Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Átírás

1 Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben nem lesz érdemes gyűlölködniük." Apáczai Csere János

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Az iskola bemutatása, hitvallásunk... 3 Nevelési program... 6 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A pedagógusok helyi intézményi feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Célértékek Helyi tanterv A választott kerettanterv megnevezése Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elve A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az iskolai jutalmazás és büntetés formái A tanulók fizikai állapotának mérése Az iskola egészségnevelési terve Az iskola környezeti nevelési elvei Záró rendelkezések A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Mellékletek sz. melléklet Az 1. évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor alkalmazott szöveges értékelés értékelő lapjai sz. melléklet Az iskolában tanított tantárgyak tantervei sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok sz. melléklet A nem szakrendszerű oktatás választott tantárgyainak tanterve sz. melléklet Az Általános iskola, integrációs programja: sz. melléklet Informatikai stratégia sz. melléklet A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatósági terve

3 Az iskola bemutatása, hitvallásunk Az intézmény pedagógiai programjának és az iskolában végzett nevelő-oktató munkánknak jelmondatává Apáczai Csere János gondolatát választottuk, melyről úgy gondoljuk, hogy hűen tükrözi tevékenységünk legfőbb célját és törekvésünket: "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben nem lesz érdemes gyűlölködniük." A községben működő iskola több átalakítást, átszervezést megélt szeptemberétől önálló az intézmény, melynek fenntartója a község önkormányzatának képviselőtestülete ben a sokorópátkai önkormányzat megállapodást kötött a szomszédos Veszprém megyei Gic község önkormányzatával az iskolafenntartó-társulás létrehozására ben a társuláshoz csatlakozott Bakonytamási község önkormányzata is. Így jelenleg három település gyermekeinek oktatását végezzük az intézményben ban a fenntartó önkormányzat általános művelődési központot hozott létre a település intézményeinek bevonásával. Az ÁMK december 31-ig működött január 1-jétől az Általános Iskola fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az állam. Az iskolában az előző időszakban nagyon sok fejlesztés valósult meg nagy részben pályázati támogatásból. Ezek a fejlesztések a következők voltak: Iskolánk 2005-ben konzorciumi keretben részt vett a HEFOP ös pályázat megvalósításában, majd ennek folytatásaként 2007-ben önállóan valósítottuk meg a HEFOP es pályázatot. A pályázat során az iskola nevelőtestülete teljes létszámban részt vett 3x 30 órás képzésen. A képzések elsősorban az új tanulásszervezési eljárások megismerésére és megvalósítására készítettek fel bennünket. Az általános iskolánk 2007 óta az Ökoiskola cím birtokosa, a cím megújítására 2010-ben került sor ben két tagintézményünk, az általános iskola és a sokorópátkai napközi otthonos óvoda együtt valósította meg a TÁMOP3.1.4-es pályázatot. A pályázat keretében a tantestület minden tagja 4x30 órás képzésben vett részt. A TÁMOP pályázat megvalósítása során az eddig alkalmazott új tanulásszervezési eljárások sorát bővítettük. Ennek megfelelően a tanítás során témaheteket, projektnapokat, projektheteket szervezünk. A tanítási órák során kiemelt feladatunk a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezt differenciált tanulásszervezéssel, csoportmunkával, a kooperatív eljárások alkalmazásával szeretnénk elérni. Nevelőtestületünk jól felkészült pedagógusokból áll, akik elhívatottságuknak, gyermekközpontú szemléletüknek köszönhetően mindent megtesznek a tanulók fejlesztése érdekében. 3

4 Iskolánk a TIOP1.1.1-es pályázat keretében jelentős fejlesztési lehetőséghez jut 2011 márciusában az informatika területén. A tanév során 5 interaktív táblával és 14 számítógépes munkaállomással gazdagodik intézményünk ben kezdődött, és augusztus 15-én fejeződött be az iskolát és a sokorópátkai óvodát érintő infrastruktúrafejlesztést támogató NYDOP pályázat megvalósítása, melynek segítségével jelentős felújítás, bővítés történt az intézményekben. A pályázatból ehhez a munkához Ft-ot kaptunk. Az általános iskola épülete két új tanteremmel bővült. Felújításra került a vizesblokk és az iskola többi tanterme. Megtörtént az épület hőszigetelése, az akadálymentesítés és az iskola udvarának parkosítása. A pályázatból jelentős összeget fordíthattunk eszközfejlesztésre. Az eszközrendszerünket a korszerű tanulásszervezési eljárásokat és az egyéni fejlesztést segítő eszközökkel bővítettük be valósítottuk meg a TÁMOP es pályázatot, amely a referenciaintézményi szerepre való felkészülést segítette. A pályázat során jelentős humánerőforrás fejlesztésre és eszközrendszer bővítésre került sor. Iskolánkban a tanulók, választás alapján két idegen nyelvet, angolt, vagy németet tanulhatnak. Erre nagyon büszkék vagyunk, hiszen nagyon kevés általános iskola tudja ezt a lehetőséget biztosítani tanulói számára. Intézményünkben igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a más településről járó tanulók beilleszkedését, utazását segítsük. Az utazás feltételeit úgy teremtettük meg, hogy az összhangban legyen az iskolai programokkal. Az iskolabusz járat reggel Gicről, Bakonytamásiról és Hathalomról szállítja a gyerekeket egészen az iskoláig. Tanítás után ugyancsak az iskolabusz viszi haza a tanulók egy részét. A tanulószobás, a napközis, a szakkörös és a művészeti iskolába járó gyerekek délután két menetrendszerinti autóbusszal is haza tudnak utazni. Minden alkalommal pedagógus kíséri őket a buszmegállóig. Az iskolabusz járaton felnőtt kísérő van. Iskolai ünnepélyekre, alkalmankénti rendezvényekre iskolabusszal biztosítjuk a gyerekek utazását. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően szeretnénk mindhárom település közéletébe is bekapcsolódni. Ennek része, hogy nemzeti ünnepeken, idősek napján, anyák napján mindhárom községben ünnepi műsort adnak tanulóink. Az iskola működésének személyi és tárgyi feltételei: Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, minden évfolyamon egy-egy osztállyal. Ezen kívül napközi otthon, szakkörök, sportkör szolgálják a tanulók fejlődését. A szakkörök közül kiemelném a következőket: informatika szakkör, kézműves szakkör, énekkar. Informatika szakkörön a gyerekek kiváló szakmai irányítás mellett jó műszaki feltételek között dolgozhatnak. A kézműves műhelyünk tűzzománc-égető és kerámiaégető kemencével felszerelt, kiválóan alkalmas a gyerekek foglalkoztatására. Sportkörön elsősorban a gyermekek mozgásigényét szeretnénk kielégíteni, de területi versenyeken is részt vesznek tanulóink. Énekkaron az ünnepélyekre és versenyekre készülnek a gyerekek. Az intézményünkben orvosi szoba van, ahol a gyerekek vizsgálatát és kötelező védőoltását az iskolaorvos el tudja végezni. 4

5 A kistérségi nevelési tanácsadó és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását is. Ehhez a munkához gyógypedagógus szakember segítségét is igénybe vesszük. Hat éve működik iskolánkban a Napsugár Művészeti Iskola zeneiskolai és néptánc tagozattal. A művészeti iskola óráinak megtartására délután, kapcsolódó óraként kerül sor. Több éve dolgozik iskolánkban Bán László vezetésével a Sokoró Karate Szakosztály. A szakosztály munkájában részt vevő tanulók egy része szép sikereket ért el megyei és országos versenyeken. Nagy hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Gyermekeink több tantárgyi, sport és művészeti versenyen szerepeltek és szerepelnek ebben a tanévben is kiváló eredménnyel. A felzárkóztató foglalkozásoknak köszönhetően minimálisra csökkent a bukások száma intézményünkben. A tanulók részére ebédet biztosítunk. Részt veszünk az iskolagyümölcs programban. Lehetőséget teremtettünk színházlátogatásra. Az éves tanulmányi kirándulás során az ország szép tájaira visszük el a gyermekeket. Többször szervezünk számukra játszóházat, filmvetítést, klubdélutánt, kerékpáros túrát, kirándulást, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére szoktassuk őket. Kiemelten kezeljük a szülőkkel, a családdal való megfelelő kapcsolat kialakítását és ápolását. Évente két alkalommal szülői értekezletet, fogadónapot, nyílt napot és szülők fórumát tartunk. Természetes számunkra az is, hogy a szülők bármikor megkereshetik a pedagógusokat a gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben. Több éve a kistérség által foglalkoztatott iskolapszichológus is dolgozik az intézményben. Iskolánkban 13 pedagógus, 1 iskolai adminisztrátor és 2 takarítónő dolgozik. A szakos ellátottság 92%-os. Úgy gondoljuk, hogy iskolánkban minden személyi és tárgyi feltétel adott az eredményes nevelő, oktató munkához. Hiszünk abban, hogy az Apáczai Csere János által megfogalmazott gondolatok alapján végzett pedagógiai munkánk hatékonyan szolgálja tanulóink fejlődését, tevékeny, szorgalmas, becsületes felnőtté válását. 5

6 Nevelési program Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés oktatás alapelvei: A nevelési oktatási alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelés oktatás tapasztalataira alapozva biztosítják az iskolai munka eredményességét. Az alapelvek tartós értékkifejezései az iskolának. Mindennapi munkánk során a következő pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényesíteni: o A komplexitás elve: Az iskolai munka során törekszünk a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek összehangolására. o Egyenrangúság elve: Véleményünk szerint a gyermek és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a nevelő oktató munkában. Együttműködésünk eredménye a harmonikus tanulói személyiség vezető kialakulása. o A pedagógus szerepének elve: Az egyenrangúság elvével összhangban úgy gondoljuk, hogy a pedagógusnak vezető szerepe van megfelelő pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, a tevékenységek megszervezésében, a tanulói személyiség fejlődésnek támogatásában. A nevelő személyes példája meghatározó. o Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: Kiemelt feladtunk az egyéni képességek megismerése a tanulói személyiség fejlesztése során. Fontos a tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyensúlyának megteremtése. o A különböző közösségekhez tartozás elve: Iskolánk tanulói egy szűkebb (család, osztály, iskola, baráti társaság) és egy tágabb (falu, társadalom) közösség tagjai. Az iskolai közösség biztosít lehetőséget a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének a kibontakoztatáshoz. Fontos feladata az iskolának a hazaszeretet, az egészséges nemzettudat fejlesztése, a szűkebb közösséghez való tartozás érzésének alakítása. o A tapasztalatszerzés elve: Az intézményünk kiemelt feladatának tekinti az önálló tapasztalatszerzés, az önálló tanulás, az önművelés képességének kialakítását. o A külső hatások elve: Az iskolának segítenie kell a tanulókat abban, hogy az őket érő külső hatások között prioritást tudjanak teremteni. Tudják megkülönböztetni a pozitív és a negatív hatásokat. Ezen alapelv érvényesítésénél különösen fontosnak tartjuk a családokkal való együttműködést. o A bizalom elve: A pedagógusok napi munkájuk során törekedjenek a gyermekek személyiségének alapos megismerésre. Neveljük a gyermekeket az egymás iránti bizalomra, tiszteletre. Világítsunk rá a tartalmas emberi kapcsolatok fontosságára. A pedagógusnak kötelessége, hogy a tudomására jutó, a tanulókkal és az intézménnyel kapcsolatos információkat megőrizze, illetve bizalmasan kezelje. o Következetesség elve: Az iskola fontos feladata, hogy igényes, határozott követelményeket támasszon a tanulókkal szemben, ezek betartásában pedig következetesen járjon el. o Motiváció elve: Az eredményes tanulás és a képességek kibontakoztatásának érdekében kiemelt feladatunk a tanulók érdeklődésnek felkeltése. o Koncentráció elve: Az egyes tantárgyak, és műveltségi területek tanítása során fel kell használni, és alkalmazni kell a korábban megtanult ismereteket. 6

7 o Szemléletesség elve: A tanítás során olyan módszereket kell alkalmazni, melyek a befogadást, a megértést elősegítik, megkönnyítik. o Aktivizálás elve: A tanulási-tanítási folyamatban építeni kell a tanulók aktív tevékenységére, közreműködésére. o Visszajelzés elve: A napi munka során folyamatos visszajelzést kell kapni a tanulói teljesítményekről, ezek változásairól. A javítás lehetőségére a pedagógusnak nagy gondot kell fordítania. o Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A nevelő-oktató munkában prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. o A tudás- és a képességfejlesztés helyes aránya Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a nevelő-oktató munkában mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. A nevelő-oktató munka során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. o Egyéni bánásmód elve Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik kibontakoztatásában. o Tevékenységközpontúság Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a tevékenység központi jelentőségű a képességek fejlesztésében. A tanítás során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. o Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók képességeinek fejlettsége, a fejődés tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Olyan differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyes szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. 7

8 Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeiket lehetőségeik figyelembevételével fejlesszék, - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. o Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezetükkel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják o Gyermekközpontúság Az iskola elsősorban a gyerekért van. Az iskola a gyermekeket nem csupán, mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból következik, hogy az oktató-nevelő munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll. o Demokratizmus Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem-gazdag, a szülő és pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyen-rangú, partneri viszonyának kialakítását. o Nyitottság Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít, és ezeket felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az iskola élet-közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal a helyi közösség életében. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. o Célunk a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. o Célunk, hogy az általános iskolai tanulmányok végére a tanulók kulcskopetenciái olyan szintre fejlődjenek, amelyek megalapozzák a továbbtanulást. Az előzőekben felsorolt nevelési alapelveknek és céloknak érvényesülniük kell az iskolában folyó nevelő-oktató munka során. 8

9 A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladata o A nevelő oktató munka átfogó célja, hogy a szülői házzal együttműködve megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat, amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs társadalomban való felelős helytálláshoz szükségesek. o A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése. o A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével, szociális és családi eredetű hátrányok mérséklésével, korszerű, a helyi és társadalmi igényeknek megfelelő, továbbépíthető általános műveltség alapjainak elsajátításával feladata továbbá, hogy kiművelje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, attitűdöket, melyek lehetővé teszik, hogy: o megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat, o megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit, o értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit, o fejlesszék fizikai teljesítőképességüket, o minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket, o képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére. o A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felkészítése, hogy a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásuk csökkentjen, továbbá a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése. o Azoknak a készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a rendszerszerű fejlesztése, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés alapját képezik. Ennek érdekében át kell alakítani az iskola tanulási környezetét, azaz azoknak a tényezőknek az együttesét, amelyek befolyásolják a tanulók nevelésétoktatását. Így különösen a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, a tanulók kapcsolatát egymással, a gyerekek és az őket tanító pedagógusok tudásrendszereit, továbbá a tanulás fizikai környezetét. o A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is o A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attitűd kialakítása. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon o Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe o A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. o A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. 9

10 o A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. o A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. o A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. o A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. o A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. o A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. o Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. o A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. o Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. o A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. o Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. o A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. o A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. o A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. o A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. o A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. o Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. o Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. o A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. o A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. o A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. o Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. o Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. o A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. o Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon o Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. o A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. o A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. 10

11 o Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. o A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. o A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. o Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. o A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. o Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. o A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. o Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. o A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. o A kreativitás fejlesztése. o Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. o A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. o Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. o A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. o Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. o Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. o A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. o Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. o A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. o Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. o Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. o A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. o A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. o A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. o A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. o A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. o Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. o A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. 11

12 o A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. o Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. o A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. o Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. o A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. o A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. o Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. o Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. o Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. o Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. o Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában. o A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. o Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka céljai és feladatai élményszerű és változatos tanulói, tanári tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai és tanórán kívüli munkával, sokszínű, pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal valósítható meg. A nevelő-oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következők: Kulcskompetenciák a Nat alapján: o Anyanyelvi kommunikáció o Idegen nyelvi kommunikáció o Matematika kompetencia o Természettudományos és technikai kompetencia o Digitális kompetencia o Szociális és állampolgári o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség o A hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi 12

13 kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Fejlesztési feladatok o Verbális kommunikáció fejlesztése o Beszédtechnikai készség fejlesztése o Írásképesség kialakítása és fejlesztése o Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése o Formalizált kommunikáció fejlesztése: o Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Fejlesztési feladatok o A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. o Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Fejlesztési feladatok o A rendszerező és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztendő komponenseinek fejlesztése o A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során. o Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Természettudományos és technikai kompetencia: A természettudományos és technikai kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 13

14 A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Fejlesztési feladatok o Természettudományi és technikai problémák felismeréséhez szükséges ismeretek o Jelenségek természettudományi magyarázata o Természettudományi bizonyítékok alkalmazása o A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása o A természettudományi kutatás támogatása o A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Fejlesztési feladatok o A legfontosabb számítógépes alkalmazások megismertetése és felhasználása a tanításban és a tanulásban. o Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges készségek kialakítása. o Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Szociális kompetencia fejlesztése A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Fejlesztési feladatok o Szociális kommunikáció fejlesztése o Szociális érdekérvényesítés fejlesztése o A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítése. o Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi 14

15 életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Fejlesztési feladatok o A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása. o Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunkához szükséges készségek kialakítása. o Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Fejlesztési feladatok o A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. o A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az megismertetése. o A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismertetése. o A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más néző-pont megismerésére, a nyitottság, az érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. Fejlesztési feladatok o Tanulási motiváció fejlesztése o Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása) o Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése 15

16 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A személyiség a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságok, lehetőségek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. (Keményné Dr Pálffy Katalin) Feladatunk a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, harmonikus személyiség kialakítása. Ennek érdekében a következő területek fejlesztése iskolánk kiemelt feladata: A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. 16

17 A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: o Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. o A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. o Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. o Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. o Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. o A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. o A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az értelem fejlesztése: Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata. Középpontjában az információfeldolgozás áll. Két alapfeladatot kell kiemelnünk, a tanulási képesség és az értelmi képesség fejlesztését. A tanulási képesség fejlesztése során törekednünk kell a megismerési vágy felkeltésére, az érdeklődés, a természetes kíváncsiság ébrentartására. Ezzel szorosan összefügg a felfedezés örömének megismertetése. Ennek érdekében fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét, a játékszeretetet. Ki kell alakítani a felfedezés örömét, a szélsőségektől mentes optimális teljesítményvágyat. Rá kell ébreszteni a tanulókat a tanulás, a megszerzett tudás értékére. Az értelmi képességek fejlesztése: A megismerés folyamata az információszerzéssel indul. Az 1-4. osztályban kiemelt szerepe van a megismerési folyamatban a megfigyelésnek, majd erre építjük az értelmezést, az indoklást, a bizonyítást és az értékelést. A kognitív kommunikáció alapvető feladata a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás szolgálata. Kiemelt feladat az értő olvasás, szövegfeldolgozás és a fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. Fontos feladata az iskolának a viszonyítás, az általánosítás, az osztályozás, a problémamegoldó képesség fejlesztése. Meg kell ismertetni a tanulókkal az alapvető tanulási módokat, azokat rendszeresen, változatosan alkalmazni kell a tanulás folyamatában. A személyiség fejlődésének alapvető jellemzője az egyéni értékrend. Legfontosabb feladat a pozitív egyéni értékrend kialakítása. A tanulókat képessé kell tenni új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Ki kell alakítani a tanulókban az érdekérvényesítés képességét. Erre nagyon jó lehetőséget biztosít a diákönkormányzat rendszere. 17

18 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tervszerű, tudatos nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm-önmagát értékelni, irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: o A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. o A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. 18

19 Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. o Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. o A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. o A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 19

20 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. o Minden tanév folyamán az iskolában megemlékezést tartunk október 6-án, a magyar kultúra napján, a költészet napján, és a Föld napján. o Minden év március 15-ét megelőző tanítási napon tartjuk a Kutassy-nap rendezvényeit. A program keretében térségi és iskolai szintű versenyeket tartunk. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. o Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. o A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. o További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. o A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan 20