PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat Készült és átdolgozásra került a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet, az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet, a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, és a 3/2011. (I. 26.) NEFMI delet alapján.

2 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja Alapelvek, értékek, célok, feladatok, sikerkritériumok Pedagógiai tevékenység Nevelési-oktatási tevékenységünk sajátos vonásai Fejlesztési területek nevelési célok Személyiség és közösségfejlesztés Egészségnevelési program A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Tehetséggondozás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A beilleszkedési nehézségekkel, magatartásproblémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítése Diákönkormányzat Szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái Az iskola kapcsolatai Tanórán kívüli tevékenységek Az iskola hagyományrendszere A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A német nemzetiségi oktatás nevelési programja Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskolai csoportjának nevelési programja Társadalmi integrációt elősegítő program Az alapfokú művészetoktatás nevelési programja Zeneművészeti ág Képző- és iparművészeti ág Az iskola helyi tanterve Célok és eszközök az iskola nevelési-oktatási folyamatában Kulcskompetenciák fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatok

3 A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben A nevelő-oktató tevékenység rendszere iskolánkban A választott kerettantervek, tantárgyi struktúra és óraszámok A tanórán kívüli tevékenységek rendszere Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók beszámoltatásának rendje A házi feladatok meghatározásának elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek Az egészség- és környezeti nevelés elvei A tanulók értékelése Az évente elvégzendő felmérések köre Helyi tanterv a nemzetiségi hon- és népismeret tanítására Az alapfokú művészetoktatás helyi tanterve Zeneművészeti ág Képző- és iparművészeti ág

4 Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet. A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. Németh László 1. Az iskola nevelési programja 1.1. Alapelvek, értékek, célok, feladatok, sikerkritériumok Alapelveink Az iskola mint a személyiség-formálás egyik legjelentősebb színtere, elsősorban azért felelős, hogy a gyermek személyisége a maga teljességében, (értelem, érzelem, erkölcs, fizikum) a kívánt mértékben, harmonikusan fejlődjön. Ennek érdekében különös hangsúlyt kapnak a következő alapelvek: 1) A kompetencia alapú oktatás alapelvei: gyermekközpontúság gyakorlat-központúság és alkalmazható tudás a tudás- és képességfejlesztés helyes aránya képesség- és személyiség-fejlesztés új típusú koordináló, segítő tanári attitűd tevékenység-központú tanítási-tanulási gyakorlat differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség fokozatosság és folyamatosság módszertani sokszínűség és változatosság valóságos tanulási környezet kutató, összefüggéseket kereső szemlélet megőrzése, fejlesztése integrációs elv (szervezeti és tartalmi integráció) multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés óvoda-iskola átmenet támogatása 2) Az egyéni bánásmód elve: nyitottság tananyag-központúság helyett tanuló-központúság partnerség kritériumorientált fejlesztés 3) Továbbá: Az oktatás és nevelés folyamatában biztosítjuk a testi, értelmi, esztétikai nevelés helyes arányát. A tanulás, a munka, a sport, a nemzeti és helyi kulturális értékek iránti igényre és ezek tiszteletére nevelünk. A kötelességek betartására, a személyiségi jogok tiszteletben tartására és a másság elfogadására nevelünk. 3

5 Sokszínű tevékenységrendszer biztosításával a szabadidő kulturált eltöltésére késztetjük a tanulókat. Fontosnak tartjuk, hogy környezetünket a rend, a tisztaság, az értékek megóvása jellemezze. Értékrendszerünk 1) Az általános értékek vonatkozásában: a munka megbecsülése, tisztelete az emberi, gyermeki jogok tisztelete, elismerése a kötelességek betartása demokratizmus diszkriminációmentesség 2) Az egyén önmagához való viszonya vonatkozásában: önfejlesztés, önnevelés igénye önismeret, önbizalom, önkontroll önállóság és felelősségtudat felelősségteljes kreativitás 3) Az emberi kapcsolatok területén: a kölcsönös bizalom és felelősségtudat a másság tisztelete és elfogadása a közösséggel való együttműködés, tolerancia közösség iránti elkötelezettség felelősségvállalás kulturáltság a viselkedésben, a durvaság elutasítása, udvariasság, segítőkészség 4) A kultúra és az egyén kapcsolatában: igény, törekvés és nyitottság a kultúrával kapcsolatban kulturális értékek teremtése és tiszteletben tartása hagyománytisztelet, hagyományőrzés, hagyományteremtés a nemzetiségi oktatásban is 5) A természethez való viszonyban: Céljaink a természet védelme, tisztelete, szeretete a környezetünkkel való harmonikus viszony 1) A tanítás-tanulás folyamatában: a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlődése az általános iskolai tanulmányaik végére a tanulók kulcskompetenciáikat olyan szintre fejlődjenek, amelyek megalapozzák a további tanulásukat a művészetoktatás követelményeire történő felkészítéssel az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakulása, megszilárdulása az információs társadalom technológiái magabiztos és kritikus használatának elsajátítása a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésével a tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásának csökkenése, 4

6 továbbá a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakozása, tanulási, továbbtanulási esélyének növekedése a személyiségek különbözőségének érvényesülése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének megvalósulása az általános műveltséget megalapozó, korszerű, továbbfejleszthető ismeretek átadása, az ilyen ismeretek iránti igény kialakulása a hatékony tanuláshoz szükséges belső motiváció megőrzése, ill. kialakulása a tanulás folyamatán keresztül a gyermekek értelmi, fizikai, érzelmi, esztétikai képességeinek harmonikus fejlődése célravezető tanulási módszerek megismertetése, elsajátíttatása, gyakorlása az önművelődés igényének kialakulása, fejlődése 2) A nevelés terén: erkölcsi értékek megismerése, belsővé válása helyes magatartási és viselkedési normák kialakulása az egyén önmagához és másokhoz fűződő harmonikus kapcsolatának kialakulása humánus konfliktus kezelés módjainak kialakulása a környezetben való eligazodáshoz, a beilleszkedéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzése a munka megbecsülése, szellemi és tárgyi értékteremtés a veszélyeztetett, a kisebbséghez tartozó, a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók felkarolása, segítése, a szolidaritás érzésének kialakulása a személyiség, a jellem harmonikus fejlődése nemzeti és helyi hagyományok teremtése, a meglévők ápolása, a német nemzetiségi szokások ápolása 3) A szabadidő és életmód terén: Feladataink színes, sokoldalúan fejlesztő, szórakozást is nyújtó iskolai életben való aktív részvétel kulturált életmód, szokások, magatartás kialakítása a tanulási és szabadidős tevékenység összehangolása, a helyes arány kialakítása sokszínű kulturális élmények nyújtása testi, lelki egészség megőrzése természetvédelemben való aktív részvétel Az iskola feladatait az Alapító okirattal és a Szervezeti és Működési Szabályzattal, valamint a TÁMOP pályázatban vállaltakkal összhangban a következőkben állapítjuk meg: 1) A kompetencia alapú oktatás bevezetése, fenntartása, alkalmazása Bevezetés ideje: 2009/2010. tanév. Fenntartás határideje: 2014/2015. tanév Fenntartandó tevékenységek: - Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (1. évfolyam) 5

7 - Matematika kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (5. évfolyam) - Egyéb, választott "Idegen nyelvi" kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (4. évfolyam) - Három hetet meghaladó projekt Advent (1. évfolyam) - Moduláris oktatási program: természetvédelem (4. évfolyam) - Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, egy évfolyamon, teljes tanórai lefedettséggel (5. évfolyam) - Témahét (4. évfolyam) - Természet - tudomány művészet. Természetismereti és művészeti tárgyak integrált oktatása a fenntartható fejlődés érdekében (8. évfolyam) - Digitális tartalmak, taneszközök használata a bevont tanulócsoportoknál (25%-ban) A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan Kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) Újszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek bevezetése A korszerű infokommunikációs technológia (IKT) eszközeinek alkalmazása a tanórákon 2) Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 3) Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása 4) Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség 5) A tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ennek értékelése (kooperatív technikák) 6) Önálló intézményi innovációk megvalósítása 7) Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. 8) A korszerű általános műveltség továbbépíthető alapjainak magas szintű elsajátíttatása 9) sokoldalú személyiségformálás: a magatartás, a jellem és az érzelmek harmóniájának megteremtése 10) A kerettanterv új ismeretköreinek bevezetése a tantárgyi modulok integrálásával történik 11) A csoportbontások fenntartása, előnyeinek maximális kihasználása 12) A tehetséges tanulók felkarolása (tehetséggondozás) 13) A lassabban haladók felkarolása (korrekció, korrepetálás) 14) szakkörök, klubok szervezése a közös érdeklődésű tanulók számára 15) A mindennapos testedzés biztosítása, a gyógytestnevelés gyakorlatainak alkalmazása testnevelési óra keretében, az úszásoktatás megszervezése 16) A német nemzetiségi nyelvoktatás biztosítása 17) Angol nyelv oktatása 1 8. évfolyamon 18) Az idegen nyelv választhatóságának biztosítása 1. osztálytól 19) Az informatikai képzés feltételeinek megteremtése 6

8 20) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 1-8. osztályig 21) A diákönkormányzat működtetése 22) A továbbtanulásra való felkészítés biztosítása, a beiskolázás maximális támogatása 23) A tanulók napközis és tanulószobai ellátása 24) A község hagyományainak megismerése, ápolása 25) A néptánc órarend szerinti oktatása 1-4. osztályban 26) Természeti környezetünk megismerése, ápolása Sikerkritériumok 1) A tanítás-tanulás folyamatában A kompetencia mérések eredményeinek javulása A nyolcadik évfolyamot végzett tanulók teljes körű középiskolai beiskolázása A sajátos nevelési igényű tanulók 8. évfolyamra juttatása A sajátos nevelési igényű 8. évfolyamot végzett tanulók beiskolázásának vagy munkalehetőségének biztosítása Mulasztás miatt évfolyamismétlésre kötelezett tanulók számának csökkenése A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ugyanazt az évfolyamot járó tanulók számának alacsony szintje az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH helyzetű tanulók aránya eléri a 95 %-ot. a kulcskompetenciákat fejlesztő tevékenységi formák közül minden HHH tanuló legalább egy foglalkozásnak állandó résztvevője 2) A nevelés terén A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fokozatos integrálásával az előítéletes magatartás csökkenése, a másság elfogadása A konfliktuskezelés humánus módjának elsajátítása, ezzel együtt a durvaság, a megalázás elkerülése. Minél kevesebb tanulót kelljen fegyelmező intézkedésben részesítenünk hibás konfliktuskezelése miatt. 3) A szabadidő és életmód terén Ne csökkenjen azon tanulók száma, akik az intézmény által nyújtott szabadidős tevékenységeket veszik igénybe (sport, szakkörök, könyvtár, tehetséggondozás). A testi, lelki egészségnevelési programok (pl. deviancia-prevenciós csoportfoglalkozások) továbbra is szolgálják a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését Az iskola környezetvédelmi programjának megvalósulása Az iskola egészségnevelési programjának megvalósulása A jelenlegi tartalmas és sok tanulót vonzó sportélet megtartása. A sportkör szakosztályainak megtartása, megfelelő körülmények esetén bővítése A közművelődési programban megjelenő sokoldalú, színes tevékenységek folyamatos biztosítása 7

9 1.2. Pedagógiai tevékenység Nevelési-oktatási tevékenységünk sajátos vonásai A kompetencia-alapú oktatás iskolánkban (TÁMOP ) 1) A kompetencia-alapú oktatás célja, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására kell törekedni. a) A kompetencia-alapú oktatás előnyei: Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. b) A kompetencia területei, kulcskompetenciák: Matematikai kompetencia Szövegértés, anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális, és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Hatékony, önálló tanulás c) A kompetencia-alapú oktatás során is fontos szempont (mint mindenfajta tanításnál), hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. d) Az általunk alkalmazott szervezési módok/munkaformák: Frontális munka Csoportmunka Tanulópárban folyó munka Részben egyénre szabott munka Teljesen egyénre szabott munka Rétegmunka e) Oktatási módszerek Elbeszélés, előadás, magyarázat Megbeszélés, vita Szemléltetés, bemutatás Tanulói referátum Projekt módszer Kooperatív oktatás Játék f) A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása 8

10 g) A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, honosítása, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése. h) A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében, a tanmenetekben és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon; lásd: 1.1. pont!) 2) IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése 3) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása (IPR) 4) Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok átvétele, alkalmazása és terjesztése 5) Az intézmények közötti szakmai együttműködések, más referencia intézményekkel való együttműködések kialakítása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciaintézményi szolgáltatások végzése és igénybe vétele 6) Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja. 7) Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa 8) Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival 9) Életszerű tanulási környezet kialakítása 10) A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-rendszerének biztosítása 11) Német nemzetiségi nyelvoktatás 1. osztálytól kezdve 12) Idegen nyelvek közti választás lehetősége 13) Mindennapos testedzés biztosítása (1 4. évfolyamon órarendbe beépítve) 14) Csoportbontások a magyar-, matematika-, idegen nyelv- és technikaórákon (szükség szerint) 15) Néptánc oktatása 1-4. évfolyamon 16) Korrekciós órák beépítése az idegen nyelv tanulása alól felmentett tanulók számára 17) Sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók nevelése és oktatása önálló tanulócsoportban 18) Sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók integrált oktatása 19) Sajátos nevelési igényű (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanuló integrált oktatása, egyéni elbírálás alapján 9

11 Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján csak szegregáltan oktathatók, önálló tanulócsoportokban fejlesztjük. Speciális tagozatunk nevelő-oktató munkáját a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják Felkészülés a referenciaintézményi státusz betöltésére 1) Az előminősítési eljárás feltételeként (illetve azt követően) benyújtott jó gyakorlataink: a) András naptól Újévig (Decemberi hangulatok) b) Rendszerszemlélet a vizuális nevelésben integratív tantárgyi program az általános iskolában c) Tehetség kibontakoztatása és gondozása kémiából szakköri munka során 7. és 8. osztályban 2) A TÁMOP /2 projekt keretében megvalósult Intézményi Fejlesztési Terv: a) Képzések, felkészítések Részvétel továbbképzésen, amely felkészít a referenciaintézményi szolgáltatás szervezeti feltételrendszerének kialakítására Részvétel továbbképzésen, amely a referenciaintézmény mintaértékű eljárásainak adaptációját támogató tevékenység módszertanát mutatja be Részvétel felkészítésen, amely az intézményközi, horizontális tanulás megszervezését segíti Részvétel felkészítésen, amely a leendő referencia-intézmény kínálatának szakszerű és eredményes megjelenítését segíti elő Felkészülés felsőoktatási gyakorlóhely funkció vállalására Gyakorlatvezető mentor-pedagógusok felkészítése b) Szakértői, tanácsadói támogató szolgáltatások igénybevétele Szaktanácsadói támogatás igénybe vétele a korszerű oktatásszervezési, tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató pedagógiai környezet elterjesztésére A referencia-intézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztések szaktanácsadói támogatása Referencia intézményként való működés kiépítésének szaktanácsadói támogat Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozásának és minőségbiztosításának szaktanácsadói támogatása c) Az intézmény belső szakmai közreműködőinek fejlesztési tevékenysége A referenciaintézményi szerepre való felkészüléshez szükséges fejlesztéseket irányító teamben végzett tevékenység Referenciaintézményként való működés belső szabályainak kidolgozása Belső nevelőtestületi, munkaközösségi szakmai műhelymunkában való részvétel Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a "Jó gyakorlat" átadására és e folyamat minőségbiztosítására 3) A minősítés záró szakaszán való részvétel (a jelentkezéskor benyújtott dokumentáció elfogadásától függően) 10

12 Fejlesztési területek nevelési célok (Normál dőlt betűvel idézve: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet szerinti kiegészítései) Erkölcsi nevelés Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. Testi és lelki egészségre nevelés Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén 11

13 könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Gazdasági és pénzügyi nevelés A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Esélyegyenlőségre nevelés Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelésoktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. 12

14 1.3. Személyiség és közösségfejlesztés Személyiségfejlesztés Alapelvünk: a pedagógus mindig úgy végezze oktató-nevelő munkáját, hogy tevékenysége fejlesztően hasson a diákok személyiségére. Nagy szerepet tulajdonítunk a személyes példamutatásnak. Az osztályfőnöki órákon hangsúlyos szerepet kap: - a szociális és életvitel kompetencia fejlesztése - a tanulók önismeretének fejlesztése - annak kialakítása, hogy az osztályban betöltött szerepüket, társaikhoz való viszonyukat helyesen tudják megítélni - a felelősségteljes döntéshozó képesség kialakítása; ha szükséges, tudjanak nemet mondani, - az értékközvetítés - a kulturált magatartási szokások kialakítása Tevékenységi formák: - beszélgetés - szituációs játék - személyes minta - előadások - viták Közösségfejlesztés Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat azokban a kisebb-nagyobb iskolai közösségekben, ahová tartoznak. Ennek érdekében ki kell alakítani bennük azt a képességet, hogy - elfogadják és betartsák az adott közösség írott és íratlan szabályait, - össze tudják hangolni egyéni érdekeiket a közösség érdekeivel, - az adott közösségnek ne hátráltatói; de fejlesztői legyenek, - aktív részesei és ne csak passzív szemlélői legyenek a közösség életének. A közösségfejlesztés keretei: - osztályközösségek - napközis csoportok - diákönkormányzat - klubok - sportkörök Alkalmi közösségek: - táborozás résztvevői - kulturális rendezvények résztvevői A közösségfejlesztés formái: - a célok és feladatok közös megfogalmazása - aktív részvétel a közösség életében - közös programok: - tanítási órák - klubfoglalkozások - sportprogramok - kirándulások 13

15 - közös munkavégzés - teadélután - kulturális rendezvények 1.4. Egészségnevelési program (Normál dőlt betűvel idézve: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása a 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet szerinti kiegészítései) Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, az egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére, ezáltal egészségük javítására. 1) Az egészségnevelési munka céljai: a) Diákjaink rendelkezzenek az egészséges életmód kialakításához szükséges, életkoruknak megfelelő reális ismeretekkel, attitűdökkel. b) Ismerjék önmagukat, értékeiket. c) Tudjanak helyes döntéseket hozni, feszültségoldó, konfliktuskezelő módszereket alkalmazni. d) Megszerzett ismeretek, tapasztalatok birtokában tekintsék az egészséget értéknek, amit vigyázni, óvni kell. e) Váljanak boldog, boldogságra képes felnőttekké. f) Szerezzenek a tanulók kellő motivációt és az egészséggel kapcsolatos alkalmazható tudást hogy időben felismerjék a betegségeket előidéző tényezőket és váljanak alkalmassá az egészséges életvitel kialakítására. g) a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; h) az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram i) fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; j) a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; k) fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés l) a stressz- és feszültségoldás metódusai 2) Az egészségfejlesztés fő feladatai: a) Egészségfejlesztő környezet megteremtése b) Egészségfejlesztő közösségi tevékenység c) Egyéni képességek fejlesztése d) Szemléletváltoztatás e) A környezet folyamatos fejlesztése annak érdekében, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen f) Drog-prevenció A részletes iskolai egészségnevelési programunk a pedagógiai program elválaszthatatlan mellékletét képezi, melyben kidolgozottak azok a tevékenységformák melyek a célok, feladatok megvalósítását szolgálják. 3) Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 14

16 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki és biológia órákon) valósul meg. A foglalkozásokat a védőnő és az iskolaorvos tartja. a) Osztályok: 1-8 osztály b) Célkitűzés: Az elsősegély-nyújtási ismeretek alapfokú elsajátítása. A gyerekek számára magától érthetővé tenni a vészhelyzetbe került emberek megsegítését, és a számukra nyújtott elsősegély fontosságát, mert ebben az életkorban a szabályok és tapasztalatok nagy része egy életre rögzül. c) Tematika: Alsó tagozat (2 x 1 óra/félév) - Hogyan hívjunk mentőt? - Sérülések, segítségnyújtás - Sebek sebkezelés, kötözés - Vészhelyzetek otthon és iskolában Felső tagozat (2 x 2 óra/félév) - emberi test és működése - az eszmélet és a vérzés vizsgálata, értékelése - sebek, vérzések és ellátása - eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfekvés - helyes viselkedés baleseti szituációkban, mentő hívása - szituációs gyakorlatok 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg (a pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza): a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 15

17 részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Tehetséggondozás Az iskolai foglalkozások és tanórák keretében lehetőséget kapnak a tehetséges tanulók a magasabb szintű ismeretszerzésre, tevékenységre. (Kiselőadás, nehezebb feladatok, tananyagon túli ismeretek). A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás -szervezési eljárások alkalmazása: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák, - projektmódszer, - tevékenységközpontú pedagógiák. Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése A kiemelkedően tehetséges tanulók fejlődését tanórán kívüli fogl alkozások keretében is biztosítjuk. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően részt vehetnek - tantárgyi versenyeken (iskolai és levelezős), - klubokban, - sportkörökben, - szakkörökön. 16

18 A programokon való részvétel ingyenes és bárki számára hozzáférhető (IPR) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának első lépése a kudarc megelőzése. A megelőzéshez az első-negyedik évfolyamon a Kt. 52. (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdése c, pontjában meghatározott időkeret terhére lehetővé tesszük, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanuló legalább két alkalommal egyéni foglalkozáson vehessen részt. Ezen felül akár a szülők, akár a nevelők kezdeményezésére a tanulási kudarcnak kitett tanulót az Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz küldjük vizsgálatra. A szakszolgálathoz irányítás előtt az osztályfőnök írásbeli véleményt készít a tanulóról, amelyet a szülőkkel ismertet, akik azt aláírásukkal is ellátják. A tanulót a szülők viszik a vizsgálatra. (Szükség esetén az iskola támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók szakvizsgálatra vitelét.) A vizsgálat feltárja a tanulási kudarc okát, illetve megoldást javasol annak kezelésére. A szakvélemény segíti a nevelőket abban, hogy a szülőkkel együtt megszüntessék a kudarc okát, illetve elkészítsék a személyre szabott felzárkóztatási programot. Amennyiben a tanulási kudarc oka beszédhiba, lehetőség van heti rendszerességgel kijáró logopédus segítségének igénybevételére. Azon tanulók részére, akik a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot, a tanév kezdetétől heti két alkalommal biztosítjuk az egyéni foglalkozást a Kt. 52. (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdés c, pontjában meghatározott időkeret terhére. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának további módjai: - Korrepetálás, amelyen a tanulásban lassabban haladók, valamint a hiányzás miatt lemaradók is részt vehetnek - Napközis foglalkozás, ahol egyéni segítséget kaphatnak a napközis nevelőtől az arra rászorulók - Rehabilitációs órák a tanulásban akadályoztatott tanulók részére - Tanórával egy időben, de külön pedagógus közreműködésével megtartott egyéni órák - Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórákon - Mentor-tanár program - Részképességek felmérése első osztályban (önálló innováció) - Kéttanáros modell alkalmazása A beilleszkedési nehézségekkel, magatartásproblémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak velük a nevelők a tanítási órákon. A fejlesztő pedagógustól egyéni segítséget kapnak. Az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tartanak fenn a tanulók szüleivel és az osztályban tanító nevelőkkel A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem az intézményi nevelőtestület valamennyi tagjának, de különösen az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek és az osztályfőnöknek a feladata. A tanulókat és 17

19 szüleiket tanév kezdetekor írásban tájékoztatják a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshetik fel őket. Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drog-ambulancia, ifjúsági lelki segély telefonok, Gyermekek átmeneti otthona, védőnői tanácsadó, stb.). Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége 3 fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére. 1) Megelőzés. Gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet jelent: megelőzni, elhárítani vagy enyhíteni azokat a gyermekekre ható káros hatásokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy meggátolják. Feladataink: Tanulóink megvédése a negatív hatásoktól, sorozatos kudarcoktól az egyéni megrázkódtatásoktól, a káros szenvedélyek kialakulásától A tanulók tájékoztatása arról, hogy az esetleges problémáikkal hol és milyen időpontban kereshetik meg a helyileg illetékes gyermekvédelmi felelőst, valamint az intézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt kereshetnek fel Az egészségnevelés részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése és teljesítésének figyelemmel kísérése A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószer fogyasztás következményeiről osztályfőnöki órák keretében, ill. külső előadók bevonásával tájékoztatjuk tanulóinkat A higiénés és szexuális felvilágosító munkába az osztályfőnökök mellett bevonjuk a védőnőt és az iskolaorvost is Az egészséges életmód és táplálkozás megismertetése és népszerűsítése érdekében egészségnevelési hónapot tartunk 2) Feltárás. Halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítése, nyilvántartása, az okok feltárása. Feladataink: A veszélyeztető okok feltárása Rendszeres kapcsolat a családokkal, szülőkkel és a gyermekekkel Családlátogatás, a veszélyeztetett gyermek családi környezetének megismerése Az osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, illetve az intézményi gyermekvédelmi felelősök öszszehangolt munkája Belső információ áramoltatás 3) Megszüntetés. Segítségnyújtás a rászorulóknak. Feladataink: Kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás a segítő intézményekkel és szervezetekkel: - szakemberhez irányítás (pszichológus, orvos, védőnő, stb.), - tájékoztatás, tanácsadás, (tanulóknak, szülőknek), - gyermek bántalmazásának vélelme esetén vagy elhanyagolása esetén Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, - anyagi veszélyeztetettség esetén (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni támogatás kezdeményezése a település szerint illetékes polgármesteri hivatalnál). Községi szinten gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó felelőssel az igazgató napi kapcsolatot tart fenn. Az osztályfőnökök az iskola igazgatójának jelzik, ha valamilyen diák esetében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kell kérni. 18

20 Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló hiányzása a 40 napot meghaladja. Ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, első ízben az osztályfőnök írásban figyelmezteti a szülőt. Újabb igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével környezettanulmányt végez, majd az igazgató nyolc napon belül szabálysértési eljárást kezdeményez a polgármesteri hivatal szakigazgatási szervénél. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az ifjúságvédelmi felelős feltérképezi a veszélyeztetett és bármilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő tanulók körét. Feladatai közé tartozik a családlátogatás, tanácsadás. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, az önkormányzat szociális bizottságával, a szülői munkaközösséggel, a gyermekjóléti szolgálattal A szociális hátrányok enyhítése A település méretéből adódóan nincs szükség a szociális hátrányokkal élők felderítését szolgáló külön programra, mert személy szerint ismerünk minden rászoruló családot. A tantestület minden tagja, kiemelten a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök szoros kapcsolatot tartanak az önkormányzat szakemberével, a szociális hátránnyal küzdők érdekében. Az osztályfőnökök javaslata alapján terjesztjük fel az önkormányzathoz a tanévkezdési segélyre javasolt családokat. A szülő kérésére az önkormányzat szociális bizottsága dönt a tankönyv támogatás mértékéről és a napközis térítési díj mérsékléséről. A nevelőtestület döntése alapján a rászoruló tanulók költségtérítés nélkül vagy annak mérséklésével vehetnek részt táborozásban, külföldi csereüdültetésben, versenyeken, színház- és hangverseny látogatásokon, osztálykirándulásokon. Védőnő közreműködésével biztosítunk az iskolában tisztálkodási lehetőséget az arra igényt tartó tanulónak. Könyvtárból kölcsönözhető eszközök: szótár, atlasz, nyelvkönyv, kötelező olvasmányok. Eszközök beszerzéséhez a kisebbségi önkormányzatok is támogatást nyújtanak Diákönkormányzat A tanulói érdekérvényesítés és közösségfejlesztés fontos színtere a diákönkormányzat. Működéséről a Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Tevékenységüket az éves munkaterv tartalmazza. 19

21 1.8. Szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái A pedagógiai munka hatékonyságát nagyban befolyásolja a munkában résztvevők együttműködése. Ezért sokrétű kapcsolatrendszert építünk ki a szülőkkel és a diákokkal. Az együttműködés keretei és feladatai Szülői értekezlet: az osztállyal, vagy csoporttal szemben támasztott követelmények és feladatok ismertetése, a felmerülő problémák megbeszélése, tájékoztatás a soron következő feladatokról, programokról. Évente legalább 4 alkalommal; Fogadóóra: tájékoztatás a tanuló tanulmányi helyzetéről, magatartásáról és szorgalmáról; tájékozódás a család életében bekövetkezett változásokról; a felmerülő problémák megbeszélése, közös stratégia kialakítása a probléma megoldására. Minden hónap első hétfőjén, 16:30-17:30; Nyílt nap: közvetlen módon nyújt betekintést a szülők részére az iskolai munkába. A szülő tájékozódhat gyermeke osztályon belüli helyzetéről, magatartásáról, aktivitásáról; Családlátogatás: az első osztályos nevelő, valamint az új osztályfőnök tájékozódik a tanuló családi helyzetéről; tájékoztatja a szülőket a tanuló iskolai feladatairól és jogairól a nyolcadik osztályos osztályfőnök megbeszéli a szülőkkel a tanuló pályaválasztását, az esetlegesen felmerülő problémákat, s ha szükséges tanácsot ad a szükség esetén megejtett családlátogatás feladata az aktuális okról való tájékoztatás, a probléma v. feladat megbeszélése. Családlátogatást az osztályfőnök 2 évente végez. Rendezvények: a rendezvények jellegétől függően a közös ünneplést vagy szórakozást szolgálják, miközben a kötetlen beszélgetések alkalmat adnak a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére; Kirándulások, túrák: a közös élmények közelebb hozzák egymáshoz a résztvevőket és alkalmat adnak az egyén sokoldalú megismerésére. Kirándulásokra osztályonként évente 2 nap áll rendelkezésre. A szülők közreműködése az új tanulásszervezési eljárások, úgymint a témahét és a projekt során. Együttműködő szervezetek: Szülői munkaközösség Diákönkormányzat 1.9. Az iskola kapcsolatai Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: a fenntartóval, szülői munkaközösséggel, az óvodával, a helyi sportegyesülettel, a községben működő civil szervezetekkel, a falusi turizmus vezetőivel, a Vöröskereszt helyi szervezetével, 20

22 az intézményt támogató "Tanuljunk verseket" alapítvány, a "Hosszúhetényi Kulturális alapítvány", a "Hosszúhetényért" alapítvány és a "Hosszúhetényi Ifjúsági Zenekarért" alapítvány, a Hosszúhetény fejlődéséért alapítvány kuratóriumával, a Teleházzal, a Hosszúhetényi Baráti Körrel, a komlói zeneiskolával, a környező települések általános és középiskoláival, a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával (Pécs), az egészségügyi dolgozókkal (orvosokkal, védőnőkkel), a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a területileg illetékes egyházakkal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, külföldi testvér településekkel. A külső kapcsolattartásért az intézmény igazgatója és közművelődési igazgatóhelyettese felel Tanórán kívüli tevékenységek Az iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: 1) alapfokú művészetoktatás 2) napközis foglalkozások 3) szakkörök, (táncoktatás keretén belül német táncok tanulása és előadása) 4) előkészítő 5) tehetséggondozás 6) énekkar (lehetőség van német dalok tanulására) 7) diáksportkör (DSK) 8) tanfolyam (pl. tánciskola) 9) korrepetálás 10) az integrációs pedagógiai rendszer működése kapcsán szervezett programok 11) a rászoruló tanulók mentorálása 12) tanulmányi és sportversenyek 13) kulturális rendezvények 14) könyvtár 15) osztályközösségek programjai, 16) diákönkormányzat programjai 17) német nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó programok 1) Az alapfokú művészetoktatás keretén belül előképzős, hangszeres és képzőművészeti foglalkozásokat választhatnak a gyerekek. A beiratkozás a szülő írásos jelentkezésével és az intézményvezető írásbeli határozatával történik. Szabályozása az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programjában található. 2) A napközis foglalkozás a tanórára való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő eltöltésének színtere. A napközis ellátást a szülő /gondviselő kérheti. 21

23 A napközibe felvett tanuló csak különösen indokolt esetben zárható ki a napközi otthonból. A kizárásról a nevelőtestület dönt. A napközis ellátásban részesülő tanuló a tantestület javaslatára és a szülők hozzájárulásával mentesíthető a tanulási időn való részvétel alól. A napközis foglalkozás ingyenes. Szakköröket a tanuló érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével lehet indítani. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a számára küldött tájékoztató aláírásával tehet meg. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakkörbe történő felvételről a szakkörvezető dönt. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkör vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. 3) A hetedik osztály második félévétől magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából előkészítő foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók. Az előkészítő célja a felvételire való felkészítés illetve a hiányosságok pótlása. Ennek megfelelően képességek szerint két csoportot kell szervezni. A foglalkozások két féléven keresztül, (7. osztály 2. félév, 8. osztály 1. félév) tantárgyanként és csoportonként heti egy-egy órában. hetente egy vagy kéthetente két órában folynak. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes és ingyenes. A jelentkezés egy félévre szól, és szülői hozzájárulás szükséges hozzá. Igazolatlan hiányzások esetén a szülőt írásban értesítjük. Az előkészítő vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. 4) A tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő, egy-egy tantárgy iránt kiemelkedő képességeket vagy érdeklődést tanúsító tanulók számára tehetséggondozás néven külön foglalkozás biztosítható. E különóra a szaktanárok által kiválasztott tanulók számára ingyenes. A tehetséggondozást végző nevelőt az igazgató bízza meg, és ő dönt a foglalkozásokra fordítható óraszámról is. Erről naplót kell vezetni. 5) Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. Az énekkar ingyenes. 6) Rendszeres testedzésre a DSK szakosztályai (labdarúgás, kézilabda) biztosítják a lehetőséget, térítésmentesen. 7) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a tanfolyamvezető vállalkozásának megfelelően indít (pl. tánciskola). A második osztályosok számára minden évben megszervezzük az úszás tanfolyamot. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamon való részvételért félévenként/negyedévenként/havonként előre térítési díj fizetendő. 8) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. 22