PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Átírás

1 GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 módosítva

2 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. - Amit az iskolában tanultunk, annak a legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József) NEVELÉSI PROGRAM 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI 1.1. Pedagógiai alapelvek Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, a gyerekeket, tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek, tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. 2

3 Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: o a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók képességeit, kompetenciáit fejleszti, a mindennapi életben hasznosítható tudást ad, o iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó képességeket fejleszt, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, o az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésében látjuk, o fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítják az egyéni tanulás módszereit, o szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, o törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, o segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, o törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, o szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben, diákokban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: o rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, o igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, o ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található közművelődési intézménnyel, nevelési-oktatási intézményeivel, o nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi 3

4 szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. o eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabadon tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - egészségét, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, 4

5 viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. toleráns a mássággal szemben, ismeri és tiszteli a másságban rejlő értékeket együttműködésre képes, segítőkész, önmaga és mások reális értékelésére törekszik. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel Az intézmény nevelési-oktatási céljai Céljaink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az áltanos emberi és a nemzeti értékek elfogadtatása, kompetenciákban való megjelenése határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy korszerű, továbbépíthető alapműveltség elsajátíttatása mellett, a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Iskolánk nevelőtestülete a következő értékek képviseletét tartja elsődlegesnek céljaink és feladataink megvalósulása érdekében: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása, a környezettudatos életmód kialakítása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 5

6 Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás, a világ megismerésének igénye, önművelés igénye, értékelés, önértékelés). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. A jól végzett munka és a tudás tisztelete. Törekvés a helyes tanulási módszerek megismerésére és a tudásra. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra (például tisztelet, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség, kulturált magatartás és kommunikáció, udvariasság, figyelem, önfegyelem, közösségi érzés, áldozatvállalás, stb.). Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. A családi tisztelet, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete, a szülők együttműködő támogatásával. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjaink: minden tantárgyból megfelelnek aktuális tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a következő életszakaszhoz szükséges követelményeknek megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedaógiai feladatai, eszközei, eljárásai Feladataink: Alapfeladatunk: olyan sokszínű tevékenységrendszer kialakítása, működtetése és folyamatos fejlesztése, amely a gyermekek életkori sajátosságait, jogait, 6

7 érdekeit, eltérő képességeit figyelembe véve segíti elő céljaink elérését. Egyénre szabott, differenciált fejlesztés érdekében: a felzárkóztatásra szoruló, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű nevelési igényű tanulók megsegítése hátrányaik leküzdésében. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon differenciált foglalkoztatás a nevelő-oktató munka során. Tehetséggondozás: a tehetségek kiszűrése, egyéni fejlesztési területek kijelölése, kreatív, alkotó munka biztosítása. Az önálló tanulás, -ismeretszerzés képességének megalapozása: tanulási technikák megismertetése, helyes tanulási szokások kialakítása, megismerési készség fejlesztése. Egészséges, környezettudatos életvitel megalapozása: a napi tevékenységek, a szabadidő kulturált, hasznos, egészséges eltöltése változatos foglalkozási formák biztosításával. A közvetlen környezet megismerése, értékeinek megőrzése, együttműködés a környezeti konfliktusok megoldásában. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével. Énkép, önismeret, önfegyelem fejlesztése: motiváló tanulási környezet biztosítása, aktív részvétel a tanulás folyamatában, alapvető erkölcsi, etikai normák kialakítása. Családias, derűs, nyugodt légkör biztosítása: bizalomra épülő, szeretetteljes kapcsolat kialakítása a tanulókkal. Követelménytámasztás, segítő szándékú, reális értékelés. Hazánk, lakóhelyünk értékeinek megismerése: a településhez való kötődés erősítése: a település értékeinek, hagyományainak megismerése, ápolása, kutatása. Tanulóink ösztönzése a programokon való részvételre. Kirándulások szervezése a természeti környezet szépségének felfedeztetésére és megőrzésére. Partnerközpontú működés, szülőkkel való együttműködés: szülők bevonása programjainkba, szülőkkel való együttműködési formák bővítése. Kommunikációs készség fejlesztése: információs és kommunikációs kultúra fejlesztése. Az anyanyelv tudatos és igényes használata. Együttműködés az iskolai élet minden területén. egymás segítése, és kulturált viselkedési minták közvetítése, alkalmazkodás, a másság elfogadása a közösségi kapcsolatokban A nevelő-oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezők: o a nevelési cél és feladat, o a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, o a nevelők személyisége, pedagógiai eszköztára, felkészültsége, vezetési stílusa, o a pedagógiai szituáció és annak tartalma. 7

8 A pedagógusok módszereiket szabadon megválaszthatják. Az egyes tantárgyakhoz szükséges taneszközök kiválasztása a pedagógusok közös megegyezésén, valamint a vonatkozó jogszabályokon alapszik. Az eszközök, eljárások módszerek megválasztásában a célokhoz, feladatokhoz igazodás mellett fokozott figyelmet fordítunk: o a tanulók életkori sajátosságaira, o értelmi fejlettségére, o igazodunk a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához ügyelve arra, hogy a folyamatosság elve is érvényesüljön A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. Honnan indulunk? Széles körű tapasztalatunk, hogy a bejövő tanulók személyes és szociális kompetenciái, motiválhatósága jelentősen alulfejlett, gyakorlatilag nem tudnak és nem is akarnak tanulni, nem használnak tankönyvet, nem képesek a lényegkiemelésre, magatartási zavarokkal küzdenek, nem tudnak/akarnak csoportban dolgozni, egymásra vagy a tanárra odafigyelni, alacsony az önbizalmuk, stb. Egyszóval olyan kihívásokkal rendelkeznek, amelyek akadályozzák őket a tanulásban, és ellehetetlenítik a tanítási folyamatot. Ezen csak úgy tudunk változtatni, ha őszintén szembenézünk ezzel a helyzettel, elfogadjuk, mint kiindulási állapotot és közösen meghatározzuk, hogy mit tudunk kezdeni vele. Lehetőleg szeptember első hetétől kezdődően fel kell mérni a beérkező 9. évfolyamos diákok fejlettségi szintjét, állapotát, tanulási és együttműködési képességeit, szokásait, személyes és szociális készségeit, motiválhatóságát, stb. Ennek mint kiindulási állapotnak az ismeretében azonosíthatjuk a legfontosabb fejlesztési fókuszokat és választhatjuk meg a megfelelő módszereket és eszközöket a diákok személyiségének és különböző kompetenciáinak fejlesztéséhez. A felméréshez a szeptember első napjaira ütemezett tanulói játékok, aktivitás, csoportfoglalkozás megfigyelését, irányított kis és nagycsoportos megbeszéléseket, pedagógiai és tantárgyi tesztek kitöltését, stb. használhatjuk. 2. Milyen nevelési, fejlesztési célokat állítunk a fókuszba? Az előzők alapján osztályonként, konkrétan meg kell határozni azt a néhány kritikus pontot, amelyek leginkább veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik adott tanulóknál, tanulói csoportoknál az eredményes középiskolai tanulmányok folytatását, az iskolai életbe 8

9 történő beilleszkedést. A szociális kompetenciák súlyos deficitjének felszámolására, a téves/hibás szokások korrigálására minél előbb, a tanulmányok megkezdésekor intenzív, összehangolt fejlesztésre, beavatkozásokra lenne szükség. Ezek a fejlesztések a hagyományos szaktárgyi óratartástól eltérő munkaformákat is jelenthetnek. Ezen kívül lényeges lenne ismernünk egymás attitűdjeit, nevelési eszköztárát, szemléletét ahhoz, hogy eredményesebbek lehessünk saját elkülönült pedagógiai gyakorlatunkban, összhatásunk szinergikus legyen. 3. Egyeztetett, ütemezett beavatkozások minél előbb A felmérés és a beavatkozások eredményességének feltétele, hogy a tantestület egésze, az adott osztályban tanító pedagógusok együtt, egymás eltérő tapasztalatainak felhasználásával állapítsák meg a konkrét fejlesztési fókuszokat (célokat), és válasszanak hozzájuk megfelelő eszközöket és módszereket. Ezek alkalmazása olykor a szokásostól eltérő időfelhasználást, teremhasználatot, csoportbontást, foglalkozások megtartását igénylik, amihez tantestületi közös tervezés, konszenzus szükséges. Ez, különösen eleinte, idő- és energiaigényes feladat mindenki számára, ami csak jelentős vezetői támogatás mellett képzelhető el. A megkezdett folyamatokat időről-időre ellenőrizni, monitorozni kell, és eltervezni a következő időszak tevékenységeit. 4. Milyen eszközeink vannak? A szaktárgyi órák speciális lehetőségein felül osztályonként ki kellene dolgozni, összehangolni a megfelelő fejlesztő tevékenységi formákat. Például: a tapasztalati tanuláson alapuló, kereszttantervi elemeket integráló projektes munkaformák; kooperatív munkaformák; csoportbontás mindenhol, ahol csak lehet; kihasználni az etikatanítás közösségi szolgálat délutáni aktivitások - diákvállalkozások, sport, egyéb foglalkozások szinergikus lehetőségeit, stb. 2. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A szociális hátrányok, a beilleszkedési-, magatartási problémák, a tanulási nehézségek számos tanulónál együttes formában jelentkeznek, az esetkezelés során azonban szükséges mindhárom terület tevékenységi formáit elkülöníteni. A hatékony problémamegoldás egyik feltétele a jól szervezett csapatmunka, amely az iskolában dolgozók együttes tevékenységével valósulhat meg. 9

10 Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók: o akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben, o akiket a jegyző, és a Család és Gyermekjóléti Szolgálat nyilvántartásba vesz. Célunk Segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik: o Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek (családi mikrokörnyezet-, családi házon kívüli környezet miatt csonka családban felnövők, munkanélküli szülők gyermekei). o o o Átmenetileg hátrányos helyzetűek (beköltözött, új tanulók; tartós betegség miatt). Képességproblémáik miatt hátrányos helyzetűek (beszédproblémák, stb). Beilleszkedési, magatartási nehézségek miatt hátrányos helyzetűek. A szociális hátrányok mérséklése, az esélyteremtés, az eltérő családi, anyagi helyzet különbségeinek mérséklése, lehetőség szerinti kompenzálása. 10

11 A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek segítik: Feladat Eszköz, eljárás A teljesülés kritériuma A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérése: - beiratkozáskor - osztályfőnöki tanév eleji Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése /differenciálás/, tanórán kívüli foglakozások (korrepetálások) Egészségnevelési, mentálhigiénés programok szervezése. Kérdőívek Az iskolába járó hátrányos helyzetű tanulók dokumentációja elkészül Felzárkóztató, illetve tehetség-gondozó programok. Változatos tanulásszervezési módok alkalmazása. Együttműködés a különböző civil szervezetekkel, a helyi támogató szervezetekkel. Tanórai tanórán kívüli programok. Együttműködés a különböző civil szervezetekkel. Az érintett tanuló lehetőség szerinti megsegítése megtörténik. A tanulók részt vesztnek a programokon. Feladat Eszköz, eljárás A teljesülés kritériuma A szociális hátrányban lévő tanulók megismerése. A szociális hátrányok mérséklése, ellensúlyozása. Felvilágosító munka a szociális ellátások lehetőségeiről. Fogadó óra, személyes találkozás a szülővel Az érintett tanulókat megismerjük, feltérképezzük a segítségnyújtás lehetőségeit. Kisebbségi csökkentése. érzés Intézményvezetői feladatok végrehajtása, intézkedések a tanulók szociális helyzetéből adódóan. Rendszeres nevelői tájékoztatás a tanulókat, szülőket Szociális segítségnyújtás formáinak megteremtése (tankönyvtámogatás, iskolai alapítványi támogatás). Önismeret, kommunikációs képesség fejlesztése. Mentálhigiénés programok. Tanulók nyomon-követése. Fogadóóra, egyéni beszélgetés, családlátogatás Eredményes szocializáció. Konkrét segítségnyújtást kap a tanuló. 11

12 érintő kérdésekről. A szülő figyelmeztetése, ha a gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Pénzbeli juttatás (pl.: segélyek, stb.) és természetben nyújtott támogatások lehetőség szerinti biztosítása. Együttműködés a különböző szervezetekkel (önkormányzat, civil szervezetek, stb.) Konkrét segítségnyújtást kap az érintett tanuló. A GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER ÉS MULTIKULTURÁLIS NEVELÉSI TARTALMAK Iskolánk a 2012/2013-as tanévben csatlakozott az IPR integrációs pedagógiai rendszerben, amely nagyon jól illeszkedik az iskola esélyegyenlőségi programjához. Gyál városában több roma család él, egyre nagyobb létszámban tanulnak iskolánkban, ezért az IPR program és pályázatban való részvételünk, valamint a multikulturális program a kisebbségi kultúra megismertetését, megismerését is célul tűzte ki. Tanítványaink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó ill. együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető - kapcsolattartás. Alkalmazzuk "a más ember, más bánásmódszer" elvét felvállalva az egyéni bánásmódot igénylő gyerekek nevelését, oktatását. Ezek a tanulók szükség esetén más tananyagot tanulnak, más módszerekkel és más ütemben haladnak. Iskolánkban fokozott odafigyeléssel, korrepetálással, felzárkóztató programokkal igyekszünk a tantervi minimumot elsajátíttatni minden tanulóval. Rosado (1996) szerint az iskolát gyakorlata, valamint perspektívái, oktatáspolitikája, programja, az intézményhasználó személyek tanulók, szülők és tanárok, együtt tehetik a 12

13 különböző kultúrák iránt érzékennyé. Ha az iskola figyel az intézményhasználók heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire, elfogadó kulturális és szociális légkört hoz létre az iskolalátogatók minden csoportjával szemben, valamint az iskolai élet egészének területét átfogó, egységes kultúra-érzékeny szemlélettel rendelkezik, akkor válhat multikulturális jelzőre méltóvá. A megfelelő oktatáspolitika garantálhatja az iskola sikeres működését, amely elengedhetetlen jó programok, és azokat működtető, az iskolai sokszínűségre reflektáló pedagógusok nélkül. A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS LÉTJOGOSULTSÁGA INTÉZMÉNYÜNKBEN Olyan kompetenciákat kell kialakítani a tanulókban, amelyek képessé teszik őket arra, hogy szembenézzenek a közösségek sokszínűségével, a különbözőségekkel, és megtanulják kezelni ezeket. A multikulturális nevelés arra törekszik, hogy a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozó kognitív, verbális és nonverbális készségeket fejlesszen ki, a más csoportokkal való kommunikációt lehetővé tevő képességekkel együtt. Multikulturális neveléssel megakadályozandó bizonyos csoportok marginalizálódása, előítéletek kialakulása, és több kultúra közvetlen találkozása esetén a csoportközi konfliktusok. A különböző kultúrákról szóló ismeretek átadásával pedig az idegen kultúrák mellőzése és elutasítása is kiküszöbölhető. A fentiek megvalósításához szükséges, hogy a diák pontos, megbízható ismereteket kapjon tanáraitól, környezetétől, amire később az idegen kultúra elfogadását tudja építeni. A passzív elfogadásra pedig ráépül a kíváncsiság, a motiváció, hogy saját tapasztalatain keresztül ismerje meg az adott térséget, népet, nyelvet, kultúrát, s ez vezet el a legmagasabb lépcsőfokig, a sokoldalú megközelítésig. Ennek megvalósítására a kompetenciafejlesztő órákon kerülhet sor. A multikulturalizmus valódi célja azonban az integráció megvalósítása, illetve az emberek felkészítése a sikeres integrációra, hiszen ez az az út, amelyen a csoportokat, és benne az egyéneket nem éri diszkrimináció. A multikulturális nevelés nemcsak más népek kultúrájának megismeréséről szól, hanem először is a saját hazánk, lokális környezetünk szokásainak, hagyományainak megismeréséről, megőrzéséről, ápolásáról; például az iskolai ünnepélyek kapcsán. 13

14 STRATÉGIÁNK A 2013/2014. tanévet 12 tanulócsoporttal, 256 tanulóval kezdtük meg. 6 középiskolai osztály 2 szakképzős osztály 2 levelező tagozatos osztály 2 szakiskolai osztály Tanulóink közel 60%-a hátrányos helyzetű. Évről évre növekszik a nálunk tanulók közül a szerényebb anyagi hátterű, hátrányos és roma származású tanulók száma. Ez a tendencia pozitív változást is jelenthet, hiszen azt mutatja, hogy egyre többen szeretnének tovább tanulni, szakmát szerezni az előbb említett társadalmi rétegből. Feladatunk éppen ezért igen nagy felelősséget jelent, hiszen sokkal nagyobb erőfeszítést kell tennie iskolánk pedagógusainak azért, hogy ezek a tanulók megállják a helyüket tanulmányaik során, továbbá az anyagi hátrányok miatt se szakadjanak le, vagyis csökkentsük a lemorzsolódást. CÉLOK ÉS FELADATOK, VALAMINT A VÁRHATÓ EREDMÉNYEK Az IPR menedzsment feladata, felépítése, felelősségi köre, működése Célok:. Csökkentsük a tanulók között iskolába lépéskor meglévő az elsődleges szocializáció eltéréseiből fakadó - társadalmi, mentális és képességbeli különbségeket. IPR működésének hatására javuljon az azon tanulók aránya, akik érettségi vizsgát tesznek, illetve szakvizsgáznak.. Javuljon a kompetencia-mérés intézményi mutatója. Tanulói lemorzsolódás csökkenjen. Pedagógus attitűdváltás történjen a nevelőtestületben módszertani megújulás Feladatok: Az IPR továbbképzés eredményeit a gyakorlatba a mindennapokba építsük, mentorálással. Az iskolában működő munkaközösségekkel szakmailag való együttműködés hatékony legyen. Szakmai tapasztalatcserék, hospitálások szervezése. 14

