AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA"

Átírás

1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Lehetőségek, hozzáférés, közösségvállalás: úton a XXI. századi Európa új szociális jövőképének kialakítása felé HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Változó szociális viszonyok Európa életlehetőségeken alapuló szociális jövőképe: a jólét elősegítése a lehetőségek, a hozzáférés és a közösségvállalás útján Legfontosabb cselekvési területek Az Európai Unió szerepe A következő lépések HU 2 HU

3 1. BEVEZETÉS Hogyan lehet az európai polgárok jólétét, életminőségét és közös értékrendszerét a leginkább elősegíteni a mai világban? E kérdés áll a Bizottság Polgárközpontú Programja 1, csakúgy, mint a kulcsfontosságú uniós eszközök, így például az egységes piac, a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia és a fenntartható fejlődést célzó stratégia középpontjában. Mindezen szakpolitikáknak az európai szociális viszonyok alapos megértésére kell épülniük, és azokkal lépést kell tartaniuk. Mely szociális viszonyokról van szó? Az európai társadalmak gyorsan változnak: az európaiak egyre hosszabb életűek, a családmodellek korábban nem tapasztalt változását élik meg, javul a nemek közötti egyenlőség, alkalmazkodni kell a migráció és a sokszínűség új formáihoz. A globalizáció, a technológiai fejlődés és a gazdasági fejlemények mind kihatnak arra, hogyan élünk és dolgozunk: új munkalehetőségeket teremtenek, új készségeket igényelnek és fokozott ütemű változással járnak. A mindezzel járó előnyök és veszélyek nem egyenlően oszlanak meg, és a népesség egyes részei számára nehézségeket okoz az alkalmazkodás, és a munkanélküliség és a kirekesztődés veszélye fenyegeti őket. Maga az Unió is megváltozott: Lakossága immár 500 millióra duzzadt és sokszínűbbé vált; az új tagállamok csatlakozásával még többen élvezhetik a béke, a szabadság és a jólét előnyeit az EU-n belül és a szomszédos országokban is. E fejlemények új lehetőségeket biztosítanak a szabad választásra, az egészségesebb és hosszabb életre, jobb életkörülményekre és az innovatívabb és nyitottabb társadalomra. Ugyanakkor a társadalomra új veszélyek is leselkednek, amelyek leszűkíthetik az életlehetőségeket és fokozhatják a bizonytalanság, elszigeteltség, igazságtalanság és egyenlőtlenség érzetét. Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy Európának kiemelkedőbb szerepet kell játszania polgárai jólétének elősegítésében a globalizáció összefüggésében, segítenie kell őket a változásokra való felkészülésükben, továbbá a nemzetközi színtéren támogatnia kell az európai értékeket. A Bizottság azért, hogy a fenti aggodalmakra és elvárásokra megfelelő választ tudjon adni széleskörű konzultációt indított az Unióban folyó társadalmi változásokról. A Bizottság az Európai Szakpolitikai Tanácsadó Iroda (a továbbiakban: BEPA) vitaanyagára és egy Eurobarométer-felmérés eredményére 2 alapozva vitát kezdeményezett az érintett szereplők, a tagállamok és az uniós intézmények 3 körében, továbbá konzultációt indított a világhálón, hogyan összegyűjtse az európai társadalmi viszonyokról szóló nézeteket. E közlemény célja az európai szociális viszonyokról folyamatban lévő konzultáció elmélyítése azáltal, hogy a vitát az elemzésen túlmutatva a megoldások megtalálása felé tereli. Az e jövőképre érkező reakciókat felhasználják majd a megújult szociális menetrend kidolgozásakor, amelyet a Bizottság 2008 közepén fog előterjeszteni. 1 COM(2006) 211., május A dokumentumokat lásd a következő címen: 3 Lásd például a Európai Parlament november 17-i jelentését (A6-400/07) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság január 18-i véleményét (2007/C 93/11), valamint az Európai Bizottság dublini, párizsi és budapesti képviseletének tevékenységét. HU 3 HU

4 2. VÁLTOZÓ SZOCIÁLIS VISZONYOK A világ egészéhez mérve az európai társadalmak gazdagnak tekinthetőek, és az európaiak boldognak és életükkel elégedettnek vallják magukat. Mégis, amikor a jövőről kérdezzük őket, aggodalmuknak és nyugtalanságuknak adnak hangot, különösen az eljövendő nemzedékkel összefüggésben. Miért? Természetesen egyénenként, országonként és régiónként igencsak eltérően érzékeljük a valóságot. Az azonban minden tagállamra egyaránt igaz, hogy gyors és mélyreható változások mennek végbe bennük. 4 A társadalomban A születéskor várható élettartam kiugróan javult az európai társadalmakban: A férfiak esetén az 1900-as 43,5 évről 2000-re 75,5 évre emelkedett, míg a 2050-re becsült adat 82 év; a nőké 46-ról 81,4 évre emelkedett, a becsült adat pedig 87,4 év. A hatvanévi békének, az orvostudomány fejlődésének, a jobb élet- és munkakörülményeknek köszönhetően mind több európai élvez hosszabb és tevékenyebb nyugdíjas éveket. Ez messzemenő hatást gyakorol a jóléti rendszerekre: az ehhez kapcsolódó költségek 2030-ra várhatóan elérik a GDP 2,5 %-át, 2050-re pedig a 4,3 %-át. Ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a várhatóan egészségesen eltöltött élettartam meglehetős eltéréseket mutat az egyes jövedelmi szintek és a régiók szerint. A születések száma csökken, de kimutatható, hogy a gyermek iránti vágy gyakran kielégítetlen marad. Ez több tényező bonyolult kölcsönhatásának tudható be, köztük a szülői feladatok egyenlőtlen elosztásának, a nem megfelelő gyermekgondozási létesítményeknek, a lakáshelyzetnek és a kevéssé családbarát munkaszervezésnek. A fenti demográfiai tendenciák következtében várhatóan fokozódni fognak a szociális kockázatok, például az időskori másokra utaltság és a társadalmi elszigetelődés. Jelenleg a 70 évesnél idősebb népesség 28 %-a él egyedül. A 75 évnél idősebb emberek kétharmada szorul nem hivatalos keretben gondozásra, amelyet többségében a közvetlen családtagok, jellemzően nők nyújtanak. Minden hatodik ember szegénységben él; különösen az idős nőket rövidebb szakmai életútjuk következtében sújtja az alacsony nyugdíjak problémája. Fönnáll a fiatalabb és az idősebb nemzedék közötti szakadék megjelenésének veszélye a jövedelmek, a munkahelyek biztonsága, a lakáslehetőségek és az idősödéssel járó anyagi terhek megosztása szempontjából. A fiatal nemzedék életcéljai és az esetlegesen beszűkült lehetőségek közötti különbség a generációs törés veszélyével fenyeget. A változó családmodellek, például a válások, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a tágabb családdal ápolt kapcsolatok meglazulása a munka és magánélet egyensúlyával és a gondozási feladatokkal kapcsolatban új kérdéseket vetnek fel. Az egyszülős háztartásokat jobban fenyegeti a munkanélküliség veszélye. Ugyan előrelépés történt a nemek közötti egyenlőség irányában; ám az még korántsem tekinthető megvalósítottnak mind a 27 tagállamban. A nők továbbra sincsenek jelen kellő 4 A BEPA által elkészített dokumentum részletes áttekintést ad a folyamatban lévő társadalmi tendenciákról. További tények és adatok találhatók a szociális helyzetről készült 2007-es bizottsági jelentésben. HU 4 HU

5 arányban a munkaerőpiacon, a gazdasági és politikai döntéshozatali pozíciókban, és továbbra is átlagosan 15 %-os a nők és férfiak fizetése közötti eltérés. Még mindig élnek a nemi sztereotípiák. A jövedelmek és a lehetőségek terén különbségek tapasztalhatók az egyes régiók, a városi és vidéki területek, valamint a tagállamok között. Több mint százmillió ember él napi legfeljebb 22 eurónak megfelelő összegből. A gyermekszegénység aránya továbbra is nagy, egyes tagállamokban pedig emelkedőben van. Ezeket a gyermekeket későbbi életük során sokkal inkább fenyegeti a kirekesztődés és a szegénység veszélye. A migráció próbára teszi a tagállamok beilleszkedéssel kapcsolatos stratégiáinak a hatékonyságát, különösen a nagyobb európai városokban és a határvidékeken. A gazdaságban Ugyan a foglalkoztatás aránya növekedőben van, és Európában 2006-ban 3,5 millió új munkahely jött létre; a munkanélküliség továbbra is nagy Európa sok részén. A demográfiai fejlemények tovább fokozzák a képzettség és foglalkoztatottság függvényében a lehetőségek beszűkülésének veszélyét. Növekedőben vagy ugyan a munkaerőpiacról való kilépés átlagéletkora, azonban az 55 és 64 év közötti korosztályban a férfiak 47 és a nők 65 %-a már kikerült a munkaerőpiacról. A munkával töltött életet gyökeresen átalakítja a technológiai fejlődés, a változó gazdasági igények és a szolgáltatóipar növekedésének együttes hatása. A munkaerőnek meg kell birkóznia azzal, hogy a változás üteme felgyorsult: mind a készségek elsajátítása, mind az új üzleti modellekhez való alkalmazkodás és a változó fogyasztói preferenciákhoz való igazodás terén. Másfelől viszont az informatikai technológiák alkalmazásának, az egyre jelentősebbé váló rugalmas munkaszervezésnek és távmunkának köszönhetően rugalmasabb foglalkoztatási formák állnak rendelkezésre. A munkaidő-beosztás és a munkakörülmények egyre többfélévé és szabálytalanabbá válnak, megszűnik az egész életen át ugyanazon munkahelyen maradás életút-modelljének lehetősége, új szerződésfajták jelennek meg, terjed a részmunkaidő, növekszik a földrajzi mobilitás, és több változás következik be az életút során mind a munkakör, mind a munkavállaló jogállása terén. Mindez fokozza a munkaerőpiac polarizációjának veszélyét: nő a bérezések közötti különbség, és az alacsony képzettségű munkavállalók rossz minőségű munkahelyeken rekednek meg,az előrelépés csekély reményével. A tudásalapú társadalomban a humántőke, a képzettség és a készségek még alapvetőbb szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a beilleszkedés erősítésében. Azonban az iskolás gyermekek egyötöde nem tanul meg alapszinten sem írni és olvasni, sem számolni, továbbá hatmillió fiatal hagyja el az iskolát anélkül, hogy képesítést szerezne. Mindez kételyeket ébreszt az európai oktatás és képzés rendszerének minőségével és hatékonyságával szemben. A fiatalok különösen az iskolából korán kikerülők nehezen tudnak a munkaerőpiacra bejutni a képzetlen munkaerőt igénylő munkahelyek kisebb száma és az élethosszig tartó tanuláshoz való nagyon egyenlőtlen hozzáférés következtében. HU 5 HU

6 Az életstílus és az értékrend terén A hagyományos, például a családhoz, társadalmi csoporthoz vagy valláshoz kapcsoló kötelékek meglazulóban vannak. Individuális értékrendek vannak kialakulóban, és a kultúra sokrétűvé válik inkább az egyén és a fogyasztó kerül a figyelem középpontjába, semmint a társadalom egésze, és ez új, a toleranciával és a másik iránti tisztelettel kapcsolatos kérdéseket vet fel. Ezzel párhuzamosan a szolidaritás új formái vannak megjelenőben, többek között a szabadidős és kulturális tevékenységekkel összefüggésben. Csökken a politikában való részvétel hagyományos formáinak tulajdonított jelentőség, és gyakran alacsony a közintézményekbe vetett bizalom. Ugyanakkor megvan az igény a polgári szerepvállalás új, rugalmasabb formái iránt, illetve a vágy a jövő formálására. A globalizáció révén bővültek a sokféleséggel való találkozás alkalmai, ami kíváncsiságot ébreszt, és gazdagítólag hat a társadalmakra. Ugyanakkor a globalizáció aggodalmat is kelt a kulturális sokféleséggel és a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatban, valamint felmerül a kétely azt illetően, hogy Európa képes-e saját közös értékeiért kiállni. Új társadalmi problémák jelentkeznek, például a stressz és a depresszió, a kóros elhízottság, a környezettel összefüggő betegségek és a mozgáshiányos életmód. Ezek a társadalmi elszigeteltség, a lelki betegségek, a kábítószer- és alkoholfogyasztás, a bűnözés és a bizonytalanság érzése hagyományos problémáihoz társulnak. Az információtechnikai forradalom és az új kommunikációs eszközök a párbeszéd és a polgári szerepvállalás új formáit hívták életre. Ugyanakkor fönnáll a veszély, hogy kommunikációs szakadék nyílik az egyes közösségek és nemzedékek között, amelyek nem, avagy már nem állnak egymással kapcsolatban. Továbbá kimutatható a digitális szakadék megléte: a kevéssé képzett, idősebb és gazdasági értelemben inaktív polgárok nehézségekkel küzdenek az új technológiák alkalmazása terén. Az Európa számos részén fennálló gazdagság alapját képező termelési és fogyasztási minták kihatnak egyebek között az éghajlatváltozásra, és fokozott nyomást gyakorolnak a természeti erőforrásokra is. A jelenlegi életformák káros hatásainak megfordításához változtatni kell a viselkedésmódon, és ennek jelentős lesz a társadalmi vonzata. A technológiai fejlődés etikai kérdéseket is felvet, így például az orvosi ellátással, a génterápiával, az őssejtekkel stb. összefüggésben. A mai jóléti államok a folyamatban lévő számos reform ellenére nem mindig készek igazán ezekhez a jórészt új kihívásokhoz igazodni. 3. EURÓPA ÉLETLEHETŐSÉGEKEN ALAPULÓ SZOCIÁLIS JÖVŐKÉPE: A JÓLÉT ELŐSEGÍTÉSE A LEHETŐSÉGEK, A HOZZÁFÉRÉS ÉS A KÖZÖSSÉGVÁLLALÁS ÚTJÁN Az Unióban új szociális jövőkép van megjelenőben arról, hogyan lehet a jólétet a leginkább elősegíteni a mai kor kihívásai közepette. Ezen új megközelítés középpontjában a lehetőségek, a hozzáférés és a szolidaritás áll: HU 6 HU

7 Lehetőségek az élet jó indítására, arra, hogy az egyén megvalósítsa a benne rejlő lehetőségeket és a lehető leginkább hasznára tudja fordítani a nyitott és korszerű Európában kínálkozó lehetőségeket. Hozzáférés új és hatékonyabb módszerek a megfelelő oktatáshoz való hozzáférés, a munkaerőpiacon való előrejutás, a minőségi egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelemhez való hozzáférés, valamint a kultúrában és a társadalomban való részvétel érdekében. Közösségvállalás a társadalmi kohézió és a társadalmi fönntarthatóság elősegítése, és annak biztosítása, hogy senki ne maradjon magára. E jövőkép azt a mindinkább elfogadott nézetet tükrözi, hogy bár a társadalom nem tud egyenlő végeredményeket biztosítani polgárai számára mind elszántabban kell törekedni az esélyegyenlőség elősegítésére. Nincs univerzális, egész Európára alkalmazható megoldás, azonban a kihívások közösek, valamint közös az a szükséglet is, hogy cselekedni kell. A fő célkitűzés az, hogy megvalósuljon az élettel kapcsolatos lehetőségek szélesebb körű elosztása annak érdekében, hogy az Unióban mindenki hozzáférjen az erőforrásokhoz, a szolgáltatásokhoz, a feltételekhez és a képességekhez, és ezáltal az elméletben létező esélyegyenlőség és az aktív polgári szerepvállalás tényleges valósággá váljék. Ez a társadalmi igazságosság és a társadalmi kohézió kérdése. A gazdasági és technológiai változás győztesei és vesztesei közötti szakadék az egyenlőtlenség újabb formáihoz vezethet, amelyekben továbbra is fennáll a szegénység veszélye, és a kirekesztődés új formái alakulnak ki. Olyan korszerű és összetartó társadalomra van szükség, amelyben mindenki teljes értékű szerepet játszhat, és élete egyes szakaszai során újabb és újabb társadalmi felemelkedési lehetőségekhez jut. Gazdasági szempontból nincs más választás. A gazdasági növekedés fönntartása, a munkaerőpiaci részvétel, az életszínvonal és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem szempontjából alapvetően fontos a jól működő, önmagában bízó és lendületes társadalom, amely befektetéseket eszközöl a humántőkéjébe és megteremti a lehetőséget az egyének számára, hogy életük során mindvégig előrébb léphessenek. Megtérülő pénzügyi befektetés is ez egyben: ha a társadalmi problémákat a forrásuknál kezelik, akkor kisebb lesz annak az esélye, hogy a jóléti állam lesz majd kénytelen megfizetni a társadalom rendellenes működésének és a gazdasági lehetőségek hiányának az árát. Politikai kötelezettség is ez. A bizalom kiépítése alapvetően fontos az előrelépéshez, a korszerűsítéshez és a változtatásra való nyitottsághoz. 4. LEGFONTOSABB CSELEKVÉSI TERÜLETEK Ennek a lehetőségeken, a hozzáférésen és a szolidaritáson alapuló menetrendnek a megvalósításához befektetésekre van szükség azaz megújult elkötelezettségre Európa teljes humán potenciáljának kihasználásra, illetve az életlehetőségek szélesítésére mindenki számára: Befektetés az ifjúságba: Az új társadalmi változások ifjúságra gyakorolt hatása igen jelentős. Bizonyított tény, hogy az egyéni életkilátások gyakran már a gyermek HU 7 HU

8 iskoláskorba kerülésekor eldőlnek, és az esélyeket illetően a családi háttér és a közvetlen környezet kulcsszerepet játszik. Az alapvető kognitív, számolási és olvasási készségek megszerzésére már a kora gyermekkorban sor kerül. A tanulni tanulás képessége, a felsőfokú tanulmányok iránti igény, a polgári szerepvállaláshoz való hozzáállás, az egészséges étrend és életmód választása fiatal korban alakul ki. A fiatalok jó közérzetének javításához, illetve annak érdekében, hogy erősödjék bennük az ígéretes indulást biztosító képesség, újító jellegű megközelítésekre van szükség. Különös erőfeszítéseket kell tenni a gyermekgondozási létesítmények és a kisgyermekek számára szolgáló oktatási intézmények fejlesztésére, az iskolai tantervek megfelelő kiigazítására, a túl korai iskolaelhagyás csökkentésére, valamint mindazon nehézségek megoldására, amelyekkel a fiataloknak a munkaerőpiacon, illetve lakhatási és finanszírozási problémáik tekintetében kell szembenézniük. Egyre inkább növekszik annak elismerése, hogy a gyermekkor és az ifjúság érdekében történő befektetés döntő fontosságú a későbbi életkilátások javítása szempontjából. Ez a befektetés egy életre szól befektetés a jövőbe. Befektetés a kielégítő karrierbe: Jelenleg és a jövőben is jellemző, hogy mindenki munkával töltött életében számos átmenet következik be, így az iskola és a munkahely, a különböző állások és státuszok, az álláskeresés és a képzés, a karrier szüneteltetése és a gondozási időszak, az aktív munkaviszony és a nyugdíj közötti átmenet. Fennáll a polarizáció veszélye azok között, akik e nehézségeken sikeresen túljutnak, szemben azokkal, akik erre képtelenek. Olyan életcikluson alapuló megközelítésre van szükség, amelyben a munkaerőpiacok rugalmasabbak, illetve azok megfelelő ösztönzőket és korlátokat szolgáltatnak a munkavállalók és a vállalkozások számára, hogy ily módon ezek képesek legyenek a változásokhoz sikeresen alkalmazkodni és a változatosabb aktív életkort a saját hasznukra fordítani. A biztonság és a rugalmasság kölcsönösen erősítheti és kiegészítheti egymást ( rugalmas biztonság ), minek köszönhetően a pályakezdő jobban felvértezve léphet be az aktív életbe, ott könnyebben boldogul és hosszabb ideig marad, mivel az egész pályája során rugalmas átmenetek és könnyen áthidalható akadályok kísérik. Jelenleg a politikában és a szemléletmódban gyökeres változás tapasztalható: egyre inkább a háttérbe szorul a korai nyugdíjba vonulással járó élethosszig tartó állásra való törekvés, az élethosszig tartó munkaképesség szemlélete javára, amely az aktív nyugdíjas évekre különféle stratégiákat kínál, melyeknek lényegét a hangsúlyosabb és könnyebben hozzáférhető élethosszig tartó tanulás lehetősége, a rugalmas munkarend, a biztonságos és innovatív munkafeltételek, illetve a korszerű és hatékony szociális védelmi mechanizmusok adják. E megközelítésnek köszönhetően növekszik azoknak a száma, akik számára a munka vonzó és az aktív életük tovább tart, így egyrészt megvalósíthatják életcéljaikat, másrészt hatékonyabb teljesítményt nyújtanak. Befektetés a hosszabb és egészségesebb életbe: Egyre nyilvánvalóbbak az idősödő társadalom következményei, és az új egészségügyi és szociális kockázatok jelentős kihatással vannak a szociális védelmi rendszerekre. Azonban a demográfiai változás egyben új lehetőségeket is kínál az innovatív szolgáltatások, termékek és technológiák elterjedése számára, például az idősgondozás tekintetében, ami a növekedés és a munkahelyteremtés egyik lényeges forrása lehet. Az életciklus szempontjából az idősödés szociális és pénzügyi következményei szükségessé teszik a nemzedékek közötti felelősségvállalás, illetve a kapcsolódó költségek nemzedékek közötti megosztásának alapos átgondolását. Európának messzemenően ki kellene használnia a jelenlegi jó gazdasági helyzet nyújtotta egyedülálló lehetőséget a tartós reformok bevezetésére. HU 8 HU

9 Befektetés a nemek közötti egyenlőségbe: Ma még számos akadály hátráltatja a nők aktív szerepvállalását a munkában és a társadalomban, és további kockázatot jelent, hogy a társadalom elidősödésével járó ápolási feladatok túlzott arányban rájuk hárulhatnak. Európa számára lényeges, hogy a törekvéseit folytatva felhagyjon a férfi családfenntartó - modellre épülő szociális és adópolitikájával, és áttérjen az egyedi jogokat és a kétkeresős családot amelynek mindkét tagja kereső munkaviszonnyal rendelkezik, és képes a szakmai, magán- és családi élete megfelelő összehangolására támogató modellre. A nemek közötti kereseti különbségek felszámolása, a munkavállalást ösztönző adórendszerek kidolgozása, a megfizethető és elérhető gyermek- és idősgondozási formák megvalósítása, a munkahelyeken az egész élet során rugalmasabb szabadságolási rendet biztosító családbarát körülmények kialakítása e tekintetben lényeges prioritásokat képeznek. Ezen intézkedések egyúttal hozzájárulnak ahhoz is, hogy több munkavállaló maradjon tartósan az aktív életben, illetve csökkenjen a szegénység kockázata. Befektetés az aktív integrációba és a megkülönböztetés tilalmába: A mai társadalmakban az életkilátások nem egyenlőek. A tényleges és egyenlő munkavállalási esélyek, az élethosszig tartó tanulás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások számottevően különböznek az Európai Unión belül, és az európai lakosság jelentős része ismeri a szegénység és a társadalmi kirekesztettség problémáját, illetve komoly nehézségeket okoz a lakosság számára, hogy méltó életkörülményeket teremtsen magának vagy álláshoz jusson. Minden eset különbözik egymástól: a probléma megoldásához az adott esethez igazodó intézkedéscsomagra van szükség, amely összeköti a méltóságteljes élethez elégséges szintű jövedelemtámogatást a munkaerőpiacra lépés lehetőségével, foglalkoztatási lehetőségeken vagy szakképzésen keresztül, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosításával. Ezenfelül mintegy 44,6 millió év közötti személy azaz az EU aktív életkorban lévő lakosságának 16 %-a állítja magáról, hogy tartós egészségügyi problémával vagy fogyatékossággal küzd. Közülük sokan lennének hajlandóak és képesek arra, hogy megfelelő körülmények biztosítása esetén munkát vállaljanak. A fogyatékosságon, életkoron, valláson, fajon, etnikai származáson vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tiltott, mégis sokak számára hátrányt jelent az életkilátásaikat tekintve. A lakosság elidősödése és a csaknem öt generáció együttélésének lehetősége, a preferenciák egyedivé válása és az egyre változatosabb migrációs hullámok által a társadalmaink nyitottabbá, sokszínűbbé és összetettebbé válnak. A sokszínűség elfogadása, a leghátrányosabb helyzetűek aktív integrációja, az egyenlőség elősegítése és a megkülönböztetés felszámolása lényeges prioritásokat jelent az európaiak számára a személyes szabadság és az erősödés útján. Befektetés a mobilitásba és a sikeres beilleszkedésbe: Az európaiak mobilitása növekszik a mai európai ifjúság mozgékonyabb az előző nemzedékeknél, és az unión belüli mobilitás az állampolgárok alapjogai közé tartozik, hiszen az EU-n belüli szabad mozgás az integráltabb gazdaság egyik elfogadott sajátossága. Ezenfelül sokan úgy látják, tartós migrációs hullámokra van szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen megfelelni a munkaképes korú lakosság elöregedése és csökkenése okozta kihívásoknak. E hullámok valószínűleg mozgalmasabbak lesznek a hagyományos migrációs hullámoknál, és egyre növekedni fog a hazájukat elhagyó, majd oda visszatérő emberek száma. Mindez az európai társadalmak nyitottabbá, sokszínűbbé és összetettebbé válását fogja eredményezni. A migránsok könnyebb beilleszkedésének elősegítésére új, előretekintő megközelítésekre van szükség, amelyek a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek betartásának kétirányú folyamatán alapuló kölcsönös tiszteletre fektetik a hangsúlyt. HU 9 HU

10 Befektetés a polgári szerepvállalásba, a kultúrába és a párbeszédbe: A kultúrához, a sporthoz és a politikai aktivitáshoz hasonló kollektív tevékenységekben való aktív részvétel erősíti az európai közösségek koherenciáját és szolidaritását, így jó eszköze a széttagolódás és az elszigetelődés veszélye elleni küzdelemnek. Az önkéntes munka és a civil mozgalom iránti elkötelezettség szintén kiemelkedő szerepet játszhat a társadalmi kohézió erősítésében. A mai Európában a kulturális cserekapcsolatok olyan élénkek és lendületesek, mint még soha. A megnövekedett szabadidő következtében az új kulturális termékek iránti igény minden korábbinál erősebben jelentkezik. Európa kulturális sokszínűsége a személyes gyarapodás és az egész világra kiterjedő szellemi táplálkozás forrása. Ennek ugyanakkor gazdasági vetülete is van, hiszen a tudásalapú világban az innováció és a kreativitás a gazdasági tevékenységek és a munkavállalás fontos mozgatórugójának számít. E befektetések társadalmaink humán és szociális tőkéjéből merítenek. Erőfeszítéseket kívánnak az egyének, a családok, a helyi közösségek, a szociális és gazdasági intézmények, a nemkormányzati szervezetek és a különböző szintű kormányzati szervezetek részéről egyaránt. Bizonyos esetekben ez a szociális kiadások átirányítását vagy újraelosztását is jelentheti. A kiadásoknak nem csupán az a céljuk, hogy egy társadalmi kudarc következményeit fedezzék. Olyan befektetést jelentenek, amelyet a fenntartható fejlődés szempontjából a szociális és gazdasági megtérülésre vonatkozóan rendelkezésre álló legpontosabb becslésekből kiindulva kell megindokolni. Például a korai életévekbe, az oktatásba és a képzésbe vagy a megelőző egészségügyi ellátásba történő befektetés hozama igen magas és az élet későbbi szakaszában vagy egy nemzedékkel később busás haszonnal jár, nem csupán a magasabb foglalkoztatottság és termelékenység tekintetében, hanem a társadalmi kohézió csökkenéséből adódóan a társadalmainkra háruló hatalmas költségek csökkenése miatt is. Tehát ez a méltányosság és a hatékonyság összeegyeztetésének eszköze. 5. AZ EURÓPAI UNIÓ SZEREPE Mindenekelőtt a tagállamok felelőssége a szükséges politikai lépések megtétele annak érdekében, hogy e jövőképből valóság váljon. Az EU tevékenysége a bizonyított hozzáadott érték függvénye marad, a szubszidiaritás és arányosság követelményeivel összhangban. Ezt várják el a polgárok és általában ez bizonyul a legcélravezetőbbnek. Azonban ez nem zárja ki az EU dinamikusabb szerepvállalását a változások felgyorsításában, valamint a szükséges reformok irányvonalának kijelölését, támogatását és végigkísérését illetően. E szerep szilárd alapokon nyugszik: a közösségi vívmányokon és a közös jogok és értékrend egészén, amelyeket a reformszerződés 2. cikke, illetve az alapjogi charta világosan megfogalmaz: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Ezek az értékek közösek valamennyi tagállamban a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nők és férfiak egyenlősége érvényesülésén alapuló európai társadalmakban. Az Európai Unió ereje nem csupán a közös értékrendben rejlik, hanem a közös cselekvésben is, amelynek során a tagállamok az erejüket egyesítve közösen törekednek az eredmények elérésére. A reformszerződés tartalmaz egy horizontális szociális záradékot is, amely kiemeli az Uniónak a foglalkoztatottságra és szociális védelemre irányuló elkötelezettségét, továbbá megerősíti az Unió politikai, gazdasági és szociális elrendeződése részét képező régiók és szociális partnerek szerepét. A fenti új kihívásoknak csak úgy felelhetünk meg, ha e kollektív HU 10 HU

11 energiát innovatív gazdasági és szociálpolitikai megoldások felé irányítjuk. Ezek a megoldások túlnyomórészt helyi, regionális és nemzeti szinten találhatók meg. Azonban az EU legalább öt területen képes segítséget nyújtani: A cselekvés politikai kereteinek meghatározása: Számos szociálpolitikai területen a tagállamok közötti különböző politikák és gyakorlatok sokszínűsége és a nemzeti intézmények heterogenitása a harmonizáció ellen szól. Mindazonáltal rendkívül erős a közös célok érdekében történő cselekvés iránti szükség és közös szándék. Ezért számos politikai területen így a foglalkoztatottság, a társadalmi befogadás, a szociális védelem, az oktatás, az ifjúság, a kultúra, az egészségügy és a bevándorlók integrációja vonatkozásában az EU közös célkitűzéseket fogalmazott meg, külön menetrenddel, jelentéstételi mechanizmusokkal és mutatókkal, melyek az előrehaladás nyomonkövetését és a bevált gyakorlatok összevetését szolgálják. A tíz évvel ezelőtt bevezetett és most a lisszaboni stratégia lényeges pillérét képező európai foglalkoztatási stratégia tapasztalatai azt mutatják, hogy e mechanizmusok képesek pozitív változást eredményezni, új fényben tüntetve fel azok prioritásokat, amelyeknek korábban EU-szinten nem tulajdonítottak kiemelkedő jelentőséget ilyen például a rugalmas biztonság, a munka minősége és termelékenysége, a gyermekgondozás, a bevándorlás, az illegális foglalkoztatás és a kisebbségek helyzetének kérdése, illetve innovatív módszereket javasolva azok megoldására. E folyamatok immár több éve zajlanak. Sikeresnek számítanak a tekintetben, hogy lehetővé tették a tagállamok számára a közös célkitűzések kijelölését; azonban ami az e közös célok eléréséhez szükséges ambíció és politikai erőfeszítések ösztönzését illeti, kevésbé bizonyultak eredményesnek. Amint az a lisszaboni stratégia felülvizsgálatakor is történik, az EU-nak át kellene gondolnia, miként lehetséges ezen önkéntes folyamatok dinamikusabbá tétele, illetve annak elérése, hogy azok jobban összpontosuljanak a végrehajtásra, az intézmények sokszínűsége és a hagyományok szem előtt tartása mellett. A rugalmas biztonság esetében alkalmazott, közös elveken alapuló megközelítés például alkalmas lenne a munkaerőpiactól legtávolabb elhelyezkedő személyek aktív integrációjának elősegítésére, a nemzeti sajátosságok és a tagállami hatáskörök legmesszebbmenő tiszteletben tartása mellett. Ezenfelül figyelmet kell fordítani a különböző koordinációs folyamatok (pl. a lisszaboni stratégia és a fenntartható fejlődés stratégiája, illetve a strukturális alapok programozása) közötti koherencia biztosítására és a szinergia maximalizálására. Európa értékrendjének védelmezése és egyenlő feltételek biztosítása: A nemek közötti egyenlőséget, a diszkrimináció-ellenességet, a munkavállalók szabad mozgását, valamint a munka- és foglalkoztatási feltételeket is magában foglaló területeket határozott uniós jogi keretek szabályozzák. Az európai szociális partnerek aktívan közreműködtek az egyezmények tárgyalásai során vagy a kulcsfontosságú területek köztük a szülői szabadság, a munkahelyi stressz, az élethosszig tartó tanulás és a szerkezetátalakítás kezelése stratégiáinak kidolgozásánál. Az átalakuló szociális viszonyok, az EU fokozódó sokszínűsége és az új reformszerződés fényében szükségesnek látszik e jogi keretek felülvizsgálata és adott esetben kiigazítása annak biztosítása érdekében, hogy azok az elfogadott célkitűzéseknek ténylegesen megfelelnek. A közösségi joganyag továbbra is a lényegi biztosítéka a Szerződés által megfogalmazott állampolgári jogok érvényesülésének, az egyes nemzeti szabályok közötti átjárhatóság növelése által is. Végül az EU kifejezésre juttatta azon elképzeléseit is, hogy a globalizáció korában Európa miképpen veheti ki sikeresen a részét a globális szabályozás megalkotásából, a szabványok világszintű összehangolásának elősegítését célzó legjobb módszerek tanulmányozásával. HU 11 HU

12 A tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása: Dacára Európa sokszínűségének, a tagállamok gyakran közös társadalmi trendekkel és gyakorlati nehézségekkel találják magukat szemben, és ez kiváló lehetőségeket kínál a kölcsönös tanulásra. Szükség van a közös uniós célkitűzések útján tett lépések felülvizsgálatára, értékelésére és összehasonlítására. A társadalmi újítások vizsgálatára, illetve a különféle formában történő befektetések társadalmi megtérülésének értékelésére van szükség. A bevált módszereket el kell terjeszteni: élénkíteni kell a tapasztalatcserét segítő közösségi mechanizmusokat, a közös értékeléseket, illetve a szakértői értékeléseket, biztosítva, hogy azok a nemzeti és európai szintű irányadó vita lényegi elemét képezik. E tekintetben lényeges, hogy növekedjék a nemzeti és regionális képviselőtestületek, helyi és regionális hatóságok, szociális partnerek és nemkormányzati szervezetek bevonása. A tevékenységek támogatása helyi, regionális és nemzeti szinten: Kohéziós politikája és a strukturális alapok révén az EU kiemelkedő szerepet játszott az unión belüli jóléti és életszínvonal-beli különbségek csökkentésében. Az alapok a pénzügyi emelőkar szerepét játszották és játsszák továbbra is a kevésbé fejlett régiók és tagállamok számára, segítve azok felzárkózását és a tagállamok közötti összekapcsolódás és csere javítását. Az elmúlt évek során ezen eszközök szorosabb kapcsolatba kerültek az EU növekedés és foglalkoztatás politikájának prioritásaival. A as időszakban mintegy 75 milliárd EUR befektetésére kerül sor be az Európai Szociális Alapba (ESZA), aminek köszönhetően az aktív életkorban lévők új képességeket szerezhetnek, illetve a vállalkozások innovatív munkarendszereket építhetnek ki. Ezenfelül a Bizottság kezdeményezésére létrejött az Európai Globalizációs Alap a világszintű kereskedelmi szokások átalakulása miatt létszámfelettivé vált dolgozók munkaerőpiaci visszailleszkedésének elősegítésére. Ez az alap a szolidaritás jelentős megnyilvánulása azok iránt, akiket a globalizáció következményei hátrányosan érintenek, ezeknek a személyeknek olyan tényleges megelőző és aktív intézkedéseket kell kínálnia, amelyek segítik őket az alkalmazkodásban és az előrelépésben. A Bizottság vitát indított a 2013 utáni európai költségvetés jövőjére vonatkozóan. Fontos, hogy a szociális viszonyokról folyó jelenlegi konzultáció eredményei e vitába beleépüljenek majd. A tudatosság fokozása és erős tudásalap megteremtése: Az EU fontos szerepet játszik a kulcskérdések megjelölésében, a tárgyalások szorgalmazásában és a közös európai kihívásokhoz szükséges politikai lendület biztosításában. Az ilyen jellegű tárgyalásokat segíti az Esélyegyenlőség Mindenki Számára Európai Év (2007), a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve (2008) és a Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve (2010). A tudatosság kialakulását és a szociális kérdések elemzését gyakran hátráltatja a teljes és naprakész EU-szintű statisztikák és mutatók hiánya. Szükség van az összevethető adatok gyűjtésére, amely továbbra is komoly feladatot jelent. Mindazonáltal ezen adatok nélkülözhetetlenek a döntéshozók számára, hogy a nyilvános vitához megfelelő információkkal tudjanak szolgálni, illetve a kezdeményezések társadalmi hatását felmérhessék. Számos alapítvány és ügynökség az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az újonnan létrehozott az Európai Alapjogi Ügynökség és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete egyre inkább hozzájárul majd a döntéshozók tájékoztatásához és a tudatosság fokozásához. A rendszeresebb konzultáció, illetve a független szakértői testületek összehívása ideértve az EU-n kívüli országok szakértőit is szintén jó módszert jelenthet a tudományos alapok erősítésére és az európai politikai vita élénkítésére. HU 12 HU

13 6. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A szociális viszonyok leltárának elkészítése a társadalmainkon belüli társadalmi változások összetett dinamikájának újbóli vizsgálatát célozza, hogy ezáltal a jelenlegi politikák lényegességéről és helytállóságáról pontosabb képet kaphassunk, és a jövőt szilárd alapokra helyezhessük. Jelen közlemény felvázolja a XXI. századi Európa új, az életesélyekre összpontosító szociális jövőképét. Ez olyan előzetes vizsgálaton alapul, amelynek egyfelől a társadalmainkban végbemenő átalakulások és a társadalmaink előtt álló új kihívások képezték a tárgyát, másfelől arra keresett választ, hogy milyen partnerségi együttműködés alakítható ki a tagállamok és az EU között a kihívásokkal szembeni közös fellépés érdekében. A közlemény gazdagítja a folyamatban lévő konzultációt, mivel kijelöli a lehetséges cselekvési területeket és ide vonatkozóan az Európai Unió szerepét. A konzultáció tehát folyik, és az érdekeltek felkérést kapnak észrevételeik benyújtására. A válaszadás megkönnyítésére a beadási határidőt február 15-ig 5 meghosszabbítottuk.e konzultáció eredményeire építve a Bizottság 2008 közepére elkészíti a megújított szociális menetrendet. Az új menetrend kidolgozásához újra áttekinti majd a különböző területeken alkalmazott eszközök jellegét, alkalmazási körét és kombinációját. Szintén megfelelően számításba veszi a reformszerződésben szereplő új intézményes keretet. Az egységes piac újragondolásával együtt ez a megújult szociális menetrend további konkrét eredményeket hoz majd az európai polgárok számára. 5 A válaszok és egyéb hozzászólások a következő -címre küldhetők: SG-Social- HU 13 HU

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Kulturális és Oktatási Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Kulturális és Oktatási Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0000(INI) 4.2.2015 JELENTÉSTERVEZET a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről (2015/0000(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU kulturális stratégiájához fűződő külkapcsolati politikai érdekek az európai uniós külső fellépés összes prioritását felölelik. Míg a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az állategészségügyről. {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az állategészségügyről. {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.6. COM(2013) 260 final 2013/0136 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az állategészségügyről {SWD(2013) 160 final} {SWD(2013) 161 final} HU HU 1.

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/2088(INI) 24.5.2011. az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI))

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/2088(INI) 24.5.2011. az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Kulturális és Oktatási Bizottság 24.5.2011 2011/2088(INI) JELENTÉSTERVEZET az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság Előadó:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

Hírlevele. Egyenlő Bánásmód Hatóság 2009/3

Hírlevele. Egyenlő Bánásmód Hatóság 2009/3 Egyenlő Bánásmód Hatóság Az Egyenlő Bánásmód Hatóság április elsején megkezdte A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése című 51 hónapig tartó országos

Részletesebben

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS Brüsszel, 2011. április 18. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI PLATFORMJA ÖSSZEGZŐ JELENTÉS

Részletesebben

Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 1 A SINTTAV 2010 elején szemináriumot rendezett az EWC 1 -krõl, amely az elsõ ilyen témájú

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ. Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 8.4.2009 COM(2009) 162 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLEMENTHEZ ÉS A TANÁCSHOZ Fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára Új lendület

Részletesebben

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról

198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról 198. sz. Ajánlás a munkaviszonyról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én megtartotta

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumokat kíséri: Javaslat

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumokat kíséri: Javaslat EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. SWD(2013) 320 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumokat kíséri: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 15. (OR. en) 9235/15 UEM 178 ECOFIN 383 SOC 345 COMPET 256 ENV 338 EDUC 164 RECH 155 ENER 196 JAI 360 EMPL 219 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

94. plenáris ülés 2012. február 15 16. A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE

94. plenáris ülés 2012. február 15 16. A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE 94. plenáris ülés 2012. február 15 16. CIVEX-V-020 A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS EURÓPAI KULTÚRÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA: A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA FEHÉR KÖNYVÉNEK NYOMON KÖVETÉSE A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019 1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Öt vezető témakör 1. Mivel a Jelentés a világ egészségügyi helyzetéről 2006 (a továbbiakban: Jelentés 2006) nyitja meg az Egészség

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK

2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK 2007.12.18. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 332/27 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/65/EK IRÁNYELVE (2007. december 11.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

TANÍTÁS ÉS TANULÁS A TANULÁS VÁLJON TERMÉSZETES TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETTÉ

TANÍTÁS ÉS TANULÁS A TANULÁS VÁLJON TERMÉSZETES TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETTÉ FEHÉR KÖNYV AZ OKTATÁSRÓL ÉS KÉPZÉSRŐL TANÍTÁS ÉS TANULÁS * * * A TANULÁS VÁLJON TERMÉSZETES TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETTÉ "Legyen meg a bátorságunk ahhoz, hogy mindent megvizsgáljunk, mindent megbeszéljünk,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.5.19. COM(2010)245 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az európai

Részletesebben

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket?

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? A versenyképesség és Európa egymást nem kizáró, hanem sokkal inkább feltételező fogalmak. E determináció hazai viszonyainkra

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.1.25. COM(2012) 11 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.6.2013 COM(2013) 401 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kollektív

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

BÁTAI ÁMK PEDAGÓGIAI MŰVELŐDÉSI PROGRAM

BÁTAI ÁMK PEDAGÓGIAI MŰVELŐDÉSI PROGRAM 1 Mottó: Tárd ki a karjaidat a változásnak, De ne engedd el az értékeidet. /Dalai láma üzenete/ BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Ön a Bátai ÁMK pedagógiai-művelődési programját tartja a kezében. E dokumentum

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. 2010.4.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 87 E/23 6. nézete szerint az európai e-igazságügyi stratégia keretében erőfeszítéseket kell tenni arra nézve, hogy a bíróságok megfelelhessenek a bővített Unióban

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE 2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/81 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014 2020) részvételi

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon

Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon Nemzetközi jelentés (Európa Tanács, Ifjúsági és Sportigazgatóság) Andreas Walther, Manfred Zentner Bjørn Jaaberg Hansen (elnök) Roman Kühn Szelényi Zsuzsanna Elvira

Részletesebben

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30. A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

1. A közegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben található tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról.

1. A közegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben található tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. május 20. (24.05) (OR. en) 10384/11 SAN 99 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság. 2005.07.25. PE 360.307v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság. 2005.07.25. PE 360.307v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2005.07.25. PE 360.307v01-00 MÓDOSÍTÁSOK: 20-108 Jelentéstervezet (PE 350.041v01-00) Doris Pack az Európai Parlament és a Tanács

Részletesebben

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ÉPÍTİIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM OM: 034173 1986 ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV KAPOSVÁR 2008 TARTALOMJEGYZÉK Esélyegyenlőségi terv... 3 Törvényi háttér... 3 1. Bevezető... 3 2. Értelmező rendelkezések...

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 896 végleges 2011/0438 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közbeszerzésről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011)

Részletesebben

Az európai romastratégia

Az európai romastratégia Bene Márton Az európai romastratégia Az Európai Unió ebben a félévben szeretne elfogadni a régóta szorgalmazott romastratégiát, amelyik a magyar EU elnökségnek is kiemelt prioritása. Nagyon úgy tűnik,

Részletesebben

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT AZ EGYÜTT MÉDIAPOLITIKAI JAVASLATAI E javaslatcsomag az Együtt szakpolitikai sorozatának a részét képezi. Részben a Váradi András Alapítványban, részben az Együtt

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben