PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

Átírás

1 A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

2 Készült:

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. BEVEZETÉS... 6 Az összevont intézmény létrejötte:... 6 Az összevont iskolák rövid bemutatása... 7 Közgazdasági Szakközépiskola... 7 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola... 9 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat...11 JOGI STÁTUSZ II. NEVELÉSI PROGRAM Célok, feladatok, Nevelési alapelvek A nevelő oktató munka alapelvei: Stratégiai céljaink: Feladataink A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Idegen nyelvi kommunikáció: Matematikai kompetencia: Természettudományos kompetencia: Digitális kompetencia: A hatékony, önálló tanulás kompetencia: Szociális és állampolgári kompetencia: Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A képzés szerkezete, szakaszai A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK. 48 A megismerési képességek területe: A kommunikációs képességek területe: A gondolkodási képességen belül: A személyiségfejlesztés területei: KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK A közösségfejlesztés lehetőségei intézményünkben: BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓ- GIAI TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG.. 61 Tanítási óra Tanórán kívüli tevékenységek Tanulók iskolán kívüli tevékenysége IFJÚSÁGVÉDELEM A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A felzárkóztatást segítő programok megvalósításának lehetőségei: A tanórák fontos feladata:

4 A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata: SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG. 70 A családi hátrányok csoportosítása A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi területe Az osztályfőnök tevékenységi területei A végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A kapcsolattartás formái: A HÁZIREND, A TANULÓK KÖTELESSÉGEIRŐL MEGFOGALMAZOTT NÉ- HÁNY SZIGORÍTÁS, AZ ISKOLÁBA BEVITT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ BE- JELENTÉSI, ŐRZÉSI, KORLÁTOZÁSI FELTÉTELEK HeLYI TANTERV Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, étékelési rendszere A mérések leggyakoribb formái: Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az osztályzatok naplóbeli bejegyzésének egységes formái: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A felkészülés jellege és gyakorisága: FELZÁRKÓZTATÁS, FEJLESZTÉS, TEHETSÉG-GONDOZÁS, KONZULTÁCIÓ; SPECIÁLIS, ILLETVE KIEGÉSZÍTŐ ISMERETEK ÁTADÁSA CÉLJÁBÓL KÖNNYÍTETT TESTNEVELÉS ISKOLAI SPORTKÖR A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Szöveges értékelés Alapelvek: Magatartás- és szorgalomjegyek Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiválasztás fő szempontjai, elvei: Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Átjárhatóság: A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A tanulók mindenek felett álló érdeke Tankötelezettség SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, PARTNERI KAPCSOLAT, FOKOZATOSSÁG, KÖVETEL- MÉNYTÁMASZTÁS, NEVELÉS ÉS OKTATÁS ÖSSZHANGJA A TANULÓI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETE EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Könyvtár-pedagógiai programja Az Előkészítő és Speciális Szakközépiskola pedagógiai programja Az intézmény kollégiumainak pedagógiai programja Mellékletek: I. sz. melléklet

5 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM II. sz. melléklet Könyvtár-pedagógiai programja III. sz. melléklet Az Előkészítő és Speciális Szakközépiskola pedagógiai programja IV. sz. melléklet AZ INTÉZMÉNY KOLLÉGIUMAINAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

6 I. BEVEZETÉS Az összevont intézmény létrejötte: 40/2007. képviselő-testületi határozat: Oktatási ágazat átszervezése (Intézkedési Terv II.) II. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a közoktatásról szóló LXXIX. törvény /2/ bekezdése szerint eljárva úgy határoz, hogy: 1./ a Közgazdasági Szakközépiskola a Kossuth L. Középiskola és Szakiskola a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola által ellátott középiskola, szakiskolai és szakképzési feladatokat, a Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakiskolai és szakképző évfolyamait összevonja és egy új, többcélú intézményt hoz létre augusztus 1-i hatállyal. 2./ Az összevont intézmény székhelye: Kossuth L. KSZI A magasabb vezetői álláshely nyilvános pályázati eljárás útján tölthető be. Intézményegységei: 1./ Szakközépiskola 2./ Szakiskola és speciális szakiskola 3./ Szakképzés 4./ Kollégium 5./ Felnőttképzés Az intézmények megszüntetésének időpontja: július 31. Az új intézmény működésének kezdete: augusztus 1. Az intézményegységek és telephelyeik vonatkozásában jogutód intézmény: Kiskunfélegyházi Összevont Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Intézményegység-vezető: 5 fő, valamint 1 fő gazdasági vezető Az összevont intézmény közalkalmazotti létszámát az iskolai beiratkozást követően - legkésőbb július 31-ig a Képviselőtestület megállapítja. 2/2007. képviselő-testületi határozat: A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó középiskolák további működtetése 6

7 4./ Kezdeményezi a kollégiumi férőhelyek felülvizsgálatát, a célszerűség és a gazdaságosság szempontja szerinti átcsoportosítását. 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete június 7-én tartott ülésén Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában napirenden megszüntette a következő iskolákat: Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát. Az összevont iskolák rövid bemutatása Közgazdasági Szakközépiskola A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg működését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek október 25-én Varga Jenő közgazdász nevét vette fel az intézmény, és viselte 1992-ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvű gépíró-gyorsíró osztály nyarán került sor a fűtés és világítás korszerűsítésére, a könyvtár új helyének kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanővéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába őszén csatlakoztak a világbanki programhoz ben elkészült a taniroda, mely lehetővé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tűzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing szakmacsoportban folyik a képzés a dunaújvárosi Főiskolával együttműködve bekapcsolódtak a felső- 7

8 fokú szakképzésbe. Az érettségi utáni szakképzés új lehetőségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerő-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsőoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntő, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnőttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. A Közgazdasági Szakközépiskola a es tanévtől legfontosabb tartalmi munkájának az új kétszintű érettségi rendszerre való áttérés feladatainak megoldását tekintette. A belső folyamatokon belül a módszertani felkészítések és a tananyagok, követelmények megismerése volt a kiemelt feladat. A 2004/2005. tanévtől a felsőfokú szakképzés a Budapesti Gazdasági Főiskola akkreditációjával folytatódott a pénzügyi szakügyintéző képzéssel a kreditpontokért, így a sikeresen végzettek rövidített képzésben juthatnak be a felsőoktatás rendszerébe. A 243/2003. rendelet alapján már ebben a tanévben kiemelt feladat volt a NAT kiegészítéseként az európai elvárásoknak megfeleltetett kompetenciák megismerése, alkalmazása ben az Európai Uniós Humán Erőforrás-fejlesztési Program lehetőséget kínált a tartalmi munka korszerűsítésére. A 2005-ben megírt HEFOP pályázat - a Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatás területén - sikeres lett. Ennek eredménye, hogy a tanévben az iskola önállóan bekapcsolódott a modern átalakulási folyamatba. Az eredményes pályázat alapján három kompetenciaterületen indult el az innovatív folyamat az akkor 9. osztályos tanulók körében. 8

9 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola A mezőgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 előtt egyházi Mezőgazdasági Leányképzőiskola, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, l968-tól Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. Hosszú időszakon át jellemző volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be ig a szarvasmarha-tenyésztő, baromfitenyésztő és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának től fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítő, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetően tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentős létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy előrelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bővült ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévő állattartó telepet. A romos épületekből két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szőlő, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést ban új étkezővel gyarapodott az iskola ben befejeződött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fős kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetőségeit kínálja tól az iskola sikeres pályázata alapján részt vevője SZFP-II. programnak, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a tanártovábbképzést, a projekt alapú oktatás elterjesztését és a kooperatív tanítási módszerek alkalmazását (a program 2011-ig tart). 9

10 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGY- HÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-, szabó-, fémipar).a második világháborút követően az oktatás szocialista átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparostanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnár-telepi, volt 10

11 KUNÉP-tanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi áru kereskedő néven) ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával) ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében 4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték. Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Városunkban 1948 januárjában nyílt meg az első kis létszámú gyógypedagógiai osztály, amely létszámban gyarapodva ben, az akkori tanítóképzőben kapott két egymás melletti helyiséget. Az as tanévben már három tanulócsoport volt, és ezek a Jókai u. 4. szám alatt kaptak új tantermeket ben a tanulócsoportok száma már elérte a hatot, a következő évben pedig megalakultak az első napközis csoportok, ám a 100 évesnél is öregebb épület egyre kevésbé felelt meg a korszerű kisegítő iskola követelményeinek. Ugyanakkor az is gondot jelentett, hogy ekkoriban a kisegítő iskolák tanterve alapján készült tankönyvek nem léteztek ban továbbképző tagozat is indult. A kisegítő iskola 8 osztálya az általános iskola 6 osztályának felelt meg, a dolgozók iskolája programja alapján elvégzett hetedik és nyolcadik osztály után szakmai ismereteket tanultak, betanított munkásnak képezték őket. Az új oktatási törvény alapján a Kisegítő Iskola helyett az Általános Iskola elnevezést vezették be, 1983-ban az iskola a 11. számú Általános Iskola elnevezést kapta. Még ebben az évben 2 éves szakmai képzés indult, ahol a gyerekek betanított munkás bizonyítványt kaptak. Bővült az iskola épülete, megkapták a Némedi Varga Sándor utcai szárnyat is. Ez tette lehetővé az előkészítő csoport beindítását ban a Nevelési Tanácsadót és a Logopédiai Szolgálatot is az iskolához csatolták februárjában az imbecil tanulók számára megalakult a Felnőtt Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona. Az épület felét az iskola két csoportja kapta meg ben fejlesztő osztály indult. (Azok a gyerekek kerültek ide, akik az iskolaérettségi vizsgálat alapján még nem iskolaérettek, részképességi problémákkal küzdenek.) 2000-ben a osztályos képzést is bevezették. Ezen a nyáron költözött az intézmény a mai helyére, a volt Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolába novemberében vette fel az iskola a je- 11

12 lenlegi nevét: Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat. A szakképzés 2006-ban indult varrómunkás szakmában. A törvényi változásokkal összhangban szeptember 1-től részévé váltunk a - végleges nevén - Bács-Szakma Szakképzési Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek. A es tanévtől bekapcsolódtunk a TÁMOP pályázati projektbe. Az intézmény tanulólétszáma Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Szakiskola fiú lány öss zesen Szakiskola szakképzés Szakközépiskola Szakközépiskola szakképzés Gimnázium Képzés típus Esti gimnázium Reintegráció Speciális szakiskola Speciális szakiskola szakképzés 12

13 Közgazdasági Szakközépiskola fiú lány összesen Szakközépiskola Képzés típus Szakközépiskola szakképzés Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola fiú lány összesen Szakiskola Szakiskola szakképzés Szakközépiskola Szakközépiskola szakképzés Képzés típus Az intézmény pedagógus állománya 13

14 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola Főiskola Egyetem Szakvizsga Nincs diploma Összesen 50 fő 33 fő 16 fő 11 fő 110 fő Közgazdasági Szakközépiskola Főiskola Egyetem Szakvizsga Nincs diploma Összesen 12 fő 22 fő 4 fő 38 fő Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola Főiskola Egyetem Szakvizsga Nincs diploma Összesen 22 fő 23 fő 2 fő 1 fő 48 fő 14

15 JOGI STÁTUSZ Az intézmény - hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium - rövidített neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium - elektronikus rövid név: Kiskunfélegyházi Szakképző (KFSZ) - székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u alapításának ideje: augusztus. 1. (40/2007. Kt. hat.) - alapította: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u típusa: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája alapján: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó - fenntartó és irányító szerve: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u jogszabályban meghatározott közfeledata: o többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény szakiskola szakközépiskola gimnázium speciális szakiskola kollégium Az intézményvezető: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg. További információk A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium bankszámlaszáma: OTP

16 II. NEVELÉSI PROGRAM A pedagógiai program meghatározza az iskola középtávú céljait, tartalmazza a tanulók neveléséhez, képességeik kibontakoztatásához és továbbtanulásukra való felkészülésükhöz szükségesnek és kívánatosnak tartott módszerek, eljárások meghatározását. A pedagógiai programmal kapcsolatos jogszabályokat az évi LXXIX. törvény (a Közoktatásról szóló törvény) határozza meg, amelyből rövidítve idézzük a legfontosabb ide vonatkozó részeket: 44. (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni. Ha ilyen közoktatási szakértő nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakember kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van. (2) A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. 48. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, 16

17 - a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, - a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, - moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, - a középszintű érettségi vizsga témaköreit, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, c) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, d) szakközépiskolában és szakiskolában az e törvény 27. -ának (4) bekezdése, illetve 29. -ának (1) bekezdése alapján a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását. 17

18 1. CÉLOK, FELADATOK, NEVELÉSI ALAPELVEK A nevelés alapvető célja: Műveltséget adni, az embert magasan kulturált személyiséggé nevelni, mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedéket létrehozni. A nevelő oktató munka alapelvei: Az oktató-nevelő munka az egész személyiségre hat, alapja a személyes példamutatás, a kölcsönös tisztelet és együttműködés Az iskola a tanulók egyéni adottságaira építő pedagógiai, módszertani kultúrával neveli a jövő szakembereit, olyan módon, hogy a pozitívumok erősítése, a dicséret és jutalmazás kerüljön előtérbe Az iskola kollégium- gyakorlóhely egységes követelményrendszer alapján dolgozik A közoktatási és szakképzési törvény alapelvei különösen esélyegyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a gyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesül valamennyi tevékenységünkben A felnőtt diák kapcsolat alapja a személyes példamutatás Munkánk szellemisége tükrözi a tanulást, mint értéket és az élethosszig való tanulás szükségességét Az intézmény segíti a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását, fejlesztését integrált formában. Az intézmény segíti a társadalom perifériájára került tanulók reintegrációját (HHR) kompetencia alapú oktatással a szakképzésbe történő bekapcsolódás érdekében. Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) számára az Arany János Kollégium Programmal teremt lehetőséget a társadalmi hátrányok csökkentésére, a személyiségfejlesztésre, szakképesítés megszerzésére. Stratégiai céljaink: Olyan tanulók képzése, akik rendelkeznek: a konstruktív életvitelhez szükséges magatartásformákkal, képességekkel, amelyek segítik helyüket megállni munka-erőpiacon különösen kommunikációs (anyanyelvi és idegen nyelvi), informatikai készségek, szakmai kulcskompetenciák, együttműködés készsége 18

19 szakmai alapismeretekkel gyakorlati alaptudással, amelyek lehetővé teszik az elsajátított ismeretek, gyakorlati készségek továbbfejlesztését készségekkel, amelyek megalapozzák az élethosszig való tanulást különösen alapkészségek és tanulási készségek Feladataink Az előbbiekben megfogalmazottakhoz igazodva, azokat továbbfejlesztve ezek a következők: A Nemzeti Alaptantervnek megfelelő, általános ismereteket nyújtó oktatás. A sok problémával, hiányossággal küzdő tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése. Az alapkészségek, képességek fejlesztése, a hiányok pótlására felzárkóztató, differenciáló pedagógiai tevékenység végzése. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése. Olyan tanulók nevelése, akik legjobb képességeik szerint sajátítják el az általános műveltségbeli és szakmai ismereteket. A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, módszerek átadása; a tanulási technikák elsajátítása különböző eszközök segítségével. Az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önismeret, önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, a rendszeresség igénye, megalapozott önbizalom, kommunikációs képesség, felelős döntéshozatal. Az egészséges életmódra való törekvés kialakítása. A kommunikációs és viselkedéskultúra fejlesztése. Munkára nevelés, más és a saját munka megbecsülése. Közösségfejlesztés, az egyén és a közösség egyensúlyának megteremtése. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra, a továbbtanulásra. A TÁMOP projektbe történő bekapcsolódással az alábbi alapelvek épülnek rá az általánosságban érvényesekre: Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a megismerhető tudáselemeket. 19

20 A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetésével. A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel. Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció, átvett jó gyakorlatok ). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják Az oktatás az alapvető kulcskompetenciák kiépítésére épül: - anyanyelvi kommunikáció (szövegértés szövegalkotás) - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony, önálló tanulás - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói 20

21 - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. A tanítási folyamat során ki kell alakítani a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulóknak alkalmassá kell válniuk egyéb ismeretek befogadására, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink: a személyes példamutatás, a meggyőzés, motiváció, számonkérés, ellenőrzés, jutalmazás, büntetés, tevékenység alapú oktatás, tanulók önálló munkára késztetése, aktív cselekedtetés. A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására: személyes beszélgetés, megbeszélés, tantárgyak közötti koncentráció, integráció, tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális és sportrendezvények. A hatékony és motiváló nevelés-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá válnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra, az életen át tartó tanulásra. 21

22 Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: Mezőgazdasági, Kossuth Közgazdasági Kollégium A tanulók rendelkezzenek a környezettudatos életvitelhez szükséges magatartásformákkal, készségekkel, szokásokkal. A tanuló szerezzen olyan versenyképes tudást, elméleti és gyakorlati műveltséget, amivel nemcsak kapni, hanem adni is tudó, felelősségteljes adófizető állampolgárrá válhat; alakuljon ki a munkaadók által elvárt munkamorál, A tanulók közgazdasági szemléletének kialakítása; a gazdasági-pénzügyi folyamatok, változások megértésére és folyamatos nyomon követésére való igény felébresztése. Felkészítés az egye- Olyan szokásrendszer működtetése, amelynek során kialakulnak az együttélés, közös munkához szükséges magatartásformák különösen a tolerancia, felelősség és feladattudavábbtanulásra. munkastílus. temi, főiskolai to- A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Egészséges életvitel A tanórai tanórán kívüli tevékenységek keretében indirekt nevelési hatásrendszer működtetésével lehetőséget biztosítani a tanulók szociális kompetenciának fejlődésére, az önismeretük alakulására Olyan közösségi tevékenységformák működtetése - a tanulók kezdeményezésére és együttműködésével amelyek során felkészülnek a társadalmi szerepvállalásra, alakul felelősségük nemcsak A konstruktív életvezetés szokásai közé épüljön be a mozgás és annak szeretete, a környezetre való odafigyelés, az önromboló szenvedélyek elkerüléséhez szükséges kompetenciák maguk, hanem környezetük ás társaik iránt is A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 22

23 Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/ érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenységek okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következető készségeken, tevékenységeken alapul: infor- 23

24 máció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetencia: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az 24

25 irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. A TÁMOP projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Módszertani elemek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: 25

26 tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka 26

27 Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, etanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. 27

28 Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a fenti kompetenciák harmonikus fejlesztését. Ennek érdekében az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. 28

29 A képzés szerkezete, szakaszai Az iskola minden évfolyamán minden héten egy osztályfőnöki órát tartunk. Az életvitel, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek műveltségi terület ismereteinek átadását pedagógiai és célszerűségi okokból döntően ezeken az órákon végezzük el. Mindezek ellenére az osztályfőnöki órán diákjaink nem kapnak osztályzatot, mert az átadott fontos ismeretek ellenére nem tantárgy. Az osztályfőnöki órákon emellett környezetvédelemmel, fogyasztóvédelemmel Mint minden oktatási intézménynek, így iskolánknak is egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés és nevelés. Törekvésünk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok és felnőttek sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Az intézmény képzési formáira vonatkozó legfontosabb jogszabályok Közoktatási törvény 27., 28., 29., 30., 32. és a 33.. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. I. Iskolarendszerű képzések Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola 1. Szakiskolai képzés osztály 2 év évfolyamokon az általános műveltség megalapozása mellett iskolánk különös hangsúlyt fektet az oktató-nevelő munkában a diákok eredményes fejlődését alapvetően befolyásoló kulcskompetenciák fejlesztésére. Ezek a következők: problémamegoldás, szóbeli és írásos kommunikáció, szabálykövetés, szociális és a személyi területek. Ebben a differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszban az új ismeretek átadása mellett iskolánk tanárai vállalják az általános iskolai tudásanyag rendszerzését, illetve az esetleges hiányok felszámolását elősegítő hatékony, felzárkóztató módszerek alkalmazását. Ezen komplex folyamat koordinálásában a Szakiskolai Fejlesztési Program II. periódusában meg- 29

30 határozott irányelveket, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Program I. részben kifejlesztett kerettanterv elvárásait vesszük figyelembe. A szakiskolában folyó képzés alapvető célja a tanulók motiválása és kreativitásuk fejlesztése. Mindez aktív részvétel mellett valósítható meg, amely feltételezi diákjaink fokozott bevonását az órai, valamint egyéb fakultatív tevékenységekbe. Ezt hivatott elősegíteni a tanórán megvalósításra kerülő differenciált csoportmunka, illetve a gyakorlat szintjén is realizálható projektek bevezetése, alkalmazása. Ezen feltételrendszer megvalósulása a szakmatanulás iránti motivációt is eredményesebben mozdítja a kedvező irányba. Az iskolatípus átjárhatósága, a továbbhaladás lehetőségei: - A jó tanulmányi eredményű, kiemelkedő szakmai érdeklődésű tanulónak lehetősége van a 9. évfolyam második félévétől, illetve a 10. évfolyamon a szakközépiskolai képzésre való átlépésre, amelyet a szülő kérésére, a tantestület javaslatára az igazgató dönt el. - A tanuló átlépése esetén különbözeti vizsga letételére kötelezett a munkaközösségek által elkészített feladatlapokon, a munkatervben előírt vizsganapokon (január, június, augusztus). - A 10. osztály sikeres elvégzése után a tanuló szakképző évfolyamon folytathatja tanulmányait a már 9. osztályban megjelölt szakmacsoporton belüli szakmában, illetve lehetősége van minden az OKJ-ben szereplő iskolánkban oktatott, 10. osztályra épülő szakma elsajátítására. A 10. évfolyam megfelelő szintű elvégzése és a 16. életév betöltése után a tanuló jelentkezhet az ifjúsági tagozatra, hogy 3 évfolyam teljesítésével eredményes érettségi vizsgát tegyen. 2. Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés 2.1. Szakközépiskolai képzés 4év, nyelvi előkészítő képzéssel 5év A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket, valamint az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folytat. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. 30

31 A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 8. osztályt eredményesen elvégző fiatal a központi írásbeli felvételi vizsga letétele után, a jogszabályban megfogalmazott felvételi eljárás alapján kerül iskolánkba. A évfolyamokon közismereti tantárgyak oktatása, és a választott szakmacsoportok szakmai orientációja folyik. A évfolyamokon közismereti és szakmai alapozó oktatásban vesznek részt a tanulók. A szakközépiskolai osztályokban egy választott idegen nyelv (angol, német) tanulása kötelező. A szakközépiskolai képzés első szakasza a 12. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. 9. idegen nyelvi előkészítő évfolyamon intenzív felkészítése zajlik az általános iskolában elkezdett idegen nyelvből. A négy nyelvi funkció, a beszédértés, az írás-, az olvasás- és a beszédkészség fejlesztése folyik. Emelt szintű informatikai képzés, ECDL vizsga megszerzése, Különféle készségek, képességek fejlesztésével problémamegoldó gondolkodás kialakítása, érzelmi intelligencia fejlesztése. Felkészítés nyelvvizsgára. 10. évfolyamtól kereskedelmi-marketing szakmacsoportos képzés a 13. évfolyam végéig től a tanulók két szinten tehetnek érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és kötelezően választható vizsgatantárgyakból áll. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv Intézményünk a következő kötelezően választható tantárgyakat ajánlja a vizsgázóknak: fizika kémia biológia testnevelés informatika földrajz 31