PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Átírás

1 Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola Kiskőrös PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Készítette: Kiskőrös, augusztus 15. Utolsó módosítás: Radicsné Szerencsés Terézia intézményvezető A pedagógiai program időbeni hatálya: 4 év Érvényességének ideje: Elfogadása: A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A program nyilvánosságra hozatalának helyszínei: - intézményi szak alkalmazotti értekezlet, - szülői értekezlet, - DÖK értekezlet, - az intézmény könyvtáraiban a pedagógiai program elhelyezésre került, - az intézmény honlapján megjelent.

2 2

3 3

4 4

5 5

6 Kedves Olvasó! Köszöntöm Önt intézményünk valamennyi dolgozója és a magam nevében. Köszönöm, hogy a megismerés igényével kezébe vette ezt a dokumentumot, ami szándékunk szerint magába foglalja intézményünk múltját, jelenét, jövőjét, pedagógiai és szociális munkánk legfontosabb feladatait. Büszkén mutatjuk be erősségeinket, - és a még jobbra való törekvés igényével- nem titkoljuk gyengeségeinket sem. Pedagógiai programunk pedagógus kollektívánk szellemi terméke, mely hosszú távra biztosítja működésünket. Minden fontos kérdésben eligazítást nyújt, megteremti a feltételeket a törvények, rendeletek, jogszabályok adta keretek között, a gyermekek és szülők igényeinek, elvárásainak messzemenő figyelembevételével. Sajátos helyzetünk, speciális pedagógiai feladataink határozzák meg tevékenységünk minden mozzanatát és minden percét. Mi hisszük, hogy... mindenki erős és életre való!... Radicsné Szerencsés Terézia intézményvezető 6

7 Tartalomjegyzék I. PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI ÉS SZAKMAI HÁTTERE... 8 II. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA... 9 III. PREAMBULUM IV.AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA V. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI VI. INTÉZMÉNYÜNK NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉSE VII. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK VIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI IX. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK X. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMUNK, ÖKOISKOLA PROGRAM XI. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK XII. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI RENDJE XIII. A TANULÓI JOGVISZONY XIV. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS RENDJE AZ ÉRTELMILEG, TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT ÉS A PERVAZÍV ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓKNÁL XV. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK XVI. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE XVII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA XVIII. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE XIX. AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY (EGYMI) XX. INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE XXI. NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK

8 I. PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI ÉS SZAKMAI HÁTTERE: évi LXXVI. többször módosított törvény a szakképzésről; évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről; - A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelete a nemzeti közneveléstől szóló törvény végrehajtásáról; - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; - Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 110/2012. (VI.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról; évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről - 27/2008 (IX.26.) OKM rendelet kompetencia alapú oktatás bevezetéséről - Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák - Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: - Matematika - Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: - Szövegértés, szövegalkotás - TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat megvalósítása során szerzett tapasztalatok. - Az intézmény Alapító Okirata - A szülők elvárásai, igényei - A pedagógusok szakmai törekvései - Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei - Az intézmény adottságai 8

9 II. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 9

10 10

11 III. PREAMBULUM Pedagógiai programunk: Az intézményünk számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan kövessük a törvényi és társadalmi változásokat. Hisszük és valljuk, hogy az intézmény szolgálatot végez. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: - konstruktív életvezetésre való igényt, - folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, - a tolerancia képességét, - kommunikációs és együttműködési képességeket, - idegen nyelvi kommunikáció képességét, - kezdeményező és vállalkozói képességet. Az intézményünk folyamatosan alkalmazkodik az igényekhez, megújulásra kész. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait, illetve észrevenni az újabb partnerek körét is. Az intézményünkben a 2009/2010-es tanévben - az 1. osztályban szövegértési, a 4. osztályban szociális, az 5. osztályban matematikai, a 6. és 7. osztályban szociális, a 8. osztályban szövegértési kompetencia programcsomag került bevezetésre. A pályázat előírásának megfelelően tanítási óráinknak 25%-ban IKT eszközöket alkalmazunk, ezáltal a digitális kompetenciák fejlesztését is beemeljük a tanítási folyamatba. A 2010/2011-es tanévtől a kompetenciaterületek felmenő rendszerben kerültek bevezetésre. Folyamatosan arra törekszünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátása megtörténjen a TÁMOP 3.1.6, a TÁMOP pályázatok segítségével támogatjuk a befogadó nevelést szűkebb és tágabb társadalmi környezetünkben. Mottónk: A legjobb pedagógiai módszerekre alapozva, folyamatosan megújítva önmagunkat, segítjük gyermekeink sokoldalú fejlődését és környezetünk inkluzívvá befogadóvá válását. 11

12 Küldetésnyilatkozat Intézményünk innovatív és szakmailag jól felkészült munkatársai-pedagógusai és pedagógiai munkát segítő alkalmazottai az alternatív, reformpedagógiai és korszerű módszerek befogadásával és a tapasztalatok átadásával segítséget nyújt a nevelési-oktatási intézményeinek inkluzívvá válásához. Az intézmény küldetése, hogy a tanulásban, értelmileg akadályozott, autista, halmozottan fogyatékos gyermekek nevelését oktatását, képzését megvalósító központként működjön, amely biztos támpontot jelent 0-tól 18 éves korig a gyermek, a gyermeket nevelő szülő, a társintézmények és a civil szervezetek számára. A pedagógiai munka során a kulcskompetenciák fejlesztése történik. Mindezek a projektpedagógia, a kooperatív struktúrák, a portfolió és a Lépésről lépésre program alkalmazásával valósulnak meg, az egyéni fejlesztések pedig a Montessori eszközök alkalmazásával történik. A cél olyan ismeretek, készségek elsajátíttatása, olyan attitűdök kialakítása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók személyisége kiteljesedhessen, képesek legyenek önmagukat fejleszteni, be tudjanak illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztathatóak legyenek. Jövőképünk, hogy intézményünk az elfogadó, esélyegyenlőséget megvalósító társadalom részeként az SNI gyermekek integrációját elősegítő, szakmai elméleti és gyakorlati gyógypedagógiai módszertani referencia oktató-nevelő intézmény legyen, - amely: nyitott a társadalom felé, - pedagógiai programja alapján a gyermek egyéni adottságaira alapozó, differenciált nevelő-oktató munkát folytat, - az alkotó, egymás megbecsülésén alapuló, altruista munkahelyi légkörrel a segítő magatartás példáját teremti meg, - a társadalmi integrációt elősegítő eszközeivel növeli a családok esély-egyenlőségét, - a partnerek igényeire építő, gyorsan reagáló, kliensközpontú szolgáltatást végez. 12

13 IV. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA Az intézmény története Kiskőrös város törökdúlás utáni újratelepítése 1718 ban a Wattay család által Felvidékről behozott szlovákokkal történt ban már templom épült, ahova papot és tanítót fogadtak ben épült meg az első, még nádfedeles iskolájuk, majd 1836-ban az úgynevezett Csöngős iskola, mely 1960-ig töltötte be funkcióját. Jóllehet az igény a fogyatékosok elkülönített képzésére már 1955-ben megfogalmazódott, mégis csak 1960-ban indult az első összevont kisegítős osztály az 5. számú tanteremben. Az új iskolában már természetesen nem jutott hely a kisegítős osztálynak. Lebontásig a régi helyén, ezt követően 1965-től új helyen, egyrészt igazgatói lakásban, másrészt egy részben megvásárolt másik lakásban a Rákóczi úton kialakított két-két teremben nyert elhelyezést az akkor már 4 tanulócsoport. Itt kezdődött valójában a Rákóczi úti Iskola története. Az 1961-es Oktatási törvényt követően a Petőfi Iskolában kialakított Kisegítő tagozatból jutott el tehát iskolánk az önálló általános iskoláig től már önálló iskolaként működött és 1993-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásába került. Tanulóink Kiskőrösről és Kiskőrös környéki településekből tevődnek össze. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 110/2003. számú közgyűlési határozatával feladatellátásunk sorába került Kalocsa és Kiskőrös térségének logopédiai ellátása is. E tevékenységi körünkben valamennyi iskolába menő óvodás gyermek beszédhibájának javítására törekszünk. A pedagógusok létszáma 39 fő, jó részük Kiskőrösi lakos, de többen járnak be a környező településekről is. Ez a szám évente, a pályázatok adta lehetőségek kihasználásával növekedhet. Az iskolában folyó pedagógiai munka sajátosságai miatt eltér a többi iskolától, azonban szoros kapcsolatban áll velük. Tevékenységünk elsősorban a gyógypedagógiai nevelés oktatás területére, valamint az utazótanári szolgáltatás, módszertani segítségnyújtás területére fókuszál. Nevelő oktató munkánkban fontos helye van a Lépésről- lépésre programnak, mely jelenleg az óvodából kiindulva az alsó tagozatot fogja át, de pedagógusaink érdeklő attitűdje miatt egyes elemei a felsőbb osztályokban is megjelennek. Az egyéni átvezetési tervek kidolgozása, majd annak fenntarthatósága biztosítéka a sikeres óvoda-iskola, iskola-középiskola, középiskola munka erőpiaci helytállásnak. Felső tagozaton a kooperatív tanulásra, és a projektoktatásra, a differenciálásra és a portfolió alkalmazására fordítunk nagy hangsúlyt. Számos jó gyakorlatot fejlesztettünk ki ennek érdekében. Napi munkánk részévé vált 2002-től a PHARE pályázat keretei között beindított roma, és hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának programja. A tanulói programmal párhuzamosan részesei voltunk (gyakorlati képzés színtereként) a roma asszisztensképzésnek. Iskolánkban roma asszisztenseket foglalkoztatunk azóta is. Ők a 13

14 családi kapcsolatok ápolói, a roma kultúra megértésének és megőrzésének segítői, az esetleges nyelvi nehézségek és félreértések áthidalói. Alsó tagozatos tanulóink anyanyelvi és kommunikációs fejlesztésének új eszköze a könyvszerkesztés, mely már az óvodától elkíséri a gyermeket. Maguk tervezte programjaikról szóló, rajzzal és szöveggel ellátott könyvecskéik, mely igen kedvelt tanulóink körében, egyben fejlődésük fokmérője is. Ezekre alapozzuk a különböző helyi, területi és országos versenyeken való: - szereplésünket, - kiállításokon, pályázatokon való megjelenésünket, - a Koncz Dezső, a Komplex tanulmányi versenyen, az országos KI MIT TUD?- on való részvételüket, - helyi kispályás foci és atlétika versenyeken való részvételünket, - megyei, országos Kapkodd a lábad! versenyen való szereplésünket. Pedagógiai munkánk fontos részét képezik azok a rendezvények, amelyeket évről évre szervezünk, vagy melyek előkészítésében, lebonyolításában aktívan részt veszünk. Iskolánk tagja az Értük Velük Egyesületnek. Az egyesület nevében rendezzük már hagyományosan a Felfénylő Szavak Országos Szavalóverseny elődöntőjét vagy döntőjét minden év márciusában. Petőfi Sándor Szülőháza és a kapcsolódó Irodalmi Múzeum méltó színtere ennek a rendezvénynek, olyannyira, hogy Kiskőrös Város Önkormányzata felvette a hivatalos városi rendezvények sorába. Pedagógus kollektívánk közreműködésével szerveződik az országos KI MIT TUD?, melynek kiírása, lebonyolítása az intézmény pedagógusainak a feladata ban Kiskőrösön létrehoztuk az Országos EGYMI Egyesületet, melynek alapítói vagyunk és iskolánk intézményvezetője az elnöke. E szervezet célja az országos gyógypedagógiai iskolák horizontális tanulásának segítésével, a hálózatban rejlő lehetőségek kiaknázásával, a sérült gyerekek esélyeinek növelése. Szűkös lehetőségeink ellenére évente nyári táborozást szervezünk tanulóink egy részének. A szelidi táborral, mint telephellyel növekedett a fiatalok tehetséggondozási, szabadidős tevékenységeinek köre. Több gyermek táboroztatását tudjuk megvalósítani. Sajnos a pályázati lehetőségek csak önköltséggel teszik lehetővé a részvételt, ezért ezek a programok csak kisebb létszámú gyermekközösséget érintenek. Az óvodások, általános iskolások, előkészítő szakiskolások rendszeres táboroztatása mellett egy vegyes felsős csoport egy hetes nyaralására is lehetőségünk van. Az utóbbi években nyári táborainkban a családi jelleg, illetve az integráció került előtérbe. Pedagógiai munkánk megismerésének érdekében a teljes nyitottság jellemzi iskolánkat. Ezt példázza, hogy évente nyílt napokat rendezünk, melyek egyben szakmai fórumok is. Módszereink, munkánk megismerése ugyanis nemcsak a szülőket, hanem közeli távoli iskolák pedagógusait, óvónőit is vonzzák. Hagyományaink közé tartozik a Jövő útjai konferencia. 14

15 A szülők klubját már évek óta működtetjük a Fogyatékos Gyermekek Felzárkóztatásáért Közalapítvány támogatásával, illetve a TÁMOP pályázatok jóvoltából. Ezek mellett folyamatosan kutatunk egyéb, a működtetéshez szükséges források után ban jött létre az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mint önálló egység, amely utazótanári feladatokat lát el a sikeres integráció megvalósításáért. Tevékenységünk ilyen irányú alakításában igen nagy jelentőséggel bírt az, hogy a Comenius I. Minőségbiztosítási rendszert működtető iskola vagyunk. Tagjai vagyunk a Magyarországi Tanúsított Cégek ISO 9000 Fóruma Közoktatási Ágazatának, melynek titkára intézményvezetőnk volt ig. Ő a mai napig aktívan vesz részt a rendezvényeken előadásaival, és műhelymunkák irányításával. Az ISO konferenciákon keresi az ipari kapcsolatokat, ahol a sajátos nevelési igényűeket foglalkoztatnak. Az elmúlt években Kecskeméten több munkahelyet is talált a sérült fiatalok számára. Kialakítottuk partnerközpontú működésünk feltételeit. Rendszeresen mérjük eredményeinket, a partnerek igényeit és szükségleteit, szükség esetén korrekciót hajtunk végre. A benchmarking segítségével összehasonlító elemzéseket is végzünk. Klubházigazda szerepet töltöttünk be a minőségbiztosításban, és felkészítői voltunk a megyei intézményeknek. Munkánkat mindenkor a jobbítás szándéka vezérli. Korábbiakban a HEFOP, jelenleg a TÁMOP valamint a TÁMOP pályázat működtetésével segítjük az integrációt a járásunkban, illetve a kiskunhalasi járásban is, valamint megyei szinten is. Jó gyakorlatainkat az ország különböző pontjairól érkeznek megtekinteni, azokat adaptálni. 15

16 V. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Az intézmény személyi feltételei Az intézményben a gyógypedagógiai feladatokat gyógypedagógiai tanárok, illetve az ő szakmai segítségükkel egyéb pedagógiai végzettségű szakemberek látják el. Az alapfeladathoz többletfeladatok kapcsolódnak: hallgatói képzés, habilitáció, rehabilitáció stb. A többletszolgáltatásokból valamennyi pedagógus szükség szerint részt vállal, aktívan bekapcsolódik az egyéni és a kiscsoportos fejlesztő munkába. Pedagógusok képzettség szerinti megoszlása: Végzettség Fő Gyógypedagógus : oligofrénpedagógia-szurdopedagógia 2 szakos gyógypedagógiai tanár Gyógypedagógus: Oligofrénpedagógia szakos 4 gyógypedagógiai tanár Gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár 1 Gyógypedagógus, autizmus spektrum zavarok pedagógiája 1 szakirányon Gyógypedagógus: tanulásban akadályozottak pedagógiája 12 Gyógypedagógus: oligofrénpedagógia-pszichopedagógia 2 szakos gyógypedagógiai tanár Gyógypedagógus:Magyar nyelv és irodalomgyógypedagógus 1 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár Gyógypedagógus: látássérültek pedagógiája szakirányon 1 Gyógypedagógus: értelmileg akadályozottak pedagógiája 1 szakos tanár és gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos terapeuta Gyógypedagógus: logopédus 2 Pedagógia szakos bölcsész 1 Közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga 7 Tanító-magyar nyelv és irodalom műveltségi területen 1 Óvónő 3 Szociálpedagógus 1 Műszaki szakoktató 1 Okleveles technikatanár mesterfokozattal 2 Pedagógia szakos nevelő, technika szakos tanár 1 Tanító-ember és társadalom műveltségi területen 1 Tanító 2 Óvodapedagógus 3 Magyar nyelv és irodalom szakos tanár és 1 művelődésszervező rendezvényszervező szakirány Magyar szakos középiskolai tanár 1 Egészségtan-tanár 1 16

17 A pedagógusok szakmai tudásának elmélyítése, ismereteik bővítése, sokoldalú képzettségük érdekében különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt. A továbbképzések, szakmai tanfolyamok tartalmi jellegét az intézmény rövid, közép, hosszú távú céljai határozzák meg. A továbbképzések megtervezése átgondoltan történik, az intézmény évenkénti továbbképzési tervében kerül lefektetésre, mely elsősorban a gyógypedagógiai végzettség megszerzését preferálja, valamint a korszerű módszertani elemeket. Jó gyakorlatok átadásáról, belső és külső képzésekről képek: 17

18 Az intézmény tárgyi feltételei Az intézmény épületének elosztása, azokban meglévő tárgyi feltételek Az intézmény épülete öt egységre tagolódik. Ezek a következők: óvoda, autista csoport, iskola, előkészítő szakiskola, EGYMI. Az iskolai rész tizenkét tanteremmel rendelkezik. Ebből tíz osztályterem, egy fiúműhely, egy lányműhely. A műhelyeket az előkészítő szakiskola használja. Három fejlesztőszoba van. Ezekben történik az óvodai, az autista csoport az iskolai és a szakiskolai tanulók terápiás fejlesztése, logopédiai kezelése. Az alsó és a felső tagozat külön szertárral rendelkezik, ahol a tanításhoz szükséges eszközök kerülnek elhelyezésre. Az előkészítő szakiskolai egység a szükséges anyagokat, eszközöket a tanműhelyekben helyezi el. A tanári szoba az iskolai és szakiskolai pedagógusoknak megfelelő teret biztosít a felkészülésre, tágas, a funkciónak megfelelően, esztétikusan berendezett. A tanári szobához tarozik még egy konyha, amit a pedagógusok használhatnak. Az intézménynek van egy esélyegyenlőségi szobája is, ahol a pedagógusok team munkái zavartalanul lebonyolíthatók. Az óvodai rész két csoportszobával rendelkezik. A csoportok működéséhez szükséges helyiségek rendelkezésre állnak (mellékhelyiségek, tanári szoba, óvodai konyha, tornaszoba). A tornaszoba helyiségét közösen használják a korai gondozást végző kollégákkal. Az autista csoportban szintén megtalálható minden olyan helyiség, ami a speciális fejlesztéshez szükséges (közös tér, fejlesztőszobák, mellékhelyiségek, tanári szoba, ebédlő, konyha). Az óvodai, autista csoport, az iskola, az előkészítő szakiskola tanórákhoz szükséges eszközellátottsága jó. Fejlesztésre van szükség még az előkészítő szakiskolai lány és fiú tanműhely eszköztárában, amit pályázatokkal kívánunk megvalósítani. Célunk, hogy a meglévő feltételeket - az eszköztár bővítésével, a meglévő helyiségek még jobb kihasználásával - tovább javítsuk annak érdekében, hogy a pedagógiai munkánk eredményességét fokozzuk. Három terápiás szobával rendelkezünk, köztük logopédiai szobával, fény-hangterápiás és sószobával. A helyiségek a terápiáknak megfelelően felszereltek. Közös helyiségek Az intézményi tornaterem méretében és eszközfelszereltségében megfelel annak a feltételnek, hogy a gyermekek egészséges életmódra nevelése, a mindennapi testmozgás megvalósulhasson. Az iskolai DSE pályázatok eredményeként folyamatosan bővül a sporttevékenységek során használt eszközök köre. Az informatikaterem felszereltsége a TIOP pályázat keretén belül megújult. 11 új gép került felszerelésre. 5 tanteremben van interaktív tábla, a hatodik egy közös helyiségben található, amelyet minden évfolyam, illetve a napközi is tud használni. 18

19 Az intézményi könyvtár meglévő állománya csak részben tudja fedezni azokat az igényeket, amelyek a projektoktatáshoz, a tanulói vállalásokhoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükségesek. A tankonyha megfelelően felszerelt, az életviteli és szabadidős foglalkozásokon rendszeresen használják az osztályok és a csoportok. Az ebédlő és a tálaló konyha a szabványoknak megfelelő. Az intézmény rendelkezik egy képzési teremmel, ahol a jó gyakorlatok átadásához szükséges feltételek adottak. 19

20 VI. INTÉZMÉNYÜNK NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉSE Az intézmény erősségei és értékei Munkánk egyik erőssége a gyermekek szeretete, mely a dolgozók humanizmusára és a pedagógiai optimizmusára épül. Ezeket az értékeket tovább kell vinnünk, és erősítenünk. Minőségfejlesztési rendszerünk kiépített. Dolgozóinkra jellemző a kiemelkedő szakmai felkészültség, mely a hivatástudaton és a szakmai ismeretek birtoklásán alapszik. Ezeknek az értékeknek a megőrzése a későbbiekben is feladat kell, hogy maradjon. Iskolánk dolgozóit a gyermekközpontúság jellemzi, melyben a gyermek érdeke, mint érték jelenik meg. Jellemző az empatikus képesség, a tantermekben a tevékenységközpontokra épülő készség és képességfejlesztés és a tanulói szabadidős tevékenység bővítése. Törekszünk az esztétikus környezet megteremtésére, amelynek kialakítása a gyermekekkel közösen történik. Nevelőtestületünkre jellemző az önállóság és a kreativitás, amely mint érték jelenik meg. Olyan környezet teremtése, ahol az önállóság és a kreativitás természetes megnyilvánulási formává válik mindenki számára. Erősség az új iránti fogékonyság is, és ez egyben érték is. Nagy cél érdekében, nagy feladatok megoldása során a közösség képes az összefogásra, amelynek értéke a közös munka aktív vállalása. Követendő hagyományai vannak az iskolánknak: Télapó ünnepség, Karácsony, Anyák napja, Gyermeknap, ballagás, kirándulások, nyílt nap, Jövő útjai stb., melyben a hagyományok ápolása kiemelt érték. Iskolánk dolgozói számára szabadidős programokat szervezünk (Nőnap, Fiúnap, tanévzárás, Farsang, kirándulások, jótékonysági bál stb.). Intézményünk pozitív szellemi kisugárzással rendelkezik. Ilyen szellemi értékeink például a Lépésről lépésre program, a projektoktatás, a kooperatív tanulás, az egyéni fejlesztésen alapuló differenciálás az óvodában és az alsó tagozaton. Differenciálás, kooperatív tanulás, projektoktatás az alsó, a felső tagozaton és az előkészítő szakiskolában, a kézműves tevékenységek a rajz-, mese- és szavalóversenyeken való szereplés, komplex, Koncz Dezső tanulmányi versenyre való aktív felkészülés és megmérettetés. Az országos versenyek szervezése és azokon való részvétel, mint például a Felfénylő szavak regionális versenye, a megyei Szépíró verseny vagy az országos Ki Mit Tud verseny lebonyolítása, Az EGYMI keretén belül műhelymunkák szervezése, valamint bemutató órák tartása, jó gyakorlatok átadása, hospitálások, mentorálások. Évek óta jól működő járási műhelyt (ITEM) szervezünk a többségi pedagógusok számára. Az iskolán belül lehetőség van a szabad véleményalkotásra mind a gyermek, mind a felnőtt közösségen belül, amelynek értéke a véleménynyilvánítás szabadsága. A pedagógusok érdeklődésüknek, felkészültségüknek megfelelő feladatokat láthatnak el, melynek értéke az egyéni felkészültség, érdeklődés figyelembe vétele. A pedagógusok többsége folyamatosan figyeli a meghirdetett pályázatokat, pályázatokat ír, nyújt be. 20

21 A nevelési színterek egymásra épülnek: óvodától 10. osztályig, továbbá az EGYMI tevékenységeivel egészülnek ki. A kognitív funkciók fejlesztése a gyermekek meglévő képességeire, készségeire való alapozást jelent, mely során sokoldalú fejlesztés történik. Értéke a gyermek differenciált, egyénre szabott megközelítése, az erősségekre való építés. Az iskolába lépéstől kezdve meghatározó elem az életre nevelés, ami olyan ismereteket tartalmaz, amelyek megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedést, helytállást. Értéke a praktikus ismeretek nyújtása. Az IKT használat terén minden osztályban a laptopot bátran használják a tanulók, az informatika teremben a projektekhez anyagokat gyűjtenek, kutató munkát végeznek szabadidejükben. A Lépésről-lépésre program megvalósításával a felzárkóztatott gyermekeket visszahelyezzük az általános iskolába, ezzel segítve elő az integrációt. Felső tagozaton a kooperatív struktúrákat, projektoktatást és portfóliót alkalmazzuk. Iskolánkban alkalmazzuk a szöveges értékelést minden osztályfokon, a projektek zárását követően. Kialakítottuk mérési eszköztárunkat, amely tartalmazza a készség- képesség és tudásszint mérési anyagait, az értelmileg akadályozottaknál a HKI mérési eszközt alkalmazzuk. A pályaválasztásra folyamatosan készítjük tanulóinkat. Egyéni átvezetési terveket készítettünk óvodából az iskolába, általános iskolából a középfokú iskolába, valamint a nyílt munkaerőpiacon való helytállás segítésére is. Ezek célja, hogy a váltásokat gyermekeink zavarmentesen éljék meg és eredményesen tudjanak beilleszkedni az új közegbe. Az intézményi innovációs folyamat során összegyűjtött tapasztalatok továbbadása valósul meg, jó gyakorlatok, innovációs anyagok írásával, közzétételével. Mindezekkel a szolgáltatásokat igénybe vevő intézmények inkluzívvá válását segítjük, teljesítve a referencia intézmény kritériumait. A kompetenciaterületek fejlesztésének alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban az iskola minden szintjét áthatja. Referencia intézményként a jól bevált innovatív pedagógiai gyakorlat átadása a fő feladatunk a sikeres integráció megvalósulása érdekében. 21

22 VII. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Önmeghatározásunk: Intézményünk elsősorban a sajátos nevelési igényű gyermekek sokoldalú fejlesztését végző köznevelési intézmény. Pedagógiai munkánk kiterjed minden sajátos fejlesztést igénylő gyermekre, aki: - Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsági feladatokat Ellátó Intézményegység szakvéleménye alapján intézményünkbe kerül, - a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autista spektrum és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek teljes körű fejlesztésére, a társadalomba való beilleszkedésük megalapozására, megvalósítására, - a hátrányos, halmozottan hátrányos és roma gyerekek és más sérüléssel élők sikeres felzárkóztatása alapján a többségi általános iskolába való visszahelyezésre. Pedagógiai munkánk kiterjed továbbá: - módszertani tapasztalataink átadására a sikeres integráció megvalósítása érdekében óvodapedagógusok, általános iskolai tanárok, nevelőtanárok és gyógypedagógusok számára Intézményünk olyan pedagógiai munka végzésére törekszik, amelyek középpontjában a sajátos nevelési igényű tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, a kulcskompetenciák fejlesztésére építve, a környezeti feltételek figyelembe vételével és bevonásával. Célunk, hogy a család által ránk bízott gyermekekből lelkileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk. Az értelmileg akadályozottakat olyan életstílusra készítjük fel, amelyben képesek saját élethelyzetük elfogadására, és az elégedett életre. Ennek érdekében: - individualizált gyermekközpontúság figyelembe vételével a tervszerű nevelő oktató munka során a tanulók alapkészségeit, képességeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, - a tanulók igényeinek és szükségleteinek megfelelő tevékenykedtetést szervezünk, melyek lehetnek: team- munka, projektoktatás, kooperatív tanulás. - A személyiség fejlesztése, kibontakoztatása érdekében segítjük a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - az egyéniség tiszteletére (másság elfogadására), a humánumra, nem a kirekesztésre, hanem a befogadásra nevelünk. - Lépésről-lépésre program, kooperatív tanulás, projektoktatás, portfolió alkalmazása, - a közösségek iránti tisztelet, 22

23 - nyitottság a közvetett és közvetlen partnerek felé, - önmegújulás, önfejlesztés, - környezet megismerésére, szeretetére és védelmére nevelünk, - megismertetjük, megszerettetjük a szülőföld, a haza történelmi múltját, hagyományait, a múlt örökségeit. - más népek kultúrájának megismerését, a roma kultúra ápolását, megbecsülését alakítjuk ki, - pozitív énkép kialakításával, önismeret fejlesztésével erősítjük azt, hogy egyre kompetensebbek legyenek saját életútjuk, életpályájuk irányításában, - a civil társadalomban, a lakóhelyi, a munkahelyi, a szélesebb társadalmi szférában való tevékenykedtetésre nevelünk, - megismertetjük tanulóinkat azokkal a módszerekkel, eszközökkel, amelyek hozzájárulnak az egész életen át tartó tanulás megalapozásához, - olyan pozitív beállítódásokat, magatartásokat, szokásokat alakítunk ki, amelyek hozzájárulnak a testi, lelki egészség megőrzéséhez, - a szociális és állampolgári kompetencia tudatos fejlesztésével a felnőtt lét szerepeire készítjük föl tanulóinkat, - fejlesztjük azokat a képességeket, amelyek segítik a különböző kommunikációs helyzetekbe való helytállást, - a matematikai gondolkodás, alkalmazás fejlesztésével a mindennapok problémáinak megoldására készítjük föl, - olyan természettudományos műveltséget kapnak a gyerekek, amit mozgósítani tudnak a munkájukban, a hétköznapi életben felmerülő problémák során. - Célunk, hogy az információs kultúrával rendelkező tanuló: 1.) hatékonyan legyen képes az információt megszerezni, 2.) kritikusan és kompetensen értékelje a megszerzett információt, 3.) pontosan és kreatívan alkalmazza az információt, 4.) e-portfóliót legyen képes készíteni. - Erősítjük azokat a pozitív attitűdöket, amelyek a művészeti önkifejezést, a művészeti sokféleség felé való nyitottságot, az esztétikai érzék fejlesztését segítik, - a mindennapi életben szükséges elemi készségeket gyakoroltatjuk, - gazdagítjuk érzelmeiket és megszilárdítjuk azokat, amelyekkel a gyermek megtanul úrrá lenni indulatain, - elősegítjük, hogy önmagáról helyes képet alkosson, minél inkább tisztába kerüljön azzal, mire képes és mi az, ami meghaladja az erejét. - Egyéni átvezetési terveken keresztül segíteni az iskolai átmeneteket, és a munka világába való minél könnyebb beilleszkedést. 23

24 Mindezeket a kulcskompetencia-területek fejlesztésével kívánjuk megvalósítani. Intézményünkben olyan légkört és körülményeket teremtünk, ahol a gyermekek jól érzik magukat, ahol szívesen tartózkodnak. Ennek érdekében: - a testi egészség nevelését a tanórán kívüli, és mindennapi testneveléssel, testedzéssel biztosítjuk, - az iskola életében szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk, - a tehetséggondozás során a gyermek szabadon választhat különböző, érdeklődésének megfelelő tevékenységi formát (tanórai differenciálás, szakkörök, napközis foglalkozások), - a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe a Diákönkormányzat aktív működtetésével, - a tanuló személyiségét, jogait tiszteletben tartjuk, kötelességeit számon kérjük, - az egyéni képességekre építő nevelési oktatási módszereket, eljárásokat alkalmazunk (kooperatív technikák, projekt, portfolió, Lépéről lépésre program, kulcskompetenciák fejlesztése), - a gyermekek aktív részesei az értékelési folyamatoknak a projekt és a portfolió értékelési formáinak alkalmazása során, - iskolánkban a tanulási tevékenységet támogató, szervező, nevelő oktató, moderátori, facilitátori munka folyik. A minőségfejlesztési eredményeink alapján fő célkitűzésként jelöltük meg a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás erősítését. Ennek érdekében: - az iskolában alkalmazott módszerek, eszközök és eljárások (Lépésről-lépésre program, kooperatív tanulás, projektoktatás, portfolió) során, - építünk a szülők jelenlétére, segítségére, - a tanórán kívüli tevékenységek során számítunk a szülők aktív részvételére, - iskolánk szakemberei (pedagógusok, gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős, gyermekorvos, védőnő, logopédus) segítséget nyújtanak a szülőknek a felmerülő nevelési problémák megoldásában (Szülők Klubja, nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek, esetmegbeszélések stb.). Iskolánk a nyitottságra törekszik, Módszertani Központként az elért eredményeinket, módszereinket közvetítjük partnereink, általános iskolai és óvodai pedagógusok, valamint gyógypedagógusok felé. Elvárásaikat, véleményeiket beépítjük pedagógiai munkánkba. Ennek érdekében: - az intézményünkben dolgozó pedagógusok folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, amelyeket a gyakorlatban is alkalmaznak, - olyan kompetenciákra tesznek szert, amelyek lehetővé teszik, hogy szakszerűen továbbítsák az új módszereket, eljárásokat, 24

25 - a megszerzett elméleti és gyakorlati képzéseken szerzett tudást jó gyakorlatok, egy vagy több napos továbbképzéseken és konferenciákon adjuk tovább, - utazó gyógypedagógusi hálózatot építünk ki és működtetünk: az általános iskolában dolgozó fejlesztő pedagógusok, és az általános iskolák tanulócsoportjaiban a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének oktatásának segítésére, - elért eredményeinket, módszereket kiadványokban megjelentetjük, írott és elektronikus médiákban közreadjuk. VIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Gyógypedagógiai intézményünk célja és egyben feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott, a súlyosan, halmozottan sérült, a beszédfogyatékos, az autista tanulók, és más sajátos nevelési szükségletéből adódó iskolai nevelés-oktatást, fejlesztést, s a terápiák alkalmazását. Célrendszer: Az intézményben folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és- nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, átadása és elfogadtatása határozza meg. - a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt történő nevelésénekoktatásának segítése, - a kulcskompetenciák fejlesztésével korszerű, használható (konvertálható) ismeretek nyújtása az életben való helytálláshoz, - hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma fiatalok felzárkóztatása, - az értékek közvetítésénél a sérülés-specifikus folyamatszervezésen belül a sérült funkciók korrigálása, átszervezése, az elveszett funkciók pótlása, újraalakítása, - a ki sem alakult funkciók kiépítése, a másodlagos sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása, - a tanulásban akadályozottak esetében a környezet okozta elmaradás korrekcióját végezzük, illetve az idegrendszer organikus sérüléséből fakadó elmaradásokat látjuk el, - az értelmileg akadályozott gyermekeknél a fejlesztés során megvalósítjuk a számukra megfelelő tartalmak közvetítését, segítjük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista, autisztikus) gyermekeknél a célunk az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése, - a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknál azt kívánjuk elérni, hogy a gyermekek képessé váljanak a családi életbe való beilleszkedésre, elfogadják az általános emberi értékeket, felkészüljenek a felnőtt életre, s mind eredményesebben valósuljon meg a társadalmi integrációjuk, - az óvodai nevelés területén a gyermekek egész életén át tartó tanulási folyamatának megalapozása, az általuk cselekvések során megszerzett ismeretek alkalmazásának képességének kibontakoztatása, a kulcskompetenciák fejlesztésével az iskolába való átmenet megkönnyítése a cél, - egységes gyógypedagógiai, módszertani intézményként az utazótanári hálózat megszervezésével és működtetésével az integrációs folyamat segítése. 25

26 Alapvető célkitűzések: A nevelés területén: - szeretet, - humanitás, - kreativitás, - műveltség, tudás, - pozitív attitűd, a tanulási motiváció szükség szerinti alakítása, folyamatos fenntartása, - értékek, érzelmek befogadása és átadása, - önismeret, önfejlesztés képessége, - egészséges életmódra nevelés, - erkölcsi nevelés, - tehetséggondozás - fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, - mások, másság elfogadása és segítése, - megfelelő kommunikáció az élet különböző színterein, a különböző kommunikációs módok tudatos használata, - környezettudatos magatartás kialakítása, - az információáradat kritikus használata, - a különböző élethelyzetekben rejlő lehetőségek felismerése, ezekhez az egyén és a szűkebb, tágabb társadalmi környezet számára is hasznos módon történő alkalmazkodás, - a különböző művészeti területek megismertetése, ezen belül az önkifejezés lehetőségeinek megtaláltatása, a művészeti alkotások tudatos értékelése, - az élethez való bizalom feltárása, az örömöt, sikert biztosító életközeg megteremtése, - a perszonális integrációs képesség fejlesztése. Az oktatás, fejlesztés területén: A tanulásban akadályozottak iskolai oktatása körében: - tehetséggondozás és felzárkóztatás, - integráció az osztályban és a társadalomban, - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózatásához a megfelelő tanulási környezet megteremtése, - a szóbeli és írásbeli szövegértés, kifejezőkészség olyan szintű elsajátíttatása, ami alapját biztosítja a továbbtanulásnak, a felnőtt életben a társadalmon belüli helytállásnak, - olyan elemi idegen nyelvi ismeretek birtokába juttatása, ami lehetővé teszi, hogy egyszerű kommunikációs helyzetekben meg tudják értetni magukat, megértsenek másokat, - a számok, a mértékek, a struktúrák, az alapműveletek, összefüggések, mindezek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátíttatása, - cél a természeti világ alapelveinek, alapvető fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak a megismertetése, mindezeknek a természetre gyakorolt hatásának leképzése, - a digitális információhordozók használatának olyan szintű megismerése, ami megfelelő alapot biztosít, a továbbtanuláshoz, a munkában való használathoz, 26

27 - a nemzeti, az európai, a világtörténelmi, az aktuális események, az állampolgárság, az állampolgári jogok megismertetése, - a gazdaság működésének megértése, a pénz világában való tájékozódás megalapozása, - megfelelő tájékozottság kialakítása a zene, a tánc, a képzőművészet, az irodalom, a dráma területén, - az önálló gondolkodás és tanulás elsajátíttatása. - tíz osztály elvégzéséhez nyújtott segítség, a képességeknek, igényeknek megfelelő továbbtanulás lehetőségeinek megteremtése. Az értelmileg akadályozottak iskolai oktatásának körében: - a tanulók fogékonnyá tétele a saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalmi értékek iránt, - képességeihez mérten kialakítani a tanulóban a helyes közösségi magatartást, a minél szélesebb együttműködő készséget és szocializációs készséget, - egyéni bánásmód elvének alkalmazásával a személyiség harmonikus fejlesztése - a teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén az egyéni érdeklődés, és a jelentős egyéni különbségek figyelembe vétele, - a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítése, alapvető képességeket és készségeket fejlesztése, - a minél szélesebb körű konkrét tevékenykedtetés biztosítása, mert tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, - az egészséges életmódra, testmozgásra szoktatás, a környezettel való harmonikus együttélés elfogadására nevelés, - a tanulók érdeklődésének, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre való felkészítés, - az egészséges életmód, a testmozgás, a környezettel való harmonikus együttélés szokásrendszerének elmélyítése, - a tanulók reálisabb énképének fejlesztése, önismeretük alakítása. A fejlesztő nevelés-oktatás körében: - a közoktatásban való részvétel lehetőségének biztosítása a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek számára, - szülők szakmai segítése, tehermentesítése. - a tanulók életkorának, szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelés, oktatás és fejlesztés megvalósítása, - olyan környezet biztosítása, amely a gyermekek testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását segíti, - a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, - a normalizáció és participáció alapelvei érvényesülésének biztosítása a nevelés, oktatás és fejlesztés során, - a környezet megismerésének elősegítése, - az én-kép, önismeret kialakulásának segítése, - az önrendelkezés elismerése és a gyermekkor megélésének biztosítása, - testi és lelki egészség biztosítása, jó testi-lelki közérzet megteremtése, - modern technikák, segédeszközök felhasználása a fejlesztés, nevelés során, - esztétikai, érzelmi élményszerzés biztosítása. 27

28 Az autista gyermekek oktatása körében: - elsődleges cél az autizmusból fakadó fejlődési elmaradások kompenzálása a szociális, kommunikációs és kognitív készségek fejlesztésével, - az önellátási, önkiszolgálási készségek fejlesztésével az önállóság lehető legmagasabb szintjének elérése, - a viselkedésproblémák kezelésével a társadalmi élet normáihoz igazodó adaptív viselkedés kialakítása, - az egyéni lehetőségekhez képest, a képességek maximális kibontakoztatásával a család életébe való beillesztés, a felnőttkori szociális adaptációra és munkavégzésre való felkészítés. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése; ennek alapja a szociális, kommunikációs és az autizmusban sérült kognitív készségek specifikus módszerekkel való fejlesztése, - az írott és íratlan etikai normarendszer, társadalmi elvárások, szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak a képességszinthez megfelelő elsajátításával a felnőttkori szociális adaptáció segítése, - egyénre szabott motivációs rendszert kialakítása. Előkészítő szakiskola körében: - az esetlegesen társuló fogyatékosságokkal is küzdő fiatalok lehetőségeit figyelembe véve bontakoztassa ki képességeiket és készségeiket, - a személyes boldogulás, az aktív, harmonikus fejlődés biztosítása a kulcskompetenciák körébe tartozó területek egyénre szabott alkalmazásával, - a tanulók képessé tétele a társadalomba való minél eredményesebb integrációra. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ működése körében: - készség-és képességfejlesztés és ennek egyéni kibontakoztatásához szükséges módszerek átadása, - szemléletváltás kezdeményezése az általános iskolákban, - segítségnyújtás az új módszerek átadásával, amelyek alkalmazásával az alapkompetenciák eredményes fejlesztését végezhetik az általános iskolákban dolgozó pedagógusok, - terápiás szolgáltatások nyújtása, - folyamatos önképzés. A nevelő oktató munka feladatai Énkép, önismeret: Motiváló környezet kialakítása a demokrácia szabályaira és kölcsönös megbecsülésre építve: - építő egymásrautaltság, - egyéni felelősség, - egyenlő részvétel, - párhuzamos interakciók, - aktív részvétel a projektoktatásban, témahétben. 28

29 Hon és népismeret: - a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, - a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése, - egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - eltérő kultúrák megismerése és elfogadása, - egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeinek megismerése, - az emberiség nagy problémáinak megismertetése és a lehetséges megoldások keresése. Gazdasági nevelés - tudatos fogyasztóvá válás, - kockázatvállalás a döntésért, - a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdek felismertetése, - a rendelkezésre álló erőforrások (saját pénz, hitelek stb.) gazdaságos felhasználásának elsajátíttatása, - eligazodás a fogyasztási javak, a szolgáltatások, a marketinghatások között. Környezeti nevelés: - természettudományos gondolkodásmód kialakítása, - a közvetlen környezet tudatos megóvása, megőrzése, gyarapítása, - szűk környezetünk (pl. Szűcsi erdő) problémái, - a Kiskunság környezetvédelmi problémái, - hazánk környezetvédelmi problémái, - a globalizált világ környezetvédelmi problémáinak megismerése, aktív részvételre nevelés ezek enyhítésére. Információs és kommunikációs kultúra: - az anyanyelv szeretete, kulturált használata, megóvása és fejlesztése, - az olvasás szeretetének kialakítása, - a hagyományos és a korszerű információhordozók használata, - a médiákban megfelelő tájékozódási, - és az információk között szelektálási készség kialakítása. Tanulás tanulása: - egyénre szabott tanulási technikák kialakítása, beépítése a közösségi foglalkozásokba, - egyéni és közösségi élmények együttesen alkossák a tanulási folyamatot, - a tanulásnál komplex gondolkodásra való törekvés, a tantárgyi rendszer átszervezésével (projekt), - tanulási színterek és tevékenységközpontok változatos használata (könyvtár, informatikai bázis stb.), - gondolkodási képességek, készségek kooperatív módszerrel, differenciálással és Lépésről-lépésre programmal történő fejlesztése, - memorizáló oktatás helyett a problémamegoldó gondolkodás kialakítása, fejlesztése, 29

30 - az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Szociális életviteli kompetencia, testi és lelki egészség: - belső igény kialakítása az egészséges életmódra: o káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, o veszélyhelyzetek egyéni és kollektív feldolgozása, - az egészségi állapotot javító, fejlesztő magatartás és szokásrend kialakítása, - a helyes döntések szerepének felismertetése a felnőtt életre, önálló életvezetésre vonatkozóan, - önmaga megismerése, biológiai állapotával való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre, - biztonságos közlekedés szabályainak elsajátítása és alkalmazása (téri orientáció fejlesztése), - szexuális kultúra és helyes magatartás kialakítása, képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelős családi életre, a harmonikus életvitelre, - testmozgás, testedzés megszerettetése, rendszeres alkalmazására az igény kialakítása. - az altruizmus erősítése, - a feladattudat, önkontroll fejlesztése. Felkészülés a felnőtt élet szerepeire, életpálya építés kompetenciaterületének fejlesztése - szociális kompetenciák fejlesztése, - feladattudat, feladattartás, célképzés folyamatos fejlesztése, - frusztrációs toleranciaszint alakítása, halasztás képességének kialakítása, fejlesztése, - önismeret, társismeret kialakítása közvetlen, élményszerű megtapasztalások pozitív alakításával, - hatékony kommunikáció technikáinak elsajátíttatása, - a mindennapi gyakorlati élethez szükséges dokumentumok megismerése, - az információhordozók használatának alapfokú elsajátíttatása, - pályaorientáció pályaválasztás kialakítása minden tantárgyon keresztül, - életben való eligazodáshoz és megmaradáshoz szükséges kompetenciák kialakítása, - a család szerepének, feladatainak, problémáinak megismerése, - egyéni és közösségi érdekérvényesítési képesség kialakítása, - szociális és társas, valamint állampolgári kompetenciák kialakítása, - a munka szépségének felismertetése, és a munka megszerettetése. Az értelmileg akadályozottak nevelésének-oktatásának fejlesztési területei: - anyanyelvi és kommunikáció: értsék a köznapi beszédet, saját gondolataikat ki tudják fejezni, a beszédkészségüket dialógusban használni tudják; - természeti környezet: ismerkedés a környezet jelenségeivel és tárgyaival, test megismerése, ápolása az egészség védelme, helyes táplálkozási szokások kialakítása, alapvető környezetvédelmi ismeretek elsajátítása, képességeihez mérten, környezet főbb összetevőinek megismerése, - társadalmi környezet: az elemi matematikai ismeretek, képességei szerinti pénzfogalom kialakítása, készségek elsajátítása (mennyiség, tér és formaismeret), műveletek szociális közegben való felhasználási készsége;személyes adatainak ismerete, ünnepeink, népszokásainkban való tájékozódás, társas kapcsolatok és társadalmi szituációk megértése, 30

31 - életvitel és gyakorlati ismeretek: a környezetben való tevékenységek gyakoroltatása,szocializált, kulturált életvitelre való képesség kialakítása, alapvető munkavégző képesség kialakítása, önkiszolgálás - művészetek: a kifejezésekben rejlő örömök megélése,esztétikai érzékének fejlesztése,alkotásvágy kialakítása, manuális képességek fejlesztése, pozitív énkép kialakítása, önismeret fejlesztése - Játékra nevelés: gyakorló, konstrukciós, didaktikus, szabály-és szerepjátékok, szabad játékok, esztétikai érzék fejlesztése, - testi nevelés: a diszharmonikus, esetleg megkésett mozgások javítása, kompenzálása, illetve a szenzomotoros képességek fejlesztése, térbeli irányok, viszonyfogalmak megerősítése, elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása, állóképességének fejlesztése - felkészülés a felnőtt életre - egészségvédelem: emberi test, öltözködés, egészséges életmód és veszélyek, - Informatika: a használt eszközök működésének alapszintű megismertetése, csökkenő segítségnyújtással az internet használata ismeretszerzésre, kommunikációra. Autizmussal élők nevelésének-oktatásának fejlesztésének területei - anyanyelv és kommunikáció:függetlenül verbális képességeinek színvonalátólelsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése,szükség esetén alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazása - Társadalmi környezet: tények, ismeretek, együttélési szabályok elsajátításának prioritása - Életvitel és gyakorlat: pozitív és reális énkép és önértékelés támogatása, egészséges életmód, balesetek, betegségek megelőzése és kezelése a tantárgy kiemelt célja - Természeti környezet: környezet célzott megfigyelése, mindennapos élettel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése, helyes szokásrend kialakítása - Művészetek:művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez nélkülözhetetlen, jelentős szerepe van terápiás jelleggel a kommunikáció fejlesztésében - Informatika:az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítése a kölcsönös kommunikáció segítése, önálló ismeretszerzés, későbbi munkavállalásban fontos szerepe van - Testi nevelés: mozgáskultúrájának kialakítása, mozgásemlékezet, mozgásfejlesztés, tornaszerek adekvát használata, csapatjátékokban az együttműködő képesség erősítése, szenzoros túlérzékenység, ingerkeresés egyéni felmérése Fejlesztő nevelés-oktatás fejlesztési területei: - Kommunikáció: verbális és non-verbális kommunikáció tanítása és alkalmazása, kommunikáció iránti igény felkeltése, megerősítése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, - Mozgásnevelés: Testséma kialakítása, mozgásöröm átélése, önálló cselekvésre ösztönzés,pozicionálás,sérülés-specifikus komplex mozgásfejlesztés, - Érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése: szenzomotoros funkciók fejlesztése, a külvilág felé való fordulás, téri-időbeli tájékozódás elősegítése, szenzoros és a motoros működések összekapcsolása, utánzás tanítása, a verbális-vagy alternatív és augmentatív eszközökkel segített-önkifejezés - Elemi gondolkodási funkciók fejlesztése: kreativitásra, játéktevékenységre nevelés, tér, idő, tartam, sorozatok halmazok elemei fogalmainak elsajátítása 31