A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: KLIK azonosító:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008"

Átírás

1 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: márc.31. Jóváhagyta: Rigó Katalin intézményvezető Jóváhagyás dátuma: 2013.nov.06. Hatálybalépés: Érvényesség:visszavonásig Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2.szám 3.módosítás: 2014.dec.10. Felülvizsgálat időpontja: Jogszabálynak megfelelően Oldalak száma: 186 Függelék száma: 6 Alapító okirat száma: 16231/2013/ KOIR Elfogadta: Nevelőtestület 2015.február 09. Véleményezte: Diákönkormányzat jan. 06. Szülők Közössége 2015.febr.05. Intézményi Tanács 2015.febr. 06. Készült:2 pld.:1.ig., 2. könyvtár; 2.példány nem sokszorosítható Nyilvánosságra hozatal: Jóváhagyást követően az intézmény honlapján : eotvos.battanet.hu

2 A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek /az eddiginél különbbé/ nevelhetők, s hogy /az eddiginél többre/ taníthatók. Németh László Pedagógiai program oldal 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 7 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ÉRTÉKEI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai alapelveink: Pedagógiai céljaink: Értékrendszerünk: A nevelő-oktató munka feladatai: Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök, eljárások: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Értékek egyensúlya Eszközök, módszerek A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ CÉLOK ÉS FELADATOK Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása A mindennapos testnevelés, testmozgás fontosságának felismertetése A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedély-betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás A személyi higiéné kialakítása Komplex intézményi mozgásprogram KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A hagyományok közösségfejlesztő feladatai: A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI A pedagógusok helyi feladatai Osztályfőnöki tevékenység 36 Pedagógiai program oldal 3

4 1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az SNI tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás A szociális hátrányok enyhítése Ifjúságvédelmi feladatok A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Közvetlen partnerek Közvetett partner Kapcsolattartási formák A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK A tanulmányok alatti vizsgák típusai A tanulmányok alatti vizsgák szabályai AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI Az iskolába jelentkező tanulók felvétele Az iskolába jelentkező tanulók átvétele A két tanítási nyelvű (magyar-angol) csoportok kialakításának szabályai AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TEVÉKENYSÉG AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT ÉS KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ (SZABADON TERVEZHETŐ), ILLETVE A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára 65 Pedagógiai program oldal 4

5 Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára A VÁLASZHATÓ KERETTANTERVEK VÁLTOZATAINAK MEGNEVEZÉSE A NEMZETI ALAPTANTERV BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI Hagyományos óratervű osztály óraterve 1-8.o Emelt szintű idegen nyelvű osztály óraterve 1-8.o A két tanítási nyelvű osztály óraterve 1-8.o A felhasználható engedélyezett időkeret elosztásának módja az iskolában tartott összes foglalkozás megjelölésével felmenő rendszerben a 2017 / tanévig AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, JEGYZETEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK FŐ ELVEI, A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGEI A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása OKTATÁSSZERVEZÉS A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai A csoportbontás szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához tartozó fejlesztő program A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 129 Pedagógiai program oldal 5

6 2.9. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei Az iskolai beszámoltatás, (szóbeli, írásbeli) az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja (diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái) A SNI tanulók értékelése A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK Megyei és országos szintű tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása Erdei iskola Tanulmányi kirándulás Tanulmányi versenyek Táborok, idegen nyelvi tanulmányutak 161 Függelékek 163 Pedagógiai program oldal 6

7 Bevezetés évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről előírja, hogy az iskola 2013.március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka az intézmény nevelőtestülete által készített és elfogadott, majd a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről számos új elemmel egészítette ki a pedagógiai program tartalmi részét ill. ezen belül a nevelési programot és a helyi tantervet. Az említett változások jelentősen érintették a meglévő pedagógiai programunkat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskolájának Pedagógiai programja, az említett előírások szellemének megfelelően, az intézmény felelősséget érző nevelőtestületének munkája, amelyet a szülők, és a diákönkormányzat is megismert, véleményezett. Átdolgozott pedagógiai programunk bizonyítja, hogy egyéni arculattal rendelkező iskola a miénk, amely a partnerek igényeinek és elvárásainak megfeleltetett, átgondolt pedagógiai elképzelésekkel rendelkezik, és hogy céljainkat eredményesen az elvárásoknak megfelelően szeretnénk megvalósítani, végrehajtani. A program kidolgozása és módosításai során az alábbi dokumentumokra támaszkodtunk: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 229/2012(VIII.28) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Pedagógiai program oldal 7

8 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 335/2005 (XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2013.évi CCXXXII.törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 501/2013. (XII.29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény 2013.évi törvényegyes rendelkezésének végrehajtásáról 17/2014. (III.12.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvtámogatás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 202/2012. (VII. 27.) Kormány rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó, egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII.törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 26/2013 (II.12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról 22/2013.(II.22.)EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi tankerület Eötvös Loránd Általános Iskolájának Szakmai alapdokumentuma és Törzskönyvi bejegyzése Az iskola pedagógiai programjának kidolgozása során a Pedagógiai program oldal 8

9 következőkre törekedtünk: az iskola oktató-nevelő munkája eredményességének és színvonalának megőrzésére, megfelelni a fenntartó, a működtető, a tanulók és szüleik elvárásainak, a törvényesség, a jogszabályok betartására. A 2013.augusztus 31-ig érvényes pedagógiai program kivezetése felmenő rendszerben történik, párhuzamosan a 2013.szeptember 1-jétől érvényes pedagógiai program bevezetésével. Bízunk abban, hogy szakmai igényességre törekvő pedagógiai programunk alkalmas lesz arra, hogy tanulóink egy sajátos arculatú, speciális és egyedi intézmény diákjainak érezzék magukat, és személyes világuk, szemléletük, életpályájuk sikerei jól kötődjenek az őket felkészítő, oktatási-nevelési intézményhez, a százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskolához. Pedagógiai program oldal 9

10 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Iskolánk nevelési programja helyi tantervünk megvalósításának, végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének legfontosabb általános és helyi szabályait meghatározó dokumentuma. Mindazokat a 2012-es NAT-ban képviselt értékeket és kiemelt fejlesztési feladatokat: erkölcsi nevelés nemzeti öntudat, hazafias nevelés, európai azonosságtudat állampolgárságra, demokráciára nevelés önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése családi életre nevelés testi és lelki életre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség környezettudatosság pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés tanulás tanítása és módszereket tartalmazza, amelyekkel a helyi tantervben foglaltakat végre tudjuk hajtani A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, értékei, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink: Erkölcsi értékek közvetítése Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Európai humanista értékrend kialakítása Pedagógiai program oldal 10

11 Családi életre nevelés Felelősségvállalás ösztönzése Esélyegyenlőség biztosítása, mások személyiségének, érdekeinek tiszteletben tartása Tehetséggondozás, felzárkóztatás, Problémamegoldó gondolkodás iránti igény kialakítása Az iskolához való kötődés, hagyományok ápolása Egy életen át tartó tanulás megalapozása, kötelességtudó tevékeny ember nevelése Kulcskompetenciák fejlesztése, általános műveltségi és önművelődés iránti igény támogatása Egészséges életmódra nevelés, Testi és lelki egészségre nevelés Fenntarthatóság, környezet-tudatosság Gazdasági és pénzügyi nevelés Pedagógiai céljaink: Cél: az általános emberi és nemzeti értékek megismertetése és elfogadtatása tanulóinkkal a., Érzelmi célok: A nevelők és a tanulók együttműködő kapcsolata Olyan iskolai szellem kialakítása, mellyel a gyerekek azonosulhatnak, A tanulók figyelmességre nevelése, A tanulók együttműködése, együttérzésének elősegítése, b., Erkölcsi / Morális célok: Becsületességre, megbízhatóságra, kitartó munkára nevelés Pedagógiai program oldal 11

12 Az iskola ethoszának (szellemiségének) megteremtése és megőrzése, Önálló felelősségvállalás Másik ember tisztelete, elfogadása szeretni tudása Más kultúrák megismerése megértése iránti igény felkeltése c., Megismerésre vonatkozó célok: A teljesítményképes tudás megszerzése iránti igény felkeltése A kulcskompetenciák fejlesztése: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos és technikai kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Reális önismeret, erre alapozott döntésképesség fejlesztése A társadalmi beilleszkedés elősegítése a kommunikációs készség fejlesztésével, a team munkára képes autonóm személyiségek nevelésével. Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek megismertetése Európai közös értékrend érvényesítése, váljanak nyitottá a diákok a különböző kultúrák iránt Az iskola biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, képességek és készségek fejlődésének lehetőségét Pedagógiai program oldal 12

13 Értékrendszerünk: a., A tudás, a szorgalmas, kitartó munka: Kreativitás Önfejlesztés Kíváncsiság A tudás modern értelmezésének érvényesítése, tudásvágy A kommunikációs képességek, a kifejezőkészség, a szép beszéd A gondolkodási készség folyamatos fejlesztése A problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása A tanulás, a tudás megszerzése iránti motiváltság kialakítása Kritérium: Használható tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is tud alkalmazni. Legyen képes kitartóan, saját tanulását megszervezve egyénileg és csoportban egyaránt tanulni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerje fel szükségleteit és lehetőségeit, ismerje a tanulás folyamatát. b., Humanizmus, szeretet, harmónia, empátia Műveltség Emberi jogok tiszteletben tartása, másság, tolerancia elfogadása Kritérium: Legyen képes az itt megszerzett általános műveltségét a középfokú intézményben sikeresen felhasználni. Pedagógiai program oldal 13

14 Legyen képes embertársai felé tisztelettel, szeretettel, megértéssel, nyitottsággal fordulni. c., Becsületesség, őszinteség, megbízhatóság Vállalja önmagát és tettei következményét Munkáját, magatartását a megbízhatóság jellemezze Kritérium: A gyermekek normakövetésében növekvő mértékben legyenek jelen ezek az értékek d., Kötődés a hazához, nemzethez Nemzeti öntudat Kritérium: Ismerjék és tiszteljék a nemzeti jelképeket, vegyenek részt a nemzeti ünnepeinken. Jellemezze őket a nemzetiségi és etnikai előítéletektől való mentesség, A tanulók az erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, nyári és téli táborok alkalmával, ismerjék meg nemzeti, népi kulturánk értékeit, hagyományait. e., Iskolához való kötődés Hagyományrendszer Kritérium: Gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és az itt élő nemzetiségek megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Tisztelje hagyományainkat, igyekezzen az intézmény tradícióit megtartani. Értékelje iskolánk szeretetteljes légkörét, viselkedésével járuljon hozzá megőrzéséhez. Pedagógiai program oldal 14

15 Alakítson ki pozitív személyes kapcsolatokat, életkorának megfelelő tevékenységek segítségével. f., Családi élet értéke A családban való élet fontossága Kritérium: Alakuljon ki bennük a családhoz való tartozás tudata és fontossága, legyenek tisztában a család képviselte értékekkel. g., Az európai hagyományrendszer vállalása Az európai népek kultúrájának megismerése, megértése, megbecsülése. Kritérium: Legyenek nyitottak más kultúrák felé. Ismerjék és tiszteljék a más népek által teremtett értékeket. A tanulók a külföldi tanulmányi kirándulások és táborok alkalmával, ismerkedjenek más nemzetek, népek nemzeti, népi kultúrájának értékeivel, hagyományaival. h., Együttműködési készség Elfogadás Nyitottság Önértékelés Alkalmazkodás a közösségben Saját érdekek kulturált érvényesítése Kritérium: Legyen képes: társaival, az őt körülvevő felnőttekkel együttműködni, lehetőségeihez képest őket segíteni, a tőlük kapott segítséget elfogadni. Tanulja meg saját érdeke kulturált érvényesítését. Pedagógiai program oldal 15

16 A nevelő-oktató munka feladatai: a) Korszerű anyanyelvi természettudományi, társadalomtudományi, idegen nyelvi tudás biztosítása Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása Minden tanuló az 1-8. évfolyam életkori szakaszában találkozik először tudományos igényű ismeretekkel; a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Szerezzenek információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről az elemi összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelésének segítségével. A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása, a kéttannyelvű oktatásban. Tanulóink az első osztálytól emelt óraszámban tanulják az angol nyelvet, és három készségtárgyat. A készségtárgyak tanítása során, az idegen nyelv tanításának módszertana, annak sajátos elemei, beépülnek a készségtárgyak oktatásának a folyamatába. A célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá. Értsék, és tiszteljék mások múltját, fogadják el a különbözőséget. Biztosítjuk, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önállló tantárgy keretében valósuljon meg, Minden lehetőséget megadunk ahhoz, hogy a tanulóink elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket, s lehetőségekhez mérten tanulmányutak alkalmával személyesen is ismerkedjenek meg vele. Pedagógiai program oldal 16

17 b) Erkölcsi és hazafias nevelés Erkölcsi érzék, felelősségtudat, igazságérzet, közösségi beilleszkedés fejlesztése Felkészítés az önálló gondolkodásra és életvitelre, értékkonfliktusokra c) Törekvés az esélyegyenlőség biztosítására Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása d) Értékközvetítés Iskolánkban az értékek egyensúlyára törekedve a következő területekre fektetünk hangsúlyt: Biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.) Társas kapcsolatra vonatkozó értékek (tisztelet, szeretet, tolerancia stb.) Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.) e) Kompetencia-alapú oktatás erősítése Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés a nevelő- oktató munka folyamatában A különböző kompetenciaterületeken megjelenő képességek és attitűdök alkalmazása a nevelési oktatási célok elérése érdekében. Műveltségterületi kapcsolatok kihasználása a kulcskompetenciák terén: - anyanyelvi és idegennyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, Pedagógiai program oldal 17

18 - természettudományos és technikai kompetencia, - digitális kompetencia, - szociális és állampolgári kompetencia. f) Szülői ház felé való nyitottság A szülő szerepének hangsúlyozása, mint a gyermeki személyiség fejlődésének formálásának legfontosabb intézményi partnere; A szülőkkel kialakított együttműködésen, kölcsönös támogatáson alapuló kiegyensúlyozott kapcsolat további erősítése; g) Egészséges életmódra, családi életre nevelés Egészségnevelési és egészségvédő program megvalósítása az egészségnevelési tervnek megfelelően; Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, és az ehhez vezető technikák, módszerek megismertetése; Egészségnevelési program megvalósítása a nyári sport valamint kerékpáros,és a téli sí táborok alkalmával, amelyet igény esetén szervezünk; A család szerepének és fontosságának hangsúlyozása, a hit és erkölcstan ill. az erkölcstan és egyéb kötelező órákon, ill. az iskola életéhez kapcsolódó programokon, a családok és a szülők fokozott bevonásával; h) Személyiségfejlesztés (önmegvalósítás, önismeret, önértékelés, önképzés, felelősségvállalás másokért) Reális önismeret fejlesztése, a szükséges önérvényesítési formák megteremtése; Együttműködésre nevelés; A felelősségvállalás, a számonkérhetőség formáinak megteremtése, a kulturált magatartás elérése a tanórán és a szabadidős tevékenységek alkalmával; Pedagógiai program oldal 18

19 i) A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, (médiatudatosság, gazdasági-pénzügyi nevelés) Készségek, képességek kialakítása, amelynek segítségével képessé válnak a mindennapi problémák megoldására, a külvilág történéseinek, jelenségeinek értelmezésére; j) Környezeti (környezettudatosságra) nevelés A fenntartható fejlődés fontosságának, hangsúlyozása; A helyi és globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek észrevetetése; Az alapvető emberi szükségletek, az ökológiai és társadalmi sokféleség megismertetése; A környezettudatos, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása; A globális összefüggések megértésének megalapozása; k) Pályaorientáció Továbbtanulási, pályaválasztási segítségnyújtás Pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése Egyéni tanácsadás l) Szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése A fenntartó által kialakított támogatási rendszer: a felmenő rendszerben ingyen tankönyv a rászorultság alapján - rendszeres gyermekvédelmi támogatás, Pedagógiai program oldal 19

20 a 75 ill. 50 %-os étkezési térítési díjkedvezmények (szabályozásának módját ld. a Házirend ide vonatkozó részeiben ) m) A nevelő-oktató munka feladatai az iskola egészét érintően: Nevelő munkánk sikeressége érdekében kell: segíteni a személyiség teljes körű kibontakozását; fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi funkció érvényesítését; azon a szociális képességek kialakítását és fejlesztését, amelyek alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy megfeleljenek a kor aktuális követelményeinek. Oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink legkésőbb a 8. osztály végére: stabil, használható, alapos, átfogó tudással bírnak, nyitottak, megértőek, reális önismerettel rendelkeznek, ismeretanyagban, készségekben, képességekben olyan szintre jutnak, ami a továbbtanulásukat segíti a részképesség-zavarral, egyéb sajátos nevelési igénnyel bíró tanulóink pedig a lehető legideálisabb módon folytatják tanulmányaikat. A két tannyelvű oktatás terén elért eredményeinket akkor tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink legkésőbb a 8. osztály végére: Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű fejlesztésének eredményeképpen a célnyelvből legalább hatvan százalékuk: a) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, b) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérik, a szinteknek megfelelő kommunikáció-képes nyelvtudással rendelkeznek. Pedagógiai program oldal 20

