DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

Átírás

1 A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015.

2 A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket iskolánk a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, - az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A középiskolába bekerülő SNI tanulók döntő többsége már érvényes esetleg lejárt érvényességű szakértői véleménnyel, gondozási számmal rendelkezik és ideális esetben pedagógiai megsegítésben részesült. Ritka kivételként előfordulhat, hogy csak középiskolás korban merül fel a tanulási zavar lehetősége (esetleg ezen az iskolaszinten válik a probléma a továbbhaladást fenyegető tényezővé), ebben az esetben az illetékes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a helyi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság közreműködésének segítségével ezek a tanulók is SNI státuszt szerezhetnek, a probléma súlyosságától függően. Iskolánk felvállalja az SNI diákok integrált oktatását, egyben kötelezettséget vállal a tanulók képzett szakember segítségével történő fejlesztésére, fejlődésük nyomon követésére, a felülvizsgálatok kérésére és azok határidejének pontos betartására, a szakértő véleményben leírt és javasolt könnyítések, mentesítések biztosítására is. A tét nem kicsi: a tanulók nagy többsége egy vagy akár több tantárgyból állapotuktól függően értékelés és minősítés alóli mentességet kérhet, ami adott esetben a tanuló számára egyet jelenthet a középiskola elvégezhetőségével. Az SNI gyermekek integrálása az iskolára tehát mind hétköznapi, mind adminisztratív értelemben véve többletterheket ró, továbbá a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Iskolánk felvállalja az SNI diákok integrált oktatását, egyben kötelezettséget vállal a tanulók képzett szakember segítségével történő fejlesztésére, fejlődésük nyomon követésére, a felülvizsgálatok kérésére és azok határidejének pontos betartására, a szakértő véleményben leírt és javasolt könnyítések, mentesítések biztosítására is. A tét nem kicsi: a tanulók nagy többsége egy vagy akár több tantárgyból állapotuktól függően értékelés és minősítés alóli mentességet kérhet, ami adott esetben a tanuló számára egyet jelenthet a középiskola elvégezhetőségével.

3 Az SNI gyermekek integrálása az iskolára tehát mind hétköznapi, mind adminisztratív értelemben véve többletterheket ró, továbbá a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Helyzetelemzés Iskolánk tudatosan vállalja az SNI tanulók integrált nevelését-oktatását, s fogadjuk az Alapító okiratban meghatározott különleges bánásmódot igénylő gyermekeket: az enyhe értelmi és a pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzdő tanulókat. Iskolánkban az utóbbi években állandóságot mutat azon tanulóknak a száma, akiknél az olvasás, írás, helyesírás gyengeségében gyökerező súlyos tanulási nehézségek tapasztalhatók. Az egyre nehezedő követelményekkel már nem tud megbirkózni sem a korábban speciális fejlesztésre szorult, sem az eddig problémamentes tanulók egy része. A középiskolások számára nincs, vagy alig van kidolgozott logopédiai terápia, ezért elsősorban marad tehát a tanóra óra differenciált oktatás. Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük. A sikeres nevelés-oktatás céljából aktív munkakapcsolatot tartunk a szakértői bizottságokkal, a nevelési tanácsadóval. A tanulók részére biztosítjuk a számukra szükséges szolgáltatásokat. Félévkor és tanév végén szöveges értékelést kap a szülő gyermeke fejlődéséről. A szakemberek és az iskola tanárai esetmegbeszéléseken, problémamegoldó fórumokon konzultálnak a tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztéséről. A SNI tanulóink rendszeresen járnak iskolába, részt vesznek a fejlesztő foglalkozásokon. Örülnek eredményeiknek, a szülők többsége rendszeresen részt vesz a szülői értekezleteken és a fogadó órákon. Iskolánk rehabilitációs tevékenységének jellege: - kompetencia alapú tanítás-tanulás, - órai differenciált foglalkozás, kooperatív technikák alkalmazása, - komplex képességfejlesztés, - pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a szakértői bizottság javaslata alapján. A rehabilitációs tevékenységeket végző szakember pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, de van az intézményben pszichológus is. A fejlesztő foglalkozásokat egy külön kialakított fejlesztő tanteremben tartják a szakemberek, ahol megfelelő szakmai eszközpark áll rendelkezésre. A grafomotorikát, a különböző részképességeket, a kommunikációs képességeket fejlesztő eszközök mellett számítógépes fejlesztő programok segítik a tanulók sokoldalú fejlesztését.

4 Alapelvek Alapelvünk a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagukhoz mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó nevelés és oktatás megvalósítása. A NAT alkalmazása az SNI tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentumunk, a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulók számára is érvényesek. A habilitációs/rehabilitációs ellátás közös elvei: - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában intézményünk egész nevelésioktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény pedagógiai programja tartalmaz. - A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan nevelőtestületi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladatai: - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos kompetenciák kialakítása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: - a sérülés típusa, súlyossága, - a sérülés kialakulásának ideje, - az SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, - a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, lehetőség szerint önálló életvitel.

5 A rehabilitációs foglalkozások heti időkeretét az Nkt.-ban és a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak számát a mellékelt táblázat alapján számítjuk ki az intézményünkben járó tanulók függvényében. ( évi CXC. törvény 6. melléklete alapján) A finanszírozott foglalkoztatási időkerete1 2 3 tanulók heti A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma EA értelmi fogyatékos EB gyengénlátó EC vak, nagyothalló, mozgásés beszédfogyatékos EE siket és autista EF egyéb Nyelvi előkészítő és Hídévfolyamok 13 kilencedik évfolyam tizedik évfolyam tizenegyedik évfolyam 16 tizenkettedik évfolyam Megjegyzés: Az alapító okiratban megjelölt fogyatékossági típusok és óraszámok vastagon kiemelve. A rehabilitációs foglalkozások diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemfejlesztést, magatartási korrekciót, komplex személyiségfejlesztést tartalmazhatnak. A rehabilitációs foglalkozásokat kizárólag a kötelező tanórai foglalkozásokon túl lehet szervezni.

6 A megvalósítás színterei - délutáni időszak, - tanulószoba, - gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján. A rehabilitációs foglalkozások dokumentálása: - szakértői vélemény (szakértői bizottság készíti), - egyéni fejlesztési terv (gyógypedagógus készíti), - rehabilitációs órarend (az igazgatóhelyettes készíti a gyógypedagógussal együttműködve), - egyéni fejlődési lap (gyógypedagógus készíti), - egyéni értékelő lap (gyógypedagógus készíti). A sajátos nevelési igényű tanulókat a szakértői vélemény alapján az igazgató felmentheti a különböző feladatok végzése alól, az értékelés és minősítés alól, az ismeretek elsajátításához hosszabb időintervallumot is engedélyezhet, segédeszközök használatát is támogathatja úgy a számonkérő, mint az ismereteket elsajátító helyzetben. Feladatok A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Sikerkritériumnak az SNI tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását, az eredményes kimeneti vizsgát tekintjük, melynek megvalósításához a következő feladatokat határoztuk meg: - Iskolánk pedagógusainak, és a szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság biztosításával alkalmazkodunk a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - Nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenységek szervezése, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai, esetenként

7 egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A tananyag-feldolgozásnál a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásainak figyelembevétele. - Szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése, ennek alapján egyéni haladási ütem biztosítása, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszerek, technikák alkalmazása. - A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítése, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén az eljárások megváltoztatása, az adott szükséglethez igazodó módszerek alkalmazása. - Együttműködés különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásainak, javaslatainak beépítése a pedagógiai folyamatokba. Az SNI fejlesztőprogram helyi tantervbe épülő kerettantervi elemei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszerveznünk: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat kell megjelölni ott, ahol erre szükség van, igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni, az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus

8 gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményez képesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. A kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában egyrészt gyorsan alkalmazkodhatunk a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatjuk. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A kompetenciaterület és a sérült tanuló Hétköznapi szóhasználatban akkor mondjuk, hogy valaki valamiben kompetens, ha valamilyen feladatra való alkalmasságáról beszélünk, képzettségének megfelelően vagy beosztásához viszonyítottan. Pedagógiai szempontból a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések, és kivitelezések által érvényesül. A döntések feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. Ennek értelmében a kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer, amelybe beletartoznak a motívumok (szükségletek, vágyak, magatartási szokások, attitűdök, előítéletek stb.), az érzelmek, és a képességek, valamint az ezekhez tartozó cselekvési szokások, készségek és ismeretek. A kompetencia pszichológiailag meghatározott rendszer, amelyben a képességek és készségek sajátos szisztémába szerveződnek. Viszonylag kevés elemből nagyon változatos, sokféle kombináció jöhet létre. A tanítási-tanulási folyamatokban kialakítható kompetenciák kulcskompetenciák. A középfokú nevelés-oktatás szakaszában évfolyamon a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók az integrált keretek között történő nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz a szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítést nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ban megjelölt képzési idő, illetve a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történhet. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja: a még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,

9 a tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, a szakmai vizsgára való felkészítés, munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképességzavar) A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz - diszlexia, - diszortográfia, - diszkalkúlia, - diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, - a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; - hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá - a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény- és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt-járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál-diagnosztikai jellemzője, hogy a

10 részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgás-koordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok - Kudarctűrő képesség növelése. - A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. - Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása. - Önállóságra nevelés. Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: - testséma megfelelő szintű tudatosítása, - téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - vizuomotoros koordináció gyakorlása, - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, - verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, - hang betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, - makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással, pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, - toldalékok körültekintő olvasása, - olvasástechnika, tempó fejlesztése,

11 - olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató, elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, - olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, - idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás színterei: tanóra, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás, délutáni szabadidős tevékenység. Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén: - testséma tudatosítása, - téri relációk biztosítása, - a relációk nyelvi megerősítése, a matematikai nyelv tudatosítása, - számfogalmak erősítése, bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, - az érzékelés-észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörökben, - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, - gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, - szerialitás erősítése. A megvalósítási színterei: matematika óra, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozások, szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok):

12 A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: - a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességeket, - a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi: - tanácsadás osztályfőnöknek, szaktanárnak, szülőnek. - együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei: tanóra, gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján. Enyhe fokban sérült tanulók, tanulásban akadályozott tanulók Az értelmi fogyatékosok egyik csoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek személyiség-fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket korábban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. Az SNI fejlesztőprogram helyi tantervbe épülő kerettantervi elemei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van, - igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni, - szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába,

13 - az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. A kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában egyrészt gyorsan alkalmazkodhatunk a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatjuk. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvő képesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A kompetenciaterület és a sérült tanuló Hétköznapi szóhasználatban akkor mondjuk, hogy valaki valamiben kompetens, ha valamilyen feladatra való alkalmasságáról beszélünk, képzettségének megfelelően vagy beosztásához viszonyítottan. Pedagógiai szempontból a kompetencia meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság. Az alkalmasság döntések, és kivitelezések által érvényesül. A döntések feltétele a motiváltság, a kivitelezéseké pedig a képesség. Ennek értelmében a kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer, amelybe beletartoznak a motívumok (szükségletek, vágyak, magatartási szokások, attitűdök, előítéletek), az érzelmek, és a képességek, valamint az ezekhez tartozó cselekvési szokások, készségek és ismeretek. A kompetencia pszichológiailag meghatározott rendszer, amelyben a képességek és készségek sajátos szisztémába szerveződnek. Viszonylag kevés elemből nagyon változatos, sokféle kombináció jöhet létre. Műveltségi területek és a sajátos nevelési igényű tanulókra megfogalmazott kompetenciák Magyar nyelv és irodalom Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia. Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megszerzését és közvetítését szóban

14 és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (továbbiakban: IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a

15 következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony, és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező készség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

16 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség nemcsak azoknál a tanulóknál figyelhető meg, akiknek gyenge a tanulmányi eredményük. Sok jó tanulónál is előfordul az idegrendszeri labilitás, a depresszió, a teljes zárkózottság, esetleg az ellenkezője: az agresszió, a túlzott önbecsülés stb. Ezek a zavarok más életmódbeli problémákkal is jelentkezhetnek. Minden esetben elvárás a pedagógussal, különösképpen az osztályfőnökkel szemben: nevelje a közösséget a másság, a különbözőség tolerálására, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, a szülővel kiemelten foglalkozzon, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kérjen segítséget az iskolaorvostól, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő pályaválasztásáról, szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli véleményt. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Tanulóink igen vegyes érdeklődéssel és felkészültséggel érkeznek hozzánk. Az osztályok létszáma általában magas, amely megnehezíti a szaktanárok munkáját. A túlkoros, a tanórai munkához általános iskolában hozzá nem szoktatott tanítványokat még a minimális ismeretanyagra is nehéz megtanítani. A helyes tanulási módszerek kialakításával, a változatos szemléltetőeszközök alkalmazásával lehet eredményeket elérni még azoknál az osztályoknál is, ahol a tanulók nagy része nem tudja, hogy miért is az adott szakmát választotta. Iskolánkban a hároméves, duális, szakmai vizsgával záruló szakképzésben a kompetenciák erősítésével igyekszünk felébreszteni, erősíteni tudásvágyukat, tanulási sikerélményeiken keresztül pedig továbbtanulásra motiváljuk diákjainkat. Nevelési munkánkban fokozott figyelmet kell szentelnünk ezeknek a tanulóknak. A problémák feltárása és kezelése osztályfőnöki és szaktanári feladat, amelyhez az osztályközösség és a szülők is segítséget nyújthatnak. Feladatok: A tanulási kudarc valódi okainak feltárása (lelki problémák, tanár-diák közötti nézeteltérés, rossz tanulási technika stb.), majd adekvát megoldások keresése. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása: az akaraterő fejlesztése, kitartásra nevelés. Az önálló ismeretszerzés képességének fokozatos kialakítása. Az egészséges önbizalom kialakítása.

17 A megvalósítás módjai, lehetőségei: A tanulás-módszertani kultúra fejlesztése: hatékony tanulási stratégiák, módszerek kialakítása osztályfőnöki órán. A fokozatosság elvének betartásával egyre magasabb célok kitűzése. Osztályközösségen belül tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása. Személyre szabott feladatokkal segíteni a tanulók felzárkóztatását. Kiscsoportos gyakorlás, felkészítés délutáni foglalkozásokon szaktanár vezetésével, akár évfolyamszinten is. Felzárkóztató foglalkozásra szükség esetén évfolyamszinten heti 1 órát biztosít az iskola a szükséges tantárgyakból. A tanuláshoz szükséges pszichikai képességek fejlesztésével, a rendszeres tanórai és tanórán kívüli foglalkozások korrekciós tevékenységének eredményeként tanítványaink alkalmassá válnak az iskolai tanulásra, az előrehaladásra.