A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG VITAIRATRA
|
|
- Győző Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális Magyarország című vitairat (a továbbiakban: Vitairat) megjelenését és annak lehetőségét, hogy nyilvános vita keretében a Kormányzat IKT szektort érintő stratégiájával kapcsolatban kifejthetik szakmai álláspontjukat, egyidejűleg rámutatva a fennálló és megoldandó szabályozási problémákra. A Vitairat elképzelései számos esetben, összhangban vannak a szakma és a piaci szereplők szándékaival. A Vitairat céljainak mind a piaci szereplők, mind a társadalom érdekét szolgáló hatékony elérése érdekében az iparági szereplők szakmai partnerséget ajánlanak fel mind a vonatkozó szabályozás kialakításában, mind annak gyakorlati megvalósításában. A Vitairat egyértelmű pozitívumai a teljesség igénye nélkül: a) világos célok: állampolgár vállalkozás állam kontextusában, b) ambiciózus: 2014-ig 1 millió fővel csökken a digitális írástudatlanok száma, c) közel hatvan intézkedést vázol fel a célok eléréséhez, melyek közül kiemelendőek a keresletösztönzés direkt (lásd motivációs programok) és indirekt (e-megoldások, pl. e- egészségügyi szolgáltatások bevezetése, e-közszolgáltatások megjelenése) eszközei. d) a hírközlési szektort érintő szabályozás és közpolitikai célok listája átfogónak tűnik, e) a Vitairat helyesen ismeri el, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően a tartalomipar és az értéknövelt digitális szolgáltatások területe új dimenzióba került, ami megköveteli a szabályozói lépéseket, f) üdvözlendőek az e-kormányzati tartalomfejlesztésekre vonatkozó kormányzati informatikai elképzelések, g) kapcsolódik az EU Digitális Menetrendjéhez. Véleményünk szerint a Vitairat megfelelően alátámasztja az IKT szektor átfogó szerepét (ezt bizonyítják például az 5.1 és az 5.2 fejezetek táblázatai, melyek jól illusztrálják az egyes IKT fejlesztési irányok, a Kormányprogram, valamint az Új Széchenyi Terv közti komplex összefüggéseket), valamint helyesen tartalmazza az IKT szektorral kapcsolatban támasztható gazdasági és társadalmi elvárásokat ( [ ] jelentős hatással bír minden egyéb szektorra [ ]. Az infokommunikáció fejlődésének, elterjedésének ösztönzése és az ez irányú programok sikeressége a szektor multiplikátor hatása révén a Kormányprogram és az Új Széchenyi Terv sikerességéhez is jelentős mértékben hozzájárul. ). További pozitívum, hogy a Vitairat a augusztus 26-án közzétett Európai uniós Digitális Menetrend figyelembevételével készült, ilyen módon biztosítva a Bizottság által támasztott elvárásoknak való hazai megfelelést. Nem lehet ugyanakkor elvonatkoztatni a telekom szektorra bevezetett ún. válságadótól, mely nem szolgálja az ágazat fejlődésének és a szektorba történő beruházások ösztönzésének célját (tekintve, hogy az adó mértékéből és a bevezetés körülményeiből fakadóan jelentős IKT beruházások elhalasztását eredményezheti), és ily módon jelentős hatást gyakorol az IKT straté- 1
2 giában megfogalmazott egyes célok megvalósulására. Ezen általános megállapításon kívül a szektorra kivetett válságadó, a vitairatban megjelenő bizonyos pontokra is hatással van. A Vitairat az IKT szektor megfelelő kiemelése mellett valóságos képet ad a jelenlegi piaci helyzetről is, jól tükrözve a jelen erősségeit, a szektorban rejlő lehetőségeket, valamint a problémákat, ellentmondásokat. Mindezzel együtt nem vázol fel koherens jövőképet, nem szakad el a statikus helyzetértékeléstől, hanem dogmaként indul ki hazánk digitális és infrastrukturális elmaradottságából. Nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy épp a jelenlegi piaci szereplők utóbbi évtizedben kifejtett erőfeszítésének eredményeként nagyon jelentős ütemben sikerült hazánknak felzárkóznia Európa átlagához a lefedettség, a sávszélesség, az árak, és az alkalmazott technológiák tekintetében. A Vitairat világos, ambiciózus célokat fogalmaz meg az állampolgár vállalkozás állam kontextusában. A dokumentumban visszaköszön számos olyan elem, amelyet a szektor szereplői régóta hangoztatnak. Kiemelendőek a keresletösztönzés direkt (lásd motivációs programok) és indirekt (e-megoldások, pl. e-egészségügyi szolgáltatások bevezetése, e- közszolgáltatások megjelenése) eszközei, melyeket a szélessávú fejlődés kulcstényezőjeként kiemelten szükséges kezelni. A célok és intézkedések között azonban nem került meghatározásra prioritási sorrend, esetenként nem egyértelmű az egyes részcélok közötti kapcsolat, szinergia sem. Az oktatás és a képzés, például, mint kiemelt tevékenység, a három kontextus mindegyikében nevesítésre kerül, de ezt, továbbá a keresletösztönzés kérdését érdemes lenne, horizontális céllá emelni, illetve velük kapcsolatban átfogó intézkedéseket meghatározni. Általában is elmondható, hogy a javasolt intézkedések jelentős része nem korlátozható egy konkrét célra, sokkal inkább beszélhetünk a célok és eszközök/intézkedési javaslatok mátrix-szerű kapcsolatrendszeréről. A Vitairat az IKT szektor szinte minden területére vonatkozóan fogalmaz meg intézkedéseket, ám sok esetben nélkülözi a részletes tartalom ismertetését, beleértve az intézkedések ütemezését, időintervallumát, ráfordítás igényét, illetve a megvalósításhoz szükséges forrásokat, azok jellegét és elérhetőségét. Ezzel összefüggésben hiányoljuk a stratégia átfogó költségvetési keretének bemutatását is. A Vitairat fenti erősségei mellett azonban számos hiányosságot mutat, amelyek kiküszöbölésére kiemelt figyelmet kell fordítani a Vitairatban megfogalmazott célok elkövetkező 4 évben történő tényleges elérése érdekében: a) az intézkedések időütemezése teljesen hiányzik, b) az intézkedések forrásigénye és tényleges forrásai, azok allokációja úgyszintén hiányzik, c) az intézkedések felelősségi rendszere hiányzik, a transzparencia feltételeit ugyancsak meg kell teremteni, d) a hírközlési szektort érintő szabályozási és közpolitikai célok vonatkozásában éppen azok a részletek hiányoznak, amelyek az iparág hosszú távú és kiszámítható fejlődési irányait biztosítanák. Nem derül ki, hogy a vázolt eszközök hogyan ösztönöznék a piaci beruházásokat, különös tekintettel a közel múltban hatályba lépett szektorra kivetett különadó iparági és társadalmi hatásaira. A Vitairatban megfogalmazott célok és az azokhoz kapcsolódó intézkedése egy része alkalmas lehet a különadó okozta forráselvonás részbeni mérséklésére annak érdekében, hogy az elkövetkező 4 évben legyen olyan életképes versenypiac, amely képes a Vitairat céljainak megvalósításában közreműködni, f) egyes részek elnagyoltsága és kidolgozatlansága jellemző, g) a Vitairat nem tér ki a 2011-es magyar EU elnökség adta lehetőségekre 2
3 h) az IKT szektornak a nemzetközi terminológia szerint, része kell, hogy legyen az elektronikai iparral szembeni elvárások, célok és feladatok, különös figyelemmel annak a nemzetgazdaság jövedelemszerző képességére, ill. a munkaerő felszívó képességére. A dokumentum ugyan jelöli az egyes intézkedéseknél, hogy azok milyen típusúak (szabályozás vagy fejlesztés), ennek ellenére nem egyértelmű az eszközrendszer, az, hogy szabályozás vagy közvetlen állami cselekvés (állami gazdálkodó társaságok létrehozása), direkt költségvetési források, adókedvezmény, avagy közvetlen pályázati és EU-s források lesznek-e elsősorban a megvalósítás eszközei az egyes témákban. Javasoljuk kiegészíteni a Vitairatot fenti információkkal (pl. annak konkrét megjelenítésével, hogy mely intézkedés megvalósításához azonosítható ÚMFT vagy hazai forrás, továbbá melyek esetében valószínűsíthető a középtávú megvalósítás). Javasoljuk továbbá részletes akciótervek kidolgozását az érintett szereplők bevonásával, az akciótervek társadalmi vitára való bocsátást, legkésőbb közepéig. E tekintetben a piaci szereplők teljes mértékben nyitottak a széles körű együttműködésre. Ezen kiegészítés, ill. fejlesztés keretében javasoljuk a Vitairatban elérendő célok SMART kritériumok szerinti felülvizsgálatát, ugyanis, meglátásunk szerint, esetenként megkérdőjelezhető a mérhetőség (pl. lakosság 50%-a 2015-re vásároljon online) vagy a megvalósíthatóság (pl. űrkutatás további fejlesztése). A hírközlési szektort érintő szabályozás és közpolitikai szándékok listája terjedelmes és átfogó, azonban olyan mértékben nélkülözi a konkrétumokat, hogy felelőtlenség lenne azt állítani, kiszámítható és beruházás ösztönző tervekről van-e szó. A kínálatbővítéssel kapcsolatban körültekintőbb és visszafogottabb az anyag, a vonatkozó részeket (fehér foltok lefedése, körzethálózati piac versenyélénkítése) kellő óvatossággal és elnagyoltsággal kezeli. Mindez azért üdvözlendő, mert Magyarországon elsősorban nem a kínálati, hanem a keresleti oldal hiányosságai okozzák az Internet penetráció alacsony szintjét és a másodlagos digitális szakadék (használat mélységében megmutatkozó különbségek) létét. Ennek megfelelően bár az anyag, jelentős előrelépést mutat e tekintetben a keresleti oldal problémái a jelenleginél nagyobb, horizontális figyelmet érdemelnének az anyagban. A kormányzati informatikára vonatkozó részek kapcsán úgy tűnik, mintha az állam a teljes fejlesztés terhét és felelősségét magára kívánná vállalni, mellőzve a piaci alapú megoldások számbevételét. Az államnak valóban vannak e tekintetben feladatai - pl. e-kormányzati tartalomfejlesztéseket illetően teljes mértékben indokolt az állami szerepvállalás -, általánosságban ugyanakkor sem hatékonysági, sem piacfejlődési szempontból nem szerencsés a túlzott állami szerepvállalás a piacon. 3
4 Részletes észrevételek, javaslatok Elektronikus hírközlési ágazat bemutatása és specifikus kihívások Egyetértünk azzal a szándékkal, hogy törekedni kell a nagy teljesítményű szélessávú hálózatok fejlesztésére. A kínálati oldalon azonosítható kihívások közé javasoljuk felvenni az előfizetői asztali desktop, laptop, PDA, mobiltelefon, végberendezésekhez, illetve eszközökhöz történő hozzáférés elősegítése kérdéskörét. Piackutatási adatok azt támasztják ugyanis alá, hogy az Internet penetráció és a PC használat közötti olló záródásával egyre nehezebben vonhatók be új használók az internetezők táborába. Ebből a szempontból fontos lenne a PC-használat mely alatt a technológiai változásokat figyelembe véve nem csak az asztali, hanem a hordozható eszközöket is értve további ösztönzése. Az elmúlt időszakban a hazai elektronikus hírközlési szolgáltatók jelentős finanszírozási támogatást nyújtottak e téren. A gazdasági válság, valamint egyéb, a szektort érintő pl. válságadó terhek mellet ez a támogatási tevékenység egyre nehezebben kivitelezhető a szolgáltatók részéről. Javasoljuk, hogy ezen problémakör megoldása érdekében kerüljenek a stratégia hatókörébe a készülék/berendezés gyártók is, és kezdődjön el egy akcióterv előkészítési egyeztetési folyamat a gyártó oldal hozzájárulási lehetőségeinek kidolgozása érdekében Az EU IKT céljai és trendjei Az Európai Bizottság szerint az elmaradás oka, hogy a digitális piac szétaprózódott Ezen helyzet javítása érdekében javasoljuk, hogy a stratégia egészüljön ki olyan javaslatokkal, amelyek a magyarországi piaci konszolidációs folyamatokat - cégegyesüléseket elősegítik, illetve egyszerűbb módon teszik lehetővé Az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése. A Vitairat vonatkozó fejezetének pozitívuma a keresleti oldal ösztönzése az állampolgárok életminőségének javítása, tudásának bővítése érdekében megfelelő programokkal és olyan e- szolgáltatások bevezetése, amelyek nem csupán az állampolgár kényelmét szolgálják, de jó eséllyel húzhatnak be lemaradókat a digitális társadalomba. Hiányzik ugyanakkor az intézkedések időzítése, forrásigénye a tényleges források megjelölésével és felelősségek hozzárendelése. Forrás oldalról az állami és uniós szerepvállalást tartjuk elsődlegesnek. A keresletélénkítést szolgáló intézkedéseket rövidtávon, legkésőbb első negyedévéig végre kellene hajtani, ellenkező esetben a Vitairatban kitűzött 4 éves időtávon belül a Vitairat céljainak megvalósítása veszélybe kerül. A kiemelt fontosságú keresletösztönzést szolgáló intézkedés csomag összeállítását megelőzően indokolt lenne egy részletes keresleti-kínálati oldalt átfogó piackutatás, előzetes hatásvizsgálat elkészítése és az abban foglaltaknak ugyancsak nyilvános társadalmi vitára bocsátása. A hatásvizsgálat eredményét legkésőbb első félévének végén nyilvánosságra kellene hozni, majd az egyeztetés során beérkező észrevételek figyelembevételével második felében a szükséges szabályozási hátteret kialakítani és az intézkedések megvalósítását 2012 első negyedévében megkezdeni. Támogatott cél a digitális írástudatlanok számának csökkentése 1 millió fővel 2014-ig és ez iránt az iparág teljes mértékben elkötelezett, ugyanakkor plusz 1 millió internetező bevonása mellett is jelentős marad a digitálisan leszakadók arány, ezért javasoljuk megfontolni, hogy a cél a 2 millió fő legyen. 4
5 Hiányoljuk az anyagból az IKT szektor (hozzáférés, alkalmazás, eszköz, szolgáltatás) lakossági felhasználásának az ösztönzését szolgáló eszközök (adókedvezmények, ügyfélbarát/kényelmi szolgáltatások, köteleztetések (pl. mezőgazdasági e-kérelem)) számbavételét. Javasoljuk egy külön pontban összefoglalni azoknak az intézkedéseknek a körét, amelyek ösztönzik a lakosság és a kis- és középvállalkozások IKT felhasználását, melyek kiindulási pontja lehetne a lakosság (valamint a kis- és középvállalkozói szektor) fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő igényeinek (pl. hardware) felmérése, valamint az azokra vonatkozó támogatások eszközének, formájának, forrásának (ÁFA, kedvezmények, támogatások, sulinet-típusú programok stb.) feltérképezése. Javasoljuk, hogy az intézkedési lehetőségek kerüljenek priorizálásra attól függően, hogy a keresleti oldalon mekkora változást képes indukálni A vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének emelése. A Vitairat pozitívuma, hogy egységbe gyűjti a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést célzó legfontosabb teendőket, és listaszerűen fel is sorolja azokat, azonban nagy hiányossága, hogy elnagyolt, részleteket, időzítéseket, forrásokat, felelősöket nem ismerhetünk meg belőle. Magyarország alapvető érdeke a gazdasági növekedés mihamarabbi beindítása, a nemzetközi befektetői bizalom fenntartása, az ország versenyképességének növelése. Ennek értelmében orvosolni szükséges a szektorra kivetett különadó (válságadó) esetleges piactorzító hatását. A forráskivonás kockázatait mérséklendő olyan szakpolitikára van szükség, amely figyelembe veszi az iparág és így az ország fejlődésének közép és hosszú távú érdekeit. A 2012-ig válságadónak, azt követően (egyelőre még nem ismert tartalmú) új szabályozásnak nevezett hatalmas méretű forráskivonás felveti annak szükségességét, hogy a vitairatban foglaltakat általánosan, de ezen pont vonatkozásában különösen indokolt lenne újragondolni %-os korszerű szélessávú lefedettség A 100%-os lefedettség eléréséhez hozzájárulhatnak oktatási, egészségügyi intézményekre vonatkozó, különböző célértékeket tartalmazó akciótervek kidolgozása, illetve elindítása. Üdvözöljük a 2014-re további 1 millió új generációs hozzáférés (minimum 20MBit/s letöltés) lehetőségét, illetve az átlagos, háztartásokban az elérhető letöltési sebesség 10 MBit/sra emelését elő kell segítenünk gazdasági, szabályozási és közpolitikai eszközökkel megfogalmazás kapcsán felsorolt állami gazdasági szerepvállalás megjelenését. Az állami ösztönzés, illetve beavatkozás azokon a területeken lehet indokolt, ahol a fejlesztések eddig piaci alapon nem valósultak, és nem is valósulnak meg. A fejlesztés irányai lehetnek: A teljesen ellátatlan (fehér) területeken EU forrásokból történő fejlesztés Piaci szereplők adókedvezménnyel való ösztönözése Javasoljuk kidolgozni az NGA roll-out stratégiát, illetve annak meghatározását, hogy mely szereplők milyen formában vegyenek részt benne. Célszerűnek tűnik a GVOP, GOP előd programok sikerességének értékelése a hatékony továbblépés érdekében. 5
6 Egyetértünk és támogatjuk az infrastruktúra-fejlesztések támogatásához a szükséges mértékű közmű adatbázisok központi kormányzati forrásokból történő - létrehozásának tervét. Javasoljuk a közművek olyan térinformatikai nyilvántartását, és eljárási rendszer, kezelő felület kidolgozását, amelyek alkalmasak mind a katasztrófák elhárítására, mind az építkezések során esetlegesen bekövetkező milliárdos károk megelőzésére, mind az építési eljárások ügyintézési idejének lerövidítésére (közmű egyeztetés) A frekvencia, mint korlátos nemzeti erőforrás hatékony hasznosítása A HÉT egyetért azzal a megállapítással, hogy elsődleges prioritás az új technológiákat és erre épülő üzleti modelleket támogató hatékony spektrumhasználat és spektrumgazdálkodás feltételeinek megteremtése, kialakítása. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a frekvenciahasználati díjak kérdésének régóta fennálló megoldatlanságára. A HÉT a mobil szolgáltatóknak ez év őszén az NFM-mel és az NMHH-val folytatott tárgyalásain elért eredményeit egy átmeneti időre megfelelőnek tartja, azonban szükségesnek tartja a frekvencia díjrendszer nemcsak a mozgószolgálati-, hanem a mikrohullámú frekvencia tartományokra is kiterjedő - hosszú távú koncepció szerinti teljes reformját, ami a kiemelkedően magas magyarországi frekvenciahasználati díjakat majd közelíti az európai benchmarkok felé a további fejlődés és befektetések ösztönzésére. A felülvizsgálatnak ki kell térnie arra is, hogy a frekvenciadíjakban a mobilszolgálati és az egyéb felhasználások közt fennálló díjfizetési aránytalanság hogyan csökkenthető, illetve, hogy milyen díjstruktúra szolgálja legjobban a további fejlődést. A HÉT támogatja a másodlagos spektrumkereskedelem jogszabályi alapjainak a megteremtését. A HÉT messzemenően egyetért azzal a megállapítással, hogy növelni kell a spektrumforrások hatékony felhasználását az állam saját használata során. Ez egy olyan kérdés, ami ez idáig nem került fókuszba, holott kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez által a polgári célra rendelkezésre álló spektrum erőforrások minden bizonnyal nőni fognak. A piaci szereplőket elsősorban a piaci verseny ösztönzi a spektrum leghatékonyabb felhasználásában, ennek kiemelkedő példája a 900 MHz-es kiosztott spektrumblokkok világviszonylatban is kiemelkedően hatékony felhasználása Átfogó hírközlés-szabályozási reform Az intézkedési lehetőség kapcsán javasoljuk az átfogalmazást: az elektronikus hírközlés szabályozása már jelenleg is EU konform, ezért annak elérése nem lehet cél, csak a változások átvezetése. Javasoljuk pontosítani az immár lehetőség lesz az internethasználat korlátozásának felülvizsgálatára. gondolatot, jelen formájában nem világos mit jelenthet, amennyiben a hálózatsemlegességre utal, annak ez egy téves és marginális megfogalmazása Hatékony és fenntartható verseny elősegítése Nem tartjuk megalapozottnak a célok között meghatározott minden háztartásra vonatkozóan elérni kívánt legalább 6 (mobil vagy vezetékes) szolgáltató jelenlétére vonatkozó elvárást. Az infrastruktúra alapú versenyt melyet az EU, illetve a hazai szabályozás is célként tűzött ki figyelembe véve, hat saját hálózattal rendelkező szolgáltató egyidejű jelenlétét háztartási szinten - a hazai viszonyokat figyelembe véve irreális elvárás, hiszen méretgazdaságos iparágról lévén szó, az egyáltalán nem hatékony és üzletileg nem kifizetődő. Amennyiben a 6
7 hat szolgáltató együttes jelenléte alatt, nemcsak a saját infrastruktúrával rendelkező szolgáltatókat, hanem a szolgáltatás-alapú verseny keretében, a nagykereskedelmi szolgáltatásra építve megjelenő szolgáltatókat értjük, úgy, a célkitűzés akkor sem reális, mert, egyrészt nem jelent racionális döntést a piaci szereplők részéről, másrészt, az amúgy is labilis helyzetben lévő szolgáltatók helyzete (különösen a saját infrastruktúrával nem rendelkező, szolgáltatásalapon versenyző vállalatok vonatkozásában), a válságadó következtében, várhatóan jelentős mértékben továbbromlik az elkövetkező években. Az ISP-kre vonatkozóan helyes a Vitairat azon megállapítása, hogy az élesedő infrastruktúra alapú verseny miatt az ISP-k egyre kevésbé képesek TV szolgáltatások híján versenyképes ajánlatot kínálni. A szolgáltatásalapú versenyben résztvevő független Internet-szolgáltatók versenyben való részvételének, versenyképességének részletesebb vizsgálatát a HÉT is fontosnak tartja. Az ISP üzleti modellek kapcsán fontos azonban felhívnunk a figyelmet arra, hogy a válságadó jelenlegi formájában a szolgáltatók egymásnak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásait gyakorlatilag kétszer, bizonyos esetekben háromszor adóztatja meg és ezzel ezeket az üzleti modelleket gyakorlatilag ellehetetleníti. A regionális árszintek eltérésére vonatkozó intézkedési terv, véleményünk szerint, a piaci mechanizmusba való túlzott beavatkozást jelenti. A verseny-intenzív területeken tapasztalható kedvezőbb csomag árak nem a kevésbé verseny-intenzív régiókban tapasztalható kínálat rovására alakultak ki, hanem kifejezetten ez előbbi környezetben kialakult versenyhelyzetnek köszönhetően. Sok esetben az árkülönbség nem egyetlen, piaci erőfölénnyel rendelkező szolgáltató díjaihoz kapcsolódik, hanem a helyi, versenyző szolgáltató olyan helyzetéhez, amelyben az az árszint különbségeket alkalmazni tudja Az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb, hatékonyabb működése A Vitairat ezen részének értéke, hogy összefoglalja, milyen irányt kíván adni a kormányzati informatikának, illetve milyen e-közigazgatási szolgáltatásokkal kívánja fejleszteni a hazai információs társadalmat a hatékony állam és a bürokrácia csökkentése érdekében. Legnagyobb hiányossága ennek a résznek is az elnagyoltsága, illetve az időzítésre és a forrásokra vonatkozó részletek teljes hiánya. Az olcsóbb állam koncepciójának a HÉT álláspontja szerint indokolt kiterjednie az iparágat felügyelő és szabályozó állami intézményekre is. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy miközben az ágazatot jelentős mértékű válságadó, illetve egy átmeneti időszakot követően új szabályozás terheli, illetve fogja terhelni, addig a szintén a szektorhoz tartozó állami intézmények költségeinek hasonló mértékű és tartós csökkentéséről nem esik szó a Digitális Magyarország programjában. A hazai szabályozási környezetet kiszámíthatóvá, a hatósági szerepköröket pedig egyértelművé kell tenni. A kormányzati informatika IT részének centralizálása indokolt, ugyanakkor a kitűzött cél hatékony elérését nem szolgálná egy centralizált infrastruktúra létrehozása. A jelenlegi iparági szereplők ma is rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával és hasznosítható szabad kapacitásokkal (pl. server hosting), amelyek a kormányzati informatikai célokra is igénybe vehetőek. 7
8 A Vitairatban is említett versenyeztetési követelményt szükséges minden esetben következetesen alkalmazni, továbbá a minőség követelményét megjeleníteni! Szükséges olyan feladatokra is kitérni, amelyek megoldása növelik a hatékonyságot: ilyen például a segélyhívó rendszerek összehangolása. (A segélyhívásokat fogadó szervezetek rendszereiket önállóan a többi szervezetet kizárva fejlesztik, a segélyhívást fogadó és a kapcsolódó, eseményre reagáló, intézkedést foganatosító szervezetek információs rendszer szintjén történő integrációja nincs kiépítve.) Javasoljuk az állam által ingyenesen nyújtott és az ezekre ráépülő értéknövelt szolgáltatások körének meghatározását, illetve annak megállapítását, hogy indokolt az e-közigazgatási szolgáltatások körének folyamatos bővítése. Szakmai konzultáció lenne indokolt az IT szabályrendszer megfogalmazása és kötelezővé tétele előtt. Javasoljuk a nemzetközi tapasztalati eredmények, tendenciák alapján meghatározni az erre vonatkozó standardokat. A tervezésbe szükséges bevonni az érintett piaci szereplőket legalább véleményezési szinten. Az államigazgatási folyamatok korszerűsítésére vonatkozóan a Vitairat első lépésként a szabályozási környezet átalakításának szándékát fogalmazza meg, majd ezt követően a folyamtok IT nyelvre való lefordítását (annak okán, hogy az eljárásokat ne konzerválják az IT eszközök). Véleményünk szerint e kettőnek párhuzamosan kell végbemennie, hiszen adott esetben a szabályozás konzerválhatja a folyamatokat, gátat vetve a technikai fejlődésnek (m-közigazgatás, t-közigazgatás). A kormányzati szektort érintő centralizáció, kiadás-racionalizálás lényegesen csökkenti a piaci szereplők üzleti lehetőségeit, ezért javasoljuk, hogy nyíljon nagyobb tér az egyéb IT által megtámogatott területeken. A Vitairat csak az e-egészségügyet emeli ki, de hasonló jelentőségű a közlekedés, energia, mezőgazdaság, környezetvédelem. A Vitairat témái között a következők nem szerepelnek, de, jelentőségüknél fogva javasoljuk beemelni: Innovatív Unió Az innováció és K+F tevékenységek esetében javasoljuk az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezésének, az Innovatív Uniónak az intézkedéseit, elvárásait, ajánlásait is figyelembe venni (innovációs beszerzési piac, szociális innováció, innovációs tevékenységek összpontosítása, stb.). A HÉT kész a fentiekben vázoltakra vonatkozó részletes munkaanyag bemutatására, ezért kéri, hogy biztosítsák ehhez újabb személyes, szakmai szintű egyeztetés lehetőségét. Budapest, november Bölcskei Imre a HÉT elnöke 8
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november Szükségesnek tartjuk, hogy egyértelmű szabályozást nyerjen a hatályos jogrenden
RészletesebbenA Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) vezetői összefoglalója
A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) vezetői összefoglalója 2014 1 Vezetői összefoglaló 2015. szeptember 2-i levelében dr. Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
RészletesebbenDr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Budapest. Tisztelt Államtitkár Úr!
Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Tárgy: Semmelweis Terv véleményezése Tisztelt Államtitkár Úr! A Közigazgatásfejlesztési Társaság üdvözli a
Részletesebben2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenGazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenMágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre
A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén
RészletesebbenMANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN
MANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN Tartalomjegyzék I. Az Új Széchenyi Terv fejlesztési irányai (16. o.)... 3 II. Az Új Széchenyi Terv Programjai...
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
Részletesebben9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és
RészletesebbenKutatási infrastruktúrák Magyarországon
2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenVáltozó, alakuló (mobil) szakma. Partneri kapcsolatokra épített szakma.
képzők képzése felsőfokon 71 Balogh Andrásné A KÉPZŐK KÉPZÉSÉNEK DIMENZIÓI Az Egyesült Államokban ma úgy tartják, hogy a dolgozók többsége élete során átlagosan hét különböző, egymástól eléggé távol eső
RészletesebbenMiniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére
Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)
RészletesebbenAz audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény
Gellén Klára Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja és az 1996. évi I. törvény Budapest, 2009. december, 43. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88287-8-1 Kiadja az Alkalmazott
Részletesebbenféltíz Közösségi szenvedélyek, szenvedélyes közösségek 2006. május 29-30. Balatonkenese Szekció-előadások Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF)...
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenSZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT
SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT AZ EGYÜTT MÉDIAPOLITIKAI JAVASLATAI E javaslatcsomag az Együtt szakpolitikai sorozatának a részét képezi. Részben a Váradi András Alapítványban, részben az Együtt
RészletesebbenDesigner Drogok Prevenciós Program Tervezet
Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Problémafelvetés, beavatkozási területek: Magyarországon jelenleg a fiatalok jelentős része találkozik különböző tudatmódosító szerekkel. Ezek fogyasztása, illetve
RészletesebbenICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenEURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. október 22. (OR. en) 2007/0248 (COD) PE-CONS 3674/09 TELECOM 136 MI 247 COMPET 322 DATAPROTECT 43 CONSOM 133 CODEC 855 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenMEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MEZŐCSÁT VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenMiskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia
Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség
RészletesebbenV. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása
Az V. Állami Számvevőszék fejezet költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 2 Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009- ben is a jóváhagyott az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki
RészletesebbenA korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése
A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,
RészletesebbenKönyvtár ostanár ok Egyesülete 1088 Budapest, Múzeum u. 7. http://www.ktep.hu
A KTE ajánlása fenntartóknak az iskolai könyvtárak szolgáltatásairól, gyűjteményéről és eszközparkjáról, a könyvtárostanárok alkalmazásáról a közoktatási intézmények átszervezése és/vagy többcélú intézmények
RészletesebbenA titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések
A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez Kódszám: KMOP-5.1.1/D2-13 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...
RészletesebbenCSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG
CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére
1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenMágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja
Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2007-2010. évre 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mágocs Nagyközség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program
RészletesebbenCsaládsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka
Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai
RészletesebbenAz új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon
- 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal
RészletesebbenTransparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOG Ú VÁROS ALJEGYZŐJÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:xii321-16/2014. Előadó: dr. Komán Agnes Mell. : beszámoló Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-803 Telefax:
Részletesebbenaz Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenTelemedicina a mai magyar egészségügyben. Hol tartunk, milyen irányba haladunk, mit tegyünk?
Telemedicina a mai magyar egészségügyben. Hol tartunk, milyen irányba haladunk, mit tegyünk? Az elmúlt években sokan és sok helyen beszéltek a telemedicináról, számos elemzés, javaslat látott napvilágot,
RészletesebbenA SALGÓTARJÁNI SZC BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA
VEZETŐI PÁLYÁZAT A SALGÓTARJÁNI SZC BORBÉLY LAJOS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA Készítette: Képesné Kövessy Margit Salgótarján, 2016.04.14. 1.
RészletesebbenP6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban
P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban Az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i állásfoglalása az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról (2007/2253(INI))
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenBács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált
RészletesebbenA FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008
A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út
RészletesebbenKANCELLÁRIA HÍRLEVÉL
KANCELLÁRIA HÍRLEVÉL 201511 KEDVES EGYETEMI MUNKATÁRSAK! Köszönöm Hírleveleink kapcsán a visszajelzéseket. Sok hasznos, figyelemreméltó és értékes vélemény jutott el hozzám. A kancellári fogadóórámon tapasztaltak
RészletesebbenÚtiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.
Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari
Részletesebbenországgyűlési beszámoló országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről
országgyűlési beszámoló 2013 országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről 2 0 1 3 2 országgyűlési BESZÁMOLÓ 3 4 országgyűlési BESZÁMOLÓ
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat
RészletesebbenElektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány
eegészség Program 27. Projekt Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány Készítette: Szentgáli Ádám (Stubenvoll Bt.) 1.1 Budapest, 2004 szeptember 30 Tartalom I. Az EKNY adatbank,
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenBALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)
BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:
Részletesebben2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag
2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK
RészletesebbenK Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S
T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)
RészletesebbenOKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Részletesebben2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs Az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb végrehajtása felé. Vitairat
2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs Az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb végrehajtása felé Vitairat I. Bevezetés A 2013. évi európai fogyasztóügyi csúcs különös hangsúlyt fektet a fogyasztóügyi jogszabályok
Részletesebbenh a t á r o z a t o t
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-I-FB-50029/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a BUDA-CASH Brókerház Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenFöldgáz nagykereskedelmi modell alternatívák 2015 után Magyarországon
Földgáz nagykereskedelmi modell alternatívák 2015 után Magyarországon A FŐGÁZ Zrt. észrevételei a Nemzetei Fejlesztési Minisztérium által kezdeményezett vitaindító anyaghoz 2012. november 30. Jelen dokumentum
RészletesebbenMinőségirányítási Program. Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 2010.
Minőségirányítási Program Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 2010. I. Fenntartói minőségirányítási program (kivonat) A program célja, hogy megfogalmazza az intézménnyel szembeni elvárásait az egész rendszer
RészletesebbenKÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015
KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási
Részletesebbenalapján fog véleményezni. Megalapozottnak és indokoltnak tartotta az FB a 2006. évi érdekképviseleti jogalkotáshoz fûzõdõ elképzeléseket,
XVIII. ÉVFOLYAM 02. SZÁM 2006. FEBRUÁR Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének lapja Ülést tartott a LOSZ Elnöksége és Felügyelõ Bizottsága Az elmúlt év utolsó hónapjában, december 14-én
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata
Gödöllő Város Önkormányzata 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. (11) fejlesztési elem: A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS, CIKLIKUS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN NEMZETKÖZILEG
RészletesebbenVITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre.
VITNYÉD település Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2015-2019. évre. 1 Bevezetés A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról
OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április
Részletesebben70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése
70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye
RészletesebbenA nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója
NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta 2 Budapest, 2011. szeptember 3 TARTALOMJEGYZÉK The table of
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2011/0092(CNS) 7.2.2012 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció
Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.
RészletesebbenLengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.
Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi
RészletesebbenPápa város integrált településfejlesztési stratégiája
Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája 2016 március Készült: Pápa Város Önkormányzata megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében 2015-ben készült és 2015 októberében
RészletesebbenII. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenPLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801
RészletesebbenZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról
RészletesebbenMezőkövesd Város Önkormányzatának 317/2007. (XI.28.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A
Mezőkövesd Város Önkormányzatának 317/2007. (XI.28.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A Jelentés a 2007. október 31-ig lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról 1.) A Képviselő-testület
RészletesebbenAz iskolai könyvtár működési szabályzata
Városligeti Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1146. Budapest, Hermina út 9-15. Az iskolai könyvtár működési szabályzata Az SZMSZ 1. melléklete Bevezetése: 2013. március 27. Vizi Andrea
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
RészletesebbenÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály
ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenVII-B-004/761-4 /2013
VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK HÍROLDAL ÉRDEKVÉDELEM
TARTALOMJEGYZÉK ÉRDEKVÉDELEM Valódi áttörés az érdekérvényesítésben Végre elértük! 4 A NiT Hungary érdekérvényesítõ tevékenysége az autóbuszos vállalkozásokért 10 HÍROLDAL A Shell üzemeltetheti tovább
Részletesebben