21 Az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása során a célnyelvi műveltségük fejlődik, melyet külföldi nyelvgyakorlási lehetőségekkel kapcsolunk össze Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök, eljárások: A pedagógiai módszerek, eljárások megválasztása az intézményi céloknak alárendelten a pedagógusok szakmai autonómiájának részét képezik. Szakmai autonómia: Törekszünk az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, az alaposságra szoktatásra a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén; A nevelési-oktatási folyamatban elsődleges a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása; Minden tevékenységben a gyakorlás módszerének szem előtt tartása; Fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét; Az oktatási célból felhasznált tárgyi, technikai eszközöknek is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk. Nincs egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert, eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit. A két tanítási nyelvű oktatás a tanulók magas szintű idegennyelvtudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlődését szolgálja a tehetséggondozás tanórai és tanórán kívüli eszközeivel. Pedagógiai program oldal 21

22 A két tannyelvű oktatás sajátos módszerei: Anyanyelvi lektor alkalmazása, akinek anyanyelve a célnyelv, és fontos szerepet tölt be a mindennapi szóhasználat, kommunikációs készség, kommunikációs stratégia kialakításában. Autentikus kommunikációs helyzetek kialakítása a lektor segítségével Kommunikációs készségek fejlesztése, kultúraközvetítés, az interkulturális kompetencia fejlesztése Egyéb módszerek: projektek, múzeumi órák, erdei iskolák, külföldi tanulmányutak nyelvgyakorlási lehetőségek. Az alkalmazott módszerek kritériumai: Megfelelés a pedagógiai alapelveknek Összhang és hatékonyság a feladatok teljesülésében Illeszkedés az intézmény minőségpolitikájához 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulói személyiség erejének, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. Pedagógiai program oldal 22

23 Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése; Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése; A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés; A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár bővítése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése; A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése Értékek egyensúlya A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke), Az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.), A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség), A humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.). Pedagógiai program oldal 23

24 Eszközök, módszerek Az iskolakezdéssel kapcsolatos nehézségek feltárása (fejletlen szociális kompetencia, beilleszkedési nehézség, magatartási probléma, figyelem-koncentrációs zavar, fejletlen feladattudat, önállótlanság, konfliktuskezelési problémák, stb.); A tanulók sajátos tanulási típusának megismerése; A problémák kiküszöbölése érdekében konzultációs lehetőség biztosítása a szülők, a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és más szakemberek számára (fogadó óra, szülői értekezlet, nyílt nap, osztály-összejövetelek, stb.); A preventív vagy korrekciós feladatokhoz illeszkedő módszerek alkalmazása a tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon és a napköziben (célirányos mozgásfejlesztés, és egyéb fejlesztő játékok); Biztonságérzetet fokozó tapintatos és szeretetteljes bánásmód; Közös élmények (olvasmányok, közös éneklés, művészeti foglalkozások, játék, sport, Eötvös-futás, kirándulás, színház, múzeum látogatás, stb.); A környezeti nevelésben kirándulások, táborok helytörténeti séták alkalmával a tapasztalatok személyes átélése; Közösségért vállalt feladatok ellátása; A tanulók aktív részvételére építő tanítás-tanulás a tanórákon, és a tanórán kívüli programokon (egészségnap, sportnap, rendhagyó zeneóra, iskolai, területi és országos tanulmányi és sport vetélkedők, stb.); Problémahelyzetek megoldása; Kreativitást igénylő feladatok, A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási Pedagógiai program oldal 24

25 módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott órák, az erdei iskola, a különféle táborok, a szakkörök, az iskola napok rendezvényei A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő célok és feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az iskolai egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása Tudja megnevezni a helyes táplálkozás körébe tartozó élelmiszereket; Ismerje az egészséges táplálkozás fontosságát; Egészség-tudatos táplálkozási szokások kialakítása (minőségi és mennyiségi szempontok); Ideális testsúly jelentősége, elhízás, alultápláltság veszélyei. Testsúllyal kapcsolatos számítások; Hiánybetegségek, vitaminhiány; Gyors étkezés hátrányi és előnyei; Az iskolai büfé árukínálata feleljen meg az egészséges táplálkozás (és egészséges életvitel) kritériumainak; Az iskolai közétkeztetés feleljen meg az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlatoknak. Pedagógiai program oldal 25

26 A mindennapos testnevelés, testmozgás fontosságának felismertetése Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Iskolánkban 1. és 5. évfolyamtól a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben órarendi keretek között biztosítjuk a mindennapos testnevelés lehetőségét. A többi évfolyamon a testnevelés órákon kívül, ISK foglalkozáson, biztosítunk mozgási lehetőséget; Az iskolai egészségnevelést szolgálja elsősorban a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, ISK foglalkozások, úszásoktatás, Pedagógiai program oldal 26

27 A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedély-betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Önismeret, önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül; Kiegyensúlyozott harmonikus személyiség fejlesztése, az érzelmi intelligencia mozgással erősített testtudat; Kamaszkori változások: testkép testalkat; A serdülő személyiségének jellemző vonásai, önismeret, önfejlesztés eszközei; A tanuló legyen tisztában egészségmegőrzésének jelentőségével és tudja, hogy maga is felelős ezért; Legyen reális jövőképe; Ismerjen olyan módszereket, technikákat, amelyekkel enyhíteni tudja a feszültséget; Ismerje a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás, stb) veszélyeit, hatását a személyiségre; Ismerje a családi és társas kapcsolatok jelentőségét; A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Szerepjáték jelentősége a konfliktusok kezelésében; Családi, iskolai agresszió okai lehetséges megoldások; Serdülőkori konfliktusok és feloldásuk; Viselkedési normák, szabályok jelentősége a tanulók életében; Fontos a közösséghez tartozás, képes legyen átlátni és elfogadni a közösségi normákat; A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészségnyújtásról leírtak (lásd.: Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervben;) Mentők munkájának megismerése, tisztelete; Pedagógiai program oldal 27

28 Baleset esetén a segítség kérésének módja, és teendők; Háztartási és közlekedési veszélyek felismerése; Tanórákon és a szabadidős tevékenységek során használt eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése; Veszélyforrások különböző élethelyzetekben; Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok megismerése, alkalmazása; Rendszeres balesetvédelmi oktatásban részesítjük tanulóinkat a tanév során a különböző tanórákon, ill. a tanítási szünetek, kirándulások, táborok előtt A személyi higiéné kialakítása Fogmosás, kézmosás fontossága; Helyes öltözködés szabályai (évszaknak megfelelően); Helyes és rendszeres táplálkozási szokások elfogadtatása; Ismerje fel, hogy a divat nem mindig egészséges; Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Feladatainkat az: alsó tagozatban a magyar irodalom, környezetismeret, technika, testnevelés, rajzórákon és a 4. évfolyamon az osztályfőnöki órákon, a felső tagozatban a magyar irodalom, természetismeret, biológia, fizika, kémia, informatika, technika, testnevelés és rajzórákon valósítjuk meg. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek 10 óra egészségnevelési témát tartalmaznak. Tanórán kívüli (délutáni) foglalkozások: szakkörök, versenyek, osztály kirándulások, Pedagógiai program oldal 28

29 Iskolai egészségnap Sportnap, Eötvös-futás, Eötvös-kupa Sport-, sí- és kerékpáros táborok Városi, és tankerületi szervezésű előadások, konferenciák Résztvevők: diákok, pedagógusok, szülők, iskolapszichológus, iskolaegészségügyi-szolgálat (iskolaorvos, védőnő), iskolai gyermekvédelmi felelős Iskolán kívüli segítők: KEF (Kábítószer-egyeztető Fórum) Városi egészségnevelő, Civil szervezetek, Városi családsegítő, Gyámhatóság, Városi Rendőrség, Lelki segélyszolgálat Komplex intézményi mozgásprogram A kötelező iskolai programokba beépülnek az egészséges életmódtréningek (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épülnek be az óratervi órákba. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái dominálnak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. Pedagógiai program oldal 29

30 Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviselik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához az évszak sajátosságainak megfelelően rendelünk egy-egy kiemelt mozgásos tevékenységet. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal stratégiai együttműködést alakítunk ki az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program szolgál a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is magába foglal. Az uniós és a központi költségvetési forrásokra támaszkodva szervezzük sportprogramjainkat Minden tanévben javaslat készül a mozgásprogramok tartalmára a tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv melléklete. Pedagógiai program oldal 30

31 1.4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés fogalmán általában az egyén érdekeinek és közvetlen környezetének, illetve a társadalom elvárásainak harmóniába rendezését, összhangba hozását értjük. A közösségi fejlesztés célja, hogy elősegítse az egyénben: a véleményalkotó és véleménynyilvánító képességet, az együtt érző, másokat segítő magatartás kialakulását, a harmonikus embertársi kapcsolatok, az empátia, az alkalmazkodó képesség, a tolerancia kialakulását, a közösségi szokások, normák, a másság elfogadását, a "mi-tudat" közösségi érzés tudatának kialakítását Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanórákhoz kapcsolódó közösségek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése a tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével. Iskolánk a közösségfejlesztés terén a valahova tartozás tudatának elmélyítésére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak, értékeinek megismerésére, ápolására és tiszteletére igyekszik nevelni tanulóit a szaktárgyi és osztályfőnöki órákon Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségi magatartás kialakításának, a személyiség fejlesztésének, tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak fontos színterei a tanórán kívüli foglalkozások. A sokféle, változatos foglalkozás elősegíti, hogy a különböző osztályokból érkező diákok megismerjék egymást, a Pedagógiai program oldal 31

32 viszonylag zárt osztálykeret után megtapasztalják a nagyobb közösséghez tartozás élményét. Ezeken az órákon alkalmazott módszerek, a kötetlenebb hangulat hozzájárul a segítőkészség, mások elfogadása és az önkontroll kialakításához. a., A napközi otthonos nevelés célja feladadtai A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen. A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. b., Erdei iskolák, osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Osztályaink minden tanév májusában-júniusában egy hetet erdei iskolában, vagy három napot osztálykiránduláson töltenek. Pedagógiai program oldal 32

33 Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Fő feladata az iskolai diákélet szervezése, a tanulók érdekeinek képviselete. Az itt végzett tevékenység nagyban hozzájárul az öntevékenység, a közösségi alkalmazkodás és a demokrácia szabályainak elsajátításához, a kommunikációs készség kialakulásához. Megtanít a különböző érdekcsoportok jogainak összeegyeztetésére, tiszteletére, valamint a döntéssel járó felelősség vállalására. Érjük el, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt tűzni, és a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát tudják értékelni A hagyományok közösségfejlesztő feladatai: Az intézmény önálló arculata kialakításának, az iskolához kötődés erősítésének, a közösségformálásnak, a közösségi értékek megőrzésének, a feledhetetlen diákélmények gazdagításának eszköze a hagyományok kiépítése és ápolása. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket a nevelőtestület az éves munkatervben rögzíti. Ezek a következők: Nemzeti ünnepeink Pedagógiai program oldal 33

34 Megemlékezések Névadó napok (Eötvös-hét) Iskolai tanulmányi és sportversenyek Bűbájos olvasásverseny Napközis rendezvények A Diákönkormányzat rendezvényei: Valentin nap, Halloween parti, Állatok világnapja, Papírgyűjtés Első osztályosok Eötvös-polgárrá avatása Farsangi bál Táborok, kirándulások, sportnap, ovis-váltó Nyílt nap a szülőknek Ballagás Kiváló diákok elismerése (Eötvös-plakett, Év diákja,jó tanuló, jó spotoló) Szülők Piros- Kék bálja A fenti hagyományok tiszteletben tartása és ápolása mind a diákság, mind a nevelők közös feladata, melyben a szülői ház és az Eötvös- Effektus Alapítvány támogatására is számítunk A pedagógusok helyi, intézményi feladatai. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A tanítási órákra való felkészülés, kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása, és értékelése; Pedagógiai program oldal 34

35 A tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése szóban és írásban; A megtartott, elmaradó és a helyettesített tanítási órák dokumentálása; Ellenőrzők gondos vezetése; Különbözeti, felvételi, osztályozó, javító vizsgák, mérések lebonyolítása; A tanulmányi versenyek lebonyolítása; Tehetséggondozás, felzárkóztatás a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése; Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása; Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken; A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor; Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel; Részvétel a munkaközösségi értekezleteken; Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés; Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása; Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása; Pedagógiai program oldal 35

36 A tanulók tájékoztató füzeteiben szereplő osztályzatok rendszeres ellenőrzése Osztályfőnöki tevékenység Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, pedagógiai szándékú alakítása. Ennek érdekében az osztályfőnök az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. a.) Közvetlen nevelőmunka Személyiségfejlesztés Tudatos személyiségfejlesztés csak a mindenkori aktuális tanulói személyiség ismeretében lehetséges. Fontos, hogy az osztályfőnök jól ismerje tanítványai szükségleteit, érdekeit, családi hátterét, meggyőződését, személyiségfejlődésük ütemét. Ennek ismeretében segítse tanulóit a helyes önismeret és önértékelés kialakításában. Társas kapcsolatok fejlesztése Elő kell segíteniük, hogy tanulóink olyan emberekké váljanak, akik képesek eligazodni a világban. A közösséggé érés periódusában alapvető feladat a pozitív csoportnormák kialakítása, a helyes viselkedési, magatartási modellek körvonalazása és fokozatos beépítése a gyerekek magatartásába. A problémák közös értelmezésének, a véleményalkotásnak, az iskolai demokrácia kialakításának fontos színtere az osztályfőnöki óra, melynek témái széleskörű lehetőséget nyújtanak a kommunikációs kultúra, kommunikációs készségek fejlesztésére. Pedagógiai program oldal 36

37 Erkölcsi nevelés Arra törekszünk, hogy az osztályfőnöki munka során valódi értékközvetítők legyünk, és olyan erkölcsi tartást adjunk tanítványainknak, amelyeket ők más közösségekbe is magukkal vihetnek, sőt mások felé közvetíthetnek. Hazaszeretetre nevelés Segíteni kell tanulóinkat az otthon, a lakóhely, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez, el kell mélyíteni bennük a hazaszeretetet. Ugyanakkor fontos az is, hogy megismerjék a hazánkban és a szomszédságunkban élő más népeket, népcsoportok értékeit, eredményeit is. A tanulási technikák fejlesztése Az osztályfőnök fontos feladata a megismerés életkori és egyéni jellemzőinek ismeretében a tanulás fejlesztése, az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének ébresztése. Egészségmegőrzés Az osztályfőnöki munka sokrétű feladatai között különös figyelmet kell fordítanunk mindarra, ami a gyermekek egészségének megőrzését szolgálja, ezért a kerettantervi előírásnak megfelelően felső tagozatban az osztályfőnöki óra órakeretéből 10 óra egyes témakörökhöz kapcsolódva az egészséges életre nevelést és egészségvédelmet szolgáló tananyagot tartalmaz. Fontosabb témakörök: A gyermekek egészsége és táplálkozása, egészséges életre nevelés, A környezet higiéniája és esztétikuma, Pedagógiai program oldal 37

38 A balesetek megelőzése, A serdülőkor testi-lelki változásai, Káros szokások és szenvedélyek, egészségvédelem, Felelős párválasztás, Korunk fenyegető betegségei. b) Szervezési, koordinációs feladatok Az osztályfőnök / napközis nevelő a tanév elején munkatervet készít, melynek része a tanulócsoportra vonatkozó helyzetelemzés és nevelési program Az osztályfőnök segítse diákjai beilleszkedését az iskola életébe, a felső tagozat új követelményrendszerébe. Ismertesse meg diákjaival az iskola házirendjét. Segítse és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség esetén, vagy a szaktanár kérésére látogasson órát az osztályban; Tartson kapcsolatot az osztály szülői munkaközösségével, tartson szülői értekezleteket; Az osztályfőnök kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát terjessze a nevelőtestület elé. Tegyen javaslatot a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására; A tanulók felelősségérzetének eredményes kialakítása érdekében az osztályfőnök tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai közösség előtt álló feladatokról, azokon való részvételre mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; Az osztályfőnök együttműködik a diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását; Pedagógiai program oldal 38

39 Az osztályfőnök kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével; Az iskola felsőbb évfolyamain különös hangsúlyt kap a pályaorientáció, a tanulók pályaválasztásának előkészítése. E hosszú folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tanulói személyiség ismeretében és a társadalmi igényeket is tekintetbe véve történik a pályaválasztás. c) Adminisztrációs teendők Napló vezetése, ellenőrzése; Ellenőrzők rendszeres figyelemmel kísérése; Félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása; Bizonyítványok megírása; Anyakönyvek kitöltése és vezetése; Továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése; Hiányzások igazolásának adminisztrációja; Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. (6) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a köznevelés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók, valamint a kiemelten tehetséges tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. A Nkt. értelmező rendelkezése szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: Pedagógiai program oldal 39

40 a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai feladataink: Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány. A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába. Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése. Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai együttműködés a gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, szükség esetén más szakemberrel az osztályfőnök koordinálásával. A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére. A baráti társaság figyelemmel kísérése. Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről egészségügyi és rendőrségi szakemberek bevonásával. A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések). Pedagógiai program oldal 40

41 Jelentős pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést. Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és pedagógiai asszisztens bevonása a munkánkba. A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különös figyelmet igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi, beszédfogyatékos (Szakmai alapdokumentum szerint feladatunk), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartás-szabályozási zavarral) (Szakmai alapdokumentum szerint feladatunk) küzd. A Nkt pontja alapján megváltozott a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körének megnevezése. (Az Nkt. hatálybalépésétől az egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavar) a korábbi a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló megnevezést váltotta fel.) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége, Pedagógiai program oldal 41

42 a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb szeptember 1-jéig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavart) is érteni kell. A Nkt a alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe veszi A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program Az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet az osztálytanítók, osztályfőnökök és a gyógypedagógusok közösen készítenek el. A foglalkozások az SNI tanulók száma és szükségletei szerint szerveződnek. a.) Tanórán az osztályonként meghatározott óraszámban segít a gyógypedagógus. Differenciált tananyag feldolgozásával figyelembe véve az általános iskolai követelményeket, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelveit a gyermekek szintjének megfelelő feladatokat ad, így hozzásegíti a tanulókat, hogy saját tempójukban haladhassanak, s kisebb lépésekben fokozatosan felzárkózhassanak a többiekhez. Ezáltal több Pedagógiai program oldal 42

43 sikerélmény és kevesebb kudarc éri a gyermekeket. Magabiztosabbá válnak, személyiségük megerősödik, ami a későbbi társadalmi integrációjuk szempontjából nagyon lényeges. A gyógypedagógus és az osztálytanító együttműködése rendkívül fontos. Ez nemcsak technikai együttműködést jelent, hanem közös felelősségvállalást egy valódi, közös, aktív együttgondolkodást, együttszervezést, ami kiterjed a tanmenet- és tananyagszervezésre, a célok, ellenőrzési módok, értékelés, a különböző didaktikai problémák, valamint az osztályban előforduló többi problémás tanulónak nyújtandó egyéni megsegítés megbeszélésére. Az SNI tanulók kapjanak szöveges értékelést minden tantárgyból az érdemjegy mellett félévkor és év végén is. A százalékos értékelés is jelenjen meg. Az együttműködés célja, hogy megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési és oktatási szükségleteit biztosítani tudjuk. Törekedni kell a nyitottságra, a kooperációra, kapcsolattartásra, párbeszédre, a konfliktuskezelésre. Az integráció nemcsak az osztályban tanító tanárok ügye, hanem kihat az egész iskola szervezetére és a szülőkre is. Az osztályfőnök feladata, hogy a szülőket partnerként bevonja a fejlesztő tevékenységbe, tájékoztassa az elért eredményekről az osztályfőnök által szervezett team megbeszélések után. b.) Tanórán kívül a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatást és a tanulási képességek fejlesztését végzi a gyógypedagógus. Fontos, hogy tanórákon a többiekkel együtt tudjon haladni az integrált tanuló, ezért az eljárás didaktikai tréningekkel történik, így az aktuális tananyaggal kapcsolatos probléma rövidebb időn belül felszámolható. Az alapvető tanulási képességek hiánya, gátoltsága vagy zavara miatt megnehezül az iskolai haladás, ezért nélkülözhetetlen ezeknek a képességeknek, az ún. bázisfunkcióknak a fejlesztése is. Az alapvető képességek fejlesztése hosszabb folyamat. Pedagógiai program oldal 43

44 A képességfejlesztés speciális pedagógiai eljárásokkal történik, a szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési javaslatok alapján A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás A kiemelkedő képességű diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek ismeretét kívánja. A munkavégzés lépései, eszközei, színtere: A tehetség felismerése; Egyéni fejlesztési terv készítése; A tehetséges tanulót a képességének megfelelő irányba tereljük; Két tanítási nyelvű oktatásban résztvevő gyerekek kiválasztása képességmérő rendszer használatával; A két tanítási nyelvű oktatásban résztvevő gyerekek számára szervezett idegen nyelvi programok biztosítása, a számukra előírt vizsgák, mérések sikeres teljesítéséhez: nyelvvizsga felkészítés idegen nyelvi programok (Christmas Party, Halloween Party, Valentine Day, témahét szervezése nemzetközi kapcsolatok kiépítése (levelezés,testvérvárosok) versenyek (nyelvi, versmondó, olvasási) csoportbontások szakkörök (gyakorló, társalgó, nyelvvizsgára felkészítő) Pedagógiai program oldal 44

45 egyéni képességekhez igazodó foglalkozás a tanórákon; Tehetséggondozó szakkörök, szervezése; Diáksportköri foglalkozások szervezése; Versenyekre való felkészítés és részvétel biztosítása (tanulmányi és sport); Nyelvvizsga szervezése Csoportbontás Iskolai könyvtár lehetőségeinek kihasználása. Tanulmányi kirándulások szervezése A szociális hátrányok enyhítése A szociális hátrányok enyhítése szükséges feltétele az esélyegyenlőség biztosítására való törekvésnek. Módszerek, eszközök: A nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal és családjaikkal; A hátrányos otthoni környezettel szemben előnyös iskolai környezet biztosítása (kulturált munkakörülmények, taneszközök, segédeszközök, térítési kedvezmények); Napközis vagy tanulószobai foglalkozás biztosítása; Együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, gyámhivatallal, gyermekvédelmi szolgálattal Ifjúságvédelmi feladatok Minden tanuló részére igyekszünk biztosítani a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy képességük, tehetségük kibontakozhasson, Pedagógiai program oldal 45

46 szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, amelyek születésüknél, családi, vagyoni helyzetüknél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermekvédelmi felelős feladatai: A gyermekvédelmi felelős naprakész, teljes körű nyilvántartást készít a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról. Megállapítja a hátrányos helyzet okát. Veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet megállapításának érdekében szoros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szükség esetén családlátogatásokat szervez. Az anyagi okok enyhítése érdekében az önkormányzat által biztosított támogatási lehetőségekről tájékoztatja az arra rászoruló szülőket. Rászorultsági igény alapján, javaslatot tehet az Eötvös Effektus Alapítvány által adható támogatásra. pl. kirándulási, táborozási támogatás. Pályázati (helyi, központi) rendszereket figyelemmel kíséri, hogy minél több forrásból tudjuk segíteni a rászorulókat (pl. táborozásnál, külföldi utaknál, stb.). Szorosan együttműködik a Kormányhivatallal, a Polgármesteri Hivatal gyámügyesével, a Gyermekjóléti Szolgálattal, és a segítség kérésének lehetőségeiről tájékoztatja a szülőket. A napközis ill. tanulószobai ellátásnál elsőbbséget élveznek azok a gyerekek, akiknek az egészséges fejlődés érdekében szükségük van a napközbeni ellátásra. A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a diákönkormányzat segítése és bevonása az iskolai döntéshozatalba. Tanulóinkat megismertetjük jogaikkal, hogy véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. Pedagógiai program oldal 46

47 1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanuló joga, hogy hogy személyesen vagy képviselő útján-a jogsabályban meghatározottak alapján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a házirend elfogadása előtt A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) hatáskörei gyakorlásáról, c) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, d) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Pedagógiai program oldal 47

48 Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Pedagógiai program oldal 48

49 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A kapcsolattartás célja a folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése Közvetlen partnerek a) Tanulók Diákönkormányzat A diákok érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére szerveződött. Iskolai élet A tanulók és az iskola együttműködését a Házirend szabályozza, melyet minden diákunkkal megismertetünk. b) Pedagógus Közalkalmazotti Tanács Pedagógusok szakszervezetei c) Szülők Évente négy alkalommal szervezünk fogadóórákat, illetve osztály szülői értekezleteket. d) Szülői Közösség A szülői közösségek elnökeiből álló Szülői Választmányt az iskola igazgatója hívja össze és informálja évente két alkalommal. e) Eötvös-Effektus Alapítvány Évente két alkalommal ülésezik. Alapító okiratának megfelelően osztja szét a rendelkezésére álló pénzeszközöket a tanulók és az iskola programjainak támogatására Közvetett partner a) A fenntartó KLIK Érdi Tankerület igazgatója Pedagógiai program oldal 49

50 b) A Járási Kormányhivatal illetékes vezetője c) Pedagógiai Szakszolgálatok / Szakértői Bizottság d) A tankerület közoktatási intézményei, e) A város és a tankerület közművelődési intézményei, f) A működtető Önkormányzat által kijelölt intézmény (GEI) vezetője g) A város egészségügyi, szociális intézményei, h) Regionális és nemzetközi kapcsolatok, i) Két tanítási nyelvű iskolák egyesülete, j) Civil szervezetek Kapcsolattartási formák a) A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: Személyes beszélgetés DÖK megbeszélések, ülések Tájékoztató füzet Facebook Skype Helyi médiák Heti hirdetések Postai küldemények Iskolai hirdetőtábla Az iskola honlapja tájékoztatást nyújt: iskolai dokumentumokról; iskolai eseményekről; eredményekről; Iskolarádió E-napló Pedagógiai program oldal 50

51 b) A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülői értekezletek célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 3 alkalommal (szeptember, február, május) a szülő munkaidejéhez igazodva, az esti órákban. A szülők tájékoztatást kapnak, illetve megbeszélést tartanak: az osztályközösség alakulásáról, a magatartás és szorgalom általános helyzetéről, a tanulmányi előmenetelről, a szaktárgyakkal kapcsolatos eredményekről, problémákról, az iskolai eseményekről, az iskolai szintű feladatokból az adott osztályra vonatkozó teendőkről, gyermeknevelési kérdések pedagógiai-pszichológiai megközelí-téséről (a nevelési értekezleten egységesített nevelőtestületi álláspont alapján), a szülők javaslatairól, kéréseiről, melyeket az osztályfőnök továbbít az iskolavezetés felé Az egyes tanulókról való megbeszélés a fogadóórák illetve a külön találkozási alkalmak feladata. Célja: véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: az éves munkatervben meghatározott időpontban. Nyílt napok Az iskola működésébe évente a munkatervben meghatározott rend szerint alkalommal előre meghatározott rend szerint betekintést biztosítunk az iskola belső világába Pedagógiai program oldal 51

52 Média (újság, városi televízió) Családlátogatás: Indokolt esetben, főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák szabályit a 20/2012.(08.31) EMMI rendelet 64. szabályozza A tanulmányok alatti vizsgák típusai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó vizsga pótló vizsga javítóvizsga különbözeti vizsga A tanulmányi vizsgákat olyan legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melyben legalább két pedagógus jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje és az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A vizsgázó diák: tanulmányok alatti javítóvizsgát az intézményvezető által meghatározott időpontban, az augusztus15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni, az intézményvezető bármikor, de a vizsgát megelőző 3 hónapon belül jelöli ki az időpontot. Pedagógiai program oldal 52

53 A vizsgák helye: a A jelentkezés módja: a tanuló szülője vagy törvényes képviselője írásban kérvényt nyújt be az intézményvezetőnek címezve. A vizsgák időpontjáról: a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell értesíteni. Osztályozó vizsga A tanulónak osztályozó vizsgát akkor kell tennie a félévi vagy tanév végi osztályzat megállapításához ha: felmentették a tanórai részvétel alól; egy vagy több tárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt akar eleget tenni; mulasztása miatt nem osztályozható - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven órát meghaladja-, de a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen. ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga követelményei /tantárgyak, évfolyamok/: A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a Pedagógiai program Helyi tanterv részének pontja, az évfolyamonkénti követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program 1.számú melléklete /alsó tagozat/, és 2.számú melléklete /felső tagozat/ tartalmazza. Az idegen nyelvi tantárgyak esetében a magasabb évfolyamba lépés feltételeit Helyi tanterv 2.9. pontja, az évfolyamonkénti követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program 3. számú melléklete /id.nyelv / tartalmazza. Pedagógiai program oldal 53

54 Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, és ezt igazolja. Az igazgató a hozzá benyújtott írásos kérelemre hozzájárulhat, hogy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen. Javítóvizsga Javítóvizsga az intézményvezető által meghatározott időpontban akkor tehető, ha: a tanuló a tanév végi osztályozó értekezleten legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát más iskolából. vagy más tagozatról érkező tanuló tehet. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőpontot kijelölni, és erről a vizsgázót írásban értesíteni. Nyelvvizsga Nyelvvizsgát tehet az idegen nyelvet emelt szinten tanuló felső tagozatos diák. Próbanyelvvizsgára május-június folyamán kerül sor, melyre az igények felmérése után felkészítő szakkört biztosítunk. A próbanyelvvizsga lebonyolításához szükség szerint külső vizsgaközpont közreműködését kérjük a lehető legtárgyilagosabb értékelés érdekében. Az eredményekről a tanulók és a szülők írásbeli értékelést kapnak, mely tartalmazza, a fejlesztendő területeket. Képességmérés a két tanítási nyelvű képzésben résztvevő tanulók számára kötelező. 4. évfolyam végén iskolai szervezésben tájékozódó felmérést tartunk. Pedagógiai program oldal 54

55 6. és 8. évfolyam végén a minisztérium utasítása alapján előírt központi szintfelmérés alapján mérjük a tanulókat A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák általános szabályai: A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel: osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: tanév júniusban: az 1. és az 5. évfolyamon, tanév júniusban: a 2. és a 6. évfolyamon, tanév júniusban: a 3. és a 7. évfolyamon, tanév júniusban: a 4. és a 8. évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák lebonyolítását végző bizottság elnökét és tagjait az igazgató jelöli ki. A független vizsgabizottság elnökét és tagjait az Érdi Járási Kormányhivatal jelöli ki. Az vizsgák szakszerű és törvényes megtartásáért a vizsga elnöke felel. Az intézmény vezetőjének illetékes helyettese gondoskodik a zavartalan lebonyolításról. Pedagógiai program oldal 55

56 A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI ALSÓ TAGOZAT VIZSGA Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan Hit és erkölcstan SZÓBELI SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Hit és erkölcstan SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret Vizuális kultúra SZÓBELI GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyak. SZÓBELI GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI Pedagógiai program oldal 56

57 1.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei A tanulói jogviszony a felvétel vagy átvétel útján keletkezik. Felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, melyről igazgató dönt Az iskolába jelentkező tanulók felvétele Felvételi eljárás szabályai Iskolánk a felvételi eljárás szabályait a 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 50, 51 (1) (2) (4) bekezdése alapján alakította ki. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből melyet az Érdi Járási Kormányhivatal határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Felvételi kötelezettséget követőkérelmek elbírálásának elvei Ha felvételi kötelezettségünk teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tudunk, akkor az Nkt. 51 (1) bekezdése illetve a 20/2012.EMMI rendelet 7, 23, és a 24 (7) bekezdés értelmében járunk el, különleges helyzetűnek minősítjük azt a tanulót: aki az intézmény dolgozójának közvetlen hozzátartozója, vagy akinek a testvére már az intézmény tanulója. Ha iskolánk a fentiekben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 24 (6) bekezdés értelmében jár el. Pedagógiai program oldal 57

58 Amennyiben iskolánk a rendeletben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. Az első osztályba történő beiratkozás, a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 45. (1)(2)(4)(10)bekezdése alapján történik. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét az iskola kérése alapján a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és egészségbiztosítási kártyáját. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló bizonyítványát; lakcímkártyáját; Az iskolába jelentkező tanulók átvétele Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, ill. a tanult idegen nyelv és az emelt óraszámú tantárgyak számbavétele után az iskola igazgatója dönt. A különleges figyelmet igénylő tanuló esetében: a személyi, tárgyi feltételek meglétét, a fejlesztés lehetőségeinek biztosítását kell figyelembe venni. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről Pedagógiai program oldal 58

59 szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérőt kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult, vagy ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér a mi programunktól. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérőn az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt szintfelmérőn teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A szintfelmérő időpontját az igazgató határozza meg, s arról írásban értesíti a tanuló szülőjét A két tanítási nyelvű (magyar-angol) csoportok kialakításának szabályai A két tanítási nyelvű oktatás az általános iskola 1. évfolyamán kezdődik. a) A csoportba kerülés feltételei az első évfolyamon: A beiskolázáskor a szülők/ gondviselők írásbeli nyilatkozatukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az intézmény fejlesztőpedagógusa a beíratást követően, adott naptári év júniusában, elvégezzen egy kipróbált, szakemberek által összeállított képesség vizsgálatot, amely figyelem, beszédészlelés, beszédértés és nyelvi érzéket vizsgáló tesztekből áll. Pedagógiai program oldal 59

60 b) Általános tudnivalók a csoportokkal kapcsolatosan: A kéttannyelvű oktatásban az első 30 legjobb eredményt elért tanuló kerülhet; A kéttannyelvű csoport kialakításának határideje az adott iskolai tanév első munkanapja. Az induló kéttannyelvű csoport létszáma maximum 30 fő; A készségtárgyakat kivéve, az angol nyelvű órákat csoportbontásba szervezzük; Az első évfolyamon az idegen nyelven tanított készségtárgyak óráin a pedagógiai asszisztens segíti a nyelvtanár és tanítók munkáját. A kéttannyelvű oktatásból kimaradt tanulók az első három évfolyamon választható órákból heti 1 angol órát kaphatnak. c) Bekerülés feltételei a további évfolyamokon: A szülő vagy a pedagógus javaslatára az intézményvezető engedélyével a tanuló bekerülhet a kéttannyelvű csoportba: ha meghatározott felkészülési idő ( max. 2 hónap) elteltével a tanuló eredményes szintfelmérőt tesz adott idegen nyelven tanult tantárgyakból és angol nyelvből. Szintfelmérő tehető az adott tanév elején, félévkor és a tanév végén, a szabályoknak megfelelően. d) A két tannyelvű oktatási csoportból kikerülés feltételei: Kikerülhet a szülő vagy a pedagógus javaslatára az intézményvezető engedélyével, ha: a tanuló nem tartja be a házirend szabályait, szorgalma kifogásolható, tanulmányi eredménye romlik, a 4. évfolyamon megszervezésre kerülő A1 szintű próbanyelvvizsgán a tanuló nem éri el a megfelelő szintet, Pedagógiai program oldal 60

61 1-4. évfolyamon a szülő és pedagógus egyetértése elégséges az intézményvezetői jóváhagyáshoz Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tevékenység A mindennapok során, számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Célkitűzésünk: már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választás elé állítják őket; Képesek legyenek vészhelyzetben tőlük elvárható mértékben helyes döntést hozni és nyugodt módon reagálni; Ismerjék fel az otthon és az iskola között lévő legfőbb veszélyforrásokat; Alkalmazzák a helyes magaratásformákat, amelyekkel elkerülhetők a gyermekbalesetek; Ismerjék a segélyhívás telefonszámát, sajátítsa el mikor, hogyan kell mentőt hívni; Váljanak képessé egyszerűbb sérülések ellátására; Tudják az életjelenségek vizsgálatát a gyakorlatban; Pedagógiai program oldal 61

62 Évfolyam Tantárgy Tartalom Módszerek 3-4.évf. Környezetismeret, technika, testnevelés, úszás, napközis foglalkozás fontos telefonszámok; ismerje a segítséghívás menetét; egyszerű sérülések ellátása (horzsolás, égés, esés, orrvérzés, rovarcsípés) beszélgetés, szemléltetés, szerepjáték, filmvetítés 5-6.évf. természetismeret, egészségtan, testnevelés, úszás, technika, informatika, osztályfőnöki óra fontos telefonszámok; ismerje a segítséghívás menetét; egyszerű sérülések ellátása (horzsolás, égés, esések, orrvérzés, rovarcsípés) életjelenségek vizsgálata, légutak szabaddá tétele beszélgetés, szemléltetés, szerepjáték, filmvetítés fontos telefonszámok;ismerje a segítséghívás menetét; egyszerű sérülések ellátása (horzsolás, beszélgetés, 7-8.évf. biológia, fizika, kémia, testnevelés, informatika, technika, osztályfőnöki óra égés, esés, orrvérzés, rovarcsípés) életjelenségek vizsgálata, légutak szabaddá tétele; stabil oldalfekvés végrehajtása, vérzésfajták felism. és ellátása (nyomókötés, fedőkötés) törések, szemléltetés, szerepjáték, filmvetítés A tanultak gyakorlati ficamok rögzítése, mérgezések, alkalmazása fulladás veszélyei, áramütés, közúti balesetek Pedagógiai program oldal 62

63 Tanórán kívüli foglalkozások: Szakkörök Évente egyszer elsősegély-nyújtási bemutató szervezése szakemberek bevonásával Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításához külső kapcsolatok kiépítése: Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel, Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. Tanulóink részt vesznek iskolán kívüli elsősegély nyújtási vetélkedőkön Támogatjuk pedagógusaink részvételét elsősegély nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Pedagógiai program oldal 63

64 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) sz. EMMI rendelet: 1. sz. mellékletében szereplő Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára ; 2. sz. mellékletében szereplő Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013(I.11 )sz. EMMI rendelet kerettanterveket tartalmazó 2. és 4. sz. melléklete: 2. sz. Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz 4.sz. melléklet Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról: Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag-követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Pedagógiai program oldal 64

65 2.2. Az iskolában tanított és kötelezően választható (szabadon tervezhető), illetve a szabadon választható tantárgyak és óraszámaik Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: Évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar Matematika Magyar Matematika Magyar Matematika Környezet Informatika Magyar Matematika Környezet Informatika Hány órával megnöveltük a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra Pedagógiai program oldal 65

66 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar Informatika Matematika Magyar Magyar Matematika Biológia Fizika Matematika Magyar Technika 1 óra 1 óra 1,5 óra 1,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1óra 1 óra 1 óra Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Hon- és népismeret tantárgyat heti 1 órában tanítja Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon választható órák óraszámából? Hány órával növeltük a szabadon választható órák óraszámából? 1. évfolyam Angol nyelv 1 óra 2. évfolyam Angol nyelv 1 óra 3. évfolyam Angol nyelv 1 óra 4. évfolyam (angol 2 óra) Magyar Matematika 1 óra 1 óra 4.évfolyam emeltszintű angol Angol nyelv 3 óra Pedagógiai program oldal 66

67 5. évfolyam (sima angol 3 óra) 5. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra 6. évfolyam (angol 3 óra) 6. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra 7. évfolyam (angol 3 óra) 7. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra 8. évfolyam (angol 3 óra) 8. évfolyam emeltszintű angol 5 óra Magyar Matematika Term. ismeret Angol nyelv Term. ismeret Magyar Matematika Term. ismeret Angol nyelv Term. ismeret Magyar Matematika Földrajz Angol nyelv Magyar Matematika Kémia Biológia Angol nyelv Kémia Biológia 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 2 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 2 óra 0,5 óra 0,5 óra Pedagógiai program oldal 67

68 Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára A Kormány 110/2012(VI.4) Kormányrendelete a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8 (3.) d) pontja értelmében, a két tanítási nyelvű csoportokban az idegen nyelv elsajátításához szükséges választható órák száma néggyel növelhető. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013(I.11)sz EMMI rendelet alapján a választható órák elosztása. ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon választható órák óraszámából? Hány órával növeltük a szabadon választható órák óraszámából? Összesen választható óra 1. évfolyam angol 3 óra 3 óra 2. évfolyam angol 3 óra 3 óra 3. évfolyam angol 3 óra 3 óra 4. évfolyam angol 2 óra informatika 1 óra 3 óra 5. évfolyam angol célnyelvi civilizáció term. ism. 2 óra 1 óra 1 óra 4 óra 6. évfolyam angol célnyelvi civilizáció term. ism. 2 óra 1 óra 1 óra 4 óra 7. évfolyam angol célnyelvi civilizáció magyar 2 óra 1 óra 1 óra 4 óra 8. évfolyam angol célnyelvi civilizáció biológia kémia 2 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 4 óra Pedagógiai program oldal 68

69 Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon tervezhető órák óraszámából? Hány órával növeltük a szabadon tervezhető órák óraszámából? Összesen tervezhető óra 1. évfolyam Angol 2 óra 2 óra 2. évfolyam Angol 2 óra 2 óra Angol 2 óra 3. évfolyam Matematika 0,5 óra 3 óra Környezetismeret 0,5 óra Magyar 1 óra 4. évfolyam Angol Matematika 1 óra 0,5 óra 3 óra Környezetismeret 0,5 óra 5. évfolyam Magyar Informatika 1 óra 1 óra 2 óra 6. évfolyam Magyar Matematika 1,5 óra 1,5 óra 3 óra Magyar 1 óra 7. évfolyam Matematika Fizika 1 óra 0,5 óra 3 óra Biológia 0,5 óra Magyar 1 óra 8. évfolyam Matematika 1 óra 3 óra Technika 1 óra Pedagógiai program oldal 69

70 2.3. A válaszható kerettantervek változatainak megnevezése Iskolánk a kerettantervben szereplő választható A illetve B változatú kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Matematika A változat 5-8. évfolyam Biológia A változat 5-8. évfolyam Fizika B változat 5-8. évfolyam Kémia A változat 5-8. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Technika A változat A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Pedagógiai program oldal 70

71 Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják, megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk a német nyelv tanulásának lehetőségét is A Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezése A 2013/14. tanévtől bevezetésre kerülő 2012.évi Nemzeti alaptanterv alapján készült helyi tanterv évfolyamonkénti, felmenő rendszerű ütemezését az alábbi táblázat szemlélteti. Ezzel párhuzamosan történik a 2003-tól használt Nemzeti alaptanterv kivezetése, felmenő rendszerben. Tantervi kettősség Régi szabályozás Új szabályozás Tanév/évf / / / / 2017 Pedagógiai program oldal 71

72 2.5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai Hagyományos óratervű osztály óraterve 1-8.o Emelt szintű idegen nyelvű osztály óraterve 1-8.o A két tanítási nyelvű osztály óraterve 1-8.o A felhasználható engedélyezett időkeret elosztásának módja az iskolában tartott összes foglalkozás megjelölésével felmenő rendszerben a 2017 / tanévig Az iskola által felajánlható tanórán kívüli foglalkozások, az adott tanév munkaerő gazdálkodásának lehetőségeit figyelembe véve kerül meghirdetésre. Az 1.számú függelék tartalmazza. Pedagógiai program oldal 72

73 Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma KLIK azonosító: Hagyományos óratervű osztályok 1.oldal 1. évfolyam 2. évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és ir B 8 6 1B 7 6 1B B 6 4 1,5 1 6, Idegen nyelvek B 2B 3B 3B 3B 3B 3B 3B 3B 3B Célnyelvi civilizáció Matematika B 5 4 0,5B 4,5 4 0,5B 1 5,5 4 1B 5 3 1,5 1 5, ,5 4, Történelem, társ. és államp. ismeretek Erkölcstan Környezetismeret ,5 1,5 1 0,5 1,5 Természetismeret Termtud. gyak. Biológia-egészségt. 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2 Fizika 1,5 0,5 2 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 0,5 2 Földrajz 1,5 0,5 2 1,5 1,5 Pedagógiai program oldal 73

74 Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Hagyományos óratervű osztályok 2.oldal 1. évfolyam 2. évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Tantárgyak Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlatok Testnevelés Úszás Osztályfőnöki B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B B 1 1B 1 1B 1 1B B 2B Kötelező Szabadon tervezhető Választható Összes óra Pedagógiai program oldal 74

75 Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Emelt szintű csoportok óraterve 1-8.o.: 1.oldal 1. évfolyam 2. évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Tantárgyak Magyar nyv. és ir B 8 6 1B 7 6 1B ,5 5, Idegen nyelvek B 2B 5 3B 2B 5 3B 2B 5 3B 2B 5 Célnyelvi civilizáció Matematika B 5 4 0,5 B Történelem, társ. és államp.ism. 4,5 4 0,5 B 4, ,5 4, B 2 2B 2 2B 2 2B 2 Erkölcstan Környezetismeret ,5 1,5 1 0,5 1,5 Természetismeret Biológia,egészségt. 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2 Fizika 1,5 0,5 2 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 0,5 2 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Pedagógiai program oldal 75

76 Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Kötelező Szabadon tervezhető Választható Tantárgy összes óraszáma Emelt szintű csoportok óraterve 1-8.o.: 2.oldal 1. évfolyam 2. évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Tantárgyak Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret 1 1 Informatika 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 1B 1 Technika, életvitel és gyakorlatok B 1 1B 1 1B 1 1B 1 Testnevelés Úszás 2B Osztályfőnöki Kötelező Szabadon tervezhető Választható ,5 3 Összes óra ,5 34 Pedagógiai program oldal 76

77 kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma Kéttannyelvű csoportok óraterve 1.oldal 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Tantárgyak Magyar nyv. és irod ,5 5, Idegen nyelvek 2B 3B 5B 2B 3B 5B 2B 3B 5B 2B 1B 2B 5B 3B 2B 5 B 3B 2B 5B 3B 2B 5B 3B 2B 5 B Célnyelvi civilizáció 1B 1B 1B 1 B 1B 1B 1B 1B Matematika ,5 4,5 4 0,5B 4, ,5 4, Történelem 2B 2B 2B 2B 2B 2B 2B 2B Erkölcstan Környezetismeret ,5 1,5 1 0,5 1,5 Természetismeret Biológia-egészségtan 1,5 0,5 2 1,5 0,5 2 Fizika 1,5 0,5 2 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 0,5 2 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Vizuális kultúra Pedagógiai program oldal 77

78 kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma kötelező szabadon tervezhető választható tantárgy összes óraszáma Kéttannyelvű csoportok óraterve 2.oldal 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Tantárgyak Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat B 1B B 1B 1 B 1B 1 B 1B 1B 1B 1B 1B 1 B 1B 1B 1B 1 B 1B Testnevelés és sport Úszás 2B 2B Osztályfőnöki Kötelező Szabadon tervezhető Választható Összes óra Pedagógiai program oldal 78

79 2.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, jegyzetek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának fő elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségei A pedagógusok joga és kötelessége tankönyvet választani. A szabad tankönyvválasztás törvényes alapja a közoktatási törvény: A pedagógust munkakörénél fogva megilleti az a jog, hogy: a) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, b) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. Az iskola pedagógiai programja meghatározza az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. Ez segíti a tankönyvválasztást, melynek közös elvei iskolánkban: Szerepeljen az OM tankönyvjegyzékében A tankönyvek évfolyamonként egymásra épüljenek A tankönyv lehetőleg szolgálja ki az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását; Kiegészítő taneszközt, jegyzeteket a két tanítási nyelvű osztályok tanulói számára rendelünk szülői kérésre, jóváhagyással és minden évfolyamon költségtérítéssel; A szaktanárok közös megállapodása alapján választunk tankönyvet; Tankönyvcsaládokat használunk (tankönyv + munkafüzet + esetleg témazáró); Pedagógiai program oldal 79

80 Átgondoljuk, feltétlenül szükséges-e a kiszemelt taneszköz a tanulók számára, és mekkora fizikai megterhelést jelent a napi teljes tankönyvszükséglet a mindennapokban; Alsó és felső tagozaton néhány tankönyvet több éven át használunk, tartós tankönyvként A térítésmentes tankönyv lehetősége a helyi tanterv 2.4. pontja alapján a 2013/14-es tanévtől bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptantervnek megfelelően valósul meg. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletet módosította a 45/2014.(X.27.) EMMI rendelet. A hivatkozott rendelet 2. által beiktatott 5. (1) bek.új i) pontban meghatározottak szerint intézményünk tanulói tankönyvtámogatásának rendjét részletesen a Tankönyvellátás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, mely szerint:. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Pedagógiai program oldal 80

81 A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatainkat tanórán és a tanórán kívüli tevékenységekkel valósítjuk meg Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése érdekében: fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, óvjuk és fejlesztjük a az iskolába lépő gyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, esélyt teremtünk a sikeres iskolai pályafutás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez, személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel, a kötelességérzet a tanulást segítő iskolai fegyelem és figyelem kialakítása, megfelelő tanulási stratégiák elsajátíttatása, Pedagógiai program oldal 81

82 felkeltjük a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt, a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakítására törekszünk, játékos módszerek alkalmazásával biztosítjuk, hogy a nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára, a kommunikatív kompetenciák megalapozása érdekében elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés fejlesztésével foglalkozunk. A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeit empirikus tapasztalatok útján való értékeljük. A környezeti nevelés terén törekszünk a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáit sajátíttatjuk el a mindennapokban A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülő, a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat során: a fogékonyság kialakítása a saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, majd a nagyobb közösségek értékei iránt, Pedagógiai program oldal 82

83 A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése, Az egyéni fejlettségre és fejlesztési szükségletekre ügyelve, a differenciálással fokozatosan növelt tanulói terhelés és teljesítményelvárás egyensúlyba helyezése, A tanulás iránti motiváció fenntartása, A tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjének fenntartása, hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban, A beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése, amelyben nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd. Az értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése, valamint az idegen nyelven való tanulás bevezetése, A 4. évfolyam végére elérendő az A1 nyelvi szint az angol kéttannyelvű képzésben résztvevő tanulók számára A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban Pedagógiai program oldal 83

84 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mindezek érdekében: folytatjuk az előző évek munkáját a képességek, készségek, a tanulási stratégiák, és a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompeten-ciák, képesség együttesek fejlesztését az eredményesség növelése érdekében, a tapasztalásra épülő képi gondolkodás fejlesztését, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a hon és népismeret valamint a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása: a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; személyiség fejlesztése a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, Pedagógiai program oldal 84

85 a biztonságos szóbeli és írásbeli, anyanyelvi és idegen nyelvi nyelvhasználat, és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása; továbbfejlesztjük a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciáját, az idegen-nyelv tanulási technikáit elsajátíttatjuk, fejlesztjük az idegen nyelvű információ feldolgozását, megértését, törekszünk a hétköznapi témákat érintő magabiztos nyelvtudás kialakítására, szoros összefüggésben más kulcskompetenciák fejlesztésével; elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; a 6. évfolyam végére elérendő az A2 nyelvi szint az angol kéttannyelvű képzésben résztvevő tanulók számára Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelésoktatás egészén keresztül. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. Pedagógiai program oldal 85

86 Az egészséges életvitel kialakításához az 5-6. évfolyamon gyakorlati jellegű oktatással kívánunk hozzájárulni, mely a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal és a lelki egészség fejlesztésével összhangban valósul meg. az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. A tanulók felkészítése a képességük és tehetségüknek leginkább megfelelő pályaválasztásra, pályaorientációra. A NAT műveltség területeihez kapcsolódó képességfejlesztési feladatok megvalósítása során: a tudás megszerzése iránti motiváció növelése, az elvont fogalmi és elemző gondolkodás képességének fejlesztése, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, Pedagógiai program oldal 86

87 a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció képességének megalapozása, az egészséges életvitel kialakítása az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett figyelem helyezése az életkori jellemzőkre, az ismeretek tapasztalati megalapozására, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatására, önművelésre, önálló munkára, gondolkodásra, a tanulási tevékenység tudatos alkalmazására való felkészítés, az együttműködésre építő interaktív tanulási technikák és a tanulásszervezési módok fokozatos kialakítása, a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészítés, az önértékelés képességének fejlesztése, az önismeret kialakítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban a csoportokban való együttműködés értékének a tudatosítása. a rendelkezésre álló nyelvtudás aktív használata: a célnyelven való információszerzés és feldolgozás fejlesztése, a két tanítási nyelvű osztályokban lehetőséget biztosítunk bizonyos tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására, segítjük az önálló célnyelvi véleményalkotás és érvelés képességének fejlődését. a 8. évfolyam végére elérendő a B1 nyelvi szint. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz Pedagógiai program oldal 87

88 juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése Az 1-8. osztály hit- és erkölcstan illetve erkölcstanórák pedagógiai feladatainak megvalósítása A hit-és erkölcstan ill az erkölcstan 2013.szeptember 1-től történő bevezetése kiemelt feladataink közé tartozik az általános iskola évfolyamain. A 20/ 2012.EMMI rendelet 22/2013.(III.22) módosítása alapján a szerint szervezzük meg a kerettanterv bevezetésének megfelelően. A hit- és erkölcstanórák szervezésével kapcsolatos mátrixot a 2. sz. függelék tartalmazza. Pedagógiai program oldal 88

89 2.8. Oktatásszervezés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai A választható tantárgyak és foglalkozások szabályozása A tanév során a tanítás és tanulás szervezésében meghatározó tényezők: a gyermekek érdekének és az alaptevékenység hatékonyságának biztosítása. Az első évfolyamon a két tanítási nyelvű csoportból kimaradt, de az idegen nyelvet tanulni kívánók számára - amennyiben nem szorulnak fejlesztő foglalkozásokra -, az idegen nyelv tanulásának a lehetőségét biztosítjuk. A 20/2012 EMMI rendelet (1) bekezdése értelmében az intézményvezető április 15-ig elkészíti, és a fenntartóval jóváhagyatja a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, melyekből a tanulók választhatnak. Minden év május 20-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából a kötelező órákra vonatkozó szabályok érvényesek. Pedagógiai program oldal 89

90 A tanév során a tanuló egy alkalommal az intézményvezető engedélyével módosíthatja választását. Más iskolából érkezett, vagy az emelt szintű csoportba jelentkező tanuló kérelmét az igazgató bírálja el a lehetőségek és az intézmény adottságainak figyelembe vételével. Ha az iskolai Helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, akkor az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A második idegen nyelv oktatását a 7. évfolyamon igények és lehetőségek függvényében biztosítjuk Az emelt szintű képzési forma Az emelt szintű képzési formát a Kormány 110/2012(VI.4) Kormányrendelete a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 7 (3. ) a) pontja értelmében angol nyelvből az ált. iskola 4.évfolyamától heti 5 órában a rendelkezésnek megfelelően vezetjük be. Az emelt szintű nyelvi csoportokba kerülés feltételei a 4. évfolyamtól: A pedagógiai gyakorlat során szerzett tapasztalat alapján a feltételekről a következőkben állapodtunk meg: a kiválasztás nem történhet csupán egyetlen szempont figyelembe vételével; Pedagógiai program oldal 90

91 a csoportba kerülésről a nyelvi és az alsós munkaközösség vezető, valamint az adott tárgyat tanító pedagógus véleménye alapján az igazgató dönt; a tanuló teljesítménye alapján az előzőekben leírt szempontok alapján később is átkerülhet másik csoportba. Emelt szint felvétele vagy leadása történhet: tanuló, /szülő/, pedagógus kezdeményezésére az igazgató jóváhagyásával. 5-8 évfolyamon a csoportváltáshoz vagy más iskolából érkező gyerekek: 2-5. évfolyamon az osztályba kerülés feltétele: megfelelés a csoport átlagának A pedagógus választás szabályai kizárólag a beiratkozás alkalmával; a jelzés erejéig; a lehetőségeink határáig; és a pedagógiai szempontokat is figyelembe véve adunk lehetőséget Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei: tartalma és követelménye legyen összefüggésben a pedagógiai program cél és feladatrendszerével, biztosított legyen a teljes személyi, tárgyi és az eszközrendszer a képzés teljes időtartamára. A tanulók által választható tanórán kívüli foglalkozások minimális és Pedagógiai program oldal 91

92 maximális létszámát minden évben a meghirdetéssel egy időben állapítjuk meg. A választható tantárgyak listáját ld. a Helyi tanterv 2.2. pontjában A csoportbontás szabályai Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, bizonyos évfolyamokon a matematikát, magyart, technikát, úszást. Célunk, hogy: az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának elmélyítésére. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: A csoportbontásnál a tehetséggondozás, és a felzárkóztatás pedagógiai elvét alkalmazzuk: A differenciálás a haladási ütem szerint történik, az alapkészségek (olvasás, számolás, írás) megalapozása érdekében. A különböző tanulás szervezési eljárások, módszerek alkalmazásakor figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését és képességeit. A választható tevékenységeket évfolyam, ill. tagozati szinten szervezzük, az érdeklődést figyelembe véve. Élünk a tömbösítés lehetőségével, külső helyszínek, szakemberek, nyelvi lektor bevonásával. A két tannyelvű csoportok nyelvi óráit, továbbá a célnyelvi civilizáció, és a történelem (világtörténelem) órákat bontott formában oktatjuk az irányelveknek megfelelően. Pedagógiai program oldal 92

93 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést a NKT.27 (11), és a 20/ 2012.(VII.31.) EMMI rendelet 7 (1) pontja alapján szervezzük heti öt testnevelésóra keretében. A heti öt órából két órát - a NAT testnevelés és sport műveltség területének megfelelően- az 1-4.o.-ban úszás órára fordítjuk, amennyiben az uszoda kapacitása ezt engedi. Az 5-8. évfolyamon is biztosítjuk a heti egy úszás órát. A heti két óra kiváltható: sportolással iskolai sportkörökben, vagy a tanuló és a szülő kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. Szülői kérésre az igazgató engedélyezheti a tanuló távolmaradását a mindennapi testnevelés rendeletben jelzett óráiról Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Egészségnevelési program A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolára. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A tanulók kell ismerjék az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat;a az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; Pedagógiai program oldal 93

94 a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogramnak a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Ezen tudás birtokában lesznek képesek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiségük kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie: egészséges táplálkozás, egészségtudatos testápolási szokások, személyi higiéné rendszeres testmozgás, mindennapos testnevelés lelki egészség, harmonikus életvitel, függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok ápolása, agresszió, erőszak megelőzése (konfliktuskezelés és kommunikáció), felelősségteljes szexuális magatartás, családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás. Pedagógiai program oldal 94

95 Az egészségnevelő munka célja Hosszú távú célok: Tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek magukkal és a környezetükkel. Diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az Ép testben ép lélek. elv. Céljaink megvalósulásával felnőjön egy önmaga és környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges nemzedék. Közép távú célok: Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék. Tudatosan válasszák a helyes életvezetés elemeit, ismerjék fel az egészségkárosító tényezőket. A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás megszerettetése. Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol, dohányzás, stb.) szervezetükre gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit, illetve a segítő intézményeket, szervezeteket. Alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége nem egészséges embertársaik iránt. Legyenek képesek vészhelyzetben helyes döntést hozni és tőlük elvárható módon segítséget nyújtani. Rövid távú célok: A gyermek ismerje meg önmagát, testének működését, tudja, hogy az egészség érték. Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, pihenés, Pedagógiai program oldal 95

96 mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, rendszeres mozgás fontossága). Az egészségre ártalmas szokások és környezeti hatások megismertetése, drogprevenció, különös tekintettel a serdülő korosztályra. Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg, vagy sérült társaikkal szemben. Képesek legyenek átlátni és elfogadni a közösségi normákat. Ismerjék az elsősegélynyújtás alapvető szabályait. Az iskola feladata: Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási mintákat ajánlunk, példát mutatunk megfelelő egészségvédő magatartásra. Tanév elején az iskolai büfé kínálatának felülvizsgálatát a DÖK és a Szülők Közössége végzi el. A megvalósításért az intézmény igazgatója felel. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Ld. Nevelési program Pedagógiai program oldal 96

97 A kötelező iskolai programokba beépülnek az egészséges életmódtréningek (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épülnek be az óratervi órákba. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái dominálnak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviselik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához az évszak sajátosságainak megfelelően rendelünk egy-egy kiemelt mozgásos tevékenységet. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal stratégiai együttműködést alakítunk ki az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program szolgál a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is magába foglal. Az uniós és a központi költségvetési forrásokra támaszkodva szervezzük sportprogramjainkat Pedagógiai program oldal 97

98 Minden tanévben javaslat készül a mozgásprogramok tartalmára a tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv melléklete. Az iskolai egészségfejlesztés színterei: osztályfőnöki órákon a kerettanterv által előírt évfolyamonkénti 10 órában- környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, testnevelés, egészségtan órán, délutáni foglalkozáson, az iskola egészét érintő előre tervezett programok: pl. egészségnap, sportnap, Eötvös futás, kiscsoportos megbeszélések, sportkörök, szakkörök, versenyek, egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között, diákműsorok készítése, újságcikkek írása, kirándulások, táborok. Az egészségnevelési tevékenység módszerei Az egészségnevelési témakörök feldolgozásakor különféle módszereket alkalmazunk: a témától függően rendezünk kerekasztal-vitát, tartunk magyarázó jellegű előadást, elbeszélést, biztosítjuk a megfigyelés lehetőségét, az ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze, szerepjáték. Pedagógiai program oldal 98

99 Módszerekkel szemben támasztott elvárások: A felsorolt módszerek jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő szerepét. A megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak, helyes szokások kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába. Ügyelünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás. Tanulóinkat tanítsa meg az elhangzottak értékelésére, ösztönzze a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. Kínáljon lehetőséget a problémás élethelyzetek megjelenítésére. Segítse a tanulókat az önmegismerésben, érzéseik felfedezésében. Segítő hálózat Intézményen kívüli segítők: Városi Családsegítő és Gondozási központ Gyermekjóléti szolgálat Városi egészségnevelő Pedagógiai Szakszolgálat Városi Rendőrörs Szertelenül Egyesület Intézményen belüli segítők: Iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő ) Iskolapszichológus Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Pedagógiai program oldal 99

100 A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos megállapítások Érintettek Szülők Diákok Pedagógusok prevenciós munkája. Megállapítások Tanulóink többségénél rendes, gondoskodó, együttműködő családi háttérrel találkozunk. Káros szülői magatartásként elsősorban a dohányzás, valamint egyes esetekben az alkoholfogyasztás jelenik meg. Iskolánkban nem jellemző a deviáns viselkedési forma. Egy-egy esetben találkozunk a tolerancia hiányával, agresszivitással, trágár beszéddel. Iskolánk dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérik a prevenciós munkához megjelenő kiadványokat, valamint részt vesznek tanfolyamokon, továbbképzéseken. Tanóráikon alkalmazott módszerek: figyelemfelhívás, beszélgetés, önértékelés, szituációs játék, kérdőív, vita, filmvetítés, meghívott előadó meghallgatása. Kiemelten fontosnak tartjuk a pozitív tanári példamutatást! Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a programot időközönként értékelni, a megvalósítás arányát vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról. A visszacsatolás lehetővé teszi a célok menet közbeni módosítását. Pedagógiai program oldal 100

101 Környezeti nevelési program és alapelvei A környezeti nevelés településünkön különösen fontos, mivel városunk két nagyvállalat (MOL Rt. Dunai Finomító és Dunamenti Hőerőmű Rt.) között helyezkedik el. Ezért fokozottan oda kell figyelni az egyébként is szennyezettebb környezet állapotára és védelmére. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: a fenntartható fejlődés fontosságának hangsúlyozása, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések felismertetése, a helyi és globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek megismertetése, alapvető emberi szükségletek és az ökológiai és társadalmi sokféleség megismertetése, a globális összefüggések megértésének segítése, emberi jogok, demokrácia megjelenése, elővigyázatosság a környezet állapotának megőrzése érdekében, az ökológiai lábnyom jelentőségének hangsúlyozása. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken. Pedagógiai program oldal 101

102 A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban, tanulmányi kiránduláson és az erdei iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Pedagógiai program oldal 102

103 A környezeti nevelés céljai Hosszú távú célok: Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, környezettudatos, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket. Rövid távú célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Tervek: a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, bekapcsolódás az ÖKO iskolai programba, tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, az iskolaudvar megóvása, szebbé tétele, évente a növényzet frissítése. Pedagógiai program oldal 103

104 Feladatok: a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei), a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre), takarékoskodás az energiával (víz, villany), interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok), természetvédelmi versenyekre felkészítés, multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon, a számítógép felhasználása a tanórákon. Módszerek: alternatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód kialakítása, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés a problémák megoldásában, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód jelentőségének hangsúlyozása, értékelés és mérlegelés készségének fejlesztése. A környezeti nevelés színterei Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Pedagógiai program oldal 104

105 Ehhez mindenkinek személyes példamutatással kell hozzájárulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Tanóra: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket biológia, kémia órákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulásra megy, illetve intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez Az itt folyó munka a tanterv szerves része. A külső helyszíneken a munka meghatározott, speciális módszerek szerint folyik. Pedagógiai program oldal 105

106 Tanórán kívüli programok: A városban és a tankerületben szervezett környezet- és természetvédelemi versenyeken való részvétel. Gyűjtési akciók szervezése és lebonyolítása (pl elem-, kupak- és papírgyűjtés). Napközis foglalkozások a jeles napokról, évfordulókról (Víz világnapja, Állatok világnapja, Földünkért világnap, Környezetvédelmi világnap). Akadályversenyek a Föld napján és a Madarak-fák napján. Az érdeklődő gyerekek számára táborokat szervezünk. Hagyományok ápolása: Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; Igény esetén 1 alkalommal az alsó, és 1 alkalommal a felső tagozatban erdei iskolai programok, tanulmányi kirándulások nyári, téli táborok megszervezése és lebonyolítása; Drog-prevenciós program folytatása; Osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában; Környezetvédelmi versenyen való részvétel; Napközis ügyességi versenyek, bemutató foglalkozások; Iskolán kívüli együttműködés Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a város nagyvállalatai (MOL Rt. Dunai Finomító, Dunamenti Erőmű Rt.), a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő, s az osztálykirándulások alkalmával valósítjuk meg. Iskolai Pedagógiai program oldal 106

107 tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Alapítvány Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók kirándulásait és a téli, nyári táborokban való részvételét. Lehetőség van arra is, hogy a versenyek költségeit és díjazását az alapítvány anyagilag segítse. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. A szaktanárok egyénileg is kialakíthatnak kapcsolatot egyes civil szervezetekkel. A környezeti nevelés helyi problémáinak megjelenése a tantárgyakban A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Pedagógiai program oldal 107

108 Területi adottságok Tantárgy Téma Pedagógiai cél Mezőföld: lösz,mezőségi talaj, Duna földrajz Földtörténeti korszakok, az emberi beavatkozás hatásai. Természeti, épített és szociális környezetünk ismerete, óvása. Óváros Téglagyári völgy biológia Élőhelyek, fajok védelme. Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. rajz Rajzolás a szabadban. Érzelmi nevelés. osztályfőnöki A hely, ahol élünk. Közösségi életre nevelés. földrajz A Duna földrajza, gazdasági Környezettudatos szerepe, állapota. magatartás. biológia A vízparti élővilága. A természet szeretete, tisztelete, értelmi környezeti nevelés. kémia Vízminőség mérés. Az egészség és a környezet összefüggései. magyar Duna az irodalomban A kultúra szerepe a környezeti nevelésben. történelem A Dunához kötődő Helyzetfelismerés, történelmi események. okozati összefüggések. ének A Dunával kapcsolatos Öröm, vidámság: népdalok, zeneművek. testnevelés A vízi sportok, Egészséges életmódra sporttörténelem. nevelés. osztályfőnöki A szemét környezet károsító Az állampolgári felelősség szerepe. felébresztése. földrajz biológia Zonalitás, klímaváltozások. Növényhatározás, veszélyeztetett fajok. Felelősségérzet a környezet iránt. Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. történelem Helytörténet. Fenntarthatóságra nev. Ipari létesítmények Épített környezet kémia Természetes (növényi alapú) festékek. osztályfőnöki Civil szervezetek kémia biológia rajz- és műalkotások elemzése Szennyvíztelep látogatása. Hulladéklerakó látogatása, újrahasznosítás Régészeti Park, Római fürdő Római híd Egészséges életmód szerepe az életben. Egyéni felelősség; lokális cselekvés, környezettudatos viselkedés. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség. Értékrendszer esztétikai megalapozása. Pedagógiai program oldal 108

109 Zöld Napok tervezett időpontjai: Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 4. Az Állatok Világnapja A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához tartozó fejlesztő program A sajátos nevelési igényű tanulók többi tanulóval együtt történő nevelése, oktatása során az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe vesszük. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentáljuk. Cél: hogy a fejlesztés a tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, a fejlesztési követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, Pedagógiai program oldal 109

110 a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat, a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A habilitációs, rehabilitációs ellátás elve alapján olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamat valósul meg, mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai: A testi, érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Pedagógiai program oldal 110

111 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának ideje. A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A gyógypedagógus kompetenciája az egyéni és kiscsoportos fejlesztés, valamint közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében és a konzultációkban. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé: a tananyag-feldolgozásnál elvégezzük a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző szükséges módosításait; Pedagógiai program oldal 111

112 egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk; alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködünk különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó gyógypedagógus az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; Pedagógiai program oldal 112

113 együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Pedagógiai program oldal 113

114 Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibáshiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A fejlesztés alapelvei: A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, Pedagógiai program oldal 114

115 tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Fontos az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. Fejlesztés kiemelt céljai, feladatai: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Pedagógiai program oldal 115

116 Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Pedagógiai program oldal 116

117 A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Pedagógiai program oldal 117

118 Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Pedagógiai program oldal 118

119 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt szerepet kap az énkép és önismeret, a kommunikációs kultúra, a testi és lelki egészség, a felkészülés a felnőtt lét szerepére. Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye kell legyen. Kiemelten kell kezelni az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése célszerűbb. A művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása, valamint logopédiai ritmika alkalmazása eredményes lehet. Pedagógiai program oldal 119

120 A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése. Rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógus/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Hallásfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja Pedagógiai program oldal 120

121 intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A nagyothalló tanulónál (a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség db közötti; közepes nagyothallás: esetén a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség db közötti; súlyos nagyothallásnál a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség db közötti). A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A fejlesztés célja: A tanuló kulcskompetenciáinak fejlesztése, valamint kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsát döntően befolyásolhatják. Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Segíteni kell őket, hogy reálisan mérjék fel a hallássérülésükből adódó akadályozó tényezőket, hiszen reális énképük, önismeretük kialakítása segíti a számukra megfelelő, elérhető szakma tanulását, majd a munka világába, azon keresztül a társadalomba való beilleszkedésüket. Pedagógiai program oldal 121

122 A fejlesztés feladatai: A hallássérült tanulók nevelésében a Nat-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Mivel a hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk, ezért a tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek, részképességzavarok stb.) feltárására építve valósítható meg az egyénre szabott fejlesztés. Az eredményesség érdekében szükség van a szakemberek (szurdopedagógus, gyógypedagógus), a pedagógus, az iskola és a szülők együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Kiemelten fontos feladat: a beszédhallás folyamatos fejlesztése, a pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése, a továbbtanulás, az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása. A kulcskompetenciák fejlesztésénél az Anyanyelvi kommunikáció kiemelkedő szerepet kap: Pedagógiai program oldal 122

123 a spontán beszédhasználat (beszédértés, önálló nyelvi kifejezés, beszédérthetőség), a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása a beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos felépítése, gyakorlása, a szókincsfejlesztés az önálló szövegértő olvasás fejlesztése (az alsó tagozaton hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva, majd később fokozatosan irodalmi művek bevonásával). a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása Idegen nyelvi kommunikáció: A nyelv oktatása mindig az egyes tanulók egyéni képességeihez, hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik. Kívánatos a korszerű idegennyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történő kommunikációfejlesztés. Lehetőség van az értékelés alóli felmentésre. Matematikai kompetencia: A hallássérülésből adódó szókincs-, és beszédértésbeli, a szövegértő olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási műveletek flexibilitására. A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a speciális szemléltetés és tananyagok interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósul meg. Az auditív csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van szükségük. Pedagógiai program oldal 123

124 Digitális kompetencia: A nagyothalló számára is hatalmas tárháza az információknak, ismereteknek az internet. Használatukat nehezíti azonban szűkebb szókincsük és az ebből fakadó szövegértési nehézségük. Kiemelt feladat azon keresőprogramokkal való megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében (digitális szótárak, képkereső programok stb.) A művészet nyelvének értése és használata egy újabb kommunikációs csatornát nyit meg a nagyothalló gyermekek számára. A képi, térbeli gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése, az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása mind újabb és újabb lehetőséget teremt a nyelvi fejlesztésre, az érzelmi élet gazdagítására és egyben a személyiség formálására. A testnevelés és sport olyan kompenzációs terület, ahol kommunikációs hátrányaikkal is jelentős sikereket érhetnek el. Mivel a mozgás, a testedzés hozzájárulhat a hallássérüléssel esetlegesen együtt járó egyensúlyproblémák kezeléséhez, ezért a gyermek fejlesztésének fontos része.. Emellett a sport segíthet a belső feszültségeik levezetésében, így segítve az indulatok kezelését. Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése lényeges feladat, hiszen a hallássérült gyermek/fiatal a környezetéről elsősorban a látás útján szerez információkat. Ezért az egyes természeti folyamatok megértését, szemléltetés, modellezés, tényleges cselekedtetés, kísérletezés útján segítjük (Pl. tanulmányi séta, kirándulás, természetfilmek, digitális tananyagok, interaktív tábla használata). A rehabilitáció során alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. Pedagógiai program oldal 124

125 Mivel az akadályozott nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére, a személyiség alakulására is, ezért fontos a hallássérülésnek, és az azzal összefüggő akadályozott kommunikációnak a személyiség fejlődésre tett kedvezőtlen hatásának megelőzése, illetve csökkentése. Emellett szükség esetén akut krízis, személyiségzavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézségek, iskolai vagy családi konfliktusok, egyéb pszichés problémák (szorongás, pszichoszomatikus problémák stb.) kezelése, illetve az esetleges társuló zavarok (pl. hiperaktivitás, autizmus, tanulási zavar) korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelő, minél korábbi terápiához való jutás támogatása. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig sokféle változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógia, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Pedagógiai program oldal 125

126 A fejlesztés alapelvei: A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. A fejlesztés célja: A tanuló kulcskompetenciáinak fejlesztése. Alapos képességvizsgálat után a szakértői véleményben megjelölt területek fejlesztése a gyermeket tanító pedagógusok, szakemberek és szülők szoros együttműködésével. Fontos cél az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása, a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása alapvető feladat. A beszédfogyatékos tanulónak el kell sajátítania azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni. Fejlesztési feladatok: A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. A fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek nehézséget, ezért a pedagógus rövidebb, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segíti a tanuló munkáját. Pedagógiai program oldal 126

127 Az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerekkel támogatja.fontos feladat a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. A gyermek tanulmányai során kiemelt feladat a gyermek önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni. A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, ezért külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. A kulcskompetenciák fejlesztése: A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz. Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni a tanuló egyéni sajátosságait. Az anyanyelvi kommunikáción belül a magyar nyelv és irodalom oktatása során kiemelt fontossággal bír a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, a beszédtudatosság kialakítása Pedagógiai program oldal 127

128 a beszédértés és olvasásértés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a kommunikációban számítógépes programok használata (pl. helyesírás ellenőrző program) A súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében a pedagógus hosszabb begyakorlási szakaszt tervez. Az idegennyelvi kommunikáción belül az Élő idegennyelv oktatása során cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. Az órákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, melyek a szókincs a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában nyújtanak segítséget. A gyermeket tanító pedagógus igyekszik a beszédfogyatékos tanuló természetes gátlásait feloldani, melyek az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során megjelennek. A matematikai kompetencia fejlesztésének célja a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cselekvéshez kötött helyzetekben. A pedagógus figyelembe veszi a gyermek esetleges gyengeségeit a szövegértés, a vizuális észlelés, a téri tájékozódás zavarát, melyeket speciális szemléltetéssel és tananyagokkal (lehetőség szerint interaktív tábla és digitális tananyagok) valósít meg. A természettudományos és technikai kompetenciák fejlesztése során a pedagógus rövidített, tömörebb, lehetőség szerint képpel, segéd- Pedagógiai program oldal 128

129 eszközökkel támogatott szövegeket alkalmaz, ezzel segítve az egyes összefüggések mechanikus memorizálását. A digitális kompetencia fejlesztése kiemelten fontos feladat, hiszen a tanulás tanítása során az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazása segíti a gyermek előmenetelét, magabiztosságának erősítését. A művészeti nevelés kiemelt fontosságú, mert a megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, a térbeli rendezés, a szín- forma- és szerkezeti érzék alakítása során lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére. A testnevelés és sport kiemelt terület, hiszen fejleszti a téri orientációt, a mozgást, a ritmust, ezáltal elősegíti a beszédkoordináció fejlődését. A rehabilitáció a szakértői vélemény ajánlása alapján egyéni logopédiai terápiával és gyógypedagógiai fejlesztéssel valósul meg. A gyermek eredményes fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a szenzoros integrációs terápia nagyfokú fejlesztő hatása A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Pedagógiai program oldal 129

130 Intézményi Százhalombattai esélyteremtő, Eötvös felzárkóztató Loránd Általános szakmai Iskola program Szakmai program területei Esélyteremtő program megvalósításának elvei A programban érintett személyek felelősök Tanítási idő alatt és tanórákon kívüli foglalkozásokon Reális elvárások HH-s tanulók képességeivel szemben Pozitív hozzáállás az eredményeikhez, eredménytelenségeikhez, a hibáik tolerálása Segítségadás képességeik, készségeik kibontakoztatásában Pedagógus személyes példaadása: viselkedése, életvitele követendő példa legyen Interakciós kapcsolatban hagyni, hogy a tanuló mozgósíthassa a benne rejlő pozitív energiákat Több dicséret és kevesebb dorgálás; Következetes ellenőrzés és értékelés Pozitív értékelések nyilvánosságra hozása Egyéni segítő beszélgetések Vonzó és motiváló belső iskolai környezet kialakítása pedagógusok, osztályfőnökök, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens Tanítási órákon Pedagógusok felkészülési idejében (kötött és kötetlen munkaidőben) Új tanítási-tanulási stratégiák elsajátítása és alkalmazása egyénre szabott foglalkozások, differenciálás Egyéni fejlesztési tervek készítése; Csoportbontások; Korrepetálások Kiselőadások tartásának szervezése-egyéni felkészülési lehetőségének biztosítása; Tanulópárok szervezése, kooperatív tanulási technikák alkalmazása; Többlépcsős értékelési rendszer kidolgozása és alkalmazása; Rendszeres ellenőrzés; Munkamorál erősítése Tantárgyi felmentések érvényre juttatása az értékelésben Szakmai anyagok gyűjtése, tájékozódás Pályázatok Továbbképzések Hospitálások; Esetmegbeszélések osztály-és évfolyamszinten Családlátogatások (családi mikrokörnyezet felmérése) pedagógusok, osztályfőnökök, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens pedagógusok, osztályfőnökök, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens, gyermek-és ifjúságvéd. felelős Pedagógiai program oldal 130

131 A program megvalósításának stratégiai terve: Cél Cél leírása Rövid távú Tanulási sikerességet befolyásoló tényezők feltárása. Programok kidolgozása, adaptálása. Tanulói lemaradások csökkentése. Otthoni feladatok (házi feladatok) elvégzése. Bemeneti méréseken alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és alkalmazása. Rendszeres kapcsolattartás az érintett tanulók szüleivel, családlátogatás, fogadóórák. Középtávú Patronálási program megvalósítása. A lemorzsolódás csökkentése. Bukások számának csökkenése. Beiskolázás növelése érettségit adó középfokú intézménybe. A résztvevő tanulók számának növelése a tanórán kívüli foglalkozásokon. Hatékony kapcsolat az óvodával az átmeneti nehézségek leküzdésére. Pedagógusok célzott továbbképzése. Folyamatos szülői kapcsolattartás, fórumok szervezése. Hosszú távú Az oktatás-nevelés hatékonyságának növelése. Továbbtanulásra való ösztönzés. A mai kor elvárásainak megfelelő modern tanulói környezet kialakítása. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Káros tényezők elemzése, melyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. átmenetileg hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzálása. Képességeik kibontakoztatását akadályozó tényezők feltárása (munkanélküliség, költözés, tartós beteg, csonka család, családi mikrokörnyezet, családi környezeten kívüli környezet), segítségnyújtás az iskolai alapítványon keresztül. HHH tanulókat az azonos évfolyamon egyenlő arányban osszuk szét a két párhuzamos osztály között. Megfelelő szakember és tárgyi eszköz ellátottság biztosítása mellett az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását. Pedagógiai program oldal 131

132 A HHH gyerekek lemorzsolódásának elkerülése és a továbbtanulás lehetősége érdekében szükség esetén az osztályfőnök beavatkozási tervet készít. Beavatkozási lehetőségek: A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Pedagógiai módszertani fejlesztés. Pályaorientációs programok. A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel. Segítjük és támogatjuk részvételüket a tanórán kívüli programokon (pl: Arany János Programokban való részvétel). A hatékony segítség érdekében az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős állandó kapcsolatot tart fenn a szülővel. A gyermekvédelmi felelős segíti az adott osztályfőnök munkáját, aki szükség esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő hatósági szervekkel (Járási Hivatal, Tankerület, Gyámhatóság, Családsegítő Szolgálat), hogy segítse az érintett tanuló felzárkóztatását, s előmozdítsa fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését. HHH tanulók eredményes oktatásának és nevelésének érdekében a pedagógus alkalmazza az intenzív pedagógiai eljárásokat, differenciált foglalkoztatás módszertanát és egyéni kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat Az intézmény pedagógusai minden tőlük telhetőt megtesznek a 2009-ben Európai Uniós támogatással létrejött, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének érdekében kialakított, az akadálymentesítés által létrehozott dologi javak állagának megőrzéséért. Pedagógiai program oldal 132

133 Az intézmény széleskörű, színes programokat kínál tanítványai számára a tanítási órákon túl, a délutáni órákban. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek és ingyenesek: napközi énekkar informatika szakkör rajz szakkör színjátszó szakkör középiskolai felkészítők iskolai könyvtár internetes szakkör ISK foglalkozások (játék, kosár-és kézilabda, foci) önismereti szakkör 2.9. A tanulók értékelése A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei Iskolánk tanulói abban az esetben léphetnek magasabb évfolyamba, ha a kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek minden tantárgyból megfelelnek, a tanított tantárgyakból legalább elégséges osztályzatot érnek el, az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítették. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az első évfolyam megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. Pedagógiai program oldal 133.

134 2. évfolyam végétől a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A vizsgák körülményeit a Nevelési program 1.9. pontjában szabályoztuk. Az egyes tanulók év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekintjük és az osztályzatok alapján döntünk a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítjuk. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A részletes, évfolyamokra és tantárgyakra bontott követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza Az iskolai beszámoltatás, (szóbeli, írásbeli) az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és az ismeretek számonkérésének rendje Az ellenőrzésnek alapvetően két feladata van: rendszeres munkára szoktat, motivál; tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Pedagógiai program oldal 134

135 Iskolánk nevelői a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. Erkölcstan és hittan esetén részt vett megjegyzés kerül az érdemjegy helyett. Az érdemjegyekről a tanulót és kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesítik. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzák meg. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. (Értesítő az első évfolyamon gyakrabban is készülhet.) Az érdemjegyet és az osztályzatot nem használjuk fegyelmezési eszközként. Az ellenőrzés formái: a) Szóbeli számonkérés: Feleltetés: a napi tananyag ellenőrzése. A tanári értékelést érdemjeggyel kell kifejezni, mely kék számmal kerül a naplóba. Beszélgetés Kiselőadás b) Írásbeli számonkérés: Témazáró dolgozatok: Egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés. Előre bejelentve íratjuk. Az osztályzatokat - a megoldások és a ponthatárok ismertetése, a tanulói észrevételek meghallgatása után - be kell írni a naplóba, ellenőrzőbe pirossal. Beszámítása meghatározó a félévi vagy tanév végi osztályzatot illetően. Pedagógiai program oldal 135.

136 Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha valaki a dolgozatírás napján hiányzik, a dolgozat szóbeli vagy írásbeli pótlásáról a szaktanár dönt. Javítódolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat: Megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javítódolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. A feladatlapok, tesztek értékelésekor, ha ponttal értékelhető az elért teljesítmény, az érdemjegyekre történő átváltást a következő arányok alapján végezzük. ( ld. c,) pont alatt) Számonkérés: Kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés tanár belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal naplóba kékkel/ zölddel (teszt, feladatlap ) Írásbeli felelet: Egy két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, szaktanár dönt a gyakoriságról, az érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos, a beírás kék színnel történik. c) Gyakorlati számonkérés: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése Pedagógiai program oldal 136

137 Minimum követelmények ellenőrzésekor: Egyéb esetben: 0 % - 40 % = 1 41 % - 60 % = 2 61 % - 75 % = 3 76 % - 90 % = 4 91 % % = 5 0 % - 33 % = 1 34 % - 50 % = 2 51 % - 75 % = 3 76 % - 90 % = 4 91 % % = 5 Az előzőekben megadott ponthatárok irányadó jellegűek, ezektől a pedagógus esetenként, saját megítélése szerint eltérhet Beszámoltatások formái és rendje 1-4. évfolyamon Évf. Tantárgy I. félév II. félév 2 diagnosztizáló felmérés két havonta 1. osztály Matematika Olvasás 3 tájékozódó felmérés (kisebb témakörből) 3 tájékozódó felmérés (az addig tanult betűk felism. szóban és írásban) 1 tájékozódó felmérés az épp tanított tananyagból havonta 2 tanév végi témazáró felmérés (I. és II. félév tananyaga) 3 tájékozódó felmérés (hangos olv.) 1 időszakos felmérés havonta (szövegértés néma olvasással) 1 időszakos felmérés hangos olvasással 1 tanév végi témazáró felmérés (szövegértés néma olvasással) Írás 3 tájékozódó felmérés (betűalakítás, kapcsolás, nyomtatott, írott kisbetű) 3 tájékozódó felm. (aktuális tananyag) 1 tanév végi felmérés+tollbamond. Pedagógiai program oldal 137.

138 Környezetismeret Ének-zene Nincs írásbeli értékelés Szóban a témakörben lévő tájékozottsága Nincs írásbeli értékelés 1 tájékozódó tanév végi felmérés 1 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban 2 ének/dal szóban Matematika 3 tájékozódó felmérés (kisebb tananyagból) 3 tájékozódó felmérés (kisebb tananyagból) 2 témazáró felmérés 2 témazáró felmérés 1 félévi felmérés 1 tanév végi témazáró felmérés (I. és II. félév tananyaga) 1 tájékozódó felmérés (tanév eleji felm. néma olv.) 1 időszakos felmérés 1 tájékozódó felmérés hangos olv. (tanév eleji felm.) 1 tavaszi felmérés (szövegértés néma olvasással) 2. osztály Olvasás 1 időszakos felmérés (szövegértés néma olv.) 2 időszakos felmérés (hangos olvasással) 2 versmondás vagy memoriter szöveg 3 időszakos felmérés (hangos olvasással) 2 versmondás vagy memoriter szöveg 1 tanév végi felmérés (szövegértés néma olvasással) 1 félévi felmérés (szövegértés néma olv.) 1 tájékozódó felmérés és tollbamondás 2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) Nyelvtan, 2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 2 másolás nyomtatott szövegről helyesírás 2 másolás nyomtatott szövegről 1 külalak 1 külalak 1 tanév végi felmérés és tollbamondás (I. és II. félév) 1 félévi felmérés és tollbamondás Pedagógiai program oldal 138

139 1 tájékozódó felmérés 3 témazáró felmérés (témakörök után) 2. Környezetismeret 2 témazáró felmérés (témakörök után) 1 írásbeli felelet két havonta 1 írásbeli felelet két havonta osztály 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) Ének-zene 1 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban 2 ének/dal szóban 3 ének/dal szóban 3 tájékozódó felmérés (kisebb tananyagból) 3 tájékozódó felmérés (kisebb tananyagból) 3. osztály Matematika Olvasás 2 témazáró felmérés 2 témazáró felmérés 1 félévi felmérés 1 tájékozódó felmérés (tanév eleji felmérés néma olvasással) 2 időszakos felmérés (szövegértés néma olvasással) 2 időszakos felmérés hangos olvasással 2 versmondás vagy memoriter szöveg 1 tartalommondás 1 félévi felmérés (szövegértés néma olv.) 1 tanév végi témazáró felmérés (I. és II. félév tananyaga) 1 időszakos felmérés +1 tavaszi felmérés (szövegértés néma olvasással) 2 időszakos felmérés hangos olvasással 2 versmondás vagy memoriter szöveg 2 tartalommondás 1 tanév végi felmérés (szövegértés néma olvasással) Fogalmazás Nincs írásbeli értékelés 1 tanév végi felmérés (önálló fogalmazás írása segítséggel) Pedagógiai program oldal 139.

140 3. osztály 4. osztály Nyelvtan, helyesírás Környezetismeret Ének-zene Matematika Olvasás 1 tájékozódó felmérés tanév elején és tollbamondás 2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 2 másolás nyomtatott szövegről 1 külalak 1 félévi felm. és tollb. 1 tájékozódó felmérés 2 témazáró felmérés 1 írásbeli felelet két havonta 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban 2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 2 másolás nyomtatott szövegről 1 külalak 1 tanév végi felmérés és tollbamondás (I. és II. félév) 3 témazáró felmérés (témakörök után) 1 írásbeli felelet két havonta 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban 2 ének/dal szóban 3 ének/dal szóban 4 tájékozódó felmérés (kisebb tananyagból) 4 tájékozódó felmérés (kisebb tananyagból) 2 témazáró felmérés 2 témazáró felmérés 1 félévi felmérés (I. félév tanany.) 1 tájékozódó felmérés (tanév eleji felmérés néma olvasással) 2 időszakos felmérés (szövegértés néma olv.) 1 tanév végi témazáró felmérés (I. és II. félév tananyaga) 1 időszakos felmérés +1 tavaszi felmérés (szövegértés néma olvasással) 2 időszakos felmérés hangos olvasással Pedagógiai program oldal 140

141 Olvasás 2 időszakos felmérés hangos olvasással 2 versmondás vagy memoriter szöveg 1 tartalommondás 1 félévi felmérés (szövegértés néma olv.) 2 versmondás vagy memoriter szöveg 2 tartalommondás 1 tanév végi felmérés (szövegértés néma olvasással) 4. osztály Fogalmazás Nyelvtan, helyesírás Környezetismeret 1 időszakos felmérés 1 tájékozódó felmérés tanév elején és tollbamondás 2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 1 másolás nyomtatott szövegről 1 külalak 1 félévi felmérés + tollbamondás 2 tájékozódó felmérés (aktuális tananyag) 1 tanév végi felmérés (fogalmazás írása) 2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 1 másolás nyomtatott szövegről 1 külalak 1 tanév végi felmérés és tollbamondás (I. és II. félév) 1 tájékozódó felmérés 3 témazáró felmérés 2 témazáró felmérés 1 írásbeli felelet két havonta 1 írásbeli felelet két havonta 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) Ének-zene 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban. 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban. 2 ének/dal szóban 3 ének/dal szóban Pedagógiai program oldal 141.

142 Technika Az elkészített munkadarabot értékeljük a gyermek egyéni adottságainak figyelembevételével; Minimum: 4 munkadarab/félév. Rajz Az elkészített munkát értékeljük a gyermek egyéni adottságainak figyelembevételével. Minimum: 4 különböző technikával készített alkotás/félév. 1-4.o. Idegen nyelv/angol: Testnevelés / hagyományos 1.o.-ban és 2.o. I.félévében (A választható órakeretből vállalt) hagyományos óraterv szerint haladó tanulók értékelése szövegesen történik. 2.o. II.félévében és 3.o. ban félévente 1 témazáró, 2.időszakos felmérés 1. o.- 2.o. I. félév: a feladatvégzését szövegesen értékeljük 2.o.II.félév-4. osztályban a tantárgy értékelése a kerettantervben meghatározott tananyagtartalom szerint történik (Rendgyakorlatok, Gimnasztika, Ugrókötelezés, Labdás gyakorlatok, Atlétika, Játék, Torna) gyakorisága havonta legalább egyszer. Úszás: 1. o.- 2.o. I. félév: vízbiztonságát szövegesen értékeljük 2.o.II.félév-4. osztályban a tantárgy értékelése a kerettantervben meghatározott tananyagtartalom (gyorsúszás és hátúszás) szerint történik gyakorisága legalább kéthavonta. Informatika: 3-4. osztályban havonta legalább egyszer értékeljük munkáját Pedagógiai program oldal 142

143 Két tanítási nyelvű csoportok / Emelt színtű oktatás Angol nyelv Évf. I.félév II.félév 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 1.o. 2.o. 2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 1 félévi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 1 tanév végi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 1 memoriter/tanult szöveg 1 félévi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 1 másolás 1 tanév végi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 1 memoriter/tanult szöveg 2 szódolgozat 2 szódolgozat 1 félévi témazáró felmérés 1 tanév végi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 1 memoriter/tanult szöveg 2 szódolgozat 2 szódolgozat 1 félévi témazáró felmérés 1 tanév végi témazáró felmérés Nincs írásbeli értékelés 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 1 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban Ének - zene 1 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban 2 ének angolul 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének angolul 3 ének angolul 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban Pedagógiai program oldal 143.

144 3.o. 4.o. 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének angolul 3 ének angolul 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak.szóban vagy írásban 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének angolul 3 ének angolul 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban Technika Az elkészített munkadarabot értékeljük a gyermek egyéni adottságainak figyelembevételével. Minimum: 4 munkadarab/félév Rajz Az elkészített munkát értékeljük a gyermek egyéni adottságainak figyelembevételével. Minimum: 4 különböző technikával készített alkotás/félév Informatika: 4. osztályban a tanulók munkáját csak gyakorlati jeggyel értékeljük félévente három alkalommal Pedagógiai program oldal 144

145 Beszámoltatások formái rendje az 5-8. évfolyamon A heti egy vagy két órában tanított tárgyak esetében a szóbeli és írásbeli számonkérések száma félévente minimum három osztályzatot kell eredményezzen, melyek az adott hónap végére bekerülnek a naplóba és a tájékoztatóba. Az ennél magasabb óraszámú tantárgyak esetében minimum havi egy szóbeli vagy írásbeli értékelés elvárt. Tantárgy Szóbeli Írásbeli Magyar irodalom Magyar nyelvtan Idegen nyelv Félévente legalább 1: részletes felelet vagy összefoglaló felelet vagy önálló kiselőadás. Alkalomszerűen: tanórai munka és memoriter. Félévente legalább 1 felelet (fogalmak,szabályok ) Alkalmanként: dialógusok felmondása/ versek/énekek előadása/ tartalom elmondása/ kiselőadás Alkalomszerűen: a tanmenetben meghatározott módon: röpdolgozat/fogalmazás/műelemzé s/szövegértés Tanmenet szerint: minimum évi 3 témazáró 1 év eleji tájékozódó felmérés Tollbamondás Tanmenet szerint témazáró (helyesírási + feladatlap) Röpdolgozat, elemzés, munkafüzet, 1 év végi felmérés Alkalmanként: szódolgozatok nyelvtani kisdolgozatok fordítások,fogalmazások kreatív feladatok Témazárók: (emelt szinten félévente minimum 3, egyéb esetben félévente minimum 2) Pedagógiai program oldal 145.

146 Matematika Informatika Term.ismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet, kiselőadás, órai munka Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet, kiselőadás, órai munka Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet Lehetesőgékhez mérten alkalmanként szóbeli felelet és órai munka Önálló órai munka. Tájékozódó felmérés (témákon belül, előre megbeszélt szabályok alapján. Témazáró (témák lezárásakor, előre bejelentve, évente minimum 3 tanmenet szerint) Teszt (bejelentve) egy alk/év. Félévente 1 önálló órai munka vagy röpdolgozat, előre megbeszélt szabályok alapján. Témazáró (elméleti + gyakorlati feladatok, témánként 1 előre bejelentve évente minimum 3. Írásbeli feleletek 3-4 anyagrészenként. Témazáró a tantervben meghatározott témakörök szerint. Félévente 1egyéni írásbeli felelet vagy egész osztály írásbeli felelete vagy önálló órai munka Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3 Írásbeli feleletek 3-4 anyagrészenként. Témazáró a tantervben meghatározott témakörök szerint. Egyéni és egész osztállyal íratott írásbeli felelet. Önálló órai munka Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3. Írásbeli felelet: egyéni, vagy osztály szinten. Órai munka értékelése. A tanterv által meghatározott témazáró felmérők megíratása. Pedagógiai program oldal 146

147 Ének-zene Rajz Technika Alkalmanként 1éneklés 1 gyűjtőmunka (korok, életrajzok) Szóbeli felelet művészettörténetből, órai munka értékelése Kottaírás, szolmizálás. Félévente 1 írásbeli felelet (adott zenei kor jellemzői, zeneszerzők életrajza) Órai gyakorlati munka, írásbeli, felelet művészettörténetből. Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3. Munkadarab évente minimum 3. Testnevelés órán az értékelés havonta legalább egy gyakorlati jegy, a kerettantervben meghatározott mozgásműveltségi ismeretekből. Úszás: kéthavonta legalább egy jegy, a kerettantervben meghatározott mozgásanyagból. Történelem Hon- és népismeret Félévente 1 órai munka vagy szóbeli felelet vagy kiselőadás Órai aktivitás szóbeli értékelése tanóra végén Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3. Félévente 1 írásbeli felelet vagy munkafüzet feladatainak étékelése. Röpdolgozat (akár több leckéből, előre megbeszélt szabályok alapján) Félévente egyszer gyűjtőmunka egyéni felkészülés alapján Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A készségek, az ismeretek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Házi feladat lehet: szóbeli., írásbeli (feladatgyűjteményből, vázlatkészítés, házi dolgozat, stb.), mindkettő, adható szorgalmi Pedagógiai program oldal 147.

148 feladat is Az otthoni felkészülés elvei Annyi feladatot adunk, amennyit az adott életkorban az egészséges napirend megenged A házi feladat jellege elősegíti az órai anyag megértését, megtanulását, gyakorlását, ezért kiválasztásánál a tananyaghoz kapcsolódó jártasságok és készségek fejlesztését vesszük figyelembe; A szóbeli és írásbeli házi feladat aránya függ a tantárgy jellegétől, anyagától, illetve attól, melyik típusú feladat célravezetőbb a tananyag elsajátításában; A nem kötelező jellegű házi feladatok (gyűjtőmunka, szorgalmi) elvégzésére kellő időt hagyunk; A vers tanulásakor megfelelő érési időt biztosítunk; 1-6. osztályig minden nap adunk olvasási készséget fejlesztő feladat; 1-8. évfolyamig készség és képességfejlesztő feladatokat kapnak; A napközis és tanulószobai felkészülés Elvei: A napköziben és a tanulószobán hétfőtől csütörtökig van délutáni tanulás; A házi feladatok befejezése alkalmanként otthon is történhet; Azok a gyerekek, akiknek az iskolai, vagy iskolán kívüli elfoglaltsága a napközis, illetve a tanulószobai tanulási időre esik, házi feladataikat kötelesek otthon elkészíteni; Pedagógiai program oldal 148

149 Korlátai: Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adott többlet kötelező házi feladatra vonatkozó önálló ismeretszerzésre ösztönözzön. Adjon lehetőségeket a megszerzett tudás alkalmazására, gyakorlására A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja (diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái) A tanulók munkájának ellenőrzése: A tanulók teljesítményének értékelése az ellenőrzés, számonkérés eredménye. Az ellenőrzés célja, a pedagógus, de maga a tanuló is megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért: előrehaladásról annak színvonaláról, a hiányok pótlásának szükségességéről úgy, hogy mindezekről a szülő is tájékoztatást kapjon. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését ld. a Helyi tanterv pontja alatt tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontásban. Az értékelés alapelvei A tanári értékelés személyre szóló, ösztönző jellegű, rendszeres, elfogulatlan, reális, objektív, nyilvános és megindokolt, mely mindig tiszteletben tartja a diák személyiségét és félelemmentes légkörben történik. Pedagógiai program oldal 149.

150 Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, a tanév elején a tantárgy követelményeit meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. A tantárgy követelményrendszere mellett ismertetni kell a tanulókkal és szülőkkel az értékelési rendszerünket; a hiányzások és mulasztások követelményeit; a pótlási és javítási lehetőségeket. Az értékelés típusai: Diagnosztikus értékelés: a tanítás-tanulás nagyobb egységének megkezdése előtt azt vizsgáljuk, mire építhetünk, milyen hiányosságokat kell pótolni. Ebben az esetben nem osztályozzuk a tanulót. Formatív értékelés: a tanítás-tanulás állandó kísérője; egy-egy tanulási szakaszban a tanulók tudásváltozásának figyelemmel kísérése, melynek során a tanuló visszajelzést kap munkájáról. Célja a tanulási hibák és nehézségek feltárása, mely lehetővé teszi a korrekciót. Szummatív értékelés: egy-egy anyagrész lezárása után ellenőrzi és minősíti a tanulók tudását, teljesítményét. Az érdemjegyek A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen, érdemjeggyel értékeli. Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. A tudás értékelésének érdemjegyei: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíteni kell a tájékoztató füzetbe történő beírással. Ez a szaktanár feladata. Pedagógiai program oldal 150

151 Az osztályfőnök alkalmanként ellenőrzi, hogy az érdemjegyek bekerültek-e a tájékoztató füzetbe. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyeit a naplóba más színnel lehet beírni, hogy megkülönböztessük őket más érdemjegyektől. Ezek a jegyek döntően befolyásolhatják a félévi/tanév végi osztályzatot. Az érdemjegyek száma nem lehet egy félévben háromnál kevesebb, a heti egy órás tantárgyak esetében. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, tört jegyet és egyéb jelöléseket a naplóba nem használunk. A félévi/tanév végi osztályzat a jelzett időszak alatti tanulmányi eredményt minősíti. Megállapításának alapja az érdemjegyek; a tanuló évközi teljesítménye; a szerzett jegyek átlaga, melytől lényegesen eltérni nem lehet. Az osztályozó értekezlet hetében féléves/egész éves anyagból beszámoltatni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Tanulmányi munka értékelése 2-8. évfolyamon. Értékelés módja, formája: Év közben: Érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként. ld Szöveges dicséret, elmarasztalás Az alsó tagozatban egyénileg kialakított értékelési rendszer alapján (pontok, egyéb jelzések) Havonkénti magatartás és szorgalom értékelése érdemjeggyel Pedagógiai program oldal 151.

152 Félévkor: Érdemjegy (5,4,3,2,1) részt vett megjegyzés (erkölcstan és hittan) Szöveges dicséret, elmarasztalás Szaktárgyi dicséret íráasban Magatartás, szorgalom betűvel; a minősítés fokozatai: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), illetve hanyag (2) Év végén: Osztályzat: kitűnő (jeles+tantárgyi dicséret) jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen részt vett megjegyzés (erkölcstan és hittan) magatartás, szorgalom mint félévkor nevelőtestületi dicséret az osztályozó értekezlet döntésének megfelelően. Az a tanuló, aki három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a nevelőtestület döntésétől függően az évfolyamot megismételheti vagy pótvizsgázhat. A szöveges értékelés tartalma Szöveges értékelésünkben: megfogalmazzuk a tanuló fejlődésének mértékét önmagához képest és a tantervi követelmények alapján, felsoroljuk milyen ismereteket sajátított el, s mely területeken vannak hiányosságai, feltárjuk a képességeinek, készségeinek fejlődési szintjét, tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról, megfogalmazzuk milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, irányt mutatunk a továbbfejlődésre. Pedagógiai program oldal 152

153 Elvárások a szöveges értékeléssel szemben: megalapozottság, érthetőség a gyermek és a szülő számára, mennyiségileg optimális, érdeklődést keltő, tagolt szerkezetű, áttekinthető, bizalmat sugárzó, visszacsatolásra alkalmat adó. A szöveges értékelés különböző módjai: A tanulók megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük, ügyelve arra, hogy ne a személyiséget, hanem a tevékenységet minősítse. A témazáró felméréseket százalékosan értékeljük. Ezeket az eredményeket a tájékoztató füzetbe is bejegyezzük. A tanulók írásos munkáihoz (ellenőrzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket fűzünk. A diagnosztikus értékelést csak személyes beszélgetés (fogadóóra, stb.) alkalmával ismertetjük a szülővel. A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk, mi az amiben a tanuló jó, miben kell fejlődnie. A lezáró értékelést (bármely tantárgy esetén az a fontos, hogy az erősségek és a gyengeségek harmóniáját próbáljuk megteremteni) írásban tudatjuk a szülőkkel. Fontos, hogy ne legyen elmarasztaló se a gyereknek, se a szülőnek. Pedagógiai program oldal 153.

154 Szöveges értékelés Teljesítés: Kiválóan megfelelt: Ha a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes. Jól megfelelt: Ha a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb bizonytalansággal, de tudja. Megfelelő: Ha a tantervi követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen ismeri, de a továbbtanuláshoz szükséges minimumot elsajátította, segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Felzárkóztatásra szorul: Ha a minimumot nem sajátította el, és segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Ezek a minősítések: év közben a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba kerülnek bejegyzésre. Az év végi szöveges értékelést az EMMI központi szoftverének adatbázisa alapján, gépi úton végezzük. Az alábbi részletes, tantárgyakra szóló értékelés a félévi minősítést egészíti ki, amit csatolunk a tájékoztató füzethez. Az évközi szöveges értékelés a tájékoztató füzetbe a teljesítmények %-os feltüntetésével és írásbeli kiegészítéssel történik. A szöveges értékelés a Helyi tanterv függelékében található. (Ld. 2.sz függelék) Pedagógiai program oldal 154

155 A SNI tanulók értékelése A Nat-ban megfogalmazott minimum követelményhez viszonyítjuk az SNI tanulók teljesítményét. Az értékelés alapelve a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének megjelenítése az érdemjegyekben. Az integrált oktatásban részesülő SNI tanulók egy részének értékelése a specifikum súlyosságától függően a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának elvei -ben lefektetett követelmények alapján történik. Amennyiben azt a sajátos helyzet indokolja, a szakértői bizottság javaslata alapján az órákon való részvétel mellett a tanuló felmenthető bizonyos tantárgyak értékelése alól. Félévkor és év végén az SNI tanulók az osztályzat mellett minden tantárgyból szöveges értékelést is kapnak. Írásbeli munkák esetében a tanévközi érdemjegyek mellett mindig megjelenik a százalékos értékelés is. Az autista és autisztikus jellegű tanulók magatartását havonta, szövegesen is értékeli az osztályfőnök. Cél: az alapkompetenciák tudatos fejlesztése, a mindennapi életben alkalmazható tudás átadása, elérése A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. Pedagógiai program oldal 155.

156 A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei: A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: az iskolába járási fegyelme, társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje) A szorgalom fogalma A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: A tanuló tudás iránti igénye (ne szelektáljon a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), A tanuló képességéhez mért teljesítménye, A tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), A tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), A tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: Pedagógiai program oldal 156

157 Az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, Az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), A szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), A szorgalomjegytől amennyire lehet el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.) A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái Folyamatos minősítés: A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban, vagy írásban tájékoztatjuk. Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. A folyamatos minősítés szabályait lásd: Házirend Pedagógiai program oldal 157.

158 Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: a tanuló önértékelésének figyelembe vételével, az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát, az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt, a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. A kártérítésre vonatkozó szabályozás az iskola házirendjében található. A fegyelmi eljárás rendjét az iskola SZMSZ-e tartalmazza A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 5-8.osztályig a NETFIT-rendszerrel mérjük tanítványaink fizikai állapotát. A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét. A mérést a Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához, c.útmutató alapján végzik a testnevelést tanító pedagógusok és a testnevelő tanárok. A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg. A NETFIT mérés az alábbi mérési feladatokból és módszerekből áll: Pedagógiai program oldal 158

159 Fittségi profilok: 1.Testösszetétel és tápláltsági profil. Testmagasság, testsúly, testzsír százalék és testtömeg index. 2.Aerob fittségi állóképesség profil. 20 méteres ingafutás teszt. 3.Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt. Törzsemelés teszt. Ütemezett fekvőtámasz teszt. Kézi szorítóerő mérése. Helyből távolugrás teszt. 4. Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt. A tanévenkénti mérés időpontját a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. Pedagógiai program oldal 159.

160 2.10. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Megyei és országos szintű tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása Az intézményünk a fenntartó engedélye alapján vállalja és biztosítja a lebonyolítással kapcsolatos feltételeket, melyek anyagi ráfordítást nem igényelnek. A vállalt megyei és országos szintű versenyek: Zrínyi Ilona Matematika verseny megyei forduló- Matematikából Tehetséges Gyerekekért Alapítvány szervezésében Pest-megyei Számítástechnikai Alkalmazói verseny Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete Kozma László Országos Számítástechnikai verseny - Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete Erdei iskola Erdei iskolát az alsó és a felső tagozat ideje alatt egy-egy alkalommal szervezünk. Az erdei iskolai program megvalósításának feltételei: osztályfőnök kezdeményezi, szülő jóváhagyja, támogatja, fenntartó engedélyezi. A program kizárólag a három feltétel együttes fennállása esetén szervezhető. Az erdei iskola költségeihez az alapítványunk nyújt támogatást, ill. pályazati pénzek bevonásával igyekszünk csökkenteni a költségeket. Pedagógiai program oldal 160

161 Tanulmányi kirándulás Tanulmányi kirándulás a tanév folyamán az alsó tagozatban 2, a felsőben 3 tanítási napra szervezhető. A tanulmányi kirándulás megvalósításának feltételei: osztályfőnök kezdeményezi, szülő jóváhagyja, támogatja, fenntartó engedélyezi. A program kizárólag a három feltétel együttes fennállása esetén szervezhető. A tanulmányi kirándulás költségeihez az alapítványunk nyújt támogatást Tanulmányi versenyek A tanév helyi rendjében meghatározott, valamint a tankerület általános iskolái által szervezett tanulmányi versenyeken veszünk részt. Ehhez kérjük a fenntartó támogatását. A más szervezetek által meghirdetésre kerülő tanulmányi versenyekre csak akkor nevezünk, ha a nevezési díjat és a továbbjutással járó költségeket a szülő vállalja. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében igénybe vesszük az iskola alapítványának a támogatását Táborok, idegen nyelvi tanulmányutak Iskolánk hagyományi közé tartozó, a pedagógiai program célkitűzéseinek magvalósítását szolgáló téli és nyári táborok, Pedagógiai program oldal 161.

162 idegen nyelvi tanulmány utak megvalósításának feltételei: az iskola pedagógusa szervezi, a szülő gyermeke jelentkeztetésével elfogadja a feltételeket, a fenntartó engedélyezi A program kizárólag a három feltétel együttes fennállása esetén szervezhető. A táborok, idegen nyelvi tanulmányutak költségeihez az alapítványunk nyújt támogatást Kincsem nemzeti lovasprogram Iskolánk megfelelő fenntartói támogatás esetén csatlakozik a Kincsem nemzeti lovasprogramhoz Pedagógiai program oldal 162

163 Függelékek 1.számú függelék 2013/2014 -es tanév heti időkerete 2014/2015 -ös tanév heti időkerete 2015/2016 -os tanév heti időkerete 2016/2017 -es tanév heti időkerete Jelmagyarázat: * = Hagyományos óratervű csoport * = Emelt óraszámú csoport ** = Kéttannyelvű csoport *** = Emelt szintű csoport ***/* = Emelt sz. cs. vagy hagyományos óratervű csoport. 2.számú függelék A hit - és erkölcstan órák szervezésével kapcsolatos eljárásrend (22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 33 74/A) 3.számú függelék Az 1. osztályban és a 2. évfolyam első félévében alkalmazott szöveges értékelés Pedagógiai program oldal 163.

164 Pedagógiai program oldal 164

165 2.oldal Pedagógiai program oldal 165.

166 Pedagógiai program oldal 166

167 Pedagógiai program oldal 167.

168 Pedagógiai program oldal 168

169 Pedagógiai program oldal 169.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30. A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

Pedagógiai program 2013-2018

Pedagógiai program 2013-2018 Pedagógiai program 2013-2018 Nyírteleki Általános Iskola 4461 Nyírtelek Iskola u. 2. 1 Tartalom 1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Herceghalmi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Készítette: 1 Az iskola nevelőtestülete TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 ISKOLÁNKRÓL... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2013 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 56 2. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 57 3.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 56 2. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 57 3. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE... 5 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 7 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI,

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Ikt.: A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve 2014. Felülvizsgálta és módosította a Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Nevelőtestülete Felsőpakony, 2014. március 20. Tartalom

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet Ha szemükbe nézünk, ugyanazt

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14.

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14. 2013 Pedagógiai program Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd Bem út 14. 1 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Olaszi Általános Iskola TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 7 1.1 intézményi szakmai alapdokumentuma... 7 1.2 Iskolai alapítvány...

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. Az általános iskolai pedagógiai programok véleményezéséről

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. Az általános iskolai pedagógiai programok véleményezéséről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Az általános iskolai

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Kiskunfélegyháza 2013. október 1 TARTALOM I. Bevezetés... 4 I.1 A pedagógiai program módosítás szükségességének

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

Nevelési program 2013. Makó

Nevelési program 2013. Makó 2013. Nevelési program Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Makó Tartalom Bevezető A pedagógiai program

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. A 2015/2016. tanévet meghatározó jogi környezet 1. 2. Helyzetelemzés 2.

Tartalomjegyzék. 1. A 2015/2016. tanévet meghatározó jogi környezet 1. 2. Helyzetelemzés 2. Tartalomjegyzék 1. A 2015/2016. tanévet meghatározó jogi környezet 1. 2. Helyzetelemzés 2. 3. A 2015/2016. tanév legfontosabb időpontjai és eseményei 4. 4. Országos mérések- értékelések 6. 5. Az iskola

Részletesebben

Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja. Pedagógiai Program

Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja. Pedagógiai Program Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Program 0 1.INTÉZMÉNYI ADATOK 1.1 Alapadatok Hivatalos neve: Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Székhelye: 4562 Vaja, Leiningen út

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GÖDÖLLŐ 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása... 3 Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja A Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024 Győr, Nádor tér 4. ja Készítették: Árvai Zsolt Badics Tünde Horváth Miklósné igazgató 2013. március 31. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 6 1.1. Az intézmény

Részletesebben

A Kemenesmagasi Általános Iskola Pedagógiai Programja. Tartalomjegyzék

A Kemenesmagasi Általános Iskola Pedagógiai Programja. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Az iskola helyzete, szervezeti felépítése 4 Az iskola hivatalos adatai, jelenlegi helyzete 4 Az iskola hivatalos adatai 4 Az iskola jelenlegi helyzete 4 Iskolánk múltja, társadalmi környezete

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

A Karrier Adó Szakképző Iskola

A Karrier Adó Szakképző Iskola A Karrier Adó Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2013 2. verzió TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK A KARRIER ADÓ... 1 SZAKKÉPZŐ ISKOLA... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 1 TARTALOMJEGYZÉK:... 2 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987

A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987 A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja OM azonosító: 035987 A szabályzat érvényes 20. szeptember -jét l Majkutné Tóth Emma igazgató -- Tartalomjegyzék:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013.

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013. GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM Szarvas, 2013. T A R T A L O M Tartalomjegyzék T A R T A L O M... 2 1. BEVEZETÉS... 6 1.1 Az intézmény

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Tartalom I. ISKOLÁNKRÓL...5 Általános helyzetelemzés...5 II. AZ ISKOLA ALAPADATAI...6 N E V E L É S I P

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Pedagógiai Program. Terney Béla Kollégium. 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: +3663311544 www.terney-szentes.sulinet.hu OM azonosító: 040624

Pedagógiai Program. Terney Béla Kollégium. 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: +3663311544 www.terney-szentes.sulinet.hu OM azonosító: 040624 Pedagógiai Program Terney Béla Kollégium 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: +3663311544 www.terney-szentes.sulinet.hu OM azonosító: 040624 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 6 2. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS...

Részletesebben

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak,

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak, P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2013 1 Tartalom Tartalom... 2 Pedagógiai hitvallásunk:... 4 Nevelési terv... 6 I. Iskolánkról... 6 1.1. Alapelvek, célok, értékek...11 1.2. Az emberi magatartás általános

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Ikt. sz.: 942/2014/PP/12.10. DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Iváncsa, 2014. november 24. Balhegy Gabriella Katalin

Részletesebben

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 8200. Veszprém, Halle u. 10. Tel./Fax.: 88/561-915, 561-916 E-mail: bathory@vpbathory.sulinet.hu www.vpbathory.sulinet.hu OM azonosító: 037034 B Á T H O R Y I S T V Á N

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13. Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.

Részletesebben

A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és. pedagógiai programja. 1. kötet Nevelési terv

A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és. pedagógiai programja. 1. kötet Nevelési terv A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja 1. kötet Nevelési terv Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerület KLIK 131001 OM azonosító:

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Kozák György intézményvezető 2013 1 Makói Návay Lajos Szakképző Iskola 2 Makói Návay Lajos Szakképző

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Érvényessége: 2013/2014 tanévtől Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:037 923 187/3/2015. számon jóváhagyom! Tiszaföldvár, 2015. szeptember 1. Baczúr István intézményvezető

Részletesebben

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gárdonyi Géza Általános Iskola 9400 Sopron, Ferenczy János utca 1. Tel.: 99/312-246 E-mail: gardonyi@sopron.hu Honlap: www.gardonyi-sopron.sulinet.hu

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. november 09. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben