SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON"

Átírás

1 SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év végén az osztályozást felváltó szöveges minősítés felmenő rendszerben, az általános iskola 1-3. évfolyamán és a 4. évfolyamon az első félévben. Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának, körülményeinek, légkörének megteremtésében döntő tényező, hanem abból a szempontból is, hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat. Hagyományosan a pedagógiában (elméletb,en és gyakorlatban) az értékelés a tanítási tevékenységhez kapcsolódott. Döntően tanulóra irányuló tanári tevékenységként jelent meg, és követelményei alapvetően a tanulókat érintették. A pedagógiai értékelés sokféle funkciót tölt be az általános visszacsatoláson túl: feltárja a helyzetet (diagnosztikus értékelés), segít a folyamatok korrigálásában (formatív értékelés), minősít, szelektál (szummatív értékelés), tájékoztatja az oktatásban érdekelteket, befolyásolja a személyiség fejlődését, stb. A sokféle funkciót hatékonyan csak egy jól átgondolt értékelési rendszer keretében, megfelelő külső és belső értékeléssel lehet megvalósítani. A pedagógiai funkciók közül jól ismertek a tanuló számára adott visszajelzés, a motiválás, a nevelő-személyiségformáló szerep, a tanár, a szülő számára szóló visszajelzés. A tanuló életkorához igazodva, az adott iskolafokozatban való előrehaladás szempontjából az értékelés fentebb jelzett funkcióinak eltérő hangsúllyal kell érvényre jutniuk. Magától értetődőnek tekintjük a pedagógiai funkciók erőteljesebb jelenlétét, szerepét az iskola kezdő időszakában. Ez is indokolja, hogy az eltérő értékelési funkciók és hangsúlyok, eltérő értékelési formákban is kifejezésre jussanak. Alapelvek az értékelésben: 1. A képességeknek, készségeknek motívumoknak, melyek fejlesztése mai tudásunk szerint lehetséges intézményes keretek között is némelyike már első osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően tekinthetők kiemelt szerepűnek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően természetesen értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban. 2. Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Diagnosztizálni mégis azért célszerű, mert az adott személyiség összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit.

2 3. Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni (a gyermek és szülő számára!), amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban. 4. Különösen óvatosan kell eljárni egy-egy területtel kapcsolatosan, mérlegelve hogy az alsó tagozaton meg kell-e kezdeni az értékelést. Ilyen például a kognitív kompetencia területén a gondolkodási képességek fejlettsége, melyek kialakulása fokozatosan megkezdődik ugyan a 10 éves kor előtt, de igazi tudatos fejlesztése a felső tagozat és a középiskola feladata inkább. Számos részképesség, rutin, készség stb. előzetes létrejötte a feltétele. Ezért például a problémamegoldó gondolkodás, a kreatív gondolkodás és az alkotóképesség hosszú távú követelmények, mint fejlesztendő területek szerepeljenek a szempontrendszerben. Ezen képességek kezdetlegessége ugyanis nem hiányossága, hanem természetes jellemzője az alsó tagozatos korosztálynak. Lehetőség van azonban arra, hogy kiemelkedő fejlettség esetén egyes tanulóknál ezt is minősítsük, azaz méltóképpen elismerjük. 5. A másik olyan terület, melyhez nem lehetnek előre megfogalmazott példamondatok, a Tanulási képességek, készségek, rutinok területe. Ez a képességcsoport ugyanis nagyon fontos területet érint melyen gyakorlatilag nem volna szabad, hogy a 4. osztály végére bárkinél komoly hiányosságok legyenek. Az ugyanis lehetetlenné tenné a tanuló számára a továbbhaladást. Ha mégis van hiányosság, az kiemelten fontos szerepet kap a 4. osztályos félévi értékelésben, hogy a tanulót tovább tanító felsős tanár is figyelembe tudja venni. Több ilyen képesség gyengesége esetén megfontolandó az évismétlés lehetősége a szülő és a gyerek megfelelő beavatásával! 6. A hangsúly tehát a fejlesztésen van! Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha maga is hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is. 7. Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tulajdonképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beavatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat. 8. A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk 9. Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.

3 10. Különleges szerepet kell, hogy betöltsön az 1. osztály első félévi és a 4. osztály félévi értékelése. A legelső értékelés elsősorban a szülőket fogja orientálni, és több évre előre megalapozhatja hozzáállásukat, az iskola elvárásait illetően. A legutolsó részletes szöveges értékelés, pedig minden eddiginél nagyobb segítséget jelenthet a felső tagozatos tanároknak. Célszerű tehát, hogy annak alapos áttanulmányozására felhívjuk a figyelmüket, részükre azok egy példányát átadjuk az 5. osztály megkezdése előtt.

4 TANTÁRGYAK A KEZDŐ ÉS BEVEZETŐ SZAKASZBAN Az 1 4. évfolyamon *Az iskola helyi tantervében új tantárgyakat is tervezhet. Például a dráma és tánc fejlesztési feladatainak feldolgozásához önálló tantárgyként is megtervezhető a kerettantervben csillaggal jelzett tantervi ajánlás. Ennek óraszámát a művészetek műveltségi területből, a magyar nyelv és irodalom, illetve a testnevelés és sport óraszámaiból különíthetik el ben a NAT műveltségi területei Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom (dráma) Élő idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Matematika Ember és társadalom Környezetismeret Ember a természetben Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Testnevelés és sport (tánc) *Dráma Technika Testnevelés és sport (tánc)

5 Énkép, önismeret KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZBAN A bevezető, kezdő iskolaszakaszban az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység változását lassú átmenettel szükséges segíteni, és minél inkább törésmentessé kell tenni. Fejlődés-lélektani szempontból a 6-8 éves kor az énkép és az önértékelés alakulásának érzékeny fázisa. Az iskolába lépő gyermek nem tudja teljesítményét és személyiségét elkülöníteni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon- és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési területen. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására. Példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem felkeltése, a nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, valamint az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyit, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezettudatosságra nevelés

6 Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Szükség van ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos megerősítésének, gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő kreatív feladatok és projekt jellegű tevékenységek. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek tapasztalati hátterét a kezdő évek élményei alapozzák meg. A közösségben végzett feladatok ellátása, a közösségért vállalt szerepeknek megfelelő viselkedés megtanulása együtt formálható az együttműködés képességeivel. Az iskola demokratikus életvitele, a tanulók aktív részvételére építő tanítástanulás hozzájárul az állampolgári neveléshez. A különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai felismerése, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása, a számítógép elemi szintű kezelésének megismerése a kommunikációs kultúra nélkülözhetetlen összetevője. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi felnőttkori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség-összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, önértékelés stb.) is.

7 Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzátartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabad levegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie a testi-lelki egészség védelmében a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. A tanulók bármilyen szinten vannak is a tevékenységeket a nekik megfelelő követelményszinten szükséges megfogalmazni. Egyre inkább felértékelődik az egyéni fejlesztési programok kidolgozása minden egyéni foglalkozást igénylő tanuló számára. A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, a helyi tantervben, valamint a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. Ebben foglalnak állást az intézmények a tanulók értékeléséről is. A tervkészítésnél figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben foglaltakat.

8 FEJLESZTENDŐ KULCSKOMPPETENCIÁK AZ ALSÓ TAGOZAT VALAMENNYI TANTÁRGYÁBAN * : 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyen képes a tantárgy tanítása során megjelenő idegen szavak,kifejezések befogadására, értelmezésére, valamint azok, ha magyar megfelelővel nem bírnak, helyes használatára. Más népek kultúrájának, művészetének megismerésén keresztül alakuljon ki a kulturális sokféleség elfogadása, tiszteletben tartása. * A kulcskompetenciákra való hivatkozás az egyes tantárgyak tananyagrészében számozással történt.

9 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

10 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

11 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapulinformáció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközeik) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

12 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony, és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

13 7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyam formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéscinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességek igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi

14 szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján A pozitív attitűdök az emberi- jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (p1. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

15 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejező eszközöket a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

16 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

17 BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek már kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A FEJLESZTÉS TERÜLETEI Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen

18 álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására. Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben. Az anyanyelvi kommunikáció KULCSKOMPETENCIÁK A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

19 Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén. Digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes sokszor igen esetleges elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben. A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. Szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív

20 légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.

21 1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 296 heti óraszám: 8 Témakörök A témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése 45 óra 2. Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése: Betűismertetés és olvasásgyakorlás 85 óra Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás 66 óra 3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése: Az írott betűalakok tanítása Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 52 óra 38 óra 4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során 10 óra 1. AZ OLVASÁS ÉS AZ ÍRÁS MEGTANÍTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE Fejlesztési feladatok Szoktatás az iskolai életbe, az óvodából az iskolába való átmenet elősegítése. A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl.: a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; Tananyag fejlesztése. A beszéd és a beszédértés Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható eredménye Módszertani javaslatok Beszédlégző, artikulációs, időtartam és Tiszta, érthető beszéd. helyes kiejtési gyakorlatok. Mondókák, versek, gyermekdalok, találós kérdések tanulása, mondása. Érzékelő, memóriafejlesztő játékok, bábozás, szerepjátékok. Témakörös szógyűjtésekkel szókincsfejlesztő gyakorlatok, képolvasás, mesemondás. Mesehallgatás, szóbeli feladatadás, utasítás követése, szövegének értelmezése.

22 Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok Tapasztalatszerzés a szövegről, Hang és betű biztos azonosítása. mondatról, szóról, hangokról. Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Hang kiemelése szóból, önálló hangoztatása és összekapcsolása más hanggal. Analizáló, szintetizáló feladatok: mondatok, szavak felbontása, szótagolás, szóalkotások, szavak kiegészítése, mondatalkotások. Tájékozódás a térben, a testsémán, a síkban. Relációkat, térben vagy síkban elfoglalt helyet, helyzetet kifejező szavak értelmezése, pontosítása, tanulása. Az írás megtanulásának technikai alapozása A füzet és az írószerek használatának gyakorlása. Finommozgásokat, mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Vonalelemek felismerése és megnevezése.

23 2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A tanulás iránti érdeklődés és motiváltság erősítése és továbbfejlesztése. Széles körű nyelvi tapasztalatszerzési lehetőségek teremtése. A nyelvhasználat tudatosodási folyamatainak megindítása. Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása. A nyelvi tudatosság fejlesztése. Tananyag Betűismertetés és olvasásgyakorlás: a beszéd és a beszédértés fejlesztése betűismertetés olvasási gyakorlatok Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A fejlesztés várható eredménye Artikulációs és légzőgyakorlatok. A tanuló törekszik az érthető, értelmes Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes beszédre. Nyelvi hibáit javítja tanítói kiejtése. Szavak értelmezése, mon- segítséggel. Alkalmazza a köszönés, a datalkotások. Képolvasás. Beszélgetés kérés és a megköszönés tanult nyelvi képekről, eseményekről, élményekről. fordulatait. Válaszadás kérdésekre. Szóban Megérti az egyszerű utasításokat és elhangzó utasítások végrehajtása. szóbeli közléseket. Mese tartalmának követése hallás után. Segítségadással beszámol Egyszerű kérdések megválaszolása, olvasmányai tartalmáról, feladatok megoldása. olvasásélményeiről. Játékokban, feladatmegoldásban, közös tevékenységben együttműködő. Hang kiemelése szóból; a hang és a betű azonosítása; a hallási, a látási kép és a beszédmozgás kapcsolatának kiépítése és megerősítése. Betű felismerése betűsorban, betűcsoportban, szavakban; betűk összeolvasása; szavak, szókapcsolatok, mondatok, rövid, egyszerű, néhány mondatos szövegek szótagoló, majd folyamatos elolvasásának gyakorlása csendesen majd hangosan. Az olvasottak megértését elősegítő és ellenőrző egyszerű feladatok

24 tapasztalatszerzés az anyanyelvi ismeretek körében Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás: mesék, versek, történetek gyermekjátékok a népköltészet és a műköltészet köréből; Szövegek olvasásával az értő olvasás beszélgetés a természetről és a fejlesztése. Az olvasottak megbeszélése természetvédelemről; során erkölcsi kérdések, konfliktusok, problémák, a megértést akadályozó tényezők kiemelése, megbeszélése Irányított tapasztalatszerzés és beszélgetés a mindennapi élet néhány jellemző szituációja kapcsán. A szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a betű felismerése és megnevezése konkrét esetekben. Megfigyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak külön írása). Helyesírási szabályosságok felismerése és alkalmazása: hangok időtartamának szerepe, jelölésük; mondatkezdés és zárás; nagy kezdőbetűs szavak begyakorolt esetekben. Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása: szereplő, helyszín, események megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösszefüggésben. Az olvasmány tartalmára irányuló kérdések megválaszolása. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése. Tapasztalatszerzés a versek és a prózai szövegek formájának különbségeiről, a versek rímeiről. Olvasmányok tartalmának elmondása. Történet alkotása képsor segítségével; párbeszédek felolvasása szerepek szerint; telefonálás modellezése szituációs játékban. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva az időjárás és a természet változásainak, az emberek, az állatok és a növények életének, életmódjának, szokásainak megfigyelése. Állatok, növények bemutatása olvasott szöveg és képek alapján. Tapasztalati alapon megkülönbözteti a szöveget, a mondatot, a szót, szótagot, hangot és betűt. A szavakat szótagokra tudja bontani. A tankönyvi szövegeknek megfelelő nehézségű olvasmányok tartalmát néma olvasás útján megérti. Képes a tartalomra irányuló kérdéseket megválaszolni, egyszerű feladatokat megoldani.

25 Az önálló ismeretszerzés megalapozása. A tanulási képesség fejlesztése. Az olvasási szokások kialakítása. Az olvasástechnika fejlesztése. empátia, pozitív és negatív viselkedésminták; Élethelyzeteket modellező szerepjátékokban különféle magatartásformák megidézése, gyakorlása, értelmezése, konfliktusok önkifejezés és együttműködés; Érzelmek kifejezése mimikával, mozdulattal. Dramatikus játékokban együttműködés a társakkal. a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai; az önálló tanulás képességének kialakítása: (elemi feladat-megoldási műveletek, segédeszközök használata; verstanulás) Az olvasástechnika differenciált fejlesztése: jól érthető, folyamatos, értő olvasás kialakítása Szituációs játékokban a köszönés, a bemutatkozás, a kérés, az ajándék átadás, a köszöntés és a megköszönés különféle formái. A feladatmegoldás lépéseinek gyakorlása. Látogatás a könyvtárban. A könyvtárhasználat szabályainak meg- figyelése. Ismerkedés gyermeklexikonokkal, digitális ismeretforrásokkal. Memoriterek megtanulása: 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés, népdal; pl. Petőfi Sándor: A tavaszhoz; Weöres Sándor: Szunnyadj, kis baba; Kocsi és vonat; Száncsengő; Csanádi Imre: Farkas üvölt; Szabó Lőrinc: Tavasz; Tekereg a szél; Kányádi Sándortól 1-2 szabadon választott vers. Szövegek ismételt hangos és néma olvasása. Begyakorolt szöveg felolvasása az élő beszédhez közelítő hanglejtéssel. Fejből tud (öt-hat) verset, (kéthárom) mondókát, nyelvtörőt. Találós kérdést. Érthetően, megfelelő hangerővel mondja el a memoritereket. Ismert tartalmú és gyakorolt szöveget felkészülés után lassú folyamatossággal, szövegszerűen olvas

26 fel. A mondat végét szünettel jelzi. Olvasási hibáit segítségadás mellett javítja. 3. ÍRÁSTANÍTÁS, AZ ÍRÁSHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnika és a tetszetős, rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. Tananyag Az írott betűalakok tanítása Az írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Írott kis- és nagybetűk alakítása, kapcsolása. Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látóhalló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak írása betűrendben. A fejlesztés várható eredménye Ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait. Rövid szavakat, szókapcsolatokat és mondatokat betűcsere, betű-kihagyás nélkül másol nyomtatott mintáról is. Jelöli a mondatkezdést és -zárást. Gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt. Ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját. 4. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során Fejlesztési feladatok Diagnosztikus értékelés: A jobb és balkezesség, Az irányokban való tájékozódás A tanulói munkák elemzése Tananyag Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható eredménye Módszertani javaslatok A tanulási folyamat szükség szerinti pontjain a tanultak ismétlése, A tantervi követelmény elérése. gyakorlása különös tekintettel az egyéni képességkülönbségekre.

ÓRAREND 2012/2013 II. félév 1.a osztály. Szabadidő Szabadidő Szabadidő Szabadidő

ÓRAREND 2012/2013 II. félév 1.a osztály. Szabadidő Szabadidő Szabadidő Szabadidő ÓRAREND 2012/2013 II. félév 1.a osztály 1. 8-9 Matematika Magyar Magyar Magyar Matematika 2. 9-10 Ének Magyar Magyar Magyar Rajz 3. 10-11 Testnevelés Szabadidő Angol Matematika Testnevelés 4. 11-12 Szabadidő

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 1 37 6 1 37 7. 1 37 8. 1 37 A fejlesztés célterületei - kompetenciák kompetenciakomponensek Személyes kompetenciák fejlesztése

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

2013-2014. tanévi óraszámok Nagyrábé 7+1 8 8 7 4+1 4 4 4 1 1 1,5 2 2 2 1* 1,5 1,5 1* +1 1 1 1 5 5 3 3 5 5 2,5 2,5

2013-2014. tanévi óraszámok Nagyrábé 7+1 8 8 7 4+1 4 4 4 1 1 1,5 2 2 2 1* 1,5 1,5 1* +1 1 1 1 5 5 3 3 5 5 2,5 2,5 2013-201 tanévi óraszámok Nagyrábé számú melléklet Tantárgy: Magyar nyelv Idegen nyelv (cs.bont.) 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 7+1 8 8 7 4+1 4 4 4 Német Angol 3 3 3 3 3 Matematika 4+1 5 4,5

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Követelmények/standardok legfontosabb sajátosságai Eredet 1990-es évek, angolszász országok Cél egységes követelményrendszer kidolgozása az oktatás

Követelmények/standardok legfontosabb sajátosságai Eredet 1990-es évek, angolszász országok Cél egységes követelményrendszer kidolgozása az oktatás Kaposi József 2014 Követelmények/standardok legfontosabb sajátosságai Eredet 1990-es évek, angolszász országok Cél egységes követelményrendszer kidolgozása az oktatás minőségének javítására standard-alapú

Részletesebben

ELSŐ OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

ELSŐ OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK ELSŐ OSZTÁLY 1 Magyar Matematika Magyar Matematika Magyar 2 Szabad foglalkozás Önálló foglalkozás Kulturális foglalkozás Angol / Szabad foglalkozás Szabad foglalkozás 3 Magyar Testnevelés Magyar Testnevelés

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása Siófok, 2009-05-09 1 Készítette: Gáthy Péterné minőségügyi vezető, alsós munkaközösségvezető Részt

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához végzettség szintje szakképzettség tanított tantárgy 14 főiskola tanító alsó tagozat 10 főiskola

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL Különböző típusú szövegek olvasása és megértése alapvető kompetenciát igényel a társadalmi és kulturális életben, valamint a sikeres munkavégzéshez.

Részletesebben

5.a 5.b 5.c 1. Testnevelés Történelem Természetismeret 2. Magyar

5.a 5.b 5.c 1. Testnevelés Történelem Természetismeret 2. Magyar CSÜTÖRTÖK PÉNTEK "A" HÉT a b c 1. Testnevelés Történelem Természetismeret Inf.(F)/Tech.(L) Testnevelés Testnevelés Természetismeret Ének Tanulás mestersége 6. Német Hon- és népismeret 7. fakultáció 1.

Részletesebben

Alsó tagozat Hétfő. Felső tagozat Hétfő

Alsó tagozat Hétfő. Felső tagozat Hétfő Hétfő 1. Környezet Magyar Matematika Magyar 2. Testnevelés Magyar Magyar Magyar 3. Magyar Matematika Magyar Testnevelés 4. Matematika Testnevelés Környezet Matematika 5. Matematika korrep. Korrep. Korrep.

Részletesebben

2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet

2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet Tartalom Informatika Dancsó Tünde Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jogszabályok Fejlesztési alapelvek Fejlesztési területek, nevelési célok Kerettantervi célok A kerettanterv felépítése Kapcsolatok a

Részletesebben

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam)

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) I. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA (1-4. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete Idegen nyelvi kerettantervi tantárgyak, óraszámok, magasabb évfolyamba lépés

Részletesebben

Helyi tantervünk a NAT előírásaira épít, rögzítve a kötelezően tanítandó tananyagot, de szabadsággal élve abban, hogy saját arculatunkat kialakítsuk szabadon választható-tervezhető óráinkkal. Amennyiben

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Osztályok órarendje 2013-14 tanév 1. félév érvényes: szeptember 2.

Osztályok órarendje 2013-14 tanév 1. félév érvényes: szeptember 2. 1. osztály 1 8:00-8:45 2 9:05-9:50 3 10:00-10:45 4 10:55-11:40 5 11:40-12:40 6 12:40-13:30 7 13:35-14:20 8 14:25-15:10 9 15:15-16:00 i. (3) Magyar o. (TI) Matematika (TI) i. (3) i. (12) Testnevelés (TI)

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Gábor Áron Általános Iskola. AZ ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TANÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév

Gábor Áron Általános Iskola. AZ ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TANÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév Gábor Áron Általános Iskola AZ ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TANÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév Budapest XIX. kerület 2010. június 24.. igazgató I. Partner igény és elégedettség vizsgálatok A Gábor

Részletesebben

Tájékoztató. a novaji Gárdonyi Géza Tagiskola. tanévkezdéséről

Tájékoztató. a novaji Gárdonyi Géza Tagiskola. tanévkezdéséről K L I K 0 9 1 0 2 1 N O S Z V A J I F I G E D Y J Á N O S Á L T A L Á N O S I S K O L A ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI IS K O L A GÁRDONYI GÉZA TAGISKO L Á J A 3327 Novaj, Hősök tere 2. és 3327 Novaj, István út

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

Műszaki Könyvkiadó Kft. A 2014/15-ös tanév tankönyvjegyzékére kérvényezett közismereti tankönyvek listája

Műszaki Könyvkiadó Kft. A 2014/15-ös tanév tankönyvjegyzékére kérvényezett közismereti tankönyvek listája A 2014/15-ös tanév tankönyvjegyzékére kérvényezett közismereti tankönyvek listája Cikkszám Cím CA 0230 MATEMATIKA 2. TANKÖNYV, elsõ kötet CA 0231 MATEMATIKA 2. TANKÖNYV; második kötet CA 0501B-K MATEMATIKA

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA Szakmai fórum, 2013. március 6. A mai témák áttekintése 1 2 3 4 5 Jogszabályi háttér A kerettantervek szerkezete A tartalmi szabályozás

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

MUNKATERV. Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév. Készítette: Kissné Unatényi Katalin. igazgató

MUNKATERV. Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév. Készítette: Kissné Unatényi Katalin. igazgató MUNKATERV Börzsöny Általános Iskola Nagyoroszi 2014/15. tanév Készítette: Kissné Unatényi Katalin igazgató Bevezető gondolatok Nevelő-oktató munkánkat az iskola alapdokumentumai, valamint az azokban megnevezett

Részletesebben

AZ ÖRKÉNYI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE 2007

AZ ÖRKÉNYI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE 2007 AZ ÖRKÉNYI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE 2007 A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás)

Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) Földes Ferenc Gimnázium (a 2015/2016-os tanévi beiskolázás) 1. A felvételi vizsgák jelentkezési határideje: 2014. december 9. (kedd)-ig jelentkezés a hat és a négy, illetve öt évfolyamos képzésre jelentkezők

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal. Feladatötletek

Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal. Feladatötletek Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal Feladatötletek Milyen témákról beszélek? A kulcskompetencia és hozzá kapcsolódó fogalmak Feladatötletek 1.osztályban Milyen módszerekkel dolgozzunk?

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-22885/2010 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-22885/2010 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-22885/2010 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Általános iskolák Pedagógiai Programjának

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Mintatanterv Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat

Mintatanterv Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat Általános tanítóképzés 2014 esti tagozat TLIB1EB Bevezetés a könyvtári ismeretekbe 0+5 gy 1 K L TSOC1EB Szociológia 5+5 k 2 K T TBIB1EB Bibliaismeret 5+0 k 1 K T TVSZ1EB Vallás és szociáletika 5+0 k 1

Részletesebben

TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA

TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV 2012 1 TARTALOMJEGYZÉK Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve... 3 Az iskola évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbiak alapján folyik

Részletesebben

KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A FELSŐ TAGOZATBAN

KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A FELSŐ TAGOZATBAN 5-8. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TANTÁRGYAK ELŐÍRT TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYEI KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A FELSŐ TAGOZATBAN Annak érdekében, hogy jobban támogassa a mindennapi élethelyzetekben szükséges

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT

Polgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

A tartalmi fejlesztések lehetőségei

A tartalmi fejlesztések lehetőségei A tartalmi fejlesztések lehetőségei dr. Pompor Zoltán főigazgató-helyettes Mesterpedagógusok I. Szabadegyeteme Sonkád, 2015. július 3. Tartalomfejlesztési feladatok Tantervek, irányelvek: - Nemzeti alaptanterv;

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Témakörök és tételek német nyelvből a középszintű érettségi vizsgán (A szóbeli vizsga feladatlapjai ezen megadott tételek alapján készülnek) 2013

Témakörök és tételek német nyelvből a középszintű érettségi vizsgán (A szóbeli vizsga feladatlapjai ezen megadott tételek alapján készülnek) 2013 Témakörök és tételek német nyelvből a középszintű érettségi vizsgán (A szóbeli vizsga feladatlapjai ezen megadott tételek alapján készülnek) 2013 I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD 1. A vizsgázó személye,

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

A Kormány 202/2007. (VII. 31.) r e n d e l e t e

A Kormány 202/2007. (VII. 31.) r e n d e l e t e A Kormány 202/2007. (VII. 31.) r e n d e l e t e a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi

Részletesebben

Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a gimnáziumok 9-2. évfolyama számára Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez 9 2. évfolyam gimnázium általános tagozat VMG Tantárgyak 9. 0.. 2. + + I. Idegen nyelv 3+

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Anyanyelvi nevelés az óvodában, a Montessori pedagógia eszközrendszerével

Anyanyelvi nevelés az óvodában, a Montessori pedagógia eszközrendszerével Anyanyelvi nevelés az óvodában, a Montessori pedagógia eszközrendszerével Konzulens tanár: Dr. Szinger Veronika Készítette: Zsideiné de Jonge Kinga Mottó: Az emberiség csak akkor lesz képes problémáit

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA. (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA. (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) L 394/10 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.12.30. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) AZ

Részletesebben

EGÉSZ NAPOS ISKOLA A DEBRECENI GÖNCZY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN BUDAPEST, 2015.05.29. XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

EGÉSZ NAPOS ISKOLA A DEBRECENI GÖNCZY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN BUDAPEST, 2015.05.29. XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 EGÉSZ NAPOS ISKOLA A DEBRECENI GÖNCZY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN BUDAPEST, 2015.05.29. A fészer titka 1-2. évfolyam

Részletesebben

A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS

A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS 036268 A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS Tartalomjegyzék I. Tantárgyak, tanórai foglalkozások I.1. A választott tantervek, a tantervek forrásai, óratervek, bevezetési

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.

Részletesebben

1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak

1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak 1. Matematika jellegű feladatok 3-4. osztályosoknak 1 A szövegértés mellett a kompetenciamérés másik nagy egysége a matematikai és logikai kompetenciákra épülő feladatok szép számú halmaza. (Gyakran talán

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE, HOZZÁRENDELVE A HELYI TANTERV TANTÁRGYFELOSZTÁSÁHOZ

A PEDAGÓGUSOK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE, HOZZÁRENDELVE A HELYI TANTERV TANTÁRGYFELOSZTÁSÁHOZ A PEDAGÓGUSOK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE, HOZZÁRENDELVE A HELYI TANTERV TANTÁRGYFELOSZTÁSÁHOZ Sorszám Pedagógus végzettsége, szakképzettsége Tanított tárgyak 1 tanító, német szk. matematika, német 2 tanító, magyar

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

A témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban

A témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban TÉMAHÉT A témahét megnevezése: Mindennapi élet az ókori Hellászban Feldolgozott téma: A demokrácia működése Athénban Az ókori görögök életmódja: öltözködés, étkezés, oktatás, zene, sport és gyermekjátékok.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYVENYIM 2013. NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYVENYIM 2013. NEVELÉSI PROGRAM 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYVENYIM 2013. NEVELÉSI PROGRAM Jóváhagyta: Nagyvenyim, 2013. március. 27. Kundra Lászlóné igazgató 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 3 I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2014/2015-es tanév Zalaszentgrót, 2014. augusztus 28. Készítette: Kecskésné Szaksz mk. vezető A 2014/2015-es tanévben a munkaközösségnek 10 tagja van. Gelencsérné Tarpál

Részletesebben

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 6. /Fax: (54) 531 008 E-mail: muvhfold@t-online.hu Iktatószám: 3001-2 /2012. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez

Részletesebben

Kritikai érzék fejlesztése GORDONKA

Kritikai érzék fejlesztése GORDONKA TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Témahét az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények

Részletesebben

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka.

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka. Kedves Szülők! Köszönjük érdeklődésüket iskolánk hat évfolyamos gimnáziumi képzése iránt. E tájékoztató honlapunkon történő megjelentetésével is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Önök minél több információhoz

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettség További

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben