P E D A G Ó G I A I P R O G R A M m ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t

Átírás

1 1074 Budapest, Alsóerdősor u OM: P E D A G Ó G I A I P R O G R A M m ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t Hatálya: A nevelőtestület elfogadta: február 10. Legutolsó módosítás: 2016.február 2. A Pedagógiai Program legutolsó módosításai szeptember 1 jétől hatályosak.

2 Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 4 I. 1. A nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, értékekei, céljai, feladatai, eszközei,... 4 eljárásai... 4 I. 2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai I. 3. Az egészségfejlesztés feladatai I. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I. 6. Tanórán kívüli nevelés I. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I.8. A tanulók részvétele az iskola döntési folyamataiban I. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái.. 34 I. 10. A tanulmányok alatti vizsgák és a középiskolai szóbeli vizsga követelményei I. 11. A tanulói felvétel és átvétel helyi szabályai I. 12. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE II. 1. Alkalmazott helyi tanterv a bevezetés éve szerint A választott kerettanterv megnevezése II. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, a foglalkozások megnevezését, óraszámát a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit, a szükséges taneszközöket II. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának követelményei II. 4. A Nat ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai II. 5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja a) A mindennapos testmozgás célja, elvei b) Mindennapi testnevelés megvalósítása c) Könnyített vagy gyógytestnevelés d)az iskolai sportkör szakmai programja II. 6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a középiskola a tanulók közép ill. emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállalja, annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát II. 7. A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai II.7.1. Erkölcstan, ill. a hit és erkölcstan oktatása II.7.2. Fakultációs választás szabályai II. 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

3 II. 9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei II. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei II. 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek II. 13. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei II. 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II. 16. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program II. 17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek II. 18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Melléklet Osztályozás Osztályozás a Értékelés a gimnázium 9. évfolyamán b Értékelés osztályozás nélkül az 5. évfolyamon félévkor Osztályozás ZÁRADÉK

4 I. NEVELÉSI PROGRAM I. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékekei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai a) Alapelvek Az iskola az februárjában elkészített pedagógiai programját több alkalommal módosította. A módosításokat az évek során összegyűlt tapasztalatok, és a Közoktatási törvényben bekövetkezett változások tették szükségessé. Az 1996/97 es tanév végén amikor pedagógiai programunkat először fogalmaztuk elképzeléseink összerendezésénél, a differenciált tanulásszervezési eljárások bevezetésének első lépéseinél, az első 9. évfolyam elindítása előtt tartottunk. Azóta a gimnáziumi tagozat teljesen kiépült, a 2004/05 ös tanévtől öt évfolyamossá, majd a 2011/12 es tanévtől újra négy évfolyamossá vált. Változatlanul keressük a tanulók szükségleteihez, képességeihez legjobban illeszkedő tanítási módszereket, tanulásszervezési eljárásokat, tanulói tevékenységformákat, valószínű tehát, hogy pedagógiai programunk egyes részeit a későbbi tapasztalatok birtokában ismét módosítanunk kell. Nem hisszük azonban, hogy változna pedagógiai hitvallásunk: "Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják becsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!" (Dorothy Law Holte) 4

5 b)célok Az iskola a hozzánk járó fiatalok nevelésében, képzésben a legfontosabbnak tartja, hogy: amennyire az az intézményes nevelés és oktatás keretein belül megvalósítható, minden gyerek a saját adottságaihoz, képességeihez, helyzetéhez illeszkedő bánásmódban, fejlesztésben részesüljön tanulóink képesek legyenek a saját világukban, társaik között eligazodni, kapcsolatot teremteni, az általános emberi normák szerint élni. c) Értékek Iskolánk a hozzánk járó diákok nevelését az alábbi értékek mentén kívánja megvalósítani: A személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése (az életkori sajátosságok figyelembevételével): becsületesség, mások tisztelete; együttműködési képesség, tolerancia, empátia, segítőkészség; küzdés, kitartás; kreativitás; önállóság, önismeret, önértékelés; önfegyelem; nyitottság; a munka, a tudás értékének, becsületének felismertetése; pozitív gondolkodás; esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság; érzelemgazdagság. A demokrácia technikáinak megismertetése, gyakorlása, gyakoroltatása: kommunikációkészség; konfliktus kezelés; együttműködés; önálló véleményalkotás, döntésképesség; az egyéni, a csoport és a közösségi érdekek felismerése és összehangolása; részvétel az iskolai élet szabályainak kialakításában, az elfogadott szabályok maradéktalan betartása. Egészséges életmód, életvitel iránti igény felkeltése: rendszeres mozgás, állóképesség; táplálkozási szokások; higéniás kultúra; kultúrált kapcsolat fiúk és lányok között, kultúráltság a szexualitásban; felkészítés a harmonikus családi életre. "Helyünk a világban" kulturális gyökereink, nemzeti értékeink ismerete; hazaszeretet;

6 más népek, nemzetek, nemzetiségek, népcsoportok elfogadása és sajátos szokásainak tiszteletben tartása; az ember és környezete, környezetvédelem; a vallási és világnézeti különbségek tiszteletben tartása. Az általános műveltség megalapozása, korszerű ismeretrendszer kialakítása: az egyéni képességek maximális kibontakoztatása; belső motiváció, érdeklődés kialakítása; életközeli nevelés, oktatás, praktikus ismeretek szerzése; ismeretszerzési, tanulási technikák, módszerek elsajátíttatása; az önálló tanulás képességének kialakítása, permanens önművelésre szoktatás. Nevelőmunkánk eredményességét meghatározza, hogy: mennyire hitelesek a nevelési eszményeink; a pedagógusok mennyire képesek együttműködni, közösen megoldani a konfliktusokat; milyen mértékben tartják be a pedagógusok a közös megállapodásokat; mennyire felkészültek a nevelőtestület tagjai; mennyire képes a nevelőtestület az önértékelésre. d) Képzési struktúra Iskolánk 8+4 évfolyamos összetett iskola. Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. A gimnázium négy, ill. a nyelvi előkészítő évfolyam esetében kifutóan öt évfolyammal működik, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés oktatás folyik. Az öt évfolyamos képzés utolsó éve a tanév. A évfolyamokon emelt szintű képzés folyik az angol nyelv és az informatika tárgyakból úgy, hogy a gimnáziumi osztály egyik része az angol nyelvet, másik része az informatika tárgyat tanulja emelt óraszámban. Iskolánk a fenntartó döntése értelmében sajátos nevelési igényű, illetve pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak tanulókat integrál. A középiskolai képzés gimnáziumi tanterv szerint történik (a gimnáziumnak négy évfolyama van). A náluk végzett nyolcadikos tanulók felvételi vizsga nélkül juthatnak be a gimnáziumi tagozatra. 6

7 Tanulóink más típusú iskolában folytathatják tanulmányaikat: 4. évfolyamot követően 8 évfolyamos gimnáziumban 6. évfolyamot követően 6 évfolyamos gimnáziumban 8. évfolyamot követően 4 évfolyamos gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakiskolában. e) Eljárások A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás tanulási folyamatot kíván Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és -készségek: szövegértésiszövegalkotási, matematikai logikai, info kommunikációs technológia (IKT),idegennyelvi, szociális fejlesztését kell előtérbe helyezni. A képzés hatékonysága feltételezi a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez igazodó differenciált tanulásszervezést és értékelést. A tanulók életkorától függően különböző jellegű eljárásokat alkalmazunk az 1 4., az 5 6., 7 8., a 9., és 12. évfolyamokon. A csoportos munkaformák az intellektuális képességek mellett lehetőséget adnak a szociális képességek fejlesztésére is. A tanulók aktivizálására és motiválására használt eszközeinknek, eljárásainknak is igazodniuk kell az életkori sajátosságaikhoz. A 6 7 éves gyermek külső motiváltságát fokozatosan alakítjuk belső igénnyé. Az alsó tagozaton a felfedeztető tanulás, a kíváncsiság fenntartása, a felső tagozaton az egyéni érdeklődés, a tudás értékének felismerése kerül előtérbe. El kell kerülnünk, hogy a tanulók tudásában elkülönüljön az iskolai és a hétköznapi tudás. A közvetített ismereteknek a tanulók mindennapi tapasztalatából kell kiindulnia. Így, és a tantárgyi integrációval, a tantárgyak közötti együttműködéssel elkerülhető, hogy ugyanaz a probléma az egyes tantárgyakban elkülönülten jelenjen meg A pedagógusok az iskola jellegéből, funkciójából adódóan a gyerekekkel főként oktatási szituációkban találkoznak. A személyiség harmonikus fejlesztése szükségessé teszi, hogy ezt az egyoldalúságot változatos tanórán kívüli tevékenységek szervezésével oldjuk. Iskolánk képzési, képességfejlesztő és szocializációs (nevelési) feladatait a diákok tanórai foglalkoztatásával, a tanórán kívüli foglakozások, iskolai és osztály szintű programok szervezésével, a diákönkormányzat működésének segítésével, az iskolai élet szabályainak meghatározásával és betartatásával látja el. Az iskolai keretben folytatott (intézményes) nevelés és oktatás elképzelhetetlen a családokkal való együttműködés, a gyerekeket érő nevelő hatások minimális összehangolása nélkül. Ugyanakkor az iskolának esetenként olyan értékeket is közvetítenie kell, melyek eltérnek a 7

8 családok szokásaiban, életmódjában, a hétköznapi emberi és társadalmi kapcsolatokban megnyilvánulóktól. A tanár legyen egyéniség, de az iskola írott és íratlan szabályainak betartása mindenki számára kötelező. Tartsa be a kultúrált viselkedés, kapcsolattartás normáit. A pedagógusok is tiszteljék egymást, becsüljék egymás munkáját, eredményeit, ne akadályozzák, hanem segítsék egymást. Tegyenek különbséget a kollegákra és a gyermekekre vonatkozó illetve tartozó információk között. A problémákat nyíltan, egymás iránti toleranciával beszéljék meg. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy nyitottak, konstruktívak, demokratikus gondolkodásúak, kompromisszum készek, igényesek (munka, külső), következetesek, kreatívak, határozottak, felkészültek, elfogadóak, hitelesek, független gondolkodású személyiségek legyenek. Minden pedagógustól elvárható, hogy rendszeresen tovább képezze magát. A nevelőtestület munkáját jellemezze a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete. Minden pedagógusnak minden nevelési szituációt úgy kell megoldania, hogy maximálisan figyelemmel legyen a gyerekek érdekeire. Valamennyi tanár feladata megtalálni azt a területet, amelyben tanítványai a legtöbb adottsággal rendelkeznek, és eljuttatni őket az általuk elérhető legmagasabb szintre. f) Projektoktatás A projekt korszerű pedagógiai módszer, melyet a differenciált tanulásszervezés módszerei közé szükséges beépítenünk. A témaválasztás sokféle lehet, szinte minden témában szervezhető projekt. Olyan, amely a szűken vett tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; olyan, amely részben köthető a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik. Az adatgyűjtés, történhet az iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a projektmunka kapcsán a gyerekek eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg. A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az iskola időkeretén túl. Nyilván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetőség másra. A termék, a produktum összeállítása a munka befejező fázisainak egyike. Ez lehet vándorkiállítás, kiadvány, iskolaújság, könyv, videó készítése; és egyre több a közös internetes honlap is. A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének. A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos tantermi órák soha. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös műhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra. 8

9 A projekt fejleszti: a szóbeli és képi kifejezőkészségeket, az együtt dolgozás képességeit, csoportos és önálló kutató és alkotómunkát, a könyvtári tevékenységet, az olvasmányok beépítését, alkotótevékenységet, manualitást, a miénktől eltérő emberi kultúrák szokásai és életmódja iránti érdeklődést és megértést, a nemzeti történelem, a család és lakóhely jelene és múltja iránti érdeklődést, a játékosságot, ötletességet és fantáziát a tanulásban. Az alsó tagozaton minden tanévben szervezünk projekteket, melynek témáit az éves programban határozzuk meg. A projektek témáiba az ünnepek is szorosan beletartoznak. Célunk, hogy a programok szervezésébe, megvalósításába az évfolyam tanulói és pedagógusai együtt, közösen vegyenek részt, átéljék az együttműködés, együttes alkotás örömét. g) Egyéni, differenciált képességfejlesztés A tanulók egyéni képességeinek, érdeklődésének, szükségleteinek figyelembevétele nem korlátozódik a tanulási tanítási folyamat egy egy mozzanatára, hanem az ismeretelsajátítás valamennyi fázisában alkalmazható. Az új ismeret feldolgozása során is élünk a differenciálás lehetőségével. A tanítási folyamatba beépítjük a tanulók meglévő ismereteit, és tekintettel vagyunk a tanítványaink közötti különbségekre (pl.: olvasottság, tájékozottság egy egy témában). Az előzetes kutatást, felkészülést igénylő feladatok adásával a tanulók érdeklődésére is tekintettel vagyunk. Figyelembe vesszük a tanulók gondolkodási különbségeivel, az elsajátítás, a befogadás eltérő útjaival is. A gyakorlás során nyílik a legtöbb lehetőség változatos differenciált eljárássorok alkalmazására. Az "alkotó gyakorlás ", azaz az ismeretek feladatba ágyazása, a problémák állítása különböző szinteken történik. Az ismeretek alkalmazását igénylő, a valós életből vett példákat alkalmazunk. Az elsajátítás mértékének ellenőrzését témazáró felméréssel végezzük. Csak a szükséges és elégséges szintű ismeret birtokában megyünk tovább a tananyagban. A felmérésekben is biztosítjuk az eltérő ütemben haladó, ill. a tehetséges tanulóknak szóló feladatokat. A számonkérés során a szóbeli beszámolók gyakorisága a tanulók kommunikációs készségének fejlesztését, szolgálja. A differenciált tanulásszervezés megvalósítása nem nélkülözheti a tananyag sajátságos elrendezését. Rendezési elvünk, hogy lehetőleg minden tanulónak elegendő időt biztosítsunk az ismeretek elsajátítására. A differenciált feladatsorok alkalmazása feltételezi a képességek fejlesztésének lépésekre bontását. Annak ismeretét, hogy ennek melyek a szintjei; milyen az építkezése; hová lehet, és kell 9

10 visszalépnünk, ha szükséges. Nem csak eltérő nehézségű feladatok adásával valósítjuk meg a differenciálást, hanem egy feladat különböző szinten történő feldolgozásával is. A differenciálást nemcsak a feladatok különbözőségével valósíthatjuk meg, hanem a tanuló számára biztosított eszközökben is. Aktív tanulás szervezésére törekszünk. Igyekszünk olyan tankönyvcsaládot választani, amelyekben differenciált feladatsorokat találunk. Az a törekvésünk, hogy a magunk készítette feladatsorok a tanítók között hasznosuljanak, hogy a sok jó ötlet, és a saját készítésű taneszközök is "közkinccsé" váljanak. A tanítási folyamatban a hagyományos iskolai kereteket meghaladó formákat is alkalmazunk. Ezeket választható módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezzük meg: múzeumlátogatás; 1 3 napos tanulmányi kirándulás; erdei iskola; iskolanap (egészségnap, Föld napja, EU nap, stb.); projekt. Tanulmányi kirándulás A iskolában folyó nevelés oktatás szerves része a tanulmányi kirándulás. Az éves munkatervben meghatározott időpontokban (ősszel és/vagy tavasszal) egy vagy több napos kirándulást szervezünk. A természet védelme, a környezettudatos magatartás kialakítása nem a tankönyvek alapján történik, hanem személyes élmény formájában. A VII. kerületben élő gyermekek természetben, szabad levegőn történő foglalkoztatása a belváros szennyezett levegője után egészségügyi szempontból is fontos. A kirándulások a gyermekek fizikumát, állóképességét, kitartását is fejlesztik. Fejlődnek társas kapcsolataik, hiszen együttműködést, alkalmazkodást kíván meg az egész vagy több napos együttlét. A szülői háztól való távollét az önállóságot is fejleszti. Az erdei iskolai programok osztály keretben megvalósított projektek, melyek kiváló lehetőséget nyújtanak az iskolán kívüli, élményszerű ismeretszerzésre. Az erdei iskola nem kötelező eleme a pedagógiai programunknak. A tanulmányi kirándulások időtartamának meghosszabbításával, vagy tanítási időn kívül szervezhető. Feltétele az adott osztály szülői közösségének írásos beleegyező nyilatkozata. h) Alkalmazott munkaformák Frontális munka A gyermek tudásához való alkalmazkodás, tanuláshoz való aktív viszonyának kialakítása, sokirányú érdeklődésének felkeltése, a személyiségének, a képességeinek egyéni fejlesztése kizárólag a hagyományos frontális munkaforma keretén belül elképzelhetetlen. A frontális tanulásirányítást nem kívánjuk megszüntetni, mert ennek is vannak nagyon fontos pozitívumai. Például: a tanár irányítja a tanulók gondolkodási menetét; az irodalmi művek nyújtotta élmények együttes átélése; az ismeret rövidebb idő alatt átadható; a tanári magyarázat nyomon követése egyszerre történik. A differenciált oktatás a frontális munka túlsúlyát szünteti meg! Egyéni munka 10

11 Az egyénre szabott feladatadás a differenciált tanulásirányításnak iskolánkban egyik legelterjedtebb formája. Ebben a munkaformában tudunk a leginkább igazodni a tanuló előzetes ismereteihez, pillanatnyi állapotához, munkatempójához. A tanító, tanár az önálló munka alatt figyel, kérés esetén segít, illetve az általa kiválasztott csoporttal vagy gyermekkel együtt dolgozik. A gyorsabban dolgozó tanulónak elegendő feladatot biztosítunk. A tanulókat egyéni képességükhöz viszonyított optimális nehézségű feladatsorokkal látjuk el. A különböző jellegű tantárgyak tanítása során, a dyslexia és/vagy dysgráfia miatt lassabban haladó tanulókat szóban készítjük fel a tananyag elsajátítására. Egyénileg készítjük fel tanulóinkat a különböző tanulmányi versenyekre, vizsgákra. Rendszeresen biztosítunk lehetőséget tanulóinknak önálló kiselőadás megtartására. A differenciált házi feladat az egyéni fejlesztés mindennapi gyakorlata. Adunk kötelező és nem kötelező feladatokat is. A témazáró felmérések után feltárt hiányosságokat egyéni ill. csoportos munkaformában korrigáljuk. Ezután ismétlő dolgozattal ellenőrizzük a felzárkóztatás eredményességét. Időnként van a tanórának olyan része, amikor a tanuló maga választhat a munkaformák közül: egyénileg vagy tanári segítséggel kíván dolgozni. Csoportmunka A csoportban végzett munkának az egymástól való tanulás hatékonyságán túl, felmérhetetlen a személyiségfejlesztő hatása. Iskolánk pedagógiai céljai között jó néhány olyan tulajdonság kialakítását fontosnak tartja, amelyeknek a csoportos munkáltatás a megfelelő terepe. Például: tolerancia, önkifejezés, empátia, kreativitás, problémaérzékenység, másokra odafigyelés, egymás segítése, stb. Ha több egymáshoz hasonló gyermek ugyanazt a feladatot kapja, felvetődik a csoportalakítás lehetősége. Ebben az esetben "rétegzett csoportmunkát" szervezünk, hiszen továbbra is önálló feladatvégzés folyik. Kiscsoportban végzett munkáltatást valamennyi tantárgy esetében szervezhetünk, amikor a tanulóinkat együttes munkavégzésre, közös tevékenységre, közös produktum létrehozására inspiráljuk. Páros munka A párban végzett munka jó előkészítő, megfelelő tréning a nagyobb csoportban történő kooperatív tanuláshoz. Kooperatív munka Jelenleg még a kooperatív tanulási munkaformának kevés gyakorlata van nálunk is. Talán azért, mert ehhez kell a legmagasabb együttműködési készség mind a gyerekek, mind a pedagógus részéről. Kooperatív tanulás esetén a pár vagy max. 6 fős csoport kap feladatot, amelyet együtt kell megoldaniuk. A csoportban a gyermekek szétosztják egymás között a feladatot több kisebb egységre, amelyet megoldva megszületik a közös produktum. A gyermekek nemcsak saját tanulásukért felelősek, hanem azért is, hogy minden csoporttag együttműködjön. Nemcsak a tananyag elsajátítása a feladat, hanem a másik segítése is. 11

12 Egymástól tanulnak és egymást tanítják. Gondolataik megosztása közben figyelmük, emlékezetük, gondolkodásuk fejlődik. A tanítónak, tanárnak lehetősége van ennél a munkaformánál is azokkal foglalkozni, akiknek több problémájuk van, több segítségre van szükségük. A kooperatív tanulás során a tanulási technikák jelentősége és köre is nő. Értelmezni kell a feladatot és a célt, bizonytalanság esetén ezt a csoporttársakkal meg kell beszélni; ha olyan a munkaforma, részt kell venni a munka egymás közötti felosztásában, a sorrend, az időtartam meghatározásában. Össze kell gyűjteni, vagy ki kell választani a szükséges eszközöket, segédleteket, könyveket; jegyzeteket kell készíteni. Információkat kell gyűjteni az azonos feladatot végzőtől vagy a más részmegoldáson dolgozó csoporttárstól; az információkat meg kell velük osztani. Algoritmust kell tudni használni, esetleg készítésében közreműködni. I. 2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Az iskola természetes közege minden gyereknek, függetlenül az adottságaitól, egyéni képességeitől. Valljuk, hogy az iskolát és a tanítást kell a tanulóhoz illeszteni, s nem a tanulót a nevelési célokhoz idomítani. Tanítványaink különbözőek egymástól, és a tanulás szempontjából fontos képességeik is igen eltérőek. A tanulók közti különbségek biológiai (fejlődési ütem) pszichológiai szociológiai (otthonról hozott ismeretek különbsége, a család értékrendjében, az iskola milyen helyet foglal el, stb.) jellegűek. Nem a különbségek minősítésén van a hangsúly, hanem a különbségek tudomásul vételén és tiszteletben tartásán. Több, az egyéni képességhez igazodó programot indítottunk el. Terveinkben a differenciált tanulásszervezés széles körű megvalósítása szerepel. a) Célok Valamennyi tanulót egyéni érési, fejlődési ütemének figyelembevételével adottságainak, lehetőségeinek megfelelő, minél magasabb szintre kívánjuk juttatni. Az egyéni fejlődési, haladási ütemnek megfelelően a tanítási-tanulási időt differenciáltan kezeljük. Az életkornak megfelelő önálló, egyéni és csoportos kutató felfedező, tapasztaláson, tevékenységen alapuló tanulást helyezzük előtérbe. A differenciált egyéni és csoportos tanuláshoz a tanulási tartalmakat a képesség és készségfejlesztésnek megfelelően szervezzük. Változatos, a differenciálást elősegítő munkaformákat alkalmazunk. A differenciált munkaformáknak megfelelő taneszközöket, feladatrendszereket szerkesztünk. Értékelésünkben a folyamatos, diagnosztizáló, fejlesztő értékelést és a tanulói önértékelést helyezzük előtérbe. Egész napos foglalkoztatás b) Eljárások 12

13 Az óvodából iskolába lépés nagy megterhelés a kisgyermeknek. Az új környezet, ismeretlen nevelők, új szokásrendszer és napirend nagy terhet jelent számára. Nem csak az óvodaihoz hasonló környezet kialakításával, hanem az óvodai élethez történő alkalmazkodással segíthetjük a beilleszkedést. Induló első osztályainkban az emelt óraszámú ének zene oktatását megtartva, elkezdjük az angol nyelv játékos tanítását. Az egész napos nevelés keretében, a szabadidőben szervezett tevékenységekkel kívánjuk megvalósítani az egészséges életmódra nevelést, a környezettudatos és környezetvédelmi attitűd kialakítását, a zene, a művészetek iránti érdeklődés felkeltését. A tanórán kívüli ismeretszerzést kiemelten fontosnak tartjuk. Az 1 4. évfolyamon előnyben részesítjük a napközi otthoni forma mellett, a kéttanítós rendszer kialakítását. Ennek lényege, hogy az osztályban két tanító egész napos nevelést és oktatást valósít meg. Érdeklődési körük szerint osztják meg egymás között a tantárgyakat, és így integrált tantárgyi blokkokat alakíthatnak ki. E rendszerrel lehetővé válik, hogy a gyermekek napirendjét rugalmasan, az életkori sajátosságokhoz igazítsuk. A tanítási órák idejét és időtartamát a gyermekek szükségleteinek megfelelően, rugalmasan lehet kezelni. Az órák időtartama percig terjedhet. A tanítók nem csak tanítási órán találkoznak a gyerekekkel, ezért ismerik kedvenc szabadidős tevékenységét, szokásait, viselkedését. Ez teljesebb képet nyújt a pedagógusnak a gyermek személyiségéről, segíti képességeinek több szempontú megismerését, és reálisabb értékelését. Az egész napos neveléssel a gyermekek teljes iskolában töltött idejére optimális nevelési feltételeket lehet biztosítani. A tanulók a délutáni szabadidős tevékenységek idején sincsenek más osztályokkal összevonva. A tanulócsoport egész nap együtt, egy helyen, ismerős pedagógusok irányítása mellett él. Negyedik osztálytól a gyermekek napirendje változik. A tanítási órák hossza a hagyományos 45 perc, hiszen már nem csak a két tanító van a gyerekekkel, hanem néhány szakos tanár is, pl. nyelvtanárok. Délután sokasodnak a külön órák, sport, szolfézs, hangszeres tanulás, ami kissé megbontja a korábbi rendet. A guruló rendszer nagy előnyét, a tanulócsoport egyben tartását mindenképpen megőrizzük, mert a gyermekek biztonságérzete fontosabb, mint az anyagiak. (Napközi otthonban a különböző tanulócsoportok összevonása gazdaságosabb!) A kialakult tanító párok így a következő első osztály indításakor is együtt maradhatnak. A gurulós rendszerű napirend alkalmazása felvet néhány olyan problémát is, amit ha idejében felismerünk, kompenzálni tudunk. A kisiskolások hozzászoknak ahhoz, hogy a tanórák nem 45 percesek, hogy tanítójuk szabadidőt iktathat be, ha a gyermekeknek erre szükségük van. Ezért nehezebbé válhat a felső tagozatos kötött időgazdálkodásra történő áttérésük. Ezért negyedik osztályban már alkalmazkodunk a tanítási órák hagyományos rendjéhez. Ugyancsak az alsó és felső tagozat átmenetének kérdése a taneszközök hazavitele. Negyedik osztályban a gyerekek szokásrendszerébe új elemként építjük be a táska, ill. a tankönyvek mindennapos használatát, a másnapi órarend szerinti otthoni bepakolást. A leckefüzet bevezetése is a rendszeres otthoni felkészülést célozza. 13

14 I. 3. Az egészségfejlesztés feladatai a) Szerepe Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi lelki és szociális jólét állapota (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit. b)helyzetkép Tanulóink az általános műveltséget megalapozó és a középiskolai évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 6 19 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. c) Erőforrások: Személyi Belső erőforrások: iskolaorvos, védőnő gyermek és ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia Vöröskereszt, VESZ szakorvosai) pedagógiai szakszolgálatok ( ) rendvédelmi szervezetek Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok Nevelési Tanácsadó a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei.

15 Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben. d) Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Hosszú távú pedagógiai célok a stratégiai célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása rendszerszemléletre nevelés önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése 15

16 az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok: Célok: a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában a tanulók megterhelés és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása. Feladatok: Állapot felmérés készítése o diákok egészségi állapota, életmódja o a tanulók ismeretszintje, attitűdjei a kollégák körében a problémaérzékenység szondázása, a kooperáció mérése a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése a diákok dohányzásának, alkohol és drogfogyasztásának megelőzése az egészséges táplálkozás igényének kialakítása a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése I. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok a) Együttműködés a családdal A szülők és a pedagógusok közötti együttműködés tartalma s a szilárd családi és iskolai követelményrendszer a legfontosabb tényező a gyermekek szocializációjában, nevelésében. A családi életmód átalakulása s ezzel párhuzamosan a szülői nevelés alkalmazkodása az új életfeltételekhez és társadalmi igényekhez feszültségek és ellentmondások közepette napjainkban is tart. A családi életmód kisebb nagyobb feszültségein általában felülkerekedik a szülők gyermekszeretete a neveléshez szükséges anyagi, erkölcsi és érzelmi feltételek biztosításának szándéka, a bizalom az iskola és a tanító iránt, valamint a gyermekek fejlődéséhez, tanulmányi és erkölcsi előrehaladásához szükséges családi tennivalók készséges vállalása. "A szülő joga, hogy 16

17 megismerje a nevelési oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon; a nevelési oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon; részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy; kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében. A szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal; elősegítse gyerekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus kötelessége, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon; a foglalkozási, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra hozza, a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztassa azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van. A megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos, humánus értékelés olyan követelmények a pedagógus viselkedésében, melyek az együttműködés alapját képezik. Az osztályfőnöknek ismernie kell: a család szociális helyzetét együtt lakó családtagok száma a gyermek helye a lakásban a lakás egészségügyi, esztétikai helyzete a család kulturális színvonala a gyermek kisgyermekkorára vonatkozó ismereteket betegségei bölcsődei, óvodai élményei esetleges fejlődési rendellenességei a szülők nevelési módszereit egységes eljárások következetesség vagy következetlenség a gyermekkel való beszéd stílusa jutalmazási és büntetési szokások a szülők véleményét az iskoláról (egyetértő, vitatkozó, támadó, védekező, elutasító) a tanuló otthoni helyzetét 17

18 viszonya szüleihez, testvéreihez, velük együtt élő nagyszüleihez, iskolán kívüli barátaihoz szerepe a családi munkamegosztásban otthoni tanulási szokásai, különórái szabadidős tevékenységei, kedves játékai a gyermek értékelését a családban tárgyilagosság, elfogultság alul, felülértékelés a jövőjéről alkotott elképzelések realitása Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között. A kapcsolattartás formái Szülői értekezlet Fogadóóra Családlátogatás Nyílt órák, nyílt napok Tájékoztatás SzMK megbeszélések b) A szülői értekezletek Leggyakoribb formái: tájékoztató, információs jellegű vita jellegű Témái: tanulmányi kérdések nevelési kérdések a tanulók munkafegyelme, magatartása közös programok szervezése az iskola házirendjének megbeszélése tájékoztatás a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeiről tájékoztatás az iskola által szervezett szakkörökről, klubokról, előkészítőkről az osztály tanulmányi kirándulásának előkészítése javaslatok kulturális és szabadidős programokra tájékoztatás a táborozási lehetőségekről választott aktuális témák Ajánlás a témák évfolyamonkénti bontásban 1. évfolyam 1. Az iskolai szokásrendek, az iskolaérett gyermek teljesítménye, magatartása, az átmenet nehézségei óvodásból első osztályos lesz. 2. A félévi munka értékelése, helyes napirend kialakítása, az otthoni segítés formái. 18

19 3. Munka és pihenés. A játékok személyiségfejlesztő hatása. Milyen játékot vásároljunk? A nyári szünidő megtervezése. 2. évfolyam 1. Követelményrendszer, az osztály belső légköre, önállóság fejlesztése a családban. 2. A félév mérlege. Hogyan történik a második félévtől a tanulók értékelése. Értékelés és osztályozás az iskolánkban. 3. Jutalmazás és büntetés (ki, miért, hogyan?). 3. évfolyam 1. Követelményrendszer, szellemi és szociális fejlődés a kisiskolás korban. 2. A félév értékelése, munkamegosztás a családban, közösségi munkák az osztályban. Következetesség a nevelésben és a tanulásban. 3. Egészséges, kultúrált életmód, a családi együttlét örömei, a hétvégék nevelési lehetőségei: TV, video, múzeum, könyvek, színház, kirándulások. A 6 10 éves gyermek személyisége, önismeret, reális kritikai készség fejlesztése. 4. évfolyam 1. Követelményrendszer a tanulásról (hol, hogyan?), miben segíthet a szülő, a helyes tanulási módok feltárása. Az új értékelés. 2. A félév mérlege. Az erkölcsi szabályok, normák, alapvető illemtani ismeretek. A lányok és fiúk kapcsolata. 3. A szövegértő olvasás fontossága az önálló tanulás fejlesztésében és a mindennapi életben. A család beszédkultúrája, a leggyakoribb beszédhibák, a helyes ejtés és helyesírás közötti kapcsolat a csúnya beszéd. 5. évfolyam 1. Ötödikbe léptünk. Átmeneti nehézségek, tanulási módszerek. Az év feladatai. 2. Félévi mérleg. Emberi kapcsolatok a mindennapi életben. Az iskola és a család kapcsolata. 3. A tömegkommunikációs eszközök hatása a gyermekek érzelemvilágára. 6. évfolyam 1. Egyén és közösség felelősség másokért. 2. A félév mérlege. Munkára nevelés a családban. 3. Hogyan kezdjem? (Kamaszodó kapaszkodó.) 7. évfolyam 1. A család és az iskola. A környezet hatása a személyiségre. 2. A félévi munka értékelése. Önismeret, önértékelés. 3. Továbbtanulási nehézségek. Követelményrendszer. 8. évfolyam 1. A pályaválasztási döntés előkészítése. (Az iskolaválasztás gondja.) Értékrend a társadalomban, iskolában és a családban. 2. A félév mérlege. Még nyolcadikos a gyermekem. 3. A serdülők társas kapcsolatáról, a közösségbe való beilleszkedés problémáiról. 9. évfolyam 1. Átmeneti nehézségek. Társas kapcsolatok az új környezetben. 2. A félévi mérleg. Harc a káros szenvedélyek ellen (következményei, segítségnyújtás). 3. Önállósodás igénye, lázadozás. 10. évfolyam 1. A vizsgára felkészülésben hogyan segíthet a szülő. 19

20 2. A félév eredményei. Legyünk jóban önmagunkkal szülő és gyermek kapcsolata a "lázadás" idején. 3. Mit csináljak a szabadidőmben? Ötletek adása. 11. évfolyam 1. A tanulók közti különbségek lecsapódása otthon, illetve iskolán kívül. 2. A félév értékelése. A hatékony tanulás, tanulási zavarok. 3. A munka szerepe. 12. évfolyam 1. A munkahely megtalálása, a munkanélküliség problémája. 2. A félév mérlege. Felkészülés az érettségire. 3. A mindennapok esztétikája, örömei (útravaló). A szülői értekezlet fajtái: az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek (évente 2 3 alkalommal: szeptemberben, februárban és májusban) szülői értekezletet tartunk akkor is, ha a szülők többsége kéri réteg szülői értekezlet 7 8. osztályosoknak a pályaválasztással kapcsolatban leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes tájékoztató táborozások, kirándulások, iskolai rendezvények esetén c) A fogadóóra A pedagógusok a fogadóórákon azzal teremtsék meg a szülő gyermek beszélgetések légkörét, hogy minden gyermekben látják a jót, a "kincset" is. Célja lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről; lehetőség a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. A fogadóórákon a legtöbb esetben az oktatás színvonalával, a pedagógus módszereivel, ellenőrzési és értékelési rendszerével iskolai szolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel kérdések, továbbá lényeges a tájékoztatás kérése az egyes tantárgyak követelményeiről, az oktatás módszeréről, a tankönyvekről, más iskolához viszonyított nevelési oktatási eredményekről, az iskola feltételeiről, a továbbtanulás esélyeiről. Időpontja: felső tagozaton: az éves programban meghatározott időpontokban, évente két alkalommal, novemberben és áprilisban. Novemberben külön napon tartjuk a fogadóórát az ötödik és a hatodik és külön a hetedik és a nyolcadik évfolyam számára. alsó tagozaton: a nevelők a tanulók tanulmányi előrehaladásáról és magaviseletéről a szülőket folyamatosan tájékoztatják. d) A családlátogatás 20

21 Célja: a tanuló megismerésének egyik legjobb módja. a szülők saját környezetükben kevésbé feszélyezettek, mintha nekik kell az iskolába jönniük. közvetlen képet ad a tanulók otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők nevelési eszközeiről, a szülők és gyerekek, testvérek kapcsolatáról. jobban megismerhető a tanuló egészségi állapota, személyiségfejlődésének eddigi útja, szabadidős tevékenységei, iskolán kívüli elfoglaltságai, otthoni feladatai, részvétele a családi munkamegosztásban. az otthoni környezet segítő vagy gátló tényezőinek ismeretében hatékonyabban lehet a tanuló iskolai munkáját irányítani, a közösségben elfoglalt helyét javítani, illetve megszilárdítani. Időpontja a szülők és a pedagógus közös megállapodása alapján formálódik. e) Nyílt órák, nyílt napok A szülők ezen alkalmakkor közvetlenül megismerkedhetnek az iskolai élettel, az ott folyó nevelő oktató munkával. Láthatják gyermekeiket, hogyan élnek az iskolai körülmények között, hogyan tevékenykednek, és hogyan állják meg helyüket. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a pedagógus a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Mindenképpen célszerű nyílt napra meghívni az első osztályos tanulók szüleit, hiszen ők rendelkeznek a legkevesebb információval az iskolai életről. Különösen fontos, hogy lássák a tanító gyakorlási eljárásait, hogy otthon ezeket alkalmazni tudják. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egész napi terhelésével, ezért érdemes nyílt órákat tartani a napközis, illetve iskolaotthonos foglalkozásokon is. A felső tagozatban is érdemes megismertetni a szülőkkel az egyes tantárgyak speciális módszereit. Időpontja: igény szerint, közös megállapodás alapján. f) Tájékoztatás egyéb formái A tájékoztató füzet a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. Tartalmazza a tanulókra vonatkozó személyi adatokat, amelyeket a szülők töltenek ki. Ennek alapján tudja az osztályfőnök az osztálykönyv rovatait kitölteni. A szülők kötelesek az ellenőrzőt rendszeresen (hetente) átnézni és aláírni. "Az iskola értesítései, a szülő kérései" rovatban rövidebb közérdekű közleményeket hozhat a pedagógus a szülők tudomására, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphat a szülőktől ami azonnal bemutatást és aláírást igényel mindkét fél részéről. Hosszabb terjedelmű közlendőkre szánjunk külön levelet. A tanuló hiányzásainak igazolását legfeljebb három napig szintén az ellenőrző útján tehetik meg a szülők. A legégetőbb problémák megbeszélése telefonon is lehetséges. Így történik a személyes találkozásokkal kapcsolatos időegyeztetés is. Pedagógusok a szülőkkel kötetlen beszélgetéseket is folytatnak. Ezekre véletlen utcai találkozások, kirándulások, ünnepélyek alkalmaival kerül sor. g) Szülői szervezet 21

22 Kn.tv. 73. (1) szerint a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A 20/2012 EMMI rendelet szabályozza a szülői szervezet jogosítványait (2) A szülői szervezet, közösség a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. (4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet működése során az iskola vezetősége biztosítja a szülői szervezet jogosítványait. A szülői szervezet elnöke a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdések megvitatására és az e kérdéskörben döntéshozatalra irányuló értekezletekre tanácskozási jogosítvánnyal felruházva, meghívást kap. Tanulók nagyobb közössége: egy teljes évfolyam egy tagozat ( alsó; felső; gimnázium) egységes iskola ( 1 12/13. évolyam) h) Partnerség és hálózatosodás Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011.évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését a szülők, diákok és civil szervezetek bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. A közösségi események szervezésekor alkalmazza a TÁMOP 3.1.4/B 13/ projekt Partnerség és hálózatosodás moduljában elsajátított módszereket. Tantestületünk a szülők véleményét kéri és felhasználja a társadalomból az iskola mindennapjaiba begyűrűző problémák kezelésére, pl. az iskolai lemorzsolódás megelőzésére. I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Differenciálás a) Helyi feladatok A differenciált oktatási folyamat középpontjába nem a tananyagot állítjuk, hanem a gyermeket, az ő eltérő, egyéni képességeit, és a tanulás tanítás során differenciálással igyekszünk erre tekintettel lenni. 22