Átírás

1 TINÓDI SEBESTYÉN GIMNÁZIUM ÉS IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai program Hatályba lépés ideje: szeptember 1.

2 Tartalom Nevelési program...5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja...6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei...6 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei...7 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai...8 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...8 Iskolai projektek...9 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...9 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok...10 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...12 A diákközösségek fejlesztése...13 A pedagógus közösség fejlesztése...13 A pedagógusok helyi intézményi feladatai...14 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai...15 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje...16 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása...16 A különleges bánásmódot igénylő gyerekek oktatása...17 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje...18 A diák-önkormányzati munkát segítő pedagógiai feladatok...18 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái...18 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai...19 Vizsgafajták...19 Vizsgaidőszakok...20 A tanulmányok alatti vizsgák rendje...20 A felvétel és az átvétel helyi szabályai...21 Belépés az iskolába...21 Továbbhaladás az iskolában...22 A tanulói jogviszony megszűnése...22 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...23 Helyi tanterv Az iskola képzési rendje...26 Az általános gimnáziumi képzés évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai...26 Emelt szintű angol és német nyelvi gimnáziumi képzés évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai...27 Emelt szintű matematika és angol nyelvi, illetve emelt szintű biológia és angol nyelvi gimnáziumi képzés évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai...28 Szakközépiskolai képzés évfolyamának közismereti tantárgyi rendszere és óraszámai...29 Szakközépiskolai képzés szakmai tantárgyi rendszere és óraszámai...30 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.32 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

3 Az erkölcsi nevelés...33 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés...33 Állampolgárságra, demokráciára nevelés...33 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése...33 A családi életre nevelés...34 A testi és lelki egészségre nevelés...34 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség...34 Fenntarthatóság, környezettudatosság...34 Pályaorientáció...35 Gazdasági és pénzügyi nevelés...35 Médiatudatosságra nevelés...35 A tanulás tanítása...35 Választható tantárgyak, foglalkozások...36 Utazás & Turizmus akkreditált érettségi tantárgy oktatása a évfolyamokon...36 Fakultációválasztás...36 Tanórán kívüli foglalkozások...36 Felkészítés az érettségi vizsgára...38 Középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés...38 Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés...38 A középszintű érettségi vizsga témakörei...39 Magyar nyelv és irodalom...39 Történelem...41 Matematika...44 Idegen nyelv...46 Fizika...47 Biológia...51 Informatika...56 Kémia...58 Földrajz (földünk és környezetünk)...61 Rajz és vizuális kultúra...64 Ének-zene...66 Testnevelés...68 Vendéglátó idegenforgalmi alapismeretek...70 Utazás & Turizmus...73 A tanulók értékelése Értékelési alapelvek...75 Az értékelés célja...75 Az értékelés fajtái...75 Az értékelés formái...75 A tanulmányi munka értékelése...75 Az iskolai beszámoltatás formái...77 Témazáró dolgozat...77 Szóbeli felelet

4 Röpdolgozat...78 Egyéb formák...78 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai...78 Írásbeli (és más, nem szóbeli típusú) feladatok...79 Szóbeli házi feladatok...80 Külső értékelés...80 A magatartás és a szorgalom értékelése...80 Magatartás...80 Szorgalom...81 Tanulók jutalmazásának elvei és formái...82 Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei...82 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelés A környezeti nevelés A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tantárgyak tanterve Szakmai programok A szakképesítések tantárgyi rendszere és óraszámai A cukrász szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai...89 A pincér szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai...90 A szakács szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai...91 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai...92 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai...93 A szakképzésben a tanulók értékelése A megszerzett tudás beszámítása...94 Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradék számú melléklet A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása során

5 Nevelési program

6 Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Önmagában véve senki sem szép vagy rút, jó vagy rossz, jelentős vagy tompa szellem, hiszen az ember értéke mindig attól függ, hisznek vagy kételkednek benne. (Robert Musil) Színvonalas oktatással, neveléssel szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtani tanulóinknak, biztosítva számukra a személyiségüknek megfelelő testi-lelki harmonikus fejlődést, a képességeiknek megfelelő továbbhaladást, elősegítve az egész életen át tartó tanulást, az önművelődést. A városban és a városkörnyéken élő fiataloknak kívánunk lehetőséget adni arra, hogy a családi környezetből iskolába járva megtalálják azt a közösséget, amelyben képesek lesznek felkészülni az érettségi és a szakmai vizsgára, a képességeiknek megfelelő továbbtanulásra vagy a munkába állásra. Igyekszünk a régió hosszú távú foglalkoztatási keresletének illetve Sárvár város és környéke diákjai egyéni érdeklődésének megfelelő szakképzéseket indítani. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei Kisvárosi középiskolánk tevékenységét a helyzetünkből adódó előnyök és hátrányok együttese határozza meg. Képzési választékunkkal (négy évfolyamos gimnázium, idegenforgalmi és vendéglátó szakképzés, felnőttoktatás, felnőttképzés) vonzó lehetőséget kínálunk Sárvár és a térség tanulni szándékozó fiataljainak. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munkavégzés, a folyamatos intézményfejlesztés iránt. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott, gyorsan és rugalmasan törekszünk kielégíteni a nevelésre, oktatásra vonatkozó társadalmi igényeket. A diákok széles körének nyújtunk eszközszintű idegen nyelvi és informatikai ismereteket, motiváljuk a diákokat, hogy megfelelően kezeljék a kor digitális kihívásait. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak, életmódjukban a természet tisztelete váljon meghatározóvá. 6

7 Nevelési program Intézményünk hagyományrendszerével, kulturális és sportprogramokkal biztosítja a szabadidő hasznos eltöltésének feltételeit. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk. A szakképzési évfolyamokon végzettek magas színvonalú munkavégzéssel járulnak hozzá a térség és városunk gazdasági fellendüléshez. Közreműködünk pályázatok, helyi fejlesztések, innovációk, projektek kidolgozásában, végrehajtásában. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Feladatunk érzelmileg kiegyensúlyozott, szellemileg nyitott, magát minden helyzetben feltaláló fiatalok nevelése. Az értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk, oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. A nevelés és az egyéni képességfejlesztés előtérbe kerül intézményünkben. A tehetségek gondozása kiemelt feladatunk. A komplexitás elvét követve figyelembe vesszük a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek hatásait, a tanulók egyéni és életkori sajátosságait. Fontos a növendékre gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelési hatások biztosítása és összehangolása. A nevelés két alapvető tényezője, a pedagógus és a diák, között aktív kölcsönhatás van. A nevelés a közösségek hatásrendszerén át a közösség aktív részvételével történik. Az elmélyítést segíti az elmélet és gyakorlat összhangja, a tanuló számára saját tapasztalatok megszerzése, megértése, általánosítása. A pedagógiai munkában rendszerességre, következetességre törekszünk. Támogatjuk az önálló gondolkodás, a véleménynyilvánítás, a felelősségtudat kialakulását. Emberszeretet, tolerancia jellemzi nevelésünket, oktatásunkat. 7

8 Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Diákjaink tegyenek szert a helyi tantervben illetve az érettségi és a szakmai vizsgakövetelményekben meghatározott tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, tudják rendszerezni és a gyakorlatban alkalmazni ismereteiket. Emellett fontos a nevelés előtérbe helyezése, szociális, életviteli, és környezeti kulcskompetenciák fejlesztése a tanítási órákon, osztályfőnöki órán és a tanórán kívüli tevékenységek során: a hátrányos helyzet kompenzálása illetve a tehetségek gondozása egyéni képességfejlesztéssel a tanulók kognitív, affektív és pszichomotoros ismereteinek, jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztése a közösségi nevelés az egyetemes emberi kultúra alapvető értékeinek megismertetése a demokrácia iránti elkötelezettség kialakítása a hazaszeretet elmélyítése a humanista értékrend, a kulturált együttélés szabályainak elsajátíttatása a globális problémák iránti érzékenység felkeltése a kommunikációs kultúra és az érzelmi intelligencia fejlesztése pozitív beállítódás kialakítása a testi és lelki egészséggel kapcsolatban a tanulás tanítása pályaorientáció a problémamegoldó, konfliktuskezelő képesség fejlesztése a szociális érzékenység, tolerancia fejlesztése stabil, jó hangulatú közösségek kialakítása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka során a helyi tantervekhez illeszkedő eszközrendszert (tankönyvek, munkafüzetek, tanári kézikönyvek, segédletek, feladatgyűjtemények, hanganyag, korszerű informatikai és szemléltető eszközök, info-kommunikációs technológiák) alkalmazunk. A hagyományos és az újszerű tanulásszervezési módok, eljárások, különböző módszerek, eszközök helyes arányban történő felhasználására törekszünk. A frontális osztálymunka mellett megjelenik a tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre épülő tanulásszervezés, a kooperatív és együtttanulást biztosító technikák alkalmazása, a projektoktatás. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: minta, példakövetés, bírálat, önbírálat, beszélgetés, előadás, vita, beszámoló. 8

9 Nevelési program A tevékenység megszervezésének módszerei: megbízás, követelés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés. A magatartásra ható módszerek: ösztönző módszerek: helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás A nevelő-oktató munka a tanórai és tanórán kívüli tevékenység során valósul meg. A nevelőnek támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívüli, mindennapi életükben szereztek. Számolnunk kell a spontán társadalmi hatásokkal. Az iskola egyik feladata, hogy segítsen eligazodni az ellentmondásos tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek hálójában, feloldja a szabadság és a kényszer, a közösség és az egyén érdekeinek ütközését. A tanulót önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatásával készítjük fel a felnőttkorra. Iskolai projektek Témahét: a projektrendszerű tanulásszervezés azon típusa, amikor valamely tananyag témáját komplexen ismerik meg a résztvevő diákok. A tanulók meghatározott programokon, vagy tanórákon feladatokban vesznek részt. A tanév elején munkatervben egyeztetett problémakitűzés után, a részfeladatokhoz szerveződő tanulócsoportok munkáját egy-egy pedagógus irányítja. Fejlődik az együttműködési képesség, az aktivitás, a kommunikációs készség, a tanulói önállóság. A projektek során a középpontban általában egy valóságos probléma, elvégzendő tevékenység áll, amely egy vagy több műveltségterülethez is tartozhat. A projekt megvalósítása a tantárgyi tanórákon és tanórán kívül történik. A lényeg az ismeretek megszerzésének folyamatán és az ehhez szükséges készségek, képességek fejlesztésén van. Többnyire művészeti, környezeti, egészségnevelési és gazdálkodással kapcsolatos projekten dolgozunk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A jellem, szellem, illem, küllem fejlesztése. Iskolánkban a tanulók tudásának, képességeinek és egész személyiségének fejlesztése áll a pedagógiai munka középpontjában. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, 9

10 Nevelési program önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlesztéséhez. A képességek fejlődéséhez szükséges részletes követelményeket, feladatokat, tevékenységeket a tantárgyak helyi tantervében határozzuk meg. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, hozzájárulunk az egészséges életmódjuk, kulturált szokásaik fokozatos kialakulásához, elősegítjük értékekkel történő azonosulásukat. Kognitív (értelmi) fejlesztés emlékezés, felismerés, felidézés értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás problémamegoldás elemzés, a lényeges elemek, struktúra feltárása egyéni és eredeti produktum létrehozása vélemény- és ítéletalkotás a saját értékrend alapján Affektív ( érzelmi-akarati ) fejlesztés nyitottság a különböző külső hatások, értékek, attitűdök befogadására aktív válasz a külső hatásra, együttműködési készség értékek befogadása, egyes értékek preferálása, ítélkezés értékrend kialakítása jellem kialakulása, az értékrend és a cselekvés harmóniájának megteremtése Pszichomotoros fejlesztés mozgáskorrekciók végrehajtása mozgási sebesség növelése mozgáskoordináció fejlesztése mozgások automatikus végrehajtása rutin és spontaneitás Célunk tehát megalapozni a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota (WHO.) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. 10

11 Nevelési program Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Felfogásunk szerint az egészségnevelés racionális gondolkodásmód, megfelelő értékrend, problémamegoldó készség, kiegyensúlyozott személyiség formálása, melyben az egyén ellent tud mondani a káros szenvedélyek kihívásainak, felismeri, hogy döntéseinek milyen következményei lehetnek mind a társadalomra, mind saját magára nézve, illetve készségek, képességek kialakítása, melyben az egyén saját szükségleteit felismeri, kontrollt szerez egészségi állapota felett, s ezáltal azt javítani, alakítani tudja. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulásának okai és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége 11

12 Nevelési program A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztés szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Hon- és népismeret nemzeti kultúránk értékeinek megismerése kiemelkedő magyar személyiségek (államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók) munkásságának megismerése tájékozottság a haza földrajzában, irodalmában, történelmében a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait szerezzenek információkat az emberiség közös problémáiról vegyenek részt iskolánk nemzetközi kapcsolatainak ápolásában Környezeti nevelés a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá A kommunikációs kultúra fejlesztése az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete képesség a vélemények, érvek kifejtésére, értelmezésére, megvédésére a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás stb.) alkalmazásának ismerete önálló ismeretszerzés az új audiovizuális környezetet szelektíven használva konfliktuskezelési technikák elsajátítása az osztályfőnöki tanterv szerint Testi és lelki egészség az egészséges életmódra nevelés a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése 12

13 Nevelési program a környezet (pl. a háztartás, a közlekedés, az iskola) testi épséget veszélyeztető tényezőinek és ezek elkerülési módjának megismertetése az osztályfőnöki program szerint a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése a krízishelyzetbe jutottak segítése felkészítés a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra Pályaorientáció a pályaválasztás segítése az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek megismertetése A diákközösségek fejlesztése Az ember alapvetően társas lény, személyisége is közösségben fejlődik leginkább. A serdülőkorban a kortárs csoportok szerepe jelentősen megnő, így az iskolába lépő fiatalok közösséggé kovácsolása az osztályfőnöki munka legfontosabb területe. A jó közösség jellemzői: együttműködés a közös célok érdekében jó csoportszellem, kölcsönös bizalom és felelősség, tolerancia konstruktív konfliktuskezelés, hatékony kommunikáció elkötelezett az osztály az iskola iránt élménygazdagság, élménysűrűség egészséges szociometriai kép saját történelem mi élmény saját nyelv saját szimbólumrendszer tagolt értékrend jellegzetes közös értékrend közeg-élmény létező közösségtudat kapcsolatsűrűség és a kapcsolatok mélysége érdeklődés és nyitottság A pedagógus közösség fejlesztése Az iskola működésének hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az intézmény dolgozói közötti emberi kapcsolatok milyensége. Iskolánk tantestülete sok szempontból heterogén összetételű csoport a tagok életkora, felkészültsége, a hivatástudat mértéke, a pedagógiai attitűd stb. alapján. A vezetés feladata, hogy bizonyos mértékű egységes szemléletet alakítson ki a tantestületben. Az intézmény céljaival való azonosulás, az elkötelezettség, a közösen vallott értékrend alapján végzett munka, a közös érdekeltség összeköti a munkatársakat. 13

14 Nevelési program A szervezet formális felépítése csoportokat képez a tantestületen belül. Állandó formális csoport pl. a tágabb körű iskolavezetés, a munkaközösségek, ideiglenes formális csoportok lehetnek bizottságok, munkacsoportok, időszakos feladatokhoz rendelten (pl. az egy osztályban tanító tanárok közössége). Hatékonyan működő csoportok létrehozása az iskolai munka minőségének egy meghatározó tényezője, melyre tudatosan törekszünk. A hatékonyan működő csoport jellemzői: A csoportcélok mindenki számára világosan megfogalmazottak és tisztázottak. A tagok nyitottak egymás felé. A közöttük lévő kétirányú kommunikáció biztosított. A csoportdöntési folyamat rugalmasan illeszkedik a helyzet megkövetelte szükségletekhez. A csoport a közös döntést igyekszik megvalósítani a gyakorlatban. A részvétel és a vezetés elosztott a tagok között. Mindenki lehet résztvevő, vezető és meghallgatott fél. A viszonylag kiegyenlített hatalmi viszonyok teszik lehetővé azt, hogy minden résztvevő erőforrásai ( képességei, személyisége) teljesen kihasználttá váljanak. Az egyéni befolyás mértékét nem a formálisan kapott hatalom, hanem az egyéni képességek, a gyakorlottság, a szakértelem és az információkhoz való hozzáférés lehetősége határozza meg. A csoport tagjai bátran felvállalják a véleménykülönbségekből adódó konfliktusokat. Magas a csoport kohéziója, elégedettek a csoporttagsággal, elfogadják és támogatják egymást, bizalommal fordulnak egymás felé. A csoport problémamegoldó képessége magas szintű. A csoporttagok együtt értékelik ki a csoport hatékonyságát és döntenek arról, hogyan javíthatnák saját működésüket. A szervezeti kultúra kialakítása szempontjából fontosak a munkán kívüli összejövetelek, kirándulások, rendezvények. A tantestületi tagok között baráti, társas kötelékek szövődnek, melyek az iskola falain kívüli kapcsolatokat jelentenek. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, 14

15 Nevelési program a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét, folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását, és az osztály tanulmányi munkáját, figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók tanítási órán kívüli iskolai elfoglaltságát, 15

16 Nevelési program elkészíti éves munkatervét, amely tartalmazza az osztályfőnöki órák programját, közreműködik az osztály diákéletének alakításában és az adott évfolyamszintű iskolai programok megszervezésében, jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain, előkészíti és vezeti a tanulmányi kirándulást, felkéri a kísérőtanárt, tájékoztatja a szülőket a tanuló személyiségének fejlődéséről, tanulmányi munkájáról, magatartásáról és hiányzásairól, félévenként legalább egy alkalommal szülői értekezletet tart, előkészíti az egy osztályban tanító tanárok értekezleteit és az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint részletesen értékeli az egyes tanulókat, elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs munkákat (bizonyítvány, törzslap, osztálynapló, stb.) segíti a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásának (pl.: alapítvány, étkezés, tanulmányi ösztöndíj) intézését. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményünk azt a pedagógiai szemléletet és gyakorlatot követi, mely képes a sokféleség minden aspektusának felismerésére alapozott befogadó környezetet megteremteni. Ez a megközelítés elvezet az inkluzív pedagógia fogalmáig, mely szerint a valódi befogadás a diákok közötti különbözőség felismerésével, értékelésével kezdődik, amikor a diákot, mint önálló személyiséget tekintjük a maga komplexitásában (többek között társadalmi, kulturális és egyéni adottságok mentén). Pedagógusaink a diákjaikhoz való folyamatos alkalmazkodás során az általuk közvetített tananyagtartalommal és tanítási módokkal nagyban építenek az ide járó diákok identitására, tapasztalataira, a tudására és képességeire. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása Iskolánk a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a tanuló igényéhez igazodva oldja meg az iskola a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. 16

17 Nevelési program A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. Az intézmény befogadó, nem folytat szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Szükség esetén problémáinkkal megkeressük a Gyermekjóléti Szolgálatban vagy a Nevelési Tanácsadóban dolgozó kollégáinkat. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek oktatása A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók közül a mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása a szakértői bizottság javaslata alapján történik. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők esetén igyekszünk az okokat kideríteni, a szakértői bizottság véleménye alapján segíteni. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy új pedagógiai módszertani ismereteket építsen be az oktatási gyakorlatba. A különleges bánásmódot igénylő kiemelten tehetséges gyerekek oktatása A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatunkban: speciális osztályok tagozatai, fakultáció, szakkör, versenyekre készítő mentor-program, stb. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak. A tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni, lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén. Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra. 17

