MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

Átírás

1 MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.. Hiba! A könyvjelző nem létezik A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Értékek, alapelvek Nyitott, személyiségközpontú iskola vagyunk, fontosnak tartjuk az alkalmazható tudást, a testi-lelki egészséget, a hagyományok tiszteletét. A Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása, magas szintű oktatás, szilárd alapműveltség átadása. Alapelveink: alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének, a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez, minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. tehetséggondozás Iskolánk céljai közül kitüntetettek az alábbiak: Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a beiratkozott tanulók képességei, alakuljon ki a gyermekekben helyes önkép! Az iskolásokból tanult és továbbfejlődésre képes, művelt és magukat önművelésre késztető ifjak váljanak! Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége! Érezzék jól magukat iskolánk növendékei az iskolában! Legyenek büszkék a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hagyományaira, erősödjön bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk! A FŐBB CÉLOKHOZ KAPCSO LÓDÓ RÉSZCÉLOK ÉS FELADATOK: 3

4 Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a beiratkozott tanulók képességei, alakuljon ki a gyermekekben helyes önkép! A tanulók őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, vizuális befogadó készségük, térlátásuk, manualitásuk, szépérzékük, mozgáskultúrájuk, zenei és technikai képességeik, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk! Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság, egyéni látásmód, az önkifejezés igénye! Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, az önnevelés szándéka! Fontos az alaptevékenységek fejlesztése, a differenciált oktatás színvonalának emelése, egyéni bánásmód alkalmazása, hatékonyabb felzárkóztatás, tehetséggondozás! A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését! Az iskolásokból tanult és továbbfejlődésre képes, művelt és magukat önművelésre késztető ifjak váljanak! A diák a tanulási folyamat aktív résztvevője legyen, ennek során a tanár segítségével élje át a felfedezés, megismerés és tudás örömét! A tanulók sajátítsák el az önálló tanulás technikáit! Fejlődjön ki a tanulók könyvtárhasználati készsége! Fejlődjön kötelesség- és feladattudatuk, felkészülten érkezzenek az iskolába! A tanulók készüljenek fel a továbbtanulásra, többségük gimnáziumba vagy szakközépiskolába nyerjen felvételt! A középiskolába sikeresen illeszkedjenek be! Az anyanyelvi képzés valamennyi tevékenységi elemének céltudatos fejlesztése (olvasás-, írás igényessége, szövegértés, értelmes, kifejező beszéd). Kiemelt területként kezeljük az idegen nyelv és az informatika oktatását. Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakításához megfelelő motiváció, változatos, a korosztályhoz és az egyéniséghez illő munkamódszerek alkalmazása szükséges Sokféle módon segítjük reális önismeretük kialakítását, és a társadalmi együttélés szabályainak megismerését. Az életben közvetlenül használható gyakorlatias ismeretek és készségek elsajátítását és fejlesztését fontosnak tartjuk a tanítási-tanulási folyamatban. Továbbra is kiemelt feladat a nevelők folyamatos önképzése, a továbbképzési lehetőségek kihasználása Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége! Az Ép testben ép lélek elve alapján nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges életmódra nevelésnek, mely nem egy-egy tantárgy, (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület (pl. szociális és életviteli kompetencia) tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Fontosnak tartjuk a gyerekek pozitív én-képének és életkori sajátosságuknak megfelelő önálló életvezetésének a kialakítását. 4

5 Céljaink megvalósítását segítik: a mindennapos testnevelés, a sportfoglalkozások választhatósága, az úszásoktatás, a síoktatás igények szerinti biztosítása, az iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel kialakított élő kapcsolat, az egészségnevelési programok rendszeressége. Így tudjuk kialakítani diákjainkban azokat a pozitív beállítódásokat, amelyek később szokásukká válhatnak, s javíthatják egészségi állapotukat Érezzék jól magukat iskolánk növendékei az iskolában, legyenek büszkék a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hagyományaira, erősödjön bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk! A zömében átlagos képességekkel rendelkező diákok is önmaguk képességeihez mérten érjenek el sikereket, és érezzék jól magukat iskolánkban! A névadó élete, munkássága példa értékű legyen tanulóink számára! Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai ünnepélyek tartalmasak legyenek, az értelemre és az érzelemre egyaránt hassanak, nyújtsanak maradandó élményt diáknak, tanárnak és vendégnek egyaránt! Ismerjék meg hazánk és a kárpát-medencei magyarság kulturális értékeit! Nemzeti kultúránk elsajátítása kapcsolódjon az európai humanista értékrend elsajátításához! Az alapfokú művészetoktatás ágaihoz kapcsolódó további célok, feladatok Az alapfokú művészetoktatás új területeket biztosít - az általános iskolai nevelés és oktatás mellett - a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok megvalósításához, különös tekintettel a tanulók önmegvalósítására és a magas szintű oktatásra. Iskolánk összetett intézmény. A különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítjuk meg, de alapelveinkben, kiemelt céljainkban tökéletes összhangra törekszünk. Azok az értékek, amelyek alapelveinkben megjelennek: a tudás, a permanens önművelés, az egészséges életmód, a hagyománytisztelet, mind az általános iskolai mind az alapfokú művészeti képzésben tevékenységünket meghatározó értékek. Eredményes nevelés (a szó tágabb értelmében) egyazon intézményben csak azonos alapelvekre építve, harmonikus rendben kidolgozott célokat kitűzve lehetséges. A közoktatási törvény 48 -ának (5) bekezdése alapján az alábbiakban határozzuk meg röviden az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszerét: Zenei ág A szolfézstanítás célja: a zenei képességek fejlesztése, a zenei anyag helyes értelmezése és megszólaltatása a zenét tanulók számára. Szakirányú feladatok: a tanulók személyiségének erkölcsi és szellemi formálása átfogó zenei műveltség kialakítása a hangszertanulás segítése a társművészetek iránti nyitottság megalapozása a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra 5

6 A hangszeres zene oktatásának céljai: Ismerjék meg a tanulók a hangszer alapvető tulajdonságait és működési elvét! Fejlődjenek a tanulók zenei képességei! A tanulók rendelkezzenek megfelelő zenei alapismeretekkel! Legyenek képesek a tanulók technikai és zenei szempontból egyaránt tudatos és önálló munkára! A zenei anyaghoz alkalmazkodva tudják használni a játékmódokat, játékformákat! Fejlődjön ki a tanulókban olyan zenei műveltség, amely képessé teszi őket az értékes zene befogadására! Alakuljon ki bennük az együttzenélés igénye! A hangszeres zene tanításának célja a minél alaposabb hangszerismeret, hangszerkezelés elsajátíttatása Tudjanak különböző stílusú darabokat megszólaltatni! Élményt adó társas muzsikálásra nevelés A lehetőségek szerint minél több kulturális rendezvényen vegyenek részt! Képzőművészeti ág A képzőművészeti tanszakokon a nevelés és az oktatás céljai: Fejlődjön a teremtő képzeletet! Alakuljon ki minél szélesebb területen a tanulókban érdeklődés a műalkotások iránt! Fejlődjön a diákok érzelmi és értelmi befogadóképessége! Rendelkezzenek improvizációs képességekkel! Legyenek nyitottak a különböző technikai megoldások, ábrázolási módok iránt! Szerezzenek gyakorlatot gondolatok, érzelmek, hangulatok képi megjelenítésében, történetek képsorozatokkal, objektumokkal való elmesélésében Táncművészeti ág (néptánc tanszak) A néptánc tanszak csoportjaiban a központilag kiadott tantervben megfogalmazott célokon túl munkánk során (az iskolai alapelvek célok rendszerét kiegészítve) a következő részcélokat emeljük ki: A tanult anyag által javuljon a gyermekek mozgásképessége! Erősödjön a közösségi tudat! Érezzék jól magukat, élvezzék a táncot! Ismerjék meg a tájegységek zenéit, dalait, táncait, különös tekintettel a lakóhelyünkhöz közelebbi tájegység, a Rábaköz hagyományait! Nevelési-oktatási céljainkat csak a családokkal együttműködve tudjuk megvalósítani. Ebben a folyamatban a pedagógiailag kulturált nevelő kiemelkedő szerepet tölt be. Fontos, hogy az alapelvekben megfogalmazottakkal mindenki (diák szülő pedagógus - fenntartó) tudjon azonosulni, és elfogadja, hogy az iskolai élet minden mozzanatát ezen értékek megvalósításának szándéka kell, hogy vezérelje. 6

7 Eszközök, eljárások Az alábbi összefoglaló táblázat az alapelvekre épülő értékeket, feladatokat, eszközöket a művészeti iskola és az általános iskola szerves egységében mutatja be. Minden pedagógusnak kötelessége, hogy foglalkozási terveinek, tanmeneteinek összeállításakor, a tanulási-tanítási folyamat szervezésekor, a tanítás nevelés során alkalmazott eszközök, eljárások, módszerek megválasztásakor az itt leírtakat figyelembe vegye, célszerűen, kreatívan alkalmazza. Választott értékeink Feladatunk Eszközök, eljárások S Z E M É L Y I S É G K Ö Z P O N T Ú S Á G: Fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes önképük! Alaptevékenységek fejlesztése, differenciált oktatás színvonalának emelése, egyéni bánásmód alkalmazása, hatékonyabb felzárkóztatás és tehetséggondozás. Osztálybontás: - csoport oktatás - kiscsoportos felzárkóztatás - magántanulók egyéni tanrendje Feladatmegoldásra szerveződött csoportok: szakkör, felzárkóztatás Egyéni felzárkóztatás Tanulásirányítási módszerek: - frontális osztálymunka - egyéni munka - csoport munka - párban végzett munka - differenciált feladatok (házi feladat is) - kooperatív technikák didaktikai játékok szituációs gyakorlatok személyre szóló feladatok versenyek vetélkedők megoldási tervjátékok ötletbörze 7

8 Választott értékeink Feladatunk Eszközök, eljárások A lehető legszélesebb körű készség- és képességfejlesztés Művészeti oktatás: egyéni csoportos-módszerei Tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek: - ismeretek szóbeli közlése előadás magyarázat - beszélgetés (megbeszélés) kérdés-felelet - vita - szemléltetés közvetlen kérdve-kifejtő közvetett T U D Á S - önálló munka: megfigyelés kísérlet gyakorlati munka feladat megoldás - gyakorlás: problémamegoldás feladatmegoldás referátum előadás tartalomleírás példák megoldása táblázatok, diagramok készítése makettek, modellek konstruálása kísérletek kutatómunka - ismétlés: táblázatok, grafikonok elemzése oktató- és diafilmek kirándulás kiselőadás gyakorlati munkák: térkép készítés kísérlet munkadarab 8

9 Választott értékeink Feladatunk Eszközök, eljárások T U D Á S S Z E M É L Y I S É G K Ö Z P O N T Ú S Á G Felkelteni, fenntartani a tanulók érdeklődését, nyitottságát. Lehetőséget biztosítani az egyéni látásmódnak és önkifejezésnek. A helyes értékrend, énkép, módszereinek megismertetése, gyakoroltatása. önnevelés A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. Színház-, hangverseny-, kiállítás-, múzeumlátogatás Kirándulások: tanulmányi séták túrák üzemlátogatások Differenciált oktatás Egyéni és csoport munkában végzett: megfigyelés kísérlet problémamegoldás feladatmegoldás irányított megfigyelés Logopédiai foglalkozások Szereplések Motivációs eszközök Tanári példamutatás eszközei Tréningek Önismereti helyzetjátékok Tervjátékok Helyzetgyakorlatok Vetélkedők, kiállítások szervezése Személyiségfejlesztő beszélgetések Személyiségfejlesztő gyakorlatok: önkép, önismeret, empátia fejlesztésének játékos technikái Megoldási tervjátékok Csoportos megbeszélések Ötletbörze 9

10 Választott értékeink Feladatunk Eszközök, eljárások A tanulót a tanulási folyamat aktív résztvevőjévé tenni. Megismertetni a tanulót az eltérő tantárgyak különböző tanulásmódjával és a tanulási technikákkal, kooperatív-interaktív tanulási technikákkal és tanulásszervezési módokkal. Az önálló tanulás és az önművelés alapozása. A tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák! Heurisztikus tanulási helyzeteket teremteni, amely eljuttatja őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti önbizalmukat és növeli teljesítményüket. Az anyanyelvi képzés valamennyi elemének céltudatos fejlesztése. Könyvtárhasználati készségfejlesztés Tanulásirányítási módszerek: - frontális osztálymunka - csoportmunka - differenciált oktatás - egyéni bánásmód Motivációs eszközök Didaktikai játékok Oktatási folyamat módszerei: Megfigyelés Kísérlet Gyakorlati munka Feladatmegoldás Problémamegoldás Előadás kiselőadás ismertetés kutatómunka differenciált házi feladat Tanulás módszerei Tréning: Tanuljunk tanulni! Játékok: emlékezet fejlesztő gondolkodást fejlesztő kreativitást fejlesztő Tanulásirányítási módszerek: - csoportmunka - differenciált munka - egyéni munka - Íráskép, íráskészség fejlesztésének módszerei Beszédészlelés és beszédmegértést fejlesztő gyakorlatok Helyes ejtés- és kommunikációs képességek fejlesztése Figyelem, emlékezet, gondolkodást fejlesztő játékok 10

11 11

12 Választott értékeink Feladatunk A tanulók kötelesség- és feladattudatának fejlesztése Felkészítés továbbtanulásra Eszközök, eljárások Logopédiai foglalkozás Tanítási folyamatban alkalmazott módszerek: magyarázat megbeszélés (beszélgetés) irányított megfigyelés szemléltetés feladatmegoldás tartalomleírás kutatómunka könyvtári foglalkozások gyűjtőmunka helyesírási gyakorlatok kommunikációs játékok önálló munka csoportmunka team munka kiselőadások kísérletek differenciált házi feladat gyakorlati munka versenyek vetélkedők kiállítások szervezése Ellenőrzés: interjú megfigyelés mérés Értékelés: - szöveges minőségi szóbeli írásbeli - számszerű: osztályozás, pontozás-becslés tesztek-mérés önértékelés előadás tájékoztatás ismertetés nyílt napok kirándulások intézmény- és üzemlátogatások szakmai kiállítások nyílt órák önismeret, pályaismeret (beszélgetések, játékok) pályaalkalmassági tesztek 12

13 VÁLASZTOTT ÉRTÉKEINK Feladatunk Gyakorlatias ismeretek nyújtása, készségek kialakítása, fejlesztése, a kreativitás fejlesztése Alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az infokommunikációs eszközöket és digitális taneszközöket. A továbbképzési lehetőségek kihasználása, önképzés. 13 Eszközök, eljárások Magyarázat: megfigyeléshez kísérlethez bemutatáshoz Megbeszélés: kérdés-felelet kérdve-kifejtő Vita: Szemléltetés: közvetlen: bemutatás (tárgy, kép) üzemlátogatás munkafogások tanári kísérlet dramatizálás közvetett: dia, film, hanganyag nyelvi szaktanterem számítógép, önálló munka: megfigyelés kísérlet gyakorlati munka feladatmegoldás gyakorlás: produktív és reproduktív ismétlés ellenőrzés: megfigyelés interjú mérés értékelés, önértékelés számítógéppel, digitális tábla alkalmazásával támogatott oktatás vetélkedők, versenyek szerepjáték, játék önálló tanulói tevékenység könyvtári kutatómunka továbbképzés fórum szakmai konferenciák tréningek felsőoktatási tanulmányok publikációk bibliográfiák új szakirodalom folyamatos követése előadások munkaközösségi foglalkozások?? bemutató tanítások kapcsolattartás külső partnerekkel mentori tevékenység

14 Választott értékeink Feladatunk Eszközök, eljárások H A G Y O M Á N Y T I S Z T E L E T Az egészségünk: Ép testben ép lélek. egészséges életmódra nevelés és feltételeinek biztosítása Pozitív beállítódások kialakítása, amelyek szokásokká válhatnak és javíthatják az egészségi állapotot. Juttassuk sikerhez tanulóinkat, hogy jól érezzék magukat iskolánkban Nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, eközben a közösség formálása előadás, magyarázat, elbeszélés szemléltetés szituációs játékok vetélkedők, versenyek túrák gyermekorvosi- és fogorvosi: vizsgálatok előadások bemutatások elbeszélgetések védőnői: fogadóórák, előadások trégek együttműködés külső szakemberekkel: termékbemutatók sportfoglalkozások: úszás, síelés, korcsolyázás tanulók életkorának megfelelő bútorzat beszerzése ismertetések gyakorlás drámajáték játékok mentálhigiénés tréningek játékok vetélkedők versenyek pályázatok szakkörök közös osztályprogramok túrák kirándulások közös programok más iskola diákjaival ünnepélyek, emlékműsorok külföldi levelezések testvérkapcsolatok más intézményekkel vetélkedők versenyek beszélgetés (híres emberekkel) kiállítások szervezése, látogatása hangverseny-, színházlátogatás részvétel előadásokon játékok (népi játékok) tanulása táncház 14

15 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Ahhoz, hogy iskolánkban a személyiségfejlődést segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, mindenekelőtt olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, iskolai tantervre van szükség, amely elegendő konkrétsággal és rendezettséggel előírja a nevelési célokat és követelményeket. Az emberi személyiség egyrészt adott emberi minőség, másrészben az emberi tevékenység, öntevékenység, fejlődés és önfejlődés eredménye. Az iskolai tanulóinak fejlettségi szintje különböző. Az iskolánkban folyó személyiségfejlesztésnek, - a nevelés tulajdonképpeni eszközének- különböző területeken kell pedagógiailag tervezett fejlesztő munkát végezni. Cél: a kognitív képességrendszer fejlődésének segítése, a tanulási, tanítási tevékenységek és a tanítási tartalom összhangba hozása, az értelem, az érzelem és az erkölcs fejlettségi szintjének növelése Feladatok a tanulók személyiségének alakításában, fejlesztésében Személyiségfejlesztésünk a következő pilléreken nyugszik értelem kiművelése segítő életmódra nevelés egészséges és kulturált életmódra nevelés Az értelem kiművelése Tanítás tanulás folyamat tartalmi és formai elemeinek optimális megválasztása. Társadalmilag hasznos tevékenységre való ráismerés biztosítása (élmény, rácsodálkozás, megismerési vágy szerepe, fontossága) Játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése A tanulási teljesítmény optimalizálása o tanulási igényszint kialakítása o tanulási kötelességtudat kialakítása o tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése (pályaorientáció) o tanulási módok optimalizálása o tapasztalati és értelmező tanulás képességének fejlesztése o differenciált tanulószervezés o tanulássegítés egyéni bánásmóddal Kognitív képességek fejlesztése o beszéd, beszédértés fejlesztése o szóbeli és írásbeli kommunikáció képességének fejlesztése o alkotóképesség fejlesztése o megfigyelési képesség fejlesztése o kombinatív képesség rutinjának fejlesztése o következtetés rutinjának fejlesztése o értelmezés képességének fejlesztése o bizonyítási képesség fejlesztése Gondolkodásfejlesztés o általánosítás o problémamegoldó gondolkodás o asszociáció 15

16 Tehetséggondozás - felzárkóztatás - differenciált fejlesztési lehetőségek alkalmazása Segítő életmódra nevelés Szociális képességrendszer fejlesztése Szociális szokások és minták adása, kialakítása A szociális kommunikáció fejlesztése o érzelmi kommunikáció kialakítása és fejlesztése, szeretet, gyengédség családtagok, társak, közösség, haza iránt o együttműködési kompetencia fejlesztése o alkalmazkodóképesség fejlesztése o kudarcok és akadályok leküzdésének képessége, o tűrőképesség, kitartás fejlesztése o céltudatosság, elhatározottság, döntésképesség fejlesztése o alapvető erkölcsi értékek Egészséges és kulturált életmódra nevelés Személyes képességek fejlesztése testi képességek fejlesztése igény a tiszta környezet, testápolás, egészséges életvitel iránt egészségtudatosság kialakítása és fejlesztése (önismeret, önértékelés, önfejlesztés, önvédelem, értékes és ártalmas anyagok, élelmiszerek) környezettudatosság(vegyszerek és ártalmatlan tisztítóanyagok, szelektív hulladékgyűjtés, stb.) Esztétikai nevelés Fejleszteni és tudatosítani kell a tanuló ösztönös érzékenységét, igényességét, szépérzéket szűkebb és tágabb környezete (munkája, iskolája, otthona a természet) iránt. o befogadó képesség o önkifejező képesség o önismeret o kreativitás o nyitottság o illemtudás Megvalósítás színterei Tanórák A tanulási személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, - tanulási folyamathoz illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást és az ellenőrzést. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a tanulókat a tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartjuk. 16

17 A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanítási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő- oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakhoz nyújtott, teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik. - csoportbontás - a tehetséges tanulókkal való törődés egyéni vagy csoportos formában - tanórák differenciált óravezetése - csoportmunkák alkalmazása tanórákon - fejlesztő foglalkozások - sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozás - fogyatékkal élő tanulók támogatása Tanórákon kívüli iskolai rendezvények - napközis foglalkozás - szabadidős, kulturális tevékenységek (hagyományőrző foglalkozások, kiállítások szervezése, megtekintése, színházlátogatás, hangverseny stb.) - diákönkormányzat - szakkörök (Süni, háztartástan stb.) - versenyekre való felkészítő foglalkozások és versenyek - iskolai ünnepségek - Móra- hét és az ehhez kapcsolódó körzeti túrák - témahét - projekt 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Testi és lelki egészségre nevelés Az egészség alatt: a test, a lélek, az értelem, a társadalmi környezet és a szellem egészségét értjük komplex megközelítéssel. "Az egészséget az ember teremti meg és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret." (Ottawai Charta) AZ ISKOLA nem az életre készít fel, hanem MAGA AZ ÉLET, s akkor jó, ha egészséges munkahelyként is működik. Fontos, hogy csak úgy lehet hiteles, ha az itt dolgozó felnőttek is nagy figyelmet fordítanak egészségükre, példát mutatnak iskolai közösségüknek. Ha egészséges és biztonságos iskolát akarunk, akkor olyan iskolát kell létrehoznunk, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt jól érzik magukat. El kell érnünk, hogy tanulóink: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben. értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. 17

18 Váljék belső igénnyé a rendszeres mozgás, a friss levegőn való tartózkodás. Kiemelt feladatként kezeljük a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében a szervezett testmozgást. Ennek érdekében biztosítjuk: - a tanulók mindennapi testedzését, - a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, - az iskolai sportkör működését, - gyógytestnevelést a rászorulóknak Az egészségfejlesztés iskola feladatai Pedagógiai programunk meghatározza a tantestület által elfogadott értékek, célok, feladatok rendszerét. Ezekből kiemelten fontosak az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: - mozgásfejlesztés - egészséges életmódra nevelés - testi és lelki egészség óvása - állóképesség, erőnlét, kitartás, akarat fejlesztése - szociális képességek fejlesztése - drogmentes életvitel - veszélyek és vészhelyzetek felismerése képességének kialakítása - helyes önismeret, reális énkép kialakítása - egészséges táplálkozásra nevelés Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi - lelki jólétet. Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása. Olyan emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, elérhető célokat tűznek maguk elé. Tudják, hogy hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni és karbantartani. Törekedni kell arra, hogy a pozitív személyiségjegyek, mint a szeretet, bizalom, bátorság, derűlátás, segítőkészség vezéreljék tetteiket. Nem engedhetjük az agresszív, öntörvényű magatartás elterjedését! A szabadidős programok gazdag kínálata segíti e cél megvalósulását. (Diákönkormányzat, DSK, szakkörök, osztályfőnöki órák, táborok, versenyeken, pályázatokon való részvétel, iskolai műsorok, rendezvények) Lássák be, hogy a káros szokások tudatos távolságtartással megelőzendők és megelőzhetők. Az iskola területén ne találkozhassanak negatív példával. A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és környezete területén. Értsék saját fejlődésüket, testi - lelki változásaikat, érzelmeiket és társkapcsolataikat. Nyerjen különös hangsúlyt a család jelentősége. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészséges táplálkozás, étkezési kultúra 18

19 Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek, az iskolában étkezzenek, így a napi háromszori étkezésük biztosítva van. Igyekszünk a lehetőségekhez mérten biztosítani a kulturált étkezési szokások kialakítását, megköveteljük az evőeszközök helyes használatát, étkezések előtti kézmosását. Az egészséges táplálkozás témaköre az osztályfőnöki, életvitel és természettudományos tantárgyak tanóráin jelenik meg. Mozgásra nevelés Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók tanulmányi előmenetelében valamint társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Az egészségnevelés témakörei Megvalósításában az osztályfőnökök, szaktanárok, külsős szakemberek vesznek részt. Alsó tagozat - személyi higiéné, tisztálkodás - fogápolás - egészséges életmód - egészséges táplálkozás Felső tagozat - serdülőkori változások - felelősségteljes párkapcsolat kialakításának jelentősége - alkoholfogyasztás - dohányzás - drogfüggőség Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megismerése Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megismerése tanítási órákon belül (osztályfőnöki, természettudományos tantárgyak, technika és életvitel ) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az elsősegély nyújtási alapismeretek megismerésének formái: Elmélet: Vészhelyzet, sürgősségi- sürgős állapotok definíciója A sürgősségi betegellátás rendszere Baleseti mechanizmusok A sebek fajtái, a sebellátás alapjai Mentőhívás A fájdalomcsillapítás alapjai A recept nélkül kapható gyógyszerek az elsősegélynyújtásban 19

20 Gyakorlat Keringési paraméterek vizsgálata: pulzustapintás, pulzus megítélése, vérnyomásmérés Légzési paraméterek vizsgálata: mellkas-vizsgálat, légzés megítélése A vérzéscsillapítás módszerei Sebellátás; Égések, fagyások helyszíni ellátása Fektetési módok: stabil oldalfekvés technikája 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az igazi nevelőközösség messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása - a diákönkormányzattal együttműködve - nevelő-oktató munkánk alapvető feladata. A közösségi nevelést szolgálják az iskolában működő különféle tanulóközösségek, melyek az egyén és a társadalom közötti kapcsolat alakításának színterei. A közösségfejlesztés színterei: - a tanórák (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) - a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozások - a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozások (diákönkormányzat) - a szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzá járulnak: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Az iskolai közösségek elősegítik a tanulók együttélését, lehetőséget biztosítanak alapvető erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására, közvetlenül felkészítenek a társadalmi beilleszkedésre. A közösség feltételeinek kialakításában nagy szerepet szánunk a gyakori, különböző körülmények közötti együttléteknek (tanórai, tanórán kívüli rendezvények, kirándulás, szórakozás, stb.). Igyekszünk elősegíteni az iskolánkhoz való tanulói kötődést. Eredményünk jeleként értékeljük, ha a tanuló nem kötelező iskolai időben is szívesen van társaival, ha örömmel jön iskolába 20

21 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelési irányítása Feladat: az iskolai élet egyes területeihez, (tanórákhoz: az osztály- és csoportközösségek, illetve tanórán kívüli tevékenységekhez: szakkör, sportkör és érdeklődési körök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy a nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni és ennek elérése érdekében összehangoltan tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják. A fentiek érdekében fejlesztenünk szükséges: diákjaink vitakészségének, kapcsolat- és kommunikációs képességeinek kibontakoztatását bátorítani a kezdeményezési szándékot és képességeket a szociális kompetenciák kialakulását az iskolai programok színterein kínálkozó kreativitás képességét és önállóságot a dönteni tudás, illetve bonyolult helyzetekben a döntés felelősségének felvállalását. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: Az irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösség tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. (Ehhez egyik alapvető színtér az osztályfőnöki munka, illetve osztályfőnöki órák, mintegy szocializáló műhelynek tekinthető) Ennek érdekében irányítani kell az egyéni és közösségi érdek lehetőségekhez képest történő összehangolását. Egyenlő hangsúlyt kell helyeznünk: a gyermekek társas lénnyé fejlesztésére, illetve az egyén belső stabilitását segítő, személyiségét kibontakoztató nevelői munkára. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, ápolása. Hangsúlyt helyezni az iskolai iskolán kívüli feszültségek, konfliktusok elemzésére, tapasztalatainak általánosítására. Cáfolni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség bizalmával A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 21

22 Az iskolai nevelés-oktatás kerete az osztály. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat. Elsődleges iskolai közösségnek az osztály-csoportokat tekintjük, de a közösségfejlesztés egyes elemeit egyéb hosszabb-rövidebb ideig együttlévő csoportoktól is elvárjuk. A közösségek felelős vezetője az osztályfőnök (ill. csoportvezető), aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit. A viselkedésformák kialakításában és megtartásában nagy szerepet tulajdonítunk a közösen meghatározott normarendszernek.. Feladat: - a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség. - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről. - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában - személyes példamutatás - a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása - jutalmazás és büntetés alkalmazása - a másság elfogadása - nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, azaz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig - az előbbi feladatból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítésére. - megértetni, elfogadtatni az egyre inkább háttérbe szoruló, de nélkülözhetetlen humán értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása. - a devianciához vezető szocializációs problémák észrevetetése, potenciális veszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmaguk és társaik iránt - a kulturált viselkedés, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályainak megismertetése és elfogadtatása, hogy a tanulók tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével. A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy - egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: a tananyag elsajátítása 22

23 - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik az osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Lehetséges formái: - Kirándulások, túrák, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. - A kiállításokon, színházi, zenei, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. - A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. - A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését. - Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. - Levelezős, egyéb versenyek A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. A tanulók tanórán kívüli tevékenységében kiemelt szerepe van a játéknak. A közös játékok fokozzák a közösségi érzést. A közös játék által a gyerekek a közösség tagjaivá nevelődnek. A közös játék nagy élményei fogékonnyá teszik a gyermeket a közösség célkitűzéseinek, fegyelmének, rendjének elfogadására és utat nyitnak a nemesebb, magasabb rendű emberi érzelmek kialakításához 23

24 Feladat: - nevelni a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - meg ismertetni a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti...) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. Az azonos érdeklődés alapján szerveződő közösségek Egy-egy csoport szerveződésének fontos motiváló tényezője lehet az azonos érdeklődési kör. Ennek alapján szerveződnek a szakkörök, művészeti csoportok, sportkörök, a szabadidő hasznos eltöltését szolgálórendezvények. Feladat: - ezen szervezeti keretek között ne csak a tehetséggondozásra kerüljön sor, hanem a közösségben rejlő személyiségformáló erők is maximálisan kibontakozzanak A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákok által kezdeményezett tevékenységek mozgatórugója iskolánkban a diákönkormányzat. Segítő tanár közreműködésével működik. A működés módja: minden osztály egy képviselőt választ a tanév kezdetén, aki képviseli társait a diákönkormányzat megbeszélésein. A diákönkormányzat a tanulók irányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek, olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni 24

25 problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladata: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, - a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiségfejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 25

26 szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettessel/tagintézmény-vezetővel valamint, amennyiben működik osztályfőnöki munkaközösség, akkor annak vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg a következő tanítási évre minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását és fejlődését Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Évente két alkalommal órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű gyermek jogai A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 1. A törvény célja és alapelvei című fejezetében a 3. (6) bekezdésben rögzítik, hogy A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek 26

27 figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Ezen törvény 4. á-nak 13. pontja értelmében a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akik különleges bánásmódot igényelnek. Három csoportba sorolja a jogszabály az érintett diákokat: aa) sajátos nevelési igényű gyermek ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, ac) kiemelten tehetséges Az említett törvény pontja határozza meg a sajátos nevelési igényű (röviden: SNI) gyerek fogalmát. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolánkban a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása történik, a tanulólétszám kevesebb, mint 10 %-ában. A évi CXC. törvény 46. (3) g szerint a tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban- különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban- részesüljön, s életkortól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A pedagógiai szakszolgálat munkáját intézményünkben a következő területeken vesszük igénybe: 1. a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; 2. a nevelési tanácsadás; 3. a logopédiai ellátás; 4. fejlesztő foglalkozások megtartása 5. a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; Részképességzavarral küzdő gyermekek Jellemzőik Az iskolai teljesítmények deficitjeit, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét értjük részképességzavaron. Ide elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének hiányát soroljuk az említett viselkedési, tanulási következményekkel, tünetekkel együtt. E fogyatékosság differenciál-diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás 27