15 A humánerőforrás fejlesztése. Az eredményesség vizsgálata önellenőrzéssel. A program értékelése, dokumentációjának vezetése. Felelősségi kör:. Intézményi integrációs program irányítása, menedzsment. IPR tagokkal való kapcsolattartás. Munkaterv szerinti munkamegosztás. A résztvevők munkájának összehangolása. Az események, információk folyamatos ismertetése. Kötelező értékelő esetmegbeszélések vezetése. Pedagógiai ellenőrzésben való részvétel Kötelező dokumentálás. Nyilvántartások, létszámok, statisztikák. Alapdokumentumokban az IPR beépítése. Egyéni fejlesztési terv és napló vezetése. Az IPR programok, fejlesztő tevékenységek leírása. Negyedévenkénti értékelés dokumentációja, esetmegbeszélés a szülőkkel, kapcsolattartás Az eredményes IPR alkalmazásának mutatói Az IPR szerint az alábbi megkülönböztető jellemzők emelhetők ki:. az iskola minden gyermek számára megfelelő pedagógiai feltételeket teremt a gyermek képességei kibontakoztatásához;. szegregációmentes oktatásszervezési keretek között folyik a nevelő, oktató munka, ami garancia arra, hogy az iskola minden szolgáltatása minden tanuló számára elérhető;. az iskolában és a településen tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére alkalmas, együttműködő, elfogadó környezetet;. a pedagógiai fejlesztés a tanulók fejlődésének nyomon követésére épül, és a tanulói mérések alapján történik az iskolai munka hatékonyságának megítélése;. a pedagógusok ismerik és alkalmazzák az egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszereket, eszközöket, és tudatosan fejlesztik a gyermekek társas kapcsolatait, közösségeit;. tudatosan fejlesztik a család és az iskola közötti kommunikációt, a családot, mint partnert vonják be a gyermekkel kapcsolatos iskolai 15

16 Indikátorok iskolánkban:. Évfolyamismétlők számának csökkentése 5%-kal. Az előző tanévhez képest csökkenjen a 200 óránál többet hiányzó tanulószám 5%- kal. A HHH/HH tanulók más intézménybe való távozásának megakadályozása. Tanórán kívüli programokban való részvételi arányuk növelése 5%-kal. Szülőkkel való közvetlen kapcsolat kiépítésének és kapcsolattartásának gyakorisága: háromhetenként egy alkalommal/szükség esetén azonnal 1. KULCSKOMPETENCIÁKAT FEJLESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK A KÖVETKEZŐ TERÜLETEKRŐL 1.1. AZ ÖNÁLLÓ TANULÁST SEGÍTŐ FEJLESZTÉS A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: A tanulási nehézség, a magatartászavar, jellegzetes iskolai magatartászavarok tényeinek, intézményen belüli tüneteinek és okainak feltárása, megbízható helyzetelemzés alapján tervezhető meg a pedagógiai beavatkozás folyamata. A prevenció és a kezelés legfontosabb színterei és eljárásai szerepelnek a komplex programban, vagy az egyes tanulási és magatartási zavarok típusaira kidolgozott részprogramokban. Kívánatos egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakember közreműködését igénybe venni a programalkotásban és megvalósításban. Az önálló tanulási képességet kialakító programok: A tanulás tanítása került az intézményes pedagógiai munka előterébe az ezredforduló óta. Különböző tanulási módszerek és technikák megismerése és gyakorlása révén tudja eldönteni a tanuló a pedagógus szükség szerinti segítségével, hogy számára mi a legkedvezőbb önálló tanulási eljárás. A programok azt a pedagógiai folyamatot tervezik és valósítják meg, amelynek révén minden tanuló kifejlesztheti és folyamatosan továbbfejlesztheti önálló tanulási képességét a tanórán és tanórán kívül egyaránt. A tanulók önálló életkornak megfelelő kreatív tevékenységére épülő foglalkozások: A kreativitás ugyanúgy nélkülözhetetlen az életesélyek és munkaerő-piaci esélyek biztosításához, mint az önálló tanulási képesség. Tehát az alkotás, az újat teremtés lehetőségét rendszeresen biztosítani kívánatos, hogy kifejlődhessen a tanulókban az 16

17 alkotókészség és az alkotóképesség, hogy tevékenységét siker koronázza, beteljesülhessen alkotásvágya. Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek: A tanuló akkor motivált a tanulásra eleve meglevő és körülményei miatt el nem nyomott tudásvágyán kívül, ha érdekelt a tanulási tevékenységben, tudja, mit miért csinál és hogyan tudja majd annak hasznát venni. Ehhez szüksége van távoli célokra, életkorának megfelelő, majd folyamatosan fejlődő, kiteljesedő életpálya-építési stratégiára, ami reális életesélyt jelenthet számára. A távlati célok nélkülözhetetlenek, s az életkor növekedésével lehetnek egyre motiválóbbak, ennek ellenére sokkal kevésbé ösztönöznek tanulásra, mint a közvetlen, azonnal elérhető célok, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében. A tanuló tudni akarja, hogy amit az adott foglalkozáson megtanul, azt mire, hogyan tudja azonnal felhasználni. A tanulási feladat kezdetén tisztázni a tanulókkal a feladatok értelmét és hasznát, s ha azt a feladat sikeres teljesítése után valóban megtapasztalja a tanuló, akkor hátráltató körülményei ellenére is megerősödik és fennmarad tanulási motivációja ESZKÖZJELLEGŰ KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE: Tantárgyi képességfejlesztő programok: Legcélszerűbb itt a kompetencia alapú oktatási programcsomagok A típusának (mint: szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelv, IKT, azaz info-kommunikációs technológia) bevezetését megtervezni és megvalósítani. Adaptálhatók programok vagy programelemek a képességek és kompetenciák fejlesztésében élenjáró iskoláktól, illetve kidolgozhatók saját programok vagy programelemek, amelyek később esetleg adaptálásra is felajánlhatók. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok: Egyre inkább kiteljesedik a kommunikáció-alapú társadalom, amelyben élünk, és fejlett kommunikációs képességek szükségesek a mai és a holnapi gazdasági és társadalmi életben való együttműködésekhez. Amely együttműködések biztosítanak munkasikereket, munkaerő-piaci és életesélyeket. Akkor pedig nélkülözhetetlen megtervezni és megvalósítani a kommunikációs képességek sokoldalú fejlesztését tanórai és tanórán kívüli lehetőségek felhasználásával. Ami jelent részben céltudatos közvetlen tréningeket, részben indirekt, a mindenkori feladatok szerves részeként megjelenő fejlesztést SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE: 17

18 Közösségfejlesztő, közösségépítő programok: Közvetlen tréningek is végezhetők osztályfőnöki órák keretében, tanórai kiscsoportok, tanórán kívüli művészeti körök, vegyes összetételű tanulmányi séták, kirándulások, szaktáborok és más táborok, diákönkormányzati testület megalakulása stb. alkalmával ismerkedés, a csoportidentitás kialakítása, a kölcsönös támogatás, a különböző értékek elfogadása és tiszteletben tartása, az együttműködés fejlesztése érdekében. Mindennapi közvetett lehetőség pedig a közös tanulási tevékenység. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben leginkább a kooperatív technikák és a projektmódszer alkalmazása biztosítja önmagában is a változó összetételű csoportok közösséggé fejlesztését. Mentálhigiénés programok: A testi, lelki, szociális egészség gondozása, az egészségtani, egészségmegőrző, egészségfejlesztő és mentálhigiénés ismeretek és képességek fejlesztése szerves része az iskolai tanítási-tanulási folyamatnak. Kívánatos felülvizsgálni és célszerűen rendezni, hogy a működő helyi tantervben mi szolgálja ezeket és hogyan lehetséges a továbbfejlesztés. Ezzel összhangban, a tantervi feladatok beépítésével és kiegészítésével tervezhetők meg a tanórán és iskolán kívüli programok, akciók, amelyek optimális esetben nem csupán évi egy-két kampányt jelentenek, hanem folyamatos, egymásra épülő tevékenységeket, mentálhigiénés hagyományok kialakítását és ápolását, amelyek áthatják az egész évi pedagógiai munkát minden évben és valamennyi évfolyamon. A mentálhigiénés program része a pedagógusok team szupervíziója. Előítéletek kezelését szolgáló programok: A kompetencia alapú oktatási programcsomagok indirekt módon tartalmazzák az előítéletek kezelését, a Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését segítő csomag pedig direkt módon is. A közvetlen tréningek, közös munkák, akciók mégsem nélkülözhetőek. Az előítéletek táptalaja a valamely társadalmi csoportra vonatkozó felületes és indokolatlanul általánosított negatív információ. Kezeléséhez nélkülözhetetlen és elsődleges feladat egymás érdemi megismerése. Ennek során kerülnek felszínre azok a különböző értékek, amelyek az egyes csoporttársak számára fontosak, s amelyek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a mások által fontosnak tartott értékektől. Az egyéni különbségek elfogadásával végzett közös tevékenység, sikeres együttműködés elérése a célunk. Amihez meg kell terveznünk az önismereti és társismereti tréningeket is, valamint az együttműködésben végzett tevékenységeket is. 18

19 3. AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK: Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés: Lényege, hogy nem differenciált feladatadással különböztetjük meg tanulóinkat a tanórákon, aminek következtében fogalma sincs az egyiknek, hogy mit csinált a másik, és nem is érdekli annak feladatmegoldása, mert a magáéval van elfoglalva, tehát elkülöníti egymástól az osztálytársakat, hanem a segítségadás módjával és mértékével differenciálunk. Vagyis tevékenységközpontú frontális osztálymunka esetén egymásra épülő és fokozatosan nehezedő feladatsort adunk, amelynek első néhány feladatát feltehetően a leggyengébbek is meg tudják oldani, utolsó feladatai pedig a legjobbakat is próbára teszik, majd egyéni segítséget adunk azoknak, akik bármilyen ok miatt elakadnak. Így valamennyi tanuló érdekeltté válik valamennyi feladat megoldásában, bármeddig jutott is el sikeresen. A nevezett feltételek biztosításával mind a frontális, mind a kiscsoportos tanulási tevékenységben lehetősége van a tanulónak, hogy saját ütemében haladjon előre és sikerélménnyel zárja a munkát. Kooperatív tanulásszervezés: Nem egyedül üdvözítő módszer, de nélkülözhetetlen módszer a kooperatív tanulás. Több ezer iskolában szerzett tartós tapasztalatok alapján heti kéthárom kooperatív tanóra is közel húsz százalékkal növeli valamennyi tanuló teljesítményét, sőt a lemaradókét nagyobb mértékben, mint az élenjárókét. A kooperatív tanulásszervezés lényege az egész osztályra vonatkozó tanulási cél meghatározása, a közös célt szolgáló részfeladatok és azoknak megfelelő foglalkozástervek tisztázása, választása az egyes kiscsoportok részéről, a választott foglalkozástervek alkalmazása, a részfeladatok elvégzése csoporton belüli munkamegosztásban, csoportbeszámolók, amelyek egymást kiegészítve alkotják az osztály közös tanulási eredményét, egymás munkájának véleményezése és a pedagógus szükség szerinti külön értékelése. Projektmódszer: Aki nem ismeri, az idegenkedik tőle, mert nincs tudatában, hogy a hagyományos iskolai tevékenységek körében maga is végzett, illetve vezetett már projektmunkát. Bármely téma sokoldalú optimálisan valamennyi műveltségi területet bekapcsoló feldolgozása, aminek eredménye objektív formában (album, újság, rádióműsor, videofilm, előadás, kiállítás stb.) kerül nyilvánosságra, népszerűsítésre. 19

20 A projektmunka főbb fázisai: - a) Az osztállyal vagy több osztályból verbuvált érdeklődő tanulók csoportjával a projekt témájának vagy lehetséges téma-variációinak megbeszélése. A tanulók bátorítása a téma feldolgozására. Tájékoztatás a témával kapcsolatos, a feldolgozáshoz szükséges információk hozzáférési lehetőségeiről, a különböző műveltségi területek vonatkozó forrásairól. b) A feladatra vállalkozó tanulók köréből a kiscsoportok összeállítása a tanulók választásai, illetve egyetértése alapján. Annyi kiscsoportot alakítunk, amennyi résztéma feldolgozására, illetve részfeladat megoldására lesz szükség. c) Csoportépítő tréning, kooperatív képességfejlesztés. d) A csoportok résztémákat választanak. e) Csoportokon belül a tagok mini-témákat választanak. f) A mini-témák feldolgozásának előkészítése és a munka elvégzése, majd az eredmények bemutatása csoporton belül. g) A csoportbemutatók előkészítése és megtartása. h) Közös bemutató előkészítése és megtartása. i) Értékelő megbeszélés, észrevételek, vélemények, elismerések, ami egy jutalom-klubdélután keretében is megvalósulhat. Mai tanulóink felnőtt korukban életük végéig különböző projekteken fognak dolgozni, amely munkára már az iskolában fel kell készülniük. A pedagógusok ezt a munkát napjainkban külön is gyakorolják pályázati projektek kidolgozásával és megvalósításával pedagógiai programjuk és helyi tantervük megvalósítása mellett. 4. MŰHELYMUNKA A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI: Értékelő esetmegbeszélések: A tanulók közötti együttműködés akkor lehet tartósan sikeres, ha a tanárok közötti együttműködés is tartósan és eredményesen működik. Ennek egyik meghatározó eleme az esetmegbeszélés. Optimális esetben bármelyik tanulóval kapcsolatban bármely indok teszi szükségessé, azonnal összeülnek az adott tanuló nevelésében-oktatásában érintettek és megbeszélik, elemzik az eset kialakulásának előzményeit, a tényhelyzetet és az intézkedési lehetőségeket, illetve az eddigi intézkedések tapasztalatait és a további teendőket. Az esetmegbeszéléseket nehéz lenne előre naptári napokra ütemezni, a pedagógusok sokirányú elfoglaltságai, időbeli leterhelései miatt azonban az is megoldható, ha nincs különleges, rendkívüli eset, hogy mondjuk havonta kijelölnek egy napot és délutáni időpontot az esetmegbeszélésekre, amin az érintett tanulók nevelésében-oktatásában illetékes valamennyi szakember részt vesz, és elemzik közösen a 20

21 keletkezett problémákat, valamint azok megoldási lehetőségeit. Ezt követően egyetértésben, egymást támogatva törekednek a sikeres problémamegoldásra, levonva az egész nevelőtestület számára hasznosítható és később előterjesztendő tanulságokat is. Hospitálásra épülő együttműködés: A tapasztalatcserék kiváló formája. Te hogy csinálod? Miért úgy csinálod? Mi a haszna? Hogyan tudnám én is átvenni, alkalmazni sikeres eljárásodat? stb. Sokat tudunk tanulni egymástól, miközben rádöbbenünk, hogy hasonló gondokkal küzdünk, és több eredményt érhetünk el, ha együttműködünk. Kiemelten fontos a kölcsönös hospitálás az azonos osztályban tanító pedagógusok esetében. Külön indokolja, ha kompetencia alapú oktatási programcsomagot vagy egyéb új eljárást vezettünk be, az sikeresnek bizonyul, tehát iskolán belüli elterjesztéséhez nélkülözhetetlen a hospitálásra épülő tapasztalatcsere. 5. A HÁROMHAVONTA KÖTELEZŐ KOMPETENCIA ALAPÚ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ESZKÖZEI: Szöveges értékelés árnyalt értékelés: Lényege, hogy nem minősítéseket, hanem a tanuló fejlettségi szintjével kapcsolatos ténymegállapításokat közlünk, s azokat szükség szerint értelmezzük a tanulóval és gondviselőjével való megbeszéléseink során Ezért szövegesen és árnyaltan regisztráljuk a fejlettségi tényeket bármiféle-fajta elmarasztalás nélkül és a későbbi siker, felzárkózás reményében. Egyéni fejlődési napló: Tagadhatatlanul munkaigényes feladat az egyéni fejlődési napló vezetése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében azonban nélkülözhetetlen és nemcsak a gyermek, hanem a pedagógus számára is sikereket ígérő. Rögzítjük a kiinduló szinteket mindazokra a részképességekre és magatartási jellemzőkre vonatkozóan, amelyeket tanévi fejlesztésünk fókuszába helyezünk, majd feljegyezzük egymás utáni intézkedéseinket, fejlesztő eljárásainkat és azok eredményeit. Hetek vagy hónapok múltán nyilvánvalóvá válik, hogy mely eljárásaink vezetnek a legkedvezőbb eredményre, melyeket kell elhagynunk, illetve melyek a további fejlesztési feladataink. Tapasztalatainkat megosztjuk nevelőtársainkkal, esetmegbeszéléseken elemezzük és közös, illetve összehangolt további cselekvésekben állapodunk meg. Az érintett tanulók körét, az egyéni 21

22 fejlődési napló vezetésének szempontjait, módját, formáját alakítjuk ki programunkban annak érdekében, hogy a fejlődési naplók elemzése a későbbiekben intézményi szintű tanulságokkal is szolgálhasson az egyéni fejlesztés elsődleges érdekei mellett. 6. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK: Multikulturális tartalmak megjelenítése különböző tantárgyakban: A kerettanterv által meghatározott művelődési anyagok a legnagyobb természetességgel épüljenek be az egyes tantárgyak anyagába, ahogyan az más népek esetében történelmi események, irodalmi és képzőművészeti alkotások, ének-zene stb. tekintetében évszázadok óta jelen van a tantárgyi anyagokban. Az ezredforduló óta azért nem interkulturális (két kultúra közötti) nevelésről és oktatásról beszélünk, hanem multikulturális nevelés-oktatásról, mert településeink igen jelentős részében többféle nemzeti, nemzetiségi és többféle vallási kultúra él, tehát a gyermek multikulturális környezetben nő fel. Valamennyi, a többségitől eltérő helyi kulturális érték beemelendő tehát a helyi pedagógiai programba és tantervbe. Nemzetiségi, etnikai tekintetben legnagyobb arányban a cigány népismeret, tekintettel arra, hogy a hazánkban élő cigányok nagyobb arányban vannak, mint a többi tizenkét nemzetiség együttvéve. Mindez egyben azt a kötelezettséget is rója az iskolára, hogy tájékozódjon, gyűjtőmunkát végezzen (pl. a tanulókkal közös projektmunka keretében) és a szerzett, motiváló információkat építse be pedagógiai programjába és helyi tantervébe. Az úgynevezett folyamatos kulturális tevékenység számos formában és tömbösítve is (pl. célzott foglalkozások, versenyek, vetélkedők, kulturális bemutatók, kirándulások és táborozások stb.) biztosítható. Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva: Tanórai előkészítéssel, majd záró értékeléssel kombinálhatóan leginkább tanórán és iskolán kívüli projekt-munkára inspirálnak a multikulturális témák. Amelyek lehetnek: legegyszerűbb esetekben vetélkedők vagy kulturális bemutatók, amelyek a felkészülést és a rendezvény megtartását igénylik; lehetnek gyűjtőmunkák, amelyek krónikákban, videó-filmekben, az oktatásban hasznosítható helybeli szöveggyűjteményekben valósulnak meg stb. Szerencsés látogatások (templomban, kisebbségi közösségi házban stb.), csoportosan készített személyes interjúk kiemelkedő helybeli személyiségekkel, személyes találkozók a helybeli szubkultúrák helybeli, megyei és országos képviselőivel stb. szervezése és lebonyolítása, annál is inkább, 22

23 mert a személyes találkozás élményei adnak leginkább erőt, ösztönöznek intenzívebb tanulásra, mondván: én is lehetek ilyen kiváló ember, rajtam múlik, csak akarnom kell. 7. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA: Pályaorientáció továbbtanulás: A pályaorientációs feladatunk a szakiskolás tanulóinknak az adott szakma iránti kötődésének erősítése, illetetve a középiskolai tanulóknak a munka világába való beilleszkedéséhez gyakorlati tanácsok, felkészítés, a tehetségesebb tanulók felsőfokú tanulmányok felé orientálása. A tanulók egyéni életpálya-építési stratégiáját fokozatosan építjük ki velük együtt. Ennek felmenő rendszerét kívánatos szabályozni IPR programunkban. 3. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1 Bevezetés Egyre nagyobb felelősség hárul a pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai nyilatkozata a korszerű egészségfejlesztés elveit és kulcsterületeit a következőkben határozta meg:- az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése, - az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása, - közösségi cselekvés, - az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése, - az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása. Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének, személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. A nemzetközi és a hazai elvárásoknak megfelelően a közoktatási törvény megkívánja a tanulók szemléletformálásának, pozitív 23

24 attitűdjének, cselekvési kultúrájának újragondolását a pedagógusok részéről és a pedagógiai programok részeként az egészségnevelési programok kidolgozását Az egészségnevelés jogszabályi háttere 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény előírásai: 10. (1) bek.: A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési, - oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 48. (3) bek.: Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110 /2012. (VI. 4.) Kormányrendelet szerint: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség - megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 24

25 3. Az egészségnevelési programunk készítésénél figyelembe vettük az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programjáról szóló 4/2006. (II.8.) Országgyűlési határozatot is. A program célként fogalmazza meg: minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program a következő értékek kidolgozását vezérli: az egészség alapvető emberi jog, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás, az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. 4. A 96/2000. (XII. 11.) sz. országgyűlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására 5. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény 6. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 38. (1)-(2) bek. 7. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklet. 8. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet. 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv Az egészségnevelési program az iskola működési rendszerében A program tervezése és végrehajtása során figyelembe vesszük a partnerek, így a nevelőtestület, a diákok és a szülők elvárásait is. 25

26 Kiemelten figyelmet kapnak az alábbi területek: - a dohányzás visszaszorítása, - az alkohol-és drog prevenció, - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, - az élelmiszerbiztonság fejlesztése, - aktív napi testmozgás kialakítása, - a közegészség-és járványügyi biztonság fokozása, - az egészséges fizikai környezet kialakítása Az egészségnevelés fázisai és meghatározói Helyzetkép Iskolánk épülete több mint 20 éves és erősen felújításra szorul. A nyílászárók rosszul szigeteltek és rajtuk folyamatosan átfúj a szél. Az iskola anyagi kereteinek függvényében kisebb felújításokat folyamatosan végez az épületen ben a teljes homlokzatot kifestettük ben pedig a belső falak festése történt meg. Az udvar egésze a sportpályák kivételével füvesített, az iskola előtt kis virágágyások is találhatók. A faültetési program keretében többször is ültettünk fiatal facsemetéket. Az iskolaudvaron található még a diákok számára kialakított pihenőrész, árnyas padokkal és hintával. A külső sportpályák sportolásra alkalmasak, de felújításra szorulnak Az egészségnevelő tevékenység Helyzetfelmérés Speciális személyi feltételek: iskolaorvos, védőnő. Tárgyi feltételek: - orvosi szoba (elsősegélynyújtó hely) - iskolai büfé 26

27 A testi-lelki egészség helyi jellemzői a) Az évente ismétlődő egészségügyi felmérések (a védőnők és iskolaorvos végzi) alapján megállapítható, hogy szembetűnő: a sok mozgásszervi eltérés, főleg a lúdtalp, amit a tanuló és szülő nem vesznek komolyan, - a túlsúlyos gyerekek száma magas, a helytelen életvitel és étrend miatt, - sok a szemüveges gyermek, nem járnak rendszeres ellenőrzésre, elhanyagolják a szemüveg-cseréket, vagy nem használják, pedig a látásgond hatással lehet a teljesítményükre is, - gyakori a bőrprobléma, a gyermekek többsége kezeli, de akadnak elhanyagoltak is. b) Iskolánk jelenlegi helyzete a sport és testnevelés terén sok tennivalót kíván. A szakközépiskolai tanulók elfogadják a testnevelés órát, ám bizonyos osztályokban a diákok csak többszöri felszólításra öltöznek át, és gyakrabban kérnek felmentést (néha indokolatlanul). A sportversenyeken a részvétel viszont egyre gyakoribb és egyre szívesebben jelentkeznek külső iskolák által szervezett versenyekre is. Kisebb területi versenyeken már szép eredményeket is értek el. c) Hogy diákjaink képesek legyenek megőrizni testi épségüket az iskola a tantárgyakhoz kapcsolódóan balesetvédelmi oktatást tart. A diákok az oktatáson való részvételt aláírásukkal igazolják. Ennek kiegészítése ként a védőnő elsősegély nyújtási alapismereteket tanít a diákoknak Az egészségnevelés célja A tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra való felkészítése. Azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a 27

28 kialakítása a gyermekek cselekvő, tevékeny részvételével, amelyek biztosítják egészségi állapotuk javítását. o A tanulók ismerjék meg az életkorral járó biológiai - pszichohygiénés életmódi tennivalókat, valamint a társas kapcsolatok etikai, egészségi kérdéseit. o Az egészséges életmód a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitelrendjének kiépítése úgy, hogy ezek számukra alapértékké váljanak. Az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, attitűdök elsajátításának kialakítása. o Tanulóink legyenek tisztában az egészséges táplálkozás formáival, a helytelen táplálkozás, és a keringési rendszer megbetegedése közötti összefüggésekkel. Váljék szokásukká az élettanilag szükséges folyadék bevitele. o A tanulók biológia órákon szerzett ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa a tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást. o Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségérzetüket. o Alakuljon ki a tanuló elhárító magatartása az egészségkárosító élvezeti cikkekkel szemben. o Tartsa értéknek az egészséget. o Alakuljon ki benne segítő attitűd a betegekkel szemben. o Tudja, hogy saját érdekében részt kell vennie a szűrővizsgálatokon. o Ismerje, és alkalmazza a tisztálkodás, a helyes fog- és testápolási módokat Az egészségnevelés módszerei és eszközei Az egészségnevelés formái, módszerei - kiállítás, - egészséges ételek készítése, kóstolása, 28

29 - tanórák (testnevelési, biológia, osztályfőnöki órák), - könyvtári kutatómunka, - sportbemutatók, vetélkedők, kirándulás, táborok, - filmvetítés, - rendezvények: előadás, Eötvös-nap, - Női dolgok és férfi dolgok klubja. Az egészségtan témaköreit felölelő előadás és beszélgetéssorozat a diákoknak. Tematikát lásd: melléklet 3.7. A módszerválasztás szempontjai - tevékenység központú és életszerű legyen, - élményközpontú, motiváló legyen, - feleljen meg a tanuló életkorának, - pozitív életszemléletet adjon, - együttműködésre épüljön, - sok játékos elemet tartalmazzon Az egészségnevelés erőforrásai Humán erőforrások - képzések (szakirányú, módszertani), - továbbképzések tervezése, szervezése Tárgyi erőforrások - szemléltető képek, - fóliák, modellek, - szakkönyvek, - szaktantermek, - audiovizuális eszközök Anyagi erőforrások 29

30 - költségvetés: - a fenntartó finanszírozási lehetőségétől függően, - iskolai szolgáltatások bevétele, - pályázati (országos, megyei, helyi) támogatások, - alapítványi támogatások Az egészségnevelés színterei Az iskola kapcsolatai az egészség nevelésben 30

31 31

32 3.11. Fogyasztóvédelem A fejlett társadalmakban a gazdaság a fogyasztási igények (többnyire mesterséges) generálásával a számára profitot hozó termelés növekedését kívánja biztosítani. A vállalkozások gazdagodása érdekében gerjesztett mértéktelen fogyasztás miatt több ponton láthatóan megbillent a természet egyensúlya. A további romlás megállításában fontos feladat hárul az aktív környezet- és egészségvédelemre. Az ügyes reklámfogásoknak kiszolgáltatott fogyasztók valós, hosszú távon érvényes érdekei nem a gazdaság, hanem elsősorban a környezet- és egészségvédelem érdekeivel kell, hogy egybeessenek. Környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos és önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. A tudatos fogyasztói magatartás alapja a fogyasztáshoz kapcsolódó folyamatok és jogok legalaposabb ismerete. Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya szerint a fogyasztónak joga van: - az alapvető szükségletekhez (olyan fogyasztási cikkekhez, amelyek a túlélést biztosítják), - a biztonsághoz (az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga), - a tájékoztatáshoz (a tisztességtelen és félrevezető hirdetés elleni védelemhez való jog), - a választáshoz (versenyképes fogyasztási cikkekhez való jog, a megfelelő minőség biztosításával), - a képviselethez (a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati-politikai tervezésben), - a kártérítéshez (rossz minőségű fogyasztási cikkek, szolgáltatások ellentételezéséhez való jog), - fogyasztói oktatáshoz (tájékozott fogyasztóvá váláshoz szükséges tudás megszerzéséhez való jog), - az egészséges környezethez (méltóságot biztosító, félelem- és veszélymentes környezethez való jog). Célok A környezet- és egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó fogyasztóvédelem célja szó szerint a fogyasztó védelme. Védeni kell ugyanis a fogyasztókat azoktól, akik megsértik a jogaikat; akik a fogyasztóra, a felhasználóra, annak életére, egészségére veszélyes termékeket hoznak forgalomba; akik a kereskedelem szabályait megkerülve kívánnak a piacon érvényesülni. 32

33 Védeni szükséges továbbá a fogyasztót mindazon marketing- és reklámfogásoktól, amelyek lényeges társadalmi vagy egészségvédelmi érdekeket hagynak figyelmen kívül. De védelemre szorul a fogyasztó saját tájékozatlanságától, a kellő információk hiányában hozott döntésektől, ezek következményeitől is. A fogyasztóvédelem intézményrendszerének lényeges feladata a fogyasztókat sajnálatosan ért joghátrányból keletkezett érdeksérelem kiküszöbölése, a fogyasztói jogok érvényesítése, kikényszerítése, és nem utolsó sorban a szükséges szankcionálás is. Tehát a hazai fogyasztóvédelem jelenlegi fő céljait a következőkben foglalhatjuk össze: - a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának megvédése, - a fogyasztó vagyoni érdekeinek védelme, - a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása, - a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól osztályfőnöki órán, szakórákon, iskolai kiránduláson, szabadidős rendezvényeken stb. hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Minél korábban mutassuk be a tanulóknak a reklámok hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) ára? Osztályfőnöki, testnevelés, fizika, kémia és biológia órán meg kell ismerkedni azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémiai szert tartalmazó termék, gyógyszer vásárlása esetén tekintettel kell lenni. Fel kell hívni a figyelmet az érték-ár arányra, a termékek minőség és felhasználhatóság szerinti szavatossági idejére. 33

34 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek a közösségi nevelés területei. Legfontosabb célunk: olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös értékrendet kialakítani, elfogadni és eszerint működni; közös célt megfogalmazni és annak érdekében működni; az egyén véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességét fejleszteni; a másságot elfogadtatni, együtt érző, harmonikus embertársi kapcsolatokat kialakítani. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a tanórák szaktárgyi órák osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások: tanulmányi kirándulás szakkörök diákönkormányzati munka szabadidős tevékenység Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban 34

35 minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek. Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a határon túli magyarok és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Legyen nyitott és megértő a különböző szokások, kultúrák, vallás és a másság iránt. Váljon érzékennyé a környezet állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen jellemző rá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Ismerje meg a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülési módjait. Kapjon kellő mennyiségű ismeretet a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. Az azonos érdeklődésű közösségek erősítése (projektek, stb.) A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a környezet hagyományainak feltárására, ápolására, 35

36 alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás meghatározó alapelv, ösztönözze a tanulókat abban, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és kifejezés álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, adjon átfogó képet a munka világáról, a változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését. (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével A tanórán kívüli közösségfejlesztés színterei a diákönkormányzati munka a szakkörök szabadidős tevékenységei tanulmányi kirándulás Eötvös-nap, diáknap projektnap Karácsonyi projektnap 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatai 5.1.A pedagógus feladata A pedagógus, szaktanár a nevelési-oktatási intézmény alaptevékenységét közvetlenül végző alkalmazott, közfeladatot ellátó személy. Munkáját az igazgató, illetve helyettesei, a szakos munkaközösség-vezetők, az érintett osztályok osztályfőnökei önállóan ellenőrzik. 36

37 A pedagógus munka alapdokumentuma a nevelőtestület által kialakított és elfogadott pedagógiai program. A szaktanár az iskolai és munkaközösségi éves, illetve havi munkatervek és saját ütemtervei szerint önállóan végzi munkáját. Elvégzi a tanítási és a délutáni órák (pl. szakkör) megtervezésével, előkészítésével és vezetésével kapcsolatos nevelési-oktatási feladatokat. Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti. A nevelő-oktató munka során a pedagógus az általa vezetett tanórákon maga határozza meg az előírt törzsanyag ütemezését, segédanyagokat és a számonkérés módszereit. Év elején elkészíti az aktuális ütemtervet (tanmenetet) és ezeket véleményezésre átadja a munkaközösség-vezetőnek. Az esetlegesen szükségessé váló módosításokat (jelentősebb elmaradás esetén) a munkaközösség-vezetővel egyezteti. Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A bejövő osztályok első szülői értekezletén ezekről a szülőket is tájékoztatja. Folyamatosan ellenőrzi és értékeli tanítványai munkáját. A tanuló félévi munkája legkevesebb 3 jeggyel lezárható. A tanulót féléves, illetve éves teljesítménye alapján kell értékelni. A tanulók érdemjegyeit legalább havonta és az elvégzett tananyagot hetente beírja az osztályozó és a haladási napló megfelelő rovataiba.(e-naplóba) Két héten belül (10 munkanap) kijavítja a megíratott dolgozatokat és az eredményeket ismerteti a tanulókkal. Az ütemtervben meghatározott, megíratott és kijavított nagydolgozatokat a diákoknak és esetleg szüleiknek történő bemutatás után a tanár köteles a tanév végéig megőrizni. A dolgozatok számát, anyagát és értékelését az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az érintett munkaközösség-vezető ellenőrizheti, a dolgozatokat megtekintheti. Külön utasításra azaz a kifüggesztett beosztás szerint a hiányzó kollégákat helyettesíti, a helyettesítéseket nyilvántartja az osztálynaplóban (e-naplóban) is és beírja, aláírja. 37

38 Óracserére és tanteremcserére csak az iskolavezetés hozzájárulása esetén kerülhet sor. Az esetleges bukásról legalább egy hónappal az osztályozó konferencia előtt írásban értesíti az érintett tanuló szüleit. Az igazgatói megbízásra részt vesz az érettségi és egyéb (pl. javítóvizsga) vizsgabizottság munkájában. Beosztás szerint az előírt szabályok figyelembevételével ellátja az iskolai ügyeletekből (tanulmányi versenyek, mérések, vizsgák, iskolai rendezvények) rá jutó részét. Az éves munkatervben meghatározott feladatokban részt vállal (tervezés, előkészítés, szervezés, jelenlét különösen: tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, gólyabál, október 23, szalagavató, március 15., ballagás, értekezletek). A félévi, illetve év végi értekezletek előtt - legkésőbb egy héttel - írásban tájékoztatja a munkaközösség vezetőjét az elvégzett munkájáról, beleértve a versenyeket, felzárkóztatásokat stb. Szaktanári fogadóóráiban, a meghatározott időben a szülők rendelkezésére áll. (8-16 óra közötti időintervallumban) A szaktanár folyamatosan teljesíti a munkájához kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségeket, azaz minden foglalkozásról naplót (e-naplót) vezet, osztályoz stb. A munkából való távolmaradás után öt munkanapon belül igazolja hiányzását. Alkalomszerűen elvégzett külön munkájáról a vezetőség kérésére - rövid, írásos beszámolót készít. Az elszámolási kötelezettség mellett kapott juttatásokkal határidőre köteles elszámolni. Felelős aláírásával - a leltári állományért, amennyiben egyedüli hozzáférése van. Beírja a diákok napi hiányzásának óráira eső részét a naplóba. A munkatervben előírt nevelőtestületi értekezleteken, osztályértekezleteken részt vesz. Az óraközi szünetekben ügyeletet tart a kiírás szerinti helyen és napon. Tanítás nélküli munkanapokon az előírt program szerint vesz részt. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségük fejlődéséről. 38

39 5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma: A hagyományos osztályfőnöki munka három fő területet ölel fel. Az osztályfőnök teendőinek, kötelezettségeinek egy része adminisztrációs jellegű munka. Ilyenek az osztálynaplóval, anyakönyvekkel, bizonyítványokkal kapcsolatos munkák, a pályaválasztásnak, tanulmányi versenyeknek stb. nyilvántartása, ezekkel kapcsolatos összesítések és statisztikák. Az osztályfőnöki munka másik része irányító, vezető jellegű feladat. Az osztályfőnök saját hatáskörében jutalmaz, vagy büntet, illetve ezeket az eljárásokat kezdeményezi. A teljes középiskolai vertikumra megtervezi, tanévekre lebontja és határozott pedagógiai céllal tartja az osztályfőnöki órákat, tehát irányítja az osztályközösség nevelését. Az osztályfőnöki munka harmadik része szervező, összehangoló funkció. Kapcsolatot tart az osztályba járó tanulók szüleivel, az osztályban tanító tanárokkal, az iskola egészségügyi szolgálatával, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, képviseli az osztályba járó diákok érdekeit, figyelemmel van a tanulók szociális helyzetére, egészségügyi állapotára stb. Ezeket a feladatokat összehangoltan kell ellátni. A hagyományos osztályfőnöki tevékenység említett három területe mellett a NAT, illetve a kerettantervi követelmények teljesítése is részben az osztályfőnöki órákon történik Az osztályfőnök feladatai 1. Kapcsolatot épít ki tanítványai szüleivel és azt szükségszerűen fenntartja. 2. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai és iskolán kívüli magatartását, szorgalmát. 3. Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történő bejegyzéseket és háromhavonta ellenőrzi az osztályzatokat. 4. Osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez. 5. A osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában osztályban kiemelt feladata a pályaválasztás, az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra történő jelentkezések irányítása, segítése. 39

40 7. Jelenlétével elősegíti osztálya szóbeli érettségi vizsgájának technikai lebonyolítását. 8. Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, a törzskönyv, a bizonyítványok precíz, naprakész vezetése. E-napló használatakor ugyanezek a kötelezettségek terhelik. 9. A szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók tanórán kívüli felzárkóztatását, tehetséggondozását. 10. Az iskola ünnepélyein osztályát felügyeli, távolléte esetén az osztályfőnök helyettesével megbeszéli a teendőket Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos feladatok: Az osztályban tanító tanárok nevének pontos, olvasható bejegyzése. Az ülésrend, órarend beírása (ceruzával), az aktuális változások átvezetése. A haladási részben a tanítási hetek és napok számozása, a tantárgyak beírása, dátumozása, a hetesek nevének beírása. Tanítványai napi hiányzásainak ellenőrzése. Amennyiben a szülő nem jelzi a hiányzás okát, a 2. napon érdeklődjön a hiányzás okáról. Nyomon követi a szaktanári bejegyzéseket a naplóban (figyelmeztető, intő, dicséret) és azok beírásait is egyezteti az ellenőrzővel legalább kéthavonta. Kéthavonta egyezteti a naplóba beírt osztályzatokat az ellenőrzővel és azt aláírja. A hiányzást követő 1. osztályfőnöki órán, illetve 5 napon belül az igazolást elkéri. 5 óra igazolatlan mulasztás után írásban értesítést küld a szülőnek. Az adott havi hiányzásokat következő hónap 15. napjáig összesíti. A szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám, aláírás) hetente, de legkésőbb havonta ellenőrzi, kollegáival a hiányt pótoltatja. Figyelemmel kíséri az osztálynapló jegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére. Kitölti a tanulók személyi adatait, a szülők telefonos elérhetőségét beírja, az aktuális változásokat átvezeti. A statisztika év eleji, félévi és év végi összesítését elvégzi. 40

41 A szaktanárral egyeztetve a szülőt írásban értesíti az esetleges bukásról az osztályozó konferencia előtt minimum egy hónappal. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ (NKT PONTJA ALAPJÁN) SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK, TANULÓ, A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. ( Nkt pont) Az iskolába járó különleges bánásmódot igénylő gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, szomatopedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Ezen tanulók nevelését, oktatását hosszú távú habilitációs, rehabilitációs foglakozások segítik. Cél: Az iskolánkban tanuló sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságaiknak, képességeiknek és fejlődési ütemüknek figyelembevételével váljanak a befogadó közösségek minden tanulójával egyenértékűvé A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS CÉLÚ ELLÁTÁSA A tevékenységet meghatározó tényezők 41

42 - a fogyatékosság típusa, súlyossága, - a fogyatékosság kialakulásának ideje, - a különleges bánásmódot igénylő tanuló sajátosságai. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai, feladatai: Iskolánban sem a technikai, sem a személyi feltételek nem adottak a fejlesztéshez, mert nincsen gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus munkakörben foglalkoztatottunk. Ezekben külsős szakemberek vannak a segítségünkre. Pedagógiai feltételek biztosítása Humán Tárgyi Módszertani -speciális pedagógus felkészültség, innovatív készség, plusz munka vállalása - együttműködés szülőkkel, szakmai segítőkkel, szakemberekkel - egyéni fejlesztési terv, tanulási segédletek - réteg, - csoport, - páros munka, - módszertani sokoldalúság szemléltetés - tantermek, felszereltsége - individuális értékelés (a tanulók teljesítményének értékelését a korábbi teljesítményhez viszonyítva végzik a tanárok) - a javaslatok beépítése a pedagógiai folyamatokba A fejlesztés megvalósítása A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a hátránya csökkentéséhez szükséges és amennyit a törvény biztosít. 42

43 Csoportok, osztályok szervezése Osztályonként maximum 2 fő különleges bánásmódot igénylő gyermek (pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek) gyermek oktatását biztosítjuk. A tanulók értékelése, minősítése: A tanulót a szakvélemény, alapján: - mentesíti az igazgató az egyes tantárgyak, tantárgyi részek osztályozással történő értékelése, minősítése alól, helyette az értékelés szövegesen történik. - az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a tanuló másik tantárgyat választhat, vagy az írásbeli vizsga helyett két szóbeli tétel húzásával teljesíti a vizsgakövetelményeket. - vizsgákon hosszabb felkészülési idő biztosítása a tanuló számára, - lehetőség a segédeszközök használatára (számítógép, stb.) A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARA MIATT A NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYAMATBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIALITÁSAI A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, hiperkinetikus vagy aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának zavarai, a képességek hiánya, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A hiperkinetikus vagy aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. 43

44 Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az aktivitás és figyelemzavaros tanulók: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés. A hiperkinetikus vagy az aktivitászavar, a figyelemzavar jellemzői: Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önérték-tudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás. Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, sőt iskolakerülés, hazudozás. 44

45 A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. - Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. - A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. - Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. - A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. 45

46 A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási 46

47 műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. ( Nkt pont) 47

48 A VISELKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK ESETÉBEN A TÁRSADALMI ÉS ÉRZELMI ÉRETTSÉG ELMARADOTTSÁGA, A TANULÓ SAJÁTOS HELYZETE, ILLETVE CSALÁDI KÖRÜLMÉNYEK EREDMÉNYEZIK A KÉPESSÉGEK ALATTI TELJESÍTÉST ÉS A DEVIÁNS MAGATARTÁST. AZ OKOK LEGMEGHATÁROZÓBBAN A CSALÁDBAN, MAJD AZ ÓVODÁBAN, AZ ISKOLÁBAN ÉS AZ EGÉSZ TÁRSADALOMBAN KERESENDŐK. A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján a fenti kategóriába tartozó különleges bánásmódot igénylő tanulók. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Szakvéleményben meghatározott óraszámban jogosult fejlesztő pedagógiai vagy logopédiai ellátás igénybevételére. AZ OSZTÁLYFŐNÖK, SZAKTANÁROK ÉS A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS FELADATA: a beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyerekeink figyelemmel kísérése, egyénre szabott feladatok kijelölése, egyéni és kiscsoportos felzárkóztatás, a tanulóink bevonása a sportba (olyan sportág választása, ahol a figyelem összpontosítását fokozatosan fejlesztik), a gyermekeink jó képességeinek további megerősítése, fejlesztése, érzelmi kötődés, kapcsolat megteremtése (tanárokkal, társakkal), a tanulóink bevonása a délutáni foglalkozásokba, a rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (fogadó óra, családlátogatás), kapcsolattartás a fejlesztőpedagógusokkal, a logopédussal, az iskolapszichológussal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott segítség igénybevétele. A szakvéleményben foglaltak alapján a tanuló tantárgyi-résztantárgyi felmentésre vagy egyéni elbírálásra, egyéni haladási tempó biztosítására jogosult. Időkeret: szakvéleményben foglaltak szerint. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással 48

49 rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. ( Nkt pont) Ahhoz, hogy gazdasági helyzetünket, életszínvonalunkat, kultúránkat fejleszteni tudjuk, kiemelt és különösen fontos kérdésként kell kezelnünk a tehetségnevelést. A tehetség valójában emberi tulajdonságok, képességek rendszere, tehát nem abszolút, hanem lehetőség, amelyet megfelelő pedagógiai, pszichológiai módszerekkel felszínre kell hoznunk. Ez csak akkor lehetséges, ha a tanuló és a pedagógus között jó a kapcsolat.a Nkt. előírja a tanulók képességeinek maximális kibontakoztatását, az egyéni különbségek figyelembevételét, a tehetséggondozást. A tehetség felismerése és gondozása a nevelőoktató munkánk egyik leglényegesebb része. Célkitűzésünk Fő célkitűzésünk az, hogy a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztésével, minden diákunknak segítsük feltárni és kibontakoztatni egyéni tehetségét, megfogalmazni egyéni életcélját. Az érettségi után olyan fiatalokat szeretnénk útjukra bocsátani, akik eligazodnak a társadalmi környezetben, képesek alakítani azt, használható nyelvtudással rendelkeznek, és megtanulják kezelni és megoldani az őket érő konfliktusokat és kihívásokat. Eszközeink Egyéni foglalkozások Tanulásmódszertan Felkészítő a tanulmányi versenyekre, Szakkörök Témanapok Érettségire való felkészítő foglalkozások Házi feladatok differenciálása Csoportbontás: a Magyar és matematika órákon Gyűjtőmunka A tanítási órákon a tanulásszervezéssel kínálunk alkalmat arra, hogy a gyerekek képességeiknek megfelelően kapjanak feladatokat (csoportmunka, differenciált feladatok). Az egyénre szabott feladatokat folyamatosan ellenőrizni és értékelni kell, hogy a tanulókat megerősítsük a munkájukban, ugyanis ez a továbblépés nélkülözhetetlen feltétele. 49

50 A versenyre való felkészítésben tanáraink munkáját segíti az iskolai könyvtár is. A tanulóink segítséget kapnak a könyvtárostól, ha szaktanároktól kapott célirányos feladataikkal megkeresik. Fontos, hogy tudatosítsuk bennük, hogy a könyvtár kifogyhatatlan lehetőséget nyújt számukra az önálló ismeretszerzésben és gyarapításban. A könyvtár az, ahonnan a szellem aranyát mindenki számolatlanul viheti magával. FELADATAINK Tegyük képessé a tanulókat az önismeretük fejlesztésére, képességeik megismerésére, az önálló tanulási technikák elsajátítására, az önálló ismeretszerzésre és az alkotó gondolkodásra A pedagógusaink minél tágabb körben mutassák meg a lehetőségeket és az utakat a konkrét gyakorlati munkán keresztül, ugyanis egyetlen gyerekről sem állítható, hogy mindenben tehetségtelen, legfeljebb az, hogy még nem talált rá saját tehetsége kibontakoztatásának útjára. Ha a gyermek élete során nem kap lehetőséget arra, hogy bizonyos tevékenységet végezzen, valamit kipróbáljon, akkor soha nem derül ki, hogy vane hozzá tehetsége vagy sem. Diákjaink többségét hozzuk olyan helyzetbe, hogy ne csak kipróbálják a tevékenységformákat, hanem a továbblépés lehetőségére is találjanak rá. A tehetséggondozás formái, keretei A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni új típusú, moduláris felépítésű szakképzés megalapozására. A szakmacsoportos alapozó oktatás eredményeinek a szakképzési időszakba történő beszámítására. A szakmacsoportos alapozás célja, hogy fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. A tehetséggondozás egyéb színterei 50

51 A tehetséggondozás során kifejtett tevékenységünket csak akkor tekinthetjük sikeresnek, ha diákjaink megtalálják azt a területet, ahol képességeiket leginkább kifejleszthetik, ahol mind saját maguk, mind a közösség számára a leghasznosabb, legértékesebb teljesítményt tudják nyújtani, ugyanis az igazi sikert nem csak a versenyeken elért eredmények jelentik HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, A VESZÉLYEZTETETT GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI, LVXXIX. törvény szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyerekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője - a Gyvt. törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Veszélyeztetettség (az évi XXXI. tv. 5. szerint): olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermek és ifjúságvédelem alapelvei A gyermek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve kell a törvényben elismert jogaikat biztosítani. Főbb céljai A Nkt. ben meghatározottak alapján az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeinek biztosítására kell törekedni minden tanulóval kapcsolatos döntésben, intézkedésben, a gyermekvédelmi feladatok végrehajtásában. Az iskolában a gyerek fejlődjön egészségesen és harmonikusan. Biztosított legyen számára a szükséges testi, lelki, értelmi és erkölcsi fejlődés, a társadalmi jólét. A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermek kapjon az iskolában és az iskola közvetítésével a gyermekvédelmi intézményrendszer segítőitől támogatást. Az általános gyermekvédelmi feladatok és tevékenységi formák 51

52 Az iskolai gyermekvédelem feladatai két nagy csoportba oszthatók: PREVENTÍV TEVÉKENYSÉG Az általános gyermekvédelmi feladatok, melyek az iskola össze tanulójára vonatkoznak a nevelés, oktatás folyamatában és az iskolához kapcsolódó egyéb tevékenységek ellátása során. - A lelki egyensúly megteremtése a szorongást, a bizonytalanságot okozó körülmények kiküszöbölésével. Iskolánkban a házirendet, a napirendet, az órarendet igyekszünk úgy megszervezni, hogy a gyermek életkori sajátosságaihoz legjobban igazodjon. - Az erkölcsi nevelés első és legfontosabb helye a család, második az iskola, de egyre nagyobb szerepe van a gyermek értékrendjének formálásában a kortárs-kapcsolatoknak, és a tömegtájékoztatásnak is. Az itt keletkező kedvezőtlen, illetve káros hatásokat a családnak és az iskolának kell ellensúlyoznia. Erre lehetőséget biztosítanak a szakórák, pl. erkölcstan, irodalom, történelem, osztályfőnöki órák. - Családi életre nevelés Fő színtereinek tartjuk az osztályfőnöki, a biológia, az irodalom, a személyes beszélgetéseket. Fő témakörei: - a család, mint a társadalom legkisebb és legfontosabb egysége - családtípusok, - családi szerepek - családi ünnepek, hagyományok - párválasztás, szerelem, szexualitás - Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az utóbb években egyre nagyobb különbség tapasztalható a családok társadalomban elfoglalt helye, anyagi helyzete között, mely maga után vonja a tanulásra, művelődésre, önművelésre való lehetőség egyre nagyobb különbségét is. Célunk: 52

53 A különböző háttérrel rendelkező diákok számára lehetőségeinkhez mérten - biztosítsuk az esélyegyenlőséget, a közösségbe való beilleszkedéshez, illetve a tanulásban, a művelődésben, a világra való nyitásban. Feladataink: Szerezzünk tudomást a hátrányos helyzetről! Erre lehetőség nyílik a gyerekekkel való gyakori és kötetlen együttlétek, szülőkkel való beszélgetések alkalmával. A közösségbe való beilleszkedés problémája esetén végezzük el (osztályfőnökök) a társas kapcsolatok felmérését azért, hogy a meglévő kapcsolatokat megerősítsük, a peremhelyzetűek bekapcsolódását pedig segítsük. Anyagi hátrány esetén a szülőt felvilágosítjuk az önkormányzati és az egyéb támogatási lehetőségekről. / tankönyv és taneszköz vásárláshoz, táborozáshoz, stb.). Az osztályfőnökök vagy felkért szakemberek (külső helyszínen is) olyan beszélgetéseket, előadásokat tartanak, melyeknek célja a pozitív, egészséges gondolkodásmód, életszemlélet kialakítása. Az önismereti játékok, beszélgetések, filmek segítségével és az önismereti csoportjátékokkal a pozitív személyiségfejlesztés legfőbb eszközeire építünk. Kábítószer-megelőző program évfolyam osztályfőnöki óra egyéni beszélgetések biológia orvos, védőnő előadása rendőrségi előadás Ha az iskola tudomására jut, hogy valamelyik tanulónk kábítószer-fogyasztóvá vált, a gyermekjóléti szolgálattal szorosan együttműködve kell kezelni a helyzetet. A titoktartási kötelezettség a törvényben előírt módon az iskola minden dolgozójára érvényes. Az általános gyermekvédelmi tevékenységformák az iskolavezetés, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a gyermekvédelmi felelős irányításával történnek. 53

54 Munkánk másik részét képezik az iskola számára a Nkt-ben és gyermekvédelmi törvényben előírt gyermekvédelmi feladatok, melyek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekekre vonatkoznak A HÁTRÁNYOS, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÉS A VESZÉLYEZTETETT GYEREKEK VÉDELME A gyermek- és ifjúságvédelem folyamatában az első lépés a védelemre szoruló gyermekeink körének meghatározása. A hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmát, a gyermekvédelmi gondoskodás módszereit, eljárásait, a nevelőtestületünk tagjainak össze kell hangolni, és azokat az oktató-nevelő munka során azonos elvek alapján kell alkalmaznunk. Az egységes szemlélet kialakítása az iskola tanárai számára alapvető követelmény. Második lépésként a gyermekvédelmi felelősnek nyilvántartásba kell vennie a védelemre szoruló tanulókat. Feljegyzéseket kell készítenie, melyeknek tartalmazniuk kell az előzményeket, az előéletet (anamnézis), a családi helyzetet, s az abban történt változásokat, a szükséges intézkedések idejét, módját, az intézkedő nevét. A gyermekvédelmi esetek kiszűrése során a gyermekvédelmi felelős kapcsolatba kerül: - a nevelőtestület tagjaival (jelzési kötelezettségre való felhívás!) - az előző nevelési intézménnyel (óvoda, iskola, gyermekotthon), - a gyermekvédelmi intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, gyámügy, gyámhivatal, Kormányhivatal) - a civil szervezetekkel, alapítványokkal, - a családdal VESZÉLYEZTETETT GYEREKEK Veszélyeztető tényező a családban, a gyermek közvetlen környezetében előforduló minden fajta deviancia (bűnözés, prostitúció, elmebaj, szenvedélybetegségek), az ép család hiánya, beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik nem képesek gyermekeik megfelelő ellátására, gondozására. Veszélyeztetett az a kiskorú, akit a szülők, nevelők oly módon nevelnek és gondoznak, amely egy adott kultúrában elfogadhatatlan. 54

55 A veszélyeztetettség kategóriái: a gyermek fizikai, egészségi fejlődésének veszélyeztetése, a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése, a gyermek morális fejlődésének veszélyeztetése. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök feladatai: - nyilvántartásba vétel, veszélyeztetettség típusának és súlyosságának megállapítása, további teendőkre javaslattétel, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyámüggyel, a gyámhivatallal, - fegyelmi eljárásokon való részvétel, - a szülők érdekérvényesítésének hiányában e feladat átvétele, - tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak, - szociális ellátások számbavétele, - szabadidős tevékenységei és tanulási előmenetelük figyelemmel kisérése, - hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása, 55

56 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A közoktatási törvény 63. -nak (1) bekezdése alapján a Diákönkormányzat (DÖK) a tanulók és/vagy tanulóközösségek és/vagy diákkörök által létrehozott, a tanulók érdekeinek képviseletére, jogaik és érdekeik érvényesítésére és igény szerint közös tevékenységük szervezésére alakított szervezet. Biztosítja az információáramlást a tanulók és az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület között A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 63. paragrafusa alapján megalakult az Eötvös József Szakközépiskola Diákönkormányzata augusztus 29-én. Az alábbiakban (ahol erre utalás történik) a következő jogszabályok megfelelő részeinek idézése található: a többször módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról- V. fejezet: A közoktatási rendszer intézményeinek működése; A tanulók közösségei, a diákönkormányzat c. rész ( paragrafusok) [rövidítve: Ktv. = közoktatási törvény]; a közoktatási törvény végrehajtására a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (és később módosított) 11/1994. (VI. 8.) MKM számú rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; A diákönkormányzat c. rész (31. paragrafus) [rövidítve: Vhr. = végrehajtási rendelet]. Ezek kiegészítései az iskolavezetés, a nevelőtestület és a Diákönkormányzat egyetértésével és elfogadásával szerepelnek a szabályzatban. A Diákönkormányzat jogai: I./I. 1. A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt [Ktv. 63. (3) bekezdés alapján]: 56 a) saját működéséről; b) a munkáját segítő tanár személyéről; c) a Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; d) hatáskörei gyakorlásáról; e) munkájának segítésére szervezetek, bizottságok megalapításáról;

57 f) egy tanítás nélküli munkanap programjáról; g) pályázatok, tanulmányi versenyek kiírásáról, megrendezéséről; h) az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint i) a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. Továbbá: j) a Diákönkormányzat jogosult szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a Diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja [Ktv. 64. (1) bek.]. 2. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben [Ktv. 64. (2) bek.]: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor; b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; Valamint: d) a Diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor [Ktv. 64. (3) bek.]. 3. Az iskolai Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni [Vhr. 31. (1) bek. alapján]: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál; b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; c) a tanulók fegyelmi ügyeiben; d) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; e) az iskolai ünnepélyek szervezésében; f) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; h) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához (pl.: szakkörök); i) az iskola külső kapcsolatrendszerének kialakításához; j) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; Továbbá: 57

58 k) a Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben [Ktv. 63. (5) bek.]. I./II. 1. Azokban az ügyekben, amelyekben a Diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, továbbá ha a Diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére [Vhr. 31. (9) bek.]. 2. A Diákönkormányzat képviselői szavazati joggal részt vehetnek: a) a tanulókat érintő fegyelmi tárgyalásokon; 3. A Diákönkormányzat képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek: a) az érettségi-vizsgabizottságban minden érettségiző osztálynál egyegy fő képviseletében; b) a nevelőtestületi gyűléseken, amelyeken a diákokat érintő kérdések napirenden szerepelnek, és minden diákokat érintő fórumon (tanulmányi, szociális, stb.). 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Intézményen belül A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, minden hónapban egy alkalommal a diákönkormányzat tanár-vezetője és az osztályok képviselői tanácskozást tartanak osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a tanárokkal. 58

59 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója tanévenként legalább egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein az iskola honlapján az osztályok szülői munkaközösség-vezetőin keresztül, ben A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Szülői értekezlet Célja: a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés erősítése, konkrét osztály és/vagy iskolai közösséget érintő problémák, feladatok megbeszélése Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a tanulók tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Ideje: Évente 2 alkalommal (tanév eleje, első félév zárása után) osztály szülői értekezletet tartunk. Az iskolai összevont szülői értekezletek tartása célfeladat függvénye. Fogadóóra Célja és feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni 59

60 fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Ideje: Fogadóórát tartunk évente általában 2 alkalommal, az első november, a második március hónapban. Nyílt tanítási nap A leendő kilencedikes osztályosoknak és szüleinek Célja: az intézmény bemutatása munka közben, szakórákon való részvétel Ideje: az első félév során október és december hónapok között Iskolai honlap Célja: hogy a tanulók, szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola profiljáról, programjairól, eredményeiről. Megismerjék az osztályokban tanító szaktanárokat, a tanórarendet. Továbbá tájékozódhassanak a tanórán kívüli rendezvényekről, a diákokat érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről. Nevelőtestület: A hónap első hétfőjén aktualitásnak megfelelően - munkaértekezletet tartunk valamennyi kolléga részvételével. Évente 2 alkalommal nevelési értekezletet tartunk, továbbá alakuló-, évnyitó-és félévi-, év végi értekezletet. Az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők tanácskozásainak gyakorisága a feladatok függvénye. A munkaközösségi összejövetelek száma feladattól függő. Intézményen kívül A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal 60

61 Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtárral "Kertváros" Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálattal A Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat 2001-től működik a városban. A Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat olyan mentálhigiénés intézmény, amely egyaránt szolgálja a nevelési problémákkal küzdő, megbomlott egyensúlyú családokat, a tanulási nehézségekkel, érzelmi problémákkal küzdő gyermekeket, serdülőket és a város pedagógusait. Az együttműködés formái: közös konzultációkon, szakmai fórumokon való részvétel, továbbá személyes kapcsolatfelvétel a konkrét tanulókkal kapcsolatban. mind az mind az iskolai-óvodai gyermekvédelemben dolgozó kollégákkal. "Kertváros" Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központ Iskolánk jó kapcsolatot ápol a gyermekjóléti szolgálattal. Szükség esetén segítséget nyújtanak az iskolánkba járó tanulóknak, akik testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését veszélyeztető családban nevelkednek. A város és környéke általános iskolái: Ady Endre Általános Iskola Bartók Béla Általános Iskola Zrínyi Miklós Általános Iskola Hermann Ottó Általános Iskola (Felsőpakony) Halászy Károly Általános Iskola (Ócsa) Fenti intézményekkel minden tanév során számos városi, megyei tanulmányi, sport verseny kapcsán és kulturális rendezvényen keresztül kapcsolatban vagyunk. Kiemelt célunk továbbá, hogy a környék általános iskoláinak pályaválasztási szülői értekezletein rendszeresen részt vegyünk annak érdekében, hogy minél többen megismerjék középiskolánkat és hozzánk jöjjenek tanulni. 61

62 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei Az előrehozott érettségi és az ahhoz kapcsolódó osztályozó vizsgákra való jelentkezés rendje: Érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek az iskola helyi tantervében rögzített tananyagát a jelentkező teljesítette, abból bizonyítványba beírt év végi osztályzata van (annyi, ahány évig a pedagógiai program szerint a tantárgyat tanulnia kell). Amennyiben saját iskolájában nem tanítanak egy adott tantárgyat, a tantervi anyag vendégtanulóként másik intézményben is teljesíthető osztályozó vizsga keretében. Az előrehozott érettségire való jelentkezés határideje azonos a rendes érettségi vizsgára jelentkezés határidejével. A május-júniusi érettségi vizsgára bocsátás feltételeként előírt osztályozó vizsgák letételére adott év áprilisában kerül sor. Az osztályozó vizsgákra szintén jelentkezést kell benyújtani az érettségire jelentkezéssel azonos határidővel. A 18 évnél fiatalabbak esetében szülő által írt kérvény fogadható el A magasabb évfolyamba lépés feltételei A nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a Kerettanterv rendelkezései érvényesek a magasabb évfolyamra lépés meghatározásához. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az iskola által elfogadott és adaptált vagy átalakított helyi tantervben meghatározott minimum követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A tanuló tanulmányi előmeneteléről félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Az elégtelen osztályzatot kapott tanulók (legfeljebb 3 tantárgyból) augusztus végén javítóvizsgát tehetnek. 62

63 9.2.Az osztályozó vizsgarendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha az igazgató - szülői kérelemre felmentette a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló), az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az éves tanítási órák 30%-át meghaladja és a szaktanár nem tudja osztályozni a tanuló teljesítményét, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Ha az osztályozóvizsga a tanuló kérésére jön létre, akkor a tanuló és szülője köteles erre írásban engedélyt kérni. A magántanulóknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy nevelői segítséggel intézményünkben felkészülhessenek az osztályozóvizsga letételére Az osztályozóvizsga lebonyolításának szabályai: o Az osztályozóvizsga letételének határidejét és helyét az igazgató jelöli ki. A vizsgák háromtagú vizsgabizottság előtt zajlanak. Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját a szaktanárok határozzák meg. A tanuló a kitűzött vizsgaidőpont előtt az igazgatótól írásban halasztást kérhet, melyet a szülőnek is alá kell írnia. o Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik, ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, ezért elgtelennek minősül. o Kérésére a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül javítóvizsga letételére lehetőséget adhat az igazgató. o Valamennyi vizsgáról, beszámolóról jegyzőkönyv készül Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki valamint a szakképző évfolyamon a tanév végén egy, legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; A javítóvizsgák előírásai: A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató vagy helyettese. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. 63

64 A javítóvizsga időpontja: augusztus ig terjedhet. Az időpontjáról és helyéről a tanuló, illetve a szülő az iskola honlapján, az iskola bejáratánál kifüggesztett hirdetményben, személyesen vagy telefonon értesülhet. Külön postai úton értesítést nem küldünk. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá. A javítóvizsga nem ismételhető. Azt a tanulót, aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. 10. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A középfokú felvételi eljárás menete A szakközépiskolai felvételi eljárás: A felvételi pontok számítása a tanulmányi eredmények és a központi felvételi eredménye alapján történik. A 7. év végi és a 8. félévi magyar irodalom, nyelvtan, történelem, matematika, nyelv jegyek (2*25 pont*2=max. 100 pont) és a központi írásbeli max. 100 pontjának összeadása végeredményeként. A felvételi ponthatárt a nevelőtestület évente szabja meg február hónapban. A jelentkező tanulókkal február hónapban elbeszélgetünk, de szóbeli felvételi nincs. A szakiskolai felvétel feltétele az általános iskolai tanulmányok eredményes befejezése Tanulók átvétele Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a nemzeti köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvétel feltétele iskolatípustól és évfolyamtól függően változik, minden esetben az igazgató hatásköre a szükséges különbözeti vizsgák kijelölése, amennyiben magasabb 64

65 évfolyamra történik a jelentkezés. Átvételre tanév közben szeptember 30-ig, illetve a tanév II. félévétől és év végén van lehetőség. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. A különbözeti vizsga lebonyolítása megegyezik az osztályozóvizsga lebonyolításával. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja Szakképzők átvétele, felvétele A szakképző évfolyamokra a szakképzés tartalma és a már letett vizsgák erdménye alapján a szakképzésért felelős igazgatóhelyettes és az igazgató döntenek. 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás célja: az élet megmentése a további egészségkárosodás megakadályozása a gyógyulás elősegítése segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik Az elsősegélynyújtónak tudnia kell: - a légút biztosítását - a nem lélegző sérült újraélesztését - a vérzéscsillapítást - a megfelelő fektetési mód alkalmazását - a törött testrész mozdulatlanságának biztosítását - a mérgezés ellátását - a sebek ellátását - a segélyhívást 65

66 Ki nyújthat elsősegélyt? Bárki, aki képes segíteni úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon kárt, további ártalmat. Fontos, hogy viselkedése határozott, céltudatos legyen. Elsősegély alkalmazásáról szóló tv évi II. törvény 28. -sa alapján "Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott." A laikus elsősegélynyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának formái: Iskolánkban a védőnő az osztályoknak a négy év során elsősegély oktatást tart. Az oktatás tematikáját lásd: Az elsősegélynyújtó foglalkozás témakörei 2. melléklet. Ezen kívül, a biológia órák bőr és keringés anyagrészeinél a következő témák érintésével: A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Alapszintű gyakorlottság elsősegélynyújtásban és újraélesztésben. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismeréskor. Az alapvető újraélesztési protokoll. 66

67 A GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Házirendje A Házirend elkészítésekor az alábbi törvények, rendeletek és jogszabályok előírásait kötelező érvényűnek tekintettük: -i, ó évi CXC. törvényt, -oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, delméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvényt, A tankönyvellátásról szóló évi CCXXXII. törvény (hatályos január 1-jétől) évi XXXI. törvényt, 243/2003.(XII.17.) Korm. rendeletet, könyvellátás rendszeréről szóló 23/2004.(VIII.27.) OM rendeletet. A házirend az iskolában elfogadott értékrend alapján, a fent felsorolt érvényben lévő törvények és rendeletek előírásainak megfelelően készült. A Gyáli Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola minden tanulójának, mint az iskolaközösség tagjának kötelességei és jogai vannak. Felelősséggel részt vállalnak az iskola belső életének alakításában, rendjének, fegyelmének szilárdításában. A tanulók jogait és kötelességeit az évi LXXIX. közoktatási törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rögzíti, továbbá a CXC. köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet 5. és ezen jogszabályok szellemében az Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola közösségei a következő szabályokat alkotják. I. Az iskola munkarendje 1. A tanítás 8 órakor 10 perckor kezdődik. 8:10 8:55 9:05 9:50 10:00 10:45 10:55 11:40 11:50 12:35 12:45 13:30 13:35 14:20 14:25 15:10 67

68 2. A 3. óra utáni szünetet a diákoknak az udvaron kell eltölteni. 3. A tanulók az iskola területét tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük (távolléte esetén az igazgatóhelyettesek) írásos engedélyével hagyhatják el. A kilépést a portán be kell jelenteni. Itt kell leadni a talált tárgyakat is. 4. A tanuló szorgalmi időben csak betegség, rendkívüli családi események, hivatalos elfoglaltságok, iskolai megbízások esetén maradhat távol a foglalkozásokról. A hiányzásokat az ellenőrzőbe bejegyzett orvosi vagy szülői (évente max. 3 nap) igazolással, illetve hivatalos kikérővel kell igazolni az osztályfőnöknek a következő osztályfőnöki órán. Ennek elmulasztása esetén hiányzását igazolatlannak kell tekinteni. Az igazolatlan hiányzás befolyásolja a tanuló magatartásának minősítését és fegyelmi felelősségre vonással is jár. Az osztályfőnök a szülőket az 5. igazolatlan óra után értesíti helyi házirend szerint. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvények a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról. 5. A tankötelezettség mulasztásával és a családi pótlék természetben történő nyújtásával összefüggő rendelkezések: 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök hivatalosan értesíti a szülőt, valamint tájékoztatja az intézmény vezetőjét, aki értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt, és a gyermekvédelmi felelőst, aki felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. 30 óra igazolatlan mulasztás esetén: Az osztályfőnök ismételten hivatalosan jelzi a szülőnek, az intézmény vezetőjének és a gyermekvédelmi felelősnek. 50 óra igazolatlan mulasztás esetén: az intézmény igazgatója hivatalosan tájékoztatja a szülőt/gondviselőt és a települési önkormányzat jegyzőjét aki elrendeli a gyermek védelembevételét, továbbá a teljes összegű családi pótlék folyósításának felfüggesztését. A 10. igazolatlan óra után osztályfőnöki rovó jár. Ha a tanuló mulasztott óráinak száma a 250-et eléri, tanulmányait csak sikeres osztályozó vizsga esetén folytathatja. A szaktanár a tanuló számonkérés alóli felmentését csak hosszas hiányzás esetén, indokolt esetben fogadja el. Tanítás nélküli munkanapokon is kötelező a foglalkozásokon, rendezvényeken való részvétel, arról is csak írásos igazolással lehet távol maradni. 6. Az iskolában vonattal bejárók esetében, járatkimaradás vagy késés esetén kötelesek 20 percet várakozni a következő vonatig és az iskolába jönni, továbbá az késésről írásos igazolást kérni. 7. Az a tanuló, akinek tanév közben az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és/vagy nincs elegendő osztályzata az adott tantárgyból, a tanítási év végén osztályozó vizsgát tenni köteles. 8. Naponta legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók. A második dolgozat bejelentésénél a tanulók jelezzék, hogy arra a napra már két dolgozat várható. Témazáró dolgozat az, amelyik egész témakört ölel fel. Kisebb tananyagegységből írásbeli felelet formájában, előzetes bejelentés nélkül is lehet számonkérés. A témazáró dolgozat időpontját a tanár köteles bejelenteni legalább három nappal a megírás előtt úgy, hogy a hátralévő időben 1 hétvége is legyen. A tanár köteles a dolgozatot 15 tanítási napon belül kijavítani. A határidőn belül ki nem javított dolgozat érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni, és azt a tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. A számonkérés egyéb formái: írásbeli felelet, házi dolgozat, teszt, feladatlap, minimumteszt, próbaérettségi dolgozat, szóbeli felelet. A próbaérettségi dolgozat időpontját a tantárgyi munkaközösségek egyeztetik, figyelve a tanulók terhelésére. A számonkérés tantárgyankénti, tananyagonkénti formáját, a feldolgozott anyag jellegének megfelelően a pedagógus határozza meg. 68

69 9. A tanulók csengetéskor az osztályba mennek és ott várják a tanárt. Ha valaki a tanár után lép az osztályba, az késésnek számít, kivéve a szaktantermet. A percekben mért késéseket havonta összesíteni kell. 10. A tanulók tanáraikat mind az iskolában, mind az iskolán kívül a napszaknak megfelelően köszöntsék. Az osztályterembe belépő nevelőt, felnőtt látogatót a tanulók külön mfigyelmeztetés nélkül felállással üdvözlik. Ez alól az órát vezető tanár felmentést adhat. Ha tanárukat keresik, a tanári szoba előtti folyosón várakozzanak. 11. Ellenőrzőjüket a tanulók minden nap hozzák magukkal, kérésre adják át a tanárnak, a kapott osztályzatokat a tanuló írja be. Az ellenőrző hiányát a tanítási nap elején jelezni kell az osztályfőnöknek vagy igazgatóhelyettesnek. A pedagógus kérése utáni ellenőrzőhiányt a naplóba be kell jegyezni és a 3. alkalommal osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. Az ellenőrzőt 500 Ft befizetése után kap a tanuló. Az ellenőrzőbe beírt osztályzatokat és értesítéseket szüleikkel írassák alá. 12. Nem megengedett a jó ízlést bántó, feltűnést keltő, kirívó öltözködés. Ilyen esetben az osztályfőnök értesíti a szülőt. Testnevelési órákon a szaktanár által meghatározott öltözékben kell megjelenni. Törvény által tiltott jelképek, szimbólumok viselete büntetendő. Az iskola hivatalos ünnepségein a tanulók ünnepélyes öltözetben jelenjenek meg: a lányok fekete szoknyában vagy nadrágban, fehér blúzban, fiúk fekete nadrágban, fehér ingben. 13. Testékszerek viseletéből adódó balesetekért és a másoknak okozott sérülésekért az ékszer viselője a felelős. 14. A testnevelési órák alól időszakos, részleges felmentést csak orvosi, teljes felmentést csak szakorvosi igazolással lehet kérni a testnevelő tanártól (NEM osztályfőnöktől!). A felmentett tanuló is köteles az órákra lejárni, a tornateremben tornacipőt viselni. Ha a testnevelés órán a tanuló felszerelésének hiánya miatt nem vesz rész, igazolatlan órának minősül, mert a tanuló nem felel meg az alapvető balesetvédelmi előírások és egészségügyi szempontoknak. 15. Hetente két hetest kell kijelölni osztályonként. A hetesek felügyelnek az osztály rendjére és tisztaságára. Feladataik: - Tisztán tartják a táblát, krétáról, tiszta szivacsról, továbbá megbízás alapján egyéb felszerelésről gondoskodnak. - A tanórák elején jelentik a tanárnak az osztály létszámát és a hiányzókat. - Ha az órát tartó tanár 10 perccel a csengetés után nem jelenik meg, ezt jelentik az igazgatóhelyettesi irodában. - A tanteremben tapasztalt rongálást, meghibásodást az osztályfőnöknek jelentik. A két hetes a feladatokat megosztja egymás között, de a végrehajtásért együtt felelnek. 16. Az iskolában tanórán rágógumizás és mobil telefon használata tilos Ha a tanuló mégis használja a mobiltelefont a tanár első esetben óra végén a tanulónak, a következő esetben csak a szülőnek adja vissza. 17. Tilos a tanórákon mindenfajta audio- és videofelvétel készítése és zenehallgatás. 18. Amennyiben a tanuló gondatlanságával, fegyelmezetlen magatartásával, az előírások megszegésével balesetet idéz elő vagy kárt okoz, úgy az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, egyben fegyelmi vétséget követ el. A tanterem díszítése kulturált legyen, a terem állapotát ne rontsa. 19. A tanulóknak sem az iskolában, sem az iskola közvetlen közelében (20 méteren belül) szeszesitalt, drogot fogyasztani és dohányozni tilos. 20. A tanulókra a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, kirándulásokon is érvényesek a házirend szabályai. Amennyiben a tanuló a Házirend szabályai ellen a tanórán súlyosan vét 69

70 tanköteles gyermek esetén a szülő előzetes írásos engedélyével a tanóráról kiküldhető. A gyermek felügyeletéről az iskola gondoskodik. 21. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése minden tagjának joga és kötelezettsége. 22. Az iskolai kötelező rendezvényről való indokolatlan távollét igazolatlan mulasztást, illetve fegyelmező intézkedést von maga után. 23. Az iskolában működő diákönkormányzat hatáskörét a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 24. Az iskola épületében az utolsó tanítási óra után akkor lehet benn a tanuló, ha szakköri, sportköri, énekkari foglalkozáson vesz részt valamely diákkör foglalkozásán, a diákönkormányzat megbeszélésén vesz részt a könyvtárban van dolga iskolai szervezésű programon vagy annak előkészületében vesz részt tanító, osztályfőnök engedélyezte, hogy bent legyen II. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 1. Ha bármilyen rendkívüli esemény, például baleset történik, haladéktalanul szólni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. 2. A tanév első tanítási napján az osztályfőnökök tájékoztatást adnak azokról a baleset- és tűzvédelmi szabályokról, melyeket a tanulók saját és társaik testi épségének védelmében kötelesek megtartani. Ezek közül a legfontosabbak: - az épületben úgy kell viselkedni, és úgy kell közlekedni, hogy ne legyen veszélyeztetve sem a tanuló sem társai testi épsége. - Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos! - Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos! - Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó) esetén az épület kiürítésére van szükség, ezért a tűzriadó terv előírásainak megfelelően kell viselkedni! 3. A testnevelés-, kémia-, fizikaórák sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályait a tanító szaktanárok ismertetik a tanév első tanóráján. 4. A tanulónak kötelessége az iskola épületének berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit rendeltetésszerűen használni. Kár okozása esetén a kár értékének megállapítása után a tanuló, szüleinek a közoktatási törvény 77. -a szerint kártérítést kell fizetniük. 5. A szaktanterem elhagyása esetén a termet a tanár a tanórát követően bezárja. 6. A számítógépes termekbe ételt, italt behozni tilos, a további szabályok a számítógépes teremrendben találhatók! 7. A testnevelés óra, a délutáni sportfoglalkozások előtt, amikor mindenki átöltözött, az öltözőket zárják be, az öltöző kulcsát adják át a testnevelő tanárnak. Értékeket (pénzt, órát, ékszert stb.) az öltözőben nem szabad hagyni, át kell adni azokat megőrzésre a tanárnak! 8. Az iskolai munkához nem tartozó, saját felelősségedre behozott tárgyakat, eszközöket az iskolában használni nem lehet, az azokban bekövetkezett kárért az iskola nem vállal felelősséget. 70

71 9. Az iskolában plakátokat és hirdetményeket kifüggeszteni kizárólag az erre kijelölt helyen, csak előzetes igazgatói engedélykérés után szabad III. A tanulók jutalmazása, a fegyelmező intézkedések Büntetési fokozatok: Szaktanári figyelmeztető (2), a következő fegyelmi vétség esetén, (szakórát is beleértve) osztályfőnöki figyelmeztető, osztályfőnöki intő, osztályfőnöki rovó, igazgatói figyelmeztető, igazgatói intő, igazgatói rovó, nevelőtestületi megrovás, kizárás Fegyelmi tárgyalás A házirend súlyos megszegése esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze. Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolai szülői szervezet a diákönkormányzattal közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Dicséretek: A kiemelkedő közösségi és tanulmányi munkát az iskola a következőkkel jutalmazza: szaktanári dicséret (2), osztályfőnöki dicséret (2), igazgatói dicséret (2), nevelőtestületi dicséret, Eötvös-plakett. IV. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések 1. Legfőbb jog oktatásban és nevelésben részesülni. Az ismeretek megszerzése történhet az iskolában, de ha a körülmények nem teszik lehetővé az iskolába járást, a szülők kérhetik a magántanulói státuszt. Ha a tanulók joggyakorlásában sérelem történik, elsősorban az osztályfőnökökhöz, másodsorban a diákönkormányzatot segítő felnőtthöz, harmadsorban az iskola igazgatójához lehet fordulni. 2. Minden tanulónak joga van a rendszeres iskola-egészségügyi, iskola-fogorvosi ellátás igénybevételére (védőnői, orvosi vizsgálat, kötelező oltások stb.). 3. Az iskola a diákok számára a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a tömegsport foglalkozásokon biztosítja. Heti két órás időtartamban a testnevelő tanár által összeállított program szerinti foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók. 4. Az iskola megszervezi azokat a szakköröket, sportköri foglalkozásokat, amelyeken legalább hét tanuló részt vesz, és amelyek megtartásához szükséges feltételeket biztosítani tudja. 5. Részt lehet venni az iskolában folyó hitoktatásban. 6. A családok anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásban, étkezésben lehet részesülni. Ennek feltételeiről, szabályairól és az igénylés rendjéről az iskolában lehet tájékozódni. Az ingyen tankönyvet igénybe vevő tanulók anyagi felelősséggel (10%) tartoznak a tartós könyvek állagáért. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a 71

72 szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 7. A jogok gyakorlásához szükséges információkat: - az osztályfőnököktől (többek között az osztályfőnöki órákon) - szülőktől (szülői értekezleteket, fogadóórákat követően) - iskolagyűlésen - a diákönkormányzaton keresztül - a diákönkormányzat faliújságján keresztül lehet megkapni. 8. Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben vélemény nyilvánítható: - osztályfőnöki órán - a diákgyűlésen a diákönkormányzat működési szabályzatban foglaltak szerint - vélemény nyilvánítható a diák-önkormányzati képviselője útján is. 9. Kérdés intézhető: - az iskola igazgatójához. - az SZMK-hoz, vagy az SZMK vezetőségéhez bármikor, amikor ülésezik. Az ülések időpontjáról osztályfőnököknél lehet érdeklődni. V. Diákjogok 1. Az iskolában diákönkormányzat működik saját működési szabályzattal. A véleményezési jog szempontjából egy tanulócsoport minősül nagyobb közösségnek. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor a nagyobb közösség képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók a Diákönkormányzat segítségével folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az iskolavezetéssel. 2. Az iskola tanulóinak különleges tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal összehívunk. A diákközgyűlés időpontját a Diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató határozza meg. A diákközgyűlésen a tanulók képviselőik útján (tanulócsoport/3 fő vesznek részt). A rendkívüli diákközgyűlést a kezdeményezéstől számított 15 munkanapon belül össze kell hívni, napirendjét pedig az összehívást kezdeményező egyezteti az érintettekkel. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője, vagy legalább 80 tanuló aláírással igazolva, illetve az iskola igazgatója kezdeményezheti, az érintettekkel történő egyeztetés után. 3. A Diákönkormányzat joga, hogy évi 1 tanítás nélküli munkanapról, illetve annak programjáról az igazgató egyetértésével döntést hozzon. 4. A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a, a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál,, b, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához c, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez 72

73 d, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához e, a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. 5. A Diákönkormányzat, illetve a segítségével működő szervezetek (diákmédia, diákkörök, DSE) működési feltételeit az alábbiakban biztosítja az iskola: a. A DÖK különböző szintű szervei és képviselői jogosultak az iskolai helyiségek használatára. b. A diákönkormányzat esetleges pénzeszközeinek szakszerű kezelését az iskola biztosítja. c. A DÖK feladatai megoldása érdekében anyagi, technikai, szellemi segítséget kérhet az igazgatóságtól. (Pl.: fénymásolás, kisebb értékű irodaszerek rendelkezésre bocsátása, felkészítés előadás megtartására.) d. Az iskola, ha anyagi lehetőségei és a felügyeleti szervek lehetővé teszik, költségvetésében elkülönített pénzalapot bocsát a DÖK rendelkezésére. 6. A tanulók az iskolai információáramlás biztosítása, és az iskolai élet szervezése érdekében kezdeményezhetik az iskolamédia különböző formáinak (különösen iskolarádió, iskolaújság) működtetését az igazgatónál és a Diákönkormányzatnál. A működés és működtetés rendjét minden tanév elején a diákönkormányzat és az iskolavezetés együtt alakítja ki. Az iskolamédiumok nem sérthetik az emberi méltóságot, a személyiségi jogokat és a hivatali titoktartással összefüggő kérdéseket. 7. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha a törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. Diákkör, illetve egyéb művelődési, művészeti, vagy sportkör létrehozását az iskola igazgatójának címzett kérvényben lehet kezdeményezni, szerepeltetve a célokat és a kezdeményezők aláírását (minimum 8 fő). Diákkörök (szakkörök-sportkörök) létrehozása a tanévet megelőzően május 20-ig kezdeményezhető, legalább nyolc tanuló részvételével, illetve a közreműködő pedagógus felkérésével. Az igazgató a kérvény kézhezvétele után legkésőbb május 31-ig dönt a nevezett körök következő tanévi alapításáról, indításáról. A diákkör témájának a 9-12 évfolyamos tantervi anyaghoz kell kapcsolódnia. A diákkörökre való jelentkezés rendje megegyezik az érettségi felkészítő foglalkozásra való jelentkezés rendjével. A 11/1994. (IV. 8.) MKM rendelet 31. (1) bekezdésben szabályozott kérdésekben (lásd melléklet) a nevelőtestület a diáktanácson keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának számítanak: alsó tagozat, felső tagozat, szakközépiskola, szakképző évfolyam. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása A tanulónak joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson bármely, az iskolát érintő kérdésben, különösen az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról valamint az iskola működéséről. A véleménynyilvánítási jog gyakorlásának módja a DÖK, illetve az iskolaigazgató megkeresése. E jog gyakorlása során csak a korrekt, tényeken alapuló, az iskola valamennyi dolgozója és tanulója személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben tartó magatartás fogadható el. 73

74 1.10. A tájékoztatás rendje; a közérdekű információkhoz való hozzájutás formái A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához, kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, tájékozódhasson a vele szembeni elvárásokról. A diákok és szülők (gondviselők) tájékoztatásáért az őket érintő lényeges kérdésekről az iskolavezetés felelős. 74

75 Záradék A Pedagógiai Program érvényességi ideje: határozatlan időre. Módosítása a fenntartó kérésére és/vagy a nevelőtestület többségi döntése alapján történhet. Az Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programját a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményezte. A nevelőtestület az átdolgozott Pedagógiai Programot március 31-én egyhangúlag elfogadta... Szülői Munkaközösség nevében. Diákönkormányzat nevében Gyál, március 10.. Hajdu Éva ig. 75

76 Mellékletek 1. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók fizikai állapotának felmérése Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése részben a dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofitt motorikus teszttel történik más mérésekkel karöltve. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. 1.1 A Hungarofitt módszer Különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak, méri és értékeli: Az egészség szempontjából leglényegesebb képességeket (alapvizsgálat) az aerob kapacitás, az állóképesség legjobb mérőszáma, azon izomcsoportok erejét, erő állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutatók alapján végezzük. 1.2 A vizsgálatok megszervezése 76

77 A teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanároktól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályokban, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A teszteket évente kétszer, a tanév elején szeptember hónapban és a végén május hónapban végezzük el. A teszteket a megfelelő sorrendben végezzük el. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlítás érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben, (helyszín, eszközök) stb. 1.3 A mérések általános szempontjai A tanulók valamennyi tesztet testnevelési sportfelszerelésben hajtsák végre. Valamennyi tesztet az iskola tornatermében, illetve a szabadtéri vizsgálatokat az iskola sportudvarán mutatják be a tanulók. Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, melyet minden tanulóval pontosan ismertetünk. A tesztek között a tanuló pihenhet. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre. A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési mutató alapján végezzük. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázat alapján történik. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előz meg. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbákra több kísérleti lehetőséget biztosítunk. 1.4 A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök Az aerob kapacitás méréséhez: Ismert hosszúságú síkterületen kimért futópálya; Stopperóra; Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: Tornaszőnyeg Súlypontemelkedés mérő 1.5 A vizsgálat gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló végzi, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A motorikus próbák a természetes mozgásra épülnek, ezért 77

78 olyan egyszerűek, hogy a végrehajtásukhoz szükséges technikai szintet rövid gyakorlási időszak után is bárki könnyedén el tudja sajátítani. A próbarendszert egy, maximum két héten belül végezzük el. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésre alkalmazott motorikus próbákat a leírásnak megfelelően technikailag pontosan végeztetjük el. A motorikus próbák elvégzése után, az elért teljesítményt tanár-diák közös értékelése, a vizsgálati eredmények elemzése követi Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Súlypontemelkedés mérése Sargent-féle érintőugrásos módszerrel A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a tanuló a súlypontemelkedés mérő alatt áll teli talppal a talajon, egyik kezével pedig magastartásban megérinti a súlypontemelkedés mérő általa elért legmagasabb pontját. Feladat: térdhajlítás, majd elrugaszkodás felfelé, kézzel a mérőn általa elért legmagasabb pont megérintése után érkezés páros lábra. Értékelés: a feladat végrehajtása során elért eredmény, illetve a kiindulási érték különbségét mérjük. A bemelegítő ugrásokat követően a tanulóknak maximum kettő kísérletre van lehetőségük. A nagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A hátizom erő-állóképességének mérése Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása: Maximális időtartam: 1 perc Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen hasonfekvésben, tarkóratartással helyezkedik el úgy, hogy a homloka, illetve a könyöke érinti a talajt. Feladat: 1. ütem: törzsemelés; 2. ütem: könyökök közelítése áll alatt; 3. ütem: könyökök távolítása; 4. ütem: törzs leengedése kiinduló helyzetbe. 78

79 Értékelés: a megadott időhatáron belül a gyakorlat egyenletes és szabályos végrehajtásának ismétlésszáma. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (db) A gyakorlat végrehajtása: Maximális időtartam: 1 perc Kiinduló helyzet: A tanuló a tornaszőnyegen hanyattfekvésben tarkóratartással helyezkedik el, mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítva talpait a bordásfalra teszi. Feladat: a tanuló a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan emelve addig ül fel, míg könyökeivel a combját érinti. Ezután az ágyéki szakasz indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve ereszkedik vissza hanyattfekvésbe. Értékelés: a megadott időhatáron belül folyamatos és szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Erő-állóképesség mérése az egész testre vonatkozóan négyütemű fekvőtámaszok végrehajtásával A gyakorlat végrehajtása: Maximális időtartam: 1 perc Kiinduló helyzet: terpeszállás oldalsó középtartás Feladat: 1. ütem: ugrás guggolótámaszba 2. ütem: ugrás mellső fekvőtámaszba 3. ütem: ugrás guggolótámaszba 4. ütem: ugrás kiinduló helyzetbe. Értékelés: a megadott időhatáron belül folyamatos és szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az aerob állóképesség mérése Cooper teszt Időtartam: 12 perc Feladat: a tanulóknak 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv teljesítése futással. 1.6 Felmérés menete 79

80 Minden állomásnál táblázat által meghatározott pontértéket adunk a végrehajtóknak az eredményeik függvényében, majd a feladatok elvégzése után összesítjük az általuk elért teljesítményüket. A kapott összeg által meghatározott csoportba sorolhatjuk a végrehajtót fizikai állóképessége szerint (életkor és nem figyelembevételével). 1.7 A mérés célja Az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján. A pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése. A tanítási, tanulási folyamat esetleges korrekciójához javaslatok megfogalmazása. A formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási, fejlesztési terv felülvizsgálatához, ha szükséges korrekciójához, illetve pozitív megerősítéséhez (Óraszámok meghatározása). A tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését. A motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat. A mérés céljai között megtalálható a minőség ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérését, értékelését feladatunknak tekintsük. A célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tegyük a tudatos, célorientált javítást. A méréssel szeretnénk a rendszeres, tudatos, összehasonlító adatgyűjtés és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni. 1.8 A felmérés eredményeinek pontértéke Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofitt, több, mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes 80

81 pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Elérhető pontszámok: Cooper teszt: 77 pont Súlypontemelkedés: 18 pont Hanyattfekvésből felülés: 14 pont Hasonfekvésből törzsemelés: 14 pont Négyütemű fekvőtámasz: 18 pont Maximális pontszám: 140 pont Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése IGEN GYENGE 0-20 pont Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelme terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének átmeneti javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen 81

82 gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE pont KIFOGÁSOLHATÓ pont KÖZEPES pont Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeresen mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is az egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa. 82

83 JÓ pont KIVÁLÓ pont EXTRA pont Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondícionális képességeinek magasabb szintre emeléséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű, sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nagyobb formaingadozás nélkül nemzetközi 83

84 szinten is csúcsteljesítményt érjen el. 2. sz. melléklet A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖRE Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom - Szerző, művek - Életművek a magyar irodalomból - Portrék - Látásmódok - A kortárs irodalomból - Világirodalom - Színház és dráma - Az irodalom határterületei - Regionális kultúra - Értelmezési szintek - Témák, motívumok - Műfajok, poétika - Korszakok, stílustörténet Történelem - Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra - Népesség, település, életmód - Egyén, közösség, társadalom - Modern demokráciák működése - Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 84

85 - Nemzetközi konfliktusok és együttműködés - Szabad (problémaközpontú) témakör Élő idegen nyelvek 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 85

86 - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazok - halmazműveletek, - számosság, részhalmazok - Matematikai logika - fogalmak, - tételek és bizonyítások a matematikában - Kombinatorika - Gráfok 2. Számelmélet, algebra - Alapműveletek - A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - oszthatóság, számrendszerek - Racionális és irracionális számok - Valós számok - Hatvány, gyök, logaritmus - Betűkifejezések - Nevezetes azonosságok - Arányosság, százalékszámítás - Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenletek - Négyzetgyökös egyenletek - Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek - Exponenciális és logaritmikus egyenletek - Trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek 86

87 3. Függvények, az analízis elemei - A függvény - Egyváltozós valós függvények - A függvények grafikonja, függvénytranszformációk - A függvények jellemzése - Sorozatok - Számtani és mértani sorozatok - Végtelen mértani sor - Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Elemi geometria - Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok - Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk síkban - Hasonlósági transzformációk - Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok - Vektorok síkban és térben - Trigonometria - Koordinátageometria - Pontok, vektorok - Egyenes - Kör - Parabola - Kerület, terület - Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika - Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók - A valószínűség számítás elemei 87 Informatika 1. Információs társadalom - A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források - Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek hardver

88 - Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás - A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztők), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek szoftver - Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete - Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver- és a hardverkarbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Szövegszerkesztés - A szövegszerkesztő használata - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A szövegszerkesztő menürendszere - Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása - Szövegszerkesztési alapok - Szövegbevitel, szövegjavítás - Karakterformázás - Bekezdésformázás - Felsorolás, számozás - Tabulátorok használata - Oldalformázás - Szövegjavítási funkciók - Keresés és csere - Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés - Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás - Táblázatok, grafikák a szövegben - Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 88

89 - Körlevélkészítés - Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés - A táblázatkezelő használata - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A táblázatkezelő menürendszere - A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása - A táblázatok felépítése - Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap - Adatok a táblázatokban - Adattípusok - Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás - A cellahivatkozások használata - Képletek szerkesztése, konstans, hivatkozás, függvény - Táblázatformázás - Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése - Karakter-, cella- és tartomány-formázások - Cellák és tartományok másolása - Táblázatok, szövegek, diagramok - Egyszerű táblázat készítése - Formázási lehetőségek - Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése - Problémamegoldás táblázatkezelővel - Tantárgyi feladatok megoldása - A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbáziskezelés - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs - Az adatbázis-kezelő program interaktív használata - Adattípusok - Adatbevitel, adatok módosítása, törlése - Adatbázisok létrehozása, karbantartása - Alapvető adatbázis-kezelési műveletek - Lekérdezések, függvények használata - Keresés, válogatás, szűrés, rendezés - Összesítés - Képernyő és nyomtatási formátumok - Űrlapok használata - Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások - Kommunikáció az interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata 89

90 - Weblap készítés - Hálózati dokumentumok szerkezete - Weblap készítése Web-szerkesztővel - Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika - Prezentáció (bemutató) - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A program menürendszere - Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta) és formázása - Grafika - A program indítása - A munkakörnyezet beállítása - A program menürendszere - Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása - Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat - Könyvtárak - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány - A könyvtári szolgáltatások - Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) - Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) - Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák - Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek - Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz - Állományok - Elemi algoritmusok típusfeladatokra - Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések - Rekurzió - Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában - A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat - A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás - Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban - Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása 90

91 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) - Algoritmusleíró eszközök - Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével - Az algoritmus-leíró eszközök fajtái - Programozási nyelv - Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete - Programfejlesztői környezet - Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben részekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. Fizika A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletes körmozgás Mozgások szuperpozíciója Egyetemes tömegvonzás Dinamika A tehetetlenség törvénye Newton II. törvénye Erő-ellenerő törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendület-megmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Munka, energia A munka értelmezése Mechanikai energia-fajták A mechanikai energia-megmaradás törvénye A teljesítmény és hatásfok Az ideális gáz kinetikus modellje Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai Az anyag atomos szerkezete 91

92 Molekuláris hőelmélet A hőtan I. főtétele Halmazállapot-változások, kalorimetria A hőtan II. főtétele Halmazállapot-változások Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Kondenzátorok Egyenáramok Az egyenáram Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok Elektromos teljesítmény Rezgések, hullámok. Elektromágneses hullámok. Mechanikai rezgés Mechanikai hullámok A hang hullám-tulajdonságai A fény, mint elektromágneses hullám Hullámoptika A fény kettős természete Elektromágneses indukció A mágneses tér Lorentz-erő Mozgási indukció Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok Modern fizika Az elektron kettős természete Atommodellek Magfizika 92

93 Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Csillagászat Egyetemes tömegvonzás Csillagfejlődés Kozmológia alapjai Űrkutatás A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek Sugárvédelem Sugárvédelem a természetben 93 Biológia 1. Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága - A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek - Az állatok teste és életműködései - A növények teste és életműködései - A gombák teste és életműködései 2. A sejtek felépítése és anyagcseréje - A sejtek felépítése - A sejtek anyagcsere folyamatai - A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai 3. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása - Az önfenntartó működések áttekintése - Az idegi és hormonális szabályozás - A keringési rendszer - Az immunitás - A táplálkozás - A légzés - A bőr és a mozgás - A kiválasztás 4. Az ember szaporodása és egyedfejlődése - Az ember szaporodása - Az ember egyedfejlődése 5. Általános egészségtan - Egészségügyi ismeretek 6. Az öröklődés - Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése

94 - Több tulajdonság egyidejű öröklődése - Gének kölcsönhatása - A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakításában - A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai 7. A populációk és az életközösségek - A populációk tulajdonságai és változásai - Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai - Ökológiai rendszerek - Természetes és mesterséges életközösségek 8. Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra - Az evolúció alapjai és bizonyítékai - Az evolúció folyamata - Az ember evolúciója - A bioszféra jelene és jövője 94 Kémia 1. Általános kémia - Atomszerkezet - Kémiai kötések - Molekulák, összetett ionok - Anyagi halmazok - Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia - Hidrogén - Nemesgázok - Halogénelemek és vegyületeik - Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik - A széncsoport elemei és vegyületeik - Fémek - Hidrogén - Nemesgázok - Halogénelemek és vegyületeik - Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik - A széncsoport elemei és vegyületeik 3. Szerves kémia - A szerves vegyületek általános jellemzői - Szénhidrogének - Halogéntartalmú szénhidrogének - Oxigéntartalmú szerves vegyületek - Nitrogéntartalmú szerves vegyületek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak - Műanyagok - Energiagazdálkodás

95 4. Kémiai számítások - Az anyagmennyiség - Gázok - Oldatok, elegyek, keverékek - Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban - Termokémia - Kémiai egyensúly - Kémhatás - Elektrokémia Földrajz - A térképi ábrázolás - Térképi gyakorlatok - Csillagászat - A kőzetburok és földtörténet - A levegőburok - A vízburok földrajza - A földfelszín formakincse - A földrajzi övezetesség - A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalom életére - Az ember szerepe a társadalmi és gazdasági folyamatokban - A népesség- és település-földrajzi jellemzők - A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai - A világgazdasági pólusok - A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai - Magyarország földrajza - Európa földrajza - A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia, Amerika - A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai - A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei - A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem Testnevelés 1. Általános ismeretek - A magyar sportsikerek - A harmonikus testi fejlődés - Az egészséges életmód - Testi képességek - Gimnasztika - Atlétika - Torna - Ritmikus gimnasztika - Küzdősportok, önvédelem - Úszás 95

96 - Testnevelési- és sportjátékok - Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek - Gimnasztika - Atlétika - Futások, ugrások, dobások - Torna - Talajtorna - Szekrényugrás - Felemáskorlát - Gerenda - Ritmikus gimnasztika - Nyújtó - Korlát - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelési és sportjátékok - Kézilabda - Kosárlabda - Labdarúgás - Röplabda 96

97 3. melléklet Az elsősegélynyújtás fogalma: Elsősegély előadás tematikája Az az egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez baleset, vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. Célja: - az élet megmentése - a további egészségkárosodás megakadályozása - a gyógyulás elősegítése Segélykérés: Mentőhívás: es telefonszám - pontos helymeghatározás: település, kerület, utca, házszám, emelet, ajtó - mi történt - szükség van-e műszaki mentése - ki a beteg - milyen állapotban van a beteg - a bejelentő neve, telefonszáma Veszély esetén a sérültet a helyszínről el kell szállítani: Legfontosabb az elsősegélynyújtó biztonsága!!!! - Rautek-féle műfogás - tálcafogás - kimentés karambolos járműből - bukósisak szakszerű levétele I. Eszméletzavarok: Teendők vészhelyzet esetén: Az eszméletzavar tünet, mely a központ idegrendszerben bekövetkezett átmeneti vagy tartós elváltozásokra utalhat. 97

98 II. - légzés, keringés ellenőrzése, - szabad légutak biztosítása - stabil oldalfekvés - az eszméletlenség okai Újraélesztés: - eszmélet vizsgálata: pillacsapás reflex - segítség kérés: környezetünk felszólítása a mentőhívása - légút felszabadítás: a fej hátra hajlítása, a garat kitörlése, légúti idegentest eltávolítása - légzésvizsgálat: mellkas kitérések figyelése, légvétel hallgatása, nyelés, köhögés - segélykérés - befújás: 2 - keringés vizsgálata: carotis tapintása, laikus számára nehéz - kompresszió: 30 III. Belgyógyászati balesetek: a. Áramütés: - az áramütés szervezete gyakorolt hatásai - közvetlen szöveti energiahatás: áramjegy - égési sérülés - vázizmokra gyakorolt hatás: görcs, ficam csonttörés - szívizomra gyakorolt hatás: akár halálos is lehet, EKG!!!! - idegrendszeri zavarok - lépésfeszültség: leszakadt nagyfeszültségű vezeték közelében alakulhat ki, halálos áramütést okozhat - villám: halált okozhat, hallás, látáskárosodást - ellátás: áramforrás kikapcsolása, égési sérülés ellátása, sze. újraélesztés b. Vízbefulladás: - elsődleges: úszni nem tudás áll az elmerülés hátterében (a felszínen maradásért küzdő fuldokló visszatartja a lélegzetét, a megnövekvő 98

99 széndioxidszint akaratlagos légzést vált ki, víz kerül a légutakba és a tüdőbe, hányni kezd, eszméletét veszti, elmerül.) - a hideg víz életet veszélyeztető reflexeket válthat ki - búvár-reflex: az arcot ért hideg víz kamrafibrillációt okoz - Kratschmer-reflex gégegörcsöt okoz - a vízben keletkezett sérülések is eszmélet vesztést okozhatnak Ellátása: - csak jól úszó, szakképzett személy vegyen részt a kimentésben!!!!!!! - a víz kiürítése a gyomorból - légutak szabaddá tétele, mesterséges lélegeztetés - a vizes ruházat eltávolítása, betakarás, melegítés - stabil oldalfekvés IV. Hőártalmak: Hiperthermia - hőség collapsus: ájulás- ellátása: laposan fektetni - napszúrás: - tünetek: fejfájás, szédülés, láz, eszméletvesztés - ellátás: hűvös, szellős helyen lefektetni, borogatás a tarkójára, lázcsillapítás Hipothermia: ha a maghőmérséklet 35 C alá süllyed - tartós hideghatás - betegségek: edokrin betegségek, anyagcsere zavarok, sérülések, tudatmódosító szerek, idegrendszeri okok - életkor: csecsemők, idősek - Ellátása: Meleg folyadék itatása, betakargatás, sze. mentőhívás, újraélesztés V. Sérülések: a. Fedett: a felület ép, a sérülések a mélyebb rétegekben keletkeznek - rázódás: átmeneti működési zavart okoz a szervezetben - zúzódás: bevérzések keletkeznek 99

100 - rándulás: az ízületek az anatómiai tartománynál nagyobb mértékben mozdulnak el, de a csontok maguktól visszatérnek az eredeti helyükre. Duzzanat, fájdalom jelentkezik. - ficam: a csontvégek nem térnek vissza az eredeti helyükre, hanem kóros helyzetben rögzülnek b. Nyílt: sebzés: a bőr, nyálkahártya és a szövetek folytonosságának külső erő hatására történő megszakadása. Általános jellemzői: vérzés, sebfájdalom, érzés és mozgáskiesés, fertőzés 1. A sebek fajtái: - vágott, metszett sebek: éles eszközök hatására keletkeznek, a sebszélek egyenesek, a vérzés bőséges - zúzott seb: tompa tárgy hatására jön létre, zegzugos, tátongó, többnyire mérsékelten vérzik - szúrt seb: hegyes eszköz okozza, nagy a szennyeződés veszélye - szakított seb: a testfelületre ható húzóerő okozza, a bőrt az alapjáról letépheti - harapott seb: állat és ember egyaránt okozhatja, a harapó nyála súlyos fertőzést okozhat, az állat oltási igazolványát meg kell szerezni - lőtt seb: lövedék okozza, a lágyrészek roncsolódnak, halálos lehet 2. Idegentest a sebben: Eltávolítani nem szabad, kötöző anyaggal rögzítjük. 3. Mechanikai sérülések ellátása: a vérzés csillapítását és a fertőzés megelőzését szolgálja - a beteget lefektetjük vagy leültetjük, a vérző végtagot a szív magassága fölé emeljük - a sebet megtisztítjuk, lefertőtlenítjük, bekötjük - a sérült végtagot nyugalomba helyezzük 4. Vérzéscsillapítás: 5. A vérzések fajtái: - kapilláris vérzés: gyöngyöző, csekély vérvesztéssel jár 100

101 - vénás vérzés: egyenletesen folyó, vörös, mennyisége a sérült véna nagyságától függ - artériás vérzés: élénk piros színű, pulzál, kivérzéses sokkot, halált okozhat 6. Kötözési ismeretek: - a pólyakötések alapformái - körkörös menet - csavarmenet - legyezőkötés - kalászkötés - nyomókötés - sapka vagy fejtető kötés - orrkötés - állkötés - felkar és alkarkötés - könyökkötés - csukló- és kézkötés - kézujj kötés - comb- és lábszárkötés - térdkötés - boka-és lábfejkötés - sarokkötés - 7. Égési sérülés: Láng, forró folyadék és szilárd anyag, magas hőmérsékletű gőzök, gázok hatására keletkeznek. Súlyosságát az érintett testfelület kiterjedése és a szövetkárosodás mértéke határozza meg. I. fok: a hám felső rétege érintett, a bőr kipirult, a bőrredők elsimulnak, fájdalmas II. fok: a hám elhalt, az irha ép, plazmával teli bullák keletkeznek III. fok az irha is károsodik, nyílt, piszkosszürke, plazmát kibocsátó vérzés IV. fok elszenesedés, a mélyebb szövetek sérülése, elhalása Ellátása: A felület folyóvízzel való hűtése percig, fedőkötés, sze. orvos 7. Fagyás: fül, orr, arc, áll, a kéz és a láb ujjai érintettek Fokozatos melegítés, meleg ital itatása, mentők hívása. VI. Részletes traumatológia: 101

102 1. Craniocerebralis sérülések: - skalpsérülések - koponyatörések - vérzés fülből - agyrázkódás Ellátása: - eszméletén levő beteget lefektetni, enyhén megemelt fejjel - eszméletlen betegeget stabil oldalfekvésbe helyezni - nyaki gerinc rögzítése - a légutak szabaddá tétele 2. Arckoponya sérülések: fedőkötés, orr, fül, állkapocs rögzítése Orrvérzés, sérülés nélkül: Ültessük le, fejét hajtsuk előre, a beteg orrszárnyait saját magának szorítsa össze 10 percig. 3. Gerinctörés: ne mozgassuk a beteget, kivéve, ha veszélyzónában van, több segélynyújtó együttes közreműködésével. 4. Végtagsérülések: Kulcscsont-törés, vállficam, felkarcsont-törés Ellátása: Desault-kötés, háromszögletű kendo Alkar törés: elesés vagy védekező tartás miatt következik be leggyakrabban Ellátása: helyezzük nyugalomba vagy kössük fel kendővel Combcsont törés: idős embereknél gyakori Ellátása: a végtagot nyugalomba kell helyezni, körülpárnázni Lábszártörés: a végtagot rögzítjük Lábujjtörés: a végtagot felpolcoljuk, nyugalomba helyezzük VII. Mérgezések: Méregnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai hatásukkal a szervezet életfolyamatait, dinamikus egyensúlyát átmenetileg vagy véglegesen megzavarják. 102

103 A méreggel szemben a szervezet többféle módon képes védekezni: - a méreg további bejutásának gátlása - a bejutott mérget igyekszik eltávolítani - a mérgező anyag lebontása - a keringésből kivonva egyes anyagokat elraktároz Ellátása: A mérgezést okozó helyszín veszélyes lehet az elsősegélynyújtó számára is!!!!!!! - a személyt a gáztérből kimentjük, szellőztetünk - a méreggel szennyezett ruházatot eltávolítjuk - bőrét, szemét, száját lemossuk - AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÓVJA A SAJÁT TESTI ÉPSÉGÉT, ÉLETÉT! - a gyom- bél traktusba került mérget el kell távolítani - hánytatás: garatfal ingerlése, meleg sós víz itatása - nem hánytatjuk: eszméletlen beteget, két éves kor alatti gyereket, sav, lúg, szerves oldószer okozta mérgezés esetében A leggyakrabban előforduló mérgezések: Gázmérgezések: - szénmonoxid - szén-dioxid - klórgáz - ammónia - nitrózus gázok - kénhidrogének Gyógyszermérgezések Ipari oldószer mérgezések Maró mérgezések Mezőgazdasági mérgezések Gombamérgezés Drogok 103

104 4.melléklet A Női és Férfi Dolgok Klubjának témakörei Családi életre nevelés: A felnőtt szerepek elsajátítása - a szülőkről való leválás - pályaválasztás - párválasztás - felelősség vállalás - önálló életvitel - önelfogadás - testtudat kialakítása - nemi szerep vállalása - háztartásszervezés Közösségi életre nevelés - társasági kapcsolatok szerepe a személyiség kialakulásában - közösségi oldalak szerepe a fiatalok életében - viselkedési szabályok a társas érintkezésben Szexuális kultúra - tisztálkodás, higiénia - megfelelő helyszín - petting - férfiak, nők eltérő orgazmus görbéje - utójáték - önkielégítés - szexuális aberrációk A menstruációs ciklus - a nemi hormonok és hatásai - a menstruációs ciklus - a menstruáció higiéniája - a férfiak nemi működése - élettani fogamzás és terhesség - a terhesség, jelei, gyanújelei - terhességi tesztek Fogamzás, nemi működés, terhesség 104

105 1. Természetes módszerek: - petting - megszakított közösülés - hüvelyirrigálás - naptár módszer - hőmérő módszer - ovulációs tesztek - Billigs - módszer A fogamzásgátlás eszközei, módszerei: 2. Mechanikus módszerek: - gumióvszer - pesszárium - spirál 3. Kémiai módszerek - spermicid anyagok 4. Hormonális módszerek: - fogamzásgátló tabletta - hüvelygyűrű - esemény utáni tabletták - injekció, implantátum 5. Művi meddővé tétel 6. Férfiak fogamzásgátlása 7. Fogamzásgátlás serdülőkorban 1. jogi vonatkozásai 2. módozatai 3. szövődményei 4. etikai kérdések 5. a nő önrendelkezési joga Terhesség megszakítás: Nemi úton terjedő betegségek: - klasszikus nemi betegségek: szifilisz, kankó - húgy- ivarszervi megbetegedések: chlamidia fertőzés, trichomoniasis, candida fertőzés, HPV, herpesz - nemi úton is terjedő betegségek: HIV, hepatitis 105

106 Katonai alapismeretek és a belügyi rendészeti ismeretek szakkör bevezetésea 2015/2016-os tanévtől való bevezetéséhez Az oktatás és a foglalkozások szervezése: A katonai alapismeretek és belügyi rendészeti ismeretek tantárgyakat a 2014/2015. tanévben szakkör formájában vezetjük be iskolánkban. A szakkör a heti tanórák keretén felüli elfoglaltságot jelent és a délutáni órákban kerül megszervezésre. A program foglalkozásainak látogatására az iskola bármely tanulója jelentkezhet. A szakköri foglalkozásokon a részvétel nem kötelező, de a program bizonyos részein csak azok a tanulók vehetnek részt, akik a foglalkozásokat rendszeresen, igazolatlan hiányzás nélkül teljesítik. A szakköri foglalkozások bevezető, ismerkedő jellegű foglalkozások, és a következő tanévtől bevezetésre kerülő katonai alapismeretek/belügyi rendészeti ismeretek tantárgy felé történő orientációs céllal kerülnek megszervezésre. A szakköri foglalkozások pontos helye és időpontja az első foglalkozás előtt kerül kihirdetésre. Az iskolán kívül megvalósuló foglalkozásokról a tanulókat és a szülőket (törvényes képviselőt) a foglalkozás előtt minimum egy héttel értesíti a foglalkozást tartó szakember. A foglalkozások tematikája a katonai alapismeretek és belügyi rendészeti ismeretek tantárgyak tematikájára épül, bemutatva a két tárgy fő témaköreit. A foglalkozásokon a tanulók értékelése szóban, tanév végén egyszeri alkalommal írásban történik. Az értékelés módja fejlesztő, szöveges értékelés. Célok és feladatok: A szakkör célja és feladata, hogy a középiskolás diákok motiváltak legyenek a rendészeti és hivatásos katonai pálya választására, az ehhez szükséges ismeretek és képességek elsajátítására megismerjék a katonai és rendészeti pálya legjellemzőbb tevékenységeit megismerkedjenek a rendészet, a honvédelem és a hadsereg politikában, gazdaságban, társadalomban és kultúrában betöltött szerepével a múltban, a jelenben és a jövőben a valóságnak megfelelő, életszerű és eleven kép alakuljon ki bennük a rendőrök, szerződéses és a hivatásos katonák tevékenységéről, életéről, problémáiról és sikereiről 106

107 elsajátítsák a rendészei és katonai feladatok végzéséhez szükséges alapismereteket és képességeket megismerkedjenek a rendészeti és katonai feladatokkal összefüggő legfontosabb jogi dokumentumokkal legyenek elképzeléseik arról, mik azok az új feladatok és új kihívások, amelyekkel a honvédelemért dolgozók következő nemzedékének kell majd megbirkóznia lássák, milyen perspektívák nyílhatnak meg egy fiatal előtt a rendvédelmi szervezeteknél és a hadseregben képet kapjanak arról, hogy a rendészeti és katonai feladatok magas szintű elsajátításához a későbbiekben még mi mindenről kell majd tanulniuk, illetve milyen gyakorlati képességekre és tudásra kell majd szert tenniük informáltak legyenek a rendészeti és katonai pályákkal összefüggő továbbtanulás lehetőségeiről 107

108 A Gyáli Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola levelező tagozatának munkarendje A foglalkozások rendje: A tanítás heti 2 alkalommal, kedden és csütörtökön történik. Az órák kor kezdődnek és ig tartanak. A levelező tagozat jellegéből következik, hogy a foglalkozások látogatása nem kötelező. Kötelező ellenben a negyedévi beszámolókon való részvétel. A beszámolók novemberben, januárban, márciusban és júniusban vannak. Indokolt esetben (betegség, munkahelyi problémák) előzetes bejelentés mellett, a beszámolók a szaktanárokkal egyeztetve utólag pótolhatók. Akik nem vesznek részt a beszámolókon, először a félévi, majd az év végi beszámolókat követően külön értesítés nélkül töröljük a tanulók névsorából. Az év végi osztályzatot a beszámolók átlaga adja. A tanulmányok mente: Lehetőség van arra, hogy rövidebb tanulmányi idő alatt a 9. és a 10. évfolyam anyagát egy év alatt vesszük át. Ennek során a 9. évfolyam anyagát az első félévben tanulják. Az első és második vizsgán ezt mérjük. Aki eredményesen vizsgázik, a második félévben már a 10. évfolyam anyagát tanulhatja. Így egy tanév alatt 2 évfolyamot végezhet el. Ennek követelménye a szintemelő vizsga sikeres teljesítése. A 11. és 12. évfolyam anyagának átadása egy-egy tanév során történik. A tanév első tanítási napja szeptember 1-jét követő kedden kezdődik, illetve június 15-t megelőző csütörtökön fejeződik be. A korábbi tanulmányok beszámíthatósága: Az iskolarendszerű oktatásban elvégzett, bizonyítvánnyal igazolt évfolyamokat a következőképpen számítjuk be: gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai tanulmányok esetén, a befejezett évfolyamok beszámíthatók hiányzó tantárgyakat különbözeti vizsgával pótolni kell A különbözeti vizsga rendje: A korábbi tanulmányok bizonyítványaiban nem feltétlenül szerepel minden olyan tantárgy, amit nálunk az adott évfolyamon tanulni kell. Ha hiányzik valamelyik tantárgyból az érdemjegy, akkor a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. A különbözeti vizsga a 108

109 megkezdett tanév második beszámolójával párhuzamosan, január végén történik. A különbözeti vizsga anyagát a szaktanárok állítják össze. JELENTKEZÉSI LAP (Levelező tagozat) Osztály: 2 osztály anyagát 1 tanítási évben vállalja Igen/Nem Név: Születési név: Anyja születési neve: Születési hely: Születési dátum: Állandó lakcím: Telefonszám: cím: TAJ szám: A tanuló középiskolai előképzettsége (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) Tanult idegen nyelv: Oktatási azonosítószám: Mobiltelefonszám: Kelt: 109

110 Az iskola hagyományaihoz kapcsolódó rendezvények, versenyeken való részvétel Pest megyei matematika verseny (nevezés és utazás) Eötvös műveltségi vetélkedő 3 Tusa Torna Poroszló (nevezés és utazás) Számítógpes rajzverseny (díjazás, rendezés, szervezés városi szinten) Tamba verseny (városi szinten) Eötvös házi bajnokság (díjak) Pénzügyi Számviteli Minisztérium által meghiredett verseny (költségei) Opera kaland (utazás, belépő jegyek) Gólyanap (lebonyolítási költségei) Karácsonyi Projektnap (lebonyolítási költségei) Színházlátogatás évente 2 alkalommal (belépő és az utazás költségei) Eötvös-nap (lebonyolítási költségei, díjak) Múzeumlátogatás (belébő és az utazás költségei) DÖK tábor (utazás költségei) 110

111 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 111

112 Óraterv a kerettantervekhez közgazdaság (pénzügyi és számviteli ügyintéző) Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 bontva 4 bontva 4 bontva bontva Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* 1 Informatika Testnevelés és sport Kompetenciafejlesztés 2 1 Küzdősport/sportkör Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** 6 Munkahelyi egészség és b. (0,5 óra) Gazdasági és jogi alapi. (2 óra) Ügyviteli gyakorlatok (2,5 óra) + 1 óra szabadon tervezhető 7 Gazdasági és jogi alapi. (3,5 óra) Ügyviteli gyakorlat (2,5 óra)+ 1 óra szabadon tervezhető 8 Ügyviteli gyakorlat (1 óra) Általános statisztika (1 óra) Statisztika gyak. (1 óra) Pénzügyi alapismeret (2 óra) Számviteli alapismeret (2 óra) + 1 óra szabadon tervezhető 11 Általános statisztika (1 óra) Statisztika gyakorlat (1 óra) Pénzügyi alapismeret (2 óra) Pénzügyi gyakorlat (1 óra) Adózási alapismeret (1 óra) Adózás gyakorlat (1 óra) Számviteli alapismeretek (2 óra) Számviteli gyakorlat (1 óra) + 1 óra 112

113 szabadon tervezhető Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez informatika Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* 1 Informatika 1 Testnevelés és sport Kompetenciafejlesztés Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** 6 Munkahelyi eü. 0,5 óra Inforematika tech. alap 1 óra Informatika tech. gyak. 2 óra Adatbázis és szoftv. 0,5 óra Adatbázis és szoftv. gyak. 1 óra 7 Adatbázis és szoftver 1 óra Adatbázis és szoftver gyak. 2 óra Hálózati ism. I. 1 óra Hálózati ism. I. gyak. 2 óra 8 Adatbázis és szoftverfejlesztés 2 óra Adatbázis és szoftverfejlesztési gyak. 2 óra Hálózati ismeretek i. 1 óra Hálózati ismeretek gyak. 2 óra 11 Munkaszervezési ismeretk 1 óra Munkaszervezési ism. gyak. 2 óra Adatbázis és szoftverfejlesztés 1 óra Adatbázis és szoftverfejlesztés gyak. 2 óra Hálózati ismeretek I. 2 óra Hálózati ismeretek I. gyak. 2 óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

114 Eladó szakiskolai képzés OKJ Magyar Kommunikáció 2 óra 1 óra Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra Természetismeret 3 óra Testnevelés* Tánc Kompetenciafejlesztés (természettudományos) 1 1,5 Osztályközösség-építő Program 1 óra 1 óra 1 óra Szabad órakeret** 0 Szakmai tárgyak: Munkahelyi egészség és b. 0,5 óra Áruforgalom (2 óra) Áruforgalmazás (1 óra) Áruforgalmazás gyak. I. (2 óra) Áruforgalmazás II. (2 óra) Áruforgalmazás gyakorlata II. (2,5 óra) Áruforgalmazás III. (2 óra) Áruforgalmazás gyak. (2,5 óra) Összefüggő nyári gyakorlat 140 óra Áruforgalom (1 óra) Áruforgalom gyak. (4 óra) Áruforgalmazás (1 óra) Áruforgalmazás gyakorlata I. (4 óra) Áruforgalmazás II. (1 óra) Áruforgalmazás gyakorlata II. (6 óra) Értékesítés idegen nyelven (1 óra) Áruforgalmazás III. (1 óra) Áruforgalmazás gyakorlata III. (3 óra) Értékesítés idegen nyelven II. (1 óra) Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 140 óra Foglalkoztatás II. (0,5 óra) Foglalkoztatás I. (2 óra) Működtetés szabályai (2 óra) Működtetés szabályai gyak. (2,5 óra) Áruforgalom (1 óra) Áruforgalmazás gyak. I. (5 óra) Árufrorgalmazás II. (1 óra) Áruforgalmazás gyak. II. (4 óra) Értékesítés idegen nyelven (1 óra) Áruforgalmazás gyakorlata III. (3 óra) Értékesítés idegen nyelven II. (1 óra) Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra (31,5 ) 114

115 Irodai asszisztens szakiskola ( ) Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar Kommunikáció 0,5 Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret, állampolgári kompetencia 0.5 Természetismeret (biológia) 1 Testnevelés* 3 Tánc/Sportkör 2 Kompetenciafejlesztés Osztályközösség-építő Program 1 Szakmai tárgyak: 11. évfolyam Kommunikáció gyakorlat Elektronikus sz. feldolgozás Elektronikus írástechnika gyakorlat Elektronikus információ csere Gazdasági ism. elm. Gazdasági ism. gyak. Jogi alapismeretek Hivatali protokoll elmélet Hivatali protokoll gyakorlat Számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban Információs folyamatok az irodában gyakorlat Információ és adathasználat gyakorlata Összesen:

116 A levelező tagozat órakerete Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv angol/német Matematika Fizika 1 0,5 Kémia 1 0,5 Földrajz 1 0,5 Biológia 1 0,5 Informatika 1 2 Összes óra: 10 10,5 12,

117 TARTALOMJEGYZÉK 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMÁT, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT KÖZÉPFOKÚ ISKOLA ESETÉBEN A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL NKT. KERETEI KÖZÖTTI HELYI SZABÁLYAI, VALAMINT SZAKKÉPZŐ ISKOLA TEKINTETÉBEN A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV HÁZIREND MELLÉKLETEK Katonai alapismeretek és a belügyi rendészeti ismeretek szakkör bevezetésea 2015/2016-os tanévtől való bevezetéséhez..106 A levelező tagozat munkarendje..108 Az iskola hagyományaihoz kapcsolódó rendezvények, versenyeken való részvétel 110 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE