Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. A 2008. évi, esélyegyenlőséget javító elmozdulások bemutatása 11. 3. Átfogó, távlati koncepció

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Bentlakásos intézmények kiváltása, című pályázati felhívás B Gyermekvédelmi komponenséhez Kódszám: TIOP-3.4.1.B-11/1 1 Felhívjuk a tisztelt

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Nagy elvárások szerény lehetőségek egy Gyógyszertári asszisztens képzés tapasztalatai az Észak-alföldi régióban

Nagy elvárások szerény lehetőségek egy Gyógyszertári asszisztens képzés tapasztalatai az Észak-alföldi régióban Nyilas Orsolya Nagy elvárások szerény lehetőségek egy Gyógyszertári asszisztens képzés tapasztalatai az Észak-alföldi régióban A tanulás iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása, a megfelelő tanulási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság rendkívüli üléséről

JEGYZŐKÖNYV. a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság rendkívüli üléséről JEGYZŐKÖNYV a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság rendkívüli üléséről Időpont: 2008. február 8. Helyszín: Budapest, Parlament, Delegációs terem Jelenlevők: jelenléti ív szerint

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Nagykőrös Város Önkormányzata optimális feladat ellátási és finanszírozási modellje, kiemelve az

Részletesebben

Az ÁFSZ jelenlegi feladatrendszerének, hatáskörének számbavétele a jogszabályi környezet tükrében

Az ÁFSZ jelenlegi feladatrendszerének, hatáskörének számbavétele a jogszabályi környezet tükrében TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3. BUDAPEST FEJLESZTÉSI KERETEIT MEGHATÁROZÓ TERVEI... 21 3.1. BUDAPEST TERVRENDSZERE... 21 3.2. BUDAPEST VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2003. 21 3.3. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

FELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A Felhívás címe:

FELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A Felhívás címe: FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A Felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag -

Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Jelen anyag célja, hogy felvázoljuk a moziüzemeltetési és filmforgalmazási struktúra, valamint támogatási

Részletesebben

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához Honlapkoncepció Miskolc város hivatalos honlapjához Ennek a dokumentumnak a célja, hogy rögzítse azokat az alapelveket, amelyek egyrészt irányt szabnak, másrészt kereteket adnak az új városi honlap részletes

Részletesebben

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008.

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkaterve 2008. EGY MEGÚJULÓ KÖNYVTÁR A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR SZAKMAI PROGRAMJA 2008...3 I. HELYZETELEMZÉS...3 SWOT analízis...3 II. ELÉRENDŐ

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI KAR KATONAI M SZAKI DOKTORI ISKOLA

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI KAR KATONAI M SZAKI DOKTORI ISKOLA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI KAR KATONAI M SZAKI DOKTORI ISKOLA KRASZNAY CSABA A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSOK INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI MEGOLDÁSAI Doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése

Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése Az OM Alapkezelő Igazgatósága 2003. évi szakmai beszámolójának felülvizsgálati jelentése 1. Az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága létrehozásának célja az volt, hogy a különböző pályázatkezelési

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben