ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA
|
|
- Frigyes Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8999 Zalalövő Rákóczi u. 1. Tel.: 30/ Tel/fax: 92/ PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: a Zalalövői Általános Iskola Nevelőtestülete március
2 TARTALOM 1 Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskola cél-és tevékenységrendszere Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségnevelési program céljai Az egészségnevelés iskola feladatai Egészségnevelés tanórán kívüli foglalkozások: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A diákönkormányzat közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülők, tanulók és az iskola kapcsolata A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák: A tanulmányok alatti vizsgák Felvétel átvétel... 29
3 2. Az intézmény helyi tanterve Az alkalmazott kerettantervek és a tantárgyak megnevezése Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás Projektnapok A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Értékelés, motiváció A tanulók értékelése, minősítésének formája Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló magatartása és értékelésének formái, követelményei A tanulók szorgalma értékelésének szempontjai A magasabb évfolyamra lépés feltételei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A Hungarofit és Mini Hungarofit módszer leírása Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti nevelési program megalkotásának alapjai Alapelvek, jövőkép, célok Konkrét célok Erőforrások Iskolán belüli együttműködés Iskolán kívüli együttműködés Anyagi erőforrások Tanulásszervezési és tartalmi keretek A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 58
4 3.3 A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 59
5 1 1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Jövőkép A Zalalövői Általános Iskola a jövőben is megőrzi és tovább erősíti a környék oktatási intézményei között megszerzett jó pozícióját. A város egyetlen általános iskolájaként arra törekszünk, hogy intézményünket mind jobban megismerjék a környező településeken, növekedjen a tanulólétszám. Valljuk, hogy további működésünk érdekében még vonzóbbá kell tennünk iskolánkat. A jövőben is biztosítjuk a helyben lakó és a környékről érdeklődő gyerekek számára a 8. évfolyam végéig a tankötelezettség teljesítését. Megőrizzük, a lehetőségekhez és a szolgáltatást igénybe vevők elvárásaihoz igazodva folyamatosan fejlesztjük oktató-nevelő munkánk színvonalát, bővítjük szolgáltatásaink körét. A tartalmi munka minőségének, a tanítás-tanulás feltételeinek javítása érdekében kihasználjuk a pályázati és a különböző munkakapcsolatokból adódó lehetőségeket. Küldetésnyilatkozat Arra törekszünk, hogy iskolánk tanulóinak korszerű alapműveltséget nyújtsunk, úgy készítsük fel őket a továbbtanulásra, hogy ne okozzon gondot számukra a középiskolába való beilleszkedés, a követelmények teljesítése. Olyan tanulókat szeretnénk nevelni, akik fogékonyak saját környezetük és a természet értékeire, akik aktívan részt vesznek lakóhelyük életében, a környezet ápolásában és védelmében. Fontosnak tartjuk, hogy kialakítsuk tanulóinkban az önművelés, önálló tanulás igényét, az információk közötti tájékozódás képességét. Vállaljuk, hogy folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel fejlesztjük szakmai-pedagógiai ismereteinket, nyitottak leszünk az újra. Szeretnénk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok rendelkezzenek olyan tudással és képességekkel, melyek képessé teszik őket a gyors és hatékony alkalmazkodáshoz változó világunkban, segítik őket a társadalmi és munkahelyi beilleszkedésben, hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeres emberek legyenek. Iskolánk működésében fontosnak tartjuk a partnerközpontú minőségszemléletet. A szülőket, tanulókat, munkatársakat legfontosabb partnereinknek tekintjük. Feladatunknak tekintjük, hogy fejlesszük tanulóink nemzeti azonosságtudatát, közvetítsük nemzeti kultúránk értékeit, neveljünk más népek, a hazánk területén élő kisebbségek életének, kultúrájának megismerésére, megbecsülésére. Tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
6 2 Azt kívánjuk elérni, hogy az iskolánkból kilépő tanuló felnőtt élete küszöbén legyen képes egészséges életvitelre, értékként tisztelje a harmonikus életet, legyen elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjéről. Az iskola legfontosabb értékei A pedagógiai program egy, a működést megalapozó dokumentum, amelyben az intézmény meghatározza a maga értékrendjét azért, hogy döntései az értékekkel összhangban legyenek. Az értékek és a napi gyakorlat egymásnak való megfelelése adja hiteles cselekvésünket. Nevelő-oktató munkánk során az értéket számunkra a következők jelentik: az egyén tisztelete, az egész személyiség fejlesztése, kibontakoztatása magas szintű szakmai-pedagógiai felkészültség, minőségi munkavégzés, hivatástudat folyamatos önképzés, továbbképzés partnerközpontú működés az elsajátított tudás hasznossága, a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságának növelése. differenciált oktató-nevelő tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás színes, sokoldalú iskolai élet önismereti, együttműködési készség fejlesztése közösségfejlesztés, alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása testi és lelki egészség esélyegyenlőség megvalósulása nemzeti hagyományok Európához tartozás felkészítés az egész életen át tartó tanulásra, tapasztalatszerzésen alapuló tanulásszervezési eljárások alkalmazása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az alapelvek áthatják a nevelési rendszer, a pedagógiai koncepció és a nevelő-oktató munkafolyamat teljes egészét. Az iskolánkat meghatározó alapelvek: gyermekközpontúság gyakorlatközpontúság tevékenység-centrikusság módszertani felkészültség támogató, innovatív tanári attitűd differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség a tanulói személyiség egészének fejlesztése ismeretbe ágyazott képességfejlesztés motiváló tanulási környezet integrációs elv
7 3 Gyermekközpontúság A gyermekközpontúság azt jelenti, hogy iskolánkban olyan légkört igyekszünk teremteni, ahol tanulóink jól érzik magukat, és ahol képességeik kibontakoztatásának optimális feltételei megvannak. Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálnia, így minden tevékenységet annak rendelünk alá. Gyakorlatközpontúság Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia és megszereztetnie. Tevékenység-centrikusság A tanítási tanulási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, ahol a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket és azokat meg tudják vitatni, védeni. Ezáltal fejlődik a kommunikációs készségük, gyakorlatot szereznek a véleménynyilvánításban, és javul a társakkal való együttműködésük is. Módszertani felkészültség Iskolánkban kiemelten kezeljük a pedagógiai módszertani kultúránk megújítását, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelést, a felfedeztető tanítás-tanulást, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg (melynek eszköze lehet a problémaközpontú tanítás, a kooperatív tanítási módszerek). Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, műhelyfoglalkozások segítik. A tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív tanári attitűd Iskolánk nyitott, befogadó az új elképzelésekre, módszertani eljárásokra, az innovációra. Felkészültek vagyunk az innovációval járó szerepváltásra, szemléletváltásra, szakmailag együttműködünk a jó gyakorlat jegyében. Érzékenyen reagálunk a társadalmi-gazdasági kontextus igényeire. A szülőkkel való kapcsolattartásunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra.
8 4 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében az eredményes együttneveléséhez gyógypedagógust alkalmazunk, illetve biztosítjuk a kiemelten tehetséges gyermekek csoportos és egyéni foglalkoztatását. A tanulói személyiség egészének fejlesztése Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés A kompetencia alapú oktatás bevezetésével lehetővé vált az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés. A képességeket ismeretek nélkül nem lehet fejleszteni, ezért az oktatás során mindkettőnek megfelelő teret biztosítunk. Arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk. Motiváló tanulási környezet Hozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket pozitív megtapasztalások kísérjék. Ideálisan alakuljon a tanulók tantárgyakhoz, tanuláshoz, iskolához való viszonya. Integrációs elv A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programok alkalmazását is szorgalmazzuk, amely különböző műveltségi területekkel (pl.: művészetek) és az alaptanterv közös követelményeivel való kapcsolat megteremtését, erősítését jelentik. Nemcsak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük.
9 Az iskola cél-és tevékenységrendszere Célunk a teljes személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Gyermekközpontú pedagógiai szemlélet megvalósítása. A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése. A fejlődéshez szükséges idő biztosítása. A tanultak alkalmazása. A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. A kreativitás fejlesztése a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű alkalmazásával. Környezet - érzékeny szemlélet, környezettudatos magatartás kialakítása. A szociális készségek gyakorlására hangsúlyt helyező pedagógiai módszerek alkalmazása. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása. Célunk az inklúzió biztosítása, a szegregáció csökkentése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges egyénenként különböző hosszúságú fejlesztő időszak biztosítása. A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. A kiemelkedő képességű és/vagy tehetséges gyerekek helyi közösségben (osztályban, iskolában) tartásának elősegítése. A kooperatív tanulási technikák segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése. Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése. Célunk az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás szintjének emelése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. A szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek fejlesztésének előtérbe helyezése a tanórákon. A vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, a szöveges feladatok értelmezésének segítése, a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein. A háttér - információk felfedezésének és értelmezésének segítése.
10 6 A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulók ösztönzése arra, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak. Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. Az értelmező olvasás fejlesztése valamennyi tantárgy tekintetében. A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szókincs fejlesztése, a beszélgető-kör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának tanítása. Az iskolán kívül szerzett ismeretek nevelési célú felhasználása. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. Célunk matematikatanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk. A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. A matematikai értelmező - és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. A tanulók előzetes tudásának felhasználása. A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése, azáltal, hogy kis csoportokban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során. A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése.
11 7 Célunk a természettudományos kompetencián alapuló cselekvő attitűd kialakítása A cél elérését szolgáló feladataink: A természeti világ alapelveinek, alapvető tudományos fogalmainak elsajátítása. Technológiai folyamatok, emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatásának bemutatása. A tudományos elméletek szerepének megismerése a társadalmi folyamatok alakulására. Kritikus véleményalkotás az áltudományos nézetekkel szemben. Az alkalmazott technológiák (előnyök, korlátok) hatásának bemutatása a társadalom egészére. Cselekvő attitűd kialakítása a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. A természettudományok ismeretszerző folyamatainak megismerése. Legyen képes elméleti ismereteinek gyakorlatban történő alkalmazására. Célunk az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A számítógépes kultúra iránti attitűdök kialakítása: előítéletek, elvárások, preferenciák, élmények, tapasztalatok. A számítógép-használattal kapcsolatos szokások kialakítása. Az IKT - használata szaktárgyi órákon. A megismerési képességek fejlesztése. Az informatikai képességek fejlesztése. Az informatikához köthető általános tanulási képességek fejlesztése. Az informatikához köthető komplex, inspiráló tanulási környezet biztosítása. Az informatikához köthető differenciálás megoldása. A kooperatív tanulási formák kialakítása és/vagy fejlesztése internet segítségével. Az informatikai képességrendszerben a gondolkodási képességek fejlesztése. Az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése. A könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök ésszerű és célszerű használatának támogatása. Az SDT informatikai területének megismertetése. A speciális multimédiás hardvereszközök megismertetése. A digitális tananyagok tanítási órákon történő alkalmazása. A számítógéppel való együtt tanulás (SZET) módszereinek alkalmazása. A vizuális és kommunikációs formák kezelésének fejlesztése. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás biztosítása. Az elektronikus írástudás fejlesztése. Digitális tananyagfejlesztés. A multimédiás oktatóprogramok alkalmazása. Célunk az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A nyelvtanulás iránti motiváció kialakítása és fenntartása.
12 8 Hatékony nyelvtanulási stratégiák megismertetése és használata. Korszerű nyelvtanulási módszerek, változatos munkaformák alkalmazása. A nyelv elsajátíttatása a tanulók életkori sajátosságait, szükségleteit és ismereteit figyelembe vevő tartalmak, életszerű tevékenységek és feladatok révén, a használható és továbbfejleszthető nyelvtudás kialakítása érdekében. Együttműködés készségének fejlesztése (célnyelven is). Hozzájárulás tanulóink autonóm nyelvtanulóvá válásához. Célunk a motiváció erősítése A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Az óvoda és az iskola közötti átmenet törésmentes, természetes folyamattá, gyermekközpontúvá alakítása. Teret adunk a szabad képzettársításon alapuló spontán játékoknak a tanórán kívüli idejüket iskolában töltő diákok iskolai életében. Motiváló tanulási környezet kialakítása az osztályban és az iskolában. Az iskola szereplői (diákok, szülők, pedagógusok) közötti kapcsolatok személyesebbé tétele, különös tekintettel az iskola és a szülők kapcsolatára. A játékos módszerek alkalmazásában rejlő, tanulást segítő értékek felhasználása. Célunk a diákok élethosszig tartó tanulási igényének megalapozása A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A jó tanuló hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése. A várható többszöri pályamódosítás érdekében a tanulás kognitív kompetenciájának fejlesztése. A digitális tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A pozitívtanulási és tantárgyi attitűd kialakítása Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink: Tanórai differenciálás Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógiák Drámapedagógia Egyéni és csoportos projektmunka Prezentációs technikák IKT technológiák Hatékonytanulómegismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek Együttnevelés, inklúzió
13 9 Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása A módszerek közül kiemelt fontosságúként kezeljük a kooperatív technikák, a csoportmunka és a differenciált egyéni munka alkalmazását. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az átdolgozott Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: különböző szintű adottságaikkal eltérő mértékű fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel; szervezett ismeretközvetítéssel; spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. (szociális kompetenciák) A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése) A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret fejlesztése) A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. (anyanyelvi kommunikáció) A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása.
14 10 Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése) A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. (szociális és állampolgári kompetencia) A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia) A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia) Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus egész személyiségével adjon példát tanítványainak, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Városunk és a környező falvak leendő felnőtt lakossága egészségének befolyásolására hatással van tevékenységünk. Ezt átérezve, már eddig is kihasználtuk azokat a lehetőségeket, amelyek a különféle tantárgyak tanítása, illetve az osztályfőnöki órák tananyagában megjelentek, vagy szakkörök, vetélkedők témáját képezték. Nem csak a tanulók körében végzett munkának van jelentősége, hanem legalább ennyire hangsúlyos a pedagógusok továbbképzése, felkészítése. A pedagógusok többségeszervezett tanfolyamon készült fel az Életvezetési ismeretek és készségek című program bevezetésére, amely az osztályfőnöki órák tananyagának szerves részét képezi. Évi 12 órában foglalkozunk a
15 11 témával, amely magában foglalja a serdülőkori változásokat, az egyén és a közösség viszonyát, a veszélyeztető tényezőket, és az egészséges életre való felkészítést. Előzmények, tapasztalatok A tanulók tisztában vannak azokkal az ismeretekkel, amelyeket az egészséges életmód megkövetelne, (például: káros szenvedélyek megítélése, az egészséges táplálkozás jellemzői, a sport, a testmozgás jelentősége) de ez a napi tevékenységükre sok esetben nincs hatással. A személyes higiénia feltételei adottak, de szinte minden osztályban van tanuló, akinél a tisztálkodás kívánnivalót hagy. A családok életében jelen van az alkohol, a cigaretta, és mint elsődleges minta, nagy hatással van a gyerekekre. Ezekben az esetekben a szemléletváltoztatást kell célul kitűznünk, hogy az elmélet és a gyakorlat közötti különbséget csökkentsük. A táplálkozási szokások sem megfelelőek a tanulók jelentős részénél. A szülők kellő figyelmet fordítanak a gyerekek táplálkozására, de ez sok esetben csak a mennyiségre vonatkozik Az egészségnevelési program céljai Hosszú távú célok: El kell érnünk, hogy tanulóink az egészséget az egyik legfontosabb értéknek tekintsék, és ezt életvezetésük tükrözze is. Legyenek felkészülve a családtervezésre, a krízishelyzetek felismerésére, kezelésére. Középtávú célok: Általános iskolás éveik alatt tegyenek szert azokra az ismeretekre, amelyek lehetővé teszik, hogy egy adott döntési helyzetben felismerjék a helyes utat, és a kockázati tényezők ismeretében azt válasszák. Legyenek készek nemet mondani a káros szenvedélyekre. Ismerjék a betegségek kialakulásának okait, a gyógyulás folyamatát, a szexualitás szerepét az ember életében. Rövid távú célok: A napi táplálkozásuknál vegyék figyelembe az egészséges mennyiség és minőség szempontját. A testmozgás legyen a mindennapjaik szerves része, örömforrás, hasznos időtöltés, és lehetőség a közösség építésére. A káros szerek ne legyenek hatással életükre. Ismerjék saját egészségi állapotukat! Legyenek tisztában az egészséges testtartás, a mozgás fontosságával. A program végrehajtását segítik: A prevenciós team tagjai (az iskola igazgatója, DÖK. segítő tanár, gyermekorvos, védőnők, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, alsós munkaközösség vezetője, szülői munkaközösség vezetője); Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve;
16 12 Zala Megyei Rendőr Főkapitányság Megelőzési Csoport; Zala Megyei Kórház Drogambulancia Az egészségnevelés iskola feladatai Az egészségstratégia megvalósítása 1-4. évfolyam Az 1-4 évfolyamon az osztályfőnöknek lehetősége nyílik a tanulók szokásainak folyamatos ellenőrzésére, alakítására. Ide tartozik a személyes higiénia, a helyes táplálkozási és tisztálkodási szokások kialakítása. A mindennapi testnevelés szintén hozzájárul az egészségfejlesztési feladatok megvalósításához. Felelősök: osztályfőnökök napi megfigyelés, alsós munkaközösség vezető védőnők, gyermekorvos évenkénti ellenőrzés, 5. évfolyam Az előző években kialakított szokások megóvása a cél. Nem kis feladat, hiszen a tanulók a szaktantermi rendszerben állandóan vándorolnak, így azok a mindennapi tevékenységek, amelyek az alsós évfolyamokban természetesek voltak, az új helyzetben már nem biztos, hogy működnek. A másik fontos változás, hogy az osztályfőnökökkel való kapcsolattartás a szaktanári rendszer miatt lényegesen lazább, az ellenőrzés rendszeressége is jelentősen ritkább. Nagyobb szerepet kap a tanulók önállósága, egymásra gyakorolt hatásuk. Cél: A kialakított egészséges szokások megtartása. Felkészítés az esetenként már fellépő káros szenvedélyek visszautasítására. A tanulói közösség erősítése, pozitív értékek kiemelése, a negatív tendenciák visszaszorítása. Felelősök: osztályfőnökök, osztályfőnöki munkaközösség vezető, gyermekorvos, védőnő. 6. évfolyam A serdülés időszakának problémái sok esetben már jelentkeznek. Az osztályfőnöki órák témái nagy számban foglalkoznak a serdülés testi, lelki tüneteivel, illetve a kortársaknak az egyénre gyakorolt hatásával. Foglalkoznunk kell a káros szenvedélyeknek a tanulókra és a családra gyakorolt hatásával. Kiemeljük ezek egészségi és az anyagi oldalát is. Természetesen az egészséges életmódra nevelés koncentrikus bővülése érvényes a személyes higiéniával kapcsolatosan, a serdülőkori változások tisztálkodási szabályaira.
17 13 A tantárgyi órák közül a természetismeret órákon szintén foglalkozunk egészségnevelési kérdésekkel. Felelősök: osztályfőnökök, osztályfőnöki munkaközösség vezető, biológia szaktanár, gyermekorvos, védőnő. 7. évfolyam Meghatározó a serdülés általánossá válása, érvényes a tanulók érzelmi fejlődésére és testi változásaikra egyaránt. Egyre erősödik az önállóság iránti vágy, a saját akarat érvényesítése, ami sok esetben a tiltott szerek kipróbálásában nyilvánul meg. A legtöbb tanuló ilyenkor próbálja ki az első cigarettát, vagy éppen az alkoholt. Erre az időre tisztában kell lenniük a tanulóknak azzal, hogy a serdüléssel nő a felelősségük saját magukkal és társaikkal szemben. Nagyon fontos, hogy kit tekintenek hiteles személynek, kinek a véleményét fogadják el. Ha viselkedésükben csak a felnőttekkel való szembenállás a meghatározó, akkor prevenciós programjaink is alacsonyabb hatásfokúak. Ebben a korosztályban tervezzük bevonni a kortárs segítőket, akik korukból, felkészültségükből kifolyólag szakemberek szerint hitelesen tolmácsolják a követendő erkölcsi normákat. A 7. évfolyamon tervezzük a Rendőr Főkapitányság Megelőzési Csoportjának tájékoztatóját a veszélyeztető tényezőkről. Felelősök: osztályfőnökök, osztályfőnöki munkaközösség vezető, gyermekorvos, védőnő. 8. évfolyam 8. évfolyamban a prevenciós program koncentrikus felépítése kiteljesedik. Részét képezik az egészségnevelés, drog-prevenció, fiatalkorúak jogi ismeretei, családi életre nevelés. A legális és illegális drogokkal való foglalkozás nagy jelentőségű, mivel a következő tanévtől valamennyien iskolát, és ezzel együtt települést is váltanak. A környezetváltozással, az iskolaváltással sokszor az önbizalmuk is csorbát szenved. Ilyenkor minden kapaszkodót igénybe vesznek. Ilyen lehetőség azoknak a társaknak a közeledése, akik valamilyen káros szenvedély rabjai. A közösséghez tartozás vágya számos esetben háttérbe szorítja az addig kialakult értékrendet. Erre a korra tehetőek az első szexuális élmények is. Mindezekre a lehetőségekre akkor készítjük fel tanulóinkat, ha a veszélyekkel megismertetjük őket, illetve a kortárs segítők hitelesen beszámolnak a saját, vagy társaik tapasztalatairól. A 8. évfolyam biológia anyagában szerepel az egészségtan, amely tanórai keretben szélesíti a tanulók egészségről szerzett ismereteit. Felelősök: osztályfőnökök,
18 14 biológia szaktanár, osztályfőnöki munkaközösség vezető, gyermekorvos, védőnő. Az osztályfőnöki, illetve szaktárgyi kereteken túl a gyerekek szabadidejének eltöltésében is kell, hogy szerepet kapjanak az egészség megóvására, visszaállítására irányuló törekvések Egészségnevelés tanórán kívüli foglalkozások: Szakkörök A programok egy részét a táplálkozási ismeretek teszik ki. A témához kapcsolódó, a tanulói igényeknek és érdeklődésnek megfelelő szakkörök szervezésével a tanulók még több ismeretet és gyakorlatot szereznek az egészséges életmód területén. Gyógytestnevelés A délutáni órákban tartott foglalkozásokat szakképzett gyógytestnevelő tartja. A gyermekorvos által a tanévkezdéskor kiszűrt tanulók heti három alkalommal speciális gyakorlatokat végeznek a problémájuknak megfelelően. A tevékenység eredményességét a gyermekorvos félévente ellenőrzi. Mindennapi testedzés megvalósítása A bevezetésre kerülő mindennapos testnevelés órákon túl a délutáni tömegsport foglalkozások és a Diáksport Egyesület foglalkozásai is hozzájárulnak tanulóink egészséges életviteléhez. Vetélkedők Hagyományosan minden tanév novemberében a felsős osztályok között játékos vetélkedőt tartunk az egészséges életmód jegyében. Osztályonként öt-öt fős csapatok létrehozásával vidám, látványos feladatokkal kívánjuk felhívni a tanulók figyelmét az egészség, a fizikai állóképesség fontosságára. Felelősök: természettudományi munkaközösség, ifjúságvédelmi felelős. A májusi egészségnap programjain a tanulók érdeklődésüktől függően választhatnak kozmetikai bemutató, reformkonyhai ételkészítés, bőrgyógyász előadása, nőgyógyász tájékoztatója közül. Felelősök: osztályfőnökök, szülői munkaközösség, ifjúságvédelmi felelős.
19 15 Anyagi erőforrások Az iskola költségvetése, pályázatok, szülői munkaközösség támogatása, szponzorok. A nevelőtestület bevonása A tantestület tájékoztatása szeptember hónapban megtörténik, mivel a nevelőtestület legtöbb tagja elvégezte az Életvezetési ismeretek és készségek c. tanfolyamot, ezért fogékonyak a téma iránt. Felelősök: osztályfőnöki munkaközösség vezetője, gyermekvédelmi felelős. A szülők tájékoztatása A szeptemberi szülőértekezleten tájékoztatjuk a szülőket az iskolában folyó elsődleges prevenció tartalmáról. Kikérjük véleményüket, ötleteiket, tapasztalataikat a témával kapcsolatban. A tanévenként három alkalommal tartandó szülőértekezleteken folyamatosan tájékozódunk munkánkhatásáról, otthoni eredményeiről. A program szülőkre kiterjesztett része a szülők igényeihez, érdeklődéséhez igazodva a Szülők Iskolája programjain belül valósul meg, az éves munkatervben meghatározottak szerint. Felelősök: osztályfőnökök A programok értékelése A tanulók folyamatos attitűd-vizsgálatok, kérdőívek mellett az iskola folyosóján elhelyezett véleményládába tehetik kívánságaikat, véleményüket, esetleges panaszaikat tartalmazó papírjaikat, amelyet az iskolavezetés és a programokért felelős személyek tanulmányoznak és levonják a szükséges következtetéseket Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulóknak legyen ismeretük arról, hogy mi a feladatuk egy baleset esetén. Tudják, hogy hogyan kerülhetők el a további balesetek. Legyenek tájékozottak, hogy kitől és milyen formában kaphatnak segítséget. Ismerjék a leggyakoribb sérülések ellátásának módját, az elsősegélynyújtás alapjait.
20 16 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Elméleti ismeretek a természetismeret, biológia, technika, testnevelés, osztályfőnöki, számítástechnika, testnevelés órákon. b) Gyakorlati elsősegélynyújtása biológia órákon. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való léthez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: család óvoda iskola iskolán kívüli közösségek társadalom A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie. (digitális kompetencia) Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás Felelősségvállalása környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért Anyanyelvi kommunikáció Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség. A hatékony közösségfejlesztés érdekében az iskola neveljen: felelősségvállalásra
21 17 saját képességek maximális kifejlesztésére a szabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására közvetlen környezetünk (iskola) megóvására harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre hazaszeretetre A hatékony közösségfejlesztés érdekében az iskola alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság), (szociális kompetencia) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció) érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét.(digitális kompetencia) A hatékony közösségfejlesztés érdekében az iskola mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik. véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei Tanórák: osztályfőnöki órák Tanórákon kívüli iskolai foglalkozások: napközi szakkörök sportfoglalkozások Tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások: diákönkormányzat rendezvényei iskolai ünnepélyek
22 18 Szabadidős tevékenységek: osztálykirándulások klubdélutánok tanulmányi kirándulások Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái Osztálykirándulások Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) Informatikai és Családi Nap, Alapítványi bál Ünnepélyek, megemlékezések Klubdélutánok Farsang Mikulás Karácsony Iskolai tájékoztatási rendszer Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök méltó fogadása) Ünnepélyes tanévzáró Ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) Kézműves foglalkozások Foglalkozások megtekintésének lehetőségének biztosítása a leendő elsősök szüleinek Házirend Kapcsolat más iskolákkal Osztályok közötti versenyek Iskolák közötti versenyek Kitüntetések jutalmak Aktív szülői részvétel: Bitbúvár Alapítvány, Szülői Munkaközösség A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Tanórák: osztályfőnöki órák A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: segítse a tanulók kezdeményezéseit, segítse a közvetlen tapasztalatszerzést, biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához adjon átfogó képet a munka világáról változatos munkaformák alkalmazásával erősítse az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)
23 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Tanórákon kívüli iskolai foglalkozások: szakkörök sportfoglalkozások napközi foglalkozások egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozások A közös feladatok, célok, az együtt megélt élmények, programok, az egymásért vállalt felelősség erősítsék a tanulók összetartozását A diákönkormányzat közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat érdekérvényesítő funkciója mellett hangsúlyozott szerepet kap az öntevékenységre, önszerveződésre való nevelés is, melynek keretében a tanulók a pedagógusok segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten, önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzatnak célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladata: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik azegyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítőtevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösségtagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékelimás közösségektől megkülönböztető tulajdonságait A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömöt adó munkaformák köré szervezett foglalkozások,amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatásanemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.
24 20 Feladata: jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítőkülső szakemberekkel, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása,fejlesztése, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányúelmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak apozitív töltésű életmód kialakítására. Az osztálykirándulások, klubdélutánok, a diákönkormányzat rendezvényei tartalmukkal, hangulatukkal járuljanak hozzá, nyújtsanak olyan élményt, hogy a tanulók valóban a közösséghez tartozónak érezhessék magukat. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, helyi tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, bejáró tanulók felügyelete tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
25 21 iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének véleményét figyelembe véve az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti az iskolai tankönyvrendelés lebonyolítását. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a diákönkormányzat munkáját, a közös feladatok megoldását. Hospitál,órát látogat az osztályában. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolai oktató-nevelő munka során figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit, egyéni fejlettségük szintjét, érdeklődési körét, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményét. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése,
26 22 a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése, A tehetség kibontakozását gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Az idegen nyelv tanítását 4. évfolyamtól kezdjük heti órában. Angol és német nyelv közül választhatnak a tanulók. A 7. évfolyam kivételével a felső tagozatonis növeltük a nyelvi órák számát a szabadon tervezhető órakeret terhére. Az idegen nyelv oktatása- ahol a létszámlehetővé teszicsoportbontásban történik. Az érdeklődő és tehetséges tanulóknak szakköri keretben lehetőségük vanmásodik idegen nyelv tanulására 7. évfolyamtól. A tanórákon belül lehetőség szerint a képességek és tudásszint alapján differenciált foglalkoztatás történik. A tehetség, a képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek szolgálják. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; csoportbontások tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, kézműves foglalkozások, (tanórán kívüli tevékenységek); iskolai sportkörök; művészeti tevékenységek (zene és táncoktatás, énekkar ) versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Sport- és tanulmányi versenyek, mesemondó - verseny, vers és prózamondó verseny, A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján sajátos nevelési igényű tanulók nevelését oktatását végzi integráltan, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve szerint. A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján biztosítjuk, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű tanulónk az integrált oktatás mellett különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A
PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2013. április 24. napján 1. oldal Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a
RészletesebbenPedagógiai Program 2015
Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,
RészletesebbenA Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja
A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,
RészletesebbenAZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A MÚLTAT TISZTELD, S A JELENT VELE KÖSD A JÖVŐHÖZ Vörösmarty Mihály AZ EGRI BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA EGER, KERTÉSZ ÚT 128. +36/36-312-166 OM AZONOSÍTÓ:
RészletesebbenGYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Bevezető Az iskola jogi státusa TARTALOM I. Nevelési program 1. Alapelveink 7.o. 2. Képzési szakaszok,
RészletesebbenGYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
A A GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. A 2 TARTALOM GYÖNGYÖSSOLYMOSI NAGY GYULA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
RészletesebbenTáltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék
Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.
RészletesebbenPedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni
RészletesebbenMEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
RészletesebbenA Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. Pedagógiai Programja. OM azonosító: 035987
A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja OM azonosító: 035987 A szabályzat érvényes 20. szeptember -jét l Majkutné Tóth Emma igazgató -- Tartalomjegyzék:
RészletesebbenLóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program
Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,
RészletesebbenEgészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenPedagógiai hitvallásunk 2.
Tartalomjegyzék Pedagógiai hitvallásunk 2. I. Nevelési program 4. 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. A köznevelés feladata
RészletesebbenA NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011.
A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA 2011. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
RészletesebbenKOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola. OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM
KOSZISZ Szent István Gimnázium és Szakközépiskola OM azonosítója: 201756 PEDAGÓGIAI PROGRAM Újfehértó, 2014 Tartalomjegyzék Az iskola küldetésnyilatkozata...4 Pedagógiai alapelveink...5 A pedagógiai program
RészletesebbenGyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
RészletesebbenA SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
A SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium érvényes Pedagógiai Programját
RészletesebbenOrczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.
Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6
RészletesebbenTemplomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint
RészletesebbenA FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ZICHYÚJFALU, 2004. Összesen: 101 oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK Iskolánkról 3. Nevelési program 4. I. Pedagógiai alapelveink 4. II. Az iskolában folyó nevelő
RészletesebbenMAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR-KÍNAI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (1157 Budapest, Kavicsos köz 2-4.) Pedagógiai Program 2
RészletesebbenHARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől
HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. MÁRCIUS 31. Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől Tartalom 1. Nevelési program... 6 1.1 ISKOLÁNK ARCULATA...
RészletesebbenPedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.
A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,
RészletesebbenA PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33. fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó
RészletesebbenÖsszeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17.
JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERV 2011. JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2011. június 17. 1 JANKÓ JÁNOS
RészletesebbenEURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK
EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi
RészletesebbenA Kolozsvár Utcai Általános Iskola. Pedagógiai Programja
A Kolozsvár Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja Seléyiné Stier Márta igazgató sk Budapest, 2013. március 28. Módosítva: 2015.09.04. függelékben összegezve Seléyiné Stier Márta igazgató sk Budapest,
RészletesebbenAZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...
RészletesebbenSzéchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE 2004.
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM ERCSI EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA. Ercsi, 2014. 03.31.
PEDAGÓGIAI PROGRAM ERCSI EÖTVÖS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA Ercsi, 2014. 03.31. 1 I. FEJEZET... 5 1. Bevezetés... 5 2. Küldetésnyilatkozat... 6 3. Iskolánk története... 7 4. Helyzetelemzés... 8 5. Alapító
RészletesebbenA) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6
A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka
RészletesebbenA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...
RészletesebbenPedagógiai Program 2015.
Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési
RészletesebbenNEVELÉSI PROGRAM 2013
1 2 NEVELÉSI PROGRAM 2013 3 4 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember
RészletesebbenBÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés
RészletesebbenTINÓDI SEBESTYÉN GIMNÁZIUM ÉS IDEGENFORGALMI, VENDÉGLÁTÓI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai program Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 1. Tartalom Nevelési program...5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási
RészletesebbenVaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv
Vaskúti Német Nemzetiségi Általános Iskola és Becsei Töttös Tagintézménye Pedagógiai program és helyi tanterv 2013.10. 1 Tartalom Helyzetelemzés 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkaalapelvei, értékei,
RészletesebbenA SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.3. Az iskola története... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1.
RészletesebbenBIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BIATORBÁGYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Biatorbágy, Szentháromság tér 6. OM AZONOSÍTÓ: 032441 1 BEVEZETŐ... 5 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 5 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI
RészletesebbenA THURI GYÖRGY GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A THURI GYÖRGY GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 A Pedagógiai Program 2013. évi kidolgozásában közreműködtek: Fenyvesi Zoltán igazgató Vizl Mária igazgatóhelyettes Bakonyi
RészletesebbenPedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015.
Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Kiskunfélegyháza 2015. 0 Tartalom Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
RészletesebbenKüldetésnyilatkozat. / Szent - Györgyi Albert /
PEDAGÓGIAI PROGRAM Küldetésnyilatkozat óvárosában mőködı iskolánk nagy hagyományokra, jeles elıdökre tekinthet vissza. Büszkék vagyunk elıdeink munkájára, akik tevékenységükkel megalapozták és fenntartották
RészletesebbenGYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 PEDAGÓGIAI PROGRAM
GYURÁTZ FERENC EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 8500 PÁPA, ÁROK U.12. OM AZONOSÍTÓ:200010 Iktatószám: PEDAGÓGIAI PROGRAM Tanítsatok egyszer séggel, tegyetek vallást hitetekr l szelídséggel! LUTHER. március
RészletesebbenKAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6.
KAPOSVÁRI SZC ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA SZC OM: 203027 151101 Kaposvár, Cseri út 6. 2016/2017-es tanévtől KAPOSVÁR 2016. TARTALOM 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.2. Az iskola
RészletesebbenBECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10. Módosítva: 2015. augusztus 4-én és 2015. augusztus 24-én. Jóváhagyta: 1 Simonné Benkő Edit intézményvezető
RészletesebbenAjkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program
Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.
RészletesebbenP E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A
Zichy Mihály kezében az ecset beszél, dalol, világít (Jókai Mór) A Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium P E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A Részei: NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV
RészletesebbenA Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit
RészletesebbenBEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok... 1 1.2. A pedagógiai
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal
1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 5. oldal 1. Általános elvek 5. oldal 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal 3. Az intézmény jogi státusza 6. oldal 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja
RészletesebbenZirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.
Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. TARTALOM 1. Az intézmény bemutatása... 3 1.1. Az iskola története... 3 1.2.
Részletesebben15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM
Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0 Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O
RészletesebbenINFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv
1. Tantárgyi címoldal Intézmény neve, székhely-település vagy fejléc INFORMATIKA Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának
RészletesebbenOsztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában
Osztályfőnöki órák kerettanterve az általános iskola 5-8. osztályában A fejlesztési területek nevelési ok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai
Részletesebbenfeladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó
INFORMATIKA 5-8. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT.
OSZTÁLYFŐNÖKI 5. 8. OSZT. A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban
RészletesebbenKaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917
Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROG- RAMJA
A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA Készült: 2010. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. BEVEZETÉS... 6 Az összevont intézmény létrejötte:...
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás
RészletesebbenVASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE
VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. Tartalomjegyzék: 2. A VASS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 3 2.1. A választott kerettanterv... 3 2.1.1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 2 I. Nevelési program 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
RészletesebbenA kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás "A tanulók életkori sajátosságainak és tudásszintjének megfelelően képes a technika történetiségének és rohamos fejlődésének
RészletesebbenCsátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program
Csátalja-Nagybaracska PEMPO 2010 Csátalja-Nagybaracska Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési program (a 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása alapján,
RészletesebbenFogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:
FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást
RészletesebbenNeumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013.
Tartalom 1. Az iskola bemutatása... 4 1.1 Az iskola arculata... 4 1.2 Az iskola környezete... 5 1.3 Az iskola tanulói közössége... 5 1.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 6 2. Az iskolában folyó
RészletesebbenOM:200298 Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc Pedagógia Program
OM:200298 Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda Miskolc Pedagógia Program Miskolc, 2015. szeptember 09. Készítette: dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra igazgató 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési
RészletesebbenMinıségirányítási Program
Minıségirányítási Program Intézmény neve: Tisza-parti Általános Iskola 6726. Szeged, Csanádi utca 4-6. Készítette: Máté Eszter igazgató vezetésével Samuné Lázár Éva Sallai Margit Alkalmazotti közösség
RészletesebbenKAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI (KAPOSVÁR, FŐ U. 40-44.) INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Intézményi minőségirányítási program KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI (KAPOSVÁR, FŐ U. 40-44.) INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
Részletesebben3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42.
3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42. 2013 2 Pedagógiai Program Tartalom 1. Bevezetés... 5 1.1. Az iskola rövid története... 5 1.2. Az iskola arculata, öndefiníciója... 6 2. Az iskola nevelési programja...
RészletesebbenA SZÁSZ MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY
Szélfútta levél a világ. De hol az ág? de Ki az ág?" /Zelk Zoltán/ A SZÁSZ MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
RészletesebbenPedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.
Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM. KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Informatika HELYI TANTERV 6-8. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTE: Oroszné Farkas Judit Dudásné Simon Edit MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 6. 7. 8. Heti 1 1 1 óraszám
RészletesebbenPécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program
Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Program 2013 Tartalom Az iskola rövid története... 3 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
RészletesebbenTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,
RészletesebbenABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja
ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:
RészletesebbenA Dózsa György Általános Iskola
A Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai programja Nevelési program Tartalomjegyzék 1 Bevezető...3 1. Az iskola helyzet-meghatározása...4 2. Az iskola bemutatása..6 3. Az iskola nevelési programja..12
RészletesebbenBánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.)
Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.) PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 035391 Intézményvezető: Fehér Dalma Emese Legitimációs eljárás
RészletesebbenKós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola. Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója.
Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2013. május 2. I. Az iskola nevelési programja 2 T a r t a l o m
RészletesebbenKOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4
KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:
RészletesebbenAz információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket,
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenStromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja 2013. március
Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja 2013. március 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés.4. A. Nevelési program 7. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
Részletesebben4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv
IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
RészletesebbenAZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM
AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai... 6 III. Küldetésnyilatkozat... 11
RészletesebbenKIK Veszprémi Tankerülete Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola 8200 Veszprém, Csap u. 9. OM azonosító 037201 KIK azonosító 178026
KIK Veszprémi Tankerülete Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola 8200 Veszprém, Csap u. 9. OM azonosító 037201 KIK azonosító 178026 PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült 2012. november 27-én A tantestület módosította
RészletesebbenPEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA
EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel: (33)-414-866; Fax: (33)-401-674 e-mail: eurokt@eurokt-akademia.hu; web: www.eurokt-akademia.hu PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MOSONMAGYARÓVÁR. Mosonmagyaróvár, 2013. március
030500 PEDAGÓGIAI PROGRAM FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MOSONMAGYARÓVÁR Mosonmagyaróvár, 2013. március Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 Az intézmény bemutatása... 4 2. Nevelési program... 5 2.1. Nevelői-oktatói
RészletesebbenAz általános elvárások intézményi értelmezése
Az intézményi dokumentumok: pedagógiai program SZMSZ 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Az általános elvárások intézményi értelmezése A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének területei
RészletesebbenIsmeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai
Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.
RészletesebbenPedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos
RészletesebbenA BKF SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BKF SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 által fenntartott A BKF SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készült: 2013. március 1-én a 2012-es pedagógiai program átdolgozásával Jóváhagyta: Borbás Anikó
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenBUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT IBRÁNYI TANKERÜLET 147004 I II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2015. BEVEZETÉS Buji II.
RészletesebbenKSZC Nagyatádi Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma Pedagógiai Programja
KSZC Nagyatádi Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma Pedagógiai Programja 1 Tartalom I. ISKOLÁNKRÓL... 5 II. INTÉZMÉNYÜNK KÉPZÉSI SZERKEZETE... 6 1. Gimnáziumi képzés... 6 2. Szakközépiskolai
RészletesebbenDÉSI HUBER ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA DÉSI HUBER ISTVÁN GRUNDSCHULE PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson
Részletesebben