S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE április 24. napján 1. oldal

2 Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." Albert ) ( Szent-Györgyi 2. oldal

3 TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM (48. 1/a) 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink A nevelő-oktató munka értékei Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai Nevelő oktató munkánk legfontosabb pedagógiai feladatai A nevelő oktató munkánk eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok Beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatok A tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tevékenységek A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolatának formái A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervek oldal

4 HELYI TANTERV Választott kerettanterv Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítási módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséhez kapcsolódó elvek és módok Az egész napos iskola nevelési oktatási programja Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatás rendje Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló teljesítményének értékelési és minősítési formái...80 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala...61 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA oldal

5 NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Segesd-Tarany Általános Iskolában mindennapi nevelő és oktató munkánkat az alább felsorolt pedagógiai alapelvek figyelembe vételével szervezzük és valósítjuk meg. Olyan humánus, félelem és stressz nélküli iskolát kívánunk teremteni, működtetni, amelyre a bizalmon alapuló, biztonságot nyújtó, gyermek és tanulóbarát légkör jellemző. Olyan intézmény, amely a hagyományokból építkezik, és a jövőre figyel. Ezért: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe a tanulók eltérő képességeit az oktatás során figyelembe vesszük diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük minden gyermek számíthat a pedagógusok és tanulótársai jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között. A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók érzelmi életét formálja, szociális készségeit alakítja, alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Nevelő és oktató munkánkat az alábbi alapelvek figyelembe vételével alakítjuk: Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség Önfejlődés, önfejlesztés, önnevelés 5. oldal

6 Felelős döntéshozatal képessége Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés Felelős állampolgárrá válás Nevelés, nevelhetőség Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság, a természeti szabadidős kultúra, környezetalakítás A testkultúra ápolása, sport, mindennapos testnevelés, higiéniai feladatok megoldása Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás elve Egyenlő bánásmód elve Alkalmazható tudás közvetítésének elve Társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése Együttműködés és önállósság Tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakításának elve Interkulturális nevelés elve Integráció elve Iskolánk - elsősorban a szülőkkel és a civil szervezetekkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken. Az újszerű tanulásszervezési eljárások megvalósítása céljából együttműködünk külső szervezetekkel (pl. színház, erdei iskola, strand, stb). 1.2 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI: o Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság o Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet o Felelősségvállalás másokért, önkéntesség o Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség o Önfejlődés, önfejlesztés, önnevelés 6. oldal

7 o Felelős döntéshozatal képessége o Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés o Felelős állampolgárrá válás segítése o Nevelés, nevelhetőség o Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság, a természeti szabadidős kultúra, környezetalakítás o A testkultúra ápolása, sport, mindennapos testnevelés, higiéniai feladatok megoldása o Felkészülés a jövőre, pályaorientáció és döntés o Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság o Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, szolidaritás o Egyenlő bánásmód o Alkalmazható tudás o Társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása o A köz érdekében önként vállalt munka o Az egész életen át tartó tanulás képessége o Együttműködés és önállósság o Tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás o Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése o A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése o Tartalmas és tartós kapcsolatok o Együttműködés a nevelő oktató munka szereplőivel: a szülőkkel, civil szervezetekkel, egyházak képviselőivel Hátrányos helyzetű tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó sajátos alapelveink: A hátrányos helyzetű tanulók integrációs esélyeinek, egyéni és társas kompetenciáinak növelése, preventív és intervenciós célú programokkal hátrányaik kompenzálása, devianciájuk csökkentése, társadalmi szocializációjuk, iskolai karrierjük, a munka világára való felkészülésük segítése. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának alapelvei: Elfogadó környezet kialakítása a fogyatékosság különleges gondozási igénye és az egész személyiség fejlesztése céljából Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére oktatására vonatkozó alapelvek maximális figyelembe vételével tervezett és szervezett tanítás-tanulás biztosítása Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó, gyakorlatias 7. oldal

8 becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást képes a problémák érzékelésére és megoldására képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes önállóan ismereteket szerezni képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket o a természet, a környezet értékeit o más népek, a községünkben élő kisebbség értékeit, hagyományait o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító normákat, szabályokat rendelkezik konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képességgel viselkedése udvarias beszéde kulturált társaival együttműködik szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészséges, szeret sportolni, mozogni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott környezettudatos életmódot folytat szűkebb és tágabb környezetében. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 1.3 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA CÉLJAI Átfogó célunk: 8. oldal

9 Iskolánkban folyó nevelő- oktató munkánkkal hozzájárulni az erkölcsös, önálló életvitelre, céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, a nemzeti értékeket ismerő, felelős állampolgárok neveléséhez. Hozzájárulni ahhoz, hogy a ránk bízott gyermekekből szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges és a munkaerőpiachoz alkalmazkodni képes nemzedék váljon. Legfontosabb intézményi részcéljaink: Heterogén szervezésű osztályokban, integrált fejlesztéssel, hatékony tanulási környezet kialakításával, felkészíteni a tanulókat a következő iskolafok sikeres elvégzésére, az egész életen át tartó tanulásra. HHH tanulók egyenlő esélyének, tanulási esélyegyenlőségének biztosításával növelni az érettségit adó középiskolába felvett és azt sikeresen elvégző HHH tanulók arányát. A kulcskompetenciák fejlesztésével, a differenciált és tevékenységközpontú ismeretszerzés biztosításával, képességek, attitűdök kialakításával, eredményes fejlesztésével hozzájárulni, tanulóink sikeres társadalmi beilleszkedéséhez. Az intézményegységek /alsó-, felső tagozat, napközi/ egyeztetett, szakmailag összehangolt tevékenysége hatékonyan segítse a tanulók fejlesztését. A tanítást - tanulást segítő eszközrendszer elemei hatékonyan működjenek, és folyamatosan bővüljenek, amelyek hatására tanítványaink tartósan képesek a közösségben tevékenyen részt venni, és nagyobb eséllyel helytállni a tanulmányaik során. 1.4 NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁNK LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI FELADATAI: Társadalmilag hasznos, a valós életben felhasználható, alkalmazható tudás ismeretek, készségek stratégiák - nyújtása, kompetenciák fejlesztése. Ezzel összhangban lévő feladataink: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek nyújtása, szokások kialakítása (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 9. oldal

10 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, előítélet-mentesség, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség, fegyelem és önfegyelem. Konfliktusok kezelése, törekvés a megoldásokra. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete (községeinkben a cigányság), kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 10. Iskolánknak olyan attitűdöket, készségeket, képességeket kell fejleszteni, amelyek alapját képezik az egyén belső harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. 11.Egész életen át tartó tanuláshoz továbbépíthető általános műveltség nyújtása 12. A pedagógiai tevékenységgel a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a konstruktív szokásrendszer megalapozása. 13.A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek, kiemelt területei: Egzisztenciális jelentőségű kompetenciák fejlesztése: szociális (társas) kompetencia - egyéni és csoportérdekek találkozása - ön- és társismeret, kapcsolaterősítés - önelfogadás, mások elfogadása - konfliktuskezelés - toleráns magatartás kialakítása - pozitív énkép, negatív énkép, optatív énkép - ideális énkép, reális énkép személyes (perszonális kompetenciák), a személyiség fejlődése - önnevelés önmegvalósítás - önszeretet, öngyűlölet - félelmek, agresszió, elfojtás - bizalom - vágyak, célok, siker, stressz; igényszint és teljesítmény 10. oldal

