PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Átírás

1 Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola Kiskőrös PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Készítette: Kiskőrös, augusztus 15. Utolsó módosítás: Radicsné Szerencsés Terézia intézményvezető A pedagógiai program időbeni hatálya: 4 év Érvényességének ideje: Elfogadása: A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A program nyilvánosságra hozatalának helyszínei: - intézményi szak alkalmazotti értekezlet, - szülői értekezlet, - DÖK értekezlet, - az intézmény könyvtáraiban a pedagógiai program elhelyezésre került, - az intézmény honlapján megjelent.

2 2

3 3

4 4

5 5

6 Kedves Olvasó! Köszöntöm Önt intézményünk valamennyi dolgozója és a magam nevében. Köszönöm, hogy a megismerés igényével kezébe vette ezt a dokumentumot, ami szándékunk szerint magába foglalja intézményünk múltját, jelenét, jövőjét, pedagógiai és szociális munkánk legfontosabb feladatait. Büszkén mutatjuk be erősségeinket, - és a még jobbra való törekvés igényével- nem titkoljuk gyengeségeinket sem. Pedagógiai programunk pedagógus kollektívánk szellemi terméke, mely hosszú távra biztosítja működésünket. Minden fontos kérdésben eligazítást nyújt, megteremti a feltételeket a törvények, rendeletek, jogszabályok adta keretek között, a gyermekek és szülők igényeinek, elvárásainak messzemenő figyelembevételével. Sajátos helyzetünk, speciális pedagógiai feladataink határozzák meg tevékenységünk minden mozzanatát és minden percét. Mi hisszük, hogy... mindenki erős és életre való!... Radicsné Szerencsés Terézia intézményvezető 6

7 Tartalomjegyzék I. PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI ÉS SZAKMAI HÁTTERE... 8 II. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA... 9 III. PREAMBULUM IV.AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA V. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI VI. INTÉZMÉNYÜNK NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉSE VII. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK VIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI IX. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK X. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMUNK, ÖKOISKOLA PROGRAM XI. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK XII. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI RENDJE XIII. A TANULÓI JOGVISZONY XIV. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS RENDJE AZ ÉRTELMILEG, TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT ÉS A PERVAZÍV ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓKNÁL XV. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK XVI. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE XVII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA XVIII. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE XIX. AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY (EGYMI) XX. INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE XXI. NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK

8 I. PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI ÉS SZAKMAI HÁTTERE: évi LXXVI. többször módosított törvény a szakképzésről; évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről; - A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelete a nemzeti közneveléstől szóló törvény végrehajtásáról; - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; - Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 110/2012. (VI.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról; évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről - 27/2008 (IX.26.) OKM rendelet kompetencia alapú oktatás bevezetéséről - Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák - Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: - Matematika - Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: - Szövegértés, szövegalkotás - TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat megvalósítása során szerzett tapasztalatok. - Az intézmény Alapító Okirata - A szülők elvárásai, igényei - A pedagógusok szakmai törekvései - Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei - Az intézmény adottságai 8

9 II. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 9

10 10

11 III. PREAMBULUM Pedagógiai programunk: Az intézményünk számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan kövessük a törvényi és társadalmi változásokat. Hisszük és valljuk, hogy az intézmény szolgálatot végez. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: - konstruktív életvezetésre való igényt, - folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, - a tolerancia képességét, - kommunikációs és együttműködési képességeket, - idegen nyelvi kommunikáció képességét, - kezdeményező és vállalkozói képességet. Az intézményünk folyamatosan alkalmazkodik az igényekhez, megújulásra kész. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait, illetve észrevenni az újabb partnerek körét is. Az intézményünkben a 2009/2010-es tanévben - az 1. osztályban szövegértési, a 4. osztályban szociális, az 5. osztályban matematikai, a 6. és 7. osztályban szociális, a 8. osztályban szövegértési kompetencia programcsomag került bevezetésre. A pályázat előírásának megfelelően tanítási óráinknak 25%-ban IKT eszközöket alkalmazunk, ezáltal a digitális kompetenciák fejlesztését is beemeljük a tanítási folyamatba. A 2010/2011-es tanévtől a kompetenciaterületek felmenő rendszerben kerültek bevezetésre. Folyamatosan arra törekszünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátása megtörténjen a TÁMOP 3.1.6, a TÁMOP pályázatok segítségével támogatjuk a befogadó nevelést szűkebb és tágabb társadalmi környezetünkben. Mottónk: A legjobb pedagógiai módszerekre alapozva, folyamatosan megújítva önmagunkat, segítjük gyermekeink sokoldalú fejlődését és környezetünk inkluzívvá befogadóvá válását. 11

12 Küldetésnyilatkozat Intézményünk innovatív és szakmailag jól felkészült munkatársai-pedagógusai és pedagógiai munkát segítő alkalmazottai az alternatív, reformpedagógiai és korszerű módszerek befogadásával és a tapasztalatok átadásával segítséget nyújt a nevelési-oktatási intézményeinek inkluzívvá válásához. Az intézmény küldetése, hogy a tanulásban, értelmileg akadályozott, autista, halmozottan fogyatékos gyermekek nevelését oktatását, képzését megvalósító központként működjön, amely biztos támpontot jelent 0-tól 18 éves korig a gyermek, a gyermeket nevelő szülő, a társintézmények és a civil szervezetek számára. A pedagógiai munka során a kulcskompetenciák fejlesztése történik. Mindezek a projektpedagógia, a kooperatív struktúrák, a portfolió és a Lépésről lépésre program alkalmazásával valósulnak meg, az egyéni fejlesztések pedig a Montessori eszközök alkalmazásával történik. A cél olyan ismeretek, készségek elsajátíttatása, olyan attitűdök kialakítása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók személyisége kiteljesedhessen, képesek legyenek önmagukat fejleszteni, be tudjanak illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztathatóak legyenek. Jövőképünk, hogy intézményünk az elfogadó, esélyegyenlőséget megvalósító társadalom részeként az SNI gyermekek integrációját elősegítő, szakmai elméleti és gyakorlati gyógypedagógiai módszertani referencia oktató-nevelő intézmény legyen, - amely: nyitott a társadalom felé, - pedagógiai programja alapján a gyermek egyéni adottságaira alapozó, differenciált nevelő-oktató munkát folytat, - az alkotó, egymás megbecsülésén alapuló, altruista munkahelyi légkörrel a segítő magatartás példáját teremti meg, - a társadalmi integrációt elősegítő eszközeivel növeli a családok esély-egyenlőségét, - a partnerek igényeire építő, gyorsan reagáló, kliensközpontú szolgáltatást végez. 12

13 IV. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA Az intézmény története Kiskőrös város törökdúlás utáni újratelepítése 1718 ban a Wattay család által Felvidékről behozott szlovákokkal történt ban már templom épült, ahova papot és tanítót fogadtak ben épült meg az első, még nádfedeles iskolájuk, majd 1836-ban az úgynevezett Csöngős iskola, mely 1960-ig töltötte be funkcióját. Jóllehet az igény a fogyatékosok elkülönített képzésére már 1955-ben megfogalmazódott, mégis csak 1960-ban indult az első összevont kisegítős osztály az 5. számú tanteremben. Az új iskolában már természetesen nem jutott hely a kisegítős osztálynak. Lebontásig a régi helyén, ezt követően 1965-től új helyen, egyrészt igazgatói lakásban, másrészt egy részben megvásárolt másik lakásban a Rákóczi úton kialakított két-két teremben nyert elhelyezést az akkor már 4 tanulócsoport. Itt kezdődött valójában a Rákóczi úti Iskola története. Az 1961-es Oktatási törvényt követően a Petőfi Iskolában kialakított Kisegítő tagozatból jutott el tehát iskolánk az önálló általános iskoláig től már önálló iskolaként működött és 1993-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásába került. Tanulóink Kiskőrösről és Kiskőrös környéki településekből tevődnek össze. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 110/2003. számú közgyűlési határozatával feladatellátásunk sorába került Kalocsa és Kiskőrös térségének logopédiai ellátása is. E tevékenységi körünkben valamennyi iskolába menő óvodás gyermek beszédhibájának javítására törekszünk. A pedagógusok létszáma 39 fő, jó részük Kiskőrösi lakos, de többen járnak be a környező településekről is. Ez a szám évente, a pályázatok adta lehetőségek kihasználásával növekedhet. Az iskolában folyó pedagógiai munka sajátosságai miatt eltér a többi iskolától, azonban szoros kapcsolatban áll velük. Tevékenységünk elsősorban a gyógypedagógiai nevelés oktatás területére, valamint az utazótanári szolgáltatás, módszertani segítségnyújtás területére fókuszál. Nevelő oktató munkánkban fontos helye van a Lépésről- lépésre programnak, mely jelenleg az óvodából kiindulva az alsó tagozatot fogja át, de pedagógusaink érdeklő attitűdje miatt egyes elemei a felsőbb osztályokban is megjelennek. Az egyéni átvezetési tervek kidolgozása, majd annak fenntarthatósága biztosítéka a sikeres óvoda-iskola, iskola-középiskola, középiskola munka erőpiaci helytállásnak. Felső tagozaton a kooperatív tanulásra, és a projektoktatásra, a differenciálásra és a portfolió alkalmazására fordítunk nagy hangsúlyt. Számos jó gyakorlatot fejlesztettünk ki ennek érdekében. Napi munkánk részévé vált 2002-től a PHARE pályázat keretei között beindított roma, és hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának programja. A tanulói programmal párhuzamosan részesei voltunk (gyakorlati képzés színtereként) a roma asszisztensképzésnek. Iskolánkban roma asszisztenseket foglalkoztatunk azóta is. Ők a 13

14 családi kapcsolatok ápolói, a roma kultúra megértésének és megőrzésének segítői, az esetleges nyelvi nehézségek és félreértések áthidalói. Alsó tagozatos tanulóink anyanyelvi és kommunikációs fejlesztésének új eszköze a könyvszerkesztés, mely már az óvodától elkíséri a gyermeket. Maguk tervezte programjaikról szóló, rajzzal és szöveggel ellátott könyvecskéik, mely igen kedvelt tanulóink körében, egyben fejlődésük fokmérője is. Ezekre alapozzuk a különböző helyi, területi és országos versenyeken való: - szereplésünket, - kiállításokon, pályázatokon való megjelenésünket, - a Koncz Dezső, a Komplex tanulmányi versenyen, az országos KI MIT TUD?- on való részvételüket, - helyi kispályás foci és atlétika versenyeken való részvételünket, - megyei, országos Kapkodd a lábad! versenyen való szereplésünket. Pedagógiai munkánk fontos részét képezik azok a rendezvények, amelyeket évről évre szervezünk, vagy melyek előkészítésében, lebonyolításában aktívan részt veszünk. Iskolánk tagja az Értük Velük Egyesületnek. Az egyesület nevében rendezzük már hagyományosan a Felfénylő Szavak Országos Szavalóverseny elődöntőjét vagy döntőjét minden év márciusában. Petőfi Sándor Szülőháza és a kapcsolódó Irodalmi Múzeum méltó színtere ennek a rendezvénynek, olyannyira, hogy Kiskőrös Város Önkormányzata felvette a hivatalos városi rendezvények sorába. Pedagógus kollektívánk közreműködésével szerveződik az országos KI MIT TUD?, melynek kiírása, lebonyolítása az intézmény pedagógusainak a feladata ban Kiskőrösön létrehoztuk az Országos EGYMI Egyesületet, melynek alapítói vagyunk és iskolánk intézményvezetője az elnöke. E szervezet célja az országos gyógypedagógiai iskolák horizontális tanulásának segítésével, a hálózatban rejlő lehetőségek kiaknázásával, a sérült gyerekek esélyeinek növelése. Szűkös lehetőségeink ellenére évente nyári táborozást szervezünk tanulóink egy részének. A szelidi táborral, mint telephellyel növekedett a fiatalok tehetséggondozási, szabadidős tevékenységeinek köre. Több gyermek táboroztatását tudjuk megvalósítani. Sajnos a pályázati lehetőségek csak önköltséggel teszik lehetővé a részvételt, ezért ezek a programok csak kisebb létszámú gyermekközösséget érintenek. Az óvodások, általános iskolások, előkészítő szakiskolások rendszeres táboroztatása mellett egy vegyes felsős csoport egy hetes nyaralására is lehetőségünk van. Az utóbbi években nyári táborainkban a családi jelleg, illetve az integráció került előtérbe. Pedagógiai munkánk megismerésének érdekében a teljes nyitottság jellemzi iskolánkat. Ezt példázza, hogy évente nyílt napokat rendezünk, melyek egyben szakmai fórumok is. Módszereink, munkánk megismerése ugyanis nemcsak a szülőket, hanem közeli távoli iskolák pedagógusait, óvónőit is vonzzák. Hagyományaink közé tartozik a Jövő útjai konferencia. 14

15 A szülők klubját már évek óta működtetjük a Fogyatékos Gyermekek Felzárkóztatásáért Közalapítvány támogatásával, illetve a TÁMOP pályázatok jóvoltából. Ezek mellett folyamatosan kutatunk egyéb, a működtetéshez szükséges források után ban jött létre az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mint önálló egység, amely utazótanári feladatokat lát el a sikeres integráció megvalósításáért. Tevékenységünk ilyen irányú alakításában igen nagy jelentőséggel bírt az, hogy a Comenius I. Minőségbiztosítási rendszert működtető iskola vagyunk. Tagjai vagyunk a Magyarországi Tanúsított Cégek ISO 9000 Fóruma Közoktatási Ágazatának, melynek titkára intézményvezetőnk volt ig. Ő a mai napig aktívan vesz részt a rendezvényeken előadásaival, és műhelymunkák irányításával. Az ISO konferenciákon keresi az ipari kapcsolatokat, ahol a sajátos nevelési igényűeket foglalkoztatnak. Az elmúlt években Kecskeméten több munkahelyet is talált a sérült fiatalok számára. Kialakítottuk partnerközpontú működésünk feltételeit. Rendszeresen mérjük eredményeinket, a partnerek igényeit és szükségleteit, szükség esetén korrekciót hajtunk végre. A benchmarking segítségével összehasonlító elemzéseket is végzünk. Klubházigazda szerepet töltöttünk be a minőségbiztosításban, és felkészítői voltunk a megyei intézményeknek. Munkánkat mindenkor a jobbítás szándéka vezérli. Korábbiakban a HEFOP, jelenleg a TÁMOP valamint a TÁMOP pályázat működtetésével segítjük az integrációt a járásunkban, illetve a kiskunhalasi járásban is, valamint megyei szinten is. Jó gyakorlatainkat az ország különböző pontjairól érkeznek megtekinteni, azokat adaptálni. 15

16 V. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Az intézmény személyi feltételei Az intézményben a gyógypedagógiai feladatokat gyógypedagógiai tanárok, illetve az ő szakmai segítségükkel egyéb pedagógiai végzettségű szakemberek látják el. Az alapfeladathoz többletfeladatok kapcsolódnak: hallgatói képzés, habilitáció, rehabilitáció stb. A többletszolgáltatásokból valamennyi pedagógus szükség szerint részt vállal, aktívan bekapcsolódik az egyéni és a kiscsoportos fejlesztő munkába. Pedagógusok képzettség szerinti megoszlása: Végzettség Fő Gyógypedagógus : oligofrénpedagógia-szurdopedagógia 2 szakos gyógypedagógiai tanár Gyógypedagógus: Oligofrénpedagógia szakos 4 gyógypedagógiai tanár Gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár 1 Gyógypedagógus, autizmus spektrum zavarok pedagógiája 1 szakirányon Gyógypedagógus: tanulásban akadályozottak pedagógiája 12 Gyógypedagógus: oligofrénpedagógia-pszichopedagógia 2 szakos gyógypedagógiai tanár Gyógypedagógus:Magyar nyelv és irodalomgyógypedagógus 1 tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár Gyógypedagógus: látássérültek pedagógiája szakirányon 1 Gyógypedagógus: értelmileg akadályozottak pedagógiája 1 szakos tanár és gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos terapeuta Gyógypedagógus: logopédus 2 Pedagógia szakos bölcsész 1 Közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga 7 Tanító-magyar nyelv és irodalom műveltségi területen 1 Óvónő 3 Szociálpedagógus 1 Műszaki szakoktató 1 Okleveles technikatanár mesterfokozattal 2 Pedagógia szakos nevelő, technika szakos tanár 1 Tanító-ember és társadalom műveltségi területen 1 Tanító 2 Óvodapedagógus 3 Magyar nyelv és irodalom szakos tanár és 1 művelődésszervező rendezvényszervező szakirány Magyar szakos középiskolai tanár 1 Egészségtan-tanár 1 16

17 A pedagógusok szakmai tudásának elmélyítése, ismereteik bővítése, sokoldalú képzettségük érdekében különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt. A továbbképzések, szakmai tanfolyamok tartalmi jellegét az intézmény rövid, közép, hosszú távú céljai határozzák meg. A továbbképzések megtervezése átgondoltan történik, az intézmény évenkénti továbbképzési tervében kerül lefektetésre, mely elsősorban a gyógypedagógiai végzettség megszerzését preferálja, valamint a korszerű módszertani elemeket. Jó gyakorlatok átadásáról, belső és külső képzésekről képek: 17

18 Az intézmény tárgyi feltételei Az intézmény épületének elosztása, azokban meglévő tárgyi feltételek Az intézmény épülete öt egységre tagolódik. Ezek a következők: óvoda, autista csoport, iskola, előkészítő szakiskola, EGYMI. Az iskolai rész tizenkét tanteremmel rendelkezik. Ebből tíz osztályterem, egy fiúműhely, egy lányműhely. A műhelyeket az előkészítő szakiskola használja. Három fejlesztőszoba van. Ezekben történik az óvodai, az autista csoport az iskolai és a szakiskolai tanulók terápiás fejlesztése, logopédiai kezelése. Az alsó és a felső tagozat külön szertárral rendelkezik, ahol a tanításhoz szükséges eszközök kerülnek elhelyezésre. Az előkészítő szakiskolai egység a szükséges anyagokat, eszközöket a tanműhelyekben helyezi el. A tanári szoba az iskolai és szakiskolai pedagógusoknak megfelelő teret biztosít a felkészülésre, tágas, a funkciónak megfelelően, esztétikusan berendezett. A tanári szobához tarozik még egy konyha, amit a pedagógusok használhatnak. Az intézménynek van egy esélyegyenlőségi szobája is, ahol a pedagógusok team munkái zavartalanul lebonyolíthatók. Az óvodai rész két csoportszobával rendelkezik. A csoportok működéséhez szükséges helyiségek rendelkezésre állnak (mellékhelyiségek, tanári szoba, óvodai konyha, tornaszoba). A tornaszoba helyiségét közösen használják a korai gondozást végző kollégákkal. Az autista csoportban szintén megtalálható minden olyan helyiség, ami a speciális fejlesztéshez szükséges (közös tér, fejlesztőszobák, mellékhelyiségek, tanári szoba, ebédlő, konyha). Az óvodai, autista csoport, az iskola, az előkészítő szakiskola tanórákhoz szükséges eszközellátottsága jó. Fejlesztésre van szükség még az előkészítő szakiskolai lány és fiú tanműhely eszköztárában, amit pályázatokkal kívánunk megvalósítani. Célunk, hogy a meglévő feltételeket - az eszköztár bővítésével, a meglévő helyiségek még jobb kihasználásával - tovább javítsuk annak érdekében, hogy a pedagógiai munkánk eredményességét fokozzuk. Három terápiás szobával rendelkezünk, köztük logopédiai szobával, fény-hangterápiás és sószobával. A helyiségek a terápiáknak megfelelően felszereltek. Közös helyiségek Az intézményi tornaterem méretében és eszközfelszereltségében megfelel annak a feltételnek, hogy a gyermekek egészséges életmódra nevelése, a mindennapi testmozgás megvalósulhasson. Az iskolai DSE pályázatok eredményeként folyamatosan bővül a sporttevékenységek során használt eszközök köre. Az informatikaterem felszereltsége a TIOP pályázat keretén belül megújult. 11 új gép került felszerelésre. 5 tanteremben van interaktív tábla, a hatodik egy közös helyiségben található, amelyet minden évfolyam, illetve a napközi is tud használni. 18

19 Az intézményi könyvtár meglévő állománya csak részben tudja fedezni azokat az igényeket, amelyek a projektoktatáshoz, a tanulói vállalásokhoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez szükségesek. A tankonyha megfelelően felszerelt, az életviteli és szabadidős foglalkozásokon rendszeresen használják az osztályok és a csoportok. Az ebédlő és a tálaló konyha a szabványoknak megfelelő. Az intézmény rendelkezik egy képzési teremmel, ahol a jó gyakorlatok átadásához szükséges feltételek adottak. 19

20 VI. INTÉZMÉNYÜNK NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉSE Az intézmény erősségei és értékei Munkánk egyik erőssége a gyermekek szeretete, mely a dolgozók humanizmusára és a pedagógiai optimizmusára épül. Ezeket az értékeket tovább kell vinnünk, és erősítenünk. Minőségfejlesztési rendszerünk kiépített. Dolgozóinkra jellemző a kiemelkedő szakmai felkészültség, mely a hivatástudaton és a szakmai ismeretek birtoklásán alapszik. Ezeknek az értékeknek a megőrzése a későbbiekben is feladat kell, hogy maradjon. Iskolánk dolgozóit a gyermekközpontúság jellemzi, melyben a gyermek érdeke, mint érték jelenik meg. Jellemző az empatikus képesség, a tantermekben a tevékenységközpontokra épülő készség és képességfejlesztés és a tanulói szabadidős tevékenység bővítése. Törekszünk az esztétikus környezet megteremtésére, amelynek kialakítása a gyermekekkel közösen történik. Nevelőtestületünkre jellemző az önállóság és a kreativitás, amely mint érték jelenik meg. Olyan környezet teremtése, ahol az önállóság és a kreativitás természetes megnyilvánulási formává válik mindenki számára. Erősség az új iránti fogékonyság is, és ez egyben érték is. Nagy cél érdekében, nagy feladatok megoldása során a közösség képes az összefogásra, amelynek értéke a közös munka aktív vállalása. Követendő hagyományai vannak az iskolánknak: Télapó ünnepség, Karácsony, Anyák napja, Gyermeknap, ballagás, kirándulások, nyílt nap, Jövő útjai stb., melyben a hagyományok ápolása kiemelt érték. Iskolánk dolgozói számára szabadidős programokat szervezünk (Nőnap, Fiúnap, tanévzárás, Farsang, kirándulások, jótékonysági bál stb.). Intézményünk pozitív szellemi kisugárzással rendelkezik. Ilyen szellemi értékeink például a Lépésről lépésre program, a projektoktatás, a kooperatív tanulás, az egyéni fejlesztésen alapuló differenciálás az óvodában és az alsó tagozaton. Differenciálás, kooperatív tanulás, projektoktatás az alsó, a felső tagozaton és az előkészítő szakiskolában, a kézműves tevékenységek a rajz-, mese- és szavalóversenyeken való szereplés, komplex, Koncz Dezső tanulmányi versenyre való aktív felkészülés és megmérettetés. Az országos versenyek szervezése és azokon való részvétel, mint például a Felfénylő szavak regionális versenye, a megyei Szépíró verseny vagy az országos Ki Mit Tud verseny lebonyolítása, Az EGYMI keretén belül műhelymunkák szervezése, valamint bemutató órák tartása, jó gyakorlatok átadása, hospitálások, mentorálások. Évek óta jól működő járási műhelyt (ITEM) szervezünk a többségi pedagógusok számára. Az iskolán belül lehetőség van a szabad véleményalkotásra mind a gyermek, mind a felnőtt közösségen belül, amelynek értéke a véleménynyilvánítás szabadsága. A pedagógusok érdeklődésüknek, felkészültségüknek megfelelő feladatokat láthatnak el, melynek értéke az egyéni felkészültség, érdeklődés figyelembe vétele. A pedagógusok többsége folyamatosan figyeli a meghirdetett pályázatokat, pályázatokat ír, nyújt be. 20

21 A nevelési színterek egymásra épülnek: óvodától 10. osztályig, továbbá az EGYMI tevékenységeivel egészülnek ki. A kognitív funkciók fejlesztése a gyermekek meglévő képességeire, készségeire való alapozást jelent, mely során sokoldalú fejlesztés történik. Értéke a gyermek differenciált, egyénre szabott megközelítése, az erősségekre való építés. Az iskolába lépéstől kezdve meghatározó elem az életre nevelés, ami olyan ismereteket tartalmaz, amelyek megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedést, helytállást. Értéke a praktikus ismeretek nyújtása. Az IKT használat terén minden osztályban a laptopot bátran használják a tanulók, az informatika teremben a projektekhez anyagokat gyűjtenek, kutató munkát végeznek szabadidejükben. A Lépésről-lépésre program megvalósításával a felzárkóztatott gyermekeket visszahelyezzük az általános iskolába, ezzel segítve elő az integrációt. Felső tagozaton a kooperatív struktúrákat, projektoktatást és portfóliót alkalmazzuk. Iskolánkban alkalmazzuk a szöveges értékelést minden osztályfokon, a projektek zárását követően. Kialakítottuk mérési eszköztárunkat, amely tartalmazza a készség- képesség és tudásszint mérési anyagait, az értelmileg akadályozottaknál a HKI mérési eszközt alkalmazzuk. A pályaválasztásra folyamatosan készítjük tanulóinkat. Egyéni átvezetési terveket készítettünk óvodából az iskolába, általános iskolából a középfokú iskolába, valamint a nyílt munkaerőpiacon való helytállás segítésére is. Ezek célja, hogy a váltásokat gyermekeink zavarmentesen éljék meg és eredményesen tudjanak beilleszkedni az új közegbe. Az intézményi innovációs folyamat során összegyűjtött tapasztalatok továbbadása valósul meg, jó gyakorlatok, innovációs anyagok írásával, közzétételével. Mindezekkel a szolgáltatásokat igénybe vevő intézmények inkluzívvá válását segítjük, teljesítve a referencia intézmény kritériumait. A kompetenciaterületek fejlesztésének alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban az iskola minden szintjét áthatja. Referencia intézményként a jól bevált innovatív pedagógiai gyakorlat átadása a fő feladatunk a sikeres integráció megvalósulása érdekében. 21

22 VII. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Önmeghatározásunk: Intézményünk elsősorban a sajátos nevelési igényű gyermekek sokoldalú fejlesztését végző köznevelési intézmény. Pedagógiai munkánk kiterjed minden sajátos fejlesztést igénylő gyermekre, aki: - Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsági feladatokat Ellátó Intézményegység szakvéleménye alapján intézményünkbe kerül, - a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autista spektrum és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek teljes körű fejlesztésére, a társadalomba való beilleszkedésük megalapozására, megvalósítására, - a hátrányos, halmozottan hátrányos és roma gyerekek és más sérüléssel élők sikeres felzárkóztatása alapján a többségi általános iskolába való visszahelyezésre. Pedagógiai munkánk kiterjed továbbá: - módszertani tapasztalataink átadására a sikeres integráció megvalósítása érdekében óvodapedagógusok, általános iskolai tanárok, nevelőtanárok és gyógypedagógusok számára Intézményünk olyan pedagógiai munka végzésére törekszik, amelyek középpontjában a sajátos nevelési igényű tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, a kulcskompetenciák fejlesztésére építve, a környezeti feltételek figyelembe vételével és bevonásával. Célunk, hogy a család által ránk bízott gyermekekből lelkileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk. Az értelmileg akadályozottakat olyan életstílusra készítjük fel, amelyben képesek saját élethelyzetük elfogadására, és az elégedett életre. Ennek érdekében: - individualizált gyermekközpontúság figyelembe vételével a tervszerű nevelő oktató munka során a tanulók alapkészségeit, képességeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, - a tanulók igényeinek és szükségleteinek megfelelő tevékenykedtetést szervezünk, melyek lehetnek: team- munka, projektoktatás, kooperatív tanulás. - A személyiség fejlesztése, kibontakoztatása érdekében segítjük a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - az egyéniség tiszteletére (másság elfogadására), a humánumra, nem a kirekesztésre, hanem a befogadásra nevelünk. - Lépésről-lépésre program, kooperatív tanulás, projektoktatás, portfolió alkalmazása, - a közösségek iránti tisztelet, 22

23 - nyitottság a közvetett és közvetlen partnerek felé, - önmegújulás, önfejlesztés, - környezet megismerésére, szeretetére és védelmére nevelünk, - megismertetjük, megszerettetjük a szülőföld, a haza történelmi múltját, hagyományait, a múlt örökségeit. - más népek kultúrájának megismerését, a roma kultúra ápolását, megbecsülését alakítjuk ki, - pozitív énkép kialakításával, önismeret fejlesztésével erősítjük azt, hogy egyre kompetensebbek legyenek saját életútjuk, életpályájuk irányításában, - a civil társadalomban, a lakóhelyi, a munkahelyi, a szélesebb társadalmi szférában való tevékenykedtetésre nevelünk, - megismertetjük tanulóinkat azokkal a módszerekkel, eszközökkel, amelyek hozzájárulnak az egész életen át tartó tanulás megalapozásához, - olyan pozitív beállítódásokat, magatartásokat, szokásokat alakítunk ki, amelyek hozzájárulnak a testi, lelki egészség megőrzéséhez, - a szociális és állampolgári kompetencia tudatos fejlesztésével a felnőtt lét szerepeire készítjük föl tanulóinkat, - fejlesztjük azokat a képességeket, amelyek segítik a különböző kommunikációs helyzetekbe való helytállást, - a matematikai gondolkodás, alkalmazás fejlesztésével a mindennapok problémáinak megoldására készítjük föl, - olyan természettudományos műveltséget kapnak a gyerekek, amit mozgósítani tudnak a munkájukban, a hétköznapi életben felmerülő problémák során. - Célunk, hogy az információs kultúrával rendelkező tanuló: 1.) hatékonyan legyen képes az információt megszerezni, 2.) kritikusan és kompetensen értékelje a megszerzett információt, 3.) pontosan és kreatívan alkalmazza az információt, 4.) e-portfóliót legyen képes készíteni. - Erősítjük azokat a pozitív attitűdöket, amelyek a művészeti önkifejezést, a művészeti sokféleség felé való nyitottságot, az esztétikai érzék fejlesztését segítik, - a mindennapi életben szükséges elemi készségeket gyakoroltatjuk, - gazdagítjuk érzelmeiket és megszilárdítjuk azokat, amelyekkel a gyermek megtanul úrrá lenni indulatain, - elősegítjük, hogy önmagáról helyes képet alkosson, minél inkább tisztába kerüljön azzal, mire képes és mi az, ami meghaladja az erejét. - Egyéni átvezetési terveken keresztül segíteni az iskolai átmeneteket, és a munka világába való minél könnyebb beilleszkedést. 23

24 Mindezeket a kulcskompetencia-területek fejlesztésével kívánjuk megvalósítani. Intézményünkben olyan légkört és körülményeket teremtünk, ahol a gyermekek jól érzik magukat, ahol szívesen tartózkodnak. Ennek érdekében: - a testi egészség nevelését a tanórán kívüli, és mindennapi testneveléssel, testedzéssel biztosítjuk, - az iskola életében szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk, - a tehetséggondozás során a gyermek szabadon választhat különböző, érdeklődésének megfelelő tevékenységi formát (tanórai differenciálás, szakkörök, napközis foglalkozások), - a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe a Diákönkormányzat aktív működtetésével, - a tanuló személyiségét, jogait tiszteletben tartjuk, kötelességeit számon kérjük, - az egyéni képességekre építő nevelési oktatási módszereket, eljárásokat alkalmazunk (kooperatív technikák, projekt, portfolió, Lépéről lépésre program, kulcskompetenciák fejlesztése), - a gyermekek aktív részesei az értékelési folyamatoknak a projekt és a portfolió értékelési formáinak alkalmazása során, - iskolánkban a tanulási tevékenységet támogató, szervező, nevelő oktató, moderátori, facilitátori munka folyik. A minőségfejlesztési eredményeink alapján fő célkitűzésként jelöltük meg a szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás erősítését. Ennek érdekében: - az iskolában alkalmazott módszerek, eszközök és eljárások (Lépésről-lépésre program, kooperatív tanulás, projektoktatás, portfolió) során, - építünk a szülők jelenlétére, segítségére, - a tanórán kívüli tevékenységek során számítunk a szülők aktív részvételére, - iskolánk szakemberei (pedagógusok, gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős, gyermekorvos, védőnő, logopédus) segítséget nyújtanak a szülőknek a felmerülő nevelési problémák megoldásában (Szülők Klubja, nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek, esetmegbeszélések stb.). Iskolánk a nyitottságra törekszik, Módszertani Központként az elért eredményeinket, módszereinket közvetítjük partnereink, általános iskolai és óvodai pedagógusok, valamint gyógypedagógusok felé. Elvárásaikat, véleményeiket beépítjük pedagógiai munkánkba. Ennek érdekében: - az intézményünkben dolgozó pedagógusok folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, amelyeket a gyakorlatban is alkalmaznak, - olyan kompetenciákra tesznek szert, amelyek lehetővé teszik, hogy szakszerűen továbbítsák az új módszereket, eljárásokat, 24

25 - a megszerzett elméleti és gyakorlati képzéseken szerzett tudást jó gyakorlatok, egy vagy több napos továbbképzéseken és konferenciákon adjuk tovább, - utazó gyógypedagógusi hálózatot építünk ki és működtetünk: az általános iskolában dolgozó fejlesztő pedagógusok, és az általános iskolák tanulócsoportjaiban a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének oktatásának segítésére, - elért eredményeinket, módszereket kiadványokban megjelentetjük, írott és elektronikus médiákban közreadjuk. VIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Gyógypedagógiai intézményünk célja és egyben feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott, a súlyosan, halmozottan sérült, a beszédfogyatékos, az autista tanulók, és más sajátos nevelési szükségletéből adódó iskolai nevelés-oktatást, fejlesztést, s a terápiák alkalmazását. Célrendszer: Az intézményben folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és- nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, átadása és elfogadtatása határozza meg. - a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel együtt történő nevelésénekoktatásának segítése, - a kulcskompetenciák fejlesztésével korszerű, használható (konvertálható) ismeretek nyújtása az életben való helytálláshoz, - hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma fiatalok felzárkóztatása, - az értékek közvetítésénél a sérülés-specifikus folyamatszervezésen belül a sérült funkciók korrigálása, átszervezése, az elveszett funkciók pótlása, újraalakítása, - a ki sem alakult funkciók kiépítése, a másodlagos sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása, - a tanulásban akadályozottak esetében a környezet okozta elmaradás korrekcióját végezzük, illetve az idegrendszer organikus sérüléséből fakadó elmaradásokat látjuk el, - az értelmileg akadályozott gyermekeknél a fejlesztés során megvalósítjuk a számukra megfelelő tartalmak közvetítését, segítjük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista, autisztikus) gyermekeknél a célunk az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése, - a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknál azt kívánjuk elérni, hogy a gyermekek képessé váljanak a családi életbe való beilleszkedésre, elfogadják az általános emberi értékeket, felkészüljenek a felnőtt életre, s mind eredményesebben valósuljon meg a társadalmi integrációjuk, - az óvodai nevelés területén a gyermekek egész életén át tartó tanulási folyamatának megalapozása, az általuk cselekvések során megszerzett ismeretek alkalmazásának képességének kibontakoztatása, a kulcskompetenciák fejlesztésével az iskolába való átmenet megkönnyítése a cél, - egységes gyógypedagógiai, módszertani intézményként az utazótanári hálózat megszervezésével és működtetésével az integrációs folyamat segítése. 25

