Pedagógiai Program. Terney Béla Kollégium Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: OM azonosító:

Átírás

1 Pedagógiai Program Terney Béla Kollégium 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Tel./fax: OM azonosító:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS Alapadatok KÜLSŐ-BELSŐ KÖRNYEZETI JELLEMZŐK. TÁRGYI-ANYAGI FELTÉTELEK SZELLEMI BÁZIS TANULÓI ÖSSZETÉTEL HUMÁN ERŐFORRÁS A NEVELŐTESTÜLET JELLEMZŐI TECHNIKAI DOLGOZÓK KOLLÉGIUMI NEVELÉSI CÉLOK ÉS ALAPELVEK ÁLTALÁNOS CÉLOK CÉLKITŰZÉSEINK FŐBB ALAPELVEK A KOLLÉGIUM FELADATA A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER FŐBB ELVEI A TANULÓK ÉLETRENDJÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI A TANULÓK TANULÁSÁNAK PEDAGÓGIAI ELVEI A TANULÓK SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI A TANULÓK TEHETSÉGGONDOZÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI

3 4.6. A TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI A TANULÓK PÁLYAVÁLASZTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI A TANULÓK ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI A TANULÁS TANÍTÁSA AZ ERKÖLCSI NEVELÉS NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG PÁLYAORIENTÁCIÓ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK INTÉZMÉNYÜNKBEN A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS MÓDSZEREI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK 15 2

4 7. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK FELKÉSZÍTŐ, FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁS RENDSZERES ISKOLAI FELKÉSZÜLÉST BIZTOSÍTÓ EGYÉNI ÉS CSOPORTOS FOGLALKOZÁS /SZILENCIUM/ DIFFERENCIÁLT KÉPESSÉGFEJLESZTŐ FOGLALKOZÁS /KORREPETÁLÁS, FELZÁRKÓZTATÁS,/ ISMERETBŐVÍTŐ FOGLALKOZÁS CSOPORTVEZETŐI FOGLALKOZÁS CSOPORTFOGLALKOZÁS (TEMATIKUS) KOLLÉGIUMI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA KOLLÉGIUMI DIÁKFÓRUMOK A TANULÓKKAL VALÓ EGYÉNI TÖRŐDÉST BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁS SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉT SZOLGÁLÓ FOGLALKOZÁSOK PEDAGÓGIAI FELÜGYELET A KOLLÉGIUMI ÉLET SZERVEZÉSE SORÁN A KOLLÉGIUM VEZETŐJÉNEK A FELADATA: KÖZÖSSÉGI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG DIÁKÖNKORMÁNYZAT A NEVELÉSI ESZKÖZRENDSZER A KOLLÉGIUMI NEVELÉSBEN NEVELÉSI MÓDSZEREK A KOLLÉGIUMI MUNKÁBAN AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK - EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV KOLLÉGIUMUNK HAGYOMÁNYAI

5 11.1. HAGYOMÁNYÁPOLÁS A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK A HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ ÉRDEKÉBEN VÉGZENDŐ FELADATOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÁSA AZ INTEGRÁCIÓ A KOLLÉGIUMI GYÓGYPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA A KOLLÉGIUMI GYÓGYPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK FELADATAI A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE A TANULÁSI MOTÍVUMOK FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA ÉS KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS AZ ÉNKÉP, AZ ÖNISMERET KIALAKULÁSA ÉS A KÖRNYEZET FOKOZATOS MEGISMERÉSE A TÁRSADALOMBA VALÓ BEILLESZKEDÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK AZ ISKOLÁKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI KÜLSŐ KAPCSOLATAINK KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

6 15.3 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS OSZTÁLYA KOLLÉGIUMI SZAKMAI ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉG (KSZÉSZ) ESZKÖZJEGYZÉK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLET

7 1. BEVEZETÉS A pedagógiai program összeállításánál alapul vett szempontok, jogszabályok A pedagógiai program tartalmára vonatkozóan közvetlenül a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, a 229/2012 (VII.28.) kormányrendelet, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet, a 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet, valamint a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját tartalmazó 59/2013 (VIII.9.) EMMI rendelet az irányadó. A Pedagógiai program - a jövő tudatos alakítására irányuló elgondolás, elhatározás. Törvényességi előírásoknak való megfelelés - alapelv, cél, feladat, tevékenység, stb. A pedagógiai program intézményi szintű dokumentum, ezért a program nem túlzottan részletes, vagy túlszabályozott szakmai program. A keretjelleg lehetővé teszi a tartalomnak, a módszereknek a diákok mindenkori felkészültségéhez, elvárásaihoz, képességeihez való igazodását. A program törekszik az elvárások és lehetőségek egyensúlyának megteremtésére. A program alapja, az 59/2013.(VII.9.) EMMI rendelet (Alapprogram). Az alapprogram egyik fő irányelve a Nemzeti Alaptanterv. A kollégium egyik alapfunkciója az iskola nevelő-oktató munkájának kiegészítése, támogatása. Az EU ajánlásai és határozatai alapján az oktatásra vonatkozó intézkedéseit a NAT közvetíti. A Nemzeti Alaptantervben jelennek meg közvetlenül azok a prioritások, melyek az EU oktatáspolitikájában megfogalmazódtak. A program módosításának célja, hogy a fenntartói elvárásoknak eleget téve az törvényi és a partneri elvárásoknak megfeleljen. 2. HELYZETFELTÁRÁS ÉS ÉRTÉKELÉS 2.1. Alapadatok Az intézmény hivatalos elnevezése: Terney Béla Kollégium OM azonosító: A kollégium fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Szentesi Tankerület: 6600 Szentes, Kossuth tér 5. Alapító okirat száma: 42004/2013. Cím: Engedélyezett férőhelyek száma: Terney Béla Kollégium 6600 Szentes, Jövendő u. 6. Telefon/fax: +36/ terney@fre .hu 304 férőhely (koedukált kollégium) Alaptevékenység a Szakmai alapdokumentumnak megfelelően: Kollégiumi ellátás Kollégiumi ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára. 6

8 2.2. Külső-belső környezeti jellemzők. Tárgyi-anyagi feltételek A Terney Béla Kollégium ötszintes panel épülete 1976-ban került átadásra. Az intézményben található 76 db 4 ágyas szoba, melyek igen kicsi területtel rendelkeznek. Problémát okoz, hogy nincs olyan méretű terem, ahol a kollégisták mindannyian együtt lehetnének. Alkalmanként igénybe lehet venni a szomszédos önálló konyha ebédlőjét. Nincs közös tanári helyiség, nemenként 2-2 nevelői szoba áll a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár elfogadható méretű, egy tanulócsoport befogadására alkalmas. Ezen kívül 5 db televízióval felszerelt tanulószoba,2 fél tanulónyi szoba, s egy ugyanakkora internetes terem áll rendelkezésre. Az infrastrukturális elemek mára elhasználódtak, a nyílászárók, az armatúrák elavultak. A vizesblokkok (8 db) felét pályázati úton még 2000-ben önkormányzati segítséggel sikerült átépíteni, a további 4 teljes körű felújítása 2010-ben zajlott. A fűtési rendszer felújítására, nyílászárók cseréjére is szükség lenne. Sok szobába új ágyak, székek kerültek az elmúlt évek során, a tanulószobák bútorzata azonban felújításra vár. Klubszobával 2010 februárja óta rendelkezik a kollégium. Ez a helyiség alkalmas különböző kisebb (40-50 fős) rendezvények, előadások, stb. megtartására. A tanulók életkörülményeinek javítására szolgálnak a kihelyezett automata mosógépek, a folyosóvégeken lévő teakonyhák, melyek jól felszereltek (mikrohullámú sütő, hűtőgép, mosogató). Ugyancsak a folyosóvégeken tanulószobák, szakköri helyiségek, kondi-szobák állnak a fiatalok rendelkezésére. Működik a kollégiumi rádió, viszonylag jó adottságú stúdió-berendezéssel. Sportoláshoz a már jelzett kondi-szobán túl szabadtéri kosárlabdapálya nyújt lehetőséget. A füves belső udvar jó időben elsősorban a pihenést szolgálja. A hivatalos helyiségek berendezése elfogadható állapotban van, felújításuk fokozatosan történik. A tanári ügyeleti szobák berendezését is részben sikerült felújítani. A kollégiumi belsőt virágokkal, képekkel, részben gyerek-munkákkal egyéb dekorációval formáltuk kellemessé, bár nem azonos színvonal jellemez minden emeletet. Az épületben tisztaság van. A kollégium épülete hagyományos szögletes forma, de a környezete rendezett, parkosított, tiszta. 2.3 Szellemi bázis Tanulói összetétel A tanulók korosztály szerinti összetétele, létszáma az elmúlt években jelentősen megváltozott. A kollégiumban elhelyezett gyerekek életkor szerinti megoszlása igen széles skálán mozog. A hatévestől a huszonkét éves korúig mindenki megtalálható. Ezen belül általános iskolába, szakiskolába, szakközépiskolába és gimnáziumba járó gyerekek élnek a kollégiumban. A tanulók között találhatók sajátos nevelési igényű, nagyobb létszámban hátrányos helyzetű, aránylag kis létszámban halmozottan hátrányos helyzetű diákok Humán erőforrás A pedagógiai program megvalósításának egyik alapvető feltétele a sokoldalúan képzett és a közösen meghatározott célokat maradéktalanul felvállaló nevelőtestület. A bentlakásos intézmény személyi feltételeinél a technikai dolgozók sem hagyhatók ki, mert tevékenységüket folyamatosan a tanulókért, a tanulók körében végzik. 7