11 kognitív kompetenciák fejlesztése - információ feldolgozás - információk vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása speciális kompetenciák fejlesztése - jövőkép alakításának formái - pálya- szakmai ismeret - életútismeret, érdekérvényesítés 14. Helyes tanulási módszerek, stratégiák elsajátítása. 15. Formális, nonformális, informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. 16.Gyermekek, tanulók differenciált fejlesztése. 17. A pedagógiai, módszertani kultúra folyamatos megújítása, a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítástanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés elsődlegessé válik. 18.Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. 19. Olyan tanulási környezet és légkör kialakítása, melyben a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete van. 20. A tanulás iránti attitűd, a kitartás fejlesztése. 21. A humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság elfogadására való nevelés. 22.Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat. 23. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. 24. A cigány és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációjára, nemzeti önismeretének fejlesztése nagy gondot fordítunk. 1.5 A NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁNK ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, korszerű pedagógiai módszerek: kompetencia alapú oktatás, eltérő képességekre épülő differenciált tanulásszervezés, kooperativitás, kooperatív technikák alkalmazása projekt, professzionális tanári kommunikáció Módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Fejlesztési terület, típus Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés - A tanulói közösség 11. oldal

12 célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) 4. A tanulók aktivitásának, együttműködésének, önállóságának, döntési képességének fejlesztése 5. Digitális kompetencia fejlesztése 6. A pozitív magatartásra ható módszerek - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés Értékelés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája - Mentorálás Projektmódszer Kooperatív tanulás Kutatás Saját élményű tanulás Tanulói laptop program alkalmazása; átvett jó gyakorlatok: o SZONEK Királyegyháza IKT eszközök használata egy inkluzív iskolában- Kaposvári Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Felvilágosítás Közös szabályalkotás Gyakoroltatás tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok, szabályok Kialakítása. - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Kooperatív technikák - Projektek - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita - Problémamegoldó fórumok Minta, példa, példakép állítása Példakövetés Esetelemzés Szimulációs játékok Tanórai felkészülés Helyeslés, ösztönzés, bíztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás Felszólítás Követelés 12. oldal

13 7. A negatív viselkedés kialakulását megakadályozó módszerek 8. A tevékenység megszervezésének módszerei Felügyelet Figyelmeztetés Áthelyezés másik osztályba Kizárás Megbízás Értékelés Játékos módszerek Gyakorlás Tiltás Elmarasztalás Intés Megrovás Követelés Ellenőrzés 9. Ösztönzés, motiválás Egyéni fejlesztés, differenciálás Tevékenységközpontúság Tapasztalati tanulás Tanulói erősségekre épülő motiváció Árnyalt értékelés Helyeslés Biztatás Elismerés Dicséret: szóbeli és írásbeli Osztályozás Jutalmazás Szükséges eszközök: Tanulói és tanári laptopok és osztálytermenként rögzített, illetve mobil interaktív eszközök Jó gyakorlat leírások Projekttervek: 3 hetet meghaladó projekt, témahét Moduláris felépítésű tanterv, moduláris oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásának programja Esetleírások Integrációs pedagógiai program Egyéni fejlesztési tervek stb Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott fejlesztési eredményeknek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos tudással - ismeretekkel, kompetenciákkal, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal - amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ennek 13. oldal

14 eredményeképpen nő az érettségit adó középiskolában továbbtanulók aránya a HHH tanulók körében is. Ismeri és alkalmazza a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, kommunikációs lehetőségeket. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően, tudja, hogyan javíthat hátrányos helyzetén, ennek érdekében képes erőfeszítéseket tenni. A szociális helyzetből és a képességek fejletlenségéből eredő hátrányok csökkentését a személyes kapcsolatok és a közösség személyiségformáló hatásával érhetjük el. 14. oldal

15 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének kompetenciáinak fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, általános műveltségének továbbépítése, és bővítése - az egész életen át tartó tanuláshoz - a legfontosabb pedagógiai feladat. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat a Nemzeti alaptantervben és pedagógiai programunkban elfogadott értékek, célok határozzák meg. Tartalmát és módját a választott kerettanterv. Célunk, hogy tanulóink különböző szintű adottságaikkal eltérő mértékű fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel szervezett ismeretközvetítéssel spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében (szociális kompetenciák). A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése). A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása (énkép, önismeret fejlesztése). A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, a másság elfogadása, az empátia, az együttműködési készség a konfliktustűrő és kezelő képesség kialakítása. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása (anyanyelvi kommunikáció). 15. oldal

16 A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése) Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Ennek érdekében feladatunk segíteni a tanulók kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását valamennyi tudásterületen. A nevelési oktatási folyamatban lehetőségek biztosításával hozzásegítjük tanulóinkat ahhoz, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatjuk tanulóinkat abban, hogy tudatosuljon bennük, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése (szociális és állampolgári kompetencia). A magyarságtudatukat megőrizve Európa történelmének, sokszínű kultúrájának megismerése. Tájékozódás az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt (állampolgári kompetencia). A cselekvő állampolgári magatartásra, a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre, méltányosságra nevelés. A kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia). A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A családdal együttműködve a tanulók felkészítése az önállóságra, betegségek megelőzésére, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, 16. oldal

17 testi mentálhigiénében, a veszélyes anyagok felismerésében, váratlan helyzetek kezelésében. A tanulók környezeti nevelése Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés. A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása (természettudományos kompetencia). A tanulók családi életre nevelése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Gazdasági és pénzügyi nevelés A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység és segítő magatartás kialakítása Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi és matematikai kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Környezettudatosságra nevelés Szociális és állampolgári kompetencia Hatékony, önálló tanulás Kulturális kifejezőkészség A fejlesztés kiemelt területei: Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Állampolgári és jogi ismeretek Tanulni tanulás képessége Oktatásszervezési kérdések Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek Gazdasági ismeretek Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól. 17. oldal

18 3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Alapelvek Nevelőmunkánk alapja a pozitív példamutatás. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola összes tevékenységébe be kell épülnie. Egészségnevelési tevékenységünk során kiemelten kezeljük az alábbiakat Ok-okozati összefüggések Meggyőzés Megelőzés Kölcsönös bizalom Tapintat Titoktartás Felelősség önmagunkért és másokért Hosszú távú célunk Ösztönzést és tudást adni tanulóinknak egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdéseket értsék, az ezzel kapcsolatos magatartásformáik, szokásaik szilárdak legyenek. Legfontosabb feladatunk a felvilágosító munka, a prevenció. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a személyes higiénia a táplálkozás az aktív életmód, a sport a családi és kortárskapcsolatok, lelki harmónia az alkohol-és kábítószer fogyasztás, dohányzás az egészséges környezet a barátság, párkapcsolat, szexualitás. Az egészség megőrzése és védelme érdekében szükséges készségek, jártasságok alakítása, fejlesztése a feladatunk. Az egészségnevelést szolgáló tevékenységformák színterei Tanórai foglalkozások A környezetismeret, biológia, erkölcstan, osztályfőnöki, testnevelés órákon a testi lelki egészség fejlesztésére és megóvására vonatkozó ismeretek nyújtása, esetelemzések, interaktív gyakorlatok végzése, szabályok gyakorlása. 18. oldal

19 Testnevelés órán a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése a tanulók egészségi állapotának megfelelően /könnyített, gyógytestnevelés/. Testtartást javító gyakorlatok. A tanulók fizikai állapotának mérése /Helyi tanterv/. Egészségmegőrző tevékenység a pedagógus óravezetése során: Nem hagyományos tanórai keret Hosszabb túrák, séták Erdei iskola / kapcsolat a környezeti neveléssel / Moduláris oktatás Egészségnevelés és mentálhigiéne keretében a helyes táplálkozás, személyi higiénia, testápolás, önismeret témákban nyújtunk hasznos ismereteket. Mindennapi testmozgás biztosítása testnevelés óra játékos testmozgás sportkör tömegsport néptánc A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló részletes, egy-egy tanévre szóló programját az éves munkatervek mellékleteként kell kidolgozni. A tanulók egészségfejlesztését szolgáló feladatok megvalósítása a tanítási órákon kívüli egyéb, a tanulók fejlesztését szolgáló pedagógiai jellegű foglalkozások keretében (napközis foglalkozások, szakkörök) az étkezés higiéniai szokásainak kialakítása egészséges táplálkozás meggyőző munka az étkezés során tanórán szerzett ismeretek játékos gyakorlása szabadidős tevékenység - mozgás, sport Egészségnap Az iskola egészére kiterjedő előre tervezett, szervezett program ősszel és tavasszal. Tájékoztató fórumok Az érintettek különböző csoportjainak külső szakemberek bevonásával pedagógusok felkészültségét szolgáló szülői tájékoztató tanulók egy egy csoportját érintő Rövidtávú feladatok Osztálytermek megfelelő szellőztetése. Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotát, esetleges részképességzavarát. 19. oldal

20 Az ülésrend kialakításánál, időszakonkénti változtatásánál figyelembe kell venni az egyéni adottságokat /hallás, látás, gerinc terhelése/. Minden nevelőnek figyelnie kell a tanulók megfelelő testtartására. A munkarend tervezésénél gondoskodni kell a mozgásigény kielégítéséről. A mindennapos iskolai testnevelés programját a testnevelők dolgozzák ki. LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Cél: ismeretek nyújtásával, tevékenykedtetéssel, szimulációs gyakorlatok, esetelemzések végzésével felkészíteni a tanulókat lelki egészségük megóvására, stresszkezelési módszerek alkalmazására Feladataink: Önállóság fejlesztése Önismeret fejlesztése A társas kultúra fejlesztése Stressz és konfliktuskezelő technikák megismerése Konfliktus felismerési és -kezelési képesség fejlesztése Érzelemkifejezés kulturált módjainak fejlesztése Kudarctűrés képességének fejlesztése Stresszkezelési technikák megismerése, gyakorlása Ismeretek nyújtásával a tanulók felkészítése arra, hogy képesek legyenek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, konfliktusok kezelésére Ismeretek nyújtásával, negatív példák bemutatásával és elemzésével a tanulók motiválása és segítése a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében 4.A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4.1 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő, az integráció sajátosságából adódó nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása iskolánk minden pedagógusának feladata, akik ennek során együttműködnek a szülővel a tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban. Gyermekközösségek 20. oldal

21 1. osztályközösségek, napközis csoportok 2. sportkör 3. szakkör A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai 1. oszt.: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. 2. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése. 3. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. Részvétel a falu rendezvényein. Közös programok a szülőkkel /Mindenki karácsonya, Télapó ünnep stb./. 4. oszt.: A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő - részben önálló - megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a falu rendezvényein. 5. oszt.: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, kistérségi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. 6. oszt.: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, a kulturált vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában, részvétel versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, versenyek, rendezvények, ünnepek/. Az iskolán kívüli 21. oldal

22 helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A falu közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A kulturált vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi és tavaszi szelektív hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (napközi, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása a közösségfejlesztő tevékenységnek, ezáltal pedagógusaink nevelő-oktató munkájának részét képezik. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó heterogén tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. Figyelembe kell venni a családi kisebbségi környezetből hozott szokásokat. Ennek alakításához a felnőttől és a kortársaktól toleranciára van szükség. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, tudják megfogalmazni és betartani a csoportszabályokat, illetve az elvégzett munkát objektíven értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének, irányításának tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 22. oldal

23 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, szabályok, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A célok, feladatok megvalósulását, az együttnevelés pedagógiai esélyeit az eszközrendszer komplex működtetésével a tantárgyakon átívelő kompetenciafejlesztéssel valósítjuk meg. A tanítást - tanulást segítő eszközrendszer elemeire épülő helyi programokat, az iskola hagyományait, sajátosságait figyelembe véve fokozatosan vezetjük be. Hatékonyságát, eredményességét rendszeresen értékeljük. Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás, Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség. Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: felelősségvállalásra saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására közvetlen környezetünk (iskola) megóvására környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre hazaszeretetre iskolánk névadójának, hagyományainak megismerésére, tiszteletére (témahét IV. Béla) Alakítsa ki: való 23. oldal

24 a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét (digitális kompetencia). Mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: segítse a tanulók kezdeményezéseit segítse a közvetlen tapasztalatszerzést biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép adjon átfogó képet a munka világáról alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) A kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások: olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, amelyek a kortársi, tanulói együttműködésen alapulva a tanulást társas tevékenységgé teszik. Különösen projekt, témahét tervezése, szervezése, lebonyolítása AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Tanulók együttműködésével kapcsolatos feladatok: osztályközösségek kialakítása közös programokkal: kirándulás, osztálybemutató, közös szabadidős programok szervezése esetenként a szülők bevonásával, részvételével stb. diákönkormányzat tagjainak együttműködését segítő feladatok: o működési rend, szabályok közös kidolgozása o feladatmegosztás kialakítása o felelősségi körök tisztázása o gyereknap szervezése, lebonyolítása Felnőttek és tanulók együttműködése: a DÖK programjának elkészítésében, működési rendjének kidolgozásában, rendelkezésére álló eszközök felhasználásának megtervezésében ügyeleti tevékenységben a házirendben meghatározottak szerint 24. oldal

25 a falu életébe való bekapcsolódás: idősek segítése, ünnepekre műsorok összeállítása és bemutatása Felnőtt szereplők együttműködése: Az egy osztályban, évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése a nevelési, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában az alábbi területeken: tervezés, szervezés megvalósítás, értékelés. A pedagógusok és a pedagógiai tevékenységet közvetlenül segítők együttműködése a tanulók hatékony, eredményes fejlesztése érdekében az alábbi területeken: o Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók tehetséges, SNI, BTM, HHH iskolai szűrésében, mérésében, mérések elemzésében, valamint az ezekre épülő fejlesztési célok és faladatok meghatározásában, fejlesztő programok készítésében o Egyéni fejlesztést igénylő tanulók szűrésében, fejlesztő programjának elkészítésében Pedagógusok együttműködése az integrációs nevelési program eredményes megvalósítása érdekében az alábbi területeken: o műhelymunka o értékelő esetmegbeszélések o problémamegoldó fórumok o hospitálásra épülő együttműködés Együttműködés osztály és/vagy csoportszintű nevelési, tanulási problémák megoldásában: esetmegbeszélés, problémaelemzés és megoldási stratégiák, javaslatok kidolgozásában Tagozatok közötti együttműködés az átmenetek megkönnyítése érdekében, melynek formái: o Kölcsönös hospitálás, a látottak megbeszélése a tanulók szempontjából o Közös műhelymunka o Stb.. Szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése: o Az átmenetek megkönnyítése érdekében: tanulócsoportok bemutatása, közös munkaközösségi foglalkozások szervezése, hospitálás egymás óráin. o Együttműködés a helyi tanterv kidolgozásában: horizontális és vertikális kapcsolatok feltárásában, a törésmentes egymásra épülés megvalósítása érdekében o Kooperatív együttműködés az intézményi fejlesztőműhelyek tevékenységében: értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés 25. oldal

26 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI: A nevelő-oktató munkát szabályozó törvények, rendeletek megismerése, alkalmazása. Aktív részvétel a pedagógiai program, éves munkaterv kidolgozásában. Szakmai ismereteinek, kompetenciáinak folyamatos bővítése belső és külső továbbképzés és önképzés keretében Továbbképzéseken megszerzett tudás alkalmazása, átadása az érintett pedagógusoknak A tanulók eredményes és hatékony fejlesztése érdekében: o a tanulók teljes személyiségének megismerése, fejlődésének nyomon követése o együttműködés: a családi házzal az adott osztályban tanító tanítókkal, tanárokkal a nevelő oktató munkát segítő más pedagógusokkal: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus o adott tanulócsoportra vonatkozó tanmenetet készítése, adaptálása o az adott tanulócsoport fejlettségének, tudásának, tanulási iránti motivációjának és attitűdjének ismeretében óraterv (óravázlat) készítése o mérések, méréselemzések, fejlesztési terv(ek) készítése o differenciált tanulásirányítás és tanulásszervezés Képzettségének, felkészültségének megfelelően, a munkaköri leírásban meghatározottak szerint, tanórán kívüli egyéb, a tanulók fejlesztését szolgáló pedagógiai jellegű foglalkozásokat szervezése, vezetése Objektív tájékoztatás adása a szülőknek a tanulók fejlődéséről. Együttműködés a szülőkkel a nevelési-oktatási célok sikeres megvalósítása érdekében Pedagógusok feladatai a HHH tanulók integrációs pedagógiai programjának megvalósításában: o A tanulók kiemelt kompetenciáinak fejlesztése: önálló tanulás kommunikációs képesség o Fejlesztő programok tervezése, szervezése, megvalósítása közösségfejlesztő, közösségépítő programok egészségnevelési, mentálhigiénés programok o Mentorálás 26. oldal

27 o Aktív részvétel a program szerinti műhelymunkákban 5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnöki munka tartalma: o A tanulók személyiségének fejlesztésére, értékközvetítésre irányuló nevelőmunka o A társadalom által elfogadott magatartási szokások, normák kialakítása és gyakoroltatása o Az osztályközösség fejlesztése o Pályaorientáció, a pályaválasztás segítése o Kapcsolattartás a szülőkkel, az osztályban dolgozó pedagóguskollégákkal, iskolán kívüli segítőkkel Osztályfőnöki órák tartalma:..sz.melléklet Az osztályfőnök feladatai: o Az osztályközösség megismerése, fejlesztése, a tanulók közötti viszony alakítása o Osztályközösség formálása, nevelése direkt és indirekt módszerek alkalmazásával o Ismeretek szintetizálása, mindennapi életben történő alkalmazásának segítése o Törődés a tanulók aktuális problémáival o Mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában o Értékrend közvetítése, a különböző értékrendek objektív megismertetése o Személyiségfejlesztés o A kultúrahasználat megtanítása o Az osztály feladatainak szervezése o A tanulók érdekeinek védelme, képviselete o Szabadidős programok szervezése, koordinálása o Kapcsolattartás az iskolán belüli (tagozatgondozó igh-val, a tanulócsoportot tanító pedagógusokkal, fejlesztő pedagógusokkal) és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel (szülők, nevelési tanácsadó, tehetségpontok, szakmai és szakszolgálatok tanácsadóival) o Gyermekvédelmi munka o Adminisztráció Haladási napló naprakész vezetése Anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése Igazolások, esetleges igazolatlan órák regisztrációja Igazolatlan hiányzás esetén a szülők tájékoztatása A magatartás és a szorgalom jegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt Félévi értesítő, anyakönyv és év végi bizonyítványok megírása 27. oldal

28 o Tervezőmunka: osztályfőnöki foglalkozási terv készítése, mely tartalmazza: Osztályközösség jellemzőit (helyzetelemzés) Az osztályközösség nevelésére és fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tevékenységformákat, elvárt eredményeket Az osztályfőnöki órák tanmenetét Tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket (pl: színházlátogatás) 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG RENDJE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK A fogyatékosságnak megfelelő tanulási környezet (eszközök, segédeszközök, bútorzat) biztosítása Helyben lévő gyógypedagógus fejleszti a fogyatékosságnak megfelelő időkeretben Integrált, differenciált fejlesztés a tanítási órákon Lehetőséget kapnak adott tananyagrész hosszabb idő alatt történő elsajátítására A fogyatékosságuknak megfelelő segítségadás, tanulási eszközök biztosítása Követelmények megállapítása az SNI irányelveknek és a sajátos nevelési igénynek megfelelően 6.2. BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink - gyógypedagógusaink segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk. Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében. 28. oldal