PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14.

2 Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10. oldal II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 24. oldal III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 29. oldal IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 34. oldal V. A tehetség, képességkibontakoztatását segítő tevékenységek 37. oldal VI. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 40. oldal VII. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 43. oldal VIII. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 48. oldal IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a 195/2003. (XII.15.) KT. határozat alapján 51. oldal X. A szülők, a tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének Formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 60. oldal Helyi tanterv 68. oldal 1. Tantervek alkalmazása az intézményben 69. oldal 2. Óraszámok alakulása a kerettantervekkel összefüggésben 70. oldal 3. Választható tanórai foglalkozások óraszámának alakulása között 70. oldal 4. Tanórán kívüli foglalkozások 74. oldal 5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező, a kötelező és választott tanórai foglalkozások és azok óraszámai 75. oldal 6. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása 83. oldal 7. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 84.oldal 8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 89. oldal 9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 90. oldal 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 92. oldal 11. Moduláris oktatás, az egyes modulok értékelése és minősítése 100. oldal 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 100. oldal 13. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 101. oldal 14. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 103. oldal Egészségnevelési Program 104. oldal Környezeti nevelési Program 111.oldal 1

3 PREAMBULUM 1. Az iskola hivatalos elnevezése VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT 2. Az iskola Alapító Okiratának száma, kelte, az engedély kiállítója 100/2007.(VII.19.) sz. KT. HATÁROZAT, POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3. Az iskola székhelye 4090 POLGÁR, ZÓLYOM ÚT Az iskola postacíme 4090 POLGÁR, ZÓLYOM ÚT Az iskola elérhetősége Telefon: 52/ , 52/ és 52/ Fax: 52/ és 52/ e.mail: 6. Az iskola vezetője DR. FARAGÓNÉ BÉRES EDIT 7. Az iskola fenntartója POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2

4 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA Iskolánk a Hajdú-Bihar megyei kisváros, Polgár nevelési-oktatási intézménye. Fenntartó önkormányzata az intézményt a megszüntetett Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon jogutód intézményeként hozta létre a 100/2007. (VII.19.) sz. KT. határozatával. Polgári Kistérség Többcélú Társulása szeptember 1-től a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ban megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül 5 településre vonatkozóan az alábbi szolgáltatásokat adta át iskolánknak: Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás szeptember 1-től Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos települések kistérségi ellátását biztosítja, mely feladat kibővült a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés szolgáltatásaival. Iskolánk jelenleg a következő feladatokat látja el: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon). Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon). Iskolaotthonos oktatás Napközi otthoni ellátás Tanulószobai ellátás Valamennyi tanuló részére szervezett keretek között két iskolai konyhán adunk lehetőséget menzai étkezés igénybevételére Felnőtt tagozaton: 7-8. évfolyamon képzés, vizsgáztatás. A város három különböző helyén lévő épületben, összességében 27 általános iskolai csoportban oldjuk meg az alapító okiratban rögzített feladat-ellátási kötelezettségünket. A 646 tanuló nevelését, oktatását 51 fős nevelőtestület, 1 fő gyógypedagógiai asszisztens és adminisztrátor, és 22 fős gazdasági, ügyviteli, technikai dolgozókból álló közösség látja el. 3

5 A nevelő-oktató munka Pedagógiai Programunk és Szervezeti és Működési Szabályzatunk alapján folyik. Valamennyi évfolyamon, valamennyi tantárgyat - nevelőink által készített - a kerettantervre épülő helyi tanterveink alapján oktatjuk. Kiemelt helyet és szerepet kap intézményünkben az idegen nyelvi, az informatikai, a testnevelés, az anyanyelvi, és a matematikai nevelés. Az idegen nyelvi, az informatikai és a testnevelés tantárgyakat tanórán kívül, emelt óraszámban, orientációs csoportban oktatjuk. Az anyanyelvi, és a matematikai nevelés csoportközi differenciálással valósul meg szeptember 1-től bevezettük az úszás oktatását szeptember 1-től a tömegsport órák keretében, tanórán kívül szervezzük meg. A képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés pedagógiai rendszerének átdolgozásával és működtetésével biztosítjuk a hátrányos helyzetű, zömmel cigány tanulók tanórai keretek között és tanórán kívüli tevékenységeken történő felzárkóztatását, alapkészségeiknek fejlesztését. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján A rendszerváltás utáni évtized társadalmi változásainak negatív hatásai intézményünk nevelő-oktató munkáját is meghatározzák, jelentősen befolyásolják. Vitathatatlan tény, hogy a leszakadó, hátrányos körülmények között élő társadalmi rétegekhez tartozó tanulók jelen vannak településünkön. Intézményünkben a tanulóknak csaknem fele hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Ide sorolhatók: Akik nem fejezik be az általános iskolát, lemorzsolódnak Továbbtanulnak ugyan, de a középfokú oktatásból kihullanak, Szüleik alacsonyan iskolázottak, Szüleik szerény anyagi jövedelemmel rendelkeznek vagy munkanélküliek, Csonka családban élők, elvált szülők gyermekei, Cigány fiatalok, A súlyos magatartási, beilleszkedési, tanulási, értékzavarokkal küzdő tanulók. 4

6 Ezek a tanulók különböző okok miatt a többiektől eltérő egyéni adottságaik miatt nem tudnak társaikkal együtt haladni, megkülönböztetett bánásmódra van szükségük. Őket fenyegeti leginkább az iskolai kudarc, a lemorzsolódás, a társadalmi beilleszkedésre képtelenné válás. Intézményünk pedagógusai objektív körülmények hatására már évekkel korábban felismerték, hogy a nevelő-oktató munka eredményes végzése érdekében a kor és a közvetlen iskolai, társadalmi környezet elvárásainak megfelelve - a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt tervszerű foglalkozás megszervezése megkerülhetetlen feladat. Az iskola folyamatosan alakítja, formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a gyermekpopuláció hátrányokkal, devianciákkal érkező körének erőteljes növekedése, s ezzel párhuzamban a tehetséges tanulók esélyeinek megteremtése. E szélsőséges igényeknek történő eredményes megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagy felelősséget és szakmai felkészültséget igényel. Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárás, módszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza. Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. Differenciált, egyénre szabott nevelő-oktató munkával az iskolába járó gyerekek közötti esélykülönbség javítható. Az iskolánk vállalkozik arra, hogy a nehezebb helyzetben lévő gyerekek számára az eddiginél hatékonyabban biztosítsa az egyéni szintnek megfelelő tanítási-tanulási feltételeket, a tehetséggondozás és az esélyek közelítését célzó felzárkóztatás színtereit. Tantestületünk a 2003/2004-es tanévtől bázisiskolaként felvállalta az integrációs és képesség-kibontakoztató nevelést-oktatást annak reményében, hogy az eddig alkalmazott jó gyakorlatok és az IPR eszközrendszerének megismerése, kidolgozása, alkalmazása fokozottan hozzájárul a hatékony együttneveléshez, a pedagógusok szemléletváltásához, az SNI tanulók iránti érzékenység továbbfejlesztéséhez, együttgondolkodáshoz, a szülőkkel való szorosabb együttműködéshez. A 2007/2008-as tanévben nem feleltünk meg a pályázati feltételeknek, ezért csak szeptemberétől tudtuk újra indítani a programot. 5

7 E vonatkozásban munkánk célja az integrációs felkészítés jogszabályoknak megfelelő alkalmazása a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet ide vonatkozó előírása szerint, a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) egyes elemeinek alkalmazása, az integrációs munka tervezése és értékelésének kidolgozása. Iskolánk minden osztályában integrációs felkészítést folytatunk. E folyamatban az IPR követelményeinek megfelelően a HHH tanulók együtt egy osztályban és csoportban tanulnak a nem HHH társaikkal. Megerősítjük, hogy az integrációs oktatásban iskolánk minden tanulója részt vesz, különös tekintettel arra a tanulóra, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, akiket a jegyzők védelembe vettek és egyik szülőnek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál. Az integrációs oktatásban részt vevő HHH gyerekek szüleinek mindegyike nyilatkozott a fenti körülmény meglétéről. A tehetséggondozás szinterei ezen felül a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, illetve a áprilisában átadott Kistérségi Tudor Műhely, amelyet a TUDOR Alapítvány támogatásával működtetünk. A pedagógiai szakszolgálat segítséget nyújt a szülőknek gyermekük nevelésével kapcsolatos feladatok ellátásához, illetve segíti a pedagógusok munkáját a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő együtt nevelésében, fejlesztésében. A többször módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet meghatározza az intézményegység feladatkörét és működési rendjét. 6

8 Törekvésünk a szakszolgáltatások ellátása során, hogy intézményünk minél gazdaságosabban, színvonalasabban, szakmailag hatékonyabban működjön. Az intézmény munkáját az intézményvezető irányítja. Feladat ellátásában segítik az igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezető és gazdaságvezető. A pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak érdekeinek képviseletére választott 3 fős közalkalmazotti tanács működik az intézményben. A tanulói jogok érvényesítésére 2 diákönkormányzat szerveződött. A szülők speciális igényeit a szülői tanács jeleníti meg. Intézményünk nagyságrendjénél, szakmai súlyánál fogva is meghatározó szerepet játszik a kistérség életében. Több olyan szakmai szervezetnek is tagjai, vezetői vagyunk, amelyen keresztül képviselni tudjuk iskolánk és a vonzáskörzetében lévő kistelepülések intézményeinek ügyét. Ilyenek pl.: Tiszamenti Intézmények Szakmai Társulásának központja, Régió és Kistérség a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatásban bázisintézmény, Integrációs nevelés bázisintézmény, a Debreceni Egyetem partneriskolája stb ban a fenntartó keret jelleggel határozta meg feladatainkat. A fejlesztő munkát tudatos, átgondolt, minőségelvekre alapozott együttes munkával kezdtük el és folytatjuk ma is. Jól szolgálta ez irányú elképzeléseinket az 1999-től felvállalt COMENIUS I. intézményi modell építése, a partnerközpontú gondolkodás szemléletének megalapozása és meghonosodása. 7

9 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak, türelmesnek lenni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják, megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. Dorothy Law Holte gondolatait magunkénak vallva neveljük, oktatjuk diákjainkat nyugodt, demokratikus légkörben az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tudomány fejlődését, az élet változásait szem előtt tartva. 8

10 Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat NEVELÉSI PROGRAM 4090 Polgár, Zólyom út 14 9

11 I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Alapelvek A Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevelőtestülete a mindennapi nevelő oktató munkája során a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket is figyelembe véve az alábbi pedagógiai alapelveket kívánja érvényre juttatni: A tanulók iskolánkhoz való kötődésének erősítése. Annak elősegítése, hogy intézményünk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává váljon a városban, a térségben. Olyan légkör megteremtése az iskolában, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik, képességeik kialakítása és bővítése. Stabil értékrend közvetítése diákjainknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kap az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegen nyelv tudása, az informatika felhasználói szintű alkalmazása, a művészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erősítése. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése a ránk bízott gyermekekből. Annak elérése, hogy tanulóink sikeres emberekké váljanak, olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek segítik őket a tudatos pályaválasztásban. Széles kínálat biztosítása, minőségi munka végzése, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását. A szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációjának segítése. Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra. Az esztétikus, korszerű nevelési oktatási környezet megteremtése és annak biztonságos működtetése, a tárgyi feltételek javítása. Az iskola partneri igényeinek folyamatos figyelése, elvárásaik, elégedettségük rendszeres mérése. 10

12 Folyamatos részvétel elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén lakóhelyünk életében. Szakmai eredményeink közzétételével hozzájárulunk ahhoz, hogy iskolánk, mint városunk és a térség nevelési oktatási intézménye, szakmai műhelyként működjön Pedagógiai alapelveink megvalósítása érdekében: Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét A gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe Az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, minden gyermek számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt Az iskola oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat Tervszerű oktató-nevelő munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt Iskolánk olyan ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit Diákjaink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeinket, megismerhetik elvárásainkat Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit Kiemelt célnak tekintjük, hogy a képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés pedagógiai rendszerében tanulóink megismerjék és elfogadják az általános emberi és nemzeti értékeket melyet feléjük az iskola közvetít Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, betartására Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk, történelmünk kiemelkedő személyiségeit, jelentős eseményeit, hagyományainkat. Mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyermekekben a haza és a szülőföld iránti szeretetet 11

13 Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn partnereinkkel Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek partnereink, városunk polgárai Fontos feladatnak tartjuk, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, a lakosság számára szervezett városi szintű megmozdulásokon. Ezek lebonyolításában esetenként aktívan részt is vállalunk 1.2. Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy a tanuló A közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságokat egyesítse magában: Humánus A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben Társaival együttműködő, viselkedése udvarias, fegyelmezett, erkölcsös Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást Van elképzelése a jövőjét illetően Beszéde kultúrált, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit Művelt, érdeklődő, nyitott, kreatív, gyakorlatias Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit Megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott 1.3. Kiemelt kompetenciafejlesztési területe: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák 12

14 A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1 Céljaink: Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás bevezető ( 1-2. évfolyam ) és kezdő szakaszában (3-4 évfolyam) óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában folytassuk és erősítsük az első szakaszok (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik - a éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz 13

15 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket készítsük fel tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen (tanköteles korban) befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak középiskolát választani Feladataink: A bevezető ( 1-2. évfolyam ) és kezdő szakaszban ( 3-4.évfolyam ) az Iskolába hívogató projekt keretében megkönnyíteni az óvodából az iskolába való átmenetet. Az óvodai és iskolai munkaközösség évenként felülvizsgálja és új elemekkel egészíti ki : o együttes munkaközösségi megbeszélések o team-munka o közös programok szervezése: karácsonyváró, sportprogramok, farsang stb. o Hívogató óvodából iskolába : műsoros bemutatkozás, szülők tájékoztatása az iskola képzési kínálatáról, beíratás rendje, feladatok 14

16 a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodás adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz alapozzuk meg tanulási szokásaikat támogassuk az egyéni képességek kibontakozását működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését Az alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszban fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek a tanulási tevékenységek közben fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra fejlesszük a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényt erősítsük az Európához való tartozás tudatát jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására 15

17 Nevelési tanácsadás feladata a szociokultúrális hátrányokkal, az ebből eredő magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, majd gondozása gyógypedagógiai áthelyezéseket (enyhén értelmi, középsúlyos, súlyos fogyatékosság megállapítása) megelőző szűrő vizsgálatok elvégzése a gyermekek iskolaérettségi, fejlettségi vizsgálata, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi i degen nyelv alóli felmentéshez szükséges vizsgálatok elvégzése óvodások fejlesztő pedagógiai foglalkozásainak megtartása, fejlesztő óvodai csoportok gondozása első osztályosok fejlesztő pedagógiai foglalkozásainak indítása. A tanulási nehézség megállapítása, pedagógiai és/vagy pszichológiai terápiája Magatartási, beilleszkedési nehézség diagnosztizálása, pszichológiai terápiája Iskolaérettségi vizsgálatok Komplex vizsgálatok (amikor legalább két probléma áll fenn) Szakvélemények készítése: Szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése Logopédiai ellátás feladata a beszédhibás gyermekek szűrése a beszédhibát megelőző foglalkozások szervezése, beszédhibás gyermekekkel való foglalkozások megtartása súlyos beszédhibával küzdők intenzív terápiás gondozása, nyelvi-kommunikációs zavar javítása beszédindítás javítása az olvasás-, írás-, számolászavarok megelőzése és gyógyítása, valamint a pedagógusok számára szakmai konzultáció, szakmai segítségnyújtás biztosítása. 16

18 A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja a gyógytestnevelés a testnevelés egyik területe, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességekben visszamaradott tanulók differenciált képességfejlesztése folyik a gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hypertonia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küzdő, a testi képességekben visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) eszközeivel annak érdekében, hogy alkotó, teljes felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek. A pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása az iskolában dolgozó pályaválasztási felelősök koordinálása, szakmai segítség adása. 17

19 Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok Feladatok A magyar és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók életkori sajátosságainak, megfelelően. képességeinek Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs készség) személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése. A részképesség-zavarokkal küzdő tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, a fogyatékosságok eredményes javítása, szakértők (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülők közreműködésével. Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos A természetes gyermeki nyitottságra alapozva szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, alapvető képességek, készségek mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, elsajátíttatása. vizuális befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény felébresztése. Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében. Személyiségfejlesztő programok Differenciált foglalkozások és a kooperatív segítségével a szociokulturális hátrányok tanulás módszerének megismerése után a kompenzálása, valamint az eltérő hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési képességű és a tehetséges gyerekek igényű gyermekek együtt, egy időben történő gondozása. fejlesztése. Közéletiségre nevelés, toleranciakészség alakítása, előítélet mentesség, multikulturális tartalmak. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való közreműködés, véleménynyilvánítás, a közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia. A gyerekek megalapozása. munkakultúrájának A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait. Tehetséggondozás művészeti nevelés. Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozása. Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit. 18

20 Pályaorientációs tevékenység. Minden tanulónkat képességeinek megfelelő iskolába igyekszünk orientálni. Szorgalmazzuk az érettségit adó intézményben való továbbtanulást. Szülők bevonása az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében. Segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő családok számára a családsegítő és kisebbségi önkormányzatok közreműködésével Eszközeink, eljárásaink: Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységék megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés 19

21 2. magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások elemzése - a nevelő személyes Példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita 3. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 3.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) 3.2. Angol nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) 3.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) 3.5.Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) 3.6.Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) 3.7.Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) 4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: március 15-e, október 06-a, október 23-a évfordulóján - Az iskola névadója, Vásárhelyi Pál emlékére 20

22 Iskolai szintű ünnepségek: - a 8. évfolyamos tanulók ballagása - FOGADÁS a versenyeken jó eredményt elért tanulók és csapat, szüleik és tanáraik részére (a költségvetés függvényében). - Farsang ( 2 évente ) - Tanévnyitó ünnepség - Tanévzáró ünnepség Osztály szintű rendezvények: - Mikulás - Anyák napja - Farsang ( 2 évente ) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. kirándulások, táborok, mozi, színház és múzeumlátogatások stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A tanítási napokon látogatható. Könyvtári foglalkozás szervezhető a könyvtárban tanórán és tanórán kívül is. A tanulói részvétel kötelező, ha a könyvtári óra a tananyag szerves része. Tömegsport A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését, valamint sportversenyekre történő felkészítését segíti. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a megyei és országos szervezésű tanulmányi, művészeti, sport versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését. ill. a tanulók 21

23 felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A versenyen való részvételhez az iskola anyagi támogatást nyújthat. Pedagógus kíséretének biztosítása esetén az elmaradt órákat kifizetjük. Pedagógiai szakszolgáltatás A nevelési tanácsadás, logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés és pályaválasztási tanácsadás területén. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5. Sikerkritériumok: Céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai a 4. évfolyam végén: Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítése érdekében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.) Iskolai feladataikat önállóan megoldják Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat Képesek az idejüket célszerűen beosztani Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket Végzős diákjaink a 8. évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismertekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljenek Ismerik és alkalmazzák a kultúrált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. 22

24 Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően Összességében iskolai nevelőmunkánk fő céljának tekintjük, hogy a NAT, a kerttanterv és az adaptált helyi tantervek tantárgyainak ismeretanyagán keresztül, valamint az iskola teljes tevékenységrendszerének megszervezésével általános emberi értékeket közvetítsünk tanulóinknak. Legfőbb alapelvünk, hogy demokratikus szellemben élő és cselekvő, a másságot elfogadó, a kor kihívásaihoz alkotó módon alkalmazkodni tudó személyiség kialakítására törekedjünk. 23

25 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: különböző szintű adottságaikkal eltérő mértékű fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel szervezett ismeretközvetítéssel spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 1. Alapelveink Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel. Megszervezzük tanulóink számára a képességük, adottságuk felzárkóztatásukhoz szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat. Támogatjuk a diákönkormányzatok működését. A személyiség és közösségfejlesztő tevékenységében kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnöki, az iskolaotthonos és a napközis nevelői munkának. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatát komplexnek, egymással összefüggőnek, koherensnek ítéljük meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körűen fejlessze. 2. Feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Tanulóink szélsőséges szociokultúrális héttérrel rendelkeznek, ezért fő célunk a hátrányok feltárása, kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Feladat: o Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása (szociális kompetenciák). 24

26 o Az előítéletek csökkentésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezet kialakítása. A tanulók értelmi nevelése Feladat: o Az értelmi képességek illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. (Hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése.) o A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulók azonos évfolyamba integrálva, bizonyos órákról kiemelve, sajátos követelményeik szerint, differenciált foglalkoztatással dolgoznak. o A pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció megfelelő biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulóknak gyógypedagógus, logopédus és pszichológus segítségével. o Pedagógiai tudás helyben biztosítása- gyógypedagógiai segítség, team munka. o Integrált terápia- a terápiás segítséget szükséges mértékben tervezve a csoportoktatásba, így biztosított a preventív fejlesztés minden gyerek számára. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével párhuzamosan. o A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A közösen végzett munka sikerességének, hatékonyságának, örömének felfedeztetése. (Szociális kompetencia.) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: o Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.) 25

27 Esztétikai nevelés Feladat: o Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának észrevéttetése, megtartása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség.) A tanulók akarati nevelése Feladat: o Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.) A tanulók nemzeti nevelése Feladat: o A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, megbecsülése. (Szociális és állampolgári kompetencia.) A tanulók állampolgári nevelése Feladat: o Az alapvető állampolgári jogok, Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése, a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre az iskolai és helyi közéletben való részvételre. (Állampolgári kompetencia.) A tanulók munkára nevelése Feladat: o Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. (Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia.) 26

28 A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: o A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia) Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi és matematikai kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Környezettudatosságra nevelés Szociális és állampolgári kompetencia Hatékony, önálló tanulás Nevelési tanácsadás o A nagycsoportos korosztály fejlesztő pedagógiai szűrővizsgálata. o Az elvégzett szűrővizsgálat eredménye alapján fejlesztő pedagógiai fejlesztések biztosítása, melynek célja a várható iskolai tanulási nehézség megelőzése. o A jogszabály által leírt iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése. 27

29 o A vonatkozó rendelet és törvény figyelembevételével a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók vizsgálata, nevelési tanácsadói szakvélemény készítése. o A szakértő bizottság vizsgálatához szükséges diagnosztikus vizsgálatok elvégzése. Az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján az indokolt és szükséges pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, terápiák biztosítása. Logopédiai ellátás o A nagycsoportos óvodáskorosztály beszédhibaszűrése, és a szűrés eredménye alapján logopédiai terápia biztosítása. o A diszlexia-szűrés és diszlexia-prevenció megtartása. o A vonatkozó törvény és rendelet alapján a logopédiai vizsgálatok elvégzése (diszlexia, diszgráfia, diszcalculia). o Logopédiai szakvélemény készítése. Gyógytestnevelés o A gyógytestnevelésre jogosult tanulók gyógytestnevelési ellátásnak biztosítása. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás o A beérkező kérelmek alapján a tanulók képességvizsgálatának elvégzése. 28

30 III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Alapelveink A tanulók közösségben ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Gondoskodunk arról, hogy a tanulók elsajátítsák és betartsák a közösségi együttműködés magatartási szabályait. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban közvetett módon is hat, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: felelősségvállalásra saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására közvetlen környezetünk megóvására környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre, hazaszeretetre 29

31 Alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét (digitális kompetencia) Mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus segítse a tanulók kezdeményezéseit segítse a közvetlen tapasztalatszerzést biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép adjon átfogó képet a munka világáról változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) A szociális készségek elsajátítása során fejlődik a tanulók egyéni felelősségtudata (a végrehajtás felelőssége, az egymás teljesítményéért való felelősség, egymás segítése, bátorítása). Kiszámítható szabályrendszer működtetésével biztonságos környezetet teremtünk a gyerekek számára. A konfliktus-megoldási készségek; - a tanulók szociális képességeinek fejlesztésére, a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítására, a pozitív egyéni értékrend kiépülésének a segítésére. A személyes kompetencia fejlődésének a segítésére; - a pozitív kötődési hajlamok megerősítésére; - a döntésképesség; - az alkalmazkodás. 30

32 A csoportélmények feldolgozására; - kreativitásuk fejlesztésére. A tanulók személyes felelősségvállalási képességének, az önfegyelmüknek, a kulturált fellépési képességnek a fejlesztésére. 2. Feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- a személyiségének lassú átalakulásától az autonómönmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát tudják értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 31

33 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák 3.1. A tanulók közössége: diákönkormányzat A Közoktatási törvény évi módosítása új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A diákönkormányzat működése gyakorló terepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, az állampolgári kompetenciák fejlesztésének A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. Az iskolai órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. Ennek során a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb 32

34 mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. 3.2 A tanítási órákon az alábbi tanítási módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk: - a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. - integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulóink számára fejlesztő foglakozásokat tartunk. - a nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. - lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a csoportközi differenciálásban történő oktatást magyarból, matematikából, idegen nyelvből, informatikából. Emelt óraszámú orientációs képzést szervezünk az 1-5. évfolyamon idegen nyelvből, informatikából, testnevelésből. 33

35 IV. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételez. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. 1. Az iskola törvényi kötelezettségei A beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek megállapítása a nevelési tanácsadó kompetenciájába tartozik. A kiszűrt tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatását a nevelési tanácsadó szakemberei végzik. Az általuk készített szakvélemény alapján az iskola pedagógusai közreműködnek a rehabilitációs célú foglalkoztatásban. Az intézmény az alsó és felső tagozaton fejlesztő pedagógus alkalmazásával és csoportközi differenciálással segíti a felzárkózásukat. 2. Intézményi feladataink A differenciáli tanítási órák szervezése Megfelelő segítség megszervezése a meglévő képességek figyelembevételével. Teljesítménycsoportok kialakítása tantárgyanként ( magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, ) Egy évfolyamról összevont csoportok kialakítása az alapkészségek fejlesztésére, fejlesztő pedagógussal Iskolaotthonos, napközis, ellátás biztosítása Gyógytestnevelés megszervezése. 34

36 Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve. A tanulók sikerélményhez juttatása. A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása. A demokratikus fegyelmezés. A pedagógiai munkakultúra folyamatos önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető. Felzárkóztató iskolai tevékenység a rászoruló tanulók részére. A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása. Amennyiben a tünetek továbbra is fennállnak, szükség van más segítő személyek, intézmények bevonására. A problémát, a tervezett megoldási javaslattal, mindenekelőtt a szülőkkel kell megbeszélni. Ilyen esetekben a gyermekkel kapcsolatban lévő személyekkel is konzultálunk. 3. Módszerek, eszközök a megvalósításhoz A fejlesztés menetének kidolgozása, egyéni képességek szintjének megállapításával. Megfontolt tanulásirányítás tanórákon és napköziben, iskolaotthonban Tudatos csoportszervezés a fejlesztés érdekében. Hatékony osztályfőnöki munka. Együttműködő kapcsolatok kialakítása: a szülői házzal, az osztályban tanító kollégákkal, a tanulóközösségekkel (odafigyelés, meghallgatás, megbeszélés, biztatás, problémamegoldás) Egyéni motiválás, sikerélményhez juttatás. Szeretetteljes bánásmód, egységes nevelési elvek a pedagógusoknál. Preventív nevelőmunka a problémás tanulóknál. Családlátogatás A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Szakember segítségének kérése (iskolaorvos, pszichológus, szakértői bizottság). 35

37 Szoros kapcsolat a helyi óvodával és a családsegítő- gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolat a felső és az alsó tagozat között az átmenet megkönnyítése érdekében Együttműködés a tanórán kívüli nevelési tényezőkkel: Diákönkormányzat Művelődési Ház, Könyvtár, Egyház Célirányos önképzés. Szülőkkel való kapcsolattartás Munkánk során a szülői ház és az iskola közötti harmonikus kapcsolat kiépítésére törekszünk, ezért minden iskolába kerülő gyerek esetében kívánalom, hogy a gyermeket fogadó nevelő tájékozódjon a szülőnek az óvodával kialakult kapcsolatáról és az iskola felé támasztott elvárásáról. A tájékozódás elsődleges célja, hogy a pedagógusok az iskolába kerülés pillanatától partneri kapcsolatot építsenek ki a gyermekek szüleivel, ezzel nyerve meg őket az iskolában folyó munkának. Emellett minden évfolyamon a háromhavonta elvégzett szöveges értékelés alkalmat ad a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartásra, tájékoztatásra. Az iskola a továbbiakban feladatának tekinti a szülői elégedettségmérést az alábbi területekről kapott információk alapján: o a tanulók tanulmányi eredménye o a továbbtanulásra való felkészítés o a pedagógusok és a szülői ház együttműködése o tanórán kívüli foglalkozások, közösségépítő programok o az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek o egyenlő bánásmód elve 36

38 V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 1-4. évfolyam emelt óraszámú orientációs oktatás 1. évfolyamtól (idegen nyelv, informatika, testnevelés) csoportközi differenciálás (matematika, magyar) tanórai differenciálás valamennyi tantárgy esetében a tanulók képességfejlesztését segítő egyéni feladatlapok alkalmazása tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok használatának biztosítása tanítási órán báb és dramatikus játékok rajz pályázatokra felkészítés tanórai keretben tehetséggondozás csoportközi differenciálás keretében választható órakeretben sport, művészeti foglalkozások szervezése versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés egyéni differenciált foglalkozások keretében az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 5-8. évfolyam emelt óraszámú, orientációs oktatás 5. évfolyamtól idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyakból csoportbontás, ill. csoportközi differenciálás idegen nyelvből, informatikából, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból nívócsoportos oktatás tanórán belüli differenciálás, képességek szerint sport-játék foglalkozások választhatósága versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés egyéni differenciált foglalkozások keretében az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése középiskolai felkészítő foglalkozásokkal 37

39 Fejlesztendő kompetenciaterületek: Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek), Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés) Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség fejlesztése Önálló tanulás: Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége Feladataink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében: tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása a versenyzés etikájának megtanítása fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együttérző, támogató szerepe önálló kiselőadások órákon, szakkörökön bíztató értékelés differenciált feladatok adása csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók a házi feladatok differenciálása órai gyakorláskor más-más feladat (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés ) Módszerek, technikák az IPR-hez Önállóság és alkotókészség (a gyerekekhez közelálló anyagok, technikák alkalmazásával) Projekt 38

40 Kommunikációs gyakorlatok drámapedagógiával (a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, önkifejezés, önismeret fejlesztése) Beszélgetőkör (személyiségfejlesztő tevékenység) A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is: könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján (kutatómunkák) könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia) a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása zenehallgatás, videózás, társasjátékok, lexikon-szótár használata csendes olvasó órák egy-egy osztály számára főleg olvasótermi könyvekkel műsorok összeállítása a források felhasználásával egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció) 39

41 VI. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelő és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül kiemelt feladatai közé tartozik: - a tanulók és a szülők, pedagógusok tájékoztatása azokról a lehetőségekről (személyekről, intézményekről), ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét - szükség szerint részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi (Feladatait munkaköri leírás rögzíti) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. - fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit - meg kell keresni a problémák okait - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához - szükség esetén jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek illetve a jegyzőnek - a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot 40

42 A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a : - nevelési tanácsadóval - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - polgármesteri hivatallal - gyermekorvossal, védőnővel - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel - egyházakkal, alapítványokkal - a rendőrséggel és a polgárőrséggel Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - az indulási hátrányok csökkentése: első évfolyam előkészítő szakaszban, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, szükség esetén szakvizsgálat és korrekció - a pályaválasztás segítése - csökkenteni azon tanulók arányát, akik egy vagy több éves késéssel vagy egyáltalán nem fejezik be általános iskolai tanulmányaikat - a mulasztások fokozott ellenőrzése és az illetékesek értesítése - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - a családi életre történő nevelés tanórai és szabadidős foglalkozások keretében - az iskolaotthonos és a napközis foglalkozások - az iskolai étkezési lehetőségek igénybevétele - az egészségügyi szűrővizsgálatok (a védőnő éves munkaterve alapján, mely az iskolai Munkaterv melléklete) - gyógytestnevelés - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős 41

43 tevékenységek, szünidei programok) - a tanulók szociális helyzetének javítása (pályázat) - a szülőkkel való együttműködés - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról - ismeretterjesztő előadások szervezése (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak) 42

44 VII. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladata, hanem mindnyájunk felelőssége. Személyre szabott feladatokkal segítjük a lemaradt tanulókat. (Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt!) 1. Céljaink A tanulási nehézségeknek számtalan oka lehet, pl. az alacsonyabb kognitív képességek, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok, amelyeket figyelembe veszünk a tanulók nevelése, oktatása során. A tanulói kudarcok csökkentése érdekében végzendő pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció rehabilitáció célja tanulóink szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. 2. Segítő tevékenységeink: fejletlen, vagy sérült funkciók feltárása, korrigálása, kompenzálása nevelési tanácsadás diagnosztikus tevékenység szűrővizsgálatok fejlesztő pedagógiai tevékenység csoportterápiák fejlettségi vizsgálatok logopédiai tevékenység pályaválasztási tanácsadás gyógytestnevelés a tanulási nehézséggel küzdő általános iskolás gyermekek (BTM) gondozása képességfejlesztése, egyéni és csoportos foglalkozások formájában eszköztudás fejlesztése felzárkóztatás tanulási technikák elsajátítása a tanulás tanítása szociális képességek fejlesztése 43

45 megkülönböztetett törődés egyéni bánásmód és egyénre szabott lassabb tananyag feldolgozás, több magyarázat iskolaotthonos és napközis foglalkozás megszervezése lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tanuló felkeresse az iskola pszichológust és közösen megkeressék a tanulási zavar okát és hatékony tanulási stílust dolgozzanak ki. Iskolánk törekszik a gyenge tanulókat a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül, így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. A problémák korai feltárása érdekében az osztálytanítók és fejlesztő pedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést. A 4. évfolyamról az 5 évfolyamra lépéskor az osztálytanítók esetmegbeszélés keretében átadják kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó információkat. A tanulási kudarcok a következő évfolyamba lépéskor csökkenthetők. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer műhelymunka prezentációs módszer tevékenységközpontú pedagógiák csoportterápiák 44

46 drámacsoport tanulási/beilleszkedési nehézséggel küzdő általános iskolás gyermekek részére a tanulás hatékonyságának segítése 7. osztályos tanulók részére művészetterápiás foglalkozás Személyiségfejlesztő tréning A kulcskompetenciák fejlesztése pedagógiai munkánk alapvető pillére, amelyek eredményességét az országos és a belső mérések segítségével követjük, a megismert adatok alapján tervezzük a további fejlesztést. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése Az olvasási- és szövegértési kompetencia, az információs és kommunikációs kultúra, valamint a matematikai- és logikai gondolkodás fejlesztése érdekében az óraszám 25%- ában, heti 5 órában nem szakrendszerű, elsősorban a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazására épülő fejlesztő munkát kívánunk elindítani. A matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül heti 2-2, összesen 4 órában végzünk alapozó képességfejlesztést a 6. évfolyamon. Ehhez kapcsolódva a képességfejlesztő (választható tantárgyi) óra keretében heti 2 órában bontakoztatjuk ki a tudásszerző képességeket a hagyományos gyakorlási módszerektől eltérő tevékenységrendszer alkalmazásával elsősorban az anyanyelvi, kommunikációs képességek hangsúlyozásával. További 1 órában valósítjuk meg a tanulás tanítását, amelyben a figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás kap kiemelt szerepet. A magyar nyelv és a képességfejlesztés területén szervezett órákat 1 fő felső tagozatos, magyar szakos, a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő akkreditált képzést teljesítő pedagógus látja el a nevelő-oktató munka feladatait. A matematika és a tanulás tanítása terén szervezett órákon 1 fő felső tagozatos, matematika szakos, a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő akkreditált képzést teljesítő pedagógus végzi a fejlesztő munkát. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. 45

47 kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Nő az önirányítás szerepe. projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, - Fénymásolási lehetőség, - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, - Variálható tanterem berendezés. A kiscsoportok foglalkoztatásához megfelelő sarok kiépítése a termekben. - Megfelelő tankönyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal, játékokkal) Személyi feltételek: o Tanító, tanár és gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). o A tanító, tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). 46

48 o o o A tanító,tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Helyzetelemzés: Iskolánkban a tanórán kívül is foglalkozunk a tanulók nevelésével, oktatásával. A tanórán kívüli tevékenységrendszer alkalmas a közösségépítésre. Az IPR kiépítése során a Művészeti körök programelem kidolgozására, működtetésére vállalkozunk a hátrányos helyzetű tanulók bevonásával is. Ma is működnek művészeti körök iskolánkban. Ezek az alábbiak: o énekkar o rajz művészeti kör o gimnasztráda csoport o néptánc o irodalmi kör A tanulók érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt valamelyik művészeti kör munkájában. 47

49 VIII. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK 1. Feladataink Az iskola feladata kiteljesíteni a helyi szociális intézményrendszer és a pedagógiai háttérintézmények (gyámügyi igazgatás, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, kisebbségi önkormányzat, alapítványok, civil szervezetek) szolgáltatásainak elérését. A különböző tantárgyi ismeretek oktatásában egy működő családi háztartás modelljét ismertetjük meg a gyermekekkel. Megtanulják az elsősegélynyújtást, a lakás belső és külső környezetének rendben tartását, a ruházat gondozását. Elsajátítják a személyes és környezeti higiénia igényeinek kialakítását, a helyes táplálkozási szokásokat, a helyes értékrendet és viselkedéskultúrát, valamint a társadalomba való beilleszkedést. 2. Segítő tevékenységeink: csoportbontás, csoportközi differenciálás az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése iskolaotthon, napközi otthon a diákétkeztetés a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet) a családlátogatások; ifjúságvédelmi felelős segítségével a továbbtanulás irányítása, segítése; (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra, Pályaválasztási Tanácsadó) az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek (költségvetési törvény alapján) szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek segítségnyújtás a pályázatok beadásához 48

50 3. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, felzárkóztató foglalkozások, órák, napközi otthon, tanulószoba, diákétkeztetés, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő szándékú, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése, családlátogatások, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége, szükség esetén javaslat önkormányzati segélyezésre, nevelési tanácsadás diagnosztikus tevékenység szűrővizsgálatok fejlesztő pedagógiai tevékenység csoportterápiák fejlettségi vizsgálatok logopédiai tevékenység pályaválasztási tanácsadás gyógytestnevelés a tanulási nehézséggel küzdő általános iskolás gyermekek (BTM) gondozása képességfejlesztése, egyéni és csoportos foglalkozások formájában Tevékenység: A szülők tájékoztatása az önkormányzattól igényelhető segélyekről és más lehetőségekről. Életmód tanácsadás (szakember) A gyerek esetleges beilleszkedési gondjainak kezelése az osztályfőnökkel közösen. A gyermek mentális problémáinak kezelése elbeszélgetéssel, esetleg szakember segítségével. Amennyiben az anyagi természetű probléma nevelési és tanulási problémához vezet, úgy felzárkóztató foglalkozás és családterápia javasolt. 49

51 A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő. Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel. Digitális kompetencia: Információkeresés. Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, flusztráció kezelése. 50

52 IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A 195/2003. (XII. 15. ) KT. HATÁROZATA ALAPJÁN Az alapító okiratban meghatározott, tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzék a törvény szerint 1-8. évfolyam 1. Helyiségek Tanterem 1 db/osztály Számítástechnika terem 1 db Idegen nyelvi terem 1 db Természettudományi szaktanterem 1 db Művészeti nevelési szaktanterem 1 db Technika szaktanterem 1 db Tornaterem 4 db Sportudvar 2 db Igazgatói iroda 1 db Nevelőtestületi szoba 2 db Helyettesi iroda 2 db Gazdaságvezetői iroda 1 db Ügyviteli helyiség 4 db Könyvtár 1 db Könyvtárszoba 1 db Orvosi szoba 2 db Sportszertár 2 db Aula 2 db Porta 2 db Ebédlő 2 db Főzőkonyha 1 db Melegítőkonyha 1 db Tálaló, mosogató 2 db Öltöző 4 db 51

53 Hideg, meleg vizes zuhanyzó 4 db Személyzeti WC 4 db Tanulói WC 12 db Mosléktároló 1 db Éléskamra 1 db Szárazáru raktár 1 db Földesáru raktár 1 db Egyéb raktár 2 db Szertár 2 db Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tanulói asztalok, székek tanulók létszámának megfelelően Nevelői asztal, szék tantermenként 1 db Eszköztároló szekrény tantermenként 1 db Tábla tantermenként 1 db Ruhatároló fogas tanulók létszámának figyelembevétel Szeméttároló helyiségenként 1 db Sötétítő függöny ablakonként 1 db Számítástechnika terem - Tábla + flipchart 1 db - Számítógépasztal 2 tanulónként 1 db - Számítógép és tartozékai 2 tanulónként 1 db felszerelés - Nyomtató 1 db - Programok a helyi tantervben rögzítettek szerint - Lemeztároló doboz 2 db Idegen nyelvi szaktanterem - Nyelvi labor berendezés 15 főre 1 db - Magnetofon 1 db - Írásvetítő 1 db 52

54 Természettudományi szaktanterem - Víz, gáz csatlakozással ellátott tanulói asztalok 3 tanulónként 1 db - Elszívó berendezés 1 db - Vegyszerálló mosogató 2 asztalonként 1 db - Fali mosogató 1 db - Poroltó 1 db - Mentőláda 1 db - Eszközös vegyszerszekrény 2 db - Zárható méregszekrény 1 db - Eszközszállító kocsi 1 db - Törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalonként 1 db Művészeti nevelési szaktanterem - Rajzasztal tanulónként 1 db - Tárgyasztal 2 db - Mobil lámpa 2 db - Vízcsap 2 db - Pianínó 1 db - Ötvonalas tábla tantermenként 1 db - CD tantermenként 1 db - Tároló polc tantermenként 1 db Technika szaktanterem - Tanulói munkaasztal 15 tanuló számára - Állítható magasságú támla nélküli szék15 tanuló számára Tornaszoba - Kislabda 5 db - Labda 5 db - Tornaszőnyeg 2 db - Tornapad 2 db - Zsámoly 2 db - Bordásfal 2 db 53

55 - Mászókötél 2 db - Gumikötél 5 db - Ugrókötél 5 db - Medicinlabda 5 db - Stopper 1 db - Kiegészítő tornakészlet 1 db Tornaterem - Kislabda 10 db - Labda 10 db - Tornaszőnyeg 4 db - Tornapad 4 db - Zsámoly 4 db - Bordásfal 4 db - Mászókötél 4 db - Gumikötél 10 db - Ugrókötél 10 db - Medicinlabda 10 db - Stopper 2 db - Kiegészítő tornakészlet 2 db - Kosárlabda palánk 4 db - Gyűrű 2 db - Mászórúd 4 db Sportudvar - Szabadtéri labdajáték felszerelés 2 db - Magasugró állvány, léc 2 db - Távol- magasugró gödör homokkal, szivaccsal 2 db - Futópálya 2 db Igazgatói iroda - Íróasztal 1 db - szék 1 db 54

56 - Tárgyalóasztal 1 db - Szék 2 db - Iratszekrény 1 db - Fax 1 db - Telefon 1 db Nevelőtestületi szoba - fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1 db - szék pedagóguslétszám szerint 1 db - Napló és folyóirat tartó 2 db - Könyvszekrény 4 db pedagóguslétszám figyelembevételével - Mosdókagyló 2 db - Tükör 2 db Ügyviteli helyiségek (igazgatóhelyettesi, gazdaságvezetői iroda) - Asztal felnőtt létszám figyelembevételével - szék felnőtt létszám figyelembevételével - Iratszekrény 7 db - lemez szekrény 1 db - Írógép 1 db - számítógépes asztal és szék 7 db - Fénymásoló 3 db - számítógép nyomtatóval 7 db - Telefon 7 db Könyvtár egy iskolai osztály foglalkoztatásának megfelelő mennyiség - Egyedi világítás olvasóhelyenként 1 db - Könyvtárosi asztal, szék egyedi világítással 1-1 db 3000 könyvtári dokumentum elhelyezés - Tárolók, szabadpolcok 2 db - Létra 1 db - Közös vonalú telefon 1 db 55

57 - Fénymásoló 1 db - Számítógép nyomtató 1 db - Videó 1 db - CD lejátszó 1 db - Írásvetítő 1 db Könyvtárszoba - Asztal 3 db - Szék 6db - Könyvtári dokumentum 500 db - Könyvtári polc vagy szekrény 500 könyvtári dokumentum elhelyezésére - Egyedi világítás 3 db Nevelőmunkát segítő eszközök Taneszközök - Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó taneszközöket a helyi tantervek tartalmazzák. - Magnetofon 2 db - CD lejátszó 2 db - Videó televízióval 2 db A pedagógiai szakszolgálat intézményinek kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről 4. számú melléklet a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelethez Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató I. HELYISÉGEK Vezetői iroda Intézményenként 1 Alkalmazotti iroda Intézményenként 1 Vizsgáló, tanácsadó szoba Fejlesztő szoba Intézményenként 1 Tornaterem Intézményenként 1 Tornaszoba Intézményenként 1 Orvosi szoba (vizsgáló) Intézményenként 1 Várószoba Intézményenként 1 Intézményenként figyelembe véve az intézmény munkarendjét, az egyidejűleg megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban 56

58 Zuhanyzó (hideg, meleg vízzel) Intézményenként 1 WC, mosdó (személyzeti) (hideg, Intézményenként 1 meleg vízzel) WC, mosdó (gyermek) (hideg, meleg Intézményenként 1 vízzel) Raktár (eszköztár, irattár) Intézményenként 1 Íróasztal 1 Szék 1 Tárgyalóasztal 1 Szék 2 Iratszekrény 1 Könyvszekrény 1 Telefon 1 Asztal Felnőtt létszám figyelembevételével Szék Felnőtt létszám figyelembevételével Iratszekrény 2 Lemezszekrény 1 Írógépasztal és szék 1-1 Fénymásoló 1 Számítógépasztal és szék 1-1 Számítógép (billentyűzet, monitor, 1 géptest nyomtató, egér) Telefon, fax 1-1 Fiókos asztal Szék Könyvszekrény 2 Könyvtári dokumentum 500 Asztal 1 Szék 4 Gyermekasztal 1 Gyermekszék 4 Tábla 1 Szekrény 1 Játék- és könyvespolc 1 Fogas 1 Tükör 1 Pelenkázó 2 Etetőszék 2 Babaülés 2 Asztal 1 Szék 4 Gyermekasztal Gyermekszék (ülőpárna) Szőnyeg Pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint Pedagógus-munkakörben, nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint Gyermeklétszám figyelembevételével Gyermeklétszám figyelembevételével Legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben 57

59 Tábla 1 Polcok 2 Bordásfal 2-4 Egyensúly- és mozgásfejlesztő terápiás eszközök (Ayres, WESCO) Falétra 3 Fa mászóka 2 Műbőrrel borított falap 2 Torna szőnyeg 2 Magasságmérő 1 Mérleg 1 Intelligencia, mentális funkció, mentális képesség vizsgálatára, verbális és nonverbális pszichológiai tesztek Memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára szolgáló tesztek, próbák mesetesztek Fejlődés vizsgálatát szolgáló próbák, személyiségvizsgáló projektív tesztek Beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok Gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 Speciális tornaeszközök Gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével Játékterápiához szükséges alapjátékok Gyermek-, tanulói létszám Egyszerűbb és bonyolultabb játékok, rajzoláshoz, festéshez szükséges eszközök Magnetofon 1 Videó (lejátszó) televízióval vagy monitorral 1 Kéziszerek (ugrálókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, gumi-vagy műanyag labdák figyelembevételével Gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével Tanulói létszám figyelembevételével 1, 2, 3, 4 kg-os tömött labdák 2-2 1, 2 kg-os kézisúlyzók 2-2 Filcszőnyeg 2 Lengőkötél 1 Húzókötél 1 Ugrószekrény 1 Nyújtó 1 Szobakerékpár 1 Mentőláda Intézményenként 1 Gyógyszerszekrény Intézményenként 1 Munkaruha Védőruha Tűzoltó készülék Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint 58

60 2. Taneszközök Az egyes tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges szemléltető és taneszköz szükségletet (a Művelődési Közlöny /II. számában közölt Funkcionális taneszközjegyzékre alapján) a helyi tantervek tartalmazzák. Polgár Város Önkormányzat 195/2003. (X II.15.) KT. határozatában fogadta el az eszközbeszerzésről szóló ütemtervét. Ez alapján intézményünk vonatkozásában a következő bontás szerint határozta meg a beszerzések ütemezését. Intézmény Általános iskola A fenti kimutatás az intézmény gazdaságvezetése által összeállított részletes lebontás alapján készült. 59

61 X. A SZÜLŐK, A TANULÓK, AZ ISKOLA ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Elvárásaink a szülők felé: A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat várjuk el: együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan szponzori, szervező segítségnyújtást Nevelési alapelvek az IPR működtetésében o o o o szeretet: elfogadás a kudarcok és hibák ellenére (a viselkedést, és ne a személyt bíráljuk, értékeljük) kommunikáció: inkább hallgassuk meg a gyereket, figyeljünk rá, mi kevesebbet beszéljünk bizalom: üzenet megbízhat bennünk, mi is bízhatunk benne elfogadás: Különleges vagy! Fontos vagy! 60

62 o fegyelmezés: Tanítsuk meg önfegyelemre, szabjunk értelmes és állandó (szerződés) határokat Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során) A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. o A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. o Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. o Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. o Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: 1. A szülőkkel való együttműködés formái Módszer Kik csinálják Mikor Felelős Tevékenység A belépő 1. Nyílt napok Igazgató, Iskolai Igazgató évfolyamok Összevont szülői Igazgató helyettes beiratkozás előtt helyettesek szüleinek értekezletek leendő 1.osztályos az óvodában tájékoztatása Írásbeli nevelők tájékoztató A leendő 1. és 5. Nyílt napok Igazgató, igazgató Minden év május Igazgató évfolyam Összevont szülői helyettes vége helyettesek szüleinek értekezletek leendő tájékoztatása, Írásbeli osztályfőnökök osztályfőnökök tájékoztató bemutatása 61

63 Az éves munka tervezése, a munkaterv véleményezése Az Szülői Tanács ülése igazgató szülői tanács elnöke Tanévnyitó Ünnepség Külön erre a feladatra vállalkozó vagy felkért pedagógusok A tanév Összevont szülői Igazgató rendjének, értekezletek Igazgató helyettesek feladatainak csatlakozó ismertetése osztályszülői Pedagógusok értekezletek bemutatása Pályaválasztási Szóbeli és Igazgató és igazgató szülői értekezlet írásbeli helyettes tájékoztatás a 7. Intézményegységvezető és 8. évfolyam részére A tanév Osztályszintű Osztályfőnökök indításának szülői Napközis nevelők osztályszintű értekezletek tapasztalatai Tájékoztató a Írásbeli Osztálytanítók, félévi tájékoztató a Napközis nevelők eredmények követelményeket Szaktanárok, várható nem teljesítő Osztályfőnökök alakulásától tanulók szülei részére szülői fogadóóra Rendkívüli Szóbeli Osztálytanítók, osztály szülői megbeszélés osztályfőnökök értekezletek Minden év augusztus vége Minden év első tanítási napját megelőző nap Minden év szeptembere Minden év október vége, november Minden év november eleje Minden év december eleje Szükség szerint nevelői vagy szülői kezdeményezésre Igazgató Igazgató Igazgató helyettesek Igazgató, igazgató helyettesek Igazgató helyettes Igazgató helyettesek Igazgató helyettesek Igazgató helyettesek 62

64 Tájékoztató a Szülői Tanács Tankönyvterjesztéssel Minden év január Igazgató tankönyvrendelés ülése foglalkozó közepe Igazgató aktuális pedagógusok helyettesek feladatairól A félév osztályszintű Osztálytanítók, Minden év Igazgató munkájának szülői osztályfőnökök, február hónap helyettesek értékelése értekezletek napközis nevelők Tájékoztató a Egyéni fogadó Osztálytanítók Minden év április Igazgató diákok várható órák Osztályfőnökök, közepe helyettesek eredményeiről szaktanárok, napközis nevelők Tájékoztató az Kérdőíves Igazgató helyettesek Minden év május Igazgató orientációs igényfelmérés 20-ig helyettesek oktatás, a nem kötelező tanítási órák, iskolaotthonos és napközis foglalkozások választásának igényléséről A tanév Tanévzáró Külön erre a feladatra Minden év utolsó Igazgató értékelése vállalkozó vagy tanítási napját Igazgató felkért pedagógusok követően helyettesek 63

65 2. A szülők, tanulók pedagógusok együttműködésének formái Tevékenység Módszer Kik csinálják Mikor Felelős Farsangi Műsoros, Külön erre a Minden év Diákönkormányzatot karnevál jelmezes feladatra február segítő pedagógusok rendezvény vállalkozó vagy hónap felkért pedagógusok Anyák napja Osztály szintű Osztálytanítók, Minden év Osztálytanítók, ünnepség osztályfőnökök májusában osztályfőnökök Ballagás Ünnepség 7-8. évfolyam osztályfőnökei A tanév rendjében kijelöltek szerint Igazgató helyettes Fogadás a Ünnepség, Külön erre a Minden év Igazgató versenyeken, állófogadás feladatra júniusa vetélkedőkön vállalkozó vagy kiemelkedő felkért teljesítményt pedagógusok elért tanulók, szüleik és tanáraik részére 64

66 3. A tanulók, pedagógusok együttműködésének formái Tevékenység Módszer Kik csinálják Mikor Felelős Az éves Iskolagyűlés Igazgató, igazgató Minden év Igazgató munka helyettesek és a szeptembere helyettesek tervezése diákönkormányzatot segítő tanár A tanév Rendhagyó Osztálytanítók, Első tanítási Igazgató rendjének, osztályfőnöki óra Osztályfőnökök nap 1.2. óra feladatainak Balesetvédelem, ismertetése tűzvédelem, házirend A félév Osztályfőnöki óra Osztálytanítók A félévi Igazgató értékelése Osztályfőnök konferenciát helyettesek megelőző osztályfőnöki óra A tanév Osztályfőnöki óra Osztálytanítók, Az év végi Igazgató értékelése Osztályfőnök konferenciát helyettesek megelőző osztályfőnöki óra Programok Tanévnyitó Osztályfőnökök Az éves Iskolavezetés ünnepség DIÖK segítő munkatervben Nemzeti tanárok rögzítettek ünnepek, Külön a feladatra szerint megemlékezések felkért Vásárhelyi Nap pedagógusok 65

67 Fenyőünnep Farsangi karnevál Disco Tanulmányi kirándulások Ballagás Fogadás Tanévzáró ünnepség Táborok Színházlátogatások 4. A pedagógusok együttműködése Az együttműködés formái: Szakmai munkaközösségek Minőségi körök Nevelőtestületi értekezletek Az egy osztályban tanító nevelők megbeszélései Az egy évfolyamon tanító nevelők megbeszélései Pedagógus érdekvédelmi szervezetek megbeszélései Baráti összejövetelek Személyes beszélgetések Szabadidős rendezvények 5. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. Ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Szervezése a szülők igénye 66

68 alapján az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően előzetes egyeztetést követően történik. Írásbeli tájékoztató Feladata, a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről ill. a különféle iskolai vagy osztályszintű eseményekről, rendezvényekről, programokról. Iskolai honlap A kommunikáció korszerű lehetőségeinek kiterjesztése a szülők, tanulók, pedagógusok felé. Városi média Rendszeres tájékoztatás az iskolában folyó eseményekről a helyi újságban, televízióban. 67

69 Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat HELYI TANTERV 4090 Polgár, Zólyom út 14 68

70 1. Tantervek alkalmazása az intézményben Iskolánk óraterve tartalmazza: az egyes évfolyamok óratervét kötelező óraszámokat a helyi tantervbe beépített, a pedagógiai program megvalósítását szolgáló többlet óraszámokat, (törvény szerinti választható órakeret) az évfolyamok összes óraszámát a tantárgyi bontásokat a félévben váltó órák eloszlását Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás. Jelmagyarázat: MKT: a kerettanterv alapján 2003 szeptemberétől csökkentett óraszám alapján ÚKT: a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott kerettanterv alapján elkészített szeptemberétől érvényes helyi tanterv. Tanévek megnevezése évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz 2007/2008 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT MKT MKT MKT 2008/2009 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT MKT MKT 2009/2010 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT MKT 2010/2011 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT 69

71 2. Óraszámok alakulása a kerettantervekkel összefüggésben között ( évfolyamonként egy osztályra vetítve) Osztály megnevezése 2007/2008-as tanévben 2008/2009-es tanévben 2009/2010-es tanévben 2010/2011-es tanévben 1. osztály osztály osztály osztály 22,5 22,5 22,5 22,5 Alsó összesen 82,5 óra 82,5 óra 82,5 óra 82,5 óra 5. osztály 22,5 22,5 22,5 22,5 6. osztály 22,5 22,5 22,5 22,5 7. osztály osztály Felső összesen 95 óra 95 óra 95 óra 95 óra Mind összesen 177,5 177,5 177,5 177,5 3. A választható tanórai foglalkozások óraszámának alakulása között ( évfolyamonként egy osztályra vetítve) 3.1.Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. 52. (6) bekezdése alapján Osztály megnevezése 2007/2008-as tanévben 15 % 2008/2009-es tanévben 15 % 2009/2010-es tanévben 15 % 2010/2011-es tanévben 15 % 1. osztály osztály osztály osztály 3,375 3,375 3,375 3, osztály 3,375 3,375 3,375 3, osztály 3,375 3,375 3,375 3, osztály 3,75 3,75 3,75 3,75 8. osztály 3,75 3,75 3,75 3,75 70

72 3.2. Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. 52. (7) bekezdése alapján Osztály megnevezése 2007/2008-as tanévben 10 % 2008/2009-es tanévben 10% 2009/2010-es tanévben 10% 2010/2011-es tanévben 10% 1. osztály osztály osztály osztály 2,25 2,25 2,25 2,25 Alsó összesen 8,25 8,25 8,25 8, /2008-as tanévben 25% 2008/2009-es tanévben 25% 2009/2010-es tanévben 25% 2010/2011-es tanévben 25% 5. osztály 5,625 5,625 5,625 5, osztály 5,625 5,625 5,625 5,625 30% 30% 30% 30% 7. osztály 7,5 7,5 7,5 7,5 8. osztály 7,5 7,5 7,5 7,5 Felső összesen 26,25 26,25 26,25 26,25 Mind összesen 34,5 34,5 34,5 34, Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. 52. (11) bekezdés c) pontja értelmében ( évfolyamonként egy osztályra vetítve) Osztály megnevezése 2007/2008-as tanévben 9% 2008/2009-es tanévben 10% 2009/2010-es tanévben 11% 2010/2011-es tanévben 12% 1. osztály 1,8 2 2,2 2,4 2. osztály 1,8 2 2,2 2,4 3. osztály 1,8 2 2,2 2,4 4. osztály 2,025 2,25 2,475 2,7 5. osztály 2,025 2,25 2,475 2,7 6. osztály 2,025 2,25 2,475 2,7 7. osztály 2,25 2,5 2, osztály 2,25 2,5 2,

73 3.4. Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. I.sz. mell.3. rész II.7.a alapján Osztály megnevezése 2007/2008-as tanévben 5% 2008/2009-es tanévben 5% 2009/2010-es tanévben 5% 2010/2011-es tanévben 5% 1. osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály A törvény által biztosított kötelező és választható heti órakeret (évfolyamonként egy osztályra) osztály Óratervi óra 52. (3) Választható óra 52. (7) % % % Egyéni foglalkozás 52. (11) c) 9% 2007/2008-as tanév Habilitáció rehabilitáció 52. (6) 15% Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a 5% Napközi otthonra, iskolaotthonra Összes felhasználható óra , ,5 50, , ,5 50, , ,5 50, ,5 2,25 2,025 3, ,5 53, ,5 5,625 2,025 3, , ,5 5,625 2,025 3, , ,5 2,25 3, , ,5 2,25 3, ,5 72

74 2008/2009-es tanév osztály Óratervi óra 52. (3) Választható óra 52. (7) % % % Egyéni foglalkozás 52. (11) c) Habilitáció rehabilitáció 52. (6) Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a Összes felhasználható óra 10% 15% 5% ,5 50, ,5 50, ,5 50, ,5 2,25 2,25 3, ,5 53, ,5 5,625 2,25 3, , ,5 5,625 2,25 3, , ,5 2,5 3, , ,5 2,5 3, , /2010-es tanév osztály Óratervi óra 52. (3) Napközi otthonra, iskolaotthonra Választható óra 52. (7) % % % Egyéni foglalkozás 52. (11) c) Habilitáció rehabilitáció 52. (6) Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a Napközi otthonra, iskolaotthonra Összes felhasználható óra 11% 15% 5% , ,5 50, , ,5 50, , ,5 50, ,5 2,25 2,475 3, ,5 54, ,5 5,625 2,475 3, , ,5 5,625 2,475 3, , ,5 2,75 3, ,5 2,75 3,

75 20010/2011-es tanév osztály Óratervi óra 52. (3) Választható óra 52. (7) % % % Egyéni foglalkozás 52. (11) c) Habilitáció rehabilitáció 52. (6) Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a Napközi otthonra, iskolaotthonra Összes felhasználható óra 12% 15% 5% , ,5 50, , ,5 50, , ,5 50, ,5 2,25 2,7 3, ,5 54, ,5 5,625 2,7 3, , ,5 5,625 2,7 3, , ,5 3 3, , ,5 3 3, ,25 4. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozás Csoport megnevezése 2007/2008-as tanévben 2008/2009-es tanévben 2009/2010-es tanévben 2010/2011-es tanévben 1. osztály 22,5 22,5 22,5 22,5 2. osztály 22,5 22,5 22,5 22,5 3. osztály 22,5 22,5 22,5 22,5 4. osztály 22,5 22,5 22,5 22,5 74

76 5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választott tanórai foglalkozások és azok óraszámai 1-4. évfolyam 2007/2008-es tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika +1-0,5+0,5 0,5+0,5 Angol Környezetismeret 1 1 1,5 2 Ének-zene Rajz és vizuális 1,5 1,5 1 1 kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető 0,5 0,5 - - Kötelező óraszám ,5 A választható ,5 +0,5 órakeret terhére adott óraszám Összesen: ,

77 1-4. évfolyam 2008/2009-es tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika ,5+0,5 0,5+0,5 Angol Környezetismeret 1 1 1,5 2 Ének-zene Rajz és vizuális 1,5 1,5 1 1 kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető 0,5 0,5 - - Kötelező óraszám ,5 A választható ,5 +0,5 órakeret terhére adott óraszám Összesen: ,

78 1-4. évfolyam 2009/2010-es tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika ,5+0,5 0,5+0,5 Angol Környezetismeret 1 1 1,5 2 Ének-zene Rajz és vizuális 1,5 1,5 1 1 kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető 0,5 0,5 - - Kötelező óraszám ,5 A választható ,5 +0,5 órakeret terhére adott óraszám Összesen: ,

79 1-4. évfolyam 2010/2011-es tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika ,5+1 0,5+1 Angol Környezetismeret 1 1 1,5 2 Ének-zene Rajz és vizuális 1,5 1,5 1 1 kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető 0,5 0,5 - - Kötelező óraszám ,5 A választható órakeret terhére adott óraszám Összesen: ,5 A 2007/2008-as tanévben a testnevelés órák keretében úszás oktatás folyik 3-4. évfolyamon hetenként 2 óra/osztály. A 2008-as tanévtől az úszás oktatása a 3. évfolyamon történik hetenként 2 óra/osztály. A 2009/2010-es tanévtől a szabadon választott órakeret terhére a tömegsport keretében vehetnek részt tanulóink az úszásoktatáson. A szabadon tervezhető, válaszható óra tanévenként a szülők igénye, ill. a jelentkezések függvényében felhasználható: - Idegen nyelvi, informatikai és testnevelés orientációs oktatásra - csoportközi differenciálásra - sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására - szakkörökre - művészeti körökre - tömegsport foglalkozásokra 78

80 5-8. évfolyam 2007/2008-as tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol Matematika Informatika Természetismeret 1, Fizika - - 1,5 1,5 Biológia - - 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Földünk és környezetünk - - 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 1, Technika és életvitel 1 1 0,5 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2 Osztályfőnöki ,5+0,5 Tantervi modulok Tánc és dráma 0,5 0,5 - - Hon- és 0,5 0,5 - - népismeret Informatika - 0,5+0,5 - - Ember- és - - 0,5 - társadalomismeret, etika Mozgókép és ,5 médiaismeret Egészségtan - 0,5 - - Kötelező óraszám 22,5 22, A választható +2 +1, ,5 órakeret terhére adott óraszám Összesen: 24, ,5 79

81 5-8. évfolyam 2008/2009-es tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Angol/német Matematika Informatika 0,5+0,5-1 1 Természetismeret Fizika - - 1,5 1,5 Biológia és egészségtan - - 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Földünk és környezetünk - - 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 1, Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel 1 1 0,5 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2 (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki ,5+0,5 Egészségtan Tantervi modulok Tánc és dráma - 0,5 - - Hon- és - 0,5 - - népismeret Informatika - 0,5+0,5 - - Ember- és - - 0,5 - társadalomismeret, etika Mozgókép és ,5 médiaismeret Egészségtan - 0,5 - - Kötelező óraszám 22,5 22, A választható +2,5 +2, ,5 órakeret terhére adott óraszám Összesen: ,5 80

82 5-8. évfolyam 2009/2010-es tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és 4 4 3,5 4 irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Angol/német Matematika Informatika 0,5+0, Természetismeret 2 1,5 - - Fizika - - 1,5 1,5 Biológia és egészségtan - - 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Földünk és környezetünk - 1 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2 (tánc) Ember és - - 0,5 - társadalomismeret, etika Osztályfőnöki 1 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 Egészségtan - 0,5 - - Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép és ,5 médiaismeret Egészségtan Kötelező óraszám 22,5 22, Választható órakeret +2,5 +3,5 +2,5 +1,5 terhére adott óraszám Összesen: ,5 26,5 81

83 5-8. évfolyam 2010/2011-es tanév Heti óraszám évfolyamonként Tantárgy Magyar nyelv és 4 4 3,5 4 irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Angol/német Matematika Informatika 0,5+0, Természetismeret 2 1,5 - - Fizika - - 1,5 1,5 Biológia és egészségtan - - 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 Földünk és környezetünk - 1 1,5 1,5 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2 (tánc) Ember és - - 0,5 - társadalomismeret, etika Osztályfőnöki 1 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5+0,5 Egészségtan - 0,5 - - Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép és ,5 médiaismeret Egészségtan Kötelező óraszám 22,5 22, Választható órakeret +2,5 +3,5 +2,5 +3,5 terhére adott óraszám Összesen: ,5 28,5 82

84 A szabadon tervezhető, válaszható óra tanévenként a szülők igénye, ill. a jelentkezések függvényében felhasználható: - Idegen nyelvi, informatikai és testnevelés orientációs oktatásra - csoportközi differenciálásra - sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására - szakkörökre - művészeti körökre - tömegsport foglalkozásokra Az iskolai testedzés lehetőségei a kötelező óraszámon felül: Heti órakeret Játékos sportfoglalkozás 2 2 Tömegsport Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése oktatása A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény 69. (2) bekezdése és a 70.. (9) (10) bekezdése, a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 23. (5) és (6) bekezdése, valamint a 24. (2) bekezdése alapján, a szakértői vélemény figyelembe vételével történik. 83

85 7. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének törvényi háttere (1993. évi LXXIX számú Közoktatási törvény, és annak módosításai) A törvény 8. (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik. A nevelő-oktató munka törvényi keretei ebben a négy szakaszban a következőképpen alakulnak: évfolyam szakasz oktatás szervezés módja szükséges képesítés 1-2. osztály bevezető nem szakrendszerű tanítói oklevél 3-4. osztály kezdő nem szakrendszerű tanítói oklevél 5-6. osztály alapozó nem szakrendszerű (min. 5 óra/hét) es tanévtől 6. évfolyamon (min. 5 óra/hét) tanító (szakkollégiummal vagy műveltségi területtel, tanító szakkollégium nélkül, ha 120 órás képzést elvégezte) tanár, szaktárgyában, ha a 120 órás képzést elvégezte 7-8. osztály fejlesztő szakrendszerű tanár, szakképesítéssel 84

86 Az előbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam szakasz nevelő-oktató munka legfőbb feladata 1-2. osztály bevezető óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését 3-4. osztály kezdő tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése 5-6. osztály alapozó az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése a szakrendszerű oktatás előkészítése 7-8. osztály fejlesztő szakrendszerű oktatás Iskolánkban a 6. osztályos nem szakrendszerű oktatásba leginkább bekapcsolható műveltségi területek: Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Vizuális kultúra, rajz Ének-zene Testnevelés A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulók értékelése: Tanév végén - a 6. évfolyamon - szöveges értékeléssel: részt vett. Az értékelést be kell vezetni az osztálynaplóba, bizonyítványba, törzslapra. 85

87 Időkeret felhasználása: Tanévek Óraszám (minimum) Tantárgyi eloszlás tervezet Heti 5,5 óra 2 óra matematika 2 óra magyar 1 óra rajz 1 óra informatika től Heti 5,5 óra 2 óra matematika 2 óra magyar 1 óra rajz 1 óra informatika A fejlesztendő területek közül a következők fejlettségét vizsgáljuk év végén: kommunikációs készség olvasási készség, szövegértési készség íráskészség és tempó elemi számolási készség problémamegoldó készség rendszerező készség elemi kombinatív készség szociális készség Kiemelt fejlesztés területek: (kulcskompetenciák) Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák 86

88 Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák Ezen kompetenciák tantárgyankénti fejlesztésének lebontását a helyi tanterv tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése: Mivel az iskolai összes törvényi óraszám növelésére nincs lehetőség, ezért a hatodik évfolyamon elsősorban csoportközi differenciálással, és osztályon belüli differenciált munkaszervezéssel lehet a nem szakrendszerű oktatás keretében az egyéni fejlesztést megoldani. Iskolánkban, a 6. osztályban, a nem szakrendszerű oktatást csoportközi differenciálással és osztálykeretben, belső differenciálással, a megfelelő képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani. A évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt módosítja abban, hogy az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás, maximum a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 50 %-ban, csak az iskola döntése alapján folyhat. Nevelőtestületünk döntése alapján es tanévtől felmenő rendszerben megszünteti az alapozó szakaszban a nem szakrendszerű oktatást es tanévben az 5. évfolyamon már nem kerül bevezetésre ez az oktatási forma, a 6. évfolyamon viszont még továbbra is meg kell szerveznünk a nem szakrendszerű oktatást as tanév szeptemberétől az 5. és a 6. évfolyamon is megszüntetésre kerül a nem szakrendszerű oktatás. Személyi feltételek biztosítása: A nem szakrendszerű oktatásban való közreműködésre jogosító szakképzettségek, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 17.. Átmeneti szabályok közoktatási törvény 128. (20) bekezdés. 87

89 Végzettségek áttekintése: Első lépésben a matematika és magyar szakos kollégák végeztek. A 2007/2008-as tanévben ( 5 fő ) 120 órás továbbképzésen vett részt a nem szakrendszerű oktatásra való felkészítés témakörben. Második lépésben a többi továbbképzés lehetőségét. tanár és osztálytanító részére biztosítjuk a Távlati terv: a tantestület minden tagja képzett legyen arra, hogy szükség szerint részt vehessen a nem szakrendszerű oktatásban. 88

90 8. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyveket, tanulmányi segédleteket a pedagógusok módszertani szabadságuk jegyében önállóan választhatják meg. Törekedni kell arra, hogy munkaközösségi szinten az azonos típusú osztályba tanulók részére azonos eszközrendszert rendeljenek a kollégák. Iskolai szinten biztosítani kell az egymásra épülő tankönyvcsaládok rendelését. Iskolánkban a nevelő - oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és a napközis csoportok ingyenesen használhatják. 89

91 9. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 9.1. Felvétel az iskolába Az iskola a településen állandó lakhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező ill. más településről felvételét ide kérő tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az állandó lakhelyét igazoló dokumentumot; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második - nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; (június és augusztus közötti időszak); - az előző iskola által kiadott távozási lapot; - tájékoztató füzetét (ha tanév közben kéri felvételét) 9.2. Belépés felsőbb évfolyamokra A településre költöző vagy ide áthelyezésüket kérő tanulók felvételéről és osztályba sorolásáról az igazgató helyettes javaslatára az igazgató dönt. Alapjai a tanulók által tanult programok, az idegen nyelv és a pedagógiai program csoportba sorolásának elvei. 90

92 Amennyiben a szülő abba a csoportba kéri gyermeke felvételét, ahol az iskola helyi tanterve olyan tanórai tevékenységet is felölel, amellyel addig nem foglalkozott a tanuló, tanévközi különbözeti vizsgát kell tennie Továbbhaladás (magasabb évfolyamra lépés ) feltétele Az iskola magasabb évfolyamára lépés évenként történik. Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki 2-8 évfolyamon minden tantárgyból teljesíti a helyi tantervek minimális követelményeit legalább elégséges osztályzatot kapott. Az 1. évfolyamon a továbbhaladás automatikus, az évfolyamot csak a szülő kérése alapján ismételheti meg a tanuló. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A második évfolyam év végétől az évfolyamismétlés eldöntése a pedagógus illetve a nevelőtestület kizárólagos döntése, melyhez nem szükséges a szülő beleegyező nyilatkozata. Ha a 2-8. évfolyamon a tanuló tanév végén nem teljesítette a követelményeket javító vizsga letételével folytathatja a tanulmányait. Osztályozó vizsga eredményes letétele után léphet magasabb évfolyamra az a 2-8. évfolyamos tanuló, akit igazolt vagy igazolatlan hiányzásai miatt tanév végén nem tudott a nevelőtestület osztályozni. A tanköteles korú magántanulók is osztályozó vizsgát kötelesek tenni. Általános iskolában idegen nyelv esetén mentesül a nyelv tanulása alól az a tanuló, aki legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezik. A felszabadult tanítási óra esetében - egyéni képességfejlesztésre fordítható az intézmény könyvtárában Iskolán belül átlépés más osztályba, csoportba A tanulók osztály és csoportváltoztatásáról a szülők írásos kérései alapján az igazgató helyettes irányításával az évfolyamon tanító pedagógusok döntenek. 91

93 10. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei Követelmények: Reális Az ellenőrzés során feltárt tényekre épül, kellően indokolt. Változatos Az értékelés különböző formáinak alkalmazására törekszik. Nevelő hatású A végzett tevékenység jobbítására, az elért eredmények továbbfejlesztésére, önértékelésére, mások munkájának megbecsülésére ösztönöz, feladat-meghatározó. Demokratikus Nyílt, nyitott, módot ad a tanulók véleményének megfogalmazására. Tervszerű A tanulók életkori sajátosságait és a tantárgy jellegét figyelembe véve történik a mennyiségi és a formai tervezése. Célok: A tanulók személyiségének fejlesztése, önértékelési képességük kialakítása. Mintaadás önmaguk és mások értékeinek számbavételéhez. Reális értékítéletük megalapozása. A véleménynyilvánítás, érvelés, indoklás készségének fejlesztése. A tanulás, a tudás, a fegyelmezettség értékekként való elfogadása. Az egyéni tanulói teljesítmények mögött rejlő munka elismerése. Pontosságra, igényességre, rendszerességre való nevelés. Megfelelő információ nyújtása a pedagógiai folyamat résztvevőinek ( tanuló, pedagógus ) a célok realizálódásáról. 92

94 10.2. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Tanulmányi munka Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írhatnak. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: - az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból évente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 93

95 - Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiváló jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul - A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók munkáját osztályzattal minősítjük. - A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. - Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelőlapok segítségével értékeljük. -A második évfolyamon az év végi, valamint a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév illetve tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. - Az idegen nyelv tanulásának első évében megszűnik az elégtelen osztályozás miatti automatikus továbbhaladás lehetősége. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját az SzMSz-ben szabályozottak szerint érdemjeggyel kell értékelni tantárgyanként. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök 3 alkalommal ellenőrzi az év során, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: 94

96 TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0-30 % Elégtelen (1) % Elégséges (2) % Közepes (3) % Jó (4) % Jeles (5) A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve harmadik- nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban minden tantárgyból az elért eredményeket osztályzattal minősítjük: Magatartás Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését - segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - mindig legyen személyre szabott A tanulók magatartásának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe: - megfelelés az iskolai követelményeknek - a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonya - megfelelés az általános viselkedési formáknak A tanulók magatartását az 1.évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztályban tanulókkal közösen minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, a tanulóközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 95

97 Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti a házirendet betartja, és ezzel társainak jó példát mutat a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő, jóindulatú az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben hiányzásait rendben igazolja b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő vele, ezek kismértékűek feladatait a tőle elvárható módon teljesíti részt vesz a közösségi életben, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti legfeljebb szóbeli figyelmeztetése van hiányzásait rendben igazolja c) Változó (3) az a tanuló, aki: a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti a felnőttekkel szemben időnként tiszteletlen, udvariatlan, társaival időnként durva, goromba, nem segítőkész a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik 96

98 felelősségérzete, rendszeretete ingadozó igazolatlanul mulasztott van írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetője d) Rossz (2) az a tanuló, aki: fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, tiszteletlen, gyakran neveletlenül viselkedik, társaival durván beszél, verekszik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja több alkalommal igazolatlanul mulaszt több írásbeli figyelmeztetése van (A felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.) SZORGALOM A tanulók szorgalmának értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését - segítse az tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre is - mindig legyen személyre szabott A tanulók szorgalmának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe - motiváltság - a tudás megszerzésének igénye - egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény - a tanulási folyamatban való részvétel - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya - tanórai tevékenység - plusz tevékenységek 97

99 A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőben, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanulókkal közösen minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek tanulóközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőben és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődő tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, érdeklődése sokirányú, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el munkavégzése pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra rendszeresen elhozza b) Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül rendszeresen, megbízhatóan dolgozik 98

100 a tanórákon ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi munkáját, önmagát érdeklődése megmarad a kötelező iskolai tananyag keretein belül, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek, rendszeresen elhozza azokat a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell c) Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a hanyag és a jó munkák váltogatják egymást, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik taneszközei elhanyagoltak érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, nem ellenőrzi önmagát, szétszórtság jellemzi nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el, gyakran elmulasztja kötelességeit felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, érdektelenség, közömbösség jellemzi félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen a követelményeknek nem is próbál megfelelni (A felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.) 99

101 11. MODULÁRIS OKTATÁS, AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, S EZEK BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE Tantárgyakba beépített modulok - a NAT-ban megjelenő modul tartalmak - feldolgozása adott tantárgy tananyagába építve történik. az Hon és népismeret 5-6. osztály történelem Egészségtan biológia és osztályfőnöki Dráma 1-8. osztály magyar Tánc 5-8. osztály testnevelés Ember és társadalomismeret 7-8. osztály osztályfőnöki Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik. Önálló modulként megjelenő tantárgy: Mozgóképkultúra és médiaismeret 8.osztály Értékelése alsó tagozaton 4. osztály félévig szövegesen történik. Az önállóan megjelenő modul tantárgyakat nem osztályozzuk, a tanulók kiválóan megfelelt,jól megfelelt vagy megfelelt minősítést kaphatnak a bizonyítványban. 12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK (külön anyagként mellékelve) 100

102 13. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái: Témazáró dolgozat: Egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkéréséi forma. A témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak. Egyéb dolgozat- írásbeli felelet-: Egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető. Felmérő dolgozat: A készségtárgyak kivételével a tanév elején az ismétlést követően, év végén az összefoglalást követően íratja meg a szaktanár. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai: Témazáró és felmérő dolgozat íratását a szaktanár egy héttel a dolgozat írás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja. A szaktanár nem írat újabb dolgozatot a tantárgyból, amíg az előzőt kijavítva ki nem adta a tanulóknak. Az írásbeli beszámolóra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0-30 % Elégtelen (1) % Elégséges (2) % Közepes (3) % Jó (4) % Jeles (5) 101

103 Ha a szaktanár a meghatározott pontszámok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb 5%-kal a tanuló javára módosíthatja. A szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor egyszeres súllyal veheti figyelembe. 102

104 14. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Elvek: Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásáról az iskola pedagógusai szakmai szabadságuk alapján önállóan, felelősségteljesen, a gyermek egyéni fejlettségét és fejlődését alapul véve dönthetnek. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások elkészítését szolgálják. Az írásbeli házi feladatok elkészítése kötelező a tanulók számára. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét értékelheti és érdemjeggyel minősítheti. Korlátok: A hét végékre (pénteki tanórán hétfői tanórára) az őszi, téli és tavaszi szünetekre többlet házi feladatot nem adunk. Határidő házi feladatok (pl. gyűjtő, kutató munka stb.) minden tárgyból adhatók. Egyik napról, a másikra egy tantárgyból egy oldalnál több írásbeli házi feladat nem ajánlott. 103

105 Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Egészségnevelési program 4090 Polgár, Zólyom út

106 1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jóllétig terjed. 2. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága. Az értékek ismerete. Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe. A betegsége kialakulása és gyógyulási folyamata. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. 105

107 A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete. A tanulás és a tanulás technikái. Az idővel való gazdálkodás szerepe. A rizikóvállalás és határai. A szenvedélybetegségek elkerülése. A tanulási környezet alakítása. A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az iskola feladata Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az iskola a 6-16 éves korosztály egyik legjelentősebb szocializációs színtere, a gyerekek napjaik legnagyobb részét a személyiségfejlődésükre, ami döntően meghatározza a későbbi életvitelüket, szokásaikat. Ezért itt nyílik mód az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására is. Az egészség olyan eszköz, melyre egész életünk során szükségünk van, megóvását, fenntartását, fejlesztését tehát már gyerekkorban alapvető igénnyé kell alakítani, hogy felnőttként saját családjukban is képesek legyenek megőrizni azt. Az egészségnevelés az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás, készségek bővítésére irányul, tudatosan megtervezett tanulási lehetőségeket nyújt. Az iskolai egészségnevelés sajátosságaiból eredően a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, melynek keretében fontos feladata az iskoláknak: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. 106

108 Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket - különösen a serdülőket - a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésére nevelje. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van Iskolai egészségnevelés témakörei Intézményünkben a 6-16 éves korig neveljük, oktatjuk a tanulókat, ezért a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve határoztuk meg az egészségnevelés témaköreit az alábbi módon: 6-10 éves korosztályban: fontosnak tekintjük Az iskolai életbe való integrálódás segítését Helyes napirend kialakítását tanulás, aktív pihenés, alvás rendje Az idővel való gazdálkodás megtanítását, hatékony tanulás segítését, hisz ők még kezdetben tapasztalatlanok az iskolai követelmények terén. Elemi igénnyé fejleszteni a személyi-testi higiéniát, kézmosást, helyes WC-használatot Az egészséges táplálkozás alapvető ismereteinek átadását 107

109 Iskolai, otthoni, utcai környezet védelmére nevelést éves korosztályban: A felső tagozat megkezdésekor az új környezethez való alkalmazkodás segítése Tanulás technikájának elsajátítása Mindennapos testmozgás, egészséges testtartás egészségmegőrzésben vállalt szerepének hangsúlyozása Figyelemfelhívás a gyermekkori balesetekre és megelőzési lehetőségeikre A minőségi táplálkozás által nyújtott védelem szerepének erősítése a betegségek megelőzésében Serdülőkori biológiai és pszichés változásokra való felkészítés Barátság, szerelem, párkapcsolat témaköre éves korosztályban: Mozgás, sport előnyeinek hangsúlyozása, testi higiénia, tornafelszerelés szükségessége testnevelés órákon Testi-lelki önismeret, szerelem, szexualitás, felelősség, fogamzásgátlás aktuális kérdései Szexuálisan terjedő betegségek és AIDS prevenció Szenvedélybetegségek: drogtagadás, alkoholfogyasztás, nemdohányzás egészségnevelési vonatkozásai, kijelölt dohányzóhely használata, terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás káros hatásairól Rendszeres étkezés, reggeli fontossága a mindennapokban 3. Az egészségnevelés megvalósulásának szinterei 3.1. Tanórai foglakozások Szaktárgyi órák Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, amire a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet kell fordítani. Osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki órákba beépíthető témakörök feldolgozása (pl. ismeretátadás, interaktív gyakorlatok, esetelemzések) iskolaorvos, iskolavédőnő bevonásával. Egészségnevelés tantárgyi óra Tanmenetben meghatározott témakörök feldolgozása. 108

110 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások Játékok, játékos foglalkozások. Délutáni szabadidős foglakozások Sportprogramok, versenyek. Kirándulások Kerékpáros túrák, séták Tájékoztató fórumok Szülők számára, és tanulók számára szervezett tájékoztató. Szakmai tanácskozások, tréningek a pedagógusok felkészültségének fejlesztésére Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Pl. Vöröskeresztes mozgalom rendezvényeihez. 4. Módszerek Az egészségnevelési módszereket a lehetőségekhez mérjük: Felvilágosító előadások Demonstráció: képek, ábrák, fóliák A diákok aktív bevonása az órába, beszélgetés, vita, ötletbörze Szituációs játékok Tesztfeldolgozás Az egészségfejlesztés szemléletének elsajátítása az iskolában meghívott előadók segítségével. ( iskolaorvos, védőnő, ) Filmvetítés, és azok elemzése, megbeszélése Az iskolai környezet szépítése. Tisztasági verseny, plakátkészítés. Osztálykirándulások szervezése, rendszeres testmozgás, sportprogramok. Adott téma játékos feldolgozása, rajz, plakátkészítés stb. A módszerek változatossága a témához, szituációhoz igazítva, adott életkornak megfelelő szinten segíti a diákok érdeklődésének felkeltését, aktív közreműködésük előmozdítását, így segíti a munkát. 109

111 Az egészségnevelés hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartjuk a tanévek végén a közös értékelést, észrevételek, tapasztalatok, javaslatok megosztását egymással, esetleges módosítások elvégzését, melyek a következő tanévi munka előnyére válhatnak. 110

112 Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Környezeti nevelési program 4090 Polgár, Zólyom út 14. A fővárosi Trefort Ágoston Gyakorló Iskola környezeti nevelési programjából adaptálva 111

113 Törvényi háttér: Magyar Köztársaság alkotmánya 18. és 70. Környezetvédelmi törvény ( 1995.évi LIII. törv.) cikk évi LIII. Törvény a természetvédelemről Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) 243/2003. /XII.17 ) Kormányrendelet a NAT bevezetéséről, általános rendelkezések 2. (10) bekezd. A helyi tantervekről. Közoktatási törvény: évi LXXIX. törv ( 5 ) bekezd. Polgár Város Önkormányzat Képviselőtestületének évi rendelete a város környezetvédelméről 112

114 2. HELYZETELEMZÉS a Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat 2.1. Helyzetkép Az intézmény 3 épületben működik, ami befolyással van a környezeti nevelés tartalmára, lehetőségeire. Az két épület épített és természeti környezete változó, a folyamatos felújítások nem elégségesek. Az iskola udvarok állapota rossz, mert a felület kiépítetlen, egyenetlen, poros, kevés a zöld terület. Az épületeken belüli környezet gondozott, az egészségügyi előírásoknak megfelel, de bizonyos részek a modern kor elvárásaitól elmaradnak. Az iskola vezetősége a minőségbiztosítási munka részeként értékeli a környezetkultúra fejlesztését. Külső erőforrások (pályázatok) bevonásával próbál korszerűsíteni, illetve kapacitást növelni. Iskolánk részletes bemutatása, tanulásszervezési és tartalmi keretei eszköz - és felszerelésjegyzék a Pedagógiai Programban található. A tanulók egyre nagyobb rétegének rossz a szociális helyzete, tehát lehetőséget kell adnunk diákjaink érzelmi elsivárosodásának megóvására, a helyes környezetvédelmi magatartás megtapasztalására A környezeti nevelés szinterei az iskolában: A tantestület tagjai a tantervi tananyag keretein belül foglalkoznak környezeti neveléssel. Tanórákon rendeljük hozzá az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat, fogyasztóvédelmi tartalmakat tervezésük az egyéni tanterv ( tanmenet ) szerint valósul meg. Az óra jellege határozza meg, hogy milyen problémát hogyan dolgozunk fel, - célunk a tantárgyköziség megvalósítása. Tanulóink olyan tanulmányi versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így mélyíthetik el elméleti tudásukat. Az ökológiai nevelés részelemei megjelennek a tanórán kívüli foglalkozásokon: iskolaotthonos, napközis csoportközi foglalkozások, kirándulás, tábor, diákönkormányzati akciók (hulladékgyűjtés), egészségnevelési programok. 113

115 A környezeti neveléssel összefüggő intézmények, védett helyek (mint állatkert, múzeumok, nemzeti parkok, kapcsolódó kiállítások, stb.) látogatására tanulmányi sétákon, osztálykirándulásokon nyílik módjuk diákjainknak Erőforrások: Nem anyagi erőforrások: Elkötelezett vezetők támogatásával a pedagógusok személyes példájukkal hiteles terjesztői a környezettudatos magatartásnak. A munkaközösségek együttműködése révén, a tantárgyközi kapcsolatokban kialakul a rendszerszemlélet. Környezetvédelem szakos nevelő segíti a fejlesztő munkát. A diákok körében megnyilvánuló környezet és természetszeretet elismertetése által egyre többen érzik feladatuknak, hogy vigyázzanak a mesterséges és természeti környezetükre. Kialakul a partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Kiemelt szerepet kapnak a diákönkormányzatok a társak környezetvédő tevékenységébe való bevonásában. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az intézményünk közvetíteni kíván. A szülők tájékoztatása a célokról, aktív bevonásuk az osztály életébe, - a közvélemény formálásával, külső erőforrások felkutatásával, anyagi támogatással segíthetik a környezeti nevelés megvalósulását. Az intézmény nem pedagógus dolgozói takarékos anyagfelhasználással, környezetkímélő eszközhasználattal, helyes munkamorállal mutatnak példát a tanulók felé. Támogatják a tanári tevékenységet a nevelő munka hátterének biztosításával. Az iskolavédőnő előadások tartásával ( egészséges életmódról, környezeti ártalmakról, helytelen fogyasztási szokásokról, stb.) segíti a tanárok munkáját. 114

116 Anyagi erőforrások: saját erőforrás: költségvetés, meglévő technikai környezet és taneszközök, könyvtári segédanyagok, multimédia. külső erőforrás: - pályázatok elkészítése - kapcsolat más közoktatási intézményekkel - kapcsolat az önkormányzat környezetvédelmi referensével - kapcsolat Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel - előadások biztosítása - alkalmi kapcsolatok helyi szolgáltatókkal Városgondnokság, Vízmű, vállalkozók 3. ALAPELVEK, CÉLOK 3.1. Alapelvek: A környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy tanulmányaik alatt a diákok megértsék, később saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. A NÖVEKEDÉS KORLÁTAI: A Föld és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, amelyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. ALAPVETŐ EMBERI SZÜKSÉGLETEK: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. 115

117 AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG ELVE: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamtokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és / vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. KÜLCSÖNÖS FÜGGŐSÉG: A minden elem és életforma ( beleértve az embereket is ) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben Jövőkép hosszú távú célok: Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében alakítjuk nevelőmunkánk során: - a környezettudatos magatartás és életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos, magatartást és életvitelt - a környezet ( természetes és mesterséges ) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - a rendszer szemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Felkészülés a felnőtt életre, a helyes fogyasztói kultúra alakítása. - a környezettudatos szemlélet elterjesztését a településen a tanulók által 116

118 3.3. Rövidtávú célok, feladatok, siker kritériumok RÖVID TÁVÚ CÉLOK A környezeti nevelés A nevelő-oktató munka valamennyi területén megjelenik Tantárgyközi kapcsolatok erősítése - a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket Környezeti kultúra fejlesztése FELADATOK A helyi tantervben műveltségi területként és a tanmenetekben is megjelöljük a feladatokat, módszereket. (1.sz.melléklet) Pl. Takarékosság az energiával, vízzel -megfigyelés adatgyűjtés, számolás következtetések. Környezetbarát anyagok, technológiák megismerése Az iskola tisztaságának javítása. A külső és belső környezet kritériumának fejlesztése SIKER KRITÉRIUMOK Több környezeti tartalom az órákon Változatosabb nevelési módszerek Az iskola egészét átfogó környezeti nevelés Rendszerelmélet alakulása Költségmegtakarítás A tanulók aktív részvétele Motiváltság El tudják kerülni a veszélyes anyagok egészségkárosító hatásait Intézményi szintű egységes, esztétikus, a tanulók munkakultúrájára alapozott környezet létrejötte és fenntartása. A környezetért felelősséget érző cselekvőképes felnőtté válás. Szaktárgyi célok hétköznapi környezeti Környezettudatos problémák megjelenítése magatartás formálása tárgyi cselekvéses megismerés Cselekedve tanulás gyakorlatának felkészítés természet- kialakítása védelmi versenyekre A problémák globális elméleti,gyakorlati tudás növelése észlelését követő azonosulási minták interaktív módszerek kipróbálása érzékelése és azok következményeinek multimédiás módszerek belátása alkalmazása Hézagos ismeretek Külső előadó bevonása környezetvédelmi témában összekapcsolása, rendezése Hagyományok ápolása Vásárhelyi nap szervezése az egész iskolaközösség részére Környezetvédelmi akció (Pl. játszótér gondozás) Kézműves csoportközi fogl. Közösségformáló, csapatmunkát fejlesztő kapcsolatok kialakulása Egyéni kreatív ötletek megvalósítása. Kommunikáció együttműködés fejlődése 117

119 Hagyományok ápolása Drog prevenciós program folytatása Hulladékgyűjtő akciók szervezése (papír gyűjtés) DIÖK Kapcsolódás a városi hulladékgazdálkodási programhoz. Ember és természet egészséges együttműködésének tudatosulása egészségmegőrzés A papírhulladék szelektív kezelésének elsajátítása kevesebb papír kerül a szemetesbe A lakókörnyezet értékeinek, problémáinak megismerése: Fejlesztjük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást. Kommunikációs képesség fejlesztése Ismeretszerzés - következmények feltárása.: Kálv Kálváriadomb állapotának megismerése hagyományőrzés A település vízgazdálkodásának megismerése, az ivóvíz ellátás, a csatornázás és a szennyvíztisztítás technológiája. A vízminőség mérésének egyszerű eszközei A kommunális szilárd hulladékok kezelésének rendszere A levegőtisztaság védelem. Egészségügyi és egyéb káros hatások Zaj és rezgés. A hangok. A zajszennyezés keletkezése. A környezeti zaj forrásai. A zaj és rezgésvédelem egyes kérdései és az oktatás Az alföldi táj élővilágának megismerése, védelme A termőföld és a talaj védelme Zöld sarok kialakítása a könyvtárban szakkönyvek, folyóiratok, CD-k Video anyag beszerzése Iskolarádió zöld hírei Iskolaújság faliújság zöld hírei rovat megnyitása Aki ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá, óvja azt. A tanulók aktív önálló ismeretszerzése révén fejlődnek a célok eléréséhez szükséges készségek: A tanulók sikerélményben részesülnek, nő az aktív közreműködők száma. A versenyeken eredményesebb szereplés. Egyre többen használják a szakirodalmat, vállalnak fellépést, előadást. 118

120 Tudatos kritikus fogyasztói magatartás fejlesztése a tanulóknál áruismeret vásárlási fogyasztói döntésekkel kapcsolatos ismeretek nyújtása Reklámok üzenetének tudatos kezelése. A felmerülő fogyasztói problémák megértése, megoldása saját, majd közösségi szinten. Ökológiailag tudatos fogyasztóvá válnak tanulóink, akik elítélik az ön-és profit célú fogyasztást. Tájékozottá válnak a fogyasztói jogok terén. 4. TOVÁBBKÉPZÉS Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve minden évben más munkaközösségből - évente legalább két pedagógus részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár továbbképzési programokon. 5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, amelyek értékelése a feladatunk lehet. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a tanuló teljes személyiségét fejlesztjük. A környezeti nevelési program életbelépésekor az iskola dolgozói és tanulói körében kérdőíves attitűdvizsgálatot, majd a tapasztalatokból feladatok kerülnek meghatározásra. 119

121 1.SZ.MELLÉKLET AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom Általános iskola alsó tagozat ( 6-10 év). A tanulók ismerjék meg a közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat ( meséket, mondákat és verseket ) egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során fogyasztóvédelmi oktatás: reklám nyelv, felíratok. Általános iskola felső tagozat: A tanulók ismerjék meg a anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; törekedjenek az anyanyelv védelmére; sajátítsák el a média elemzésének technikáit; tudjanak disputát folytatni. A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelem témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük a egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével fogyasztóvédelmi oktatás; irányelvek, felíratok, a reklám képi nyelve és hatásai 120

122 Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Fogyasztóvédelmi oktatás: - EU fogyasztói jogok megismerése, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. 121

123 Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a való életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási képességeket fogyasztóvédelmi oktatás: banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások végeztetésével ismeret átadás Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék meg élő szervezetre káros fizikai hatások ( sugárzások, zaj, rezgés ) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrások felelősséggel szabad csak felhasználni, 122

124 ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak, fogyasztóvédelmi oktatás: Ismereteik birtokában, mérés, mértékegységek, mérőeszközök ( villany, gáz, víz mérőórák ) gyakorlati alkalmazása Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, ismerjék meg a világ globális problémáit, ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit, fogyasztóvédelmi oktatás: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások megismerése Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azon megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, ismerjék meg a környezet egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, sajátítsák el a testi lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód fogyasztóvédelmi oktatás: génmódosított élelmiszerek ( GMO),amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretek szerzése 123

125 Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait fogyasztóvédelmi oktatás: Élelmiszerbiztonság fogalmának elmélyítése, élelmiszeradalékok ( E számok ), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatának ismerete Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, ismerjék és tudják, hogy hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, 124

126 legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével ( árvíz, erdőtűz ),stb.) sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésünket, legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat ( pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás), tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását 125

127 A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel. A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. 126

128 Z Á R A D É K A Pedagógiai Program nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban. Kelt: Polgár, december 07. Dr. Faragóné Béres Edit sk. igazgató A Pedagógiai Programot az intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Polgár, december 20. Tricskó Józsefné sk. Alkalmazotti közösség képviselője Berkes Jánosné sk. Alkalmazotti közösség képviselője A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Polgár, december 20. Petrikné Sereg Ildikó sk. Nevelőtestület képviselője Hamar Józsefné sk. Nevelőtestület képviselője A Pedagógiai Programot az intézmény Szülői Tanácsa megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Polgár, december 07. Nagyné Márton Ildikó sk. Szülői Tanács képviselője 127

129 A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Kelt: Polgár, január 10. Vitányi Alexandra sk. Diákönkormányzat képviselője A Pedagógiai Programot a fenntartó megismerte, az abban foglaltakat jóváhagyta. Kelt: Polgár, január 27. Tóth József sk. polgármester 128