9 A nevelőtestület jellemzői A nevelőtestület létszáma 12 fő pedagógus, az oktató nevelő munkát közvetlenül 2 fő segíti (gyermekfelügyelő, kollégiumi titkár). Elsődleges szempontként kell kezelni a gyermekszeretetet, felelősségtudatot, ami nagy szerepet játszik nevelési céljaink megvalósításában. Mivel kollégiumunkban sok a hátrányos helyzetű tanuló, akikkel otthon nem megfelelően törődnek, így még több feladat hárul a nevelőkre. A jövőben szükség lenne pszichológus, fejlesztő pedagógus munkatársak alkalmazására. Életkorukból eredően is nagyon igénylik a gyermekek az egyéni és csoportos beszélgetéseket, amire nagy hangsúlyt fektetünk. Tanulmányi munkájuk minél eredményesebb teljesítése érdekében az iskolai korrepetálások mellett a szakos ellátottságból adódóan a kollégium pedagógusai is végeznek felzárkóztatást, korrepetálást. A csoportvezetői, szilenciumvezetői feladatokon túl minden nevelőnek több megbízatása is van. Megbízatások: gyermek és ifjúságvédelmi felelős, rendezvényfelelős, könyvtáros, internetszoba felelős, wifi felelős, médiafelelős, fegyelmi bizottság elnöke, helyettese, pályázatfigyelő, DÖK-segítő nevelő Technikai dolgozók A kollégiumban a különféle funkciók ellátása érdekében jelentős a technikai, gazdasági apparátus létszáma. A különböző munkaköröket ellátó dolgozóktól is nagy az elvárás a példamutatás tekintetében. Mindenki nevel a maga területén, hiszen állandóan a gyerekek között, a gyerekekért dolgoznak. Mindennapi viszonyukban nagy szerepet játszik a gyermekszeretetük. Az épület korából, jellegéből adódóan sok feladatot kell ellátni a technikai személyzetnek. A technikai személyzet összetétele: 1 fő ügyviteli alkalmazott 3 fő portás 1 fő karbantartó 1 fő udvaros 4 fő takarító 3. KOLLÉGIUMI NEVELÉSI CÉLOK ÉS ALAPELVEK 3.1. Általános célok Az EU oktatáspolitikájában meghatározott célok: Segíteni kell egy olyan oktatáspolitikai környezet kialakítását, ahol megvalósul a nevelés és oktatás, valamint a diákokról való gondoskodás gyermekközpontúsága. Az intézmények olyan teljesítményképes ismeretekkel és tudással ruházzák fel a felnövekvő nemzedéket, amelynek birtokában teljes jogú EU polgárként, illetve munkaerőként is megállják a helyüket. A kollégiumi nevelés célja, hogy mint bentlakásos intézmény sajátos eszközeivel és módszereivel segítse a gyermekek harmonikus és egészséges fejlődését, tanulását, pályaválasztását, személyiségük, egyéniségük kibontakozását Célkitűzéseink A kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése. 8

10 Orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása. Tevékenységeinket hassa át a gyermekek iránti szeretet. Lássuk és láttassuk meg minden gyermekben személyiségének saját értékeit, ennek ismeretében fejlesszük tovább. Fejlesszük tanulóink tárgyi tudása mellett mindazokat a kommunikációs képességeket, amelyek segítségével tudását hasznosítani tudja. Személyes példamutatással neveljük tanulóinkat a másság elfogadására, toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Lehetőségeinken belül biztosítsunk a gyerekek képességeinek, érdeklődésének megfelelő programokat, tevékenységeket. Középiskola befejezése, sikeres érettségi, minél nagyobb számban továbbtanulás a felsőoktatásban. A közösségfejlesztési tevékenység keretei Az intézmény elősegíti a járáson belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse a kollégiumi közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz Főbb alapelvek Kollégiumunk a mindennapi munka során az alábbi alapelvek érvényesülését tartja a legfontosabbnak: Alapvető emberi és szabadságjogok valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesüljenek. Személyiségfejlesztés minden személyiségnek van egy (vagy esetleg több) területe, amely számára a kibontakozás lehetőségét adja. Feladatunk segíteni a tanulókat ennek megtalálásában. A kollégiumba került tanulókat segítsük szociokulturális hátrányaik leküzdésében. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Demokratikus és humanista nevelési elveket alkalmazunk. A nevelés folyamatát a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat hassa át. A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze. Az alapvető erkölcsi normák betartása és betartatása. Egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteinek figyelembevétele. A nevelőtevékenység építsen a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. Készítsük fel tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek alapfeltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Reális önismeret és életszemlélet kialakítása, amely segíti a megfelelő továbbtanulási irány, valamint életpálya kiválasztásban a tanulókat. Lépést kell tartanunk az informatikai forradalommal. 9

11 A szűkebb és a tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tekintsük alapvető értéknek. Együttműködés a szülőkkel és a kapcsolatos oktatási intézményekkel A kollégium feladata A tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődéseinek megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése. Sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása. Öntevékenységének, együttműködési képességének fejlesztése, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése. A tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. Kapcsolattartás a tanuló szülőjével, iskolájával. (Köznevelési törvény 17. ) 17. (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. (2) 31 Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint - szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. (5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez. 4. A kollégiumi tevékenységrendszer főbb elvei 4.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei Egészséges életmód, életritmus kialakítása. Az iskolai életrend figyelembe vétele. Szülői elvárások figyelembe vétele. Egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Munka, aktív pihenés és pihenés egyensúlyának biztosítása A tanulók tanulásának pedagógiai elvei A tanulás a tanuló kötelessége. A tanulás feltételeinek megteremtése a pedagógus kötelessége. Egyéni adottságok és igények figyelembe vétele. Az iskolák elvárásainak szem előtt tartása. 10

12 4.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei Szükséges a szabadidő biztosítása. Minden tanuló érdeklődése felkelthető. Programok szervezésénél elsődlegesek a tanulói igények és a hagyományok A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei Önállóság kialakítása. Együttműködési képesség kialakítása. Önismeret segítése. Életen át tartó tanulásra való felkészítés A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei Segítség a tehetségek megtalálásában. Tudatos önfejlődés segítése. Ingergazdag környezet teremtése. Segítő pedagógus szerep vállalása A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei Különböző tanulási technikák alkalmazása. Motiválás a felzárkóztatásra. A felzárkóztatás hatékonyabb kisebb csoportokban (akár párokban). Fontos a személyes motiváció. Figyelembe kell venni az egyéni képességeket A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei Saját képességek megismerése / önismeret. Pontos információk megszerzése. Belső motiváció felkeltése. Hiteles minták nyújtása A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei Fontos a sokoldalúság. Törekvés a gyakorlatias szemléletmód kialakítására. Férfi, női szerepek ismerete fontos A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Felzárkóztatás: A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése, kibontakoztatásuk elősegítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak segítését, hogy eredményesen végezhessék tanulmányaikat. A felzárkóztatáshoz fontos: - a motiváció kialakítása, - a lemaradás mértékének megállapítása, - a megfelelő tanulási technika elsajátíttatása. Tehetséggondozás: A kollégium segíti a tehetséges tanulók továbbfejlődését, tudásuk bővítését. Lényeges elem e tevékenységben a kiválasztás, majd a megfelelő szervezeti forma (szakkör) biztosítása ezen tanulók számára. 11

13 Társadalmi beilleszkedésük segítése: A kollégium fokozott hangsúlyt fektet a közösségi normák és minták közvetítésére és a szociális készségek fejlesztésére. Segíti a közösségi élet szabályainak elsajátítását, felkészíti az ifjakat a családi életre. Célunk, hogy a minél pontosabb önismeret és az önállóság kialakítása által sajátítsák el a diákok az együttműködés, az együttélés szabályrendszerét. 5. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI 5.1. A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 5.3 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. 5.4 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diá- 12

14 kokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 5.5 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 5.6 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Natban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. 5.7 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 5.8 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 5.9 Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell ké- 13

15 szíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába Pályaorientáció A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 6. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK INTÉZMÉNYÜNKBEN 6.1. A személyiségfejlesztés módszerei A személyiségfejlesztés egyik alapkérdése, hogy a gyermekekkel elfogadtassuk az eszményeket, értékes példákat, magatartásformákat és az azokhoz való alkalmazkodást. De segítenünk kell saját egyéniségük kialakulását is. A személyiség általános jellemzői és az egyéniséget biztosító tulajdonságai egyszerre fejlődnek, egymásra kölcsönösen hatva változnak. A megfelelő közösségi magatartás normáinak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása (Házirend, Napirend). Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően kell megítélni. Feladatunk olyan követelmények támasztása, melyek során minden gyermekünk személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni. 14

16 Tanulóink éntudatának alakítása. Meg kell találni helyüket a családban, iskolai, kollégiumi közösségben. Nevelőmunkánkban fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermek megismerje az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen. E téren is fontos a pedagógus példamutatása. Adott esetben igényeljünk segítséget megfelelő szakembertől Közösségfejlesztéssel kapcsolatos módszerek, eszközök Kisebb közösségek szervezése csoportközösség, szilenciumi közösség életkori sajátosságok figyelembevételével. A kollégium belső rendjének elsajátítása, betartása. Tanár-diák viszony, egymás megbecsülése, tisztelete. Házirend betartása. A kialakult közösségi normák tiszteletben tartása. Közösségi programokban való aktív részvétel. Diákönkormányzat munkájának segítése. 7. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE A kollégium - igazodva a Kt. rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától és jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Az általunk meghatározott feladatok végrehajtása érdekében olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket szervezünk, melyek között minden gyermek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Céljaink elérése érdekében ingergazdag környezetet kell teremtenünk, melyben a kollégium egész tevékenysége, időstruktúrája az egyénileg és szabadon választható tevékenységek minél gazdagabb skáláját tartalmazza. Természetesen mindezt differenciált módon kell meghatározni, figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait, érdeklődési körüket, életkorukat, stb. Fontos olyan szervezeti és módszertani megoldások alkalmazása, amelyek elősegítik, hogy a gyermekek elsajátítsák az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket, illetve az adott iskolatípus követelményeinek megfeleljen. 15

17 8. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint a tanuló: Heti 13 órában köteles részt venni felkészítő-fejlesztő, illetve tematikus foglalkozásokon. Heti 1 órában közösségi szintű csoportvezetői foglalkozásokon. Heti 1 órában a kollégium által biztosított és a kínálatból általa választott szabadidős foglalkozásokon. (A foglalkozások időtartama: 45 perc.) 8.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozás Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás /szilencium/ Szilenciumi csoportok szervezése az életkori sajátosságoknak megfelelő beosztásban. Tanulási idő beosztása a hetirendnek megfelelően. A napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás. Nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása. Folyamatos segítés és ellenőrzés. A szilenciumi foglalkozások vezetésében a nevelőtanárok módszertani szabadsággal rendelkeznek. Az alsóbb osztályosok és az önálló tanulásra képtelen gyermekek frontálisan a nevelő irányításával dolgoznak. A felsőbb évfolyamokban lehetőség van önálló tanulásszervezésre. A kötelező szilenciumi idő védelme érdekében ezen idő alatt semmilyen más rendezvény nem szervezhető Differenciált képességfejlesztő foglalkozás /korrepetálás, felzárkóztatás,/ Tanulmányi munka számonkérése kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján folyamatosan végezzünk korrepetálást. Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása. Felzárkóztatás: Feladatunk a lemaradás okainak feltárása, a fejlesztés megtervezése, a módszerek megválasztása az előrehaladás, az eredményesség nyomon követése. A hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkájának segítése. Valamely tantárgyból lemaradt tanulók szintre hozása, felzárkóztatása Ismeretbővítő foglalkozás Tehetséggondozás Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás érdekében szervezett szakkörök, diákkörök. Kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére, a gyorsabb és eredményesebb előrehaladás biztosítása érdekében, a csoportos foglalkozásokon túl a megfelelő szakköri foglalkozásokon kerül sor. Pályázatokon való részvétel segítése. Reális énkép és önértékelés segítése. Önképzés segítése. 16

18 Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás érdekében szervezett szakkörök, diákkörök Csoportvezetői foglalkozás A csoportvezetői foglalkozások (általános csoportfoglalkozások) az egyéni és közösségi fejlesztést valósítják meg. A csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek a nevelői munkatervekben meghatározottak szerint kerülnek feldolgozásra Csoportfoglalkozás (tematikus) Az alapprogram 2. számú mellékletének kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma alapján: Témakörök: 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés Kollégiumi diákönkormányzat működésének támogatása A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások Kollégiumi diákfórumok Kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések, kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Egyéni problémák, beilleszkedési nehézségek megoldása. A tanuló és közvetlen környezetének megismerése, napi feladatok, iskolai örömök, kudarcok, családi élmények, gondok megbeszélése. Speciális nevelési problémák megbeszélése. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdések Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése. Pályaorientációs foglalkozások. A kollégisták igényéhez és lehetőségeihez igazodó, a pedagógiai program alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működtetése. 17

19 A nevelők felkészültségének és a tanulók érdeklődésének megfelelően különböző foglakozások szervezhetők. Ezek a foglalkozások lehetőséget adnak a korszerű tanulásszervezés alkotószellemű megvalósítására. Kulturális jellegű elfoglaltságok: könyvtári munka, színházba járás, kiállítások, hangversenyek látogatása, kisközösségi családias rendezvények (pl. születésnap), művészeti (hobby) körök, rádióműsor szerkesztés, a drámatagozatosok fellépései a kollégista társak előtt, a kollégiumi nagy rendezvényeken való részvétel (Terney Napok, Mikulás, karácsony, farsang) Ismeretterjesztő előadások A tanulók érdeklődése alapján havi 1-2 alkalommal. Sportolási tevékenységek különböző labdajátékok edzései (leány fiú foci, leány fiú kosárlabda, leány kézilabda; felkészülés a testvér-kollégiumok sporttalálkozóira és a mi Mozdulj! sportnapunkra), kívánság szerint sportesemények a kollégiumban, ping-pong, sakk, úszás, stb., testépítés a kondi-szobában. Hasznos tevékenység a kollégiumért körletrendezés, a kollégiumi belső környezet szépítése, a rendezvényeken szervező, segítő munka. Egyéb programok TV-nézés, videózás, mozi, filmvetítés internetezés. 8.3 Pedagógiai felügyelet A kollégium szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről. 18

20 A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából a pedagógiai felügyeletet ellátó ügyeletes nevelőtanár: a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából 8.4 A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata: a) a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak Közösségi közéleti tevékenység diákönkormányzat A köznevelési törvény meghatározza a kollégiumi diákönkormányzat létrehozását, annak jogosítványait. A diákönkormányzat munkáját a nevelőtestület megbízott tagja segíti. Évente 2 alkalommal diákközgyűlést tart. Feladatai: Az érdeklődés felkeltése a diákönkormányzatba való jelöltetés érdekében. A kollégisták egyre bővülő köre vegyen részt a különböző programok szervezésében, lebonyolításában a DÖK irányításával. A kollégisták hatékonyabban végezzék saját környezetük rendben tartását. A diákok kötelességeinek megismerése, jogaik ismeretében a jogok érvényesítése, a diákok érdekképviseletének ellátása. Döntési jogköre van, egyetértési jogot gyakorolhat, javaslattevő jogával élhet a saját működési szabályzatában meghatározottak alapján a törvényi előírásoknak megfelelően. 9. A NEVELÉSI ESZKÖZRENDSZER A KOLLÉGIUMI NEVELÉSBEN Nevelési eszközrendszernek a nevelési-oktatási-képzési értékek, célok megközelítéséhez, a követelmények, a tevékenységek megvalósításához használható nevelési eszközök, módszerek, eljárások, fogások, valamint az objektív felszerelési feltételek együttesét nevezzük. /Dr. Simon István: A kollégium pedagógiai programja/ 9.1. Nevelési módszerek a kollégiumi munkában A nevelési módszerek a célok megvalósítása érdekében alkalmazott nevelési eljárások együttese. 19

21 A pedagógusok módszertani szabadságának biztosítása mellett fontosnak tartunk rögzíteni néhány általánosan érvényes módszert, szemléletet, melyet a kollégiumi nevelőmunkánk során elengedhetetlennek tartunk. személyes példamutatás több időt tölt a gyermek a kollégiumban, mint otthon; megfelelő követelményrendszer, következetesség; szoktatás és gyakoroltatás közösségi együttélés szabályainak megtanulása és elfogadása; eszménykép állítása történelmi és irodalmi nagyjaink példája; meggyőzés, tudatosítás a kollégiumi együttélési normák elfogadásának és megtartásának tudatosítása; egyénre, csoportra, közösségre való közvetett ráhatás kölcsönös kapcsolatok a csoportközösségek és egyes tagjai között, diákönkormányzat; ellenőrzés és értékelés készségek, képességek szintje, önértékelés, diákönkormányzat működtetése; jutalmazás és büntetés; egyéni nevelés, egyéni bánásmód a tanuló személyiségének minél alaposabb megismerése; egymás iránt érzett felelősség kialakítása, fejlesztése; nevelés a közösségben, a közösség által; az egyén helye a csoportban, beilleszkedése, egymás elfogadása; kapcsolatteremtő képesség kialakítása, fejlesztése; alkalmazkodási képesség fontossága; a másság elfogadása. 10. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK - EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV 1.1. Egészségfejlesztés okai és céljai A Terney Béla Kollégium mindig is szem előtt tartotta az egészséges életmódra nevelést és az egészségfejlesztést, melyet sok esetben szakemberek bevonásával végzett, s melyekkel kapcsolatosan külső források bevonásának lehetőségét is folyamatosan keresi. Ennek a szakmai munkának alapvetően részét képezi a tanulók szemléletformálása, hiszen a korosztályt ösztönözni kell a mozgásra, a helyes táplálkozásra, a kisebb lelki problémák kezelésére, ezek módszereinek megismerésére, s ezen felül be kell vezetni a diákokat a baleseteknél történő helyzetfelismerésbe, az esetleges elsősegélynyújtásba. Mindenkinek feladata saját testi-lelki épségének, egészségének megőrzése, ez azonban nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is meg kell, hogy történjék, melynek alternatív lehetőségeit a kollégiumnak is feladata felvállalni a család és az iskola mellett. Ezen felül fontos feladat a káros függőségek kialakulásának megelőzése, illetve már meglévő függőségek esetén a leszokásban való segítségnyújtás. Az intézmény ezen törekvéseit az is indokolttá teszi, hogy hazánk az Európai Uniós tagországok között elég rossz helyet foglal el a különböző egészségügyi mutatók, születés utáni várható élettartam és a krónikus megbetegedések tekintetében. Ez a tény is indokolja, hogy már az iskolai évek alatt komolyan foglalkozni kell az egészségre neveléssel, prevencióval, szemléletformálással, mely oktató-nevelő munkát végző intézményként feladatunk. 20

22 Az egészségre nevelés és a prevenció stratégia és részfeladatok meghatározása nélkül azonban nem folytatható hatékonyan, így elsődleges feladatunk volt azoknak a területeknek a meghatározása, amelyekre mindenképpen oda kívánunk figyelni tevékenységünk során. Ezen felül szükséges meghatározni az egyes szakterületeken alkalmazandó módszereket is. Ezek alapján az irányelvek alapján folytatjuk tevékenységünket a területen, alkalmazkodva a mindig változó kihívásokhoz, lehetőségekhez. Az irányelvek, módszerek meghatározása lehetőséget ad számunkra az irányított, kontrollált és mérhető egészségfejlesztésre, és szükség esetén stratégiánk egyes elemeinek módosítására Rövid és hosszú távú célok A kollégiumi egészségfejlesztés és egészségre nevelésnek rövid és hosszú távú céljai is vannak. Rövidtávú céljaink között szerepel, hogy a tanulók megismerjék az egészséges életmód, testi-lelki egészség alapvető elveit, a serdülőkorral járó biológiai, pszichológia és szociológiai változásokat, egészségkárosító szokások veszélyeit. A hosszú távú célok között szerepel, hogy az intézmény is segítséget nyújtson a fiataloknak az önálló élettel együtt járó egészségügyi és egészséges életmódbeli kérdések saját életvitelükben történő megvalósítására, az egészségtudatos magatartás gyakorlati elsajátítására, valamint saját értékrendjükbe történő beépítésére. 2. Egészségfejlesztés területei A kollégiumi egészségnevelésnek elő kell segítenie, hogy a diákok megfelelő ismeretet kaphassanak és a megfelelő helyen kezeljék az egészséggel összefüggő kérdéseket, és életükben a gyakorlatban is felhasználják a tanultakat. Intézményünk a hazai gyakorlat és a helyi szükségletek figyelembe vétele mellett 10 szakterületet határozott meg, melyet kiemelten kíván kezelni az egészségre nevelés, egészségfejlesztés és prevenció területén. Egészségfejlesztés területei: Mozgás, sport Egészséges testtartás és mozgásszervi megbetegedések Egészséges táplálkozás Személyi higiénia Káros függőséges kialakulásának megelőzése (Drogprevenció) Egészséges párkapcsolat és a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben Lelki egészség Balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás alapismeretek Véradás Szűrővizsgálatok 2.1. Mozgás, sport Intézményünk - felismerve azt a tényt, hogy a mozgás szerves részét képezi az egészséges életmódnak és az egészségre nevelésnek - napi szinten lehetőséget biztosít a diákok mozgására, amelyet szervezett keretek között sportfoglalkozásokkal és sportnapokkal valósít meg, de emellett lehetőség van szabadidős sportfoglalkozásokra is. Mindezek mellett támogatjuk és 21

23 elősegítjük a sportversenyeken való részvételt, amelyeknek aktív szervezői is vagyunk kollégiumi rendezvények keretében. Az életkori sajátosságokhoz igazodva lehetőséget biztosítunk csoport- és kollégiumi szintű sporttevékenységre, amely főként a foci, a kosárlabda, a ping-pong és a futás edzési formákban valósul meg, de mindezek mellett lehetőség van tornatermi fittness tevékenységre is, melynek helyszínt a kollégiumi konditerem biztosít. Kollégiumunkban mindennap lehetőség nyílik sportolásra tanári felügyelettel, s támogatjuk tehetséges sportoló diákjaink versenyeztetését. A témakör főbb területei: - spotszakkör - sportnap - szabadidős tevékenység 2.2. Egészséges testtartás és mozgásszervi megbetegedések Már gyermekkorban is fontos a helyes testtartás, hiszen a túlsúly mellett a hanyag testtartás is gerincbetegséget okozhat. Serdülőkorban átalakul a fiatalok testalkata, hirtelen megnyúlik ugyanis a testmagasság, s ebben az életszakaszban kifejezetten fontossá válik a helyes testtartás a későbbi gerincproblémák, hát- és derékfájdalmak elkerülése érdekében. A sport külön megpróbáltatást jelent gerincünk és mozgásszervrendszerünk számára, ezért a hétköznapi testtartás mellett a sportok esetében is fontos a helyes testtartás, illetve a szakszerű bemelegítés. A témakör főbb területei: - helyes testtartás - szakszerű bemelegítés - mozgásszervrendszerünk karbantartása 2.3. Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás alapvető kérdései, hogy mit, mikor, mennyit és hogyan fogyasztunk. A táplálkozás alapvető szükségletünk, de fontos a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagok megfelelő mennyiségű bevitele, hiszen ezek segítik elő energiaszükségletünket és egészségünket. Ezért már gyermek- és serdülőkorban is nélkülözhetetlen az ehhez szükséges ismeretek elsajátítása és gyakorlati megvalósítása. A témakör főbb területei: - alapvető élelmiszerek, tápanyagok - zsírok, édességek, só és erős fűszerek káros hatásai - túlzott kalóriabevitel és megbetegedések - alultápláltság - vitamin- és fehérjeszükséglet - megfelelő mennyiségű víz fogyasztása - étkezések száma, aránya és ideje - helyes, változatos étrend - táplálkozás módja, káros szokások 22

24 2.4. Személyi higiénia A közösségi élet alapvető szabályai közé tartozik a személyi higiénia fokozott figyelemmel kísérése születésünktől kezdve. A családjuktól távol élő diákok számára ez külön tanulási folyamatot jelenthet egyes esetekben, hiszen a szülő napi szinten nem tud odafigyelni gyermeke ezen szokásaira. Az együttélés szabályai közé tartozik azonban az öltözködés, a tisztálkodás, a közvetlen környezet rendben tartásának kérdése, melyben segítséget a nevelők irányítása, tanácsadása mellett a diáktársak jelentenek. A témakör főbb területei: - egészséges, kulturált környezet - tisztálkodás, testápolás - ruházat tisztán tartása - higiénés eszközök helyes használata - rendszeres tisztálkodás - helyes fogápolás 2.5. Káros függőségek kialakulásának megelőzése (Drogprevenció) Magyarországon, így Szentesen is egyre nagyobb arányban vannak jelen a különböző drogok, köztük a sokszor ismeretlen összetételű úgynevezett dizájner drogok, illetve alkoholok iránti függőség. A kábítószer-használat már nem csupán a nagyvárosokban elterjedt és nemcsak ott jelent egyre nagyobb problémát, hanem előtérbe került a kisebb városokban és falvakban is. A középiskolás korosztály egynegyede, a évesek 4,4 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert. A drogfogyasztás mellett az is elmondható, hogy a fiatalok ötöde havonta többször fogyaszt alkoholt, s legalább egyszer részeg, valamint az, hogy a év közöttiek több mint 25 százaléka rendszeresen dohányzik. Egyre inkább elterjedtek tehát a különböző szenvedélybetegségek, melyek kezelésében és legyőzésében szakemberek segítségére van szükség. Ehhez Szentesen az Addiktológiai gondozó és Drogambulancia elnevezésű egészségügyi szolgáltató nyújt segítséget. Lényeges jelentősége van azonban a témakörben a prevenciónak és a probléma felismerésnek, így ezt a témát semmiképpen sem hagyhatjuk ki egy az általános- és középiskolások ismereteinek fejlesztését célkeresztbe vevő egészségfejlesztési és egészségmegőrzési programból. A fiataloknál fontos a prevenció időben történő elkezdése, hangsúlyos, hogy a tanuló a teljes valóságot hallja, mégpedig hiteles beszámolóban, amelyben nemcsak a tiltást hangsúlyozzák! Ennek megvalósításaként a témában előadások megszervezését tekintjük feladatunknak, melyekbe szakembereket vonunk be, de a diákok korábban függőséggel küzdő személyek életén keresztül is megismerhetik a drogok káros hatásait. Ezek az előadások nemcsak a szenvedélybetegségeket ismertetik meg, hanem azokat a jeleket is, amely a diákoknak és a nevelőknek egyaránt segítséget jelentenek a veszély felismerésében. Egy 2007-ben és 2010-ben megjelent szentesi felmérés szerint a drogprevenció legfontosabb helyszíne nem az iskola, hanem a család. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nevelési-oktatási intézmények kivonulhatnak a feladatvállalásból. Az otthon látott és halott modellek mérvadók a fiatalok számára, a tanárok felelőssége pedig a droghasználat időben történő felismerésében is jelentős. A kollégium pedig hétköznapokon család funkciót lát el, s mindemellett oktatási 23