A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Átírás

1 A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

2 AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közigazgatási ellátási területe: Budapest XXIII. kerület szervezeti egységkód: OM azonosító: Az intézmény KSH besorolása: Az intézmény tevékenységi köre 8 évfolyamos általános iskola szeptember 1-jétől alaptevékenysége keretében az iskolai nevelés-oktatás megszervezését az oktatási és kulturális miniszter közleményében kiadott, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai integrációs program alapján végzi.

3 Jelen pedagógiai program az alábbi dokumentumok figyelembevételével készült: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A kerettantervek évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről évi CLXVI. törvény a tankönyvtörvény módosításáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról T/8888 Korm. Előterjesztés a köznevelési feladatot ellátó egyes önk. Fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál;

5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Páneurópa Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezése után, az iskola nevelőtestületi közössége év...hó...napján elfogadta igazgató

6 TARTALOM ÖSSZEGZÉS AZ ISKOLA BEMUTATÁSA I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Bevezető Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere 2. Tanítási órán kívüli tevékenységek 3. Diákjóléti intézmények 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Egészségnevelési és környezeti nevelés program A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének kölcsönhatása A tanulmányok alatti vizsgák rendje A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A Páneurópa Általános Iskola tantárgyi rendszere és óraterve Az egyes évfolyamokon belépő tantervek Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Helyi értékelési rendszerek Szöveges értékelés szempontjai Tantárgyi értékelés Témazáró nagydolgozatok értékelése A tanulók magatartásának értékelése A tanulók szorgalmának értékelése A tanulók jutalmazásának elvei és formái Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

7 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, ÉS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ELŐÍRT TANANYAGAI ÉS KÖVETELMÉNYEI Mottó: " Tudománynak gazdag ága, Egy organizmus közös vonásai, Együtt igéző csak." (Madách I.: Az ember tragédiája) AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Az iskola története alapvetően két mérföldkőhöz kapcsolható: 1909-ben történt Soroksár első "emeletes iskolájának" alapkő letétele és 1910-ben került sor az átadására. Ez a régi épület a 80-as évek végére mind méretében, mind állagában, mind felszereltségében kicsinek, elavultnak, korszerűtlennek mutatkozott. Így született meg a döntés 1989-ben az épület bővítéséről és átalakításáról. Három nehéz év után jutottunk el a második mérföldkőhöz: november 9-én került sor a jelenlegi épületegyüttes ünnepélyes átadására szeptember 1-én indult be iskolánkban felmenő rendszerrel, évfolyamonként egy osztállyal a német nemzetiségi oktatás, mely 1998 óta nemzetiségi nyelvet oktató tanterv alapján működik június 9-én vette fel ünnepélyes keretek között az iskola a rendszerváltozás szellemiségét, a társadalmi haladást és az iskola nevelési célkitűzéseit egyaránt kifejező PÁNEURÓPA nevet szeptember 22-én hagyta jóvá a Fővárosi Bíróság a Páneurópa Iskoláért Alapítvány létrehozását, melynek alapvető célja az iskola oktatási feltételeinek javítása, a nevelési célkitűzések minél eredményesebb megvalósításának elősegítése, a tanulói és tanári munka elismerése (az Év tanulója, az Év pedagógusa intézményi kitüntetés megalapítása). Soroksár és ezen belül iskolánk több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, irodalmának, hagyományainak megismerése mellett a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi kultúra ápolására, a haza iránti szeretet megerősítésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Alapító okiratunk szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása és a kisebbségi nemzetiségi nyelvoktatás. E

8 feladatok megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, a halmozottan hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Az iskola kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek az inger- és lehetőségszegény környezetben felnövő gyermekek nevelésében felmerülő problémákra. A tanítási időn kívül szervezett programok alapvetően két csoportra oszthatók: A felzárkóztató foglalkozásoktól a tehetséggondozásig szorosan kapcsolódnak a témák a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához, tanulmányi versenyekhez, egyéni képességekhez. A programok másik csoportja természet-, környezet- és egészségvédelemmel, a szűkebb lakóhely, valamint hazánk és Európa megismerésével, kulturális és esztétikai neveléssel, a testi neveléssel foglalkozik (környezetvédelmi szakkör, kapcsolattartás a Hagyományőrző Német Nemzetiségi Klubbal, Páneurópa vetélkedő, művészeti szakkör, színjátszó szakkörök, nemzetiségi tánc, iskolai sportkörök, úszás, korcsolyázás, teniszezés, lovaglás, színház és múzeumlátogatások, túrák, kirándulások) A rendszeres karácsonyi német nyelvű és év végi "Európa napi" kulturális bemutatókra az osztályok változatos műsorszámokkal készülnek. Az iskolai diákönkormányzat üzemelteti az iskolarádiót. Az iskolai programok előkészítésén, szervezésén kívül, hasznosanyag- gyűjtéseket is szervez. Az iskolai táboroztatás több évtizedre nyúlik vissza. Az erdei iskola, a természetvédő, sportés német nyelvi táborok bővítik a kínálatot. A német nyelvi táboron kívül évközi nyelvgyakorlás, kapcsolatteremtés kiváló színtere a Nürtingen testvérváros Neckar-Realschule-ba járó gyerekekkel tartó és egyre bővülő levelezős kapcsolat, mely csereutazásokkal is bővült. Az informatika oktatása - a soroksári iskolák közül elsőként nálunk ben indult, kezdetben HT-1084-es iskola-számítógépekkel, majd 1986-tól Commodore +4-es és Commodore-64-es számítógépekkel től kötelező tanórai keretben, valamint délutánonként szakköri foglalkozásokon tanulnak. Minden tanulónknak lehetősége van a sulinet program keretében Internet hozzáféréshez. A tanulók tanulmányi eredményei, magatartás- és szorgalom átlaga az elmúlt évek statisztikai adatai alapján 3,6 körül mozog. Míg a Páneurópa Iskoláért Alapítvány által alapított Év tanulója kitűntetést első ízben még csak 1 tanuló nyerte el, az elmúlt tanévek során már több 8. osztályt végzett tanulónk volt érdemes rá. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók %-a az első helyen megjelölt középiskolába nyer felvételt, majd meg is állja a helyét.

9 Tanulmányi és sportversenyeken rendszeresen részt vesznek tanulóink. Az összesített eredmények alapján a kerület iskolái között szép számmal érnek el dobogós helyezéseket. Budapesti tanulmányi versenyekre elsősorban a természettudományos tantárgyakból, ezeken kívül helyesírásból, versmondásból, valamint képzőművészeti alkotásokkal jutnak tovább tanulóink. A sportversenyek összesített, létszámra bontott pontversenyében évek óta nagyon sikeres az iskolánk. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő soroksári polgároknak! I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

10 2013. ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai programunk összeállítása során szembe kellett néznünk azzal a feladattal, amit a 400 milliós Európa kreativitásához való hozzájárulásunk kényszere jelent. Hiszen európai berendezkedésünk döntő kérdése, hogy mit tudunk hozzáadni Európa kreativitásához. Ennek érdekében programunk alapelvei: Az európai integráció fogalmának értelmezésére irányuló gondolkodási folyamatokat kívánjuk kialakítani, fejleszteni. A tantárgyi tudások globális alkalmazási képességének kialakításával egy a világgal folytatott párbeszédben a magabiztosságot és bátorságot sugalló új szellemiséget kívánunk megteremteni. Tanulóinkban a polgári mentalitást kívánjuk kialakítani. Nevelésünk során be kívánjuk láttatni, hogy polgárnak lenni annyit jelent, mint részt venni az ügyekben. A részvétel pedig felelősséggel jár! Szeretnénk tanítványainkat elkötelezettségre nevelni a jogokkal és kötelezettségekkel is járó polgári kultúra terjesztésével (szolidaritás, tolerancia, közösségi vállalkozó szellem). Miközben lehetőségeinkhez és eszközeinkhez mérten mindent megteszünk történelmi és kulturális gyökereink megtartása, megóvása, ápolása érdekében, szeretnénk elősegíteni mind az oktatás, mind a nevelés terén, hogy európai közös történelmünk is fontosságot nyerjen. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Célok Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

11 Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Cél, hogy a tanulók érdekeire, és a valóságos folyamatok ismeretére építve segítsük a tanulás eredményesebbé tételét. Nevelésünkben a nemzeti identitástudat megőrzése mellett az európai közösségbe való beilleszkedés képességének kialakítása, a humanizmus, a tolerancia, a békét, környezetet, egészséget védő élet igénye kell, hogy domináns szerepet kapjon. Az elérendő célok: Igényes beszéd- és íráskészséget fejleszteni anyanyelven és idegen nyelven egyaránt. Matematikai és tudományos készségeket fejleszteni az oktatás minden szintjén. Megismertetni, fejleszteni a korszerű technikát (számítástechnikát), és a szerzett képességek alkalmazását. A földrajz és történelem tantárgyak segítségével európai és globális szemlélet kialakítását ösztönözni a nemzeti felfogás mellett. A zene és képzőművészet terén kreativitásra nevelni, értékként tisztelni Magyarország és Európa művészeti örökségét. Biztosítani a testi nevelést, fejleszteni, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód iránti igényt sporttal és szabadidős tevékenységekkel. Szakszerű segítséget adni a pályaorientáció idején. Önbizalmat adni a tanulóknak saját kulturális és nemzeti identitásuk kialakításához, ami alapját képezi európaiságunknak. Ápolni és erősíteni a tolerancia, az együttműködés, a kommunikáció képességét és az egymás iránti felelősséget az iskolai közösségben. Alapos tudást nyújtani minden szinten, s képességeket kialakítani e tudás alkalmazására. Ehhez magas színvonalú oktatást biztosítani jól képzett és tapasztalt tanárok alkalmazásával, valamint megteremteni pályán tartásuk optimális feltételeit. A célmeghatározásból eredő feladatok Az alapkészségek kialakításának középpontba állítása. Ezek ma az olvasás, a szövegértés, a helyesírás és az elemi matematika. Itt, az alapkészségek elsajátításának időszakában kell, hogy a tanítók kellő érzékenységgel feltárják az eleve kisebb eséllyel, hátrányos helyzetből indulók körét. Az organikus eredetű problémák (dislexia, disgráfia, diskalkulia) korai felismerése és kezelésére a megfelelő szakszolgáltatások igénybe vétele a későbbi eredmények záloga. Az idegen nyelvi képzés európai integrációnk kulcsfontosságú eleme. A német nemzetiségi nyelvoktatásban továbbra is fontos szerepet kell, hogy kapjon a nemzetiségi kulturális értékek, szokások, hagyományok megismerése. A megkezdett külkapcsolatokat szükséges továbbfejleszteni. Az informatika, számítástechnika fejlesztése: Ehhez elsősorban a tárgyi feltételeket szükséges biztosítani. Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy napjainkra egyre inkább munkaeszközzé válik mindenütt, és ismerete munkaerő-piaci értékkel bír. A sport, a testkultúra fejlesztése: A tanításba beépített testnevelés órák és a délutáni sportköri foglalkozások közös szellemű kialakításával kell megteremteni az összhangot az

12 edzettség, a teherbíró képesség fokozása, és a sportjátékok megszerettetése, a "fair play" versengések, vetélkedések között. A környezetvédelemre nevelésben tantárgyi korlátok nélkül minden lehetőséget ki kell használni, hogy beláttassuk, Földünkön a gazdasági fejlődés csak a fiatalok környezetvédelmi tudatának, aktivitásának tervszerű fejlesztésével valósítható meg. Ezért kapcsolódjunk be a társadalmi programokba minél több módon, szemléletformáló adatgyűjtésekkel, saját mérésekkel, folyamatos tevékenykedtetésekkel, eredmények ismertetésével. A művészeti nevelés pedagógiai értékének hármas funkcióját (élményszerzés, készség- és képességfejlesztés, közösségteremtés) továbbra is meg kell tartanunk. Fejlesztési feladat: publikálási lehetőségeik szélesítése (kiállítások, szereplések), anyagi és eszközszükségleteik megteremtése. Az erkölcsi, etikai nevelés területén ki kell alakítani tanulóinkban a polgári társadalmi értékrendnek megfelelő viselkedéskultúrát, toleranciát. A megfelelő hivatás (nem csupán foglalkozás) kiválasztása érdekében tudatos pályairányítási tevékenységet kell végezni, reális célok felvetítésével. Eszközök, eljárások Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek - Pozitív példa. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Követelés - A nevelő személyes példamutatása. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

13 Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI FOLYAMATÁBAN Iskolánkban a képzés 8 osztályos általános iskolai rendszerben történik. Alapfeladatunk az 1 8. osztályos tanulóknak a tantervben előírt tananyag szerinti oktatása, valamint az általános erkölcsi normák szerinti nevelése. Iskolánk gyermekközpontú, ezért legfontosabb célunk, hogy boldog gyermekkort biztosítsunk tanulóink számára. Oktató-nevelő munkánkkal elősegítsük diákjaink egyéni képességeinek kibontakoztatását, kreativitásának fejlesztését, önállóságra, reális önértékelésre és önművelődésre nevelését. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink képességeiknek megfelelő szintű tudást sajátítsanak el, pozitív emberi kapcsolatokat alakítsanak ki, önbizalommal, becsületes emberi tartással felvértezve hagyják el intézményünket. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodából az iskolába kerülés törésmentes legyen, az általános és német nemzetiségi nyelvoktató tantervű osztályainkban egyformán magas szintű oktatásban részesüljenek, a pályaválasztás reális és sikeres legyen. Kiemelt oktatási célunk az alapvető kulcskompetenciák átadása, kiemelten a szövegértés, kommunikáció, írás és matematikai ismeretek megfelelő szintű elsajátíttatása, az alapismeretek bővítése, az alkalmazások egyre szélesebb lehetőségeinek bemutatása, összetettebb, színesebb feladatok megoldása, értelmezése, a tanulási folyamat megszerettetése. Az iskola speciális programja a német nemzetiségi nyelvoktatás. A kisebbségi oktatásunk célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a tanulók kétnyelvűségre nevelése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a szóbeli kommunikáció lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket olyan irányba módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek

14 oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek; rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartás-formákat: udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása, fegyelem és önfegyelem, közösségi érzés, áldozatvállalás, törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, fogékony az emberi kapcsolatokra, a barátságra: hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. fontosnak tartja egészségének megőrzését, igénye van az egészséges és kulturált életmódra, a testmozgásra; határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. TAMOP projekt fenntartása a tanévben Innovatív oktatásszervezési eljárások projektmódszer témahét moduláris oktatási programok digitális tartalmak, taneszközök használata Módszertani elemek tanulásszervezési javaslatok tanórai differenciálás heterogén csoportban kooperatív tanulás tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat drámapedagógia kiterjesztése egyéni és csoportos projektmunka átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több színtű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi érzelmi akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési

15 motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk pedagógiai programja azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságokkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalatokkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítést integrált felkészítésként szervezzük meg, így a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. A kiegészítő kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítjuk a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának;

16 fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat; járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés és oktatás színtere nem csak az iskola, hanem a család és a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. E célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiség fejlesztésével kapcsolatos teendőinket: Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

17 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai közösségek a nevelés színterei. A nevelés folyamatában a társadalom hatása érvényesül. Az egyes gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód szorosan összefügg azokkal a közösségi viszonylatokkal, amelyben a tanuló mindennapjait éli. Mindig a mikrokörnyezet közvetíti az általános társadalmi normákat és értékrendszereket, amelyeknek a gyermek aktív részese. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: 1. Tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. a nevelési módszerekben alkalmazkodás a kisgyermek felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásához az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének megalapozása. a közösségfejlesztés során annak kialakítása, hogy a diákközösségek nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, elérése érdekében összehangoltan tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. 4. Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. a tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és szervezése a közösséget irányító pedagógus segítségével és irányításával. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. az adott diákközösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés területei:

18 osztályfőnöki órák tanítási órák projektfeladatok napközi és tanulószobai foglalkozások szakköri foglalkozások DÖK ülések sportkörök tanulmányi séták, kirándulások, ünnepélyek, évfordulók iskolai hagyományos rendezvények táborok szabadidős rendezvények, tevékenységek PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Köteles megtartani a Magyar Köztársaság alkotmányába és az egyéb hatályos jogszabályokba foglalt előírásokat. Köteles betartani az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb kapcsolódó szabályzatok, valamint a munkaköri leírások előírásait. Törekedni kell feladataik végrehajtása során a színvonalas munkavégzésre, s az oktató - nevelő munka eredményes végzésére. Munkájuk során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekedni az intézmény más dolgozóival. Köteles megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek nem kiszolgáltatni a hivatalosnak minősített titkokat.

19 Felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése és oktatása érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Ktv. és a pedagógiai, szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelőoktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákönkormányzat kialakításából, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez. (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. Adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, ill. az érvényben lévő jogszabályok előírnak. Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban - a munkaközösség-vezető véleményével az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb öt napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart.

20 Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint egy-egy pedagógus lát el. Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők lehetnek: vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, egyes óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókísérés, tábor, stb.) osztályfőnöki munka, versenyekre való felkészítés, szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés), munka- és tűzvédelem. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Tiszteletben tartja az egyes tanulók emberi méltóságát, törekedve önismeretük

21 fejlesztésére, megszerezve az osztályban tanító pedagógusok támogatását, igényelve a szülők közreműködését. Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg egy évre. Munkájukat az osztályfőnöki munkaközösség közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett végzik. Az osztályfőnök feladatai a következők: Pontos információkkal kell rendelkeznie az osztálya szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, rivalizálásról, az uralkodó értékekről. Tisztában kell lennie az iskola által preferált alapértékek fejlettségével osztálya tanulóinál. Ezek ismeretében foglalkozási tervet készít a munkaközösség-vezető útmutatásai, kérései alapján. A foglalkozási terv összeállításánál figyelembe veszi, hogy a munkavédelem, tűzvédelem illem, önművelés, környezetvédelem, egészséges életmódra és családi életre nevelés kötelező feladat. Az osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy osztályában kultúraközvetítőként, fejlesztőként, a csoport vezetőjeként, a csoport életének szervezőjeként, értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját. Munkájukról évenként szóbeli beszámolót adnak az osztálymegbeszélések során, év végén beszámol az osztályfőnöki mkv-nek az éves nevelési feladatok teljesüléséről. Az osztályfőnökök rendszeresen látogatják osztályuk tanítási óráit. Szervezik, koordinálják osztályuk szabadidős foglalkozásait, a közművelődési intézményekbe való látogatásokat. Nyomon követik a tanulók fejlődését, tevékenységét és konfliktusait a szülői házban és kortárs csoportokban. Az osztályfőnöknek rendszeresen figyelemmel kell kísérnie osztályának tanulóit a tanulási folyamat során. Tapasztalatairól visszajelzést kell adnia az egyes területek vezetőinek Törekednie kell arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyeken tanulóinak többsége is részt vesz. Az osztályfőnök kötelessége, hogy:

22 - tájékoztassa a szülőket a házirendről, gyermekük iskolai teljesítményéről. Ismerje az iskola pedagógiai koncepcióját, törekedjen népszerűsítésére, - gondoskodjon arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák a SZMK tagjait, miután megismerték az osztályfőnök családpedagógiai elképzeléseit az adott osztály fejlesztésére vonatkozóan, - kapcsolatot tartson a SZMK tagjaival, - feltérképezze, kik azok a szülők, akik kompetensek a tanulás segítésében, pályaválasztási, iskolai szabadidős és közművelődési programok szervezésében, - felelősséget vállaljon tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezet és tisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért, - az osztályfőnöki órák megtartásán kívül minimum havi négy órát kell fordítania az osztályt érintő pedagógiai és egyéb problémák megoldására.

23 A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATAIBAN Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tagjai sorából - a 4. évfolyamtól kezdve képviselőket választ az iskolai diákönkormányzatba. A tanulók, osztályok, iskolai csoportok érdekeinek képviseletét az igazgatóval kötött együttműködési megállapodás alapján az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait a DÖK vezetősége véleményének kikérése után a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A DÖK segítő nevelőt a DÖK vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, tevékenységét saját SzMSz szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat javaslat-tételi, egyetértési jogát gyakorolja: az iskola éves programtervének elfogadásakor, tanórán kívüli tevékenységek kiválasztásakor, magatartás, szorgalom érdemjegyek megállapítása szempontjainak elfogadásakor. Az iskola életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a DÖK vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen (évente legalább egy alkalommal) tájékoztatja a tanulókat. A DÖK képviselők az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják osztályuk tanulóit. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel ill. a nevelőtestülettel.

24 Az iskola hagyományos programjai: Hónap szeptember október november december január február március április május június július-augusztus Program Tanévnyitó ünnepély Páneurópa piknik Megemlékezés az aradi vértanúkról Őszi tanulmányi kirándulás Versenyek, Páneurópa vetélkedő beindítása Megemlékezés az 1956-os forradalomról Hasznosanyag gyűjtés Soroksár tisztasági nap környezetvédelmi nap DADA prevenciós programok Nemzetiségi karácsonyi műsor Karácsonyi tombola Karácsonyi koncert Színházlátogatás Iskolai és kerületi tanulmányi versenyek Farsangok Projekt/témahét napok Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól Megemlékezés az 1848-as forradalomról Egészségvédelmi nap vetélkedő Megemlékezés a Víz világnapjáról Megemlékezés a Színházi világnapról Hasznosanyag gyűjtés Megemlékezés a Költészet napjáról Soroksár tisztasági nap környezetvédelmi nap Megemlékezés a Föld napjáról Európa napi műsoros délután Versenyek, Páneurópa vetélkedő zárása Sportnap Tavaszi tanulmányi kirándulások Nürtingeni csereprogram Nemzeti összetartozás napja Erdei iskola Ballagás Tanévzáró ünnepély Nyári táborok

25 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók hiányosságainak pótlása érdekében felzárkóztató órákat szervezünk évfolyamon, a haladási ütemet figyelembe vevő differenciálással főként magyar nyelv és matematika tantárgycsoportokban szervezzük meg. Kiemelt figyelmet fordítva a felzárkóztató és tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozásokra is. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítése érdekében a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban (kosárlabda, football, atlétika) az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

26 Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolánkban évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente tanulmányi kirándulást és múzeumi napot szerveznek. Ezeken a programokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, farsangi táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik.

27 3. Diákjóléti intézmények Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon A törvényi előírásoknak megfelelően amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 6 évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközis csoport üzemel. Tanulószoba A törvényi előírásoknak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban a 7-8. évfolyamon tanulószoba működik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. könyvtár, számítógépterem) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják.

28 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, gyámhivatallal jegyzővel, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, foglalkozások napközi otthon, tanulószoba fejlesztő foglalkozások, a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és családok nevelési gondjainak segítése. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók, a szabadidős foglakozások, az iskolai könyvtár, internet használata, a továbbtanulás segítése. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Az iskola tanulóinak szociális környezete Az iskola családi házas környezetéből adódóan a létszám és a gyermekközösség összetétele stabil, az évközi mozgás kevés. A társadalmi változások negatív hatásai azonban markánsan érződnek az itt élő családok gyermekein: tanulóink %-a veszélyeztetett. Hátrányos helyzetű kb. szintén ugyanennyi. Különösen problémás családi körülmények között él kb. 10 %. Munkanélküli szülők gyermeke kb. 13 %. Az első osztályosok közül a beiskolázáskor részképességzavarokkal küzd %. Ezek a problémák az iskolánkban tanuló gyermekek mintegy %-át jellemzik valamilyen szempontból. Az iskolai tanulócsoportok létszáma fő közötti, évfolyamonként két párhuzamos osztály működik. A demográfiai előrejelzések nem mutatnak jelentős változást, így a tanulócsoportok létszáma az elkövetkező években várhatóan fő, míg a tanulólétszám 350 fő körül várható.

29 A délutáni napközit, ill. tanulószobát igénybe vevő tanulók aránya évről-évre magasabb, várhatóan a következő éveket is ez fogja jellemezni. Gyermekvédelmi feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, gyámhivatalt, jegyzőt segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, gyámhivatalnak, jegyzőnek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, kormányhivatallal, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal,