MUNKATERV. a 2011/2012-es tanévre

Átírás

1 Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: Fertőszentmiklós Szent István u Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós MUNKATERV a 2011/2012-es tanévre Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta augusztus 31-én. P.H.. Szántó Zoltán igazgató A diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség az őt érintő kérdésekben egyetértési jogot gyakorolt.. DÖK vezető. SZM vezető

2 2 Tartalom I. Bevezető /1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről... 4 Általános rendelkezések... 4 A továbbképzés teljesítése... 6 Tanulói és alkalmazotti azonosító... 9 Pedagógus-igazolvány Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2011/2012-es tanévben III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok Személyi feltételek Továbbképzés Tárgyi feltételek alakulása IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása V. Mulasztások VI. Bukások számának csökkentése VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése A DIFER- mérőeszközök használata Nevelőtestületünk kiemelt feladatai a tanév során: A tanórák szervezése: A napközis csoportok főbb feladatai: Gyermek- és ifjúságvédelmi munka: Munka, rend, fegyelem VIII. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése A SNI tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő gyógypedagógus: Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: Adminisztrációs teendők: IX. Az ellenőrzési és értékelési rendszer az oktatásban Kimeneti mérés: Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: X. Az IMIP-ből adódó aktuális feladatok XI. Szülőkkel való kapcsolat XII. Tehetséggondozás, szakkörök, versenyek XIII. Tanításon kívüli tevékenységek XIV. Ünnepélyek, megemlékezések XV. A tanév rendje XVI. Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata alapján A pedagógiai ellenőrzés színterei XVII. A 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló /2011. ( ) NEFMI rendelet tervezetéről Tartalmi összefoglaló A rendelet hatálya A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok A vizsgák rendje A felvételi eljárás és a beiratkozás A tanulmányi versenyek Országos mérés, értékelés, hatósági ellenőrzés elrendelése Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok Záró rendelkezések melléklet a /2011. (..)NEFMI rendelethez melléklet a /2011. (..) NEFMI rendelethez melléklet a./2011. (..)NEFMI rendelethez melléklet a /2011. (..) NEFMI rendelethez... 41

3 XVII. Tájékoztató a 2011/2012. tanévi középfokú beiskolázás rendjéről Oktatási Hivatal Az iskolák felvételi tájékoztatója A felvételi vizsgákkal kapcsolatos általános kérdések A központi írásbeli vizsgák szervezésével kapcsolatos kérdések A tanulók jelentkezése a központi írásbeli vizsgára számú melléklet A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban FNP: a 2011/2012. tanév helyi rendje Reál munkaközösség I. Személyi feltételek: II. Tárgyi feltételek III. A munkaközösség célja IV. A munkaközösség feladatai V. A munkaközösség éves programja: Versenyek: Humán munkaközösség I. Személyi feltételek: II. A munkaközösség célja: III. A munkaközösség feladatai: IV. Éves munkaterv: Ellenőrzési terv Sport-művészeti munkaközösség A munkaközösség tagjai: Tantárgyi célkitűzéseink: Központi mérések Szakkörök: Versenyek: Szabadidős sporttevékenységek: MŰVÉSZETEK A Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós Pályaorientációt segítő munkacsoport I. Bevezető A gyorsan változó világgal lépést tartani csak egy állandóan fejlődő, a múlt értékeire építő, mégis innovatív pedagógia képes. Az ismeretek bővülése, a képességek egyre sokrétűbb megnyilvánulása, a társadalmi változások iskolai kivetülései számtalan kérdést vetnek fel a pedagógusok számára. Új szempontok jelennek meg, új súlypontozások válnak szükségessé. Az oktatásban kiemelt szerep jut azon kompetenciák fejlesztésének, melyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek, így pl. a kommunikációs vagy az együttműködési képességeknek is. Ugyanakkor napjainkban egyre több iskolában jelentkezik a beilleszkedés, illetve az elfogadás hiánya. A társadalomban jelentkező különbségek kivédhetetlenül megjelennek az iskola falain belül is, napi gondok elé állítva a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Olyan problémákat kell megpróbálni kezelni, melyekre az iskolán kívüli társadalom sincs felkészülve. Az integráció társadalmi szükségszerűség, amelynek meg kell jelennie az oktatásban is. Rendkívüli módon fontos ugyanis, hogy a társadalom különböző csoportjai képesek legyenek egymás mellett élni, együtt dolgozni, egymást elfogadni, megérteni. Nincsenek homogén összetételű települések, munkahelyek. Az adott földrajzi térben élő heterogén társadalom heterogén osztályokat eredményez. Az integráció szemléletének kialakításában az iskoláknak kiemelt szerep jut. Az integrált neveléshez módszertani megújulás szükséges, a megváltozott viszonyok a régi, rutinszerű eljárásokkal nem kezelhetők. Programunkat az integrált oktatásra, nevelésre dolgoztuk ki. Olyan pedagógiai munka hívta életre, mely folyamatosan kísérletezett azon, hogyan lehetne sikeresebb, boldogabb gyerekeket nevelni ott, 3

4 ahol az eltérő szociális körülmények, az eltérő etnikai helyzet állandó problémaforrás. Ez nemcsak egy településen vagy régióban felmerülő probléma. A konfliktusok megjelennek a gyerekek között, a szülők között. Ebben a helyzetben a pedagógusoknak kell valamiféle megoldást nyújtani. Ennek a megoldásnak pedig olyannak kell lennie, ami elfogadható, megnyugtató a szülőknek, és jó hátteret ad a gyerekek fejlődéséhez. Ebben a fejlődésben pedig helyet kell, hogy kapjon a tolerancia is. 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. -a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 17. -ának (5) bekezdésében szabályozott szakvizsgára felkészítő felsőoktatási szakirányú továbbképzés (a továbbiakban: szakvizsga), valamint a 19. -ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre. (4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét. (5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei: a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram, b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram, c) a finanszírozási alprogram, d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram. (6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni. (7) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez - a központi költségvetésből biztosított hozzájáruláson felül - támogatást nyújt. (8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját, 4

5 5 b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását. (9) A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen - a továbbképzési program, illetve a beiskolázási terv benyújtásától számított harminc napon belül, képviselő-testület, közgyűlés döntése esetén a harmincadik napot követő első képviselő-testületi, közgyűlési ülésen - a közoktatásról szóló törvény ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint dönthet. (10) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak. 2. (1) Szakvizsgára a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények készíthetik fel a pedagógusokat. (2) * (3) * 3. (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni. (2) A fővárosi, megyei önkormányzat a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerén keresztül - ha azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták - segítséget nyújt a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítéséhez.

6 A továbbképzés teljesítése 4. (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézményirányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. (2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. -ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés). (3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. -nak (4) bekezdésében és 17. -ban meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt. (4) A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. -ának (4) bekezdésében és 17. -ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. (5) A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit. 5. (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc. (2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető a) a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél, ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél, ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél, ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél, 6

7 7 ae) a közoktatásról szóló törvény 127. és ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. -ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 44/A. -a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat, ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés, ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével; b) a következő, bármelyik továbbképzésen ba) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben, bb) nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, bc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétellel; c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen: a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri, e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. (4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és

8 8 a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe. (5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges. (6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja. (7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján. (8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek. (9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását. 6. (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben. (2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét. (3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra, b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte, c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik. (4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót. (5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez. (6) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet. (7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

9 (8) A munkáltatónak, ha igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét - feltéve, hogy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták -, a beiskolázási tervet április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a rendszert működtető önkormányzatnak. (9) Az e -ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az e rendelet 16. -ának (4) bekezdésében és 17. -ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra. (10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket. (11) A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő nevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, felnőttképzési nyilvántartási számát, a továbbképzési program alapítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, a tanúsítvány kiállításának helyét és keltét, a továbbképzésért felelős aláírását, valamint a tanúsítvány kiadója cégszerű aláírását. A tanúsítványon fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén jogosít. * Tanulói és alkalmazotti azonosító A tanulói és alkalmazotti azonosító számokat és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt további személyes adatok nyilvántartására szolgáló alrendszerrel kapcsolatban is fennáll az intézményvezető adatszolgáltatási kötelezettsége. Az adatszolgáltatás irányulhat: - új jogviszony létrehozásával kapcsolatban új szám megkérésére [például az általános iskola első évfolyamára belépők esetében], - új szám megkérése nélküli új jogviszony létesítésének bejelentésére, - a jogviszony megszűnésének közlésére. A zökkenőmentes tanév biztosítása érdekében a tizenöt napos határidő megtartása elengedhetetlen. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján javasolt a nyilvántartott adatok ellenőrzése. A rendelkezésünkre álló információk alapján az intézmények által a KIR-be felvitt adatok nem minden esetben vannak összhangban, az anyakönyvi kivonatban (személyi igazolványban, ill. egyéb személyazonosításra alkalmas közokiratban) rögzített adatokkal. Pl. ha a tanulónak két keresztneve van, akkor mind a két nevét fel kell vinni a rendszerbe. Az állandó lakcím, édesanya születéskori neve esetében is fordultak elő elírások. Az adatvédelmi törvényben leírtaknak való megfelelés érdekében fontos, hogy minden tanuló és alkalmazott megismerje a tizenegy jegyből álló azonosítóját. Iskolánknál bevált módszer, hogy saját, szerkesztett kártya formátumban kerülnek ezek átadásra. Fontos, hogy 2005 decemberében megszűnt a kék színű igazolólap. Az igazolólap nem volt közokirat, sem hatósági okirat, így annak meglétéhez, hiányához semmilyen joghatás nem fűződik január 1-jétől minden bizonyítványkönyv személyi adatok részében köteles az iskola a tanuló azonosító számát feltüntetni. A 2006/2007-es tanévtől kiállított diákigazolványnak kötelező eleme a tanulói azonosító szám. A beiratkozáshoz nem kérhető a szülőtől sem az igazolólap (sem A/4- es méretű, sem a kék színű kártyalap), sem az azonosító szám külön igazolása, ugyanis a benyújtott okiratok (bizonyítványkönyv, diákigazolvány) vagy a rögzített személyes adatok alapján az adatbázisból megismerhető. (20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról) 9

10 Pedagógus-igazolvány A 2010/2011. tanév során a vonatkozó jogszabályok értelmében, új típusú pedagógusigazolvány kerül kiadásra. A pedagógusigazolvány kiállítása ezen túl a Közoktatási Információs Rendszeren (KIR) keresztül a KIR-ben rögzített adatok alapján történik. A pedagógus-igazolványt a munkáltató a kiállítás évét követően, minden év szeptember 15-ig a dátum feltüntetésével, aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával érvényesíti. A pedagógusigazolvány érvényes a kiállítását, továbbá az érvényesítését követő év szeptember 15-éig (a továbbiakban: érvényességi idő). Az új forma, az a kiállított és érvényesített pedagógusigazolványokat nem fogja érinteni. Az esetleges változásról az Oktatási Hivatal értesíteni fogja a közoktatási intézményeket. Az értesítést követően az új pedagógus igazolványt az új belépők számára és azoknak kell majd kiállítani, akiknek elveszett, megrongálódott, valamint akiknek a korábban kiállított igazolványokat az új tanévre már nem lehet érvényesíteni. Esélynövelés és a felvételi vizsgák rendszere a középfokú iskolákban Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt (8 évfolyamos gimnáziumok, 6 évfolyamos gimnáziumok), akkor a központi írásbeli vizsgát vagy a központi írásbeli vizsgát és a szóbeli meghallgatást csak akkor írhatja elő, ha a fenntartó ehhez hozzájárult, és az előző három év átlagában a jelentkezik létszáma legalább másfélszerese volt az adott évfolyamokra felvehetik létszámának. Az intézmény további írásbeli felvételi vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhet meg. Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről - kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy - a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy - a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönthet. Az új szabályok értelmében tehát bármely középfokú iskola, amely írásbeli felvételi vizsgát szervez, csak az Oktatási Hivatal által központilag elkészített és tőle megrendelt írásbeli feladatlapok alkalmazásával teheti meg. E szabályok alól csupán a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő iskolák jelentenek kivételt. Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések - Kezdeményezte a közoktatásról szóló törvény módosítását, a közoktatásról szóló törvény 13. (8) bekezdését. - A költségvetési törvényben megjelenő forrás biztosítására a Kormány határozatot fogadott el (2061/2008. Korm. határozat 3. pont) az iskolapszichológusi szolgáltatások megerősítéséről, támogatásáról. - Kidolgozta a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítását amely már hatályba lépett az alábbiak szerint: a) A nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét. b) A gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézmények számára biztosítja a Rendelet, hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi közvetítői szolgálattal. 10

11 c) A Rendelet rögzíti a kötelezettségszegő tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást megelőző eljárással kapcsolatos részletszabályokat február 25-étől él az OFI-ban az ingyen hívható telefonszám (zöldszám: ), amit diákok, szülők, igazgatók és pedagógusok is hívhatnak, ha problémás helyzetbe kerülnek. A vonal túlsó végén szakemberek várják a hívásokat minden hétköznap 8.00 és óra között, ők segítik azokat, akik úgy érzik, hogy nem tudják az adott konfliktus megoldása irányában megtenni az első lépéseket. Az OFI munkatársai tanácsot adnak, és amennyiben szükségesnek ítélik, oktatásügyi mediátorok (közvetítők) igénybevételét javasolják. Emellett már működik az OFI ( honlapján a mediáció menüpontra kattintva egy chat-szoba Segíthetünk? Segítünk elnevezéssel. Itt regisztráció és jelszó nélkül, vagyis anonim módon kommunikálhatnak egymással a résztvevők. Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2011/2012-es tanévben A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A támogatásnak ezt a formáját az érintett jogosultak jelentős része nem tudja elfogadni, hátrányos megkülönböztetésnek tartja a használt tankönyvek juttatását. A konfliktusok elkerülése érdekében a közoktatási intézmények inkább a helyi forrásokkal kiegészített ingyenes tankönyvjuttatást választják. Visszatérő igény, hogy valamennyi tanuló esetében egységes legyen az ellátás, ne legyen megkülönböztetés a használt és az új tankönyvek juttatása terén. A pedagógus által a tanítási-tanulási folyamathoz megkívánt könyvek, tankönyvek köre széles. A pedagógust megilleti az a jog, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket. Ennek a választásnak azonban biztosítania kell, hogy az esélyegyenlőség érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény 8. (4) bekezdésében maghatározott tanulók ezeket a tankönyveket is térítésmentesen kapják meg az iskolától. A hivatkozott jogszabály szerint az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyveket ingyenesen kell biztosítani. (normatív kedvezmény) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A tanulók tankönyvellátásához általános támogatásként forint/fő/év igényelhető. Az ingyenes tankönyvellátáshoz a központi költségvetés forint/fő/év normatív támogatást nyújt. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív 11

12 12 hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. A tankönyvtámogatásról szóló igényt minden év november 15-ig kell benyújtani a készhez kapott igénylőlap kitöltésével. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. A határidő jogvesztő, ha addig a szülő nem élt igény-bejelentési jogával. A tankönyvfelelős a kedvezményes tankönyvekre jogosító igazolásokat a tankönyvek átvételével egyidejűleg a szülőtől bekéri. Ezeket csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az igénylőlapon feltűntetett adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.

13 III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok Fertőszentmiklós: Évfolyam / osztály Létszám fő Ebből 3 főnek számít Ebből 2 főnek számít Számított létszám HH HHH 1.a b a b a a b Alsó összesen Átlag fő/osztály 19, , a b a b a b a b Felső összesen Átlag fő/osztály 24 26, Összesen fő Petőházi Tagintézmény: Évfolyam / osztály Létszám fő Ebből 2 főnek számít Számított létszám HH HHH 1.a a a a Alsó összesen Átlag fő/osztály , ,

14 Személyi feltételek a) főállású dolgozók Az intézményben dolgozó összes főállású foglalkoztatott száma: 44 fő. Ebből - a pedagógusok létszáma: 38 fő, ebből o tartósan távol: 5 fő o részmunkaidős: 1 fő (4 órás) - pedagógus munkát közvetlenül segítők száma: -- - adminisztratív dolgozók száma: 2 fő, ebből o részmunkaidős: 1 fő (6 órás) - fizikai dolgozók száma: 6 fő Személyi változások nem voltak b) Nem főállású dolgozók Intézményünkben a főállású foglalkoztatás mellett - óraadóként közreműködik: 1 fő, az általuk ellátott tevékenység: - Németh Gézáné gyógypedagógus Petőházán Pedagógusaink és az általuk tanított tantárgyak, ellátott további feladatok, funkciók: Pedagógus neve Magasabb vezető/ vezető beosztás Tanított tantárgyak és osztályok Szakkörök és foglalkozások tartása Egyéb feladatok, funkciók Szántó Zoltán Locsmándiné Horváth Erzsébet Intézményvezető (igazgató) Igazgatóhelyettes Földrajz: 7.a,b 8.a,b Labdarúgás 5-8. o. Magyar nyelv és irodalom: 8.b Történelem: 8.a, 8.b Történelem tehetségfejlesztő szakkör Elsősegélynyújtás Hegyiné Ábrahám Katalin Igazgatóhelyettes Magyar nyelv és irodalom: 4.b Technika:4.b Sass Andrásné Tagintézmény-vezető (Petőháza) Magyar nyelv és irodalom, ének: 1.o. Furulya szakkör Osztályfőnök 1.o. (Petőháza) Bokor Gábor Technika: 5.a, 5.b, 6.a, 6.b, 7.a, 7.b, 8.a, 8.b. Kémia: 7.a, 8.a, Fizika: 7.a Barkács szakkör 5-8.o Osztályfőnök 6.a. Tűz- és munkavédelmi felelős Dr. Fábiánné Balogh Edina Szövegértésszövegalkotás: 5.a. Magyar nyelv és irodalom: 6.a, 7.a. Magyar korrepetálás 5.o Egyedné Horváth Erika Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének, technika, rajz, testnevelés: 2.b Ügyes kezek szakkör o. 14

15 Egyed Márta Eőriné Varga Katalin Feketéné Lendvay Katalin Germanné Tóth Erzsébet Hegyi Gusztáv Horváth Anikó Horváth Bernadett Horváth Judit Horváth Lászlóné Ének-zene: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Történelem: 5.a,b 6.a,b 7.a, 7.b Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 1.a Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 1.b Rajz. 4.b Matematika, ének, környezetismeret: 4.b Angol: 3.o., 4.o. 5.b, 6.b, 7.o. 8.o. Petőháza testnevelés:2.o. Petőháza 1-4.o. napközi Matematika, technika, rajz: 1.o. Technika, rajz: 3-4.o Magyar nyelv és irodalom, környezet, matek: 4.o. Természetismeret: 5.a,b 6.a,b Biológia: 7.a,b 8.a,b Egészségtan: 6.a,b, 8.a,b Tánc, dráma: 5.a,b 6.a,b Informatika: 4.a, 5.o., 6.o., 7.o., 8.o. Matematika: 5.a, 6.b, Matematika: 5.b, 6.a, 7.b, 8.a Fizika: 7.b, 8.a,b Énekkar Osztályfőnök 6.b Angol korrepetálás: 7-8. o. Osztályfőnök: 1.a Ügyes kezek szakkör: 3-4 Osztályfőnök: 1.b Osztályfőnök: 4.b Tömegsport Osztályfőnök: 4.o Petőháza Fizika korrepetálás 7.o..8.o. Matematika felvételi előkészítő 8.o. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Reálmunkaközösség vezető Osztályfőnök: 7.b Továbbtanulási felelős 15

16 Horváth-Szalai Zoltán Német: 5.a, 6.b, 7.b, 8.b, Testnevelés: 5.a, 6.b Atlétika 5-8. o. Közalkalmazotti Tanács vezetője Horváth-Szalainé Gróf Csilla Ivancsicsné Kalmár Andrea Testnevelés: 4.a, 5.b, 6.a, 7.b, 8.a, 8.b. Környezetismeret: 1.o. Magyar nyelv és irodalom, környezetismetet, technika, rajz: 2.o. Lány kézilabda: 5-6.o., 7-8-o. Fiú kézilabda: 5-6.o., 7-8.o. Osztályfőnök 2.o. (Petőháza) Magyar Györgyné Német: 3.o., 4.o., 6.a, 7.a, 8.a. Magyar nyelv és irodalom: 8.a Petőháza német: 3.o., 4.o. Osztályfőnök: 8.a Humán munkaközösség vezető Németh Józsefné Némethné Kiss Matild Pappné Horváth Mária Piczingerné Balka Gyöngyi 1-2. o. napközi Matematika: 5.a, 7.a, 8.b. Kémia: 7.b Matematika: 8.a Kémia: 8.b. Rajz: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, technika: 2.a. Számítástechnika szakkör 6-7.o. Dekoráció szakkör: 5-8.o. Osztályfőnök: 8. Osztályfőnök: 2.a Pogátsa Józsefné Matematika: 7.a. Testnevelés: 2.a, 3a, 4.b, 7.a, Petőháza, testnevelés: 2.o., 3-4.o. Tömegsport 1-4.o Ratatics Katalin Magyar nyelv és irodalom, matematika, ének-zene, környezetismeret, rajz, technika: 3.a. Informatika: 4.b. Osztályfőnök: 3.a Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Hallerné Tomkovics Emese Sipőcz Józsefné napközi Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika: 4.a. Matematika: 6.a. Osztályfőnök: 4.a Közalkalmazotti Tanács tagja Minőségirányítási munkacsoport vezetője Sipőczné Baranyai Éva Szövegértésszövegalkotás: 5.b Magyar nyelv és irodalom: 6.b, 7.b, 8.a,b Anyanyelvi tehetségfejlesztő szakkör: 7-8 o. Magyar korrepetálás: 6.o. Diákönkormányzatot segítő tanár 16

17 Soós Katalin Wertán Pálné Matematika: 2.o., 3.o. Magyar nyelv és irodalom: 3.o., Környezetismeret, : 3.o. Ének: 2.o., 3.o., 4.o. Matematika, rajz, ének-zene: 2.a. Angol: 5.a., 6.a. Irodalmi szakkör Osztályfőnök: Petőháza 3.o. Zombóné Mihálitz Ágota Németh Gézáné Horváth Tiborné Gyógypedagógus Petőháza gyógypedagógus Könyvtáros, tanító. Továbbképzés A 2010/11. tanévben: Horváth Judit az ELTE Informatikai Karán informatika tanári mesterszakot végezett. Horváth-Szalai Zoltán német és Horváth-Szalainé Gróf Csilla testnevelés szakos gyakorlatvezető mentortanárrá való ingyenes felkészítése két féléves továbbképzés keretében történt. A 2011/2012. tanévben: Hegyi Gusztáv, Bokor Gábor és Horváth Tiborné:a Gyógy-és fűszernövények termesztése, felhasználása, illóolajok használata. Egészséges életmódra nevelés, fitoterápiai ismeretek pedagógusoknak című program résztvevői a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja által akreditált képzésen. Hegyi Gusztáv Horváth Tiborné A számítógép alkalmazási lehetőségei a pedagógus munkájában című akreditált továbbképzésnek is. Tárgyi feltételek alakulása Intézményünkben az oktatási-nevelési feladatokat a következő épületekben látjuk el: Fertőszentmiklóson: - iskola alsó és felső tagozatos épülete, - tornaterem, - könyvtár, video terem - főzőkonyha Petőházi Tagintézmény: - alsó tagozatos épület (tornaszobával) - étkező melegítőkonyhával Intézményünk a 11/1994. MKM rendelet 7. számú melléklet kötelező eszköz és felszerelés jegyzékében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, de azok egy része cserére szorul. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy intézményünknek sikerült a Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) keretén belül a Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése tárgyú felhívására sikeres pályázatot benyújtania, melynek keretében az iskola alsó tagozatos épületének 17

18 teljes felújítására, a tornacsarnok rekonstrukciójára kerül sor, valamint a tanév során a berendezési tárgyak cseréje is megtörténik. IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása Feladataink a leendő első osztályosok beíratásának megfelelő előkészítése és lebonyolítása. Együttműködés az óvodákkal. A gyermekek megismerése érdekében differenciált képességvizsgálat a Difer csomag segítségével. Tavasszal a leendő első osztályosok látogatása az iskolában. A tanulási képességvizsgálat minden esetben előzze meg az iskolai beíratást, mert a beíratott gyermek az óvodába vissza nem íratható! Nagy figyelmet fordítsunk a következő évben arra, hogy túlkoros, a hetedik életévét már betöltött gyermek ne maradjon az óvodában! Felelős: Hegyiné Ábrahám Katalin igazgatóhelyettes, 1-2. osztályos tanítók. A tanulóknak 18 évig tart a tankötelezettség, az általános iskolába 16 éves korukig járhatnak. A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. -a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Felelős: igazgató, osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelősök. V. Mulasztások A mulasztások csökkentése, megszüntetése mindannyiunk feladata, ehhez a tanulók kötelességtudatának, munkafegyelmének, valamint a szülőkkel való szorosabb, akár napi kapcsolat erősítése szükséges. Fokozott figyelmet fordítson minden osztályfőnök különösen a HH tanulók hiányzásainak csökkentésére! A védőnő és az iskolaorvos a kötelező szűréseket és az általános orvosi vizsgálatot minden osztályban végzi. Az osztályfőnöki munka erősítését, a szülőkkel való szorosabb kapcsolattartást kell előtérbe helyezni a 18

19 rendszertelenül iskolába járó és szociálisan rászoruló tanulókkal szemben, bevonva a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét. Az ifjúságvédelmi és a gyermekvédelmi felelősökkel, az iskolaorvossal és a védőnőkkel való kapcsolat erősítése nélkülözhetetlen. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen - a közoktatási törvény 8. -a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Felelős: igazgató, ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök. VI. Bukások számának csökkentése Hatékony tanítási órák, a megtanítás érdekében a tevékenykedtetés maximális kihasználása. A tanulók képességeit figyelembe kell venni a követelmények meghatározásakor. Alapkészségek, -képességek kialakítása, fejlesztése. Tapasztalati úton történő ismeretszerzés. Képességfejlesztő foglalkozások (kislétszámmal, elsősorban a halmozottan hátrányos tanulóknak - amennyiben van ilyen). A fogalom kialakításához a meglévő szemléltető eszközök felhasználása. Differenciált képességfejlesztés. 19

20 Projektoktatás, kooperatív tanulás, differenciált óraszervezés. A szóbeli számonkérés előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben. A hiányzások alatt kimaradt anyagrészek pótlása. Az újonnan érkező tanulók diagnosztizálása, megfelelő felzárkóztatása, segítése. Felelős: tantestületünk valamennyi tagja. VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése A Közoktatási törvény ának (1) bekezdése alapján, az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik. A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. Egységes elvárás a Nemzeti Alaptanterv tanulási esélyegyenlőség segítésének tartalma, továbbá a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó résznek való megfelelés. Ennek értelmében minden intézményben kötelezettség: - Az 1-8. évfolyamokon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés megvalósítása. - A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése a nevelésoktatás egész folyamatában. - Adaptív tanulási eljárások alkalmazása. - Az adott tanulócsoport szintjén egységes, ám differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség feltétlenül az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában, nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttes megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás és a tanítás folyamatának erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő részképességek, kompetenciák célzott megalapozását. Az iskolának értelmeznie, illetve újra definiálnia kell a szerepét, hogy támogatást adhasson növendékeinek, illetve segítse őket abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak, hogy képesek legyenek önállóan és tudatosan adekvát válaszokat keresni életproblémáik megoldásához. Ehhez elengedhetetlen, hogy az iskola tanítás-tanulásszervezési formái rugalmasabbak és adekvátabbak legyenek a tanítási tartalmakhoz, a tanulók életkori sajátosságaihoz, valamint, hogy az 20