Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Program Albertirsa. Pedagógiai Program

Átírás

1 Szent kincs a gyermek teste-lelke, szeretni kell és fölnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó legyen Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola 2730, Köztársaság u. 29. Készítette: Sipőczné Farkas Mária Oldal: 1 / 77

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ... 3 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei... 7 II.2. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 8 II.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok II.4. Az iskola egészségnevelési elvei II.5. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos munkaterv II.6. Az iskolai környezeti nevelés elvei II.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok II.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai II.9. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai II.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje II.11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái.. 37 II.12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai II.13. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei II.15. Az iskolai környezeti nevelési program II.16. Az iskolai élet rendje, ünnepei, hagyományai II.17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke III. HELYI TANTERV III.1. A választott kerettanterv, az iskolában tanított tantárgyak és óraszámaik III.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei III.3. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése III.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei III.5. Szöveges értékelés III.6. Az iskolai beszámoltatás és az ismeretek számonkérése III.7. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása III.8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei III.9. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja III.10. A tanulók fizikai állapotának mérése IV. A érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések V. A Pedagógiai program legitimációja Oldal: 2 / 77

3 I. BEVEZETŐ Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola rövid története 1277: IV. László oklevele jelöli az Alberti birtok nevet 1368: A budai káptalan oklevele Irsát, mint lakott települést említi 1597: A tatárjárás és a török megszállás után mindkét település elnéptelenedik 1711 szept. 29: Váracskay András telepeseket hozat az alberti-irsai pusztál benépesítésére. 24 szekérrel megérkeznek Albertibe a szlovák telepesek 1714: Királyi adománylevél birtokában Szeleczky Mártoné lesz Alberti 1719: Irsay András "Pest vármegyében Irsa egyharmadát bírja" 1731: Földesúri fenntartású iskolában kötelező népoktatás indul 1784: Szeleczky Márton utódai vásártartási jogot szereznek Albertinek, ami egyben mezővárosi rangot is eredményez 1847 szept.1.: Az első vonat megérkezik az alberti-irsai indóházba 1848: Kossuth ceglédi toborzóbeszédének hatására Alberti-Irsáról százak csatlakoznak a szabadságharchoz 1924: Megalakul az irsai Polgári Iskola szept. 6.: A két települést belügyminisztériumi rendelettel egyesítik, neve: 1996: A millecentenáriumi évfordulón felavatják az új zászlót és a községi címert júl. 1.: A lakosú megkapja a VÁROS címet Város honlap A katolikus oktatás rövid története Albertirsán 1. Elemi iskola A feljegyzések alapján a mai területén óta működik a katolikus elemi általános iskola. Albertin 1888-ban építették az egy tantermes katolikus elemi iskolát. Irsán 1812-ben a katolikus egyházközség kántori lakással megépített egy tantermes iskolát avatott, 1929-ben a Kolozsvári utcában négy tantermes iskolát építettek ig részben osztott, részben összevont osztályokban folyt a tanítás től megkezdték a nyolc osztályos elemi iskola megszervezését. 2. Polgári iskola Oldal: 3 / 77

4 1924-ben telepedett meg Irsán az Isteni Szeretet Leányai nevet viselő szerzetesrend, hogy polgári iskolát nyithasson. Balla Géza, a budapesti Hungária Bank vezérigazgatója boldogult nejének-terstyánszki Margitnak emlékére épületet tervezett A jelenlegi épület 1941-ben készült el. Az 1946-os kormányrendelet alapján egységes igazgatás alá vonták az addig önállóan működő katolikus elemi iskolát és a polgári iskolát ban az iskolát államosították. / Forrás: Szántó József: képes krónikája 3. Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola A rendszerváltást követően a Római Katolikus Egyház visszaigényelte ingatlanjait. Város Önkormányzata július 1. napjával tulajdonba adta az Isteni Szeret Leányai Kongregációjának a Köztársaság u. 29. sz. alatt lévő épületet. Az albertirsai Római Katolikus Egyházközség Döbrössy Béla kanonok-plébános kezdeményezése alapján 1993-ban indította újra 23 kisdiákkal a katolikus oktatást egy osztállyal felmenő rendszerben. Ekkor kapta az iskola a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola nevet. A Rend ingyenes használatra átadta épületét oktatás céljára, így kerülhetett sor a katolikus oktatás megszervezésére. Az első évfolyam elindításában óriási szervezőmunkát végzett Diószeghy Sarolta tanárnő, Zila Ferencné tanítónő, aki 1996-ban bekövetkezett haláláig ellátta az igazgatói feladatokat. Az iskola homlokzatára visszakerült az onnan 1948-ban eltávolított kereszt. Keszthelyi Ferenc váci püspök aláírásával az július 8-án kelt alapító okirat alapján az iskola fenntartója az i Római Katolikus Egyházközség. A finanszírozás forrása az állami normatív fejkvóta és az Önkormányzat által nyújtott támogatás október 16-án ünnepség keretében zászlóavatásra került sor Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az állami és egyházi oktatás június 30-ig egy épületben folyt a volt polgári iskola épületében. A március 20-án kelt alapító okiratban foglaltak alapján az iskola fenntartója a Váci Egyházmegyei Hatóság Ordináriusa. A finanszírozás forrása az állami normatív fejkvóta és az Egyházmegye által adott kiegészítő támogatás november 12-én Város Önkormányzata térítésmentesen visszaadja a Köztársaság u. 29. sz. alatt levő sportpályaként használt területet az Isteni Szeretet leányai Kongregációjának. A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola dinamikusan fejlődő intézmény. Ma nyolc évfolyamon tanuló keresztény értékrenden alapuló nevelésétoktatását látja el. Az egyház 1997-ben teljesen üres állapotban kapta vissza az iskola épületét. Az elmúlt esztendőkben fenntartói, szülői, vállalkozói, alapítványi támogatások, pályázati források révén, a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően ma kilenc szépen berendezett teremmel, felszerelt tornaszobával, informatika, fizika-kémia szaktanteremmel, könyvtárszobával, modern szemléltetőeszközökkel, felszerelt sportpályával rendelkezik az intézmény ban megtörtént a fűtés korszerűsítése, 2002-ben korszerű ebédlőt, melegítő konyhát sikerült kialakítani, 2004-ben modern informatika szaktantermet vehettek a birtokukba a diákok. A következő években folyamatosan történt fejlesztés, beruházás: festés, burkolás, lambériázás, vizes blokk, világítás korszerűsítése, kazáncsere, új kerítés készíttetése, ablakok, bútorzat cseréje, kerékpártároló kialakítása. A kezdeti nehézségek ellenére a Katolikus Általános Iskola elnyerte méltó helyét közoktatásában. Tisztelettel adózunk Döbrössy Béla kanonok-plébános, Diószeghy Sarolta, Kovács Péterné, Zila Ferencné emléke előtt. Oldal: 4 / 77

5 A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola fenntartói: Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök lelki vezetői: Döbrössy Béla kanonok-plébános Kiszel Mihály prépost-plébános igazgatói: Zila Ferencné Sasvári István Sipőczné Farkas Mária igazgatóhelyettesei: Kottlár Györgyné Dr. Losóné Turcsik Mária Szlávik Katalin Olteán Zsolt Az iskola küldetésnyilatkozata Küldetésünk olyan társadalmi szükséglet, mely azon szülők igényeit elégítik ki, - akik gyermeküket katolikus nevelésben szeretnék részesíteni, - akik a kereszténységet elfogadják, átélni és megélni akarják felekezettől függetlenül, - akik az iskolánk rendjét és szellemiségét elfogadják. Általános iskolánk azt a célt szolgálja, hogy növendékeink harmonikus személyiséggé váljanak, akik világnézetüket meggyőződéssel vállalják, és képesek arra, hogy keresztény felelősséggel alakítsák életüket a családban, egyházban és a társadalomban. Iskolánk nagy hangsúlyt fektet az alapkészségek fejlesztésére, s olyan korszerű szaktárgyi tudást közvetít, amely felkészít a továbbtanulásra. Azonban az egyházi iskola hagyományának megfelelően több akar lenni, mint tisztán oktatási intézmény. Az itt töltött nyolc év csak egy szakasza az életnek, de meghatározó szakasza. A diákjaink tanulmányi munkája, a különböző közös élmények, a vallási élet közös megnyilvánulásai / diákmisék, lelkigyakorlatok, imák, egyházi életben való részvétel lehetősége / és a különböző programok, tanórán kívüli tevékenységek együttesen szolgálják a kitűzött célt: Egyesítjük a tradíciókat, s úgy neveljük a ránk bízott ifjúságot, hogy egyszerre legyenek hitükhöz hű, ugyanakkor klasszikus és modern műveltséggel rendelkező hasznos tagjai a társadalomnak. Oldal: 5 / 77

6 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Oldal: 6 / 77

7 II.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, ÉRTÉKEI A nevelési és oktatási munka felelős etikai cselekvés. Ezért a katolikus közoktatási intézmények gyakorlatában keresztény erkölcsi, pedagógiai alapelvek érvényesülnek. A katolikus nevelés-oktatás szentírási alapelvei Az egyház tanítása szerint a felelős erkölcsi cselekvés Isten Igéjének útmutatására adott engedelmes válasz. Hitünk és alapja és zsinórmértéke a Biblia, Isten Igéje. A Szentírásból ismerjük meg az üdvösségre vezető utat, az Istennek tetsző helyes élet alakításának elveit. Hitünk tanítása szerint üdvösségünk és örök életünk egyetlen alapja Istennek és a Jézus Krisztusban megjelent és megvalósult ingyenes kegyelme. A keresztény nevelésének példaképe, alapja és középpontja maga Krisztus. A katolikus intézménynek kötelessége vállalni növendékei személyiségének keresztény szellemű formálását. A katolikus intézmény pedagógiai alapelveit a Szentírásból meríti. Az egyház nevelésre irányuló alapelvei. Az Egyház Krisztustól kapott küldetése az emberek üdvösségének szolgálata. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes emberkiformálására. / C.I.C kánon / A katolikus iskola része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. A katolikus iskola lényegének meghatározása Az iskola hely, ahol a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által kiformálódik a teljes ember. Sajátos katolikus jellegét adja, hogy Krisztus a példakép, a keresztény világlátás alapján adja át a műveltséget, kialakítja azokat az erényeket, amelyek képessé teszik arra, hogy Krisztusban új életet éljen, szavaival és tetteivel Isten országának építésén fáradozzon. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. / CIC 803 / Oldal: 7 / 77

8 II.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskola céljai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait a katolikus, az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe, önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. A diákok segítése abban a folyamatban, hogy keresztény értékekre építve harmonikus személyiséggé, Istent és embert szerető, felelős polgárrá, becsületes, boldogságra képes emberré váljanak. Korszerű általános műveltség biztosítása, alapkészségek fejlesztése, továbbtanulásra felkészítés. Magas színvonalú következetes szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét. Kulturált, fegyelmezett magatartás kialakítása. A család, felnőttek tiszteletére nevelés. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása. Szeretetteljes emberi kapcsolatok, légkör kialakítása. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönzés. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. A szülőföld és Magyarország megismerésére, szeretetére, megóvására nevelés. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A katolikus iskola feladatai és belső tartalmi elemei Szintézis a hit és műveltség között A katolikus iskola a tudományokat tisztelettel műveli, nem pusztán ismereteket nyújt, hanem értékeket közvetít, elindítja a növendékeit a hit elmélyítésének útján kiaknázza a tantárgyak lehetőségeit a keresztény személyiség kibontakoztatása érdekében, alakítja a növendékek lelkét és szívét, alkalmassá teszi őket a személyes, odaadó szeretetre Krisztus iránt, az emberi tudást tiszteli, fölfedezni való igazságnak tartja, a szaktudományok feltárásán túl elvezeti tanítványait a teljes igazságra, az értékek elsajátítása során az örök valóságra irányítja a figyelmüket. Oldal: 8 / 77

9 Szintézis hit és élet között A katolikus iskola azon fáradozik, hogy a növendékekben a hit és az élet személyes szintézisét is létrehozza, formálja a keresztény személyiséget, hogy megtanítsa a fiatalokat, hogy személyes életük különféle helyzeteiben Istennel párbeszédet folytassanak, hogy felelős keresztény életre ösztönözze őket, hogy keresztény elkötelezettségre, Isten szolgálatára késztesse őket, hogy egyre jobban megismerjék istent és embert, hogy olyan iskolai légkört alakítson ki, amely segíti a növendékeit abban, hogy mind érettebben élje a hitét, amely felelősségvállalásra indítja, hogy minden értéket beépítsen emberi és keresztény kultúrájába. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a Oldal: 9 / 77

10 társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Oldal: 10 / 77

11 - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. II.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés alapja szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakítása: Ti vagytok a világ világossága. / Mt 5,14 / A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életünk részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján a konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető keresztény, erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Oldal: 11 / 77

12 Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztény gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, türelem Alaposság kialakítása Oldal: 12 / 77

13 Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez, embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Elvárásaink tanítványainktól a következők: Részvétel a vallásuknak megfelelő / katolikus, protestáns / egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárokkal, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása. II.4. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI 1. Alapelve, célja: Segítse a tanulókat a testi, és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti és egészség tudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésére is. 2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Oldal: 13 / 77

14 Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 3. Területei: Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. a. Az egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: - mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség, - táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, - öltözködés, - higiénia, tisztálkodás, - egészségkárosító szenvedélyek / drog, alkohol, cigaretta, / megelőzése a tanórai és tanórán kívüli nevelésben, - ésszerű napirend kialakítása. b. Szűrővizsgálatok: pl.. szemészet, fogászat. c. Egészségnevelési nap, verseny szervezése. Oldal: 14 / 77

15 3. Az egészségnevelés színterei: Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai hatás Termek, folyosók, udvar A pedagógusok, a dolgozók példamutatása Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: torna, reggeli elfogyasztása, évszaknak megfelelő öltözködés stb. Ösztönzés az iskolai étkeztetésen belül adott étel elfogyasztására Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki, biológia, természetismeret, technika Játékos vetélkedő Egészségügyi szűrővizsgálat / iskolaorvos, védőnő / A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek: Előadások Túrák Napközis foglalkozások Sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek 4. Mindennapi testedzés megvalósítása Testnevelés órákon Napközis foglalkozásokba beillesztve Szabadidőben sportfoglalkozás keretében / tömegsport, / Sportversenyek Az iskola sportköre bekapcsolódik lehetősége szerint a KIDS nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt területi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS- versenyekbe. 5. Egészségnevelést segítő hasznos módszerek: Játékok Programok 6. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok Külső partnerek: iskolaorvos, védőnő, Egészségnevelési program segítői: Iskolaorvos Oldal: 15 / 77

16 Rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (egészségügyi, felvilágosítások, sebellátás stb.) Fogorvos Évente végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője A rászoruló családokat segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök. Gyermekvédelmi felelősök Családi háttér: Sok a csonka családban, és egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. 7. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol-és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Oldal: 16 / 77

17 Az egészségnevelő munkaterv Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő egészségnevelő- és felvilágosító tevékenység egyéni és kiscsoportos foglalkozások, osztályfőnöki órák keretében történik előzetes megbeszélés alapján. Kiemelt témakörök: egészséges életmód (táplálkozás, sport, öltözködés stb.) személyi higiéné (tisztálkodás, fog- és szájápolás, bőrápolás, intim higiéné stb.) serdülőkor sajátosságai, biológiai alapjai káros szenvedélyek (kialakulásuk, megelőzésük stb.) felkészülés a családi életre, családtervezés, fogamzásgátlás, AIDS-prevenció csecsemőgondozási szakkör elsősegélynyújtás szakkör egyéb témakörök feldolgozása igény szerint Augusztus - Kapcsolatfelvétel az iskolaigazgatóval, problémák, elvárások megbeszélése. - Rendelési idő egyeztetése. - Iskola-egészségügyi munkaterv elkészítése. Szeptember - Létszámok kérése, osztálynévsorok elkészítése, egyeztetése az előző évivel. - Törzslapok rendezése. Kikérők megírása, lapok postázása. - Iskolatükör elkészítése. - Az első osztályos tanulók adatainak bekérése, törzslapjainak kitöltése, DTPa+IPV oltások ellenőrzése, adminisztrációja. - Az iskola minden tanulójának tisztasági vizsgálata.(személyi higiéné-tetvességellenőrzése) - Iskolai kampányoltások időpontjainak rögzítése. Egyeztetés az iskolaorvossal és az iskola vezetésével. - Oltási könyvek begyűjtése az oltásra kötelezett osztályok tanulóitól. - Szülők értesítése a 6. osztályosok MMR újraoltásáról, és a 7. osztályosok Hepatitis B elleni védőoltásáról. - MMR és Hepatitis B elleni védőoltások előkészítése. Oltás lebonyolítás, dokumentáció. - Oltáselmaradások esetén azok pótlásának megszervezése. - Védőoltások összesítő jelentésének elkészítése, továbbítása az ÁNTSZ városi intézetéhez. - Szülői értekezleten való részvétel /megbeszélés szerint/. - A konyha és a mellékhelységek tisztaságának ellenőrzése osztályosok törzslapozó és szűrővizsgálata - Vizsgálatról, ill. talált elváltozásokról szülői tájékoztatók és beutalók kiküldése. - Egészségnevelés: fog- és szájápolás az 1. évfolyamban Október - Adminisztráció - Veszélyeztetett tanulók egyeztetése. - Személyi higiéné (tetvesség) folyamatos ellenőrzése jelzés alapján. Oldal: 17 / 77

18 - Elmaradt védőoltások folyamatos pótlása. - Udvar ellenőrzése. - Kiadott beutalók eredményének folyamatos visszakérése és 8. osztályosok törzslapozó- és szűrővizsgálata. - Vizsgálatról, ill. talált elváltozásokról szülői tájékoztatók és beutalók kiküldése és 8. osztályosok orvosi vizsgálatai. - Oltási könyvek begyűjtése az oltásra kötelezett osztály tanulóitól. - Szülők értesítése a 6. osztályosok dtap emlékeztető oltásáról. - dtap elleni védőoltások előkészítése. Oltás lebonyolítás, dokumentáció. - Oltáselmaradások esetén azok pótlásának megszervezése. - Védőoltások összesítő jelentésének elkészítése, továbbítása az ÁNTSZ városi intézetéhez. November - Adminisztráció - Kiadott szakorvosi beutalók eredményeinek folyamatos bekérése. - Elmaradt védőoltások folyamatos pótlása. - Személyi higiéné (tetvesség) folyamatos ellenőrzése jelzés alapján. - Folyamatos pótvizsgálatok /hiányzók/ és 6. osztályosok törzslapozó- és szűrővizsgálata. - Vizsgálatról, ill. talált elváltozásokról szülői tájékoztatók és beutalók kiküldése és 6. osztályosok orvosi vizsgálatai évfolyam Cervarix védőoltásban részesült lányok 3. részoltásának szervezése, oltásadminisztrációja. - Egészségnevelés: 7. és 8. évfolyamon drog-prevenciós képzés - Egészségnevelés: csecsemőgondozási tanfolyam elindítása. - Egészségnevelés: egészség-betegség-testi higiéné a 2. évfolyamban. December - Az iskola minden tanulójának tisztasági vizsgálata és 5. osztályosok törzslapozó- és szűrővizsgálata. - Vizsgálatról, ill. talált elváltozásokról szülői tájékoztatók és beutalók kiküldése. - Folyamatos pótvizsgálatok /hiányzók/. - Kiadott beutalók eredményének folyamatos visszakérése. - Adminisztráció. - Egészségneveés: táplálkozással kapcsolatos ismeretek a 3. évfolyamban. - Egészségnevelés: csecsemőgondozási tanfolyam folytatása. Január - 7. osztályosok törzslapozó- és szűrővizsgálata. - Vizsgálatról, ill. talált elváltozásokról szülői tájékoztatók és beutalók kiküldése. - Folyamatos pótvizsgálatok /hiányzók/ - Kiadott beutalók eredményének folyamatos visszakérése. - Tisztasági vizsgálat folyamatosan jelzés alapján. - A konyha és a mellékhelységek tisztaságának ellenőrzése. - Szükség esetén szülői értekezleten való részvétel. - Adminisztráció. - Egészségnevelés: fogamzásgátlásról a 8. évfolyamban - Egészségnevelés: testi változások a 4. évfolyamban (külön fiúk és lányok) Február - Folyamatos pótvizsgálatok /hiányzók/. - Kiadott beutalók eredményének folyamatos visszakérése. - Tisztasági vizsgálat folyamatosan jelzés alapján. Oldal: 18 / 77

19 - Adminisztráció. - Egészségnevelés: egészséges táplálkozás az 5. évfolyamban (Nutrikid program) - Egészségnevelés: serdülőkor sajátosságai, családi életre nevelés a 6. évfolyamban (külön fiúk és lányok) Március - Iskolai kampányoltás időpontjának rögzítése. Egyeztetés az iskolaorvossal és az iskola vezetésével. - Oltási könyvek begyűjtése az oltásra kötelezett osztály tanulóitól. - Szülők értesítése 7. osztályosok Hepatitis B elleni védőoltás második részének esedékességéről. - Hepatitis B elleni védőoltások előkészítése. Oltás lebonyolítás, dokumentáció. - Oltáselmaradások esetén azok pótlásának megszervezése. - Védőoltások összesítő jelentésének elkészítése, továbbítása az ÁNTSZ városi intézetéhez. - Folyamatos pótvizsgálatok /hiányzók esetén/. - Kiadott beutalók eredményének folyamatos visszakérése. - Tisztasági vizsgálat folyamatosan jelzés alapján. - Adminisztráció. - Egészségnevelés: káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése a 7. évfolyamban (dohányzás) - Egészségnevelés: Te is más vagy Te sem vagy más (előadás a fogyatékosságról) a 8. évfolyamban Április - Folyamatos pótvizsgálatok /hiányzók/. - Tisztasági vizsgálatok folyamatosan a jelzések alapján. - Kiadott beutalók eredményének folyamatos visszakérése. - Adminisztráció. - Egészségnevelés: csecsemőgondozási tanfolyam indítása. - Egészségnevelés: Aids-prevenció a 8. évfolyamban. Május - Folyamatos pótvizsgálatok /hiányzók/. - Tisztasági vizsgálat minden évfolyamban. - Kiadott beutalók eredményének folyamatos visszakérése. - Szülői értekezleten való részvétel /megbeszélés szerint/. - Egészségnevelés: drog-prevenció a 7. évfolyamban (következményekről) - Egészségnevelés: csecsemőgondozási tanfolyam zárása-vizsga. - Egészségnevelés: igény szerinti témakörökben. Június - Tisztasági vizsgálat szükség esetén. - Veszélyeztetett tanulók egyeztetése. - Iskola-egészségügyi éves jelentéshez adatgyűjtés, statisztika elkészítése. - Adminisztráció osztályosok lapjainak fénymásolása, átadása év felettiek oltási könyvének megírása, kiosztása a 8. évfolyamban. - Tanévzáró értekezlet. - Konyha ellenőrzése. - Felkérésre részvétel iskolai táborozáson. - Magántanulók felkeresése, behívása, és szűrővizsgálatok elvégzése. Július-augusztus - Iskola-egészségügyi jelentés továbbítása. Oldal: 19 / 77

20 - Felkérésre részvétel a tanulók üdültetésében. - Napközis gyermektáborokban tisztasági vizsgálatok, igény szerint egészségügyi versenyek szervezése, lebonyolítása. - Egészségnevelési kiadványok készletének áttekintése, korszerűsítése az újonnan megjelentekkel. - Szóróanyag rendelése. Igény szerint tisztasági vizsgálatok, felvilágosító órák tartása. Minden évben 1-8 osztály fogászati szűrése. II.5. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Oldal: 20 / 77

21 ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök ( elsősegély-nyújtó); - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. II.6. AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI 1. Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. 2. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. A tanulók az életkorúknak megfelelő szinten tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a. a környezet fogalmával, b. a földi rendszer egységével, c. a környezetszennyezés formáival és hatásaival, d. a környezetvédelem lehetőségeivel, e. lakóhelyünk természeti értékeivel, f. lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. Oldal: 21 / 77

22 3. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; - minden tanévben egy alkalommal környezetvédelmi őrjárat szervezése a településen; - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. 4. Területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósulását: Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, / mikrokörnyezet / iskola, tanterem, iskolaudvar / Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények és állatok védelme, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés. Oldal: 22 / 77

23 5. A környezeti nevelés színterei Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai környezet Tantermek, folyosók rendje Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Hulladékgyűjtés Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés Tantárgyakba épített környezeti nevelés pl.: osztályfőnöki, földrajz, biológia, technika. A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is. A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, - környezetbarát életmódra. - energiatakarékosság - szelektív hulladékgyűjtés - papírtakarékosság - anyagok újrahasznosítása pl. technika órán - figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése - a környezet folyamatos tisztántartása - esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek: Környezetvédelmi tevékenység / környezetvédelmi nap / Előadás, kiállítás, Túra, kirándulás Látogatás állatkertbe, természetvédelmi területre Verseny Gyűjtőmunka Vetélkedő Kézműves foglalkozás Szelektív hulladékgyűjtés 6. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Játékok / szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő / Projektek / savas eső mérése / Riport / kérdőíves felmérés / Terepgyakorlati módszerek / térképkészítés, megfigyelések, mérések / Aktív, kreatív munka / természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, hulladékgyűjtés, rend és tisztasági verseny, versenyek / Oldal: 23 / 77

24 Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola Művészetek / vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése /. 7. A környezeti nevelésben résztvevők A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Külső résztvevők: környezetvédők, szakemberek. II.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola épp azzá válik katolikussá, hogy bár más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, szakkörök, lelkigyakorlatok, túrák, versenyek A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése / példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével /. A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal / csoportmunka, egyéni, differenciált, kísérlet, verseny / az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A lelkigyakorlatok, zarándoklatok, mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos foglalkozások /sport, kézműves, tánc / járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A túrák, kirándulások mélyítsék el a természetszeretet, a környezet iránti felelősséget. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Oldal: 24 / 77