26 Alapvető célkitűzések: A nevelés területén: - szeretet, - humanitás, - kreativitás, - műveltség, tudás, - pozitív attitűd, a tanulási motiváció szükség szerinti alakítása, folyamatos fenntartása, - értékek, érzelmek befogadása és átadása, - önismeret, önfejlesztés képessége, - egészséges életmódra nevelés, - erkölcsi nevelés, - tehetséggondozás - fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, - mások, másság elfogadása és segítése, - megfelelő kommunikáció az élet különböző színterein, a különböző kommunikációs módok tudatos használata, - környezettudatos magatartás kialakítása, - az információáradat kritikus használata, - a különböző élethelyzetekben rejlő lehetőségek felismerése, ezekhez az egyén és a szűkebb, tágabb társadalmi környezet számára is hasznos módon történő alkalmazkodás, - a különböző művészeti területek megismertetése, ezen belül az önkifejezés lehetőségeinek megtaláltatása, a művészeti alkotások tudatos értékelése, - az élethez való bizalom feltárása, az örömöt, sikert biztosító életközeg megteremtése, - a perszonális integrációs képesség fejlesztése. Az oktatás, fejlesztés területén: A tanulásban akadályozottak iskolai oktatása körében: - tehetséggondozás és felzárkóztatás, - integráció az osztályban és a társadalomban, - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózatásához a megfelelő tanulási környezet megteremtése, - a szóbeli és írásbeli szövegértés, kifejezőkészség olyan szintű elsajátíttatása, ami alapját biztosítja a továbbtanulásnak, a felnőtt életben a társadalmon belüli helytállásnak, - olyan elemi idegen nyelvi ismeretek birtokába juttatása, ami lehetővé teszi, hogy egyszerű kommunikációs helyzetekben meg tudják értetni magukat, megértsenek másokat, - a számok, a mértékek, a struktúrák, az alapműveletek, összefüggések, mindezek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátíttatása, - cél a természeti világ alapelveinek, alapvető fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak a megismertetése, mindezeknek a természetre gyakorolt hatásának leképzése, - a digitális információhordozók használatának olyan szintű megismerése, ami megfelelő alapot biztosít, a továbbtanuláshoz, a munkában való használathoz, 26

27 - a nemzeti, az európai, a világtörténelmi, az aktuális események, az állampolgárság, az állampolgári jogok megismertetése, - a gazdaság működésének megértése, a pénz világában való tájékozódás megalapozása, - megfelelő tájékozottság kialakítása a zene, a tánc, a képzőművészet, az irodalom, a dráma területén, - az önálló gondolkodás és tanulás elsajátíttatása. - tíz osztály elvégzéséhez nyújtott segítség, a képességeknek, igényeknek megfelelő továbbtanulás lehetőségeinek megteremtése. Az értelmileg akadályozottak iskolai oktatásának körében: - a tanulók fogékonnyá tétele a saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalmi értékek iránt, - képességeihez mérten kialakítani a tanulóban a helyes közösségi magatartást, a minél szélesebb együttműködő készséget és szocializációs készséget, - egyéni bánásmód elvének alkalmazásával a személyiség harmonikus fejlesztése - a teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén az egyéni érdeklődés, és a jelentős egyéni különbségek figyelembe vétele, - a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítése, alapvető képességeket és készségeket fejlesztése, - a minél szélesebb körű konkrét tevékenykedtetés biztosítása, mert tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, - az egészséges életmódra, testmozgásra szoktatás, a környezettel való harmonikus együttélés elfogadására nevelés, - a tanulók érdeklődésének, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre való felkészítés, - az egészséges életmód, a testmozgás, a környezettel való harmonikus együttélés szokásrendszerének elmélyítése, - a tanulók reálisabb énképének fejlesztése, önismeretük alakítása. A fejlesztő nevelés-oktatás körében: - a közoktatásban való részvétel lehetőségének biztosítása a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek számára, - szülők szakmai segítése, tehermentesítése. - a tanulók életkorának, szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelés, oktatás és fejlesztés megvalósítása, - olyan környezet biztosítása, amely a gyermekek testi, értelmi és szociális képességeinek kibontakozását segíti, - a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, - a normalizáció és participáció alapelvei érvényesülésének biztosítása a nevelés, oktatás és fejlesztés során, - a környezet megismerésének elősegítése, - az én-kép, önismeret kialakulásának segítése, - az önrendelkezés elismerése és a gyermekkor megélésének biztosítása, - testi és lelki egészség biztosítása, jó testi-lelki közérzet megteremtése, - modern technikák, segédeszközök felhasználása a fejlesztés, nevelés során, - esztétikai, érzelmi élményszerzés biztosítása. 27

28 Az autista gyermekek oktatása körében: - elsődleges cél az autizmusból fakadó fejlődési elmaradások kompenzálása a szociális, kommunikációs és kognitív készségek fejlesztésével, - az önellátási, önkiszolgálási készségek fejlesztésével az önállóság lehető legmagasabb szintjének elérése, - a viselkedésproblémák kezelésével a társadalmi élet normáihoz igazodó adaptív viselkedés kialakítása, - az egyéni lehetőségekhez képest, a képességek maximális kibontakoztatásával a család életébe való beillesztés, a felnőttkori szociális adaptációra és munkavégzésre való felkészítés. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése; ennek alapja a szociális, kommunikációs és az autizmusban sérült kognitív készségek specifikus módszerekkel való fejlesztése, - az írott és íratlan etikai normarendszer, társadalmi elvárások, szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak a képességszinthez megfelelő elsajátításával a felnőttkori szociális adaptáció segítése, - egyénre szabott motivációs rendszert kialakítása. Előkészítő szakiskola körében: - az esetlegesen társuló fogyatékosságokkal is küzdő fiatalok lehetőségeit figyelembe véve bontakoztassa ki képességeiket és készségeiket, - a személyes boldogulás, az aktív, harmonikus fejlődés biztosítása a kulcskompetenciák körébe tartozó területek egyénre szabott alkalmazásával, - a tanulók képessé tétele a társadalomba való minél eredményesebb integrációra. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ működése körében: - készség-és képességfejlesztés és ennek egyéni kibontakoztatásához szükséges módszerek átadása, - szemléletváltás kezdeményezése az általános iskolákban, - segítségnyújtás az új módszerek átadásával, amelyek alkalmazásával az alapkompetenciák eredményes fejlesztését végezhetik az általános iskolákban dolgozó pedagógusok, - terápiás szolgáltatások nyújtása, - folyamatos önképzés. A nevelő oktató munka feladatai Énkép, önismeret: Motiváló környezet kialakítása a demokrácia szabályaira és kölcsönös megbecsülésre építve: - építő egymásrautaltság, - egyéni felelősség, - egyenlő részvétel, - párhuzamos interakciók, - aktív részvétel a projektoktatásban, témahétben. 28

29 Hon és népismeret: - a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, - a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése, - egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra: - eltérő kultúrák megismerése és elfogadása, - egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeinek megismerése, - az emberiség nagy problémáinak megismertetése és a lehetséges megoldások keresése. Gazdasági nevelés - tudatos fogyasztóvá válás, - kockázatvállalás a döntésért, - a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdek felismertetése, - a rendelkezésre álló erőforrások (saját pénz, hitelek stb.) gazdaságos felhasználásának elsajátíttatása, - eligazodás a fogyasztási javak, a szolgáltatások, a marketinghatások között. Környezeti nevelés: - természettudományos gondolkodásmód kialakítása, - a közvetlen környezet tudatos megóvása, megőrzése, gyarapítása, - szűk környezetünk (pl. Szűcsi erdő) problémái, - a Kiskunság környezetvédelmi problémái, - hazánk környezetvédelmi problémái, - a globalizált világ környezetvédelmi problémáinak megismerése, aktív részvételre nevelés ezek enyhítésére. Információs és kommunikációs kultúra: - az anyanyelv szeretete, kulturált használata, megóvása és fejlesztése, - az olvasás szeretetének kialakítása, - a hagyományos és a korszerű információhordozók használata, - a médiákban megfelelő tájékozódási, - és az információk között szelektálási készség kialakítása. Tanulás tanulása: - egyénre szabott tanulási technikák kialakítása, beépítése a közösségi foglalkozásokba, - egyéni és közösségi élmények együttesen alkossák a tanulási folyamatot, - a tanulásnál komplex gondolkodásra való törekvés, a tantárgyi rendszer átszervezésével (projekt), - tanulási színterek és tevékenységközpontok változatos használata (könyvtár, informatikai bázis stb.), - gondolkodási képességek, készségek kooperatív módszerrel, differenciálással és Lépésről-lépésre programmal történő fejlesztése, - memorizáló oktatás helyett a problémamegoldó gondolkodás kialakítása, fejlesztése, 29

30 - az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Szociális életviteli kompetencia, testi és lelki egészség: - belső igény kialakítása az egészséges életmódra: o káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, o veszélyhelyzetek egyéni és kollektív feldolgozása, - az egészségi állapotot javító, fejlesztő magatartás és szokásrend kialakítása, - a helyes döntések szerepének felismertetése a felnőtt életre, önálló életvezetésre vonatkozóan, - önmaga megismerése, biológiai állapotával való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre, - biztonságos közlekedés szabályainak elsajátítása és alkalmazása (téri orientáció fejlesztése), - szexuális kultúra és helyes magatartás kialakítása, képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelős családi életre, a harmonikus életvitelre, - testmozgás, testedzés megszerettetése, rendszeres alkalmazására az igény kialakítása. - az altruizmus erősítése, - a feladattudat, önkontroll fejlesztése. Felkészülés a felnőtt élet szerepeire, életpálya építés kompetenciaterületének fejlesztése - szociális kompetenciák fejlesztése, - feladattudat, feladattartás, célképzés folyamatos fejlesztése, - frusztrációs toleranciaszint alakítása, halasztás képességének kialakítása, fejlesztése, - önismeret, társismeret kialakítása közvetlen, élményszerű megtapasztalások pozitív alakításával, - hatékony kommunikáció technikáinak elsajátíttatása, - a mindennapi gyakorlati élethez szükséges dokumentumok megismerése, - az információhordozók használatának alapfokú elsajátíttatása, - pályaorientáció pályaválasztás kialakítása minden tantárgyon keresztül, - életben való eligazodáshoz és megmaradáshoz szükséges kompetenciák kialakítása, - a család szerepének, feladatainak, problémáinak megismerése, - egyéni és közösségi érdekérvényesítési képesség kialakítása, - szociális és társas, valamint állampolgári kompetenciák kialakítása, - a munka szépségének felismertetése, és a munka megszerettetése. Az értelmileg akadályozottak nevelésének-oktatásának fejlesztési területei: - anyanyelvi és kommunikáció: értsék a köznapi beszédet, saját gondolataikat ki tudják fejezni, a beszédkészségüket dialógusban használni tudják; - természeti környezet: ismerkedés a környezet jelenségeivel és tárgyaival, test megismerése, ápolása az egészség védelme, helyes táplálkozási szokások kialakítása, alapvető környezetvédelmi ismeretek elsajátítása, képességeihez mérten, környezet főbb összetevőinek megismerése, - társadalmi környezet: az elemi matematikai ismeretek, képességei szerinti pénzfogalom kialakítása, készségek elsajátítása (mennyiség, tér és formaismeret), műveletek szociális közegben való felhasználási készsége;személyes adatainak ismerete, ünnepeink, népszokásainkban való tájékozódás, társas kapcsolatok és társadalmi szituációk megértése, 30

31 - életvitel és gyakorlati ismeretek: a környezetben való tevékenységek gyakoroltatása,szocializált, kulturált életvitelre való képesség kialakítása, alapvető munkavégző képesség kialakítása, önkiszolgálás - művészetek: a kifejezésekben rejlő örömök megélése,esztétikai érzékének fejlesztése,alkotásvágy kialakítása, manuális képességek fejlesztése, pozitív énkép kialakítása, önismeret fejlesztése - Játékra nevelés: gyakorló, konstrukciós, didaktikus, szabály-és szerepjátékok, szabad játékok, esztétikai érzék fejlesztése, - testi nevelés: a diszharmonikus, esetleg megkésett mozgások javítása, kompenzálása, illetve a szenzomotoros képességek fejlesztése, térbeli irányok, viszonyfogalmak megerősítése, elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása, állóképességének fejlesztése - felkészülés a felnőtt életre - egészségvédelem: emberi test, öltözködés, egészséges életmód és veszélyek, - Informatika: a használt eszközök működésének alapszintű megismertetése, csökkenő segítségnyújtással az internet használata ismeretszerzésre, kommunikációra. Autizmussal élők nevelésének-oktatásának fejlesztésének területei - anyanyelv és kommunikáció:függetlenül verbális képességeinek színvonalátólelsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése,szükség esetén alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazása - Társadalmi környezet: tények, ismeretek, együttélési szabályok elsajátításának prioritása - Életvitel és gyakorlat: pozitív és reális énkép és önértékelés támogatása, egészséges életmód, balesetek, betegségek megelőzése és kezelése a tantárgy kiemelt célja - Természeti környezet: környezet célzott megfigyelése, mindennapos élettel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése, helyes szokásrend kialakítása - Művészetek:művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez nélkülözhetetlen, jelentős szerepe van terápiás jelleggel a kommunikáció fejlesztésében - Informatika:az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítése a kölcsönös kommunikáció segítése, önálló ismeretszerzés, későbbi munkavállalásban fontos szerepe van - Testi nevelés: mozgáskultúrájának kialakítása, mozgásemlékezet, mozgásfejlesztés, tornaszerek adekvát használata, csapatjátékokban az együttműködő képesség erősítése, szenzoros túlérzékenység, ingerkeresés egyéni felmérése Fejlesztő nevelés-oktatás fejlesztési területei: - Kommunikáció: verbális és non-verbális kommunikáció tanítása és alkalmazása, kommunikáció iránti igény felkeltése, megerősítése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, - Mozgásnevelés: Testséma kialakítása, mozgásöröm átélése, önálló cselekvésre ösztönzés,pozicionálás,sérülés-specifikus komplex mozgásfejlesztés, - Érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése: szenzomotoros funkciók fejlesztése, a külvilág felé való fordulás, téri-időbeli tájékozódás elősegítése, szenzoros és a motoros működések összekapcsolása, utánzás tanítása, a verbális-vagy alternatív és augmentatív eszközökkel segített-önkifejezés - Elemi gondolkodási funkciók fejlesztése: kreativitásra, játéktevékenységre nevelés, tér, idő, tartam, sorozatok halmazok elemei fogalmainak elsajátítása 31

32 - Érzelmi és szociális nevelés: komplex személyiségfejlesztés, én pozitív megélésének segítése, szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása, kapcsolatfelvétel, közös tevékenység,üdvözlés formáinak tanítása,szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak tanulása és gyakorlása, - Önkiszolgálás, fejlesztő gondozás és egészséges életmódra nevelés: képességeihez mérten a lehető legnagyobb önállóságra nevelés, a gondozó személyjel való együttműködés kialakítása, tisztálkodási helyzetben testi érzékelés, öltözésvetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása, étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák jellemzői Kulcskompetencia fogalom meghatározása: A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiséget kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás, illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérése, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Cél: a tanuló legyen képes: - hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, kommunikáljon, - kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyezetnek megfelelően alakítani, - megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket, - megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, - különböző segédeszközöket használni,ismerni a helyettesítő módszereket - saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. 32

33 Cél az értelmileg akadályozott tanulók körében - a kommunikatív cselekvésekre való ösztönözés, - a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; - a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, ill. a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. - A kulturált kommunikáció minden formájának gyakorlása, különböző élethelyzetekben, - az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítása képességek szerint és fejlesztése. - szóbeli kommunikációban súlyosan akadályozott tanuló legyen képes helyettesítő eszközök és módszerek használatára Céljainkat a szükséges - ismeretek, (megfelelő szókincs alapszókincs a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete - funkcionális nyelvtan és stílusok, a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak, a nyelvi funkciók biztos ismerete különféle helyzetekben), - képességek különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése, vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal, - attitűdök: a helyes szó illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Céljaink elérése érdekében az értelmileg akadályozott gyermekeknél - fejlesztjük a különböző ingerekre való odafigyelést, azok differenciálását, - a tárgyak tulajdonságainak látás-hallás vagy tapintás segítségével történő észlelését, azok elkülönítését, általánosítását, - a mozgásos tapasztalatszerzést, azok gazdagítását, - az érzelmi kapcsolatokat, odafordulást a beszélőhöz, - az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítását és fejlesztését, - a csoportba való harmonikus beilleszkedés elősegítése, - az egyénre szabott minél nagyobb fokú önállóság kialakítását az olvasás és írás területén, - önálló eligazodást az írásos anyagokban, - a kulturált kommunikáció minden formájának gyakorlását különböző élethelyzetekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, szövegalkotás és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 33

34 Cél: A tanuló legyen képes: - szóbeli üzenetek megértésére, - beszélgetések lefolytatása, - olvasott, hallott szövegek megértése, - szövegalkotásra. Céljainkat a szükséges - ismeretek, - képességek, - attitűdök, kialakításával érjük el. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Főbb területei: - számolás, számítás - mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet - szöveges feladatok, problémamegoldás - rendszerezés, kombinatív gondolkodás - induktív, deduktív gondolkodás, - halmazok, - geometriai ismeretek, - mértékváltás. Célok: - A tanulók sajátítsák el azokat a képességeket, hogy alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat mindennapi életük során, a problémáik megoldásában és az ismeretszerzésben egyaránt. - Tudjanak érvelni, ill. követni mások érvelését, képesek legyenek indokolni az eredményeket, tudjanak a matematika nyelvén is kommunikálni, és tudják használni a segédeszközöket. Célok az értelmileg akadályozott gyermekeknél - Tudjanak a környezetükben önállóan tájékozódni térben és időben, - Legyenek képesek a napjukat megtervezni, időbeosztást készíteni, - Képességeihez mérten értsenek a pénzhasználathoz, - Egyszerű számtani műveleteket végezzenek fejben és számológépen. 34

35 Feladatok: - A számolási képességek fejlesztése a 9. évfolyamon, mivel az általános iskolából érkezők nagyon hiányos számolási tudással érkeznek. - A szöveges feladatok során a szövegértési képességek fejlesztése, az átkódolás a matematika nyelvére, a feladatok megoldása után a visszakódolás képességének a fejlesztése. - Tudják a különböző grafikonok, statisztikai adatokat elemezni, értelmezni. - A matematikai modelleket tudják használni, alkalmazni a mindennapokban. - Sikeres szakmai vizsgát tegyenek a képességeiknek megfelelően. Feladatok az értelmileg akadályozott gyermekeknél: - szükséges alapkészségek kialakítása, - alapvető tér- és időbeli relációk alkalmazása, gyakorlása, - tárgyak mennyiségi és formai tulajdonságainak megismerése, - különbségek, változások érzékelése, mennyiségfogalom kialakítása. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselevéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségeltek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja 35

36 különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Célok: - A komplex szemlélet érvényesítése: Az élő és élettelen természetet komplex módon, a maga összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban, konkrét valóságában, interdiszciplináris szemlélettel kell a tanulókkal megismertetni. - A képességek fejlesztése: a sokoldalú érzéki megismerésen alapuló tapasztalatszerzés. Ennek módszerei: az élő és élettelen természet sokféleségének megfigyelése, közvetlen tapasztalatok szerzése, vizsgálódások, kísérletek, mérések, összehasonlítások végzése stb. Az így kialakult képzetek biztosítják, hogy a természetben zajló folyamatokat, összefüggéseket felfogják, megértsék, helyesen értelmezzék, és reálisan szemléljék. - A tapasztalatszerzéssel párhuzamosan fejlődnek a tanulók értelmi képességei. Az értelmi képességek közül a megfigyelőképesség fejlesztése, a fogalomalkotáshoz szükséges az emlékezet, és a gondolkodási műveletek gyakorlása a cél. A tárgy tanulása során képessé kell válniuk tapasztalataik, képzeteik alapján összehasonlítások végzésére, következtetések levonására, általánosításokra és elemi szinten ítéletek megfogalmazására, problémák felvetésére, ill. megoldására. A tantárgy keretében fejleszteni kell önálló ismeretszerzési képességüket. Ennek érdekében végezzenek minél több önálló megfigyelést, majd legyenek képesek a megfigyelések eredményét elemezni, a lényeges jegyeket kiemelni, és önállóan véleményt formálni. Legyenek képesek egyre nagyobb önállósággal egyéni érdeklődésüknek megfelelően is ismereteket szerezni, és az információforrásokat (ismeretterjesztő irodalom, elektronikus média stb.) felhasználni. - A környezettudatos magatartás kialakítása: Ki kell alakítani a környezet állapota iránti pozitív attitűdöket. Ennek érdekében a tanulóknak közvetlen tapasztalatokat kell szerezniük lakóhelyük és környékének, majd a hazai tájak legjellemzőbb füves, fás, vizes élőhelyeinek környezeti állapotáról, az élőhelyek veszélyeztetettségéről, a szennyezések formáiról és következményeiről. A környezetet veszélyeztető tényezők tudatosításával párhuzamosan kell megismerniük a hazai tájak élő és élettelen természeti értékeit, mivel védeni csak azt lehet, amit ismerünk. A hazai tájak élőhelyei, élőlényei, valamint az élettelen környezetükkel való szoros kapcsolatuk bemutatásával kell megalapozni az ökológiai szemléletet, a környezetük iránti felelősségtudat fejlesztésével pedig a környezettudatos magatartást. - Alapvető cél a környezeti nevelés, a környezeti kultúra és az ökológiai szemlélet megalapozása. Reálisan elérhető cél, hogy a tanulók életmódjának része legyen a természet védelme, tisztelete és a felelősségteljes magatartás. Lehetőség szerint kapcsolódjanak be közvetlen környezetük természeti értékeinek megóvásába, gyarapításába. Tekintsék megőrizendő értéknek a hazai élővilág sokféleségét, tudatosítsák, hogy azok pótolhatatlan értéket képviselnek. 36

37 Mindezek mellett hosszabb távú feladat a környezettudatosság fejlesztése, melynek átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (Nemzeti alaptanterv,,kiemelt fejlesztési feladatok ). Megismerkednek a környezeti problémákkal (szennyezések, természetes élőhelyek és élőlények pusztulása stb.), a hazai és távoli tájak életközösségeinek életközösségeit közvetlenül veszélyeztető környezeti ártalmakkal, valamint azok következményeivel. A hazai példákon kívül ismereteket szereznek a Föld globális környezeti problémáiról és azok hatásairól. Feladatok: - az érdeklődés felkeltése a természettudományos tartalmak iránt, - folyamatos segítségadás az elsajátításban lemaradó tanulóknak, a tanulási esélyegyenlőség segítése, - az önállóság fejlesztése az egyéni tanulási feladatok végrehajtásában, - segítségadás a tanulás feltételeinek megteremtésében. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Olyan személyiség-, és értelmiképesség-fejlesztő program, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók mindegyike eljusson a tantárgyi szakmai követelményben lefektetett kritériumok meghatározott szintjére, a megfelelő informatikai kompetenciák elsajátításán keresztül. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az ISR használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti 37

38 továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Céljaink: - korszerű alkalmazói készség kialakítása (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése); - az algoritmus gondolkodás fejlesztése (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); - önálló munkára nevelés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra); - együttműködésre nevelés, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); - alkotó munkára nevelés (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a termékségnek minden egyes következményével együtt); - kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra nevelés (az informatika a kommunikáció és a média eszközeivel összefonódva minőségi változást okoz az emberekembercsoportok közötti kommunikációban, megszünteti a fizikai távolságokat és lehetővé teszi távoli személyek közvetlen kapcsolatát; az információs társadalomban a sikeresség egyik feltétele ezen eszközök alkotó használata) - az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); - közismereti tárgyhoz kapcsolódó témakörben a tanulók önállóan készítsenek el számítógépes anyagokat (program, dolgozat, előadás, bemutatás stb.). Feladataink: - A tanuló ismerje a számítógép konfigurációs alapelemeit (hardver, szoftver), ismerje a szoftverek típusait, feladatait. - Tudjon választani, illetve összeállítani konkrét feladata megoldásához szükséges szoftver és hardver eszközt, tudja ezeket a dokumentáció alapján önállóan alapszinten használni. - Ismerje a táblázatkezelőt, illetve adatbázis-kezelőt, ismerjen néhány komplexebb lehetőséget (rajzolás, beillesztés, adattárolás, rendezés, keresés). Legyen képes különböző alkalmazói rendszerek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, speciális alkalmazói rendszer) között adatok átvitelére. - A tanulók tudják az adatkezelő programok előnyeit és hátrányait azonosítani, s a feladatuk megoldásához megfelelő adatkezelő programot választani. Tudják, hogy mindegyik célterülethez van sokféle alkalmazói program, s hogy a feladatok megoldásához milyen szempontok szerint válasszanak közülük. - A tanuló legyen képes a környezetében található információs rendszereket szakszerűen leírni, elemeit pontosan meghatározni. Legyen képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. 38

39 - Ismerjen egy-két közhasznú magyar információs adatbázist, használja a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) lehetőségeit. - Legyen tisztában azzal, hogy az információ áru, az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes ismereteire és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Céljaink: - Az intrinsik (belső eredetű motiváció) motívumok bázisán nyugvó önálló tanulás kifejlesztése. - A személyiség fejlesztése aktív tevékenységek során. - Sikeres életpálya építés, karriercélok megfogalmazásához szükséges készségek kialakítása. - A hatékony, rendszeres tanulók, ismeretszerzés szükségességének a felismerése. A megszerzett ismereteket legyen képes alkalmazni és különböző élethelyzetekben integrálni. - A tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, képes legyen megtalálni a maga számára elérhető lehetőségeket (oktatás, munkahely). Feladataink: - Felmérni a tanulók tanulási szokásait, tanulási stílusukat. - Informálódni: értékorientációjukról; olvasási, szövegértési készségeikről, szókincsükről, logikai képességeikről. - Tanulási technikák megtanítása. - Egyéni tanulás támogatása, motiválás. - Segíteni a különböző tananyagok megtanulásában. - Személyre szóló tanulási technikák gyakoroltatása. - Tananyagtartalmak összekapcsolása a gyakorlattal. Kapcsolódási pontok felfedeztetése. - Tapasztalati tanulás lehetőségeinek biztosítása. - Problémák megfogalmazása és megoldására való motiválásuk. - Értelmi képességek fejlesztése: figyelem; gondolkodás; emlékezés; szókincs; képzelet; érzékelés; észlelés. - Egyéni tanulási stratégiák kialakításának támogatása: Kooperatív kiscsoportban közös feladatok megoldásánál, közös értelmezés fontosságánál. Egyéni munka fejlesztés. 39

40 Projektmunka. Tanulás tanítása tanulásmódszertan. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá amikor az szükséges; konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Ezért a következő célokat tűzzük ki: - Az ismeretátadás, képességfejlesztés és a normaközvetítés egyensúlya valósuljon meg. - A nemzeti és európai azonosságtudat, a humanista és demokratikus értékrend közvetítése (egyenlőség demokratikus elvek tiszteletben tartása, közösségi összetartás közös értékek). - Az eseménytörténet ismeretek mellett kapjanak kiemelt szerepet a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok is (komplex multikulturális ismeretanyag); sokrétű, gazdag ismeretanyag elsajátítása. A fejlesztés célja az értelmileg akadályozott gyermekeknél: - Az őket körülvevő hétköznapi világban való eligazodás segítése, - A természet és az emberi világ megismerését célzó tapasztalatszerzés, kíváncsiság megalapozása, - Az összefüggések keresési igényének kialakítása, - Az információk gyűjtésének, a rendszerezés képességének fejlesztése, - Tartalmi területeken szerzett információk közötti kapcsolatok keresési képességének kialakítása, - Az emberi tevékenység és a természeti környezet közötti kölcsönhatások feltárására való készetetés megalapozása. - Környezetvédelem alapfogalmainak megértése, környezettudatos cselekvések megtanulása Feladataink: - A tanulók ismerjék és tudják alkalmazni a történettudományos vizsgálati eljárások legfontosabb elemeit. - A kritikai szemléletmódjukat fejlesszük. - Ismerjék meg az érvelés, vita, kritika, interpretáció módszereit. - Gondolataikat képesek legyenek árnyaltan kifejezni a különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni. - A nyitottság, problémaérzékenység kialakítása, kritikai szemléletmód fejlesztése, a stressz és a frusztráció kezelése a változások iránti fogékonyság kialakítása. - A múlt jelen jövő hármas dimenziójában való gondolkodás képességeinek kialakítása. 40

41 Feladataink az értelmileg akadályozott gyermekeknél - a szociális képességek kiemelt fejlesztése, - a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, - gyakorlatorientált képzés, - az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, - a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, - az eredményes társadalmi integrációra törekvés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Céljaink: - A tanulók képesek legyenek a kihívások felismerésére, értelmezésére. - Tudjanak a pénz világában tájékozódni. Feladataink ennek érdekében: - Osztályfőnöki órák, illetve projektek keretében ismerkedjenek meg a különböző vállalkozási lehetőségek pénzügyi és jogi feltételeivel. - Olyan készségek, stratégiák kialakítása, amelyek révén a tanulók képesek lesznek a kockázatvállalásra, képesek lesznek tapasztalatok értékelésére; csoportmunkában történő munkavégzésre, tervezésre, szervezésre. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Céljaink: A tanuló legyen képes: - a helyi a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, - az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének tudatosítására. - A főbb művészeti alkotások értő és beleérző képességére (a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is), - a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértésére, 41

42 - legyen igénye Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére. Céljaikat a szükséges - ismeretek, - képességek (művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése saját nézőpont összevetése mások véleményével a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésére és kiaknázására), - attitűdök (a művészeti kifejezés sokfélesége iránti nyitottság az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság) kialakításával érjük el. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság az érdeklődés a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Optimális helyzetben olyan tanulási helyzetek biztosítása, amelyekben a tanulók sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel az esztétikai-művészeti és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. Lehetőségek szerint a tanulók a tanulási tartalommal adekvát, (pl.: múzeumbeli) környezetben szereznek ismereteket, tapasztalatokat és azokat a valóságban alkalmazzák. Az óvodai és az autista gyermekek nevelő oktató munka feladatait a Pedagógiai program melléklete tartalmazza. 42

43 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztéséhez alkalmazott eszközök, módszerek, eljárások Lépésről Lépésre program, mely valójában iskolaotthonos formában tud kibontakozni a legmegfelelőbben. A Lépésről Lépésre Program célja és feladatrendszere az alsó tagozaton Ne kényszerítsd gyermekeidre tudományod, ők más korban látták meg a napvilágot! (Héber közmondás) Szempontok Alapelvei A Lépésről Lépésre Iskolai Program célja Lépésről-lépésre program iskolai nevelési program sajátosságai Ezt a programot a demokráciába vetett hit alapozza meg. Mind az óvodai, mind az iskolai program arra ösztönzi a gyermekeket, hogy egy demokratikus társadalom aktív, alkotó részévé váljanak, s az ebben rejlő értékeket megbecsüljék. A tanárok döntések meghozatalára és az ezzel járó személyes felelősség vállalására késztetik őket. A gyerekek ezekben a csoportokban kialakíthatják és kifejthetik önálló véleményüket. A kérdésfeltevés és vita a kommunikáció természetes és támogatott módja. A Lépésről Lépésre Iskolai Program nagyra értékeli a közös megbecsülést, a szülők és gyermekek közti felelősségvállalást, a becsületet odaadást és szorgalmat. A felnőtteknek a mindennapokban is ezeket az értékeket kell tükrözniük, hisz ez a kívánt személyiségfejlődés kulcsa. A Program öt alappillére: A szülők bevonása A gyermek egész személyiségére szabott, és fejlődésszintjéhez mért feladatok Individualizáción alapuló gyermekközpontú hozzáállás Tevékenység-központok kialakítása Folyamatos továbbképzés és technikai támogatás A Program célja a gyermekek szellemi, társadalmi és fejlődési szükségleteinek figyelembevétele. A személyiség teljes kibontakoztatásával olyan emberfők nevelése, akik egy boldog, kiegyensúlyozott gyermekkort megélve képesek lesznek a tudás befogadására, alkalmazására. Igényükké válik az élethosszig tartó tanulás. Ismerjék, és becsüljék meg a saját és mások kulturális örökségeit. Képesek legyenek az őket körülvevő világot, valamint annak történéseit összefüggéseiben látni. Fentieket összefoglalva a program fő célkitűzése 4 pontban foglalható össze: Egész életük során tanulni vágyó, nyitott emberek kinevelése A tanulói környezet közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló kialakítása A gyermekek fejlődéséhez kapcsolódó gyakorlatok biztosítása A gyermekek tudományos, művészeti, etikai és gyakorlati tudásának gyarapítása, mely a demokratikus társadalomban való sikeres életút alapja. 43

44 Feladata A Program specialitásai: A tanterem gyermekközpontú, sajátos berendezése A tanterem gyermekközpontú, sajátos berendezése Az értékelés ismérvei: Kiemelt tulajdonságok A család bevonása A pedagógus szerepe Speciális eszközrendszerével, módszereivel elérje kitűzött céljait. Személyiségfejlesztés Osztálytevékenységek Közös értékek Példaképek A reggeli beszélgetés Tevékenységközpontok Eszközök és sajátos szervezés, berendezés Az értékelés fő célja a gyermekek fejlődésének nyomon követése, képességeiknek pontos felmérése, ezért a tananyagban szereplő óráknak minden egyes gyerek szükségletét és sikeres részvételét kell szolgálnia. A gyermekek erősségeit emeli ki Tájékoztat arról, hogy mit és hogyan kell megtanítani Folyamatos útbaigazítást ad Hangsúlyozza a tanulás fontosságát Támogatja a sikert és a megfelelő tudást Könnyen érthető mind a szülők mind a gyermekek számára A program a személyiség fejlődése szempontjából három kiemelt képességet határoz meg. A törődés Kommunikáció Összefüggések felismerésének képessége A Program felismeri, megbecsüli és támogatja a szülői szerep fontosságát. Az oktatásban résztvevő partnerként kezeli őket. Számít a szabadidős tevékenységekben való aktív részvételükre. A Lépésről Lépésre program jelentősen megváltoztatja a tanító szerepét. Ennek értelmében megszűnik mindentudó, kinyilatkoztató volta. Helyette segítő, moderátori szerepet kell betölteniük. A tanulás folyamatában elsősorban a meglévő tudásra épít, s tevékenységbe ágyazva, játékos formában sajátítatja el a tananyagot. Épít a gyermekek érdeklődési körére, melynek mobilizálására a projektoktatást alkalmazza. 44

45 Kooperatív tanulásszervezés A kooperatív struktúrák alkalmazásának célja: Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. (Prótagorasz) A folyamatban résztvevők megtanulják a másságot tolerálni. Megtanulják az együttműködés formáit. Tudatosul bennük, hogy az egyéni felelősség meghatározó az eredményes csoportmunka megvalósításában. Aktív részeseivé válnak az együttmunkálkodásnak. Fontosnak tartják, hogy építsenek társaik erősségeire. Szempontok A program hangsúlyos pontjai A tervezés alapja Tervezés A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás A módszer jellemzői Csak a négy alapelv együttes érvényesülésekor beszélhetünk kooperatív tanulásról. ezek a következők: - párhuzamos, egyidejű interakció - építő egymásrautaltság - egyenlő részvétel - egyéni felelősség Amikor a kooperatív foglalkozás tervek alkalmazását tanuljuk, ugyanolyan fejlődési folyamat zajlik le, mint amikor magukat a kooperatív módszereket tanuljuk alkalmazni. Ha egy módszert már sokszor használtunk, akkor játszani kezdünk a módszer elemeivel variáljuk azokat, s így módosítjuk magát a módszert. Foglalkozás terv készítésekor négy különböző megkülönböztetés képzelhető el attól függően, hogy a tanár mekkora tapasztalattal rendelkezik és melyek a céljai. 1. Egy módszer beillesztése, 2. Kész mintaterv alkalmazása, 3. Kész mintaterv átalakítása, 4. Önálló terv készítése. Azt, hogy a pedagógus a tervezés négy szintje közül melyiket választja, függ a kooperatív tanulással kapcsolatos tapasztalataitól, értékeitől, a megvalósítandó tananyagtól, és a foglalkozás céljától. A szintek nehézségi fokozatot is jelölnek, tehát célszerű annak a tanárnak, aki most ismerkedik a módszerrel egy elemet beilleszteni, és önálló tervet készíthet az, aki évek óta alkalmazza a módszert. A hagyományos pedagógusszerep átalakul. Az irányító, központi szerepet betöltő, ismeretközlő, gyakran autokrata modellt a csoportok munkáját koordináló, partner viszonyon alapuló demokratikus attitűd jellemzi, a facilitátor tanárszerep. Egy-egy kooperatív módszer bemutatására az iskola rendszeresen bemutató órát tart a szülők részére. Erre lehetőség nyílik az évenként megrendezett nyílt napon is. A szülők támogatásán alapul a kooperatív házi feladat, melyet csak együtt tud megvalósítani szülő és gyermek. 45

46 Az eszközök szerepe A tanulás folyamata A tanulás szervezése Specialitások A csoportok hatékony munkájához elengedhetetlen az egyes tanulók feladatokban való részvételének biztosítása. Ezt a célt szolgálják a szerepek és a különböző színű tollak használata. Az elsajátítandó tananyag lényeges elemeinek feljegyzése villámkártyára történik. Ez képezi alapját a párban történő kikérdezésnek. Az elismerés és értékelés rendszerében osztályhőmérő mutatja meg az elért eredményt. Ezek mellett természetesen a hagyományos eszközök és szemléltető anyagok is helyet kapnak a kooperatív órán. A kooperatív tanulás jobban alkalmazkodik a gyerekek szükségleteihez, hiszen az ismeretszerzés cselekvés aktív részvétel révén jön létre. Az alkalmazott sokféle és változatos módszerek az önálló ismeretszerzés megalapozását szolgálják. A lexikális tudás helyett az kerül előtérbe, hogy a szükséges ismeretre hogyan, miben, milyen módon tehet szert a tanuló. Hangsúlyos pont az együttműködés elsajátítása. A hatékony csoportmunkához a tantermet úgy kell berendezni, hogy a csoporttagok könnyedén kapcsolatba kerüljenek egymással, ugyanakkor az összes diáknak erőlködés nélkül látnia kell a tanárt és a táblát is. Ki kell alakítani egy csendjelet, melynek hatására mindenki abbahagyja amit csinál, és a tanárra figyel. Rögzíteni kell a csoport működésének szabályait és a diákok egyéni kötelezettségeit. A kooperatív tanulás a hagyományos órakereteket megbontja, fellazítja, a frontális osztálymunkát a csoportban ill. párban történő tevékenykedés váltja fel. A zajszint is magasabb az átlagosnál. Az értékelés, jutalmazás alapjául az szolgál, hogy a csoport teljesítményét, a csoport pedig az osztály teljesítményét növeli. 46

47 A pedagógiai projekt (3 hetet meghaladó) A projekt módszer célja A projekt módszer célja egy probléma közös megoldása, egy alkotás, produktum közös létrehozása vagy valami új dolog közös felfedezése, ahol a tanulók gyakorolhatják, megtanulhatják a csoportban való együttműködést. (Petriné Fejér Judit: A problémaközpontú csoportmunka) Alkalmazási területe: értelmileg, tanulásban akadályozott, pervazív zavarral küzdő gyermekek köre. Szempontok A módszer jellemzői A program Kooperációra képes pedagógus közösség, hangsúlyos pontjai Valódi tanulóismeret. Tantárgyi tartalmi komplexitás, A zárt oktatási keretek megszüntetése, A hagyományos szervezeti keretek felbontása (osztálykeret, osztály összetétel) A szülők bevonása, időkeret felbontása, iskolán kívüli tevékenység A tanulók képességeihez alkalmazkodó módszerek, Értékelés (belső, külső, a tanulók szintjéhez mért), Motiváció A tervezés alapja A tanulói érdeklődés felkeltése egy adott probléma, téma iránt Tervezés Téma meghatározása tanulókkal, szülőkkel közösen, Pedagógusi előkészületek: o A tartalmi struktúra átgondolása o Multidiszciplináris, multikulturális vonatkozások feltérképezése o Lehetséges, szükséges tevékenységek számbavétele o Ráhangolás a témára tanulók, szülők bevonásával Konkrét tervezés időszaka Logikai rendszer kialakítása, A projekttéma összekapcsolása a tantárgyi tartalmakkal, Feladatterv, időterv készítése, A szükséges eszközök listájának elkészítése, A szülőkkel való kapcsolattartás formáinak kidolgozása, A projektmunka eredményei prezentálási módjának, a projektzárónak a kidolgozása, Az értékelési formák meghatározása ( külső, belső) A tervet készítő személy Pedagógus, pedagógusok, tanulók, szülők közösen. Az értelmileg akadályozott és az autista gyermekeknél a pedagógus A pedagógus szerepe részvétel a domináns. A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamatban. 47

48 A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe A tanulás folyamata A szülőkkel való kapcsolattartás formáit a folyamatban résztvevők a tervezés időszakában határozzák meg (tevékenységformákba való bekapcsolódás, segítségnyújtás, annak formái, a tájékoztatás formái, kapcsolattartás stb. ). A módszer nem igényel speciális eszközöket. Oktatási keretek o Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között. o A tanulási folyamat minden szintjén a tanulónak döntő szava van, o A szülő és az iskola kapcsolata a kölcsönösségen alapul, Célok meghatározása o A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata, o Az aktuális célok meghatározását pedagógus, tanuló, esetleg szülő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban o A tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, ami számára vonzó. o Olyan tartalommal foglakozhat, amely számára érdekes. o Választhat a tanulási formák közül (egyéni, páros, csoportos stb.). o Nem az a célja, hogy a folyamat végére a külső követelményeknek eleget tegyen, hanem belső motivációra épülő ismeretelsajátítási folyamaton megy át képességeihez, adottságaihoz választott technikákkal. A kitűzött cél saját képességeihez mért, számára elérhető. Értékelés o Nem minősít, hanem az egyéni szinthez mér. 48

49 A témahét A témahét célja: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört, témakört a diákok 3-5 tanítási napon iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozzák fel. Olyan sajátos tanulásszervezés, amelynek fókuszában valamilyen valóságos tennivaló probléma, elvégzendő tevékenység áll. A projekt végére a tanulócsoport által olyan tárgyi, vagy szellemi produktumot születik, amely széles körben feltárja az adott témát, gondolatkört. A siker eléréséhez szükség van ismeretek megszerzésére, elrendezésére, feldolgozására. Alkalmazási területe: értelmileg, tanulásban akadályozott, pervazív zavarral küzdő gyermekek köre. Szempontok A módszer jellemzői A program A pedagógusok tájékozottsága a projektpedagógiai körében. hangsúlyos Valódi tanulóismeret. pontjai Olyan pedagógus tulajdonságok, amelyek nélkül nem valósítható meg eredményesen a folyamat. Ezek a következők: szervezési készség, pedagógiai tapintat a problémák kezelése során, együttműködési készég, nyitottság a külső segítők felé (szülő, egyéb a programhoz kapcsolható külső személyek). A projektben résztvevő gyermekek képességeihez alkalmazkodó módszerek. Facilitátor tanári szerep. A tervezés A tanulói és a folyamatban résztvevők érdeklődésének felkeltése. alapja A tervezés Téma meghatározása tanulókkal, szülőkkel, külső segítőkkel közösen, Pedagógusi előkészületek: o A tartalmi struktúra átgondolása, o Multidiszciplináris, multikulturális vonatkozások feltérképezése, o Lehetséges, szükséges tevékenységek számbavétele Ráhangolás a témára tanulók, szülők, külső segítők bevonásával, Konkrét tervezés időszaka: o Logikai rendszer kialakítása, o A témahét összekapcsolása a tantárgyi tartalmakkal, o Feladatterv, időterv készítése, o A szükséges eszközök listájának elkészítése, o A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáinak kidolgozása, o A témahét eredményei prezentálási módjának, a projektzárónak a kidolgozása, o Az értékelési formák meghatározása (külső, belső) 49

50 A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe A tanulás folyamata Pedagógus, pedagógusok, tanulók, szülők, külső segítők közösen. Az értelmileg akadályozott és az autista gyermekeknél a pedagógus részvétel a domináns. A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamatban. A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáit a folyamatban résztvevők a tervezés időszakában határozzák meg (tevékenységformákba való bekapcsolódás, segítségnyújtás, annak formái, a tájékoztatás formái, kapcsolattartás stb. ). Nem igényel speciális eszközöket. A folyamatban meghatározott feladatokból adódnak. Oktatási keretek o Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között. o A tanulási folyamat minden szintjén a tanulónak döntő szava van, o A szülő, a külső segítő és az iskola kapcsolata a kölcsönösségen alapul, Célok meghatározása o A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata, o Az aktuális célok meghatározását pedagógus, tanuló, esetleg szülő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban o A tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, ami számára vonzó. o Olyan tartalommal foglakozhat, amely számára érdekes. o Választhat a tanulási formák közül (egyéni, páros, csoportos stb.,). o Nem az a célja, hogy a folyamat végére a külső követelményeknek eleget tegyen, hanem belső motivációra épülő ismeretelsajátítási, fejlesztési folyamaton megy át képességeihez, adottságaihoz választott technikákkal. A kitűzött cél saját képességeihez mért, számára elérhető. Értékelés o Nem minősít, hanem az egyéni szinthez mér. 50

51 A multikulturális tanítást kísérő projekt célja: A multikulturális tanítást kísérő projekt Az egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemhez, etnikai és kulturális csoportokhoz, szociális osztályba tartozó diákok számára. Cél hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz, viszonyulásokhoz és képességekhez, amelyek segítségével képesek lesznek arra, hogy a másságot tolerálni tudják, tudjanak hatékonyan együttműködni. A szülőkkel való kapcsolat terén az együttműködés minél sokoldalúbb formáinak kihasználása, a szülők bevonása az iskola életébe, a család elfogadása, a szülői nevelés, a családi háttér partnerként való kezelése, tapintatos, elfogadó kommunikáció kialakítása. Alkalmazási területe: értelmileg, tanulásban akadályozott, pervazív zavarral küzdő gyermekek köre. Szempontok A program hangsúlyos pontjai A módszer jellemzői A nevelőtestületnek demokratikus (nem rasszista) hozzáállása és értékrendje, A nyelvi pluralizmus értékének megléte az iskolában. Az iskolai normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínűséget tükrözik. Olyan tanítási és motivációs stílusok alkalmazása, amelyek a hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál, A módszerek, eljárások megválasztása mindig a résztvevő gyermekek képességszintjéhez alkalmazkodik. Az értékelések segítik az egyenrangúságot. A tanításkísérő projekt bemutatja a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait. A projekt megvalósítása során a tanulók megismerik a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a formáit. A tervezés alapja A tanulói és a folyamatban résztvevők érdeklődésének felkeltése, érzékenyítés. A tervezés Téma meghatározása tanulókkal, szülőkkel, külső segítőkkel közösen, Pedagógusi előkészületek: o A tartalmi struktúra átgondolása, o Multidiszciplináris, multikulturális vonatkozások feltérképezése, o Lehetséges, szükséges tevékenységek számbavétele Ráhangolódás a témára tanulók, szülők, külső segítők bevonásával, Konkrét tervezés időszaka o Logikai rendszer kialakítása. o A tanítást kísérő projekt összekapcsolása a tantárgyi tartalmakkal. o Feladatterv, időterv készítése. o A szükséges eszközök listájának elkészítése. 51

52 A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe A tanulás folyamata o A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáinak kidolgozása. o A témahét eredményei prezentálási módjának, a projektzárónak a kidolgozása. o Az értékelési formák meghatározása (külső, belső). Pedagógus, pedagógusok, tanulók, szülők, külső segítők közösen. Az értelmileg akadályozott és az autista gyermekeknél a pedagógus részvétel a domináns. A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamatban. A szülőkkel, külső segítőkkel való kapcsolattartás formáit a folyamatban résztvevők a tervezés időszakában határozzák meg (tevékenységformákba való bekapcsolódás, segítségnyújtás, annak formái, a tájékoztatás formái, kapcsolattartás stb.). Nem igényel speciális eszközöket. A folyamatban meghatározott feladatokból adódnak. Oktatási keretek o Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között. o A tanulási folyamat minden szintjén a tanulónak döntő szava van. o A szülő, a külső segítő és az iskola kapcsolata a kölcsönösségen alapul. Célok meghatározása o A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata. o Az aktuális célok meghatározását pedagógus, tanuló, szülő, külső segítő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban o A tanuló olyan cél érdekében tevékenykedik, ami számára vonzó. o Olyan tartalommal foglakozhat, amely számára érdekes. o Választhat a tanulási formák közül (egyéni, páros, csoportos stb.). o Nem az a célja, hogy a folyamat végére a külső követelményeknek eleget tegyen, hanem belső motivációra épülő ismeretelsajátítási folyamaton megy át képességeihez, adottságaihoz választott technikákkal. A kitűzött cél saját képességeihez mért, számára elérhető. Értékelés o Nem minősít, hanem az egyéni szinthez mér. 52

53 A portfolió A portfolió célja: A tanulók munkáiból kialakítani olyan gyűjteményt, ami bemutatja készítőjének munkáit, fejlődését és eredményeit több területen egy meghatározott időszakon belül. A tanulók a portfolió készítése során megtanulják, hogyan lehet egy tervet elkészíteni. Jártasak lesznek az értékelési szempontok kialakításában. Mindezek alkalmazásával az önreflexióik erősödnek. Alkalmazási területe: értelmileg, tanulásban akadályozott, pervazív zavarral küzdő gyermekek köre. Szempontok A program hangsúlyos pontjai A tervezés alapja A tervezés A módszer jellemzői A pedagógus tájékozottsága a portfolió fogalmáról, készítésének folyamatáról. Valódi tanulóismeret. Jártasság a fejlesztő értékelésben. Team munka, kooperáció a pedagógusok között. Tanulói ismeretek a portfolió készítésének céljáról, a készítés folyamatáról. Szülői ismertek a portfolió készítésének céljáról, a készítés folyamatáról. Tanulói önértékelés, szülői értékelés. A tervezés során a tanulók képességszintjének alapul vétele. A portfolió céljának meghatározás, ami meghatározza a portfolió típusát, a tartalmi elemeket és az is, hogy kik fogják olvasni, kik lesznek a célközönség. Célkitűzés A cél konkrét meghatározása, aminek alapján a tervezés történik. Tervezés A portfolióba kerülő dokumentumok meghatározása. A szabadon választható dokumentumok meghatározása. Visszajelzési, értékelési szempontok kidolgozása. A konzultációs, visszajelzési időpontok, visszajelző személy meghatározása. Reflexiót segítő, önértékelést támogató kérdéssor kidolgozása. Az értékelés módszereinek, folyamatának megtervezése. Az értékelő, az értékelők személyének meghatározása. (Ez lehet tanári, diáktárs, diákcsoport, szülői vagy mindegyik.) Értékelési szempontsorok meghatározása az értékelő személyétől függően. A munkák tárolásának meghatározása. A diákok, szülők részletes tájékoztatása a portfolió készítésének folyamatáról. A dokumentumok gyűjtése, válogatása (diákok feladata). Visszajelzés Visszajelzés a tervben meghatározottak szerint. 53

54 A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe A tanulás folyamata Ez lehet tanári, diáktárs, diákcsoport vagy mindegyik. Értékelés Értékelés a tervben meghatározottak szerint. A portfolió típusától, a bevont tantárgyaktól függ. Amennyiben egy tantárgyat érint, akkor a tantárgyat tanító pedagógus. Több tantárgy estén az adott pedagógus team. Támogató, segítő a folyamat során. A szülők tájékoztatása meg kell, hogy történjen a folyamat kezdetekor. Szülői értékelés kérése. A portfolió célja határozza meg a szükséges eszközöket. Oktatási keretek Nem valósítható meg zárt oktatási keretek között. A folyamat minden szintjén a tanuló aktívan kell, hogy bekapcsolódjon. A szülő és az iskola kapcsolatát a kölcsönösség kell, hogy jellemezze. Célok meghatározása A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata. Az aktuális célok meghatározását a pedagógus, diák esetleg a szülő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban A tanuló meghatározott konkrét cél érdekében tevékenykedik. A saját haladási folyamata lépéseit megtervezheti a saját haladási ütemének megfelelően. Beleszólási lehetősége van a folyamat lépéseinek megtervezésébe, az értékelés formáiba. A szempontok alapján reflektálhat saját tanulási menetére, ezzel fejlődik az önreflexiója. Értékelés Nem minősítő, hanem fejlesztő értékelés kell, hogy legyen. 54

55 Az IPR alkalmazása Az IPR alkalmazásának célja: A nevelés-oktatás területén az esélyek biztosítása, hosszútávon a sikeres társadalmi beilleszkedés megvalósítása. Alkalmazási területe: értelmileg, tanulásban akadályozott, pervazív zavarral küzdő gyermekek köre. Szempontok A program hangsúlyos pontjai A tervezés alapja A tervezés A módszer jellemzői Előítélet mentes pedagógusi attitűd. Előítélet mentes, elfogadó tanulói környezet kialakítása. Pedagógus módszertani felkészültsége (differenciálás, kooperatív, projektoktatás, portfolió). Jártasság a konfliktuskezelésben. Jártasság a diagnosztizálásban, a helyzetfelismerésben, azok elemzésében. Kompetenciaterületek fejlesztéséhez a megfelelő módszertani ismeretek megléte. Multikulturális tartalmak megjelenítése. A folyamatban résztvevő gyermekek képességeinek megfelelő módszerválasztás. Tanulóbarát osztályterem, tanulókörnyezet kialakítása. 14/1994 MKM rendelet; 39/d, e pontja Az önálló tanulást segítő fejlesztő programok Projekttervek készítése minden osztályfokon (évi 4 projekt osztályfokonként). Kooperatív technikákra épülő tanórák tervezése. Portfolió terv készítése projektenként. Eszközjellegű kulcskompetenciák fejlesztése Kommunikációs képességek fejlesztése: o Médiaismeret: informatikai fogalakozások projektben való tervezése. o Versenyekre való felkészítés: o iskolai, városi, megyei szavaló, prózamondó versenyekre való felkészítés tervének elkészítése (témák, tanulók, a felkészítés ütemezése), o iskolai műsorterv készítése (témák, tanulók, a felkészítés ütemezése) Tantárgyi képességfejlesztés: o Komplex tanulmányi versenyre való felkészítés tervezése. Komplex művészeti programok működtetése: o Roma képzőművészeti szakkör működési tervének elkészítése. Szociális kompetenciát fejlesztő programok Osztályfőnöki órák, napközis, kollégiumi foglalkozások terve a projektekben (szociális kompetenciák fejlesztésének tervezése), Diákönkormányzat működéséhez éves munkaterv elkészítése (a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 55

56 bevonási formáinak feltüntetése), A gyermek és ifjúságvédelmi programok éves tervezése iskolai szinten, külső szakemberek részvételének megjelenítése, Éves sport programterv készítése, a programban résztvevő tanulók tervezése, felkészítésük ütemtervének elkészítése, Előítélet kezelését szolgáló programok Tanórán kívüli, tanórai projekttervek készítése, ami tükrözi az előítélet kezelést (tanórai projektek, tanórán kívüli projektek), kooperatív foglalkozások tervezése, Multikulturális tartalmak megjelenítése A tartalmak megjelenítésének tervezése tanórai és tanórán kívüli projektekben. Művészeti körök A habilitációs fogalakozások keretében történő művészeti nevelés (batik, nemezelés, szövés stb.), és a tanítást kísérő roma képzőművészeti projekt éves tervének elkészítése. Értékelő esetmegbeszélések tervezése A szülők és a pedagógusok közötti esetmegbeszélések forgatókönyvének elkészítése. A pedagógus team-munka működtetése az IMIP folyamatszabályozásában meghatározottak szerint. Az osztályban tanító pedagógusok közötti együttműködés működtetése az értékelés során a projekt folyamatszabályozásában megfogalmazottak szerint kerül megvalósításra. Gyermek és ifjúságvédelmi esetmegbeszélések tervezése. A szöveges értékelés, árnyalt értékelés A szöveges értékelés 1. osztálytól a 10. osztályig a projekt és a portfolió folyamatszabályozásában meghatározottak szerint történik, mindez a pedagógiai programban dokumentált. Egyéni fejlődési napló Egyéni fejlesztési tervek készítése a bemeneti mérések alapján minden tanulóra. A mérési eredmények alapján, osztályszinten fő fejlesztendő területek meghatározása. A mérési eredmények kiértékelése, dokumentálása az IMIP-ben meghatározottak szerint. Pályaorientációs, továbbtanulásra felkészítő program A pályaorientáció tervezése a osztályos projektekben. Pályaválasztásra felkészítő projekt tervezése. 9. osztályban. Belső kommunikációs rendszer működtetése A pedagógus teamek, szakmai teamek napi működésének szabályozása az IMIP-ben meghatározottak szerint működik. Külső kommunikációs rendszer működtetése A családsegítő szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolattartás tervének elkészítése. A gyámhivatalokkal való kapcsolattartás tervének elkészítése. A rendőrség ifjúságvédelmi felelősével való kapcsolattartás tervének elkészítése. A kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás tervének 56

57 A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe A megvalósítás folyamata elkészítése. Az önálló tanulást segítő fejlesztő programok Az adott osztályokban tanító pedagógusok. Eszközjellegű kulcskompetenciák fejlesztése Az adott osztályokban tanító pedagógusok, szakkörök vezetői, az informatika órát tartó pedagógusok, 6-7. osztályos pedagógusok. Szociális kompetenciát fejlesztő programok osztályfőnökök, diákönkormányzat vezetője, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, tömegsporttért felelős pedagógus. Előítélet kezelését szolgáló programok osztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, programvezető. Multikulturális tartalmak megjelenítése tanórai, tanítást kísérő projekteket készítő pedagógusok. Művészeti körök a habilitációs foglalkozásokat, szakköröket vezető pedagógusok. Értékelő esetmegbeszélések tervezése az adott osztály pedagógusai, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, A szöveges értékelés, árnyalt értékelés az osztályban tanító pedagógusok, az osztályfőnök irányításával. Egyéni fejlődési napló (fejlesztési terv) osztályfőnökök, habilitációs foglalkozásokat vezető pedagógusok, Pályaorientációs, továbbtanulásra felkészítő program osztályos osztályfőnökök. Belső kommunikációs rendszer működtetése igazgató, általános igazgató helyettes, team vezetők. Külső kommunikációs rendszer működtetése igazgató. általános igazgató helyettes, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök. A pedagógus a tanítási órákon facilitátor szerepet tölt be, a szülőkkel való kapcsolttartás területén moderátor, aktív részese a team munkáknak, A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos. A kooperatív, a projektoktatás a során a szülők aktívan bekapcsolódnak a mindennapi tanítási órák menetébe. A kooperatív házi feladat adása, a projektekre való ráhangolódás, a projektfeladatok, a projektzárón való részvétel, a portfoliók szülői értékelése biztosítja a rendszeres szülői részvételt. Nincs speciális eszközigénye. Az eszközöket az aktuális tartalmak határozzák meg. Az önálló tanulást segítő fejlesztő programok A projekt, portfolió tervekben meghatározottak szerint, kooperatív technikák alkalmazásával történik a megvalósítás. Eszközjellegű kulcskompetenciák fejlesztése Kommunikációs képességek fejlesztése: o Média ismeret: informatikai fogalakozások projektben való tervezése szerin, kooperatív technikák alkalmazásával. o Versenyekre, szereplésekre való felkészítés: o A munkatervben, a szakköri tervekben meghatározottak szerinti 57

58 felkészítés megvalósítása. Tantárgyi képességfejlesztés o Komplex tanulmányi versenyre való felkészítés megvalósítása a munkatervben meghatározottak szerint. Komplex művészeti programok működtetése o Roma képzőművészeti szakkör megvalósítása a tervben meghatározottak szerint. Szociális kompetenciát fejlesztő programok Osztályfőnöki órák, napközis, kollégiumi tervében a projektekben meghatározottak szerint. Diák önkormányzati éves terv megvalósítása (a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra való kiemelt fókuszálás), A gyermek és ifjúságvédelmi programok megvalósítása belső és társintézményi szakemberek közreműködésével. Éves sport programok megvalósítása az ütemterv szerin. Előítélet kezelését szolgáló programok működtetése. Tanórán kívüli, tanórai projekttervek megvalósítása a kooperatív technikák és a portfólió alkalmazásával. Multikulturális tartalmak megjelenítése A megvalósítás a projektek során történik. Művészeti körök A habilitációs fogalakozások keretében történő művészeti nevelés (batik, nemezelés, szövés stb.), és a tanítást kísérő roma képzőművészeti foglalkozások kivitelezése. Értékelő esetmegbeszélések tervezése A szülők és a pedagógusok közötti esetmegbeszélések forgatókönyv szerinti megvalósítása. A pedagógus team munka működtetése az IMIP folyamatszabályozásában meghatározottak szerint. Az osztályban tanító pedagógusok közötti együttműködés működtetése az értékelés során a projekt folyamatszabályozásában megfogalmazottak szerint. Gyermek és ifjúságvédelmi esetmegbeszélések lebonyolítása. A szöveges értékelés, árnyalt értékelés A szöveges értékelés 1. osztálytól a 10. osztályig a projekt és a portfolió folyamatszabályozásában meghatározottak szerint történik, mindez az IMIP-ben dokumentált. Egyéni fejlődési napló Az egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazottak megvalósítása. A mérési eredmények alapján, osztályszinten fő fejlesztendő területekhez rendelt intézkedések kivitelezése. A mérési eredmények kiértékelése, dokumentálása az IMIP-ben meg határozottak szerint. Pályaorientációs, továbbtanulásra felkészítő program A pályaorientációs foglalkozások megvalósítása a osztályos projektek során. Pályaválasztásra felkészítő projekt végig vitele a 9. osztályban. Belső kommunikációs rendszer működtetése A pedagógus teamek, szakmai teamek napi működése az IMIP-ben 58

59 meghatározottak szerint történik. Külső kommunikációs rendszer működtetése A családsegítő szolgálatokkal,a gyámhivatalokkal, a rendőrség ifjúságvédelmi felelősével, a kisebbségi önkormányzatokkal és egyéb társintézményekkel folyamatos kapcsolattartás. Az IKT eszközök alkalmazása Az IKT eszközök alkalmazásának célja: Az informatikai eszközök magabiztos, kritikus használatának elsajátítása a tanulás, a munka, a szabadidő terén. Alkalmazási területe: értelmileg, tanulásban akadályozott, pervazív zavarral küzdő gyermekek köre. Szempontok A program hangsúlyos pontjai A tervezés alapja A tervezés A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe A módszer jellemzői Az informatikai eszközök használatában tájékozott pedagógusok. Megfelelő informatikai eszközpark megléte. Az információáradat kritikus használata. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az informatikai eszközöket használtató pedagógusok közötti team munka. A folyamatban résztvevő gyermekek képességeinek megfelelő módszerválasztás. A tanulók informatikai alapismeretei. Az irányelvekben meghatározott célok és feladatok. A tervezés területei: Az informatikai eszközök használata, Informatika-alkalmazói ismeretek, Infótechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel) Infókommunikáció, Médiainformatika, Az információs társadalom, Könyvtári informatika, Az elektronikus vásárlás szerepe a XXI. században. Az informatikai tantárgyat tanító pedagógus. Az ismeretátadó, számon kérő pedagógus helyébe az ismeretke közötti eligazodást segítő, a tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A szülők aktív bevonása a tanulási-tanítási folyamatba. Partneri kapcsolat kialakítása a helyes informatikai eszköz használatának kialakításában. Megfelelő informatikai eszközpark megléte. 59

60 A tanulás folyamata Oktatási keretek Nem valósítható meg eredményesen zárt oktatási keretek között. A folyamat minden szintjén a tanuló aktívan kell, hogy bekapcsolódjon. A szülő és az iskola kapcsolatát a kölcsönösség kell, hogy jellemezze. Célok meghatározása A távlati célok meghatározása a pedagógus feladata. Az aktuális célok meghatározását a pedagógus, diák esetleg a szülő közösen végzi. A tanuló részvétele a folyamatban A tanuló meghatározott konkrét cél érdekében tevékenykedik. A saját haladási folyamata lépéseit megtervezheti a saját haladási ütemének megfelelően. Beleszólási lehetősége van a folyamat lépéseinek megtervezésébe, az értékelés formáiba. A szempontok alapján reflektálhat saját tanulási menetére, ezzel fejlődik az önreflexiója. Értékelés Nem minősítő, hanem fejlesztő értékelés kell, hogy legyen. A differenciálás alkalmazása A differenciálás célja: A differenciálásnak kettős célja van: az egyik az eltérő személyiségű, fejlettségű tanulók eljuttatása egy bizonyos egységes műveltségi alapszinthez; a másik funkciója a differenciálásnak az, hogy az egységes alapszintre és az egyéni adottságokra, irányultságra építve a lehetőségek felső határáig fejlessze személyiségét. (Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2002., oldal) Alkalmazási területe: értelmileg, tanulásban akadályozott, pervazív zavarral küzdő gyermekek köre. Szempontok A program hangsúlyos pontjai A tervezés alapja A módszer jellemzői A pedagógus érzékenysége a tanulói különbségek iránt. Előítélet mentes, a másságot tolerálni képes pedagógusi attitűd. Megfelelő pedagógiai gyakorlat, módszertani kultúra a különbségek kezelésére. Megfelelő kompetencia a diagnosztikus mérési eljárások alkalmazására. Megfelelő pedagógusi autonómia. Team munka a pedagógusok között. Megfelelő programok, taneszközök megléte. A tanulók valódi ismerete: személyiségjegyek jellemzői, szociális jellemzők, attitűd, motiváltság, készségek, képességek szintje, a meglévő ismeretek, kreativitás, kognitív stílusok feltérképezése. 60

61 A tervezés A diagnosztikus rendszer elemeinek meghatározása. Az eszközök és a módszerek azonosítása. A különböző mérési területekért felelős pedagógusok kiválasztása a meglévő kompetenciák figyelembevételével. A mérési eredmények feldolgozási menetének meghatározása. A fejlesztési területek azonosítása. Egyéni fejlesztési terv készítési szempontsorának összeállítása. Az érintett pedagógusok közötti kapcsolattartás formáinak kidolgozása. A kontrollmérési, értékelési időpontok kiválasztása. A differenciáláshoz szükséges eszközök, módszerek megtervezése. A tervet készítő A folyamatban résztvevő pedagógusok közösen. személy A pedagógus A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamat megvalósítása során. szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos. A kooperatív tanulás, továbbá a projektoktatás, a során a szülők aktívan bekapcsolódnak a mindennapi tanítási órák menetébe. A kooperatív házi feladat adása, a projektekre való ráhangolódás, a projektfeladatok, a projektzárón való részvétel, a portfoliók szülői értékelése biztosítja a rendszeres szülői részvételt. Folyamatos kapcsolattartás az értelmileg akadályozott és a pervazív zavarral küzdő gyermekek szüleivel. Az eszközök Nincs speciális eszközigénye. Az eszközöket az aktuális tartalmak szerepe A differenciálás folyamata határozzák meg. Az érintett tanulók diagnosztikus mérése, a mérések elemzése, értékelése. Fejlesztési területek meghatározása. Fejlesztési terv készítése. Módszerek, eszközök megválasztása a differenciáláshoz. A differenciálás megvalósítása a tanítási órákon. A pedagógusi team munka működtetése. Szülők bevonása a folyamatba (projekt, portfolió, kooperatív tanulás). A tervben meghatározottak szerinti kontrollmérések, további feladatok meghatározása. 61

62 Tranzakció analízis a gyakorlatban (TA) Cél: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésekor felmerülő együttműködést akadályozó tényezők (makacsság, nyugtalanság, gátlástalanság, agresszivitás, lustaság, szorongás, félénkség, stb.) hatékony kezelése. Interaktív kapcsolatok létrehozása (nevelő - gyermek, gyermek-gyermek). Feladatok A TA azt hirdeti: ha gyermeknevelést, mint felelősségteljes és egyedülállóan nemes hivatást egyúttal mesterségnek is tekinthetjük, akkor érdemes tudatosítanunk, mikor milyen erők munkálkodnak bennünk. Fontos megtudnunk, hogy a tranzakciók, amelyekkel neveltjeinkhez viszonyulunk mennyire egyértelműek és nyíltak. Fontos, hogy jobban megértsük, és eredményesebben ellenőrizhetjük a kommunikációs folyamatok történéseit. A nevelés során a hatékony együttműködés feltételeinek megteremtése. A nevelők és növendékek közötti kapcsolat és kommunikáció átvilágítása. Szempontok A tranzakció analízis hangsúlyos pontjai A tervezés alapja A konfliktusok rendezésének folyamata A pedagógus szerepe A módszer jellemzői a TA módszerével megtanulható a gyerekekkel való együttműködést meghiúsító feszültségek és konfliktusok forrásának feltárása és javítása, konkrét helyzetek sajátosságainak elemzése, az oktatás és nevelés terén a TA alkalmazása a közös emberkép, a személyiség fejlődéséről kialakított hasonló elképzelések, célok - a tiszta gondolkodás, a hatékony problémakezelés, az autonóm személyiség-talaján valósítható meg, a célirányos aktivitás eredményességének a feltétele, hogy a tanulási folyamat irányítója a tanítás alatt lecsökkenti az idő eltöltésének egyéb mozzanatait. Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk, mint az, hogy tanítjuk. konfliktus helyzetekben való tájékozódás, a felmerülő problémák eredményes megoldási módjainak keresése, olyan kommunikatív eszközök keresése, amelyekkel a személyes erőforrásokat felszínre kerülnek, a kedvezőtlen korai hatásokra és döntésekre új látásmódok és viselkedési formák kidolgozása, a tanórai események, a fegyelemsértések, a motivációhiány, a határátlépések és más az eredményes tanítást megakadályozó rövidebb hosszabb kellemetlen epizódok, ismert történéseit világítja át a TA. A pedagógus törekszik arra, hogy a tanítványaival való együttműködés során elkerülje az autonóm gondolkodást korlátozó kapcsolati formákat: a szimbiózis játszmákat. 62

63 A tanulás folyamata és szervezése Az osztálytermi folyamatok irányítása a tanár személyiségében a felelősséget vállaló Felnőtt én-állapot dominanciáját feltételezi. A jó pedagógus szakmai rátermettsége abban fejeződik ki, hogy szabadon képes közlekedni saját én-állapotai (Irányító Szülői, Gondoskodó Szülői, Szabad Gyermek) között: a helyzetnek megfelelően tudatosan és spontán módon tud váltani. A gondolattérkép Cél: A gondolattérkép módszer megismertetése sajátos nevelési igényű tanulók körében, tanulási teljesítményük javítása érdekében. Szociokulturálisan hátrányos tanulók, cigány kultúra, jobb-agyfélteki kultúrák - előnyben részesítik a tér, vizuális, mozgás, gesztusok, muzikalitás stb. területeket. Így a gondolattérképekkel vizuálisan, a téri ingerek nagyobb felhasználásával eredményes tanulási módszerként működik. Tehát cél a gondolattérkép - mint tanulási technika beépítése a tanórákba. Feladat: megkönnyíteni a tananyagrészek szövegrészek feldolgozását,megtanulását fogalmazás készítés logikus felvázolása logikus gondolkodás, következtetések, tapasztalatszerzés kijegyzetelés megtanulása nagyobb anyagrészek egyszerű feldolgozása kreatív gondolkodás fejlesztése az átlátható, rugalmas, változtatható lehetőségek felismerése iskolai teljesítmények javítás tanulási zavarok ( diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) enyhítése Szempontok A program hangsúlyos pontjai A módszer jellemzői alkalmazható az emberi tevékenységek bármely területén, ahol tanulásra van szükség utat nyit a lehetőségek kihasználásához a gyerekek lehetőséget kapnak egyéni képességeik kibontakoztatásához a téri ingerek segítenek a megjegyzésben sikerélményt ad folyamatosan bővíthető könnyű, egyszerű és gyors könnyen érthető kevés a szöveg 63