18 Nevelési program A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diák-önkormányzati munkát segítő pedagógiai feladatok Az iskola része a társadalomnak, így a társadalom és a demokrácia szabályainak az iskolában is érvényesülniük kell. A diákönkormányzat tevékenysége a demokráciára és a társadalmi struktúrákra vonatkozó gyakorlati ismeretekkel felkészíti a tanulókat a társadalmi életre. Ennek módjai és elvei: a diákjogok, a tanulói érdekvédelem, az érdekérvényesítés, a panaszjog és az érdemi válaszhoz való jog tiszteletben tartása e jogok érvényesíthetőségének biztosításához szükséges eljárási szabályok betartása a diákok viszonylagos önállóságának, és valódi részvételének biztosítása döntésekben és életük szervezésében az oktatásban megjelenő tanulói kötelességek és jogok tanítása biztosítani kell, hogy a diákok véleményüket szabadon és büntetlenül kifejezhessék az iskola közéleti kultúrájának fejlesztése a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása az együttélésből fakadó konfliktusok kezelése a tantestület segítse a demokratikusan megválasztott diákképviselőket, hogy természetes szerepüket gyakorolhassák Az oktatásnak a kölcsönös tiszteleten, megértésen, demokrácián és tolerancián kell alapulnia. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskolában folyó pedagógiai munka hatékonyságának fokozása, az eredményesség tartós magas szinten tartása érdekében szükséges és elengedhetetlen a programban meghatározott alapelveink és feladataink összehangolása a családban folyó neveléssel. Rendkívül fontos, hogy folyamatos és egyenrangú, azaz kölcsönös kapcsolat legyen a szülők, az iskolai pedagógusok és az osztályfőnökök, valamint az iskolavezetés között. Az együttműködés, egymás segítése, tájékoztatása alapot teremt az egységes szemléletű nevelés kialakítására. Az iskolai partnerek együttműködésének szervezeti keretei: nevelőtestület, munkaközösségek, osztályfőnöki munkaközösség, az egy osztályban tanítók közössége, szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat. Az osztályok szülői közössége saját soraiból iskolai szintű választmányt hoz létre. A szülői munkaközösség (szülői szervezet), a szülői választmány működési rendjét maga határozza meg. A szülői választmány és az iskolaigazgató kapcsolattartása folyamatos, az igazgató leg- 18

19 Nevelési program alább félévenként de a feladat jellegétől függően, szükség szerint információkat ad az intézmény helyzetéről, a tanulókat érintő juttatásokról és általában mindenről, ami az intézmény működését érinti. A szülői választmány elnöke folyamatosan és szükség esetén azonnal jelzi a megoldást igénylő szülői problémákat az iskola igazgatójának. A szülői munkaközösség választmányi elnöke vagy megbízottja meghívás alapján részt vehet a nevelőtestület értekezletein és az iskola rendezvényein. A szülői közösség véleménynyilvánítási lehetőséggel rendelkezik minden olyan, az iskola működésével összefüggő kérdésben, amelyet a törvényi szabályozás előír. A szülőkkel való kapcsolattartás további formái: osztály szülői értekezletek, szülői fogadónap, egyéni fogadóórák, alkalmi esetmegbeszélések, szülők pedagógusok közös iskolai rendezvényei, szülői tájékoztatás ellenőrző könyvön, digitális naplón keresztül. A diákszervezetek együttműködését a diákönkormányzat alapszabályában megfogalmazottak határozzák meg. Diák-önkormányzati fórumokon, diákközgyűlésen az intézményvezetés és a DÖK segítő tanár képviseli a nevelőtestületet. Közvetlen partnereink érdekképviseleti szervei, testületei minden olyan eszközzel és lehetőséggel rendelkeznek, amelyeket számukra a hatályos jogszabályok biztosítanak. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Vizsgafajták Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból, aki vendégtanuló, aki tanulmányait magántanulóként végzi. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony esetén a tanuló félévkor és évvégén tehet osztályozó vizsgát. A félévi osztályozó vizsgán szerzett osztályzat (vizsgajegy) tájékoztató jellegű. A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve félévkor nem kívánt vizsgázni. Ha tanév közben megszűnik a magántanulói jogviszony, pl. félévkor, akkor ezt követően az első félév anyagából osztályozó vizsgát kell tennie. 19

20 Nevelési program Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. A tantárgyi követelményeket a szakmai munkaközösségek jelölik ki. A felvételről az igazgató dönt. Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, aki az osztályozó-, pótlóvizsga követelményeinek nem felelt meg. Pótlóvizsga Tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. Vizsgaidőszakok javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 15. augusztus 31. osztályozó vizsga: általában a félévi vagy az év végi osztályozó konferenciák előtt illetve indokolt esetben a szorgalmi időszakban bármikor különbözeti vizsga: szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele történt. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanuló jelentkezési lapot és írásos tájékoztatót kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). A tájékoztatási kötelezettségnek megfelelve a vizsgák témaköreit írásban megkapja a tanuló legalább két hónappal a vizsganap előtt a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. A szaktanár a témakijelölést 3 példányban készíti el: a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére. 20

21 Nevelési program A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlanak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolása előtt legalább 15 perc gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről, illetve az engedélyezett segédeszközökről a tanulók maguk gondoskodnak. A tanulók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként maximum 60 perc; magyar nyelv és irodalomból 90 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Belépés az iskolába A 9. évfolyamra lépés feltétele Jelentkezési lap kitöltése, az általános iskola 8. évfolyamának befejezése legalább közepes eredménnyel. Az emelt óraszámú osztályokat választók felvételi vizsgát tesznek az általános tantervű képzéshez meghatározott, országosan egységes felvételi követelmények szerint. A felvételi rangsort a hozott pont (50%), a matematikából tett központi felvételi vizsga eredménye (reál osztályban 40%, humán osztályban 10%), illetve az anyanyelvi feladatlap eredménye (reál osztályban 10%, humán osztályban 40%) határozza meg. Beiratkozás az iskola munkatervében meghatározott időpontban. Átlépés másik iskolából a felsőbb évfolyamokra Iskolánkba való átlépésnél minden évfolyamon kívánatos a legalább közepes tanulmányi eredmény és az osztály idegen-nyelvi csoportjainak megfelelő nyelvi előképzettség. A két iskola helyi tantervének áttekintése után előírt különbözeti vizsgákat a tanulónak a legközelebbi osztályozó konferencia előtt sikerrel teljesítenie kell. Szükség esetén egyéni programok kidolgozására is van lehetőség. 21

22 Nevelési program Belépés az iskola szakképző évfolyamaira, a 13. évfolyamra Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételek teljesülése esetén az iskola tanulója lehet minden olyan fiatal, aki vállalja a nappali tagozatos képzéssel járó tanulmányi kötelezettségeket, és nem töltötte be a 21. életévét. A felvételnél előnyt élveznek iskolánk diákjai. Továbbhaladás az iskolában Átlépés egy másik osztályba ugyanazon évfolyamon belül Amennyiben a tanuló az emelt óraszámú osztályok magasabb követelményeinek nem felel meg, átléphet a gimnázium általános tantervű osztályába. Amennyiben a tanuló az általános tantervű osztályban kiemelkedően teljesít, különbözeti vizsga letétele után átléphet a gimnázium emelt óraszámú osztályaiba. A magasabb évfolyamba lépés feltétele A helyi tanterv követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése. Ha a tanuló valamely tantárgyakból nem teljesíti a továbbhaladási kritériumokat, legfeljebb 3 tantárgyból javítóvizsgát tehet, és sikeres javítóvizsgák esetén tanulmányait magasabb évfolyamon folytathatja. Sikertelen javítóvizsga esetén (a nem tanköteles tanuló egyszer) évet ismételhet. A tanulmányi követelmények rövidebb idő alatt történő teljesítése A tanuló kérvényezheti, hogy osztályozó vizsgát tehessen. Vizsgát tenni legkorábban a tárgyévet megelőző augusztusban lehet. Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli (gyakorlati) részből áll, és bizottság előtt zajlik. Az így felszabaduló órákat a tanuló más tárgyak tanulására fordíthatja. A tanulói jogviszony megszűnése Az iskolai tanulmányok befejezése előtt A tankötelezettség ideje alatt csak a tanuló átvételét igazoló másik intézmény írásbeli nyilatkozata után szűnhet meg a diák tanulói jogviszonya iskolánkban. A 18. életév betöltése előtt csak a szülő, a gondviselő által is aláírt kérelemre szüntethető meg tanulói jogviszony. A tankötelezettség megszűnése után a tanuló kiléphet az intézményből. A tankötelezettség idején túl a tanulói jogviszony megszüntethető abban az esetben is, ha az intézmény tantestülete fegyelmi eljárás lefolytatása után a tanulót alapos indokkal alkalmatlannak tartja a tanulmányok további folytatására, illetve az igazolatlan órák száma a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja. Szakképzésben megszűnik a tanulói jogviszony akkor is, ha a tanuló tanulmányainak 22

23 Nevelési program folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. A tanulói jogviszony megszűnése az iskolai tanulmányok befejezésekor Megszűnik a tanulói jogviszony gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, szakképző iskolában folyó szakképzésben ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Cél, hogy a tanuló bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjon szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy a tanuló éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. Az osztályfőnöki program szerint, az ifjúsági védőnő segítségével elsajátított kompetenciák: elvégezni a segítő hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén biztosítani a helyszínt értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket elsősegélyt nyújtani biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni elsődleges sebellátást végezni Fontos, hogy a diák magatartása tükrözze az elsősegélynyújtótól elvárható személyes és társas kompetenciákat. 23

24

25 A helyi tanterv a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 kormányrendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján készült. 25

26 Az iskola képzési rendje Az általános gimnáziumi képzés évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a évfolyamon tagozat általános évfolyam Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc 1 Művészetek * (2) (2) Informatika Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó fakultáció Kötelező tanítási órák Emelt óraszám (max.:4) Diák kötelező óraszáma Szabadon választható tanórai foglalkozás Diák óraszáma * Művészetek oktatása a évfolyamon az Ének-zene és a Vizuális kultúra tantárgyak heti 1-1 órában történő tanításával valósul meg. Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 26

27 Emelt szintű angol és német nyelvi gimnáziumi képzés évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a évfolyamon tagozat angol-német évfolyam Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc 1 Művészetek * (2) (2) Informatika Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó fakultáció 0 0 Kötelező tanítási órák Emelt óraszám (max.:4) Diák kötelező óraszáma Szabadon választható tanórai foglalkozás Diák óraszáma * Művészetek oktatása a évfolyamon az Ének-zene és a Vizuális kultúra tantárgyak heti 1-1 órában történő tanításával valósul meg. Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 27

28 Emelt szintű matematika és angol nyelvi, illetve emelt szintű biológia és angol nyelvi gimnáziumi képzés évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a évfolyamon tagozat mat-ang bio-ang mat-ang bio-ang mat-ang bio-ang mat-ang bio-ang évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc 1 Művészetek * (2) (2) Informatika Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés Osztályfőnöki Kötelezően választandó fakultáció 0 0 Kötelező tanítási órák Emelt óraszám (max.:4) Diák óraszáma Szabadon választható tanórai foglalkozás Diák óraszáma * Művészetek oktatása a évfolyamon az Ének-zene és a Vizuális kultúra tantárgyak heti 1-1 órában történő tanításával valósul meg. Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 28

29 Szakközépiskolai képzés évfolyamának közismereti tantárgyi rendszere és óraszámai Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a évfolyamon Tantárgy Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia 2 1 Biológia egészségtan Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak Művészetek Ének-zene 1 Informatika 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Diák óraszáma Szabadon választható tanórai foglalkozás Diák óraszáma Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 29

30 Szakközépiskolai képzés szakmai tantárgyi rendszere és óraszámai Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés (azonosítószám: ) szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Vendéglátásszervező-vendéglős /13 Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy e gy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás 2 1,5+1 Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 2 2 Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel 2 Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások 1 Vendéglátó vállalkozás működtetése 1 Élet- és pályatervezés 0+1 Szabad sáv (Vizuális kultúra) 0+1 Összes óra Összes óra Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 30

31 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés (azonosítószám: ) szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika ágazati besorolás: XXVIII. Turisztika Turisztikai szervező, értékesítő /13 Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy e gy e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Turizmus alapjai 2 1 Kultúr- és vallástörténet 1,5 1,5 1 Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata 1 1 Marketing alapjai 0,5 0,5 1 1 Szakmai idegen nyelv gyakorlat 2 4,5 0+2 Antik örökségünk 1 Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 1 Ügyviteli ismeretek 2 Informatika a turizmusban ,5+1 Levelezési gyakorlat 1 1 Utazásszervezés 5 Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat 9,5 Vállalkozási alapismeretek 2,5 Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat 9,5 Élet- és pályatervezés 0+1 Szabad sáv (II. szakmai idegen nyelv) 0+1 Összes óra Összes óra Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 31

32 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek több éven keresztül használhatók amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló) amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát pl. feladatok, videók, animációk, 3D modellek, szerkesztő és grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásakor figyelembe vesszük, hogy a jogosultak körének a hozzájutást térítésmentesen kell biztosítani. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A Nemzeti alaptanterv (Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemiérzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladat továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Cél, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. 32

33 A nevelési célok, a pedagógiai feladatok beépülnek az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba, illetve a tantárgyak részterületeivé válnak, meghatározzák az osztályfőnöki órák témaköreit, témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. Az erkölcsi nevelés Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulókkal megismertetjük nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Minden tantárgy lehetőséget ad jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságának tanulmányozásához. Az iskolai programok (például az ünnepségek, megemlékezések) során diákjaink gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei (például a településen élő lengyel nemzetiség) megismerését, megbecsülését. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodnak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást nyújtunk ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 33

34 A családi életre nevelés A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Intézményünknek is kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Iskolánk foglalkozik a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről előírja a középiskolás diákoknak az érettségi vizsga előfeltételeként az 50 órás közösségi szolgálatot. Iskolánkban ezt nem kényszerű kötelezettségként értelmezzük, inkább egy lehetőségként: a helyi társadalomban közösségépítésre; a szolidaritás, a segítőkészség, a szociális érzékenység kialakítására; az egymás iránti felelősség erősítésére. A tevékenység akkor szolgálja a fenti célokat, ha a diákok és a helyi közösség számára hasznos, jól szervezett, biztonságos, minden szereplőnek a jól végzett munka örömét, az egészséges közösségben nélkülözhetetlen bizalom erősítését jelenti. Ehhez kérünk partnerséget cégektől, intézményektől, egyházaktól, hivataloktól, kollégáktól a diákok és a helyi közösség javára. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, 34

35 válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Ennek érdekében intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenységközpontúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakíta- 35

36 ni, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. Választható tantárgyak, foglalkozások Utazás & Turizmus akkreditált érettségi tantárgy oktatása a évfolyamokon heti órában Az Utazás és Turizmus program célja átfogó képet adni a hazai és a nemzetközi idegenforgalmi üzletágról, segíteni a pályaorientációt, növelni annak az esélyét, hogy a tovább nem tanulók az idegenforgalomban tudjanak elhelyezkedni, illetve segíteni diákjainkat, hogy a turisztikai ágazat kulturált és igényes fogyasztóivá váljanak. Fontos, hogy a diákok ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük adottságait, az itt működő vállalkozásokat, településük idegenforgalmi lehetőségeit. Fakultációválasztás Iskolánk képzési rendje szerint, a kötelezően előírt óraszámok mellett az utolsó két évben az érdeklődésnek vagy a pályaválasztásnak megfelelően legalább egy, legfeljebb három tantárgyból emelt óraszámban tanulhatnak a diákok. A választható tanórai foglalkozásokat az igazgató a fenntartó jóváhagyása után hirdeti meg, a foglalkozást várhatóan vezető tanár nevének, valamint a felkészítés szintjének a szerepeltetésével. A választott tantárgyak köre csak a diákok jelentkezése után válik véglegessé. A tanuló csak az igazgató engedélyével módosíthatja döntését. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a tanuló pedagógust válasszon. Tanórán kívüli foglalkozások Tehetséggondozó, hátránykompenzáló, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a hátrányok megszüntetését az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó, hátránykompenzáló és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre való felkészítést. 36

37 Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A tanulókat az iskolán kívül szervezett versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából a szülők többségének kérésére az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. Ezeknek a kirándulásoknak a megszervezése nem kötelező iskolai feladat, így intézményünk anyagilag nem támogatja azt. A kirándulásra 1 tanítási napot kaphat egy osztály, illetve igazgatói mérlegelés alapján további napok is adhatók. Osztálykirándulásnak számít, ha a diákok legalább 80%-a részt vesz a programon. Kisebb létszám esetén az osztálykirándulást csak tanítás nélküli napon lehet megtartani. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele az ilyen foglalkozásokon, amennyiben költségekkel jár, a szülő beleegyezéséhez kötött. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár működési rendjét az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az iskolai 37

38 könyvtárat az iskola tanulói, dolgozói díjmenetesen használhatják. Tanulói jogviszony, illetve munkaviszony létesítésével valamennyi diák és dolgozó jogosult a könyvtár használatára. Tanulószoba Tanulószobai foglalkozást a szülők, illetve a tanulók nagyobb csoportjának kérésére az iskola indíthat. Felkészítés az érettségi vizsgára Középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés Magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból a kötelező órákon, továbbá e tantárgyak mellett kémia, földrajz, informatika tantárgyakból a kötelezően vagy a szabadon választott órák keretében a évfolyamon heti plusz 2 órában. Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés Magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, biológia tantárgyakból a kötelező órák mellett a kötelezően vagy a szabadon választott órák keretében a évfolyamon heti plusz 2 órában. Amennyiben igény van további tantárgyakból érettségire való felkészítésre, azt a jelentkező tanulói létszám és a rendelkezésre álló óraszámtól függően az iskola biztosítja. A felkészítés indításáról és az arra fordítható óraszámról az igazgató dönt. A vizsgázó függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Tanulói igény esetén az iskola megszervezi a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. A tanulók az iskola képzési rendjében szereplő kötelező tantárgyak minimális óraszámához meghatározott helyi tantervi követelmények teljesítése után a következő választható érettségi vizsgatárgyakból tehetnek érettségi vizsgát: közismereti vizsgatárgyak fizika, kémia, biológia, földrajz, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, informatika, testnevelés, angol nyelv, német nyelv szakmai előkészítő vizsgatárgy vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek Az Utazás és turizmus akkreditált érettségi tantárgy 6. vizsgatárgyként választható. 38

39 A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Témakörök/képességek Követelmények Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata. A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása. Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége. Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés. Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása. Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése. Témakörök Követelmények 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 39

40 Témakörök Követelmények 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Nyelvművelés Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Fe- 40

41 Témakörök Követelmények renc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel) A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. Történelem Témakörök/Kompetenciák Követelmények 1. Kompetenciák Források használata és értékelése Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. 41

42 Témakörök/Kompetenciák A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Követelmények Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. 42

43 Témakörök/Kompetenciák A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig Követelmények A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az as gazdasági válság. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. 43

44 Témakörök/Kompetenciák A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Követelmények A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A harmadik világ. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. Matematika Témakör Követelmények 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A minden, van olyan logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. 44

45 Témakör Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Követelmények A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c f (x), f(c x) Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. 45

46 Témakör Követelmények Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. 5. Valószínűség számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel. Idegen nyelv Témakörök/Kompetenciák Követelmények 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformáció(k) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. 46

47 Témakörök/Kompetenciák Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) Követelmények Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek. Például: színház, mozi, kedvenc sport. Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Fizika Témakör Követelmények 1. Mechanika A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. 47

48 Témakör Mozgások Munka és energia Követelmények Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) öszszekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-v-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. 48

49 Témakör Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Követelmények Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai. 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. 49

50 Témakör Követelmények A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömegenergia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. 50

51 Témakör Követelmények A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jeno a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége:,,az égi és földi mechanika egyesítése, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai. Biológia Témakör Követelmények 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. A H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+-3+, HCO 3, CO 3 2, NO 3 ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. 51

52 Témakör Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Követelmények Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat! A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Felépítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Az öt regnum elkülönítésének alapja. Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. A teleptest és az álszövet jellemzői. A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós újítások' a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. 52

53 Témakör Követelmények Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részeit, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. 53

54 Témakör Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai Követelmények Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémája (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. 54

55 Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Témakör Környezet- és természetvédelem Követelmények Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendok. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és,,alternatív energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszómamutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. 55

56 Informatika Témakör Követelmények 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait! 2. Informatikai alapismeretek hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése A Neumann-elvű számítógépek. A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai. Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. 56

57 Témakör Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Követelmények Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés. szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Tantárgyi feladatok megoldása. 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika 57

58 Témakör Prezentáció Grafika Követelmények Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ) és formázása. Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés. Kémia Témakör Követelmények 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. 58

59 Témakör Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók Követelmények A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (ph, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszámváltozás). A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. A megismert elemek előfordulásának formái. 59

60 Témakör Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Követelmények Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások 60

61 Témakör Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, ph-számítás Elektrokémia Követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban. A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Az egész értékű ph és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidionkoncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása. Földrajz (földünk és környezetünk) Témakör Követelmények 1. Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. 61

62 Témakör A levegőburok A vízburok A talaj Követelmények A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 62

63 Témakör Követelmények 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpátmedencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmigazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire. 63

64 Rajz és vizuális kultúra Kompetenciák/ Témakörök Követelmények 1. Alkotás Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata. Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása. Színharmóniák, színkontrasztok használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban. Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Az adott technika adekvát használata. Jártasság a szabadkézi rajzban ceruzával, tollal. Jártasság a műszaki jellegű rajzban ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Jártasság egyes festőtechnikákban akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák). Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása. Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása. Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a térmélység megjelenítése. A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása. Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján. Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv). Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl. grafikonnal, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. 64

65 Kompetenciák/ Témakörök Tárgyak és környezet Követelmények Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra. Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése. 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, síkés térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során. Színharmóniák, színkontrasztok felismerése. Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések kontextus felismerése és használata az értelmezés, elemzés során. Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra). A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. Fotó elemzése. A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása. A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete. Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismeret. 65

66 Műfajok Kompetenciák/ Témakörök Követelmények A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete. Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása. A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával. A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete. Ének-zene Kompetenciák/Témakörök Követelmények 1. Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más nép népdalának előadása emlékezetből. A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése. Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház). Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. A gregorián zene általános jellemzése. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. Zenei formák: rondó, variációk értelmezése. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. 66

67 Kompetenciák/Témakörök Követelmények Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2# 2b-ig). Egy romantikus dal előadása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jelegű bemutatása. 2. Zenefelismerés A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől. Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom. Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén. J. S. Bach, Händel. Haydn, Mozart, Beethoven. Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij. Ravel. Bartók, Kodály, Gershwin, Orff. 67

68 Kompetenciák/Témakörök Követelmények 3. Dallamátírás Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2# 2b előjegyzési körben. Testnevelés Kompetenciák/Témakörök Követelmények 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset megelőző eljárások. Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. 68

69 Kompetenciák/Témakörök Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Követelmények Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Egy választott futószám bemutatása 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg. A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása kötelező elemek felhasználásával. Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Judo gurulás előre. 69

70 Kompetenciák/Témakörök Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Követelmények Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával. Vendéglátó idegenforgalmi alapismeretek 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.1 A vendéglátás alapjai A vendéglátás történeti kialakulása, fejlődésének hazai szakaszai. A vendéglátás fogalma, feladata. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban. 1.2 A vendéglátás tevékenységi körei Az árubeszerzés, a raktározás, termelés, az értékesítés és a szolgáltatás fogalmi meghatározása, folyamata, módjai. A vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. 1.3 A vendéglátás üzlethálózata A vendéglátás szakjelleg szerinti csoportosítása. Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői. 1.4 A turizmus alapjai A turizmus fogalma. A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetességei. A turizmus helye a nemzetgazdaságban 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái. 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata Az aktív és passzív turizmus fogalmi meghatározása. Az aktív és passzív turizmus feltételrendszere. A turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezők. A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik. 70

71 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere A turizmust lebonyolító szervezetek és jellemzőik. A turizmus tárgyi és személyi feltételei. A turizmus dolgozóival szemben támasztott követelmények. 1.9 A turizmus piaca A piac fogalma. A piac elemeinek fogalmi meghatározása (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggései. A turisztikai piac jellemzői. A turisztikai piac alakulására ható tényezők A gazdasági verseny fogalma, feltételei A piaci kockázat. Árképzés a turizmusban. A hazai turizmus fejlesztési lehetőségei A vendéglátás piaca A vendéglátás piacának jellemzői. A vendéglátás piacára ható tényezők. A hazai vendéglátás fejlesztési, lehetőségei. Árképzés a vendéglátásban 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek Az ügyvitel fogalma. Az ügyviteli feladatok csoportosítása. Az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározása. A z ellenőrzés fogalmi meghatározása, fajtái 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele A turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatai. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítás szabályai. Az üzleti levelezés szabályai, formai és tartalmi követelményei, kezelési szabályai. A leltár fogalma, fajtái, szabályai. 2. Szállodai alapismeretek 2.1 Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek 2.2 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei 2.3 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel 2.5 A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások A szálláshely fogalma, fajtái. Egyéb szálláshelyek. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei. A szálloda telepítésének szempontjai. A szálloda működésének tárgyi feltételei. A szálloda helyiségei és berendezései. A vendégszoba kialakításának jellemzői, berendezése, felszerelése. A szálloda, szervezeti felépítése. A szállodai munkakörök és az azokhoz kapcsolódó feladatok. A munkaerő-gazdálkodás fogalma. A szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelmények. A szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatok. A szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályai. A vendég érkeztetésével szállodai gazdálkodás tervezése, területei és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatok. A bevétel és a költségek csoportosítása. A szállodai jövedelmezőség fogalma, az eredmény kimutatás lényege A szálloda biztonsági előírásai. A tűzvédelem szabályai A tulajdonvédelem fogalma, a szálloda kártérítési felelőssége. Munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásai. 71

72 3. Marketing alapismeretek 3.1 A marketing fogalma, fejlődése A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing fejlődése. A marketing-mix elemek. 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése A vállalat mikro-és makrokörnyezete. A piac fogalma, és kategóriái, a piac szerkezete. Piaci formák. 3.3 A fogyasztói magatartás A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. 3.4 A piacszegmentálás A célpiacok kiválasztása A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció 3.5 A marketing információs rendszer A marketing információszükséglete. Az információs-rendszer funkciói. 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A piackutatás funkciói, folyamata A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatás módszerei A termékpolitika, termékfejlesztés A termék fogalma, osztályozás. A termékfejlesztés. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A marketing kommunikáció eszközrendszere Az értékesítési csatornák fajtái, jellemzésük. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei A reklám szerepe, tervezése A reklám fogalma és szerepe. A reklám fajtái A Public Relations A Public Relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR Az eladásösztönzés, és a személyes eladás Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladásösztönzés módszerei. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 72

73 3.14. Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök Az image lényege, fajtái. A Corporate Identity lényege. A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. A direkt marketing lényege. Utazás & Turizmus Témakörök 1.1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái 1.2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők Az idegenforgalom és a nemzetgazdaság kapcsolata, arányok, fejlődési trendek a világban és Magyarországon. A turizmus hatása a népességmegtartásra és foglalkoztatottságra. Főbb statisztikai adatok. Szezonalitás, krízisérzékenység. Ár érték arány. Sztereotípiák. Az idegenforgalom és a természeti és társadalmi környezet kölcsönhatásai A szervezett utak típusai Egyéni és csoportos utazás. Utazás szervezők, utazási irodák. Hivatásturizmus, konferencia turizmus. Incentive utazások. Vallási turizmus. Rendezvény turizmus. Ijúsági, sport és kaland turizmus. Gyógyidegenforgalom. Falusi turizmus Szálláshelyek A szálláshelyek besorolásai, szolgáltatásai. Szállodák és szállodaláncok. Kastély és kúriaszállók. Üdülőfalvak. Apartman-házak. Time-share rendszer. Panziók. Fizető vendéglátás. Ifjúsági szállók. Kempingek Közlekedés Légi-, vasúti-, vízi-, közúti közlekedés - előnyök és hátrányok. Városi közlekedés Vendéglátás A vendéglátóhelyek típusai, besorolásai. Éttermek, vendéglők. Gyorséttermek, franchise rendszerek. Kávézók, cukrászdák. Borozók, sörözők. Nemzeti gasztronómiai sajátosságok Programszervezés Programszervezés, forgatókönyv. Városi programok, idegenvezetés. Bálok, karneválok, kiállítások. Különleges nagyrendezvények (pl. Sziget, Művészetek völgye). Tematikus parkok. Programok a természetben, nemzeti parkok, aktív pihenés. 1.8 Útlevél, vízum, biztosítás, pénz A magyar útlevél formai és tartalmi sajátosságai, igénylése. Vízum kötelezettség és vízumkérelem. Utazási biztosítások fajtái. Valuta és deviza, készpénzkímélő eszközök fajtái és használatuk (utazási csekk, bank- és hitelkártyák, voucher, készpénz küldés). 73

74 Választható modulok Környezetvédelem és idegenforgalom 2.1. Fenntartható fejlődés A gazdasági hatékonyság: az erőforrások kíméletes használata. Szelíd idegenforgalom, zöld turizmus, ökoturizmus. A növekedés határai. Választható modulok Vállalkozás és marketing az idegenforgalomban 3.1 Vállalkozási formák Egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság. 3.2 A turisztikai termék jellemzői Az ipari termékek és szolgáltatási termékek közötti hasonlóságok és különbségek. A vevői bizalom. Piaci verseny. 3.3 Marketing SWOT helyzetelemzés (igény és kínálat). 5P a marketingben. Marketing mix. Kommunikáció a vevőkkel, PR. 3.4 Vállalkozás indítása A sikeres vállalkozás indításának feltételei. Cégalapítás. Ötlet, indulótőke, üzleti terv, hitel lehetőségek. A sikeres vállalkozó személyes tulajdonságai. Választható modulok Falusi turizmus 4.1 Falusi vendéglátás a múltban és jelenben Vendéglátás és gazdálkodás összefüggései falun Magyarországon és külföldön. A falusi vendéglátás szervezetei. 4.2 A falusi vendéglátás jellegzetességei. A vendégfogadás helyszíne (ház, kert). Programok és gazdálkodás. 74

75 A tanulók értékelése Értékelési alapelvek a pedagógus számára egyrészt törvényi kötelezettség, másrészt vállalt felelősség nem megtorló, hanem a tanuló folyamatos fejlesztését szolgálja törvényes, szakszerű, tervszerű, kiszámítható, nyilvános folyamat az értékelt bevonásával történik részben kritérium-, részben normaorientált tartalmazza a kritériumokat, indikátorokat Az értékelés célja legyen kimutatható a nyilvánosságra hozott követelményrendszernek való megfelelés legyen követhető az intézményi céloknak, értékeknek való megfelelés legyenek kimutathatóak a pedagógiai eredmények a nevelési programban megfogalmazott céloknak való megfelelés alapján a választott értékeken, objektivitáson alapuló legyen az egyén szakmai fejlődése Az értékelés fajtái Diagnosztikus értékelés (bemenet): adottságok, kulcskompetenciák (képességek, ismeretek), igények, elvárások, szocio-emoció (attitűd, aspiráció), személyiség Szabályozó értékelés (folyamat): tanulás, személyiségfejlődés, pályaorientáció Összegző értékelés (kimenet): eredmények, teljesítmények, kulcskompetenciák, képességek, ismeretek (tanulmányi eredmények, versenyeredmények, továbbtanulás, beválás), elégedettség, szocio-emocionális terület (attitűd, aspiráció, szorgalom ), személyiség (én/önismeret, szabálykövetés, magatartás, elismerések, elmarasztalások), kapcsolat (kortárscsoport, pedagógus, személyzet, osztály, iskola) Az értékelés formái Önértékelés, osztályfőnök értékelése, szaktanár értékelése, (kortárs)csoport értékelése A tanulmányi munka értékelése Az értékelés célja: tájékoztatás, visszacsatolás, orientálás, külső szabályozás, motiválás, megerősítés. 75

76 Az értékelés követelményei: tárgyszerűség, megbízhatóság, érvényesség, egyenletes terhelés. Az elméleti órákon és a gyakorlati foglalkozásokon érdemjeggyel kell értékelni a tanulók tudását, ismereteinek gyakorlati alkalmazását, gyakorlati készségük fejlődését, az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon való aktív részvételüket. Jeles /5/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett; Jó /4/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával eleget tett; Közepes /3/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tett, a nevelő vagy tanulótársa segítségére (javítására, kiigazítására) többször rászorult; Elégséges /2/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel rendelkezik; Elégtelen /1/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazításokkal sem tudott eleget tenni, és a tantervben előírt gyakorlati munkafolyamatokat önállóan elvégezni nem tudja. A tanuló teljesítményét folyamatosan értékeljük, és félévente minden tantárgyból legalább három érdemjegyet adunk. Az iskola nevelői személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés kérdésében. Döntésüket azonban indokolni kötelesek, ha erre a nevelőtestület igényt tart. Az érettségi felkészítés történhet osztálykeretben, illetve évfolyamszinten szerveződött csoportokban. Ha a tantárgyat alapórában is tanulják, az érdemjegyet az alapórát tartó tanár adja a felkészítőn végzett teljesítmény figyelembevételével, az óraszámok arányának megfelelően. Ha a tanuló csak fakultációra jár, ottani munkája alapján kapja érdemjegyét. A félévi és év végi osztályzatokat az adott időszakban szerzett érdemjegyek alapján, pedagógiai szempontok figyelembe vételével alakítjuk ki. Az osztályozó vizsgán az ott nyújtott írásbeli és szóbeli (gyakorlati) teljesítményt értékeli a bizottság. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért, az általános követelmény szintet meghaladó munkáért a tanuló tantárgyi dicséretet kaphat. 76

77 Ha a tanulónak legalább három tantárgyi dicsérete van, az osztályfőnök javaslatára a tantestület általános dicséretet adhat. Az iskolai beszámoltatás formái témazáró dolgozat szóbeli felelet, röpdolgozat, feladatlap projektmunkák, prezentációk, transzparensek, kiselőadások, esszék egyéni megfigyelések, kísérletek, mérések írásbeli házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése gyakorlati tevékenység ellenőrzése, minősítése próbaérettségi Az írásbeli és szóbeli számonkérés arányának megválasztása az adott tárgyból az érettségi vizsga formájától függ, a tanárok módszertani szabadsága érvényesül. Témazáró dolgozat Egy nagyobb egység lezárása utáni számonkérés. Idejét, a rá való felkészülés formáit a tanmenet rögzíti. Tanórán kell megíratni, időtartalma legalább 45 perc. Követelményeit a tantervi követelményekkel összhangban állapítjuk meg. Amennyiben a tanuló az utolsó tanítási nap előtt nem írta meg témazáró dolgozatainak legalább a felét, akkor az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésőbb az év végi osztályozó konferencia előtti tanítási héten osztályozó vizsgán eleget tesz a szaktárgy éves követelményeinek. A félévi és év végi jegyek megállapításánál a témazáró dolgozatoknak kiemelkedő szerepe van, súlyának meghatározása a szaktanár kompetenciája, amit azonban az év elején minden pedagógus köteles a tanulók tudomására hozni. A témazáró dolgozat időpontját a megírás előtt legalább egy héttel előre közöljük. Legfeljebb három hétig tarthat a javítása. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A javítás céljából történő újraírás lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja. Az eredeti érdemjegy is beszámít a tanulmányi munkába (beírva marad). 77

78 Szóbeli felelet A szóbeli felelet formai és tartalmi kritériumai tantárgyanként eltérőek. Az egyéni felkészülés és/vagy a házi feladat ellenőrzésére szolgál, ugyanakkor az óra eleji ismétlést is helyettesítheti. Középiskolában követelmény az önálló, összefüggő felelet. Az elvárásokat a szaktanárnak fokozatosan kell kialakítania úgy, hogy azok az utolsó évfolyamon feleljenek meg az érettségi követelményeknek. Az aktuális követelményeket a tanulókkal ismertetni kell. Alapkövetelmény, hogy a diák már az előző órán megtudhassa, hogy milyen témakörből kell felelnie, így a feleletét előre fel tudja építeni, az órán kapott szempontok alapján tudja tudását mobilizálni. A feleletet a jegy mellett röviden szóban is értékeljük. A tanulóktól elvárjuk az önálló, folyamatos, szabatos kifejtést, de az elakadókat segíteni kell abban, hogy ismereteikről számot tudjanak adni. Témakörök lezárásánál több témakört is felölelhet. Ismétlő kérdéssel a tananyag felidézését is szolgálja. Időtartama lehetőleg ne legyen hosszabb 6-7 percnél. Röpdolgozat Kisebb egységek számonkérése változatos írásos formában. Célja a tanulók tudásának ellenőrzése. Legfeljebb két hétig tarthat a javítása. Egyéb formák Minden más olyan forma alkalmas lehet a tanulók értékelésére, amely visszatükrözi a tanuló tudását, kreativitását, rátermettségét és a követelmény-rendszerrel összhangba hozható. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni munka a tanulók számára szükséges és rendszeres tevékenységet jelent. A házi feladat nem nélkülözhető a középiskolai gyakorlatból. Az iskolán kívüli munka pedagógiai szerepe: az ismeretek rögzítését szolgálja fejleszti a különböző készségeket segíti az optimális begyakorlottság elérését önálló munkavégzésre nevel erősíti a tanulói motivációt felébreszti a kutatási, alkotási vágyat 78

79 javítja-növeli a tanulói teljesítményt pontos időbeosztásra, rendszerességre nevel Az otthoni feladatok lehetnek: minden tanuló számára egységesek tanulói csoportonként differenciáltak egyénre szabottak Írásbeli (és más, nem szóbeli típusú) feladatok Általános elvek A rendszeresen, egyik tanóráról a másikra elvégzendő otthoni munkára fordítandó idő az átlagos képességű tanulókhoz igazítva ne haladja meg a 30 percet tantárgyanként. A nagyobb lélegzetű feladatok (házi dolgozatok, kiselőadások, projektek, transzparensek, prezentációk, önálló kísérletek/vizsgálatok) teljesítésének határidejét előre rögzítjük úgy, hogy legalább egy hétvége álljon rendelkezésre. A határidő legyen a tanulók számára is elfogadható, reális. Ha több hasonló feladat elvégzése esik egy osztályban ugyanarra az időpontra, a diákok jelzéseit figyelembe véve az érintett szaktanároknak kötelességük egyeztetni a teljesíthető ütemezéseket illetően. A tanárnak az otthoni feladatokhoz konkrét útmutatást kell adnia. Törekszünk kreatív, a tanulók érdeklődéséhez igazodó, aktualitásra építő feladatok kitűzésére. Újszerű házi feladatokkal is motiváljuk a tanulóinkat (projektmunkák, prezentációk, transzparensek stb.) Igyekszünk differenciált feladatokat kitűzni. A feladatok benyújtásának formáját a tanár határozza meg. A házi feladatok elvégzését rendszeresen ellenőrizzük. A kiemelkedőket jutalmazzuk. Elégtelennel egy házi feladat hiányát vagy hibáit csak akkor büntethetjük, ha a diák számára már korábban ismert volt, hogy ezt a feladatot milyen határidővel, milyen szinten kell teljesíteni. Itt is azonban körültekintően kell eljárni, és mérlegelni kell, hogy volt-e korábban kellő megértési és begyakorlási idő. A felszerelés hiánya nem egyenértékű a házi feladat el nem készítésével, azért elégtelen osztályzat nem adható, ugyanakkor kezdeményezhető fegyelmi intézkedés. Korlátok Nem adunk büntető jellegű házi feladatot. Az iskolai szünetekre a tanulnivalókon kívül nem adunk a szokásosnál több otthoni írásbeli feladatot. Hétvégékre ne legyen egy átlagos hétköznapi szintnél több írásbeli házi feladat. 79

80 Szóbeli házi feladatok Általános elvek Az otthoni felkészülés alapja egyik tanóráról a másikra az órán elhangzott tanári magyarázat, a közösen elvégzett feladatok/elemzések/gyakorlatok, a kijelölt tankönyvi szöveg/ábra /grafikon/térkép. A tananyaghoz kapcsolódó kötelező vagy ajánlott irodalom/forrásmunka elolvasására, feldolgozására megfelelő időt kell adni, a feladatot időben kell közölni. Tisztázni szükséges, hogy az innen szerzett ismereteket milyen szinten kéri számon a tanár. Külső értékelés országos kompetenciamérések érettségi vizsga szakmai vizsgák OKTV és egyéb tanulmányi versenyeredmények A magatartás és a szorgalom értékelése A tanulók magatartását és szorgalmát félévenként értékeljük. A félévi és év végi értékelés kiindulópontja az osztályközösség javaslata, melyet az ott tanító tanárok pozitív vagy negatív irányban módosíthatnak. Változtatási igény esetén a nevelőtestület az osztályfőnök javaslatáról dönt. Magatartás Pozitívumként értékelendő, ha a tanuló betartja a házirend előírásait és társait erre ösztönzi, a közösségre háruló feladatokból tudatosan részt vállal, segítőkész, a közösségre pozitív hatást gyakorol, ha tevékenységében önálló, viselkedése példamutató, tanulmányi kötelezettségeit képességeinek megfelelően ellátja. Negatívumként értékelendő, ha a tanuló ismételten megsérti az iskola írott és íratlan szabályait és a házirend előírásait, nem törekszik ezek betartására. Rossz hatással van társaira, akadályozza az osztályt a tanulmányi és nevelési programok során. Durva, goromba, tiszteletlen társaival és tanáraival, valamint az iskola felnőtt dolgozóival szemben. példás: A tanuló aktívan részt vesz a közösség munkájában, tanórákon fegyelmezett, magatartása példamutató, igazolatlan órája nincs. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is 80

81 megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja. A tanárok 75%-a példásnak tartja, és a többiek sem adnának neki jónál rosszabbat értékelést. jó: A házirendet betartja, a rá bízott feladatokat elvégzi, de önként nem vállal munkát, az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. változó: A házirendet nem mindig tartja be, tanórai és tanórán kívüli magatartása fegyelmezetlen, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. rossz: Sorozatosan megszegi a házirendet, vagy fegyelmi eljárás indult ellene. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolai fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Szorgalom Pozitívumként értékelendő, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan eleget tesz, minden tantárgyat igyekszik tehetségének, képességének megfelelően elsajátítani. Munkájával szemben igényes, jellemzi az általános érdeklődés, képes az önellenőrzésre, a jó munkaés időbeosztásra. A tanítási órákon figyel, tevékeny. A kötelező feladatai pontos elvégzése mellett önként is végez tanulmányi munkát, társait segíti a tanulmányi munkában. Negatívumként értékelendő, ha a tanuló tanulmányi munkáját érdektelenség és közöny jellemzi, kötelezettségeit nem teljesíti, nehezíti a közös munkát. Rendszeresen készületlen, az órai munkában nem vesz részt. Fegyelmezetlen, rendszertelen, megbízhatatlan. példás: Egyenletes, a képességekkel arányos tanulmányi teljesítmény, általában aktív órai munka, szaktárgyi versenyeken való részvétel, a munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül. A képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. jó: A feladatait nem mindig teljesíti, tanulmányi eredménye viszonylag jó, de képességeihez mérten nem nyújtja a maximumot. 81

82 változó: A tanulmányi munkája nem folyamatos, teljesítménye látványosan elmarad a képességeitől. Az iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jár iskolába. hanyag: A képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Képességei ellenére év végi osztályzata egy vagy több tárgyból elégtelen. Aki bizonyítványát osztályozóvizsgával szerezte, magatartásból és szorgalomból nem kap minősítést. Az osztályfőnök félévente, az osztályozó értekezlet előtt elkészíti, elemzi és értékeli tanítványai magatartását, a tanulmányi munkához való viszonyuk alapján értékeli az osztály közösségi, tanulmányi, kulturális munkáját, sporttevékenységét. Megállapítja, van-e előrelépés az osztály fejlődésében, az iskolai normák érvényesülésében, a házirend betartását illetően. A félév során kialakult véleményét tanítványaival megbeszéli, majd az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaival ismerteti. Tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra, az iskola hírnevét öregbítő teljesítményre kell figyelemmel lenni. A tanulói közösségek, illetve az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb irányú munkájában elért kiemelkedő eredmények jutalmazása igen fontos pedagógiai eszköz. Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei Az osztályfőnök, a szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé, és dicséretét indoklással a szülőknek is tudomására hozza. Az igazgató tanulmányi- szakmai és sportrendezvényeken, kulturális rendezvényeken való eredményes szereplés, az iskola hírnevét növelő teljesítmény esetén a tanulót dicséretben részesíti, a dicséretet az iskola közössége előtt nyilvánosan ismerteti, illetve a szülőket írásban értesíti. Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességén túlmenő tevékenységéért a nevelőtestület dicséretben részesíti a tanulót, a tanév végén oklevéllel, könyvvel jutalmazza. Tárgyjutalomként könyvet adunk annak a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján jeles vagy kitűnő eredményt ért el. 82

83 Hosszabb időn keresztül kiválóan tanuló, példás magatartású és szorgalmú tanulót a középiskolai tanulmányok befejezésekor az Öregdiákok Baráti Köre díjazza. A legkiválóbb végzős diáknak Medvegy Antal-díjat adományoz a Tinódi Gimnáziumért Alapítvány. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely cél érdekében közösen kifejtett erőfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget (osztályt, diákköri vagy más csoportot) a Tinódi Gimnáziumért Alapítvány támogatásával csoportos jutalomban (kirándulás, színház-, mozilátogatás) lehet részesíteni. A tanulókat jutalmazásra a nevelőtestület bármely tagja, a DÖK és a szülői munkaközösség is előterjesztheti. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Idegen nyelvek emelt szintű tanulásához választási lehetőséget, kiscsoportos foglalkozást kínálunk. Angol és német nyelvből is indul emelt óraszámú csoport. Akkor, ha van előképzettség, és szükséges, felmérő dolgozat segítségével bontjuk az osztályt kezdő és haladó csoportra. Biológia és matematika tantárgyak esetén előzetes jelentkezés és felvételi vizsga alapján indul emelt óraszámú csoport. A reál osztályban mindkét tantárgyat csoportbontásban tanítjuk. Testnevelésből a nemek arányát figyelembe véve fiú-lány csoportra bontjuk az osztályt. 10 főnél kisebb csoportlétszám esetén, évfolyamszinten racionálisan alakítjuk ki a csoportokat. Informatikából tudásszint felmérés után bontjuk két csoportra az osztályt. A szakközépiskolai osztályokban a gyakorlatok csoportbontásban folynak. A fakultációs csoportokat, érettségire felkészítő tanórai foglalkozásokat évfolyamszinten szervezünk. Tehetséggondozó, hátránykompenzáló, felzárkóztató és egyéni foglalkozásokat, szakköröket a felmerülő igények és a Köznevelési Törvény által biztosított lehetőségek szerint indítunk. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a hungaro fitt fittségi tesztet alkalmazzuk, amely a tanulók alap motoros képességeinek gyorsaság, erő, állóképesség mérésére szolgál. A módszer elemei: Cooper-teszt, helyből távolugrás, tömött labda lökés, tömött labda dobás hátra, fekvőtámaszban karhajlítás, hanyattfekvésből felülés és hasonfekvésből törzsemelés. 83

84 A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve speciális sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók életkorának és az iskola pedagógiai programjának megfelelő sportági mozgásformák teljesítményre történő mérését is. A teljesítmény mérése a következő sportági mozgásformákban történik: 60 és 800 méteres síkfutás, magasugrás, távolugrás, súlylökés, gerelyhajítás, úszás, Cooper-teszt, kötélmászás. Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális az életkornak és a pedagógiai programnak megfelelő összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók koordinációs képességeinek, mozgás ügyességének és mozgásismeretének felmérésére. Tartalmazza: talaj, szekrényugrás, korlát, gyűrű a fiúknál; talaj, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda a lányoknál; ezen szerek összefüggő gyakorlatainak vagy elemkapcsolatainak bemutatását, a koordináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak az adott sportág alapmozgás ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs képességek. Azaz a tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó erővel érkező labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védő játékoshoz, a tanult technikai elemeket hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása a változó körülmények között döntés kényszer. Az egészségnevelés Az egészség testi, lelki, társadalmi jó közérzet, fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik) ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud ha individuális önállóságát megőrzi ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt Az egészség meghatározó tényezői: anatómiai, élettani, genetikai adottságok (ezek az egyed egészségének biológiai meghatározottságai ) környezeti hatások (föld, víz, levegő, fény, táplálkozás, betegség okozó lények, stb.) egészségügyi ismeretek 84

85 életmód, szokásrendszer, életvitel betegségmegelőző tudatos tevékenységformák egészségügyi gyógyító tevékenység, a betegellátás rendszere A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze: a prevenció az egészséges táplálkozás (a táplálék összetétele, mennyisége, elosztása, a modern konyhatechnológiai eljárások ismerete, alkalmazása) az aktív szabadidő eltöltés (a napirend kialakítása, a munka-pihenés helyes aránya) a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné a lelki egyensúly megteremtése az egészséges és biztonságos környezet kialakítása az egészségkárosító magatartásformák elkerülése a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás (alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások) rizikócsoportos megközelítés (a konkrét veszélyhez kapcsolódó életmód változtató programok) érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások (serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások) kortárshatások az egészségfejlesztésben (kiképzett kortárssegítők közvetítésével) közösségi alapú komplex egészségfejlesztés A környezeti nevelés Célunk az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének) mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. Pedagógiai célok: a fent megfogalmazott cél eléréséhez szükséges érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése 85

86 érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerési képességének kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Biztosítjuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb esz-közök) biztosított az egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Az intézmény segíti a számukra kínált támogatások elérését, igénybevételét. 86

87 A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantárgyak tanterve Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 87

88 Szakmai programok

89 A szakképesítések tantárgyi rendszere és óraszámai A cukrász szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai Cukrász szakképesítés (azonosítószám: ) szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 89

90 A pincér szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai Pincér szakképesítés (azonosítószám: ) szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 90

91 A szakács szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai Szakács szakképesítés (azonosítószám: ) szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 91

92 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés (azonosítószám: ) szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika ágazati besorolás: XXVIII. Turisztika Turisztikai szervező, értékesítő 1/13 2/14 Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Turizmus alapjai 3 Kultúr- és vallástörténet 4 Vendéglátás- és szálláshely ismeretek 3 Üzleti kommunikáció gyakorlata 2 Marketing alapjai 3 Szakmai idegen nyelv - gyakorlat Antik örökségünk 1 Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 1 Ügyviteli ismeretek 2 Informatika a turizmusban 3 Levelezési gyakorlat 2,5 Utazásszervezés 5 Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat 9,5 Vállalkozási alapismeretek 2,5 Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat 9,5 Élet- és pályatervezés Szabad sáv (II. szakmai idegen nyelv) Összes óra 15,5 19, Összes óra Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 92

93 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés tantárgyi rendszere és óraszámai Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés (azonosítószám: ) szakmacsoport: 18. Vendéglátás, turisztika ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar Vendéglátásszervező-vendéglős 1/13 2/14 Szakmai tantárgyak óraterve e gy e gy Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Vendéglátó gazdálkodás 3 2 Szakmai számítás 2 1,5+1 Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 2 2 Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel 2 Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret 3 Termelés elmélete 3 2 Termelés gyakorlata 6 6 Értékesítés elmélete 3 2 Értékesítés gyakorlata 3 5 Vendéglátó vállalkozások 0,5 1 Vendéglátó vállalkozás működtetése 1 1 Élet- és pályatervezés Összes óra Összes óra Az egyes tantárgyak cél-, tananyag- és követelményrendszerét a CD-melléklet tartalmazza, illetve iskolánk honlapján ( hozzáférhető. 93

94 A szakképzésben a tanulók értékelése A Helyi tanterv szerinti értékelési alapelvek, célok, formák a szakképző évfolyamokon tanuló diákok esetén is érvényesek. Az óratervben szereplő szakmai tantárgyak elméleti óráin és a gyakorlati foglalkozásokon osztályzattal kell értékelni a tanulók tudását, ismereteinek gyakorlati alkalmazását, gyakorlati készségük fejlődését, az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon való aktív részvételüket. A tanév végi értékeléskor az elméleti és a gyakorlati teljesítmény külön érdemjegyet kap. A külső gyakorlati jegy tantárgyanként a tanulófelelős (vagy általa megbízott személy) aláírásával kerül be havonta a foglalkozási naplóba. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi ezt és bevezeti az osztálynaplóba. A tanuló teljesítményének átváltása osztályzatra a következő: % jeles (5) 71 80% jó (4) 61 70% közepes (3) 51 60% elégséges (2) 50% vagy 50% alatt elégtelen (1) A megszerzett tudás beszámítása A szakmacsoportos oktatásból érkezők esetében szaktanár javaslatára egyénenkénti mérlegelés után van mód a beszámításra, amennyiben a diák érdemjegye 4 vagy 5 volt. A beszámítási kérelmet az intézmény igazgatójához kell benyújtani, aki a beszámítás mértékéről a tantárgyakat tanító tanárokkal történt egyeztetés után dönt. 94

95 Véleményezési, egyetértési, jóváhagyási záradék A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a közalkalmazotti tanács a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 16. (2) bekezdés b.) pontja alapján véleményezte. Sárvár, június Csikós Györgyné a közalkalmazotti tanács elnöke A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT az iskolaszék a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 122. (9) bekezdése alapján véleményezte. Sárvár, június dr. Szalai Ferenc az iskolaszék elnöke A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a szülői munkaközösség a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 73. (1) bekezdése alapján véleményezte. Sárvár, június Tendliné Kovács Anikó a szülői közösség elnöke 95

96 A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a diákönkormányzat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. (4) bekezdése alapján véleményezte. Sárvár, június Szalai Benedek diákönkormányzat elnöke A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. 26. (1) bekezdése alapján elfogadta. Sárvár, június Némethné Rádl Krisztina igazgatóhelyettes a nevelőtestület képviseletében A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. 26. (1) bekezdése alapján jóváhagyom. Sárvár, június Hevér Mihályné igazgató Az Nkt. 26. (1) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola fenntartója/működtetője nevében a Pedagógiai Program megvalósításához az 1. számú mellékletben meghatározott többletkötelezettséget biztosítja, és a módosított Pedagógiai Program szeptember 1-jei érvénybelépéséhez egyetértését adja. Szombathely, június Fodor István tankerületi igazgató 96

97 1. számú melléklet A fenntartó által finanszírozott többletkötelezettségek az intézmény pedagógiai programjának megvalósítása során Ssz. Támogatás tárgya A fenntartó által biztosított támogatás felhasználása Támogatás mértéke Megjegyzés 1. Úszásoktatás 2. Tanulók tanév végi jutalmazása 3. Osztálykirándulás 4. Erdei Iskola Hagyományos rendezvények, programok Tanulmányi versenyek 7. Sportversenyek EU-s és hazai projektekhez kapcsolódó kötelezettségek Iskolai jubileumi rendezvény Külföldi szakmai tanulmányutak Tanulók szállításának költsége, pályahasználat/belépő díja Jutalomkönyv, jutalomtárgy stb. Pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, egy múzeumbelépő díja pedagógusoknak Hozzájárulás a tanulók részvételi költségéhez, pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége Pl. projekthét, saját szervezésű versenyek, farsang, Mikulás, pályaorientációval, beiskolázással kapcsolatos rendezvények, diákönkormányzat rendezvényei Közlönyben meghirdetett tanulmányi és művészeti versenyek esetén tanulók utazási költségei, pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja, szállásköltsége (ha van) Diákolimpiai versenyeken a tanulók útiköltsége, pedagógusok útiköltsége, szállásköltsége, ügyeleti díja Támogatási szerződésben foglalt vállalások támogatása Terembérleti díj 25, 50, 75 stb. éves évforduló esetén Két tanítási nyelvű/nemzetiségi oktatáshoz kapcsolódó tanulmányutak pedagógus-költségei Az érettségit adó képzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók számára, 12 alkalommal Tanulónként 200,- Ft az október 1-i tanulólétszám alapján számolva Osztályonként évente egy alkalommal, egy napos osztálykirándulás, osztályonként két kísérő pedagógussal Résztvevő tanulónként ,- Ft, a pedagógiai program alapján Tanulónként 600,- Ft az október 1-i tanulólétszám alapján számolva. Szükség szerint, a továbbjutás függvényében Szükség szerint, a továbbjutás függvényében Megállapodás szerint A terembérlet összege Kísérő pedagógusok útiköltsége, ügyeleti díja. Előzetes egyeztetés, utólagos elszámolás alapján. Előzetes egyeztetés Pályaválasztási Kiállítás és Vásár költségei külön egyeztetve Előzetes egyeztetés, utólagos elszámolás Előre egyeztetés, utólagos elszámolás Előzetes egyeztetés szerint Ha nincs a Tankerület más intézményében lehetőség, előzetes egyeztetés Csak az alapító okirat szerint két tanítási nyelvű és a nemzetiségi oktatás esetén 97