64 A gondolattérkép tervezésének célja A gondolattérkép tanulásának folyamata A pedagógus szerepe a gondolatainkban lévő információk rendezett formában való megjelenítése az aktív személyes részvétel segít ébren maradni a belső motiváció folyamatos fenntartása a tanulási folyamat verbalitásra és vizuális élményekre alapoz a modelltanulás és az utánzás alapvető szerepet kap a rend nem jelent merevséget, a szabadság nem egyenlő a káosszal a központi kép hordozza a fő témát- automatikusan, fixál a szem, ész agy központra, figyelmet kelt. Szót is lehet képpé tenni. csak egy kulcsszó kerül a vonalra, mindez szabaddá teszi a további asszociációkat. a gyermek szabadon használhatja saját gondolatait mivel a nyilak vezetik a szemet így irányt adnak a gondolatokhoz színek és képek gyakori használata a változó nagyságok segítik a hangsúlyozást A módszert lényegében a pedagógusnak kell csak megtanítani, a diákok automatikusan elsajátítják. Ha a tanár rendszeresen használja a gondolat- térképeket egy-egy összefoglalás, órai vázlat, magyarázat, vagy egyéb helyzetekben, tanítványai természetesnek tekintik majd az információk térképszerű feldolgozását. A pedagógus viselkedési mintája nyomán a diákok fokozatosan megtanulják, hogyan néz ki, és mi mindenre használható egy gondolattérkép. Fontos, hogy készséggé váljon alkalmazása. Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció az értelmileg, tanulásban akadályozott és a pervazív zavarral küzdő gyermekeknél A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja a tanulásban akadályozott tanulók szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A sérülés specifikus hátrányokból eredő hiányok csökkentését segítő programok iskolánk helyi tantervének részeként működnek. Megjelennek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülnek a tanítási órán kívüli programokba is. A gyógypedagógus készíti el az egyéni fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, mely a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. 64

65 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, csökkenheti a további másodlagos tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud, vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. (Forrás: NAT) A habilitációs fejlesztési tervet egyéni mérések alapján diagnosztikai céllal félévenként (év eleji, január, május) el kell készíteni. A méréseket végzi: Osztályfőnök és habilitációs foglalkozást végző tanár, alapozva a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői véleményére. 65

66 A BEMENETI MÉRÉSEK TERÜLETEI: I. Kognitív funkciók 1. Észlelés A kinesztetikus észlelés Térészlelés Időészlelés Vizuális észlelés Auditívészlelés Passzív és aktív taktilis 2. Figyelem Terjedelem (hány különböző dologra tud figyelni) Tartósság (mennyi ideig tartható fenn a figyelme) Átkapcsolhatóság (tudja-e figyelmét egyik dologról a másikra átváltani) Megosztás (több dologra egyidejűleg figyelni) Fluktuálás (elterelhetőség, ingadozás) 3. Emlékezet (rövid távú és hosszú távú) Vizuális Auditív Taktilis Mozgásos Térbeli Időbeli Fogalmi Terjedelem, tartósság 4. Gondolkodás A. Fogalomalkotó gondolkodás 1. Összehasonlítás besorolással 2. Összefüggések felismerése, felfedezése 3. Analízis, szintézis 4. Általánosítás (induktív gondolkodás) 5. Konkretizálás (deduktív gondolkodás) 6. Következtetés (kauzális gondolkodás) B. Érzékelő és cselekvéses gondolkodás 1. Analízis 2. Szintézis 3. Összehasonlítás 66

67 C. Oksági gondolkodás D. Analógiás gondolkodás E. Algoritmikás gondolkodás F. Kritikai gondolkodás 1. Önreguláció 2. Interakció H. Logikus gondolkodás 1. Kijelentés logika 2. Következtetések fejlesztése I. Problémamegoldó, kreatív gondolkodás 1. Problémaérzékenység fejlesztése 2. Problémamegoldás próbálgatással, felfedezéssel 3. Problémamegoldás algoritmussal II. Mozgás 1. finom mozgások fejlettsége 2. szem- kéz koordináció 3. egyensúly 4. ritmusérzék 5. nagy mozgások fejlettsége 6. mozgás összerendezettség 7. téri és időbeni tájékozódás III. Szociális képességek 1. Szociális kommunikáció - érzelmi kommunikáció - szóbeli kommunikáció 2. Viselkedési stratégiák vizsgálata - empátia - proszocialitás - kooperáció 67

68 IV. Beszéd: A beszédállapotot alaki és tartalmi szempontból vizsgáljuk. 1. A beszéd alaki oldalának, a prozódiai jellemzőinek vizsgálata: Artikuláció Hangképzés Ritmus Tempó Hangerő Hangindítás Hangmagasság Hangszín 2.A beszéd tartalmi oldalának megfigyelése: Beszédértés Beszédkésztetés Tartalom adekvátsága Szókincs Kifejezőkészség Grammatika (szintakszis) Hallás, hallási figyelem, emlékezet és differenciáló képesség A szeriális felfogás és kivitelezés, valamint az auditív és verbális emlékezet Vizsgált területek: Az expresszív beszéd szintje. A receptív beszéd szintje. V. Diszlexia A diszlexia vizsgálata a következő területeket tárja fel: Az olvasás területeinek vizsgálata: Olvasási hibák: - Olvasási tempó - Egybeolvasási nehézség - Betűtévesztés,- kihagyás, - betoldás - Optikus tévesztések (a látási kép alapján téveszt a gyermek: pl.:.t=j; t=f; h=n) - Akusztikus tévesztések (a hallási kép alapján téveszt: pl.: p=b t=d; s=sz) - Magánhangzó tévesztések: (pl.: ó=ő; u=ü; e=a) - Hibás kombináció: a hosszabb szavakat érthetetlenségig való eltorzítása (pl. lendkerekes=lenkenderes) - A betűk sorrendjének, az olvasás irányának a felcserélése: - (pl. ól=ló; üt=tü; tál=lát) - Csak az olvasás technika ismerete, de szövegértés nem kapcsolódik hozzá - Sok hibával olvas, de érti a szöveget - A szövegemlékezet és a szövegmegértés vizsgálata 68

69 VI. Írás zavarának vizsgálati szempontjai-(diszgráfia) - Rossz ceruzafogású, görcsös, rossz vonalvezetésű, lassú írás - Sok betűtévesztés, kihagyás - Az azonos írásmozdulattal kezdődő betűk tévesztése:( pl.: l=f; l=b; u=v; a=e) - Szavak egybe- illetve különírása - -A hosszú és rövid magánhangzók, mássalhangzók jelölése a szavakban - Helyesírási és fogalmazási nehézségek - Vannak betűk, melyeknek nem alakul ki állandó alakja - Gyakori másolási hibák - -A nyelvi-grammatikai készség, képesség vizsgálata Kiegészítő vizsgálatok: 1. Szókincs vizsgálata 2. Nyelvi fejlettség, nyelvi percepció 3. Beszédészlelés, beszédmegértés 4. Lateralitás, orientáció 5. Grafomotorika 6. Vizuális differenciálás 7. Figyelem, emlékezet VII. Diszkalkulia A diszkalkulia vizsgálat pedagógiai területei: 1. A saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás felmérése, bal-jobb irány differenciálása, lateralitás vizsgálata 2. A számfogalom felmérése (megfigyelés) Számlálás növekvő és csökkenő sorrendben. Globális mennyiség felismerés saját testen, tárgyakon, modelleken. Mennyiségi relációk alkotása, megnevezése tárgyakkal, modellekkel cselekedtetéssel, majd cselekedtetés nélkül. - A számnév számjegy egyeztetésének megfigyelése. - Számjegyek írásának megfigyelése. - A mennyiségállandóság felmérése. - A helyiérték-fogalom vizsgálata. - A számemlékezet vizsgálata. 3. Az alapműveletek és inverzeinek értelmezésének, lejegyzésének, elvégzésének vizsgálata osztályfoknak megfelelő számkörben. - Pótlás - Bontás - Összeadás - Kivonás - Szorzás - Osztás 69

70 4. Egyszerű és összetett szöveges feladat végzése Összeadás egyszerű szöveges feladatban Kivonás egyszerű szöveges feladatban Szorzást tartalmazó egyszerű szöveges feladatban Többszörös összeadást összetett szöveges feladat 5. Matematikai logikai szabályok felismerése Manipulatív szinten Egyváltozós számsorozat folytatása Kétváltozós számsorozat folytatása A mérési eredményeket rögzíteni kell. Ennek alapján kerülnek a gyermekek a nekik megfelelő fejlesztő csoportba. A méréseket félévenként meg kell ismételni, melynek alapján kiderül, hogy a gyermek számára készített egyéni fejlesztési terv eredményes volt-e, vagy folytatni kell még tovább a terápiát, újabb fejlesztési terv kidolgozása alapján. VIII. Diagnosztikai mérőeszközeink: DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer Nagy József) Meixner Ildikó féle felmérőlapok Dékány Judit féle-számolásvizsgálat Autisták mérőlapja HKI mérőeszköz értelmileg akadályozottak számára A mért specifikus tanulási zavarok és nehézségek térképe: - Folyamatdiagnosztika - Egyéni fejlesztési terv készítése - A fejlesztéshez megfelelő módszerek kiválasztása, majd komplex fejlesztés - A kialakult másodlagos tünetek korrekciója IX. A bemeneti mérések alapján a fejlesztés alapján a fejlesztés feladatai: A kognitív funkciók fejlesztésének területe 1. Érzékelés-észlelés 2. Figyelem, megfigyelőképesség 3. Gondolkodási funkciók 4. Emlékezet 1.Az érzékelés, észlelés fejlesztése 1. Mozgás, egyensúlyérzékelés és észlelés fejlesztése 2. Látásérzékelés és észlelés, differenciálás fejlesztése 3. Hallásérzékelés és észlelés, differenciálás fejlesztése 4. Szaglásérzékelés, azonosítás, differenciálás 5. Tapintásérzékelés, azonosítás, differenciálás 70

71 2. A figyelem fejlesztése 1. A tartós figyelem fejlesztése 2. Az intenzív figyelem fejlesztése 3. A fókuszált figyelem fejlesztése 4. A megosztott figyelem fejlesztése 5. A spontán és tudatos figyelem fejlesztése 3. Az emlékezet fejlesztése 1. vizuális emlékezet 2. auditív emlékezet 3. forma emlékezet 4. verbális emlékeztet 5. motoros-taktilis emlékezet 6. szóbeli-logikus emlékezet 7. akusztikus emlékezet 4. A gondolkodás fejlesztése 1. Csoportosítás, osztályozás, rendszerezés 2. Általánosítás 3. Konkretizálás 4. Rendezés 5. Analógiák 6. Lényegkiemelés 7. Ok-okozati összefüggések 8. Analízis 9. Szintézis 10. Elvonatkoztatás, absztrahálás 11. Összehasonlítás 12. Kiegészítés 5. Mozgás fejlesztése 1. koordinációs képességek 2. egyensúlygyakorlatok 3. mozgásátállítódás fejlesztése 4. téri tájékozódás 5. kinesztetikus differenciálás képességének fejlesztése 6. reagáló képesség fejlesztése 7. ritmusérzék fejlesztése 8. finom-mozgáskoordináció fejlesztése 71

72 6. Szociális képességek fejlesztése 1. adaptációs képesség 2. praktikus képességek fejlesztése (öltözködés, önkiszolgálás, stb.) 3. alkalmazkodó képesség 4. együttműködés 5. empátia 6. kapcsolatok építésének képessége 7. kompromisszumokra való képesség 8. konfliktuskezelő képesség 9. nyitottság 10. segítőkészség 11. tapintat 7. Beszédkészség fejlesztésének területei 1. Beszédértés 2. Hallási megfigyelőképesség 3. Beszédmozgás 4. Szókincsbővítés 5. Beszédesztétikai fejlesztés - Kommunikációs helyzetek teremtése: 1. Spontán beszélgetés 2. Valamilyen tevékenység végzése közben háttérbeszélgetés 3. Hármasban folytatott beszélgetés 4. Meseolvasás, képnézegetés 5. Mesemondás könyv nélkül - Szókincsfejlesztés 1. Szómagyarázat 2. Képnézegetés, tárgyak, cselekvések megnevezése 3. Tárgyképek megnevezése 4. Egy főfogalom alá tartozó szavak gyűjtése Szókincsfejlesztés menete: 1. Főnevek a.) passzív szókincs b.) aktív szókincs 2. Igék 3. Melléknevek, számnevek 4. Jelzősszerkezetek - Visszamondás 1. Mese visszamondása 2. Mesehallgatás után kérdésekre válaszolnak 3. Mesehallgatás után a gyerekek kérdeznek 72

73 Diszlexia terápiája (Diszlexia- prevenció) 1. A készségfejlesztés területei: A. Téri tájékozódás fejlesztése 1. Bal-jobb irányok tudatosítása, megkülönböztetése 2. Soralkotás: vizuális úton a.) képolvasással b.) sorrendezés tárgyak képek kirakásával c.) grafomotoros fejlesztéssel 3. Tájékozódás a hármas vonalközben 4. Relációs szókincs fejlesztése: a téri, az idői, a mennyiségi és az összehasonlítási relációszavak használatával. B. Hallási figyelem fejlesztése 1. Zenei hangok és zörejek megkülönböztetése 2. Különböző anyagú tárgyak hangjának felismerése 3. Zöngés- zöngétlen hangok, azonosítás, differenciálása 4. Soralkotás akusztikus úton 5. Adott hang kiemelése szógyűjtéssel 6. Beszédhanghallás, időtartam észlelés,- differenciálás C. Ritmusérzék fejlesztése 1. A szívdobogás egyenletes lüktetésének megfigyelése 2. Mondókák, énekek, versek ritmusának ütemezése 3. Szavak ritmusának megfigyeltetése, szótagolás előkészítése akusztikus úton 4. Ritmusérzék fejlesztése: hangokkal és mozgással történő ritmusfejlesztés. 5. A ritmusérzék fejlesztése különböző hangszerekkel történő feladatok során, amelyet a mozgással is ötvözhetünk, és időmértékes szövegmondással, valamint versritmusú szólások kötetlen beszéd során. D. Emlékezet fejlesztése 1. A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés 2. A fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés 3. A rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése 4. A különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése: látás, hallás, bőrérzékelés, szaglás, ízlelés, egyensúly, kinesztézia, térészlelés, idő észlelése 5. Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából 6. A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését 7. A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják 8. Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben 9. Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi eseményekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek 73

74 F. Figyelem fejlesztése 1. A megismerési kedv felkeltése 2. A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése 3. Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése 4. A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél) 2. Az olvasás tanításának lépesei A Előkészítő gyakorlatok 1. Beszédfejlesztés: - szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása, - mondatgyakorlatok alkalmazása. 2. Beszédmozgás tudatosítása: - ajakmozgások megfigyelése, - zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. 3. Iránygyakorlatok: - mozgásirányok megfigyelése, - írásgyakorlatok mozgással, - olvasás iránya, sorváltás, - téri relációk verbalizálása, - tájékozódás a vonalrendszerben. B. Olvasás tanítás menete (Homogén gátlás figyelembevételével) Hangtanítás: Betűtanítás: - hangleválasztás - hangoztatás - hangfelismerés - hangösszevonás: csak hosszú magánhangzóval lehet megcsinálni, ez később az összevonásnál segít - hang és betűazonosítás - a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól - magánhangzók tanítása artikulációról - mássalhangzók tanítása hangutánzással - betűfelismerés Összeolvasás tanítása: - betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása - az összeolvasás játékos szituációban történik - szótagok felismerése - betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal - jelentés felismertetése 74

75 Szavak olvasása szótípusok alapján: betűből álló nyitott szótagok (lá-da) - 3 betűből álló zárt szótagok (mos) betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas) betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na) betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol) Mondatok olvasása: - rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása - szavakból mondatok összerakása, olvasása - fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása - összetett mondatok olvasása Szövegek olvasása: Írás - Két összetartozó mondat olvasása. - Szöveg hosszának növelése a mondatokkal. Az írás gyakorlása párhuzamosan folyik az olvasással. Képességfejlesztés: elsődleges fontosságú 1. Finommotoros, grafomotoros, vizuo-motoros fejlesztés 2. Akusztikus figyelem, alaktagolás, ritmus (fonémákat, szótaghatárokat nem hallja ki) fejlesztése 3. Differenciáló képesség, emlékezet, memória fejlesztése 4. Fontos a diktálás, melynek sokáig nagyon egyszerű szinten kell mozognia: betűk, szótagok és rövid szavak tollbamondásával, a betűformák, kapcsolások alapos megfigyeltetésével, emlékezetbe vésésével - magánhangzó sorok írása - mássalhangzó sorok írása - szótagsorok írása - szavak írása - mondatok írása 5. Később hasznosak a képekről, eseményekről történő szó- illetve mondatalkotások, mondatbefejezések 6. Beszédkészség, szókincs fejlesztésével párhuzamosan gyűjtő szavak írása (azonos mondatrészek, szófajok gyűjtése képekről, kérdések segítségével, rokon értelmű szavak, ellentétek gyűjtése, főfogalom alá rendelések, csoportosítások) 75

76 Diszkalkulia: A diszkalkulia foglalkozások főbb feladatai: - Az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd fejlesztése - Saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás segítése - Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása a 10-es, 20-as számkörben - Számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása az osztályfoknak megfelelő számkörben: - Számlálás - Globális darabszám felismerése o Relációk alkotása o Számnév- számjegy- darabszám egyeztetése o Számjegyek írása o Mennyiségállandóság o Helyi érték fogalom kialakítása. - Az alapműveletek és inverzeinek fogalmi kialakítása, gyakorlásuk a már kialakított, birtokolt számfogalmakkal fejben való műveletvégzéssel, a 10-es, 20-as és osztályfoknak megfelelő számkörben. Szükség esetén megfelelő számolási technika kiépítése, begyakorlása, majd absztrahálása. - Szöveges feladatok megoldása - Nevelési feladatok, melyek célja: o a harmonikus személyiség kialakítása, o a motiválás, o a szorongás oldása, o önfegyelemre, kitartásra nevelés. Montessori pedagógiájának alkalmazása a habilitációs órák keretében: Cél: a tanítás során, hogy a gyermekben lévő belső motivációt erősítsük, és folyamatosan fenntartsuk azt, hiszen a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára a matematika az írás- és olvasástanulás nagyon könnyen negatív élménnyé válhat. Ha a gyermek nem tud olvasni, akkor nem képes új ismereteket szerezni, nem képes a szövegértésre, és ha ez nem működik, akkor minden tantárgy tanulásakor problémák adódhatnak. A sok kudarc elveszi a tanulási kedvet és így a gyermek motiválatlan lesz a tanulás iránt. Módszertani cél a differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése a közoktatásba. A személyiségközpontú nevelés olyan pedagógiai megközelítése, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával A program alapelvei Pedagógiáját teljességgel áthatja a gyermekek szeretete. Pedagógiai elveit, nevelési rendszerét a tudományos pedagógia és orvostudomány alapvető elveinek figyelembevételével állította össze Montessori Mária. Egymás szeretetére és békére nevelés, az egymásnak való segítségnyújtás és szeretet által. Nagy hangsúlyt fektetett az egyéniségre. Minden egyes gyermek egy egyéniség, kit szüntelenül figyelnünk kell, hogy egyéni sajátosságait megismerhessük, hogy szeretetteljes támogatásunkkal hozzájuthasson az egyéniségéhez legközelebb álló tevékenységekhez és eszközökhöz. A szabad, boldog, öntudatos ember nevelése. 76

77 A program hangsúlyos pontjai: Tiszteletben kell tartaniuk a gyermek foglalkozását, amíg rendetlenségre, fegyelmezetlenségre nem vezet. A rossz kiirtásának legbiztosabb módja a jó erősítése. A tervezés: Minden egyes gyermekben képes legyen a pedagógus felismerni azt, hogy leginkább miben fejleszthető, tekintettel arra, hogy a kicsi gyermek kíváncsi és meg akarja ismerni a világot. A pedagógus: Montessori alapelveihez kapcsolódóan a pedagógus legfőbb feladata elsősorban, hogy saját jellemvonásait vizsgálja felül, tudjon szolgálni a gyermekek között, váljon csendessé, feladata legyen a vezetés, az útmutatás, a kellő időben történő segítségnyújtás, hogy a gyermekek személyisége a köréjük emelt életszükségleteknek megfelelő környezetben a maga erejénél fogva fejlődjék, mivel a gyermek maga cselekszik. A tanulás szervezése: A változatos egyéni igényekre figyelő, a tanulói aktivitásra építő tanulásszervezés (differenciálás, témaközpontú tanulás, projektek, kooperatív tanulás stb.) fenntartja a tanulói érdeklődést. A tanulási értékelés és motiváció: A pedagógiai értékelésnek több funkciója is van. Az értékelés, a visszajelzésen, folyamatalakításon, értékadáson, szelektáláson túl meghatározó hatással van a tanulási motivációra, a tanulási teljesítménymotivációra. Az értékelés ezen aspektusa kardinális kérdésnek tekinthető, hiszen nagymértékben befolyásolja a tanulók tanulmányi előrehaladását, és ennek következtében jövőbeli érvényesülési lehetőségeit. A gyerekek teljesítménymotivációjának kialakulásához külső hatásokra is szükség van. A környezet eltérő reagálása a gyermeki teljesítményekre különböző motivációs szintet és hozzáállást alakít ki a gyerekekben (sikerorientált, kudarckerülő stb.). A tanárok ellenőrző, értékelő tevékenysége meghatározza, hogy a tanulási motívumok hogyan fejlődnek a gyerekben. A leghatékonyabban akkor alakul a motiváció, ha a tanulási légkör lehetővé teszi, hogy a tanulók saját teljesítményüket elemezzék, ellenőrizzék és értékeljék. Ilyen légkörben harmonikusan fejődik ki a tanulók önellenőrző, önértékelő képessége, mely az önálló és tartós ismeretszerzés feltétele. Tehát a legfontosabb cél, amit magunk elé tűzhetünk a tanulói önállóság kialítása, formálása. A fejlesztés megvalósításakor a gyermekhez az információ több érzékszervi csatornán jut el, így a bevésés folyamata megerősített, garantált az adott kompetenciaterület fejlesztése. A hatékonyság növelésében kulcsfontosságú a szülő gyermek- pedagógus interakció. Eszközök: Olyan környezetet kell biztosítanunk, hogy a gyermekek önállóan tevékenykedhessenek a kisméretű bútorokon, polcokon, székeken. A gyermekek köré példaértékű, szeretetteljes, családias környezetet kell emelnünk, mindig a környezetet alakítva a gyermekekhez és nem fordítva. Montessori pedagógiai rendszerében didaktikai eszközöket alkalmazott, melyek révén megvalósította magasabb pedagógiai céljait. Az eszközhasználat célja a gyermekek önállóságának, öntevékenységének biztosítása. Az egyes eszközökhöz járuló kontroll lehetőség biztosításával a gyermekek számára lehetővé tette, hogy a felnőttől függetlenül dolgozzon, tevékenykedjen, ellenőrizze munkálkodásának helyességét, tévedését maga korrigálja. 77

78 Az eszközök kialakításának, megtervezésének egyik leglényegesebb szempontja, hogy a gyermek kíváncsi és szeretné megismerni a világot, tapasztalatokat szerezni. Eszközeit úgy rendezte és tervezte, hogy azokhoz kapcsolódóan a gyerekek ismeretekhez jussanak, a dolgokat meg tudják nevezni, meg tudják határozni tulajdonságaikat, saját tapasztalataik alapján fejlődjenek képességeik. Az alapvető tapasztalatok megszerzése útján képessé válnak később bonyolultabb összefüggések meglátására, felismerésére, általánosítására és elvont gondolkodásra. szükség, mely a gyermek számára több érzékelő csatornán keresztül biztosítja a hangok, betűk, szótagok, szavak, mondatok olvasását, értelmezését. A matematika területein két és háromdimenziós eszközök (csíkostábla, piros-kék rudak, hajlítható gyöngykészlet stb.) segítik a gyermek számára a matematikai fogalmak vizuális megjelenítését. A fejlesztett kompetencia területek anyanyelvi területlen: A gyermekek szóbeli kifejezőképességének fejlődésével a kommunikáció központúság erősödik. A csoportos, tevékenykedtető foglakozások során a tevékenység centrikusság, a rendszeresség, a partnerség és a kutatószemlélet is fejlődik. Fejlesztési kompetencia területek részletesen- anyanyelvi kompetenciák: Gondolkodási műveletek: - egyszerűbb logikai összefüggések felismerése, - bonyolultabb összefüggések felismerése - fogalomalkotás (látás, hallás, tapintás alap), - egyeztetés utánzás (tárgy-tárgy, tárgy-kép, tárgykép-tárgykép), - következtetés, - lényegmegértés, a-kiemelés, - analízis-szintézis, - gyűjtőfogalmak kialakítása tárgyakkal, képekkel, - észlelési képességek fejlesztése (látási, hallási, tapintási), - reláció-szókincsfejlesztés. Kognitív funkciók - megismeréséhez, gondolkodáshoz kapcsolatos készségek, képességek: - emlékező képességek fejlesztése, - vizuális emlékezet fejlesztése, - akusztikus emlékezet fejlesztése, - elvont és egyszerű formák azonosítása, - megfigyelőképesség fejlesztése, - beszédészlelés beszédmegértés fejlesztése, - hangkiemelés, - azonosság, különbség felismerése, - koncentráció, - észlelés, - gondolkodási műveletek fejlesztése. 78

79 Szókincsbővítés, beszédkészség fejlesztése: - beszéd alaki, artikuláció és ritmus fejlesztése, - a spontán beszéd, tartalmi beszéd, a szókincs, mondatalkotás fejlesztése, - hangok automatizálásának fejlesztése, - tiszta artikuláció fejlesztése, - beszédritmus fejlesztése, - hallási figyelem és differenciálás fejlesztő gyakorlatok, - hangutánzás fejlesztése, - ritmus fejlesztése, - fonéma hallás fejlesztése, - hangdifferenciálás fejlesztése (zöngés, zöngétlen), - szókincsbővítés o tárgyakkal, o eseménykép és tárgykép segítségével, o mesefeldolgozás (szó és képcselekedtetés), o tárgyképek megnevezése, - mondatok alkotása, felismerése (állítmánnyal majd tárggyal stb. bővítve). Olvasás technika fejlesztése: - látási, hallási, tapintási, és téri észlelések fejlesztése, - térbeli és síkbeli tájékozódás fejlesztése, (balról-jobbra, fentről-le, stb. irányok rögzítése), - képolvasás, - cselekvéses feladatok elvégzésének fejlesztése, - tapintási észlelési fejlesztés, - látási észlelés fejlesztése, (képkiválasztás megadott szempontok szerint, pl.: manipulálással), - információs jelek megkülönböztetése (betűelemek irány gyakorlatok), - ritmusgyakorlat. Nagy és finommozgások koordinációjának fejlesztése: - mozgás összerendezettség mozgástempó (mozgásos énekes játékok), - járásgyakorlatok (egyensúly fejlesztése), - játékos utánzások fejlesztése, - utánzás, mimika fejlesztése, - az író kéz izomzatának erősítése (csiszolás, öntés, csipeszelés stb.), - szemmozgás fejlesztése, - rajzkészség fejlesztése. - utánzás, mimika fejlesztése, - az író kéz izomzatának erősítése (csiszolás, öntés, csipeszelés stb.), - szemmozgás fejlesztése, - emlékező képességek fejlesztése - vizuális emlékezet fejlesztése - akusztikus emlékezet fejlesztése, - elvont és egyszerű formák azonosítása, - megfigyelőképesség fejlesztése: 79

80 - beszédészlelés beszédmegértés fejlesztése, - hangkiemelés, - azonosság, különbség felismerése, - koncentráció, - észlelés. A fejlesztési feladatrendszer a matematikai kompetencia területlen: A matematikai kompetenciaterületen belül a számolást, számlálást, műveletvégzést, mennyiségi következtetést, becslést valamint az induktív és deduktív következtetést fejlesztik. Emellett a szociális és anyanyelvi kompetenciaterületeket is érinti. A jó gyakorlat alappillérei közé tartozik a rugalmasság, innováció, kifelé irányultság és a dinamikus fejlődés. Montessori, illetve a különböző integratív fejlesztő eszközök használata, valamint a kooperatív tanulási struktúrák alkalmazása biztosítja a kompetenciafejlesztést. Kognitív funkciók közül a fogalomalkotás (látás, hallás, tapintás) fejlesztése, egyeztetés, utánzás, soralkotás, következtetés, lényegkiemelés, viszonyfelismerés és megnevezés, analízis, szintézis, csoportosítás, gyűjtőfogalmak (tárgyakkal, képekkel) emlékezőképesség fejlesztése (szám, szókép), formaazonosítás, megfigyelőképesség fejlesztése, logikai összefüggések felismerése, rész-egész, alak-háttér fejlesztése folyik. Szám, mennyiségfogalom összekapcsolása: A matematikai kompetencia területeken belül legfőképpen a számolást, számlálást, számítást, mennyiségi következtetést, becslést valamint az induktív és deduktív következtetést fejlesztik. - Matematikai alapműveletek és inverzeinek elvégzése s számkörben, - mennyiségek egyeztetése 10-es majd 100-as számkörben, tárgyakkal és különböző ingerek alapján, - számfogalom elmélyítése (analóg gondolkodás), - mennyiségek képzése, megjelenítése (megfigyelőképesség fejlesztése), - összehasonlítás, azonosságok, különbségek felismerésének fejlesztése, - reláció összefüggések felismerése, - matematikai műveletek stabil rögzítése, - páros, páratlan fogalmak elmélyítése. Számfogalom kialakítása - számszimbólumok megismerése - számok szimbólumának és nevének összekapcsolása - számlálás kézen, tárgyakon - globális számkép-felismerés - annak megtapasztalása, hogy a mennyiségek elemek számosságából jönnek létre - számok oszthatóságának stabilizálása - helyi értékek megerősítése, a számrendszerekben való közlekedésfejlesztés 80

81 Az intézményben alkalmazott egyéb terápiás eljárások az értelmileg, tanulásban akadályozott és a pervazív zavarral küzdő gyermekek körében: Só-és színterápia Tanulóink közül sokan szenvednek idült felső légúti betegségektől. A só szoba levegője a tengerparti klímához hasonló. A terápia kúraszerűen, két hétig napi egy órában folyik, a só szobában mozgással, énekléssel összekötött foglalkozásokat tartunk, amelyek segítik a légutak megnyílását. A terápia célja a fizikai állapotjavítás, a gyakori megbetegedések csökkentése. A kúra nem kötelező, de a terápia megkezdéséhez orvosi javaslat és szülői beleegyezés szükséges. Fény-és hangterápia A fény-hang készülék azáltal fejti ki hatását, hogy az idegsejtek megfelelő összhangját biztosítja az agyhullámokon keresztül az általa generált megfelelő frekvenciájú hullámok segítségével. A terápia során csodálatos színek és árnyalatok, ábrák és képek, térbeli formák és életszerű jelenetek jelennek meg a csukott szemhéjon keresztül. Akár "tudatmozi"-nak is hívhatnánk ezt a jelenséget. Eközben rendkívül kellemes érzés támad: a test teljesen ellazul, a fáradtságérzés megszűnik, beáll a tanuláshoz ideális állapot. Az agy rendkívüli befogadóképességgel fog rendelkezni. Ebben az ideális, "lebegő" állapotban megvalósul a kreatív és alkotóerejű gondolkodás. A módszer alkalmazása különböző területeken bizonyult hatékonynak. Az óvodáskorú gyermekeknél a fény-hang terápia célja elsősorban a gyógypedagógiai fejlesztések hatékonyságának növelése, illetve bizonyos pszichés problémák alternatív kezelése. Az iskoláskorúaknál (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott tanulóknál) rendszeres használata során a fény-hang készülékek jelentős pozitív változást okoznak a mentális képességekben: a hosszú távú emlékezésben, a figyelem koncentrációban, a reakcióidőben, a problémamegoldó képességben valamint a káros stressz leépítésében, ezzel magatartászavarok leküzdésében. Az autista gyermekeknél növeli a szerotonin szintet ezzel segítve, a közösségben tartózkodást. A terápiában részesültek nyugodtabbak, kevésbé szorongók. A közösségi feladatokban aktívabbak. Nyitottabbak a külvilág felé aktívabb kommunikációt folytatnak. Tibeti hangtál terápia A tibeti hangtálak hatása a hangok által elért rezgéseken alapszik. Célja a harmonikus rezgésű ember megteremtése. A terápia alkalmazása három szinten hat. Hat a fizikai test energetikai rendszerén keresztül, mivel tisztítja az aurát, oldja a blokkokat Felfrissíti az energiaáramlást, ezáltal jobb lesz a közérzet, valamint segít az ellazulásban. Hat mentális síkon, mivel a felhangok segítségével alfa, théta, delta hullámhosszon a tudatalattinkból felszabadítja az elraktározott sérelmeket. Pihenteti, harmonizálja a két agyféltekét, ezáltal beindul a testemlékezés, valamint különböző öngyógyító folyamatok. 81

82 Hatása: Stressz, rohanó életmód okozta feszültségek oldására Izomzat lazítására Érrendszeri problémákra Pánikbetegség oldására Depresszió leküzdésére Autizmusra Immunrendszer erősítésére Légzési problémákra Koncentráló-képesség javítására Fejfájás megszüntetésére Szenvedély betegségekre (elsősorban drog és alkoholfüggőség) Salaktalanításra, méregtelenítés javítására Alvási nehézségekre Hiperaktivitásra Helyes elmélyülés (meditáció) megtapasztalására Tanulási nehézség, koncentráció, motiváció javulására A hangtálak nyújtotta élmény várható hatásai a tanulókra: nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, motiváltabbá válnak a tanulásra, pozitív viszony alakul ki köztük és a tanulás között, a stresszt jobban tudják kezelni, iskolai teljesítményük megnövekszik, kevesebb magatartásprobléma. Lovas terápia: A lovas terápia a ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozás hatásait használja fel a terápia, a fejlesztés, a nevelés, a habilitáció és a rehabilitáció színterein. Fizikai hatások: A lépésben járó ló mozgása, mely szinte teljesen azonos az emberi járással áttevődik a hátán ülő lovasra. A ló mozgására ráhangolódva a gerinc tartásáért felelős összes izmot egy fiziológia tréningnek tehetjük ki. A lovaglás ideje alatt a ló minden lépésnél, ezek a háromdimenziós impulzusok folyamatosan hatnak, tehát egy húsz perces lovaglás alatt több mint 1200 " gyakorlatot" végezhetünk el, ami fizika tréningnek sem utolsó. A ló mozgása átterjed a belső fülben lévő egyensúlyszervre, melynek köztudottan kiterjedt kapcsolatrendszere van az idegrendszer más területeivel. Ily módon ennek ingerlésével olyan érési folyamatokat indíthatunk el (szenzoros integráció), amelyek kihatnak az érzékszervek, a beszéd, az egyensúly, a koordináció, a figyelem, stb. fejlődésére is. A ló testmelege a spasztikus izmokat lazítja. Pszichés hatás: A ló hátán ülve kitágul a világ. A lovas magasabb szemszögből figyelheti környezetét, és alatta az a hatalmas, erős állat, mely szót fogad, irányítható, meleg, reagál az őt érő hatásokra, ezek mind-mind hatalmas élmények, önbizalmat, sikerélményt biztosítanak. Szociális hatás: A ló körüli teendők, felelősségteljes feladatok. A ló nagysága, ereje tiszteletet parancsoló, a szabályok betartását magától értetődővé teszi. A ló azonnal lereagálja az őt ért hatásokat, így azonnali visszajelzést ad egy viselkedés, egy tett helyességéről, segít a 82

83 szabályok megtanulásában. A fent említett hatások egymáshoz szervesen kapcsolódnak, együtthatnak és a foglalkozások alatt mindig azt helyezzük előtérbe, azt hangsúlyozzuk, ami a terápiás cél eléréséhez leginkább szükséges. A terápia nem kötelező, de megkezdéséhez orvosi javaslat és szülői beleegyezés szükséges. Kutyaterápia A kutyaterápia alkalmazása során a sajátos nevelésű gyermekek számos olyan élményhez, motivációs bázishoz jutnak, amelyek segítik az eredményes fejlődésüket. A kutyák az evolúció során alkalmazkodtak az emberhez, szociális viselkedési formákat vettek fel. Olyan egyedi viselkedés alakult ki bennük, mely hasonló az emberi kötődéshez, s a terápiás folyamatban nagyon fontos szerepe van a kötődésnek. Kommunikációs képességük is fantasztikus, hiszen nem csak a vezényszavakból értenek, hanem képesek a testbeszéd megértésére- tehát olyan gyermekekkel is képesek kommunikálni, akik nem beszélnek. A kutyák érzékenyen reagálnak a szemkontaktusra, a megszólításra, a gesztusokra, a figyelemre. Ezek az állatok minden ráhatásra vevőek. Ezen fantasztikus tulajdonságaik alapján alkalmazzák a kutya segítségét olyan esetekben is, amikor a hagyományos pszichoterápia eredménytelen marad. Az alkalmazott terápia, fejlesztő eljárás eredménye: A fejlesztett területek mellett a gyerekek önbizalma, komfortérzete jelentősen megnő, a magatartási problémák csökkennek. Ezen felül talán a legfontosabb az, hogy a kutya segítségével a legvisszahúzódóbb, legkevesebb motivációval bíró gyermek is bevonható a feladathelyzetbe. A gyermekek olyan feladatok elvégzésébe fektetnek nagy energiákat, amit kutya közreműködése nélkül meg sem próbálnának. A sikerélmény nyújtása nagyon fontos része a fejlesztésnek. Egy jól képzett kutyával, jól megválasztott feladatokkal minden gyermek lehet sikeres. Mozgásterápia: Az idegrendszerünkre a legközvetlenebb módon a mozgáson keresztül lehet hatni. Az idegrendszer fejlődése egyre újabb és újabb mozgásformák megjelenését teszi lehetővé, ezeknek a mozgásoknak a gyakorlása pedig visszahat az idegrendszerre, elősegíti fejlődését, érési folyamatait. Gyerekkorban a mozgásfejlődés szoros összefüggésben van a gyermek értelmi, sőt érzelmi fejlődésével is. Tanulóink kognitív és egyéb képességeinek a lehető legteljesebb mértékben való fejlődéséhez az egyik legfontosabb lépcső a mozgásfejlesztés. Gyógytorna A fizioterápia a természeti energiákkal végzett gyógykezelés, melynek legfontosabb része a mozgásterápia, mely más tevékenységekkel nem pótolható. A gyógytornász-fizioterapeuta tevékenységének középpontjában tehát a mozgásrendszer áll. A gyógytornász alapvető feladatai közé tartozik az egészség gondozása és fejlesztése, a betegség megelőzése (prevenció), a terápiás tevékenység, a fogyatékossági folyamat megakadályozása. A gyógytorna speciális mozgásanyagot alkalmazó tornakezelés. Optimális esetben mely intézményünkben megvalósul - személyre szabottan a megfelelő izmokat erősíti, nyújtja, az ízületek mozgástartományát növeli, ezzel a fennálló panaszokat megszünteti vagy csökkenti. Intézményünkben a gyógytorna kezelés csoportban vagy egyénileg zajlik, mindig a tanuló aktuális állapotának megfelelően. 83

84 A gyógytornásszal való első találkozáskor részletes anamnézis felvétel és mozgásszervi vizsgálat történik. Erre alapozva kerül kiválasztásra a megfelelő gyógytorna technika vagy technikák és készül el a gyógytorna kezelési terv. A mozgásterápia általános célkitűzései: az izomerő, az állóképesség, a mobilitás és flexibilitás, a stabilitás, az ellazulási képesség, a koordináció, egyensúly és a funkcionális képességek fejlesztése, növelése, helyreállítása és megtartása. A sérült, fogyatékos gyermekek ellátásánál a fizioterápián belül a mozgásterápia a leghangsúlyosabb. Nevelési módszereink Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: - Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. - Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A nevelési módszerek funkcionális rendszere Mind a közvetlen, mind a közvetett módszercsoporton belül beszélhetünk: - a szokások kialakítását szolgáló, beidegző módszerekről, - a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas, a példaképek, eszményképek kialakítását célzó módszerekről, - a meggyőződések formálásában döntő szerepű eljárásokról, a tudatosítás módszereiről. A nevelési módszerek gyakorlati alkalmazása 1. A szokásformálás közvetlen módszerei A szokásformálás közvetlen módszerei közé soroljuk a követelés, a gyakoroltatás, a segítségadás, az ellenőrzés és ösztönzés módszerét. a.) A követelés módszere A követelés módszerének alkalmazásával megfogalmazzuk azokat az optimális magatartás- és tevékenységformákat, amelyek begyakoroltatását, szokássá alakítását tűzzük ki célul. b.) A gyakoroltatás módszere Ez az eljárás a közösségfejlesztés és önfejlesztés szempontjából optimális a magatartás- és a tevékenységformák reprodukálásának, begyakorlásának megszervezésére szolgál. A direkt, speciális gyakoroltatást nevezi a pedagógiai szakirodalom tréningnek. A gyakorlás tartalmának biztosítása, a gyerekek foglalkozásainak, munkájának előkészítése, szervezése, vezetése a feladat. Az eljárások a következő szükségletek kielégítésén alapulnak: - valamely tárgyi területre irányuló információs igény és aktivitási szükséglet, ami nem más, mint az érdeklődés, - a játékszükséglet, 84

85 - az eredményesség szükséglete, - a változatosság iránti igény, a monotónia kerülésének szükséglete. c.) A segítségadás módszere A segítségadás módszere a nehézségek elhárításával vagy mérséklésével megkönnyíti a begyakorlás folyamatát. Korrekciós funkciókat is betölt ebben a folyamatban, amennyiben helyesbíti a téves magatartás- és tevékenységformákat. Fontos szerepe van a nevelő-növendék pozitív kapcsolatának megalapozásában az aktív hallgatás módszerével. d.) Az ellenőrzés módszere Ez a nevelési módszer a szokásformálási, begyakorlási folyamat fennmaradását biztosítja azáltal, hogy jelzi a növendéknek a szociális kontroll jelenlétét. e.) Az ösztönzés módszere Az ösztönzés módszerének alapformái: az elismerés, elmarasztalás, jutalmazás és a büntetés. 2. A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei A szervező tevékenység ellátására szolgáló nevelési módszerek a következők: - az elbeszélés módszere, - a modellértékű személyek bemutatása, - a műalkotások bemutatása, - a személyes példaadás. a.) Az elbeszélés módszere Az elbeszélés módszere alkalmas arra, hogy élményszerűen formában közvetítsen viselkedési formákat. b.) Modellértékű személyek bemutatása A modellértékű személyek bemutatása lényegében az erkölcsi normák és elvek megvalósulását, a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartás és tevékenység értékességének megjelenítését szolgálja életszerű körülmények között. c.) Műalkotások bemutatása A kultúranyagában élményszerű formában megfogalmazott, vagy kidolgozott minták, amelyek a helyesen megválasztott irodalmi és képzőművészeti alkotás, zenemű, folyóirat, vagy film segítségével tehetők szükségletformáló tényezővé. d.) A nevelő személyes példaadása Szubjektív feltételei - szakmai: pedagógiai, pszichológiai felkészültség, - általános műveltség, - folyamatos önképzés, - kifogástalan erkölcsi magatartás, Objektív feltételei - társadalmi ranglistán elfoglalt hely (presztízs), - a társadalom részéről kifejezésre juttatott erkölcsi és anyagi elismerés szintje. 85

86 - kulturált megjelenés, - igazságosság és tapintat gyerekkel szemben, - facilitátor szerep alkalmazása. 3. A meggyőződés-formálás közvetlen módszerei Ebbe a módszercsoportba az előadás, magyarázat, beszélgetés módszerét, valamint a tanulók önálló elemző munkáját, mint nevelési módszert sorolhatjuk. a.) Az előadás, magyarázat, beszélgetés módszere Az előadás, magyarázat, beszélgetés módszere alkalmazást nyerhet a rendszeres tudatosító tevékenységben, az alkalomhoz kötött és a tantárgy anyagához kapcsolódó tudatosítás keretében is. b.) A tanulók önálló elemző munkája Olyan önálló feladatokat adunk a tanulóknak, amelyek megkívánják tőlük meghatározott erkölcsi, stb. fogalmak, normák, eszmék értelmezését, következményeinek átgondolását. 4. A beidegzés, szokásformálás közvetett módszerei Közös jellegzetességük, hogy olyan tevékenység- és magatartásformákat preferálnak, szerveznek rendszerré, amelyek a közösség életében és fejlődésében nélkülözhetetlenek, s ezek követésére mozgósítják a közösség tagjait. A közvetett gyakorlás (közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység keretében) A közvetett gyakorlás három tevékenységformában valósítható meg: - az önkormányzati tevékenység megszervezése során, - a fizikai munkatevékenység folyamatában, - a tanulmányi tevékenység keretében. A tanulók bekapcsolása a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységbe két úton érhető el: kooperációt, együttműködést igénylő tevékenység szervezésével, valamint közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenység szervezésével. Közvetett gyakorlás a fizikai munka keretében Tárgyi jellegű kapcsolatok - ha a tanulókat a munka tárgya, folyamata vagy eszköze kapcsolja össze, - együttes munkaforma, - láncrendszerű munkaforma, - szalagszerű munkaforma. Eszmei jellegű kapcsolatok - résztvevők között csoportos célok, feladatok kijelölése. Közvetett gyakorlás tanulmányi feladatok keretében - a perspektívák megszervezésének módszere 86

87 - a hagyományok kialakításának módszere - a közvetett követelés - a közvetett ellenőrzés módszere - a közvetett ösztönzés módszere 5. A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei A nevelő személyes részvétele a közösség tevékenységében Különösen a közös fizikai munka esetében szolgáltat hatékony magatartási mintákat a konstruktív tevékenység- és magatartásformákra. Pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből A pozitív egyéni és csoportos példák kiemelése alapvető fontosságúnak látszik. Részben tapasztalati mintákat ad a magatartáshoz és tevékenységhez, normatív alapot nyújt a kölcsönhatások szabályozásához. A közvélemény hatásrendszerének irányító faktorává teszi. 6. A tudatosítás közvetett módszerei A csoporton belüli kölcsönös felvilágosító hatásrendszer megszervezését szolgálják elsődlegesen, s így az erkölcsi, esztétikai, higiéniai stb. normák és eszmék közvetítéséhez, s meggyőződés formáláshoz járulnak hozzá. Ez a módszercsoport a közvetett felvilágosítás és a vita módszeréből tevődik össze. 87

88 A SZEMÉLYISÉG - ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Személyiségfejlesztés Jónak lenni nemes dolog, de másokat megtanítani a jóságra még nemesebb (Mark Twain) Első és legfontosabb feladat, hogy a gyermeket, személyiségüket fejlesztve kell tanítani. A módszerek és eszközök kiválasztásának legfőbb szempontja, hogy ne csak a tanulók értelmére, hanem érzelmi életére is hassanak. A komplex nevelésben az alábbi fő személyiségjegyek kialakítására törekszünk: - megbecsülést mutatnak egymás iránt, figyelnek egymásra, és illendően válaszolnak egymásnak és a felnőtteknek, - jól tudnak együttműködni másokkal, - őszintén és becsületes módon vesznek részt a munkában, - nyitottság a másság felé és annak elfogadása, - nyitottság az új dolgok felé, - a döntéshozás képessége, - a közösségi élet megbecsülése. A pedagógiai célok érdekében alkalmazott módszerek, eljárások: - tevékenységközpontú oktatás (kooperatív technikák, formabontó tantermi elrendezés), - gyermeki érdeklődésen és a tananyag összehangolásán alapuló oktatás (projektoktatás), - differenciált tanórai forma, - a tanár moderátori, facilitátori szerepvállalása, - a gyermek egész személyiségére szabott és fejlődésszintjéhez mért feladatok adása, - a szülői ház és mások; úgymint külső szakemberek, személyek bevonása a nevelőoktató munkába, - a gyermek fejlődését szolgáló rendszeres kutatómunka, a kreativitást elősegítő manuális tevékenykedtetés (könyvírás, makett készítés stb.), eredményes fejlődésükhöz kapcsolódó gyakorlatok biztosítása, - közös programok szervezése más típusú intézmények gyerekeivel (az iskola nyitottságának további erősítése), - a gyermekek folyamatos, önmagukhoz mért szöveges értékelése az erősségükre építve, - folyamatos diagnosztika és mérés, - a kooperatív tanulás és a Lépésről Lépésre program, projektoktatás adaptációja óvodától 10. osztályig, - portfólió alkalmazása osztályig. A közösségfejlesztés A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 88

89 - A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. - A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. - Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. - A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata: a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. - A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszerek és szervezeti formák A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének, a készségek, képességek fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Nevelőtestületünk a tanítási tanulási folyamat megszerzése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás, öntevékenység biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat a tényezőket, amelyek a gyermekek érdeklődését a tanulás végéig fenn is tartják, ezzel fejlesztve a kompetenciaterületekhez kapcsolódó készségeket, attitűdöket. Ennek kiindulópontja lehet a kíváncsiság a minden gyermekben rejlő új megismerésének igénye, vagy a várható eredmény, vonzóvá tétele. A megoldáshoz gazdag eszköztár kell, a tágabb környezetbe való kitekintés (utazás), a szereplések nyújtotta élmények lehetősége. 89

90 A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket, struktúrákat és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Ezek a projektoktatás, a kooperatív struktúrák, a portfolió, az értelemileg akadályozott és a pervazív zavarral küzdő gyermekeknél a speciális fejlesztő módszerek alkalmazását. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Tanulóink iskolánk jellegéből adódóan igen eltérő, kor és képesség szerinti, összetételben tagjai egy egy osztálynak. Érdeklődési körük is nagymértékben eltérő. Nevelőtestületünk ezeket az eltérő vonásokat figyelembe véve alakítja ki azokat a tevékenységi formákat, melyekkel tanulóink többsége bevonható a tanítási folyamatba. E feladat megoldásában fontos szerep hárul a gyógypedagógiai asszisztensekre. Az első évfolyamon igen nagy eltérés van tanulóink között, hiszen áthelyezésüket megelőző időszakban szélsőségesen eltérő helyzetben voltak (az óvodába nem járó gyermektől, a többségi általános iskola első évfolyamáig bezáróan). Itt különösen nagy hangsúlyt fordítunk a felzárkóztatásra, roma asszisztensek segítenek a nyelvi akadályok leküzdésében, segítenek a családokkal való együttműködés kialakításában a szociális hátrányok iskolán belüli mérséklésére (étkeztetés, eszközellátás stb.). A pedagógusok tanítási óráikon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat így a kooperatív technikákat, a projektet, mint tanulásszervezési formát, az egyéni vállalásokat, a Lépésről lépésre programot stb. Különösen fontos helyet foglal el intézményi életünkben a tanulók életre való felkészítése. A kiskőrösi intézményben a kilencedik tízedik évfolyamon a pályaorientáció érdekében a helyi szakmunkásképző iskolával karöltve teremtjük meg a feltételét egy későbbi szakképesítés megszerzésének. A Lépésről lépésre programban résztvevő csoportoknál nem a hagyományos értelemben vett tanítási óra valósul meg. Az foglalkozások a következő lépésekből állnak: - reggeli kihívás - reggeli beszélgetés - tevékenységközpontokban tanulás - értékelés Tanórán kívüli tevékenységek Az intézményben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanórán kívüli tevékenységek segítik: Hit- és vallásoktatás 90

91 Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az intézmény nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Tanórán kívül is szerveződhetnek ezek a foglalkozások. Hagyományőrző tevékenységek az intézményben Az évek során létrehoztunk olyan ünnepeket és ünneplési módokat, kapcsolatokat és rendezvényeket, melyeket már hagyományosnak nevezünk. Minden tanévben iskolai ünnepségeket tartunk nemzeti ünnepeink, történelmi sorsfordulóink emlékére. - március 15-én az es Szabadságharcra emlékezünk, - április 16-án holokauszt emléknap, - október 6-án az aradi vértanukra emlékezünk, - október 23-án a Forradalom és Szabadságharc évfordulóját ünnepeljük. Fontos helyet töltenek be intézményünkben azok az ünnepek, melyek társadalmi és családi alapokon nyugszanak, de tanulóink eltérő mértékben részesülnek bennük. Ilyenek a Nőnapon köszöntések osztályszinten, Húsvét, Mikulás, Karácsony ünnepe, valamint az Anyák napja és a Gyermeknap, illetve szintén osztályszinten névnapi, avagy születésnapi köszöntések szerveződnek. Igyekszünk ünnepi színvonalra emelni azokat a rendezvényeinket, amelyek jelen vannak intézményi életünkben, mint például a tanévnyitó, tanév záró ünnepélyt. A napi munka hagyományait jelentik a szülői értekezletek, melyek mind nagyobb jelentőséggel bírnak a szülők tájékoztatására, közös dolgok megbeszélésére. Ide tartoznak a havi fogadó órák illetve a szülők számára meghirdetett nyílt tanítási napok. A kapcsolattartás egy fontos színtere a szülők részvétele a projektekben, a projektzárókon, bekapcsolódásuk az értékelésbe a portfoliókon keresztül. E hagyományainknak, eljárásainknak nagy pozitívuma a mind több érdeklődő, munkánkat segítő szülő és hozzátartozó. Nagy jelentőséggel bírnak azok a rendezvények, versenyek, melyek a megmérettetés mellett fontos állomásai nevelő oktató munkánknak. Tanulóinknak folyamatosan biztosítunk versenyhelyzetet: olvasási, szépírási, versmondó versenyeket szervezünk korosztályi, illetve osztályfok szerinti kategóriákban. Tanulmányi versenyeink sorából kiemelkedik az oktatási miniszter által kiírt komplex tanulmányi verseny a tanulásban akadályozott tanulóknál, az értelmileg akadályozott tanulóknál a Koncz Dezső tanulmányi verseny. Házi versenyeinket követően nem csak résztvevői, de esetenként szervezői is vagyunk a megyei vetélkedőnek. Hasonló módon kapcsolódunk a sajátos nevelési igényű gyermekek részére rendezett sportversenyekhez. Atlétikában, labdarúgásban mindig indítunk csoportot, és részt veszünk a városi versenyeken, bajnokságokon is. A válogatás alapját háziversenyeink adják. Az alsó tagozatosok Kapkodd a lábad! és a Ki Mit Tud országos versenyeinek az indítás óta résztvevői vagyunk. 91

92 A kezdetektől fogva résztvevői, szervezői vagyunk a Százszorszép Kulturális fesztiválnak. A fesztiválon való közreműködésünk, intézményünk nevelőtestületének országos ismeretséget és elismerést jelent, melynek megőrzésére, erősítésére törekszünk a jövőben is. A felnőtté válás első állomása az általános iskola befejezése. Ünnepélyes keretek között búcsúznak el tanulóink nevelőiktől, iskolájuktól. Szép és megható pillanatok az emlékezés percei. Pedagógus kollektívánk bensőségessé és ünneppé varázsolja ezt a napot. Az iskola tantermeinek bejárása és az utolsó nagy szereplés, melyből minden végzős tanuló kiveszi a részét maradandó élményt jelent, mélyreható érzelmeket vált ki a jelenlévőkből. Mivel nevelő oktató munkánk alapfeltétele a pedagógusok, illetve iskolai dolgozók közössége, szót ejtünk a felnőtt közösség hagyományairól is. A gyermekek farsangi mulatságát a felnőttek hasonló vigassága követi. Jelmezeink, szituációs játékaink ötleteit sok esetben iskolai életünk hétköznapjai adják. A farsangi mulatságot sokszor nőnapi és fiúnapi rendezvények követik. A gyermekek tanulmányi kirándulásai, nyári táborozásai adták az ötletet, hogy a tanév végén 1-2 napos kellemes együttléttel zárjuk az éves munkát. 92

93 Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, valamint tanórán kívüli közösségnevelő tevékenységi formák létrehozására intézményünkben diákönkormányzatokat működtetünk. Az intézményi diákönkormányzatok tanulói önirányító, önszervezési közösségek, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatokat segítő pedagógus vezetővel együtt önállóan intézik saját ügyeiket. Cél, hogy tanítványaink a diákönkormányzatok működése során tanulják meg jogaikat gyakorolni, a jogok által biztosított mozgásterületet kihasználni, gyakorolni állampolgári szerepüket. Szerezzenek tapasztalatokat konfliktusok kezelésében azok megoldásában, tanulják meg a konszenzus alkalmazását. Tagja minden diák, aki az intézményünkbe jár. A diákképviseleti rendszer a kiskőrösi tagintézményben a 3. osztálytól 12. osztályig működik. Az első és második osztályt is megilleti az érdekképviseleti, érdekérvényesítési jog és a DÖK szervezésében lévő bármely programon részt vehetnek. Véleményüket, javaslataikat elmondhatják tanítóiknak és a Diáktanács tagjainak. A képviselőket (2 fő) az osztályok titkos szavazással delegálják a Diáktanácsba. A tanács havi rendszerességgel ülésezik. A Diáktanács élén a miniszterelnök áll, akit a képviselők titkos szavazással választanak. A DÖK munkáját a tanulók által választott pedagógus segíti az igazgató megbízásából. A DÖK saját szervezeti működési szabályzattal rendelkezik, elvégzendő feladatait éves munkaterv rögzíti. Állandó feladatok: tisztasági verseny, éves diák közgyűlés, egy tanítás nélküli nap programja, év diákja választás, karácsonyi ünnepség, farsangi bál, iskolai diszkó. Minden évben a diákok szavazás alapján különböző díjakat adnak át diákoknak, pedagógusoknak és pedagógiai munkát segítőknek (Pl: Le a kalappal díj ) Napközi otthonos nevelőtevékenység az intézményben Alapelvei: Célja: - tevékenység, gyakorlatközpontúság elve, - fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődés egységének, egyenértékűségének elve, - differenciált alkotó tevékenység elve, - játék, tanulás és a munka összegződésének (integrációjának elve), - délelőtti tanulási tevékenységhez, projektekhez való kapcsolódás elve, - kötelező és szabadon választható tevékenység elve, - a gyerekek közötti kötetlen együttműködés elve, - családias légkör kialakításának elve, - környezet védelmére, egészséges életmódra nevelés elve. - speciális általános iskolai nevelés céljainak megvalósítása, - családi nevelés részbeni pótlása, - szocializációs és személyiségformálás, - gyermekvédelmi funkció, - hagyományőrzés. Feladat: 93

94 - értelmi nevelés (képességek fejlesztése, hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének segítése, szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, tanulói aktivitás), - erkölcsi nevelés, - egészséges életmódra nevelés, - kulturális foglalkozások szervezése, - életkorhoz alkalmazkodó igényes szabadidő biztosítása, - higiénikus, esztétikus, családias légkör biztosítása - kooperatív technikák, differenciálás alkalmazása - kapcsolódás a délelőtti projekt tevékenységekhez. Tevékenységüket a minőségfejlesztés kritériumainak megfelelően végzik. Foglalkozási tervezetet, anyagszükségleti tervet, mérést végeznek. Tanulmányi munka egységesen 14 órakor kezdődik. Alsó tagozaton (1.- 4.csoprtig) időtartama 60 perc Felső tagozaton ( csoportig) időtartama perc Tanórán kívüli tevékenységek időpontjai: óráig óráig A napközis csoportok vezetői a délelőtti projekt programhoz kapcsolódó tervezéssel készülnek a napközis munkára. A szabadidő hasznos eltöltése a csoportok heti rendje szerint történik. Minden csoportvezető naponta 11,30 14,00 óráig változatos tevékenységet kínál a gyermekeknek, az egyéni fejlődési ütemnek, délelőtti projektnek és érdeklődési körnek megfelelően. A tanulócsoportok közötti átjárhatóságot a projekt tevékenységek, foglalkozások biztosítják. A napköziben működő tisztasági verseny próbálja ébren tartani a gyerekekben a tisztaságra, higiéniára való igényt. Különböző programok (múzeum, könyvtárlátogatás, kirándulások, biciklitúrák, sport és szabadidős rendezvények, csoportok közötti műveltségi vetélkedők, kölcsönös ajándékozások, osztály bulik) színesítik a napközis csoportok életét, a társas közösségi kapcsolatok fejlesztését. Igény szerint ezek kibővülhetnek a szülők bevonásával, aktív részvételük biztosításával, multikulturális tartalmak megjelenésével. Részt veszünk a gyermekek különböző versenyekre való felkészítésében. Tanulmányi munka Egyéni differenciált munka Projekthez kapcsolódó csoport-munka Szabadidős foglalkozások Kooperatív struktúrák alkalmazása Kézműves tevékenységek Játszóház Tornatermi játék 94

95 Tanulmányi kirándulások Az intézmény nevelői a projektek megvalósítása, zárása során tanulmányi kirándulásokat szerveznek a diákok részére a projektekhez kapcsolódó témakörökben. A kirándulások célja, hogy az elméletben tanultakat gyakorlatban is megtapasztalhassák, megismerhessék. A kirándulások, a közös együttlétek széleskörű lehetőséget biztosítanak a különböző kompetenciaterületek fejlesztésére. A kirándulások költségeit iskolai forrásból, pályázatokból, szponzori támogatásból fedezzük. Szakkörök: Szakkörök szervezése a diákönkormányzat javaslata alapján történik. A feltételek megteremtése külső és iskolai forrásokból valósul meg. Nyári táborozás: Már hagyománynak mondható, hogy az óvodások és a korai gondozottak nevelőikkel és családtagjaikkal együtt nyaralnak az ország szép tájain. A felső tagozatos tanulók évek óta integrált táborokba kirándulnak pályázati pénzkeretből. Az elmúlt évben bővült az intézmény tanulóinak nyári táborozási lehetősége. Az intézmény telephelyként megkapta a Szelidi tavi tábort. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységeink az intézményben - Tanulóink szociokulturális környezetének megismerése legelső feladataink közé tartozik. Megismerkedünk az iskolába /óvodába/ lépő gyermek családi - és lakókörnyezetével. A szülőkkel történő beszélgetések révén igyekszünk képet kapni a család szociális helyzetéről. E kérdés tekintetében kapcsolatba lépünk azokkal a szervezetekkel (gyámügy, családsegítő, kisebbségi önkormányzat stb.), akik már előzetes ismeretekkel rendelkezhetnek. - Napközi otthonos ellátást biztosítunk, amennyiben arra mód és lehetőség van - anyagi erőforrásokat keresünk a díjtalan, vagy legalábbis támogatott ellátás érdekében. - Átgondolt és mértéktartó elvárásokat támasztunk a kötelező taneszközök, tankönyvek tekintetében. - Iskolai rendezvényeink tanulóink részére díjtalanul hozzáférhetőek. Táborozásokat, kirándulásokat pályázatok révén tesszük hozzáférhetővé. Költségmentességre, vagy legalábbis minimális önköltségre törekszünk és élünk a teljes körű támogatás lehetőségével is. - Kis létszámú osztályainkban az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szervezünk, melyekben a pedagógus mellett gyógypedagógiai asszisztensek is segítik a hátrányok kiegyenlítését. Vállaljuk, hogy a sikeres felzárkóztatás után visszahelyeztetjük tanulóinkat, és nyomon követjük pályájukat. - Az arra rászorulók egyéni fejlesztésben, felzárkóztatásban, részesülhetnek. Esetleges beszédhibájukat logopédiai kezeléssel korrigáljuk. Gyógytestnevelés keretében javítjuk a tartáshibákat. - Minden tanulónknak lehetősége van az intézmények könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatára évfolyamainkon pálya illetve szakmaorientációs képzéssel segítjük a pályaválasztást. - Iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédő nyújt segítséget az arra rászorulónak. 95

96 Tanulóink nagy része hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Iskolai éveik alatt szociális helyzetük javítását, napi ellátásukat (étkezés) igyekszünk biztosítani. Napközi otthoni nevelő munkánkban a cigány identitás megtartása mellett a beilleszkedési nehézségek leküzdésében nyújtunk segítséget. Teret adunk tanulóink egyéni képességeiknek kibontakoztatásához. A roma asszisztensek közreműködésével a nyelvi akadályokat csökkentjük, a roma kultúrát megismertetjük tanulóinkkal. Sportban, tanulmányi munkában, művészetek terén biztosítjuk önmegvalósításukat. Szereplési, versenyzési lehetőségeket teremtünk, az azokon való részvételi lehetőséget igyekszünk biztosítani. Tanórán kívüli foglalkozások keretében zárkóztatjuk fel az elmaradókat, és biztosítunk számukra szükségleteik szerinti speciális foglalkozásokat (gyógytestnevelés, logopédia, egyéni fejlesztés stb.) A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Feladatok: - Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, GYIVI-vel, szakértői bizottsággal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - színes, tartalmas napközis programok szervezése, - a nevelők és a tanulók között személyes kapcsolat kialakítása, - a családlátogatások, - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, - pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs órák tartása. 96

97 Halmozottan hátrányos, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérésének terve az értelmileg, tanulásban akadályozott és a pervazív zavarral küzdő gyermekek körében Célok Feladatok Felelősök Sikerkritérium Mérés Értékelés 1. Megismerni az intézményben a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók arányát. 1.Egyeztetés az osztályfőnökkel a tapasztalat és a napló alapján. Osztályfőnök Gyermek és Ifjúságvédelmi Felelős Iskolai szinten okt. 1-ig elkészüljön a névsor 100% -os arányban. Statisztikai arányszám. Félévi beszámoló. 2. A hátrányok és veszélyeztetett tényezők egyéni kezelése. 2. Társintézményekkel való egyeztetés. 3. Gondozási terv készítése mentális megerősítés. A hátrányos helyzetet el tudjuk különíteni a törvényi konkrétumok alapján. Ha a tanuló rövid távú célt, vagy célokat meg tud fogalmazni. Egyéni fogalmazás. Összehasonlító elemzés. Év végi beszámoló. 97

98 Magatartási és beilleszkedési zavarok kezelésének folyamata az értelmileg, tanulásban akadályozott és a pervazív zavarral küzdő körében 1. Célok Feladatok Tevékenységi formák Tantárgyak 1.) A magatartási és beilleszkedési zavarok, okainak kiderítése: tanulási nehézségekkel küzdők, alkalmazkodási képesség zavarai, intenzív környezeti hatás, betegség okai miatt. Szakértői, szakorvosi vélemény elemzése. Szociokulturális, környezeti okok feltárása: családlátogatás, szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, védőnővel, a gyermekjóléti szolgálattal, az adott területi gyámügyi hivatallal. Szülőkkel beszélgetés. Védőnő bevonása. Egészségügy bevonása. Környezettanulmány. Cs.S.K. Gyermekjóléti Szolgálat bevonása. Egészségügy-iskolaorvos, pszichológus, szülők bevonása. Minden tanítási óra, tanórán kívüli foglakozás, D.A.D.A program, Személyiségfejlesztés csoportos, egyéni fejlesztés habilitációs foglakozások keretében. 98

99 Magatartási és beilleszkedési zavarok kezelésének folyamata 2. Célok Feladatok Tevékenységi formák Tantárgyak 2.) Magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának megvalósítása, személyiségfejlesztés, önértékelés, énkép javítása. 1.) Szociális tanulás segítése: - egyéni bánásmód, - motiváció: pozitív adottságainak, képességeinek fejlesztése, - biztonságot jelentő óvó-védő környezet kialakítása az iskolában. 2.) Társas kapcsolatok kiszámíthatóságának, biztonságának erősítése, segítése: - életvitel, - erkölcsi élet, - érzelmi élet. 3.) Egyéni és csoportos személyiség fejlesztés: - én-kép, - önbizalom, - önértékelés, - magabiztosság-verbális készség javítása, - problémamegoldó készség javítása. 4.) Esélyegyenlőség biztosítása: - integráció, - hátrányos megkülönböztetés tilalma. Nevelés, oktatás: - szociális tanulás, - alternatív módszerek: - kooperatív struktúrák, - projektoktatás, - portfolió alkalmazása. - lépésről-lépésre program, - fejlesztő pedagógia. - Nevelés,oktatás, - szociális tanulás, - mentálhigiénés megerősítés, - szülők bevonása. - Egészségügyi, - iskolaorvosi megsegítés, - mentálhigiénés foglalkozás, - szociális megsegítés, - nevelés oktatás folyamata, - pszichológusi megsegítés, - szülők bevonása. - Egyéni korrekció, - fejlesztő pedagógia, - szülők bevonása. Életvezetési ismeretek, beszédhibák javítása, testnevelés, osztályközösségi, bármely szaktárgy. Minden szaktárgy, életvitel, technika, egyéni-csoport, személyiség fejlesztés, D.A.D.A. program. Osztályközösségi, egyéni és csoportos személyiség fejlesztés, életvezetési ismeretek. Bármely szaktárgy, egyéni fejlesztés. 99

100 Tehetséggondozás A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tényezők Tehetséggondozás: az egyéni képességek kibontakoztatása nemcsak az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó képességek, hanem a nem kognitív képességek fejlesztése terén is. Tehetséggondozásban résztvevők: - az iskola valamennyi tanulója - kiválasztott tanulók Felzárkóztatás, tehetséggondozás terén az alsó tagozaton részben a habilitációs és rehabilitációs órák biztosítják a lehetőséget, valamint az osztályonkénti tehetséggondozó, felzárkóztató órák és a szakkörök. Felső tagozaton magyar és matematika, valamint személyiségfejlesztő felzárkóztató órák keretében történik a fejlesztés: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az iskolai sportszakkör, - a szakkörök, - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb ), - a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése, - napköziotthon, - kollégiumi foglalkozások, - kirándulások. 100

101 Tehetséggondozás folyamata az értelmileg, tanulásban akadályozott és a pervazív zavarral küzdő körében Tevékenység Módszer Felelős Határidő 1. Tehetségek felismerése 2. Tehetségfejlesztés (az iskolán belül) 3. Tehetségfejlesztés (iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés megfigyelés házi versenyek (szaktárgyak, különböző művészeti ágak, kiállítás stb.) a tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata (ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzatban végzett munka stb.) egyéni fejlesztés differenciált tanóravezetés szakkör klubnapközi sportkör közös fejlesztés egyes területeken más iskolákkal kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel, a tehetséges tanulók irányítása központi szakkörökbe, zeneiskolába, sportegyesületekbe stb. versenyeredmények összegzése, értékelése szakköri lemorzsolódás, szakkörök megszűnése tanító, szaktanár munkaközösség vezetők, szaktanárok tehetségfejlesztő pedagógus munkaközösség vezetők, szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógus, osztályfőnökök a fejlesztést végző pedagógus minden pedagógus szakkörvezetők minden pedagógus minden pedagógus iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szakkörvezetők, szaktanárok stb. folyamatosan I. félév tanév eleje folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos félévkor és tanév végén 101

102 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermekek problémáink feltárása (megelőzése). Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények (megelőzésében) feltárásában (megszüntetésében). A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó osztályfőnökök alapvető feladata, felmérni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, a társintézményekkel együttműködve. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatásokon való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése, - a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése, - (esetbejelentő, Ifjúságvédelmi kerekasztal, napi kapcsolat), - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról a diákönkormányzat révén (jobb az információáramlás lehetősége). A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek gondjait az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, gyámhivataloknak és hivatásos gyámoknak. - A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - járási szakszolgálattal, - gyermekjóléti szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 102

103 Pedagógiai munkánkon belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások (pl. Induló számítástechnikai szakkör), - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, pl.: pályázatok, drogprevencióval kapcsolatosan, stb., - a családi életre történő nevelés, - a napközis és a tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, - egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), érdekében segítő közreműködés, - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, - szülői kapcsolattartás (klubok, értekezletek, beszélgetések), - mentálhigiénés beszélgetés, fejlesztés: - csoportos, - egyéni. Felzárkóztatás Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése az alábbi tevékenységek során történik: - a kis létszámú első osztály, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (tanterem és berendezése), - differenciálás a tanítási órákon, - kooperatív struktúrák, projektoktatás, portfolió alkalmazása, - Lépésről Lépésre program alkalmazása, - a napközi otthon, - az egyéni foglalkozások, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás irányítása, segítése, - egészségügyi és pedagógiai habilitáció és rehabilitációs foglalkozások. 103

104 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program az értelmileg, tanulásban akadályozott és a pervazív zavarral küzdő gyermekek körében Tevékenység Módszer Felelős Határidő Képességek felmérése iskolába lépéskor prevenció, pl.: DIFER Pedagógus, fejlesztő pedagógus, Képességek felmérése az iskoláztatás pszichológus. folyamán, pl.: induktív gondolkodás Tanév eleje. mérése. 1. A tanulási Megfigyelés. Tanító, szaktanár, kudarcnak kitett Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai osztályfőnök. tanulók produktumainak célirányos Tanító, szaktanár, felismerése áttekintése). osztályfőnök. Beszélgetés (gyerekkel, szülővel). A tanulók tanulási szokásainak felmérése kérdőívvel, otthon iskola napló vezetésével. Tanító, szaktanár, osztályfőnök. Tanító, szaktanár, osztályfőnök. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése Egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján). Differenciált tanóravezetés. Korrepetálás. Napközi, Előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése). Mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelési módszerek alól. Kis létszámú osztályok. Tanulásmódszertan, tanulás tanítása. Tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.), relaxáció. Pedagógus, fejlesztő pedagógus. Minden pedagógus. Érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus. Napközis nevelő, tanulószoba vezető. Tanító. Tanító, szaktanár. Iskolavezetés, tanító, fejlesztő pedagógus. Osztályfőnök vagy a kurzust oktató Folyamatosan. Tanév eleje, illetve közben. Folyamatos. Első félév. Folyamatos. Folyamatos. Folyamatos. Folyamatos. Tanév vége. Tanév eleje, ill. folyamatosan. Tanév eleje, illetve folyamatos. Tanév eleje, illetve 104

105 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése A tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Járási szakszolgálat, stb.). Tesztek újrafelvétele. Dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése). Megfigyelés. Tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés). Beszélgetés (gyerekekkel, szülővel). pedagógus. Fejlesztő pedagógus, pedagógus, külső szaktanácsadó. Tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős. Pedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus. Tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős. Tanító, szaktanár, osztályfőnök. Tanító, szaktanár, osztályfőnök. Tanító, szaktanár, osztályfőnök. folyamatos. Folyamatos. Folyamatos. Tanév vége. Tanév vége. Folyam., ill. tanév vége. Tanév vége. Tanév vége. Dokumentáció képességmérések tesztjei és eredményei, tanulásmódszertan program, egyéni fejlesztési lapok, stb. 105

106 A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI - A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök, szakfeladatuk esetén a szaktanárok tájékoztatják: Diákok tájékoztatása: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, - szakfeladatok esetén (sport, kézművesség, stb.,) a szaktanárok faliújságon, szakköri foglalkozáson. - a projektek indítása, megvalósítása, zárása során, - a portfoliók véleményeztetése alkalmával. Szülők tájékoztatásának formái - az iskolaigazgatója év elején, félévkor, összevont szülői értekezleten - az osztályfőnökök évelején, félévkor, év végén szülői értekezleten, - osztályfőnökök fogadóórákon, - családlátogatások során, - a projektek indítása, megvalósítása, zárása során, - a projektek szöveges értékelésével, - a portfoliók véleményeztetése alkalmával. - Szülők és a tanulók tájékoztatása a tanuló fejlődésről, előrehaladásáról Szülők tájékoztatása - a projektek megvalósítása, zárása során, - a projektek szöveges értékelésével, - a portfoliók szöveges értékelésével, - a portfoliók véleményeztetése alkalmával. - fél évkor első osztályban szöveges értékeléssel, első osztálytól év végétől számszerű, szummatív értékeléssel történik a tájékoztatás. A tanulók tájékoztatása az előrehaladásukról - a portfoliók készítése során formatív értékeléssel, folyamatosan történik az adott időszak munkáinak elemzése a továbblépés segítése, - a projekt megvalósítása során formatív értékeléssel történik a tanulók teljesítményére való visszacsatolás, - a projekt zárása szóbeli és összegző írásbeli értékeléssel valósul meg, - fél évkor első osztályban szöveges értékelés, felső tagozaton számszerű, szummatív értékeléssel történik a tájékoztatás. 106

107 Szülői észrevételek, javaslatok, kérdések, vélemények közvetítésének formái az iskolavezetés, nevelőtestület felé - szülői értekezlet alakalmával, - fogadóórán, - nyílt tanítási napon, - egyéni megkeresés során, - levél formájában, - szülői munkaközösségen keresztül, - osztályfőnök által, - interneten keresztül - teadélután Kecskeméten Tanulói észrevételek, javaslatok, kérdések, vélemények közvetítésének formái az iskolavezetés, nevelőtestület felé - a diákönkormányzat választott képviselői által szóban vagy írásban, - egyéni megkeresés során, - levél formájában, - osztályfőnök által - elektronikus levél. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata: - a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, - tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól o a helyi tanterv követelményeiről o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o gyermekének tanulmányi előmeneteléről, az iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé 107

108 Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy - egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Esetmegbeszélés Adódó problémahelyzet esetén igazgató, általános igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, társintézmények szakemberei, szülő bevonásával megoldási terv készítése a gyermek ügyében. Projektek A projektek indítását megelőző projektvezető által történő tájékoztatás során, amelyben az elkövetkezendő időszak céljának feladatainak ismertetetése történik. A projekt alatt folyamatos kapcsolattartás a tanulói vállalások, a feladatok megoldásához segítségnyújtás kérés. A projektzáróba való bekapcsolódás. Egyebek: A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az intézményi munkaterv évenként határozza meg. A osztályprojektek megvalósításáról az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 108

109 IX. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok Legfontosabb célkitűzéseink: Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat. Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit. Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket. Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása Testmozgás fontosságának tudatosítása Alapvető elsősegély nyújtási feladatok elsajátíttatása Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Természettudományos kompetencia Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése, Szociális kompetencia: A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. Ösztönözzük tanulóinkat közös véleményformálással, tanácsadással az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció) Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. Iskolánk tanulóink számára háromszori étkezést biztosít. 109

110 Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. Esetenként az eltérő táplálkozást igénylő gyerekek étkeztetését biztosítani kell. El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. Személyi higiéné kialakításának feladatai: Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő használata. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai: Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására. A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. 110

111 Az elsősegély nyújtási nevelés feladatai Segítségnyújtás igényének erősítése. Az iskolások, előkészítő szakiskolások, speciális szakiskolások bevezetése az elsősegélynyújtásba. A lehetséges veszélyforrások felismerése (a mindennapi játék és más tevékenység végzésekor fölmerülő baleseti kockázat szemléltetése pl. közlekedésbiztonság, vízbiztonság, mérgezés, általános baleset megelőzés). Baleset esetén a segítő, vigasztaló (empatikus lelki segítségnyújtás) magatartás kialakítása, a sérült társ megnyugtatására nevelés. Baleset esetén a megfelelő felnőtt segítő értesítésének megfelelő módjának játékos begyakoroltatása (riadólánc, udvarfelelős, elsősegély felszerelés készenléti helyének ismerete stb.). Elsősegélynyújtó felszerelés megismerése (pedagógus+mivk). Baleset esetén a félelem oldása. Általánosságban a félelem oldása az orvos és a mentő munkájával kapcsolatban a legalapvetőbb elsősegély ismeretek játékos gyakorlása (nyugalomba helyezés, megnyugtatás, alapvető higiénés tennivalók/tilalmak a sérült és a segítő biztonsága érdekében). A leggyakoribb sérülések okainak és következményeinek szemléltetése (játékos balesetszimulációs szituáció kialakítása, ellátása, értékelése). Befogadó magatartás fejlesztése sérült, vagy fogyatékossággal, betegséggel élő emberek felé (mozgáskorlátozottság, vakság, epilepszia, cukorbetegség etc.). Az egészségnevelési program segítői: Iskolaorvos Rendszeresen végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. Védőnő Heti rendszerességgel (kedden és pénteken) segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) Fogorvos Évente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra. Családsegítő szolgálatok és Gyermekjóléti szolgálatok vezetői A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelősök. Gyermekvédelmi felelős Ismeri a hátrányos és problémákkal küzdő családokat. Családi háttér: A családok nagy aránya nehéz anyagi körülmények között, hátrányos helyzettel és halmozottan hátrányos helyzettel, olykor deprivált miliőben él. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, 111

112 hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Tevékenységi területek: Tanórákon: Az életjelenségek megismerése Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése.) Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk) Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás) Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek). A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata). Elsősegély nyújtási ismeretek. 112

113 Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal. Az alsó tagozatos tanulók napi testmozgását a pedagógusok a délelőtti órarendjükben és a naplóban rögzítik osztályban a napközit úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után. Felsősök számára két 15 perces szünet napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést, és az udvari szabad mozgást. Intézményünk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: Szervezett játékos sportfoglalkozások Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben Osztálykirándulások, lehetőség szerint erdei iskola Természetismereti vetélkedők Témanapok természeti ünnepekről való megemlékezés Folyamatos papírgyűjtési verseny Iskolai sportnap Sportversenyeken való aktív részvétel Az iskola kertjében virágültetés tavasszal, gondozásuk folyamatosan Öko- iskola programjaiba való folyamatos tevékenység ( éves munkaterv szerint) Szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási program Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele Kirándulások, túrák szervezése Téli gondoskodás madarainkról Kerékpározás, közlekedési parkban a közlekedési táblákkal ismerkedés Tűzvédelmi bemutató Iskolai nyári táborok Sportköri foglalkozások heti 3 órában Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. - szülői értekezletek - fogadó órák - személyes beszélgetések - szülők bevonása programjainkba 113

114 Az egészségnevelés prevenciós programjai: A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel. Előadókat hívunk a következő témakörökben: Káros szenvedélyek, drogok Tűzvédelem Közlekedésbiztonság Intézményi sportkör diáksport egyesület: Az intézmény rendelkezik diáksport egyesülettel. Velünk Mozdulj Diáksport Egyesület 1. Az egyesület tagsága: Az egyesület nyílt szervezet. Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, belépési szándékát, a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, büntetlen előéletű, és az egyesület tagsága közül két személy tagfelvételre javasolja. 2. Az egyesület célja: A lakosság, ezen belül a tanulóifjúság testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése, testnevelési, és test-kulturális igények érdekképviselete, érdekvédelme, egészségmegőrzése. Ezen túlmenően az egyesület célja, különösen az értelmileg akadályozott gyermekek részére rendszeres sportolási lehetőség biztosítása, szociális védőháló kialakítása, a sérült és hátrányos helyzetű tanulóknak sportrendezvények, edzések szervezése, (speciális és normál), versenyeken való részvétel, edzőtáborok, életmód táborok és egyéb képességfejlesztő táborok szervezése. Állami, társadalmi szervezetek támogatásának felhasználásával a rendszeres testnevelés megvalósítása órán kívül a speciális kereteken belül. 3. Az egyesület legfontosabb tevékenységei: A diáksportban érintettek kiemelten az egyesület tagjainakérdekvédelme, érdekképviselete. Az egyesület szervezet és működési feltételeinek a fejlesztési célkitűzések megvalósításának segítése. A testnevelésnek és a sportnak népszerűsítése. Minden olyan kezdeményezés elősegítése, támogatása, amely a diákok testkultúrájának fejlesztését szolgálja. A felvilágosítás és véleményadás a testnevelés és a diáksport ügyében. A mindennapos testnevelés, a tömegsport szakkör és a testnevelők áldozatos felkészítő munkája biztosítja tanulóink számára mind a két intézményben a sok mozgást, a versenyekre való felkészülést. A tömegsport foglalkozásoknak és a sportszakkörnek önkéntes alapon, minden tanuló résztvevője lehet. 114

115 X. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMUNK, ÖKOISKOLA PROGRAM A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai Alapelvek: Fenntartható fejlődés erősítése. A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit. Környezetünk védelme Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet. A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást. Rendszerszemléletű környezetlátás A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetőséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik. Problémamegoldó szemlélet A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. (természettudományos kompetencia). A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése. (matematikai kompetencia) Konkrét célok és feladatok Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására, hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre. Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a negatív környezeti jelenségekkel szemben. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megőrzését. Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni felelősségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövőkép kialakulásának érdekében. 115

116 Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetőségét. Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére. A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetővé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, művészeti tárgyak, etika, technika). A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: osztálykirándulások, nemzeti parkok megismerése, erdei iskola, kirándulások erdei tanösvényeken, témahét, jeles napok, természeti ünnepek megünneplése. Részvétel szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programon. Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élőhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel.(téli madáretetők készítése, folyamatos madáretetés) Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet. Iskolánk környezeti adottságainak megőrzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Természettudományos kompetencia Az emberi tevékenység okozta változások megértése. A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség. A tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásának felelőssége. Szociális és állampolgári kompetencia: Közügyekben való aktív közreműködés fontossága a környezetvédelemben. Környezettudatosság, esztétikai tudatosság Környezetünk esztétikus alakítása, egyetemes és kulturális örökségünk védelme. Módszerek Arra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek háttérbe szorításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk. Intézményi környezet alakítása: Iskolánkban sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe szívesen érkeznek, és egész nap otthonosan érzik magukat a gyerekek. Ez a barátságos, meleghangulatú környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Tanulóink szívesen részt vesznek az udvar, épület, aula, folyosók, osztálytermek szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, alagsorunkban folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (fotók, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások) melyek iskolánk ÖKO szemléletét tükrözik. Iskolánk udvarát folyamatosan fejlesztjük. Örökzöldeket, cserjéket, egynyári és évelő növényeket ültetünk, és a gyerekek bevonásával gondozzuk. Az idei tanévben sziklakertet, kis halastavacskát alakítunk ki. 116

117 Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, asztalok, homokozó, sportpálya, fa játszótér). A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek. A felfestett malom, sakk, ugróiskola társasjátékok hasznos, levegőn történő szabadidős tevékenységeket tesznek lehetővé. Az iskolakert mentes az allergén növényektől. Megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés, ehhez megfelelő gyűjtőedényeink vannak. A veszélyes hulladékok gyűjtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik. Folyamatos, egész éven át tartó műanyag üdítőflakon gyűjtési akciót szerveztünk. A pénzügyi lehetőségekhez képest igyekszünk energiatakarékos világítóeszközöket, víztakarékos WC tartályokat beszerezni. A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk, és megköveteljük az erre való odafigyelést. Az intézmény mindennapi élete: A környezeti nevelés szempontjából az intézmény mindennapi életének is tervszerűnek kell lenni. Szükséges az intézmény minden dolgozójának példamutató magatartása. Mindannyian betartjuk a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, takarékos energia- és vízgazdálkodást. A takarítók ügyelnek a hulladékkezelésre, a technikai dolgozók munkavégzése is példaértékű.(pl. feleslegessé vált anyagok újrahasznosítása, madáretető készítése, hatalmas udvarunk rendben tartása). A gyerekektől elvárjuk a kulturált étkezést, ők is részt vesznek a terítésben, segítnek az étkező rendben tartásában, illetve intézményi szinten a növények gondozásában. Erre jól működő felelősi rendszerünk van. 117

118 Intézményünk tagjainak, partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben: Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek Intézmény vezetése Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. nyitottság, tolerancia. Tanárok Osztályfőnökök Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos, védőnő Pedagógiai, munkát segítők, nevelő munkát végzők Technikai dolgozók Diákok Szülők Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezetegészségügyi tartalmakat. Évfolyamokra lebontva az egészségés a környezeti neveléshez szükséges tartalmak feldolgozása A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segítése. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az egészségmegőrzésben. A pedagógusok munkájának segítése az egyéni bánásmód érdekében. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. A tervezett éves programban vesznek részt (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelések, kezdeményezések). Előadások tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, külső erőforrások felkutatása. Elkötelezett, hiteles személyiségek legyenek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Kreativitás, Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezet-egészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül.. Használja ki az aktualitásokat osztályközösségi megbeszéléseken. Működtesse a felelősi rendszert. Családok bevonása, konkrét segítségadás, vagy közvetítés. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Gyermekközpontúság. Az iskola kertjének ápolása, gondozása, szelektív és folyamatos hulladékgyűjtés segítése. Valamennyi diák érintett a programban. Rendszerességgel osztálytermi dekorálás, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelősség (Tisztasági verseny a DÖK szervezésében). A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain. 118

119 Környezetvédelmi napok, világnapok Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29. Vizes Élőhelyek Napja Nemzetközi Energiahatékonyság Napja Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja 119

120 Környezeti nevelés megjelenése tantárgyi szint Cél Feladat Tantárgy A tanulók legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségéről, az emberek és a környezet kapcsolatrendszeréről. Tantárgyi koncentrációval az önálló ismeretek megszerzésének képességének kialakítása. Érdeklődés felkeltése a természettudományi tevékenységek megismerési módszerei iránt. Környezetbarát szemlélet megalapozása. A természetben előforduló, valamint a mindennapi életből ismert anyagok legfontosabb tulajdonság, átalakulásuk bemutatása, anyagok szakszerű, felelős felhasználására való igény és képesség kialakítása. Élőlények és életközösségek változatosságának bemutatása. Dinamikusan változó ökológiai rendszer megismertetése, ökológiai szemlélet kialakítása. Környezetszennyezés káros következményeinek és az egészséget károsító környezeti tényezők megismertetése. A Föld globális problémáinak a megoldásában minden embernek feladata van. Önálló megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, ismeretterjesztő művek feldolgozásával az önálló ismeretszerzés képességének és igényének kialakítása. Ismeretek szóban, írásban, ábrázolásban való kifejezés. Matematika Irodalom Történelem Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Életvitel Szakmai előkészítő Tevékenységi forma Mérések végzése, grafikonok készítése. Önálló felkészülés, jegyzetelés. Gazdasági formák változásainak összegyűjtése. Kísérletek végzése. Terepgyakorlatok: víz, talaj. Beszámolók. Megfigyelések lejegyzése. Következtetések levonása. Gyűjtőmunka. 120

121 Cél Feladat Tantárgy Természettel és a környezettel szembeni felelős magatartás kialakítása. Környezetkárosító anyagok megismertetése. Társadalmi és környezeti hatások bemutatása. Felelősségteljes magatartás kialakítása a természettel szemben. Általánosító, összehasonlító, rendszerező-képesség fejlesztése. A környezeti elemek védelmének megismerése életkornak megfelelően: Föld, Víz, Levegő, Élővilág, Épített környezet. Értsék meg a tudás nem önmagáért szükséges, hanem azért, hogy annak birtokában befolyásolni tudjuk a környező világot. Együttműködési készség kialakítása. Bio-gazdálkodás jelentősége, egészségmegőrző szerepe. Szelektív hulladékgyűjtés szerepe az újrahasznosításban, takarékos gazdálkodásban, a környezet megóvása érdekében. Tevékenységi forma Tablókészítés. Csoportmunkák. Térképhasználat. Könyvtárhasználat. Hírfigyelő (újságolvasás). Felszerelések, környezet rendezése, ápolása, védelem biztosítása a vállalt területért. Internet 121

122 XI. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként alapvető jogokkal rendelkezik. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Az iskolai programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetjük a hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos, vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítettük a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat, melyet helyi tantervünkben rögzítettünk. Tantárgyak: - életvitel és gyakorlati ismeretek, - állampolgári ismeretek, - természeti ismeretek, - osztályközösségi foglalkozások, - társadalmi ismeret és gyakorlat, - életvitel és gondozási ismeretek, Értékrend kialakítása, értékek kiválasztása Az értékek formálásában lényeges: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. 122

123 Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, a döntésre való felkészülés, Fogalmak tisztázása megértetése: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai fogyasztóvédelem Környezettudatos fogyasztás Fenntartható fogyasztás Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem Fogyasztóvédelem színterei Az egyes tantárgyak tananyagai, tanórai foglalkozásai /matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, magyar, történelem, informatika, médiaismeret, pályaorientáció, szakmai alapozó, szakmai elmélet, stb./. Tantárgyközi projektek Tanórán kívüli tevékenységek /versenyek, rendezvények, stb./ Iskolán kívüli helyszínek /piaci séták, bankok látogatása, stb./ Hazai és nemzetközi együttműködések /más iskolákkal, civil szervezetekkel, stb./ Az iskola fogyasztóvédelmi működése /mint fogyasztó, piac/ az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Készségek fejlesztése Kritikus gondolkodás Egyéni és csoportos döntéshozás Problémamegoldás Információgyűjtés feldolgozás - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól - riportkészítés az eladókkal - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika - egyéni és csoportos döntéshozatal - helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása - adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában - problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel - szimulációs játék, esettanulmány - viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) - érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 123

124 XII. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI RENDJE Az intézmény gyermekképe és ebből fakadó feladatai Intézményünk elsősorban a tanulásban, értelmileg akadályozottakat, autistákat, fejlesztő iskolai felkészítésben résztvevő nevelő - oktató általános iskola, előkészítő, készségfejlesztő speciális szakiskola. Legnagyobb kihívást ez adja számunkra, mert tanulóinkkal együtt magunknak is meg kell küzdenünk a társadalom nem kellő toleranciájával. Mint a két térség egyetlen ilyen jellegű nevelő oktató intézménye képességeink és lehetőségeink szerint kielégítünk más fogyatékosságokból adódó hátrányok leküzdésére vagy enyhítésére vonatkozó igényeket is. Vállaljuk az integrálható súlyosabb fogyatékosok nevelését oktatását elsősorban óvodai-, iskola előkészítő csoportunkban, de az iskolai évfolyamokon is. A képzés szakaszai kiskőrösi intézmény Első szakasz Második szakasz Harmadik szakasz: Megerősítés, pályaorientáció 1., 2., 3., 4., osztályok 5.,6.,7.,8. osztályok 9., 10. osztályok Az értelmileg akadályozott tanulókat a Szakértői Bizottság javaslata alapján integráltan vagy magántanulóként fejlesztjük a kiskőrösi intézményben egy-egy évfolyam keretében. Az autista tanulókkal való foglalkozás integráltan történik vagy az összevont autista csoportban. A képzés szakaszai kecskeméti intézmény Első szakasz Második szakasz Harmadik szakasz: Készségfejlesztő speciális szakiskola 1., 2., 3., 4., osztályok 5.,6.,7.,8. osztályok osztályok Képzési specialitások: Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeket, sajátos nevelési szükségleteiket, melyek meghatározzák a fejlesztési tartalmakat. Módszerek, lehetőségek: - adaptációs időszak, - felzárkóztató órák, - differenciált oktatás, - egyéni fejlesztés, - projektoktatás, 124

125 - portfolió alkalmazása - kooperatív tanulás, - fejlesztő értékelés alkalmazása, - lépésről-lépésre program, - habilitáció és rehabilitáció, - tehetséggondozás. Képzési keret: Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, kötelező foglalkozások. Tanórai foglalkozások: Időkeret: 45 perc, Lépésről lépésre program, Eltérés akkor lehetséges: - ha a tanulócsoport adottsága igényli az integráltan oktatott gyermek esetében az eltérést vagy egyéni foglalkozás ezt indokolttá teszi, - illetve: óraösszevonás külön engedéllyel, - projektoktatás megvalósítása során, - Lépésről lépésre osztályokban. Napközis csoportok: A tanulási időszak 1-2. osztályban tanulási idő: 60 perc 3-4. osztályban tanulási idő: perc 5-6. osztályban tanulási idő: perc 7-8. osztályban tanulási idő 90 perc A tanulási időszakok elosztását a napközis csoportvezetők határozzák meg a tanulók terhelhetősége, az adott pszichés állapotuk alapján. A tanítási órák, szünetek rendje - A tanítás 8.00 órakor kezdődik, a tanórák 45 percesek szünetek 15 percesek, azonban a 3. óra utáni szünet 5 perces, a 4. óra után az autista csoportokban a tanórák egyéni fejlesztések alapján kerülnek kialakításra. 125

126 XIII. A TANULÓI JOGVISZONY Belépés az iskolába A vonatkozó törvények értelmében az iskolánk, óvodánk, előkészítő szakiskolánk, készségfejlesztő speciális szakiskolánk tanulója csak a Megyei, Országos Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján áthelyezett gyermek lehet, kivételek a többségi óvodába járó gyermekek. Erről elsősorban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt a szülő beleegyezésével, ennek hiányában a lakóhely szerinti jegyző határozza meg. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által áthelyezett tanulók esetében az első vizsgálatot követően egy év elteltével kontrollvizsgálatot kérünk. Befogadóképességünk határáig minden szakértői javaslattal ellátott tanulót felveszünk iskolánkba a tanév során bármely időpontban. Beiratkozhat iskolánkba másik hasonló fogyatékosokat nevelő-oktató iskolából átirányított (átjelentett) tanuló. A fegyelmivel való áthelyezéshez az intézményvezetők előzetes megállapodása szükséges. Más fogyatékosságú vagy súlyosabb fogyatékos gyermek integrált nevelése-oktatása a Szakértői Bizottság javaslata alapján előzetes egyetértéssel valósulhat meg. Továbbhaladás az iskolában Óvodából való továbblépést a tanuló kora, fejlettségi szintje, valamint az érintett pedagógusok egyetértése határozza meg. Az általános iskolában a továbbhaladást a tantervekben megfogalmazott követelményszintek, és a kerettantervben rögzített méltányossági előrehaladásban foglaltak határozzák meg (képességszinthez mért követelmények). A továbbhaladást befolyásolhatja a tanuló iskolába járásának mértéke (pl. nagyszámú igazolatlan mulasztás, betegség stb.) Ha a tanuló arra képes, úgy továbbhaladását akár osztályozó vizsga letételével is biztosíthatjuk. Túlkoros tanuló tanév közben is új évfolyamba léphet, ha eleget tett a továbbhaladás követelményeinek ( ugratás ), és azt vizsgán igazolta. Tanulói jogviszony megszűnése A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. Erről a szakértői vélemény alapján az iskola igazgatója dönt. A Köznevelési törvény szerint azoknak a tanulóknak a tankötelezettsége, akik tanulmányaikat 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltötték. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság a Köznevelési törvény 126

127 hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévük történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik. A tanulói jogviszony meghosszabbításához a szülő kérelemmel fordul az iskola igazgatójához. A kérelem alapján a nevelői tantestület véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. Megszűnik a tanulói jogviszony iskolánkban a tanuló (szülei) elköltözésével, de csak az új intézménybe való bejelentkezés (annak igazolása) után. Megszűnhet a tanulói jogviszony államigazgatási, rendészeti, bírósági határozat eredményeként. Megszűnik a tanulói jogviszony házasságkötés esetén, amennyiben az hatósági engedéllyel, hivatalosan történik. Kimeneti szakaszok A sajátos nevelési igényű gyermek joga, hogy képességei szerint a számára legelőnyösebb képzésben részesüljön. Ezért a szakértői áthelyezést nem tekintjük végleges, visszafordíthatatlan folyamat kezdetének. A gyermek fejlődése során, kibontakozó képességei szerint visszahelyezhető az általános iskolába, ha az alsószakaszban újabb szakértői vélemény ezt lehetővé teszi. Ennek elérése érdekében arra törekszünk, hogy a maximális teljesítmény elérését biztosítsuk tanulóinknak. Tankötelezettségüket betöltött tanulók részt vehetnek a szakképzésben. A 8. osztályt elvégzett tanulók kérelmükre, a fogadó intézet nyilatkozata alapján a évfolyamra szakképzést biztosító iskolába kérhetik átlépésüket, vagy intézményünk előkészítő szakiskolájában folytathatják tanulmányaikat, ahol a helyi szakmunkásképző intézettel kötött szerződés alapján két szakma a könnyűipari és az építőipari megalapozása történik. A 10. osztály befejezése után tanulóink a többségi szakiskolákban és speciális szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat. Az autista és az értelmileg akadályozott tanulók a 8. osztály befejezése után tanulmányaikat készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában folytathatják. Az iskola élet- és munkarendje Az intézmény élet- és munkarendjét a közoktatási törvény, a miniszteri rendeletek, valamint az iskolai szabályzatok határozzák meg (éves munkaterv, SZMSZ, Házirend, nevelőtestületi határozatok, IMIP). Az intézmény szak alkalmazotti értekezleten a tanév elején dönt a legfontosabb kérdésekről. Meghatározza a tanítás nélküli munkanapok programját, az ünnepek, ünnepségek rendezésének módját, személyi felelőseit, valamint a szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok időpontját. Az értekezletek, továbbképzések idejét az iskolavezetés javaslata alapján határozza meg. A tapasztalatok szerint kell időkeretet hagyni az előre nem programozható események, rendezvények, továbbképzések megtartására. Táborozások, kirándulások időpontjai amennyiben önerőből valósulnak meg, már az év eleji tervezés időszakában meghatározhatók, a pályázati erőforrásból tervezettek csak a pályázatok elbírálását követően realizálódnak. 127

128 XIV. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS RENDJE AZ ÉRTELMILEG, TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT ÉS A PERVAZÍV ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓKNÁL Alapelvek Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: Az intézmény pedagógiai programjára épül. Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált. Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli. A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul. Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén. Megoldási módokat ad a javításra. A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál. A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. Ellenőrzési rendszerünk Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek ellenőrzését, a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, motivációjának folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzését. A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés Típusai Gyakorisága Dokumentálása, nyilvánossága Szóbeli feleltetés (differenciáltan) főleg a felső tagozaton a gyakorlást, a rögzítést, megerősítést követően Írásbeli munka feladatlappal, munkalappal (differenciáltan, segítségnyújtással) Házi feladat (differenciáltan a fejlettségnek megfelelő tartalommal és terjedelemmel) folyamatosan a tanítástanulás didaktikai egységeiben folyamatosan a gyakorlást és megerősítést szolgálva nyilvános szóbeli visszajelzés a tanulónak, önértékelés alkalmazása a felsőben javítás, segítségnyújtás folyamatosan, a tanórákon feljegyzés készítése a tanulói teljesítményről, önállóságról tanári ellenőrzés, önellenőrzés, feljegyzés a tanuló munkájáról Egyéni portfóliók, vállalások projekthez kötötten nyilvános, közösség előtt, szóbeli, írásbeli visszajelzés 128

129 A tanulók személyiségfejlődése, szocializáltság fejlődésének mérése, ellenőrzése, értékelése Területei Színterei Módszerek Dokumentáció a tanórán, a tanórán projekt, portfólió szöveges kívül (napköziben megfigyelés, értékelése, 1-3. Aktivitás, külső programokon, produktumok osztályban együttműködés tanórán játékban, sportban, elemzése, szöveges és tanórán kívül vetélkedőkön) a értékelés családban félévkor, év végén Együttélési normák, szabályok követése iskolában és iskolán kívül, külön figyelemmel a tanuló osztályközösségen belül betöltött helyére, szerepére Feladatvállalás és viszonyulás a munkához Tanulási motiváció Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra tanórán, napköziben, kollégiumban, szünetben, szabadidőben, iskolán kívüli helyszíneken iskolában, osztályban, családban évfolyamig Projekttervekben megjelenítve megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, feljegyzés készítése, szociometriai vizsgálat folyamatos megfigyelés kommunikáció motivációs kérdőív felvétele megfigyelés, vállalások, projektmunkák elemzése projekt, portfólió szöveges értékelése, 1. osztályban szöveges értékelés félévkor, osztályfőnöki elemzés a szociometriai mérés eredményéről, gyermekvédelmi adminisztráció projekt, portfólió szöveges értékelése, 1. osztályban szöveges értékelés félévkor A kérdőívek tanulónkénti elemzése Projekt és portfolió értékelése 129

130 A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének, fejlettségének mérésére saját feladatbankot/ mérési eszköztárat használunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze, évenként felülvizsgáljuk, és a tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. A mérést kettős céllal alkalmazzuk: a félévi és az év végi teljesítménymérések a diagnosztikus mérések A projekt végi, félévi és év végi mérések A méréshez használt mérési eszköztár (felmérések, tesztek) elkészítésének szempontjai: a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek, különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetőséget a differenciálásra, a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat-megértési képességét, a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon, a mérőeszközök csak a tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladatmegoldási módozatokat tartalmazzanak, minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz. A mérés eredményeinek ellenőrzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenőrzést. Az adatok elemzése évfolyamonként, munkaközösségi szinten valósul meg. Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából, a nevelési-oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérő gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók között fennálló különbségek, sérülések miatt. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében egyéni fejlesztési tervet készítünk a diagnosztizálás alapján. Itt történik az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése is. A tanulók értékelése 130

131 A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Értékelési rendszerünkben kiemelten kezeljük: a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képességek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén, a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését, a tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen megmutatkozó képességeit, arculatát. A formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása. Így lehetőség nyílik azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatosan visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről. Fejlesztő értékelés A nevelési és oktatási céljaink eléréséhez a fejlesztő értékelést alkalmazzuk. Célunk minden tanítványunk saját lehetőségének optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi-lelki fejlődésében, tanulóink eredményesebb tanulásának elősegítése, nem a minősítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, a tanulási folyamat a tanuló - segítése, fejlesztése, a javítási lehetőségek számbavétele. A fejlesztő értékelés folyamatának során nem a tudás egészét, hanem a részfolyamatokat, a tudás bizonyos elemeit értékeljük. Értékelésünk a tanuló számára nyújt visszajelzést erősségeiről és hiányosságairól, fejlődésének lehetőségeiről. Figyelembe véve egyéni haladását, az önfejlesztésre, énképre, önértékelésre hatva. Szummatív értékelés Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitűzött célokkal. Az értékelés formái és rendszeressége Személyes, szóbeli értékelés - tanítási órákon folyamatos visszajelzés a tanuló teljesítményének megerősítésére, - tanórán kívüli helyzetekben, - a szaktanárok és az osztályfőnök által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor, 131

132 - fogadóórákon, szülői értekezleteken, projektzárásakor, - a szülő igénye szerint, - az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők stb. kapcsán) - igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, fegyelmi vétségek kapcsán). Szöveges értékelés írásban - a kapott érdemjegyek mellé egyénre szóló, írásbeli szöveges értékelés készül a projekt zárásakor, a portfólió értékelésekor minden tanulónál (tanulásban akadályozott, autista, autisztikus tünetekkel rendelkező, értelmileg akadályozott), - a szaktanár vagy az osztályfőnök által, kiemelkedő teljesítmény vagy fegyelmi vétség esetén, - külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.), - 1. osztályban félévkor. Páros, csoport, projektmunka esetében: - csoportbeszámolókor, - az elkészült produktumok bemutatása során, - kiállítás alkalmával, - portfólió összegzéseként. Kompetencia alapú oktatás: - Adott kompetenciaterület ellenőrzése, mérése. A formatív mérés előnyben részesítése. Tartalmát tekintve kompetenciamérés. - Alkalmazott mérőeszközök: - A programcsomagokhoz készített adaptált mérőeszközök. - Évente aktualizált saját készítésű mérési csomag. A viszonyítás alapja: a teljesítményszintek (programtanterv) és a tanulók korábbi teljesítménye, önmagukhoz viszonyított fejlődése. Az értékelés célja: - A tanulási motiváltság fenntartása, a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása. - Folyamatos visszajelzés a tanítási- tanulási folyamatról. Feladata: - Megerősítés. - Folyamatkövetés. Területei: - A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek. - A társas kapcsolatok szempontjából: együttműködés, feladatmegosztás, konfliktuskezelés. - A produktum szempontjából: mennyire felel meg az elvárásnak (pár, csoport). Módja: - Minden évfolyamon szöveges értékelés is a páros, a csoportmunka és a projektek értékelése esetében. - Önértékelés, társ értékelése 132

133 Eszközei: - Portfólió. - Projektnapló. A tanulók teljesítményének minősítése Az első évfolyamon félévkor, év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel minősítjük a tanuló teljesítményét. A 2. évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük a helyi tanterv alapján készült dolgozatokat, témazáró és félévi felmérőket. A 2. évfolyam év végétől a 8. évfolyammal bezárólag: év közben az érdemjegyek, félévkor és év végén az osztályzatok, a tantárgyi minősítések a következők: - jeles 5 - jó 4 - közepes 3 - elégséges 2 - elégtelen 1 A (előkészítő szakiskola) évfolyamon: év közben az érdemjegyek, félévkor és év végén az osztályzatok, a tantárgyi minősítések a következők: - jeles 5 - jó 4 - közepes 3 - elégséges 2 - elégtelen 1 Az értékelés, minősítés alól kivont tantárgyak Iskolánkban élve a jogszabályok adta lehetőségekkel az alábbi tantárgyakból, tananyagokból nem értékeljük, nem minősítjük a tanulók előmenetelét: - pályaorientáció előkészítő szakiskola évfolyama, - olvasás és írásbeli nehézségek esetén az ismeretek szóbeli ellenőrzését részesítjük előnyben, Magasabb évfolyamba lépés A tanuló akkor léphet magasabb évfolyamba, ha: az előírt minimális követelményeket teljesítette, az előírt minimális követelményeket nem teljesítette, de egyéni adottságai, fogyatékossága súlyosságának figyelembevételével a nevelőtestület döntése alapján. Osztályismétlés csak a jogszabályban meghatározottak szerint lehet. A magántanulók vizsgáztatása, értékelése a hatályos jogszabályok alapján történik. 133

134 A magatartás és szorgalom minősítési rendszere A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. Az értékelés módja: Az osztályfőnökök havonta a 2. évfolyammal kezdődően egy osztályzattal értékelik a tanulók magatartását, szorgalmát. Ehhez összegzi a napközis nevelő, az osztályban tanító pedagógusok véleményét, észrevételeit, az osztály véleményét, s ezután dönt. Félévkor, év végén szövegesen minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, ezt az osztályozó konferencia hagyja jóvá. Értékelés: magatartás: példás (5) szorgalom: példás (5) jó (4) jó (4) változó (3) változó (3) rossz (2) hanyag (2) A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése A magatartás Értékelési szempontok: a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony, az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül, a tanuláshoz való viszony, az iskola képviselete. A minősítéshez kapcsolódó követelmények: Példás az a tanuló, aki minden szempontnak következetesen megfelel, nincs osztályfőnöki figyelmeztetése sem. Jó az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfőnöki intője. Változó az a tanuló, aki a szempontsornak nem felel meg folyamatosan, osztályfőnöki intője van. Rossz az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és igazgatói intője van. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adhatunk nagyobb súlyt. 134

135 A szorgalom Értékelési szempontok: a motiváltság, az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat, többletfeladatok vállalása, ellátása, a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása. A minősítéshez kapcsolódó követelmények: Példás az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályozókat betartja. Jó az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti. Változó az a tanuló, aki a hozzáállásból, motívumaiból eredően a követelményeknek nem felel meg folyamatosan. Hanyag az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan szembe helyezkedik, elutasítja azt. Az értelmileg akadályozott tanulók értékelése Az ellenőrzés funkciója sajátosan jelenik meg az értelmileg akadályozottak nevelésében. Ez a velük való foglalkozásban állandóbb, folyamatos, jelentősebb pótolni kell a csekély önkontrollt és a céltudat hiányát. Jellegében segítő, óvó, gondoskodó tevékenység, az értékelés pedig ösztönző hatású legyen, erősítse a gyermek pozitív személyiségjegyeit. A szóbeli értékelés során a tanuló pozitív teljesítményeit emeljük ki, ezzel is fokozva az ösztönző, megerősítő hatást (az elmarasztalás is fejlesztő legyen). 135

136 Értékelés értelmileg akadályozott tanulóknál Az 1. évfolyamon félévkor, év végén, a második évfolyam félékor szöveges értékeléssel minősítjük a tanuló teljesítményét. 2. évfolyam év végétől a 8. évfolyammal bezárólag az osztályzatok, a tantárgyi minősítések a következők: - (5) jeles - (4) jó - (3) közepes - (2) elégséges - (1) elégtelen A évfolyam (előkészítő szakiskolába integrálható tanulók, készségfejlesztő speciális szakiskolában) tantárgyi minősítései, osztályzatai a következők: - (5) jeles - (4) jó - (3) közepes - (2) elégséges - (1) elégtelen A tanév végén minden tantárgyból tájékoztató értékelést is adunk. Ennek formái: - a tanulóra jellemző fejlesztő értékelés aláhúzása - táblázatban való jelölés - mondat kiegészítése - önálló megfogalmazás Értékelés a pervazív zavarral küzdő (autista, autisztikus) tanulóknál Az 1. évfolyamon félévkor, év végén, a második évfolyam félékor szöveges értékeléssel minősítjük a tanuló teljesítményét. 2. évfolyam év végétől a 8. évfolyammal bezárólag az osztályzatok, a tantárgyi minősítések a következők: - (5) jeles - (4) jó - (3) közepes - (2) elégséges - (1) elégtelen 136

137 A évfolyam (előkészítő szakiskolába integrálható tanulók, készségfejlesztő speciális szakiskolában) tantárgyi minősítései, osztályzatai a következők: - (5) jeles - (4) jó - (3) közepes - (2) elégséges - (1) elégtelen A tanév végén minden tantárgyból tájékoztató értékelést is adunk. Ennek formái: - a tanulóra jellemző fejlesztő értékelés aláhúzása - táblázatban való jelölés - mondat kiegészítése - önálló megfogalmazás Az autista, autisztikus tüneteket mutató tanulók számára csak a konkrét, azonnali visszajelzés érthető. A visszajelzésben azt fogalmazzuk meg, miként lehetne sikeresebb. Az értékelés a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantervben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözi. Vizsgálati módszer bemutatása a fizikai fittség méréséhez 7-12 éves korig Dimenzió Személyi adatok Amit a méréssel vizsgálok Név Életkor A mérés alapjául szolgáló adatok, feladatok A vizsgált személy neve: Születési év, hó, nap Kérdőív Szokások Sportolásra és dohányzásra Egészséges testsúly meghatározása Kardiorespiratorikus állóképesség Optimális testtömeg és az attól való eltérés mértéke Kardiorespiratorikus rendszer vonatkozó adatok Testmagasság (cm) Testsúly (kg) Mini Cooper-teszt, 6perc futással/kocogással Dinamikus izomerő - Az alsó végtag dinamikus ereje Helyből távolugrás Izomerıő állóképesség A próbákat folyamatosan kell végezni, - komfort érzésen belül - kifáradásig. A megadott maximális időtartamot megszakítás nélküli gyakorlatvégzés esetében sem lehet túllépni! - A csípőhajlító és a hasizom erőállóképessége -A hátizmok erő állóképessége -Vállövi és a karizmok erő-állóképesség mérésére Hanyattfekvésből felülés Térdérintéssel (60 mp) Hason-fekvésből törzsemelésés leengedés (60 mp) Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (30 mp) 137

138 Dimenzió az általános fizikai teherbíróképesség pontértékelése Mini Hungarofit adaptált változatának értékelési rendszere Faktor A test harmonikus fejlettségére utaló fittség mérés esetén éves korig (5 próba, 1 aerob és 4 motorikus) a megszerezhető maximális pontszám:116 pont 7-12 éves korig Kardiorespiratórikus állóképesség Általános izomerő, erő-állóképesség Bármilyen többletteljesítmény esetén a maximális pontszám felett többletpont nem adható! 1. Az aerob állóképesség mérésére kiválasztott motorikus próbában elért teljesítmény alapján adható maximális pontszám: 60 pont 2. A testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján megszerezhető maximális pontszám: 56 pont 1. Helyből távolugrás, páros lábbal: maximálisan 14 pont 2. Hanyattfekvésből törzsemelés: maximálisan 14 pont 3. Hason-fekvésből felülés:(maximálisan 14 pont 4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás: maximálisan 14 pont Kiegészítő tájékoztatásul szolgáló mérések (Ezeket évente kétszer, év elején és év végén végezzük, összehasonlító és tehetségszűrő jelleggel, pontszámokkal nem értékeljük) 1. Labdadobás előre a domináns kézzel 2kg-os tömött labdával 2. Tömött labdával dobás hátra két kézzel 2 kg-os tömött labdával m-es síkfutás m-es síkfutás 138

139 Értékelési rendszer a felmérés lebonyolításához Az általános fizikai teherbíró-képesség értékelése Amit mérünk Kardiorespiratórikus Állóképesség A test harmonikus fejlettségére utaló alappontokból a megszerezhető max.:pontszám: 76 pont Maximum 60 pont Az egyes motorikus próbákban a maximális pontérték feletti teljesítmény esetén, az alább feltüntetett un. pluszpontok járnak 1. Mini Cooperteszt: 7-12 éves korig Általános izomerő, erő-állóképesség Az optimális testtömeg, és az attól való eltérés meghatározása, a 7-12 éves fiúk, lányok számára 10 éves kor alatt: Dr Joubert K. táblázata alapján 2. melléklet/ 10 éves kor fölött. BMI-táblázat /10.oldal/ Maximum 56 pont (4x14) 1. Helyből távolugrás: 2. Hanyatt-fekvésből felülés: 3. Hason fekvésbőltörzsem. 4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás Max. 10 pont (nem számít bele az össz. pontszámba) Vizsgálati módszer bemutatása a fizikai fittség méréséhez éves korig Dimenzió Személyi adatok Amit a méréssel vizsgálok Név Életkor A mérés alapjául szolgáló adatok, feladatok A vizsgált személy neve: Születési év, hó, nap Kérdőív Szokások Sportolásra és dohányzásra Egészséges testsúly meghatározása Optimális testtömeg és az attól való eltérés mértéke vonatkozó adatok Testmagasság (cm) Testsúly (kg) Kardiorespiratorikus Kardiorespiratorikus Cooper-teszt, 12 perc 139

140 állóképesség rendszer futással/kocogással Dinamikus izomerő - Az alsó végtag dinamikus ereje Helyből távolugrás Izomerıő állóképesség A próbákat folyamatosan kell végezni, - komfort érzésen belül - kifáradásig. A megadott maximális időtartamot megszakítás nélküli gyakorlatvégzés esetében sem lehet túllépni! - A csípőhajlító és a hasizom erőállóképessége -A hátizmok erő állóképessége -Vállövi és a karizmok erő-állóképesség mérésére Hanyattfekvésből felülés Térdérintéssel (60 mp) Hason-fekvésből törzsemelésés leengedés (60 mp) Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (30 mp) Dimenzió az általános fizikai teherbíróképesség pontértékelése Mini Hungarofit adaptált változatának értékelési rendszere Faktor A test harmonikus fejlettségére utaló fittség mérés esetén éves korig (5 próba, 1 aerob és 4 motorikus) a megszerezhető maximális pontszám:140 pont éves korig Kardiorespiratóriku s állóképesség Általános izomerő, erő-állóképesség Bármilyen többletteljesítmény esetén a maximális pontszám felett többletpont nem adható! 1. Az aerob állóképesség mérésére kiválasztott motorikus próbában elért teljesítmény alapján adható maximális pontszám: 77 pont 2. A testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján megszerezhető maximális pontszám: 63 pont 1. Helyből távolugrás, páros lábbal: maximálisan 21pont 2. Hanyattfekvésből törzsemelés: maximálisan 14 pont 3. Hason-fekvésből felülés:(maximálisan 14 pont 4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás: maximálisan 14 pont Kiegészítő tájékoztatásul szolgáló mérések (Ezeket évente kétszer, év elején és év végén végezzük, összehasonlító és tehetségszűrő jelleggel, pontszámokkal nem értékeljük) 5. Labdadobás előre a domináns kézzel 2kg-os tömött labdával 6. Tömött labdával dobás hátra két kézzel 2 kg-os tömött labdával m-es síkfutás m-es síkfutás 140

141 Értékelési rendszer a felmérés lebonyolításához Az általános fizikai teherbíró-képesség értékelése Amit mérünk Kardiorespiratórikus Állóképesség A test harmonikus fejlettségére utaló alappontokból a megszerezhető max.:pontszám: 140 pont Maximum 77 pont Az egyes motorikus próbákban a maximális pontérték feletti teljesítmény esetén, az alább feltüntetett un. pluszpontok járnak 1.Cooper-teszt: éves korig Általános izomerő, erő-állóképesség Az optimális testtömeg, és az attól való eltérés meghatározása, éves fiúk, lányok számára 10 éves kor fölött. BMI-táblázat Maximum 63pont (3x14+1x21)) 1. Helyből távolugrás: 2. Hanyatt-fekvésből felülés: 3. Hason fekvésbőltörzsem. 4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás Max. 10 pont (nem számít bele az össz. pontszámba) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése Szempontjai: - az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiú-lány arány, új tanulók, távozók). - az osztály szociális összetétele (családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka), - tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, egyéni képességeknek megfelelő tanulási teljesítmény, tanulónként vagy csoportonként az egyes részterületek speciális felzárkóztatásának, rehabilitációjának szükségessége, az egyes területen (részképességeken) kiemelkedő tehetségű tanulók eredményei, a hiánykompenzáció megvalósításának lehetőségei, bukások), - az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése), - neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók), 141

142 - közösségi tevékenység (diákönkormányzaton belüli feladatvállalás, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel), - családlátogatás rendje, szülőkkel való kapcsolattartás módja, szülői értekezletek tapasztalatai. Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - milyen változások történtek, - milyen új problémák jelentkeztek, - milyen beavatkozás látszik célszerűnek. A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napon, családlátogatás alkalmával írásban az üzenő- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban - egyéni beszélgetés során és a projekt zárásakor, a tanulói portfólióval is. Az első évfolyamon főleg a tanulók beilleszkedéséről, a társaikhoz, a felnőttekhez és az egyes tantárgyakhoz való viszonyukról, feladattudatukról adunk tájékoztatást. Az ötödik évfolyam első negyedévében a felső tagozatos létformához, az új tantárgyakhoz, tanórákhoz való viszonyukat, motiváltságukat értékeljük. A többi évfolyamokon a tanulók önmagukhoz mért fejlődéséről, személyiségjegyeik, szociális kapcsolataik alakulásáról, tanulmányi előmenetelükről tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók motiválása, fejlődése érdekében fejlesztési javaslatokat és feladatokat is megfogalmazunk. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket a tanulók eredményeiről. 142

143 Házi feladatok - a tanuló felkészülése A házi feladat célja: a gyakorlás, az ismeretek megerősítése, a tanultak rögzítése, a tanult ismeretek szinten tartása. A házi feladatot megfelelő előkészítés, közös értelmezés, a feladat pontosítása, a feladat megoldásához vezető lehetséges megoldás felvázolása előzi meg. Hosszabb intervallumra adott feladatoknál pl. verstanulás, kötelező olvasmányok a tanuló saját maga tervezheti az időbeosztását a feladathoz. A házi feladatok formái: szóbeli, írásbeli, tárgy, produktum elkészítése. A szóbeli és írásbeli házi feladatok aránya és mennyisége függ a tantárgytól, az adott osztály haladási ütemétől, a másnapi órarendtől. Alsó tagozat: Intézményünkben az alsó tagozatos tanulók szinte kivétel nélkül napközisek, így a délutáni foglalkozáson a másnapra való felkészülés biztosított. Ezért hétvégén a tanulóknak nem kell otthon írásbeli házi feladatot készíteniük, a szóbeli házi feladatok mennyisége is minimális, inkább gyakorló jellegű (pl. verstanulás, olvasmányok gyakorlása). A közismereti tantárgyakat az osztályfőnök tanítja, ezért a házi feladatok mennyiségét, elkészítésének rangsorolását csak a napközis nevelővel kell megbeszélnie, nem kell egyeztetnie más pedagógusokkal. Felső tagozat, előkészítő szakiskola, készségfejlesztő szakiskola: A felső tagozaton és az előkészítő szakiskolában, a készségfejlesztő szakiskolában is az osztályfőnök tanítja a közismereti tárgyak nagy részét, s ismerve osztálya, tanítványai optimális terhelhetőségét, önálló tanulási szokásait, stílusát határozza meg a házi feladat mennyiségét, minőségét. A tanulószobát, napközit igénybe vevő tanulók többnyire önállóan készítik el a feladataikat, de segítséget kapnak a pedagógustól, egymástól a felkészülésben. A többiek ebéd után hazajárók a pedagógus útmutatásai alapján otthon készülnek fel másnapra. A másnapra felkészülés általában nem haladja meg a 1,5 órát. Hétvégére, tanítási szünetekre nem adunk írásbeli feladatot. Iskolánkban pedagógusaink figyelembe veszik, hogy a tanulók családi körülményei, a szülők alacsony szintű iskolázottsága sok esetben nem teszik lehetővé az otthoni nyugodt, eredményes felkészülést a másnapi tanórákra. Amennyiben a tanuló indokolatlanul nem készíti el az írásbeli házi feladatát, azt pótoltatni kell, de ezért tantárgyi elégtelen osztályzatot nem kaphat. A hanyagságot a szorgalom értékelésénél kell számításba venni. 143

144 A tanulók értékelési felmentése tantárgyak és tantárgyrészek alól. A tanulók felmentése és tantárgyrészek alól a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyakorlati képzés kivételével- az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A mentesítés dokumentálása a bizonyítványban, a törzslappban és az osztálynaplóban történik a szakértői vélemény számának és a tantárgyaknak a feltüntetésével. Testnevelés tantárgyból felmentést a szakorvos javaslata alapján az igazgató ad. A mentesítés dokumentálása a bizonyítványban, a törzslapban, az osztálynaplóban a felmentés számának a feltüntetésével történik. XV. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK A tankönyvek kiválasztásának elvei: - a tananyagok egyezzenek meg a helyi tanterv tanítási tartalmaival (használhatóság elve), - legyenek szemléletesek, igazodjanak a fogyatékosság korlátaihoz, - legyenek alkalmasak az önálló tanulásra (analógia, algoritmus), - legyenek tartósak, jó minőségűek, - igazodjanak a szülők anyagi lehetőségeihez, - mennyiségük és súlyuk igazodjon a tanulók fizikai teherbíró képességükhöz. A taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: - legyenek célszerűek, - könnyen kezelhetők, - egészségre ártalmatlanok, - jó minőségűek, tartósak, - beszerzésük igazodjon a szülők lehetőségeihez, - együttes súlyuk igazodjon a tanulók fizikai teherbíró képességeihez. - a kompetenciák fejlesztését segítse lehetőséget adjon az interaktív, a cselekvéses tanulásra, differenciáláshoz alkalmazható legyen, harmonizáljon a kompetencia alapú programtantervek szemléletével, életkori sajátosságoknak megfeleljen, feladatrendszere nyílt és zárt feladat egyaránt. Iskolánkban lehetőséget biztosítunk a taneszközök, tanulmányi segédletek tárolásához, ezzel is könnyítünk a tanulók mindennapi fizikai terhein, különös tekintettel az alsó tagozatos tanulókra. Csak az ismeretek elsajátításához feltétlen szükséges taneszközök, segédletek beszerzését kívánjuk meg a tanuló szüleitől. 144

145 XVI. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE A kompetencia alapú oktatás bevezetésének ütemezése a kiskőrösi intézményben 1-8. Tanév/ osztályfok X X X X X + + X X + X X + X X olvasás, szövegértés kompetencia + szociális kompetencia matematika kompetencia A kompetencia alapú oktatás bevezetése a kecskeméti intézményben Tanév 1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 5.a csoport 5.b csoport 6. csoport 7. csoport 8. csoport 2009/ X X + O O 2010/2 011 * * * * * * * * * X szövegértés szövegalkotás kompetencia + szociális kompetencia O számolás mérés kompetencia * Felmenő rendszerben bevezetésre kerül mindhárom kompetencia terület. 145

146 Az intézményi jó gyakorlatok tartalmi ismertetése A jó gyakorlatok kapcsolódása a pedagógiai gyakorlathoz Jó gyakorlat címe Betűbarát-a szövegértés csodája, avagy hogyan tanuljunk meg olvasni? Csendkapuráhangolódás a tanóra anyagára Hatékony együttnevelés korszerű módszerek, eszközök, eljárások alkalmazásával (projekt, differenciálás, kooperatív, portfólió) A jó gyakorlat célja Fő célunk a tanítás során, hogy a gyermekben lévő belső motivációt erősítsük, és folyamatosan fenntartsuk azt, hiszen a sajátos nevelési igényű a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az írás- és olvasástanulás nagyon könnyen negatív élménnyé válhat. Ha a gyermek nem tud olvasni, akkor nem képes új ismereteket szerezni, nem képes a szövegértésre, és ha ez nem működik, akkor minden tantárgy tanulásakor problémák adódhatnak. A sok kudarc elveszi a tanulási kedvet és így a gyermek motiválatlan lesz a tanulás iránt. Pedagógiai célunk ezért a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai kudarcainak és lemorzsolódásának megelőzése, az anyanyelv területein a tanulási nehézségek kialakulásának elkerülése. Módszertani cél a differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése a közoktatásba. A személyiségközpontú nevelés olyan pedagógiai megközelítése, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával. A gyakorlat célja hogy bemutassa azokat a lehetőségeket melyek, segítik a betűszimbólumok rögzítését és az értő olvasás kialakulását. - a nyugodt, békés légkör megteremtése, a feszültségek és problémák feloldása úgy, hogy a gyermek saját irányítása alatt áll, a problémát maga keresi és oldja meg. - a tanulás iránti motiváció erősítése - a tanulók hiányzási számának csökkentése az iskolából, - a magatartászavarok és azok válfajainak megszüntetése - a mozgás koordinálása, a koncentráció által elért belső nyugalom megismerése, a hallás finomítása - a kommunikációs készég javítása, a problémamegoldó képességek erősödése hozzájárul az egyén optimális fejlődéséhez. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása. Az integráló iskolákban a tanulók sikeres helytállásának támogatása, hatékony felkészítésük a felnőtt életben való helytállásra. A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, módszertani kultúrájának bővítése. Esélyteremtő környezet kialakításához módszertani segítségnyújtás. A különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók különböző kompetenciái hatékony és eredményes fejlesztése. Beépülése a pedagógiai gyakorlatba (téma, terület, osztályfok) Alsó tagozat 1-6. osztály Óvoda Általános iskola Előkészítő szakiskola 146

147 Hogyan tudunk hatékonyan fejleszteni tanórán egyéni fejlesztési terv alapján? Hurrá kezdődik az iskola, avagy az akadálymentes iskolakezdés témahét keretében Nap-tár-ház, avagy óvodások szociális, kognitív és személyes kompetenciájának alakítása egy egyszerű eszköz a naptár segítségével Napkezdet tibeti hangtálakkal a kompetencia területek fejlesztésére alsó tagozaton Romano Zsanipe, azaz egy tanítást kísérő művészeti projekt az integráltan nevelt roma tanulók számára A jó gyakorlat célja, hogy a pedagógusok megtalálják az egyéni fejlesztési tervek alapján a gyermekek számára legmegfelelőbb módszereket, eszközöket, melyek biztosítják az egyénre szabott optimális fejlesztési folyamatok megvalósulását. Az ismeretek komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Célunk valamennyi diák (beleértve a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési tanulási- magatartási zavarral küzdő, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos gyermekeket, fiatalokat is) és azok szüleinek, családtagjainak, valamint az iskola dolgozóinak ráhangolódása a tanév kezdetére. A ráhangolódást (R-J-R modell alapján: ráhangolódás- jelentésteremtés- reflexió) a diákok és a tanárok közös tervező és kivitelező tevékenységére építjük, amellyel megmozgatjuk nem csak az iskola minden szintjét, hanem nyitunk a városban működő oktatási intézmények és egyéb vállalkozások felé. Az iskolaindító projekt megalapozza a tanulók és szülők aktív részételét az intézmény életében. A gyermekek tanulás iránti motiváltságának, kíváncsiságának, aktivitásának felkeltése, ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciák formálása. Testi-lelki harmónia megteremtése a tibeti hangtálakkal; A tibeti hangtálak hangja által kibocsátott rezgések befogadóvá tegyék a gyermekeket az iskolai munkavégzésre; A hangtálak hangja hangolja rá a tanulókat a tevékenységek megkezdésére; Az eredményes tanulás, és megfelelő szociális kapcsolatrendszer kialakulása érdekében az otthonról hozott esetleges konfliktusok oldása; Szövegértés szövegalkotási kompetencia keretében a beszédkedv felkeltése, önmegértetés vágyának kialakítása, kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés; Természettudományos kompetencia keretében a természet állandó változásainak, az időjárás elemeinek ismerete, jelölése; Matematikai kompetencia részeként az időbeli tájékozódás, év, hónapok, évszakok, napok, ismerete, a tegnap, tegnap előtt, a ma, a holnap és a holnap után adekvát használata. A napi dátum rutinszerű beépülése, helyi érték ismeret előkészítése; Nemi identitás kialakítása. Az integráltan nevelt roma származású tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása. A tanulók identitásának erősítése, a társadalmi integráció segítése a művészeti nevelés eszközeivel. A roma történelem, irodalom és képzőművészet megismertetése, a tolerancia, az elfogadás kialakítása. A tehetséges roma tanulók képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása képzőművészeti és táncfoglalkozásokon, a lovári nyelv gyakorlása. Sikerélményhez való juttatás képzőművészeti pályázatokon, kiállításokon való részvétellel, városi, megyei, országos rendezvényeken való megjelenéssel. Multikulturalitás megjelenése azáltal, hogy a zene, a tánc, a képzőművészet, irodalom, előadó művészet, fogalmazások, Általános iskola, Előkészítő szakiskola Általános iskola, előkészítő szakiskola Óvoda Óvoda, Alsó tagozat Általános iskola 147

148 Szociális kompetenciafejlesztés projektekkel (tanórai, egyhetes, tanórán kívüli) Szülők bevonásának lehetséges módozatai 13 tételben Varázsmatek - Matematika mindenkinek óvodától ÖKO - Globalizációs projekt, diákkonferencia Pályaválasztási projekt a sikeres jövőért Óvodások fejlődésének nyomon követése - fejlődési napló + egyéni fejlesztési ötletek egyéni írások szorgalmazása, segítése, ötvözése. A pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, esélyteremtő környezet kialakítása. A különböző projektekkel a tanulók szociális kompetenciája hatékonyan és eredményesen fejleszthető. A projektek alkalmazása lehetőséget biztosít a személyközi kompetenciákhoz tartozó viselkedési formák gyakoroltatására, olyan pedagógiai helyzeteket biztosít, amelyek megalapozzák a társadalomba való konstruktív beilleszkedést. Cél a tolerancia, az egyéni és kollektív felelősség kialakítása. Szülőkkel való minél közvetlenebb, őszinte kapcsolat kialakítása a szülő - pedagógus - gyermek hármas pillérének megerősítésének érdekében. Közös munka, együttműködés, kölcsönös felelősség kialakítása a szülők és pedagógusok között. Olyan hatékony kommunikáció megvalósulása, amely partnerségre épül, egyenlő esélyt teremt szülő és diák számára. Pedagógiai cél a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai kudarcainak és lemorzsolódásának megelőzése, a matematika területein a tanulási nehézségek kialakulásának elkerülése. Módszertani cél a differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése a közoktatásba. A személyiség-központú nevelés olyan pedagógiai megközelítése, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával. A diákok tanulják meg azt, hogy mit jelent a környezettudatos magatartásmód, hogyan védhetik szűkebb és tágabb környezetüket. Képesek legyen arra, hogy tudatosan tevékenykedjenek környezetük védelméért. Váljon mindennapi életformává és épüljön be értékeikbe a környezettudatos magatartásforma. A pályaválasztási projekt során a diákok tudjanak továbbtanulási és pályaválasztási döntéseket hozni, képesek legyenek helyes önértékelés alapján dönteni. Hosszú távú célként a nyílt munkaerőpiacon váljanak sikeres munkavállalókká, a sérültebb fiatalok pedig a védő-óvó munkahelyeken találják meg helyüket, mely által végső soron a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. Óvodás korú gyermekekről olyan fejlesztő értékelés készítése, amelynek segítségével a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők részletes, pontos képet tudnak alkotni a gyerek fejlődéséről. Nyomon tudják követni azt a folyamatot, amely lezajlik a fejlesztés során, és megismerik azokat az egyénre szabott fejlesztési javaslatokat, amelyek segítik az optimális képességkibontakoztatást. A jó gyakorlat rövid bemutatása: Intézményünk igen sokrétű feladatot lát el, az itt dolgozó gyógypedagógusok az integrációt segítendő különböző szakmai szolgáltatásokkal is segítik a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó óvodákat, iskolákat. Fontos küldetésünknek érezzük az SNI-s gyerekek nevelését, oktatását segítő jó módszerek, eljárások, ötletek megosztását a többségi óvodák, iskolák pedagógusaival. Ilyen jó gyakorlatunk a gyerekekről vezetett egyéni fejlődési napló + a hozzá tartozó fejlesztési terv javaslat. A naplóban történik az óvodás gyermekek aktuális fejlettségi állapotának évi két alkalommal történő regisztrálása, grafikonon történő ábrázolása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, az aktuális Általános iskola, előkészítő szakiskola Óvoda, Általános iskola Óvoda, Alsó tagozat Felső tagozat, előkészítő szakiskola 8. osztály, előkészítő szakiskola Óvodás korú gyermekek 148

149 Sajátos nevelési igényű tanulók számára Egyéni Átvezetési Terv a továbbtanulás, a pályaválasztás megsegítésére Egyéni Átvezetési Terv - a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodából az általános iskolába való átmenet megsegítésére fejlettségnek megfelelő egyéni fejlesztési javaslatok adása. A fejlődési naplóban lehetőség van arra, hogy a gyermekre vonatkozó minden, a pedagógiai munkát segítő adatot rögzítsünk, a változásokat bejegyezzük, ezzel a gyermek fejlődését nyomon követhetjük, az óvodás évek alatt a szülőket, iskolába kerüléskor az őt átvevő pedagógust objektíven tájékoztathatjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni átvezetési terve (SEÁT) egyénre szabott eszköz, dokumentum, ami magába foglalja a tanulók képességeinek, készségeinek, vágyainak, motivációinak, jövőképének elemeit. Célja, hogy a továbbtanulásra valófelkészülés tudatos folyamat legyen minden érintett számára. A SEÁT keretet ad, amely a továbbtanulás eredményes megvalósulását célozza meg. A gyógypedagógiai intézményben fejlesztett tanulók számára képességeiknek megfelelően többségi intézményben történő továbblépésükhöz is biztosíthat alapot. Cél továbbá, hogy olyan dokumentum szülessen, ami a tanuló folyamatos fejlődését követi, erre építve bármilyen helyzetben a vele foglalkozó pedagógus, pedagógusok megfelelő alapokra építve segíthetik a továbblépését. A jó gyakorlat célja, hogy az óvodából érkező sajátos nevelési igényű gyermeket fogadó pedagógus az egyéni átvezetési terv alapján készült dokumentációval részletesebb képet kapjon a gyermek sajátos helyzetéről, jelen állapotáról, amely segíti az optimális képességkibontakoztatását az iskolában. Hosszú távon zökkenő mentes átmenet biztosítása az óvoda és általános iskola között a szülő gyermek - pedagógus hármas egység együttműködésével az egyéni átvezetési terv alapján. Az átmenetre készült eljárásrend alapján a gyermekkel foglalkozó szakember tudja mi a feladata, mit tehet a sikeres tanulói beilleszkedés érdekében osztály óvoda Az intézmény által átvett jó gyakorlatainak tartalmi ismertetése kapcsolódása a pedagógiai gyakorlathoz A jó gyakorlatot átadó intézmény neve: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó, Kaposvár Jó gyakorlat címe Kompetencia alapú oktatás sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez A jó gyakorlat célja A kompetencia alapú oktatási programcsomagok adaptációs folyamatának bemutatása a sérülés típusára, az egyéni képességekre koncentrálva, a szegregált gyógypedagógiai és a befogadó, inkluzív intézmények számára. A korszerű ismeretanyag gyakorlati készségeken alapuló alternatív feldolgozása, a tanítási-tanulási folyamat újfajta tervezése, szervezése, értékelése, a kész anyagok átadása. A gyermek egyéni haladási ütemének, tanulási stratégiájának megfelelő, a programcsomagokhoz igazodó módszerek, pedagógiai eszközök gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, elemzése, sérülés specifikus tanulási utak és képességfejlesztés, facilitáló pedagógus szerep. Beépülése a pedagógiai gyakorlatba (téma, terület, osztályfok) Matematikai és szövegértési kompetencia, alsó, felső tagozat. 149

150 Projekt a pályaválasztási döntés sikeréért Az SNI tanulókra megfogalmazott követelmények alapján a tudás, az ismeretek, az alkalmazás elvárt szintjének összekapcsolása a kompetenciaterületek követelményeivel, és a feldolgozandó modultartalmakkal. A jó gyakorlat célja, a 7-8. osztályos tanulók továbbtanulási és pályaválasztási döntésének segítése, mentális egészségének megőrzése; az iskolaváltás során felmerülő mentális krízisfaktorok mérséklése, a továbbtanulással, beilleszkedéssel kapcsolatosan felmerülő problémák, érzések átbeszélése, valamint e témakörben információk, tapasztalatok átadása. Cél: a hosszú távú kapcsolatteremtés, és az együttes munka. A mentális támogatás mellett folyamatos ellátást biztosító program a fiatalok számára felvételi és foglalkoztatási lehetőségeket figyelembe vevő tájékoztatást, személyes igényekre épülő tanácsadást és önismeret fejlesztést nyújt. A program többszintű, hosszú távú kapcsolatteremtéssel (diák tanár, leendő diák-tanár és intézmények között) hozzájárul a tanulók változó munkaerő-piaci felkészítéséhez, az aktív állampolgári szerepvállaláshoz. Életpálya építési kompetencia, 7-8. osztály Innováció címe Gördülő kövek A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához olyan módszertani gyűjtemény, amely a szociális programcsomagok alkalmazásához nyújt segítséget. Egyéni, páros és csoportmunkához ötleteket biztosít 100*szép MATEK Halpikkely, avagy szövegértésszövegalkotás kulcskompetencia fejlesztése a Hal projekt Az intézményi innovációk tartalmi ismertetése kapcsolódása a pedagógiai gyakorlathoz Az innováció célja Az innováció fő célja a sajátos nevelési igényű gyermekek szociális kompetencia fejlesztése tudatos bementi mérés alapján, projekt keretében. Szociális kompetencia-fejlesztés bemutatása egy projekten és a hozzá kapcsolódó óravázlatokon keresztül. Elért eredmények bemutatása a kimeneti mérés, és a diák, szülői elégedettség alapján. Saját fejlesztések. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához olyan módszertani gyűjtemény összeállítása, amely a matematikai kompetencia programcsomagok alkalmazása során jó gyakorlatként funkcionál. Egyéni,páros és csoportmunkákhoz nyújt ötleteket a pedagógusok számára. Az innováció célja, hogy módszertani gyűjteményt adjon a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres fejlesztéséhez a matematikai kompetencia alapú oktatás során. A projektalapú oktatás a kooperatív struktúrákkal ötvözve, tevékenykedtetve juttatja el a tanulókat a matematikai tudás birtokába, segítve a hétköznapi életben való sikeres helytállást. Az innováció témája, egy projekten, a hal projekten keresztül kerül bemutatásra. Mint, a preambulumból is kitűnik, tapasztalatokra épít, a kompetencia alapú oktatás lehetőségeire támaszkodik, szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen SNI tanulókat nevelő-oktató osztályban. Gyakorlati Beépülése a pedagógiai gyakorlatba (téma, terület, osztályfok) Szociális kompetencia terület, felső tagozat Matematikai kompetencia terület, Felső tagozat Szövegértési kompetencia terület, alsó tagozat 150

151 keretében SNI tanulóknál 1. osztályban Kalandra fel! Nyárra hangoló tanévzáró témahét Kézjegyek - Tanulói portfolió alkalmazása 1-8. osztályig SOKSZÍNŰ VILÁGUNK Multikulturális tartalom megjelenése a tanórán és tanórán kívüli foglalkozás keretében, roma szakemberek, művészek bevonása a foglalkozásokba Velem játssz! - Szám és betű játékház A Montessori pedagógia beépítése a kompetencia alapú oktatásba 1-4 osztályig ÖKO projekt környezettudatos magatartás felismertetése és megjelenítése példákon keresztül, a projekt indításától kezdve a befejezéséig, óravázlatokkal, feladatlapokkal, kérdőívekkel szemléletesebbé téve látható a kulcskompetencia terület fejlesztésének néhány lehetséges módozata. Az innováció tartalmát tekintve, az első osztályos követelményekre épít, s az egyéni sajátosságok figyelembe vételének néhány lehetséges formáját is az olvasó elé tárja. Bemutatja, a kooperatív struktúrák alkalmazhatóságát a tanórákon, RJR modell keretében. Az innováció bármely alsó tagozatos osztályfokon alkalmazható az osztály, és a tanulók sajátosságait, valamint a követelményeket alapul véve. Az év végén a témahét fő feladata, hogy a gyerekek hasznos ötleteket kapjanak a vakáció eltöltéséhez úgy, hogy saját élménnyel maguk is gazdagodjanak. Ezekhez, az élményekhez többnyire külső helyszínen és külső szakemberek segítségével jutnak. A foglalkozások során a csoportok a balesetek megelőzésére is figyelnek. A témahét-záró megszervezése során lehetőséget biztosítunk a csoportok és osztályok közötti kapcsolatok kialakításához és erősítéséhez. Az innováció célja, hogy a portfólió segítségével a reális önértékelés fejlődjön, a fejlesztési lehetőségeket észrevétesse a tanulóval, mely által az egész életen át történő tanulást segíti elő. A portfólió készítési, megvalósítási folyamatának bemutatása során olyan eszközök, módszerek, eljárások, dokumentumok leírása, szemléltetése történik, amelyek lehetőséget biztosítanak a differenciálásra, az egyéni fejlődési ütem nyomon követésére, a fejlesztő értékelés megvalósítására, az önértékelésre. Mindezek a kulcskompetenciák eredményes fejlesztéséhez járulnak hozzá. Intézményi innováció célja, hogy a multikulturális tartalom széleskörű repertoárjával, tevékenységével a tanulók szociális kompetenciái fejlődjenek, mely által iskolán belüli és iskolán kívüli életben sikeres emberekké válhatnak. Hosszú távon a társadalomban való eligazodásban nyújt segítséget az SNI tanulók számára. Tartalmilag bemutatjuk, hogy tanórai projektekbe hogyan illeszthető be a multikulturális tartalom. A délutáni foglalkozás keretében, a roma művész bevonásával az értékközvetítés, hagyományőrzés valósul meg szavalat, tánc, ének és rajz keretében. Az innováció célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók mindennap sikerhez jussanak akár tanórán, akár fejlesztési foglalkozás keretében. Az alsó tagozaton a Montessori pedagógia által alkalmazott eszközök, gyakorlatok beépítése valósult meg a kompetencia alapú oktatás keretei között. Kipróbálása megvalósult, amely igazolta, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyei az iskolában erősödnek a kifejlesztett gyakorlatok által. A diákok tanulják meg azt, hogy mit jelent a környezettudatos magatartásmód, hogyan védhetik szűkebb és tágabb környezetüket. Képesek legyen arra, hogy tudatosan tevékenykedjenek környezetük védelméért. Váljon mindennapi életformává és épüljön be értékeikbe a környezettudatos magatartásforma. Általános iskola, előkészítő szakiskola, Kulcskompetencia területek Általános iskola, előkészítő szakiskola, Kulcskompetencia terület Általános iskola, felső tagozat, Szociális kompetencia terület Alsó tagozat, Anyanyelvi és matematikai kompetencia terület Óvoda, alsó tagozat, felső tagozat, előkészítő szakiskola, nevelési tanácsadó, pedagógiai szak és szakmai szolgáltatás Szociális, természettudományos kompetencia 151

152 Megvalósuló témahetek, egy hónapos, órai projektek Témahetek Témahét címe Ökosan-okosan, vagy amit meghatároz a tantestület témaként a diákokkal közösen. Hurrá! Kezdődik a nyár! vagy amit meghatároz a tantestület témaként a diákokkal közösen. Megmutatom, miben vagyok tehetséges! (továbbfejlesztett jó gyakorlat) Mit tehetek hazámért, szűkebb környezetemért? Az egy hónapos projekt címe ÖKO projekt környezettudatos magatartás felismertetése és megjelenítése Témahétben résztvevő osztályok Minden osztály, csoport Minden osztály, csoport Minden osztály, csoport Minden osztály, csoport Az egy hónapos projektben résztvevők Minden osztály, csoport, nevelési tanácsadó, pedagógiai és szakmai szolgáltatás Órai projektek Osztályfok A projekt címe Általános iskola 1. Család, Víz, Hal. 2. Gomba, Hal, Évszakok. 3. Föld, Víz, Világzene. 4. Víz, Étterem, Erdő, Állatkert. 5. Őskor, Ókori kelet, Görögország, Római Birodalom 6. Honfoglalás, Árpád-házi királyok, Hunyadi János, Török világ Magyarországon Polgári Átalakulás kora, Reformkor, es forradalom és szabadságharc, Kézfogás projekt 8. Nemzetiségek, I. világháború, Trianon, II. világháború Előkészítő szakiskola 9. Globalizáció, EU projekt, Én és hazám, Család Mit tehetek a környezetemért?, 10. Pályaválasztási, Vállalkozási, Petőfi szülővárosa Kiskőrös 152

153 XVII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA Tanári munkaköri feladatok A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi a tanulók fejlesztése, nevelése érdekében munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát a Nemzeti Köznevelési Törvény, a helyi pedagógiai program, a helyi tanterv, a nevelőtestület határozatai, a felettes szervek, az igazgató útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, az iskolai alapdokumentumokban megfogalmazottak szerint végzi. Közreműködik az alkotó iskolaközösség kialakításában, fejlesztésében, Alkotó részt vállal: - a nevelőtestület újszerű törekvéseinek megvalósításából, - közös vállalások teljesítéséből, - rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések szervezéséből, - az iskolai hagyományok ápolásából, - a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, - a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, - a gyermekvédelmi tevékenységből, - a pályaorientációs, pályaválasztási feladatokból ( felső tagozat ), - a diákönkormányzat működésének segítéséből, - az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből, Tanítási órán, foglakozásokon minőségi munkát végez.: - Év elején az éves oktató-nevelő munkát tervezi az érintett tanulók szintjére alapozva - (tanmenetek, projekt tervek,, tehetséggondozó, felzárkóztatási,, személyiségfejlesztési tervek készítése). A különböző terveket a munkaközösség vezetője, a nevelési igazgató helyettes ellenőrzését követően az igazgató jóváhagyásával alkalmaz. - A tanórákra, foglalkozásokra felkészülten megy be. - A tanulók tevékenységének rendszeres ellenőrzését, értékelését az iskolai pedagógiai programban, a helyi tantervben meghatározottak szerint végzi. Tanórán, foglakozáson kívüli feladatai: - Önképzés, továbbképzés, - A munkaközösségi tevékenységben aktív részvétel, - Ügyeleti feladatok ellátása az ügyeleti rend szerint, - A z iskolai értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel, - A törvények által előírt, a munkájából eredő adminisztratív és szervezési feladatok ellátása,. - Az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon való részvétel. Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, - szakértelmen és az egyenlő terhelés elvein alapuló munkamegosztás szerint egy-egy pedagógus lát el, Pedagógiai többletmunkák lehetnek: - egyes óraszámokkal is kifejezhető feladatok (szakkörök, tanulmányi kirándulás, nyári kirándulás, tanuló kíséret, helyettesítés) - osztályfőnöki munka, 153

154 - versenyekre való felkészítés, - szertárakért felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés) - munkavédelmi és tűzvédelmi munka, - pályaválasztás segítése, - minőségi kör vezetése, - akcióterv végrehajtása, - minőség fejlesztési munkában való részvétel, - támogató csoport vezetése, támogató csoportban való részvétel. Osztályfőnöki munkaköri feladatok, hatáskör Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg igazgató helyettesi és munkaközösség vezetői javaslat alapján. Munkáját a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben meghatározottak alapján végzi. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, mérést végez, az osztályába járó tanulókról egyéni lapokat vezet. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon kívül a szakmai feladatai és hatásköre a következők: - Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét. A gyermekeket az iskola pedagógiai elvei szerint neveli a személyiségfejlődés szintje, a fogyatékosság foka, és az egyéni bánásmód elvének figyelembe vételével. - Együttműködik a pedagógiai asszisztenssel, a napközis nevelőjével, összehangolja a nevelő munkát. Észrevételeit, esetleges problémáit megosztja az érintett pedagógusokkal, az alkalmazott nevelési módszereit megbeszéli velük. - Rendszeres pedagógiai kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a tanulók életét, tanulmányit segítő személyekkel ( gyermek és ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, logopédus stb.) - Az oktatási törvényben meghatározott forma szerint minősíti a tanulók magatartását,szorgalmát. A minősítést a gyermekekkel foglakozó pedagógusok, asszisztens véleményének kikérésével végzi. - Szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat előzetes bejelentés alapján. Tájékoztató füzet útján rendszeresen informálja a szülőket a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előre haladásáról, - Ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi, év végi statisztikák, gyámüggyel kapcsolatos teendők, pedagógiai jellemzés írása stb.), - Az SZMSZ-ben meghatározottak alapján 5 nap távollétet igazolhat az osztály tanulójának, - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére,.- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 154

155 XVIII. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE Helyi tanterv alkalmazása, az óraszámok alakulása a kiskőrösi intézményben A Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek megjelenítése iskolánkban az alábbi tantárgyi elnevezésekkel történik. Műveltségi terület Anyanyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés, sport Élő idegen nyelv Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret - biológia - fizika - kémia Földrajz Ének zene tánc Rajz-, kézművesség Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Német Az iskolai pedagógiai programunk mellékletét képezi az óvodai pedagógiai program, valamint az autista csoport programja, az iskolai helyi tanterv és az előkészítő szakiskola tanterve. Általános Iskola Pedagógiai munkánk alapját az iskolai szinten az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra került Keret tantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam), Kerettantervek a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam), Kerettantervek a speciális szakiskolák számára képezi. A tantervek lebontásra kerültek tantárgyanként, évfolyamonként. A helyi óvodai program, az előkészítő szakiskolai tanterv a pedagógiai program mellékleteiben találhatók. A Köznevelési törvényben meghatározottak szerint a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben kerül bevezetésre a as tanévtől. Az intézményben ellátandó kötelező óraszámok

156 A többszörösen módosított 1993 évi LXXIX. törvény és módosításai alapján valamint a, évi CXC törvény a köznevelésről, a 243/2003.(12.17.) kormányrendelet és az EMMI rendelet az alábbiak szerint szabályozza: A kötelező tanórai foglalkozások alakulása a 2013/2014-es tanévben 1-8. évfolyamon Műveltségi terület Tantárgy Össz. Anyanyelv és Magyar nyelv és ,5 3,5 3, irodalom irodalom Matematika Matematika Ember és Társadalmi körny társadalom Erkölcstan/ hittan Történelem, társadalmi 2 2 2,5 2,5 9 és állampolgári ismeretek Hon és népismeret 1 1 Ember és természet Környezetismeret Term. ism Földünk és Földrajz környezetünk Művészetek Ének, zene Vizuális kultúra 1 2 1, Informatika Informatika ,5 1 1,5 1,5 1,5 10 Életvitel és Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek. gyakorlati ismeretek. Testnevelés,sport Testnevelés, sport ,5 2,5 31 Élő idegen nyelv Német Osztályfőnöki Összes óraszám ,5 A kötelező tanórai foglalkozások alakulása a NAT alapján Előkészítő szakiskolában Műveltségi terület Tantárgy 9 10 Össz. Anyanyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Német 2 2 Matematika Matematika 5 3,5 8.5 Ember és társadalom Társadalmi környezet Állampolgári ismeretek Erkölcstan/ hittan 1-1 Ember és természet Környezetismeret Természeti ismeretek Művészetek Műszaki rajz, vizuális kultúra 2-2 Földünk és környezetünk Földrajz Informatika Informatika Pályaorientáció Pályaorientáció, Szakmai alapozó Testnevelés, sport Testnevelés Élő idegen nyelv Német Osztályfőnöki óra Összes óraszám

157 Az autista tanulók óraszámainak alakulása a es tanévben Az autista tanulók helyi tantervének alapját az Autizmus Kutatócsoport, Gyermek- és Ifjúságpszichológiai Ambulancia által kidolgozott és használt Tanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekeket nevelő-oktató általános iskolák számára szolgáltatja. AZ EGYES ÉVFOLYAMOK ÓRASZÁMAI TANTÁRGYANKÉNT Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. Olvasás-írás előkészítése olvasás-írás 2 4 kommunikáció 4 4 Olvasás-írás elemei Környezetismeret Környezet-és ,5 egészségvédelem számolás-mérés 2 3 Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei társadalmi 0 1 ismeretek Önkiszolgálás életvitel és 2 gyakorlat Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés testnevelés 0 Informatika ,5 0 1,5 2 1,5 információs 0 0 eszközök használata szabadon 3 4 tervezhető Kötelező óraszám , , Helyi szinten az autista csoport létszáma nem teszi lehetővé, hogy minden évfolyamon külön csoportot indítsunk, viszont sajátos oktatási-nevelési céljaikhoz (melyek a fenti tantárgy felosztásból is kitűnik) igazodnunk kell. A tanulók alsó (1.-4. évfolyam), illetve felső tagozat (5.-8.évfolyam) szerint vannak csoportra osztva, s összevontan dolgoznak. Mindezt remekül segíti alsóban a közel azonos óraszám. 4. évfolyamban lép a játékra nevelés helyébe az informatika, illetve számolás-mérés elemei tantárgyból nő az óraszám. Ezt a tantárgyat azonban a felső tagozatos összevont csoporttal viheti.

158 Felső tagozatos összevont csoport is remekül képes együtt munkálkodni, mivel a plusz óraszámok főként életviteli ismeretek, önellátás, önápolás területén jelennek meg. Az integráltan nevelt értelmileg akadályozott tanulók óraterve 1-8. osztály Az értelmileg akadályozott tanulók nevelése- oktatása integráltan történik. A kötelező, pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs és a tehetséggondozás, felzárkóztatás óraszáma megegyezik a tanulásban akadályozott tanulók óraszámával. A kötelező órák száma a tanulásban akadályozott tanulók óraterve szerint kerül megvalósításra a táblázatban jelöltek szerint. Az integráltan nevelt értelmileg akadályozott tanulók tantárgyfelosztása 1-8. osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Erkölcstan/ hittan Környezet ismeret Természeti ismeretek Földrajz Matematika Történelem és társadalmi ismeretek Hon és nép ismeret Földünk és környezetünk Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek Értelmileg akadályozottak tanterve szerinti tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. Kommunikáció x x Olvasásíráselőkészítése x Olvasás-írás elemei x x x x Olvasás-írás x x Beszédfejlesztés és környezetismeret Környezet-és egészségvédelem Környezetismeret x x 8. évf. x x x x x x Számolás-mérés előkészítése x Számolás-mérés elemi - x x x x x Számolásmérés x x Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlati ismeretek, önkiszolgálás Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlati ismeretek Szakmai x x x x x x x x x x x x x x x 1 x x előkészítés Vizuális kultúra Ábrázolás- alakítás x x x x x x x x Ének-zene Ének-zene x x x x x x x x

159 Informatika Testnevelés Informatika Osztályfőnöki óra Mozgásnevelés, játékra nevelés, x x x x x x testnevelés Mozgásnevelés x x Testnevelés Játékra nevelés x Infokommunikációs eszközök x x x x x x x használata x x x Az integráltan nevelt értelmileg akadályozott tanulók tantárgyfelosztása előkészítő szakiskola (9-10. osztály) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Környezet ismeret Természeti ismeretek Matematika Történelem és társadalmi ismeretek Földünk és környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek Értelmileg akadályozottak tanterve szerinti tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam Olvasás-íráselőkészítése - x Olvasás-írás elemei x x Beszédfejlesztés és - környezetismeret Környezet-és x x egészségvédelem Számolás-mérés - előkészítése Számolás-mérés elemi x x Társadalmi ismeretek x x Életvitel és gyakorlati ismeretek, önkiszolgálás Szakmai előkészítés, x x pályaorientáció Rajz Ábrázolás- alakítás - Ének-zene Ének-zene - Testnevelés Mozgásnevelés, játékra x x nevelés, testnevelés Informatika x x Német X x x Osztályközösségi x x X Az integráltan nevelt értelmileg akadályozott tanulók német nyelvi oktatása a súlyossági foktól függő. Amennyiben a súlyossági fok miatt nem tud eredményesen teljesíteni, a törvényben meghatározottak szerint felmentést kap a tantárgyi értékelés alól. x x -

160 Óvodai óraszámok alakulása Heti 40 óra + 10 óra; Az óvodai óraszáma benne foglaltatik a kötelező napi 2 óra átfedés óraszáma. A tanórán kívüli tevékenységek óraszámainak alakulása az iskolában és az előkészítő szakiskolában Napközi óraszámainak alakulása a Közoktatási törvény szerint: 1-4. osztály 4,5 óra / nap / évfolyam Napi fél óra játékos testedzés osztály 3 óra / nap / évfolyam Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulóknál: A Köznevelés törvényben meghatározott óraszámok felmenő rendszerben osztály óraszám Közoktatási törvény szerint meghatározott óraszámok osztály Összes óraszám ,5 22, ,5 27,5-30 Heti óraszám ,375 3, ,125 4,125-4,5 óraszám heti Az autista csoport pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs óraszámainak alakulása Pedagógiai és Egészségügyi Rehabilitáció 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o Ellátandó feladatok: - logopédia - diszlexia prevenció - kognitív képességfejlesztés / figyelem, emlékezet / - kommunikációs képességfejlesztés - grafomotoros készség- és mozgásfejlesztés - tér- és időészlelés képességzavarai - diszkalkulia / számolási képesség zavarai olvasás, helyesírás zavarai

161 Nem kötelező, választható tanóra órakerete: A Közoktatási törvény szerint osztály kötelező/hét ,5 22, ,5 27, % - 10% 10% 10% - 25% 30% 30% óraszám/hét óraszám/havi A Köznevelési törvény szerint osztály kötelező/hét % óraszám/hét óraszám/havi Nem kötelező, választható tanóra felhasználási területei: - szakkörök, - tömegsport, - tehetséggondozás - gyógytestnevelés - hittan

162 XIX. AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY (EGYMI) Létrehozásának előzményei 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló XXVI. törvényt. E törvény különösen nagy jelentőséggel bír az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt jogharmonizáló megvalósulásához. A fogyatékos személyek habilitációjával, rehabilitációjával kapcsolatban a fentiek hatására új pedagógiai törekvések erősödtek meg, s igényelték részben a társadalomtól, részben a gyógypedagógiai tevékenységrendszerben érintettekről a szemléletváltozást, az integrált nevelésben való részvételt Figyelembe véve az Európai Unióban elfogadott oktatáspolitikai koncepciót, tudatosan készültünk fel az átalakulásra: Elemeztük az utazó gyógypedagógiai feladatok elvégzése során összegyűlt tapasztalatokat, problémákat a HEFOP pályázat keretében Számba vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátás iránti igényét. Felmértük az igényeket a speciális fejlesztésre, szakmai továbbképzésekre, terápiás szolgáltatásokra és egyéb feladatokra. A további minőségi fejlesztés érdekében részt veszünk a TÁMOP programban, mellyel a régiós hálózat felépítésével a sajátos nevelési igényű gyermekek mind szélesebb körű szakmai ellátását valósítjuk meg. A másság tolerálása, a sérült gyermekek épekkel együtt történő oktatása, nevelése a szemlélet váltáson túl szakmai irányítást, módszertani segítségnyújtást, megfelelő humán erőforrás biztosítását is igényli. Ezért BKKM Közgyűlése 67/2006. (V.5.) Kgy. sz. határozatában intézményünket Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé (későbbiekben: EGYMI) nyilvánította. Az EGYMI célja Cél: A köznevelés intézményeinek történő segítségnyújtás az együttnevelés megvalósításában, az esélyek biztosításában. Célunk elérése érdekében együttműködés az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermek, tanuló szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevő szervezetekkel. Feladatok a cél megvalósításához Utazó hálózat kiépítésével a habilitáció és rehabilitációs órák ellátása gyógypedagógusok közreműködésével. Az utazótanári team munkájának koordinálása a minél hatékonyabb feladatellátás céljából.

163 Járási szintű munkaközösség működtetése az integrációt felvállaló intézmények pedagógusai számára Sérülés specifikus fejlesztő eszközök kölcsönzésével (szülők és intézmények számára) segíteni az integrációs folyamatokat. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás utazó szakember biztosításával. A Módszertani Intézmény működési területéhez tartozó intézményekkel történő együttműködés formáinak kialakítása rögzítése, illesztése az aktuális órarendben. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team munkában a módszertani intézmény. Különféle terápiás szolgáltatásokkal segíteni a tanórai folyamatokat. Utógondozás. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a módszertani intézménnyel együttműködve. Igény és lehetőség szerint a terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek biztosítása az intézményen kívül is a módszertani intézmény szakembere szervezésében. Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai felkészítés, folyamatos továbbképzés szervezése.

164 Helyzetkép A HEFOP pályázat segítségével a következő integráló intézményeknek nyújtottunk szakmai szolgáltatást* és biztosítottuk a szakember ellátást október 15-től 2006 június 16-ig, majd folytattuk a TÁMOP pályázat keretében: Szolgáltatás megnevezése Intézmények neve 1. mentori tevékenység - Petőfi Ált. Iskola Kiskőrös - Bem Ált. Iskola Kiskőrös - Óvodák Kiskőrös - Ált. isk. és Napközi Otthonos Óvoda Csengőd - Kossuth Lajos Ált. és Művészeti Alapiskola Soltvadkert - Arany János Iskola Kecel - Általános Iskola Érsekhalma 2. utazó pedagógus - Bem Ált. Iskola Kiskőrös - Óvodák Kiskőrös - Petőfi Sándor Gimnázium - Wattay Középiskola és Szakiskola - Ordas Géderlak Általános Iskola Fülöpszállás Általános Iskola - más, szolgáltatást igénylő közoktatási intézmények 3. utógondozás a szakiskolában Wattay Középiskola Kiskőrös 4. Egynapos képzések - Petőfi Ált. Iskola Kiskőrös - Bem Ált. Iskola Kiskőrös - Ált. isk. és Napközi Otthonos Óvoda Csengőd - Arany János Iskola Kecel - Tázlár Általános Iskola - Császártöltés Általános Iskola 5. szülők klubja - Kiskőrös (pályázattól függően) 6. szülői tanácsadó szolgálat - Kiskőrös 7. jó gyakorlatok átadása érdeklődő iskolák, óvodák pedagógusai számára. összesen 17 db jó gyakorlat A HEFOP eredményeként 2006-tól EGYMI-vé váltunk, mely által szak- és szakmai szolgáltatást* nyújtottunk két kistérségben (Kalocsa, Kiskőrös). Szak- és szakmai szolgáltatás, személyi és tárgyi feltételek Oligofrén szakos gyógypedagógiai tanár 17 fő pedagógus Tanterv, tanmenet, tankönyv, egyéni fejlesztési terv Tanulásban akadályozottak pedagógiája 4 fő pedagógus Tanterv, tanmenet, tankönyv, egyéni fejlesztési terv Szurdopedagógia 2 fő Tanterv, tanmenet, tankönyv, egyéni fejlesztési terv Szomatopedagógia 1 fő Tanterv, tanmenet, tankönyv, egyéni fejlesztési terv Tiflopedagógia 1 fő Tanterv, tanmenet, tankönyv, egyéni fejlesztési terv Pszichopedagógus 4 fő Tanterv, tanmenet, tankönyv, egyéni fejlesztési terv

165 Értelmileg akadályozottak pedagógiája 1 fő Fejlesztő anyagokkal, eszközökkel rendelkezik az iskola, amelyek kikölcsönözhetők Gyermek és ifjúságvédelem 6 fő Eszközöket nem igényel Lépésről-lépésre program 6 fő Program, projekt tevékenységközpontok, polcok Mentálhigiénés oktatás 2 fő Csoportszoba Sindelár diagnosztizáló és 1 fő érőeszköz, program fejlesztő módszer Logopédiai diagnosztika 1 fő Mérőeszköz Afáziás betegek fejlesztése 1 fő Tükör, szakirodalom Mozgásterápia 2 fő Mozgásfejlesztő eszközök, tornaterem vagy szoba Orrhangzós beszédfejlesztés 2 fő Tükör, logopédiai eszköz Hitoktató 2 fő Terem Autizmussal élő gyermek 2 fő Autizmus kutató csoport által készített fejlesztése fejlesztési program Pályaorientáció 1 fő Eszközt nem igényel C kategóriás bábcsop. 1 fő Paraván, babák vezető Romológia, roma önfejlesztő 5 fő A témához kapcsolatos szakirodalom, irodalom Pszichológiai és pedagógiai 1 fő Mérőeszköz diagnosztika Diszlexia 1 fő Mérőeszköz, fejlesztő anyag Epochálias óvodai nevelés 1 fő Program Beszédpercepciós 1 fő Mérőanyag diagnosztika Minőségügyi alapismeretek 2 fő Számítógép, szakmai anyag Kriminál Pedagógiai és 1 fő Terem gyermek és ifjúságvédelmi tanácsadás Kritikai gondolkodás 1 fő Szakirodalom Szabad tanulás módszertana 1 fő Szakirodalom Diszkalkulia 1 fő Fejlesztési anyagok, eszközök Gyógyúszás 1 fő Uszoda Meixner program 1 fő Program, meixner könyvek Részképesség kezelése fő Fejlesztő eszközök, munkalapok éves gyermekeknél Montessori módszer 1 fő Lásd. 40.old Kritikai gondolkodás 1 fő Képzési anyag, terem, flithart tábla fejlesztése Módszertani kiadványok 1 fő Kiadványok készítése igény szerint Módszertani filmek készítése igény szerint 1 fő képzett szakember Filmek Szülőklub 6 fő Helyiség biztosítása Tanácsadó szolgálat: Szülői tájékoztatás Tanulói tájékoztató, tanácsadó 5 fő 5 fő Terem Terem

166 szolgálat Kihelyezet nevelési 5 fő Terem értekezletek kérésre Fejlesztő pedagógusok 1 fő Terem munkaközössége városi és kistérségi szinten Drámapedagógia 1 fő Terem Pszichodráma vezető 1 fő Terem Gyermek pszichodráma 1 fő Terem vezető Szöveges értékelés Terem Trénerek 14 fő helyiség biztosítása Utazó szakemberhálózat Utazó szakember hálózat működtetése a kistérségben Tanácsadás. 1 fő szomatopedagógus 1 fő tiflopedagógus 2 fő szurdopedagógus 4 fő pszichopedagógus 17 fő oligofrén szakos gyógypedagógiai tanár 4 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos 1 fő értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos (17 fő gyógypedagógus HEFOP tapasztalattal) 26 fő gyógypedagógus TÁMOP tapasztalattal) Tanterv, tanmenet, könyvek Fejlesztési terv

167 KÉPZÉSEK A SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN * Pedagógusoknak képzések Lépésre lépésről képzés óvónőknek, tanítóknak 6 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Kooperatív képzés 4 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Projekt képzés 4 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Montessori képzés 4 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Differenciált képzés 5 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Hatékony együttnevelés 60 órás 3 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Hatékony együttnevelés 120 órás 5 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla IPR 1 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Hatékony tanulómegismerés 7 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla Pályaorientáció 6 fő szakember Képzési anyag, terem, fleepchart tábla *A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény értelmében az EGYMI januárjától szakmai szolgáltatási feladatokat, szeptemberétől pedig pedagógiai szakszolgálati feladatokat már nem láthat el szeptemberétől az EGMI az utazótanári hálózatot szervezését és működtetését végzi. Utazótanári Kiskőrös és Kalocsa tankerületekben Utazótanári hálózat személyi és tárgyi feltételei tevékenység 1 fő oligofrén szakos gyógypedagógiai tanár 1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár 1 fő logopédus A fő állású dolgozók mellett a feladat ellátásához megbízással foglalkoztatunk 6 fő logopédust 13 fő gyógypedagógus Fejlesztési tervek, terápiás és fejlesztő eszközök/játékok

168 Az EGYMI tartalmi felépítése EGYMI Utazó szakemberhálózat - Megfigyelés - Tanácsadás konzultáció - Sajátos nevelési igényű tanulók egyéni, komplex fejlesztése - Habilitáció és rehabilitációs órák tartása - Fejlesztési tervek elkészítéséhez segítségnyújtás - Utógondozás Munkaközösség működtetése a térség integráló intézményei számára (ITEM) - Folyamatos segítségnyújtás az integrációt felvállaló intézmények pedagógusai számára - Havonta egy alkalommal szakmai összejövetel szervezése Eszközök kölcsönzése - A TÁMOP pályázatból beszerzésre került sérülés specifikus eszközök kölcsönzése szülők és intézmények számára - gyógypedagógiai tanácsadás az eszközök megfelelő célú használatához Terápiás szolgáltatás - Lovasterápia - Kutyás terápia - Só és szín terápia - Fény és hang terápia - Szín terápia - Tibeti hangtál terápia - Sakk terápia - Művészetterápia (mozgás, képzőművészet, zene) - Játék- és bábterápia

169 Utazó szakember-hálózat Utazótanári feladat Az integrált nevelésben - oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, utógondozása. Tanácsadás a pedagógusoknak. Ellátás jogosultságának meghatározója Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Célcsoport Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás-kortól a tankötelezettség végéig» EGYMI Ellátás helyszíne»városi és járási integráló óvodák és iskolák Ellátás tervezése A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építetten. Fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján Az ellátás formája» Egyéni foglalkozás (1-2 fő)» Kiscsoportos foglalkozás (3-6 fő)» Pedagógusok felkészítése, folyamatos konzultáció

170 Dokumentálás A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei Alkalmazott eljárások (módszerek, terápiák) Felülvizsgálat Jelenlegi helyzet EGYMI által kidolgozott speciális napló HEFOP A. Tü és 357. r. sz. habilitációs naplója Szolgáltatást igénylő intézmények esetében a helyszínen minden hónap végén az utazó naplóban az ellátás tényét aláírással és pecséttel igazolja az intézmény vezetője, vagy megbízottja. TÁMOP által kidolgozott standard alapján»a fogyatékosság típusának megfelelő szakember: Gyógypedagógus Logopédus Terápiás szakember - Alapozó terápia - Grafomotoros fejlesztés - Sindelar I. - Montessori módszer Társuló terápiák: - logopédia - gyógyúszás Kontroll szakértői bizottság ütemezése alapján a Szolgáltatást igénylő intézmények kérésére, szükség esetén team (gyógypedagógus, logopédus) megy ki az intézménybe. Utazótanár feladata: - a gyermek megfigyelése az intézmény kérésére - javaslat további vizsgálatokra - speciális fejlesztés a szakvélemény alapján a befogadó intézménybe visszahelyezett tanulók utógondozása az iskolai kudarcok és súlyos magatartási zavarok kezelése a sérüléshez kapcsoltan (beilleszkedés, utógondozás) integráló pedagógus, szülő segítése

171 Terápiás szolgáltatások Terápiák Célcsoport Ellátás helyszíne Orvosi diagnózis Gyógyúszás és elrendelés Városi Uszodaalapján javasolt, Kiskőrös óvodás és iskolás korú gyermekek számára Ellátás tervezése Egyéni fejlesztési terv, rövid és hosszú távú rehabilitációs feladatokkal Az ellátás formája Csoportos foglalkozás Lovas terápia»tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók (kiemelten Down- és Williamsszindróma) Lovaglással az Egészségért Kiskőrösi Lovas Egyesület Éves fejlesztési terv Csoportos terápia (4 10 fő) Művészetterápia batik, nemezelés Só és szín terápia Fényhangterápia és SNI tanulók SNI tanulók és a város lakosságának igény szerint SNI tanulók és a város lakosságának igény szerint Módszertani Központ Módszertani központ sószobája Módszertani központ fejlesztő szobája Sakk terápia SNI tanulók Módszertani Központ Tibeti hangtálterápia SNI gyermekek, Módszertani tanulók Központ Éves fejlesztési terv Fejlesztési terv Fejlesztési terv Fejlesztési terv Fejlesztési terv Csoportos foglalkozás Egyéni/csoportos Egyéni/csoportos Csoportos foglalkozás Csoportos foglalkozás

172 F E J L E S Z T É S I T E R Ü L E T E K Lovas terápia» Társas kapcsolatok kialakítása» Egyensúly fejlesztése» Kommunikáció javítása» Gondolkodás fejlesztése»magatartási, beilleszkedési problémák kezelése» Mozgáskoordináció fejlesztése Gyógyúszás» Mozgáskoordináció fejlesztése» Egyensúly fejlesztése» Téri orientáció fejlesztése» Feladat- és fegyelemtudat fejlesztése» Tartáskorrekció» Légzésszabályozás» Betegségre adaptált célzott gyógyúszó tréning Montessori pedagógia alkalmazása magatartás zavarok és tanulási zavarok kezelésére - integrált oktatás és nevelés - szabad manipulálás - kognitív képességek fejlesztése - gondolkodási műveletek fejlesztése - figyelem emlékezet - számolás készség - mondat és fogalomalkotás erősítése - a hangok automatizálása - önismeret - önellenőrzés Személyiség fejlesztés gyermek pszichodráma módszerével - magatartás zavarok kezelése - visszahúzodás félszegség oldása - pszichoszomatikus zavarok feltárása - pszichoszociális problematikákú gyerekek kezelése - traumatikus élmények feldolgozása - súlyos személyiség problémákat felmutató gyerekek kezelése - serdülők magatartás és karakterzavarok kezelése

173 Terápiák Célcsoport Ellátás helyszíne Ellátás tervezése Az ellátás formája Játék- és bábterápia Tanulásban akadályozott óvodás és általános iskolás korú gyermekek Módszertani Központ Éves fejlesztési terv» Egyéni fejlesztés» Mikrocsoportos fejlesztés» Egész osztályra kiterjedő nagycsoportos foglalkozás Terápiák Játékbábterápia és Fejlesztési terület» szorongásoldás» verbális, nonverbális kommunikáció» együttműködési készség» traumatikus élmények feldolgozása» feszültség csökkentése Dokumentálás Módszertani központ által kidolgozott Terápiás napló A Módszertani Központ ellátást biztosító szakemberei» gyógypedagógus» pszichopedagógus» játékterapeuta

174 Civil szervezetekkel való együttműködésünk A szervezet neve Együttműködés célja Együttműködés rendszeressége EGYMI Országos Egyesület Proaktív szervezetként javaslatok megfogalmazása Minimum évente 4 alkalom a törvényhozók felé. Hálózat kialakítása, horizontális tanulás ISO Minőségi szemlélet erősítése. Minimum évente 2 alkalom Rendszerszemlélet további erősítése az egymástól tanulás során. Fogyatékos Személyek Közalapítványa Pályázatok írása, szakértői munkák, mentori Igény szerint feladatok vállalása. Értük-Velük Egyesület Versenyeken, vetélkedőkön, szabadidős Évente 2 alkalom rendezvényeken való részvétel. Roma centrum (városi) Multikulturális tartalom megjelenése a Napi szint mindennapokban. Nemzeti Minőségi Klub Tagság, képzéseken való részvétel, előadások Évente 2 alkalom tartása. Minőségi szemlélet erősítése. Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület Tagság, képzéseken való részvétel, előadások Évente 4 alkalom tartása. Minőségi szemlélet erősítése. MAGYE Tagság, képzéseken való részvétel, előadások tartása. Minőségi szemlélet erősítése. Évente 2 alkalom

175

176 XX. INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa A kapcsolatot jelentő szervezet neve 1. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2. Más oktatási intézmény: Köznevelési intézmények, különös tekintettel az integrációt felvállaló intézményekre, térségi, regionális és országos szinten 3. Gyermekjóléti szolgálat Kiskőrös, Soltvadkert, Páhi, Kecel, Soltszentimre, Császártöltés, Tabdi, Ágasegyháza, Akasztó, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú gyermekjóléti szolgálata 4. Egészségügyi szolgáltató Védőnői Szolgálat, Kiskőrös, Gyermek Fogászat, Kiskőrös, ÁNTSZ Városi Intézete, Kiskőrös, Magán gyermekorvos, Kalocsa és Kiskunhalas kórházai 5. Egyéb: Országos EGYMI Egyesület Tanulási Képességet Vizsgáló 1.sz Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Magyar Fontetikai és Foniátriai és Logopédiai Társaság Démoszthenész, Beszédhibások Országos Egyesülete, MAGYE, Felsőoktatási intézmények, Megyei Igazgatói Munkaközösség Pszichiátriák Pedagógusok Szakszervezete megyei és országos szervezetei ISO FSZK Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Szervezet kht. Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Oktatási Hivatal XXI. NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK A belső megerősödésünk után hozzáfogtunk a nemzetközi kapcsolatok kialakításához is március án megszerveztük Budapesten a V4 találkozót, melyen a négy ország minisztériumi munkatársai, a négy ország gyógypedagógiai intézményeinek szakemberei vettek részt, melyet az EGYMI Egyesület hozott létre és valósított meg. A kétnapos rendezvény egy közös ajánlást fogalmazott meg a sajátos nevelési igényű gyermekek hatékony, méltányos és esélyeket támogató nevelése érdekében. Szlovákiából két iskolával tartunk kapcsolatot a sport terén., éves szinten kétszer találkoznak gyermekeink és pedagógusaink. Szerbiából bácsfeketehegyi fogyatékos ügyi civil szervezettel vettük fel a kapcsolatot immár három éve. Egymás szavalóversenyein minden évben részt veszünk