2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged"

Átírás

1 2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged

2 AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete Óvodai nevelés... 1 Óvodai fejlesztési program Iskolai fejlesztés... 4 A helyi tanterv pedagógiai koncepciója... 5 Óraterv Általános iskola... 8 KERETTANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. ÉVFOLYAMÁRA Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene (hallás-ritmus nevelés) Vizuális kultúra (rajz) Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika KERETTANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-8. ÉVFOLYAMÁRA Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene (hallás-ritmus nevelés) Vizuális kultúra (rajz) Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika

3 Felsőfokú okt. Spec. szakiskola 10. oszt. 9. oszt. 8. oszt. 7. oszt. 6. oszt. 5. oszt. 4. oszt. 3. oszt. 2. oszt. 1. oszt. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE (lsd. Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7 (1) b) 1. A képzés teljes szerkezete A súlyos fokban hallássérült gyermekek életkorokhoz rendelt fejlesztési szakaszai Korai fejlesztés Óvodai nevelés Iskolai fejlesztés Első szakasz nyelvi komm. alapozó szakasz 1. évf.* Második szakasz Tanácsadás, korai fejl. gond. Intenzív nyelvi kommunikációs fejlesztő szakasz ** *** Jelmagyarázat: * = Iskolai életmódra felkészítő szakasz ** = Az intenzív nyelvi kommunikációs fejlesztő szakaszban a képzési idő, ill. a továbbhaladás üteme döntően a nyelvi fejlettségtől függ, és általában 3 évig tart *** = Halmozottan fogyatékos hallássérültek számára A beszédfogyatékos gyermekek életkorhoz rendelt fejlesztési szakaszai KORAI FEJLESZTÉS ÓVODAI NEVELÉS ISKOLAI FEJLESZTÉS Bevezető szakasz Kezdő szakasz Évfolyam 1. 1 / 1. 1 / x x x x x x x x x 2. Óvodai nevelés Az óvodai nevelés három évében a fejlesztési területek az anyanyelvi fejlesztés területén kis mértékben eltérőek a hallássérült és a beszédfogyatékos gyermekeknél. Az óvodai nevelés három évfolyamot fog át, melynek fejlesztési területei a következők: Anyanyelvi fejlesztés (hallássérültek): Anyanyelv 1-3 / kis-, középső és nagycsoportban / Egyéni anyanyelvi nevelés 1-3 / kis-, középső és nagycsoportban / Hallás-ritmus-mozgásnevelés 1-3 / kis-, középső és nagycsoportban /

4 Anyanyelvi fejlesztés (beszédfogyatékosok): Anyanyelv Egyéni anyanyelvi nevelés Logopédiai ritmika Mozgásfejlesztés Vizuomotoros készség fejlesztése Grafomotoros készség fejlesztése Diszlexia prevenció Diszkalkulia prevenció Rituálinnovatív terápia Nyelvi kommunikációt segítő területek: Szájról olvasás: valamennyi óvodai foglalkozást átfogó nyelvi kommunikációt fejlesztő program. Ujj-abc: amely fonémákat, grafémákat jelenít meg - tehát nem jelnyelv -, s ezzel a nyelvi készség fejlesztését szolgálja. Alkalmazása csak azon estekben javasolt, ha valamilyen társuló fogyatékosság jelenléte igazolt. Az egészséges életmód kialakítása: Testi nevelés. Munka jellegű tevékenységek. Értelmi fejlesztés: A külső világ megismerése. Rajzolás, mintázás, kézimunka. Játék. Érzelmi nevelés és szocializáció Az óvodai fejlesztés anyaga nem terheli a gyermeket. Felhasználja a korai nevelés eredményeit, alkalmazkodik az életkori sajátosságokhoz és a természetes beszédfejlődés törvényszerűségeit követi. A négy képzési terület összehangolásával a gyermek alkalmassá válik az iskolakezdésre. Óvodai fejlesztési program A program jellemzői A súlyos fokban hallássérült gyermekek számára készült óvodai fejlesztés program az Óvodai nevelés országos alapprogramban és A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének elveiben foglalt tartalmakkal, módosításokkal megegyezik A beszédfogyatékos gyermekek számára készült óvodai fejlesztés program a Taníts meg engem fejlesztő program beszédjavító óvodák számára és A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének elveiben foglalt tartalmakkal, módosításokkal megegyezik. A korai gondozásra építve az óvoda az első lépcsőfokot jelenti a siket és a beszédfogyatékos gyermekeket oktató speciális intézményrendszerben A nevelési program a halló gyermekek számára készült Óvodai nevelés országos alapprogram általános személyiség fejlesztő és szociális tanulást alakító elemei mellett kiemelten tartalmazza az anyanyelvi fejlesztés rendszerét, mert a beszéd természetes úton nem alakulhatott ki

5 A fejlesztés játékos természetes kommunikációs szituációkban ajánlott A fejlesztési terv tartalmi és időkeretei rugalmasan értendők A témamodul alkalmazása az életkortól függetlenül, egyéni sajátosságok figyelembevételével történik A napi foglalkozások keretében szabad játékra folyamatos lehetőség van Óraszám: heti foglalkozás / csoport Cél: A 3-7 éves súlyos fokban hallássérült és beszédfogyatékos gyermek egészséges, harmonikus személyiségének fejlesztése A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség kialakítása A gyermek hallás és beszédállapotának folyamatos fejlesztése A későbbi iskolai előrehaladást feltehetően akadályozó fejlődési zavarok kiszűrése a prevenciós és korrekciós feladatok ellátása Követelmény: Érje el a gyermek az iskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges anyanyelvi és szociális érettségi állapotot Támaszkodjon meglévő hallására Legyen képes elemi szintű nyelvi kommunikációra Legyen nyitott a természeti és a társadalmi környezet befogadására Szeresse és igényelje a rendszeres mozgást Tartalom: Anyanyelvi fejlesztés Anyanyelv 1-3 Egyéni anyanyelvi nevelés 1-3 Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés 1-3 Nyelvi kommunikációt segítő területek Egészséges életmód kialakítása Testi nevelés A. Testnevelés 1-3 Munka jellegű tevékenység 1-3 Értelmi fejlesztés A külső világ megismerése - a matematikai gondolkodás megalapozása 1-3 Rajzolás, mintázás, kézimunka 1-3 Játék 1-3 Érzelmi nevelés és szocializáció Pedagógiai rehabilitáció: A fejlesztést szolgáló speciális terápiák Alapozó foglalkozások, alap kultúrtechnikák elsajátítása

6 Vizuomotoros és grafomotoros koordináció Percepciófejlesztés (vizuális, auditív, kinesztetikus, taktilis) Grafomotoros készségfejlesztés Testséma Szem-kéz koordináció Értékelés: Az értékelés a gyermek nyomonkövető megfigyelését jelenti, a szóbeli értékelés folyamatosan pozitív jellegű Szempontjai: A társas együttélés normáinak ismerete, betartási szintje Értelmi képességek jellemzői Testi fejlettség Önkiszolgálásának, munkatevékenységének fejlettségi szintje Hallásállapotában, beszédében bekövetkezett változások regisztrálása A hallássérülés mértéke, minősége Légzéstechnikai, artikuláció, hangerő, hangszín, ritmus Beszédmotiváció, beszédmegértési szint, beszédérthetőség, szókincsbővítés Sajátosságai, reprodukálási készségszintje Az iskolai érettsége Feltételek: Személyi: gyógypedagógus, szurdopedagógus (lehetőség szerint kiegészítve óvodapedagógiai képesítéssel), logopédus, pedagógiai asszisztens, gyógytornász, gyerekorvos, igény szerinti szakorvos, audiológus szakember Tárgyi: csoportszoba, kiszolgáló helyiségek, játszóudvar és eszközei az egyéni foglalkozásokhoz megfelelő helyiségek ritmika vagy tornaterem hangerősítők, hallókészülék, illeszték, vezeték nélkül hangátvivők a játék eszközei speciális testi fejlesztő eszközök a hallás-ritmus foglalkozás speciális eszközei a rajzolás, a mintázás és kézimunka eszközei a logopédusok speciális eszközei 3. Iskolai fejlesztés Első szakasz: Az első szakasz, az ún. intenzív nyelvi kommunikációs alapozó szakasszal kezdődik, amely hallássérültek esetében három tanévnyi, beszédfogyatékosok esetében két tanévnyi időtartamot vesz igénybe. Az első szakasz /4. évfolyam végéig/ megalapozza egy magasabb kommunikációs szint elérését, amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának elsajátítására, és a fejlődés mértékének függvényében az integrációra.

7 A megnövelt időtartam funkciója a nyelvi kommunikáció alapozásának folytatása, az életkornak megfelelő ismeretek nyelvi megfogalmazása, megértése, továbbá e feladat részeként a szókincs bővítése, valamint a szükséges grammatikai elemek alkalmazása. Célja az azonos évfolyam halló tanulói teljesítményeinek megközelítése a következő anyanyelvi területeken: az olvasás technikájának kialakítása, az írás technikájának kialakítása, a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése. Az első évfolyam végén szükséges a "nyelvi kommunikációs érettségi szint" vizsgálata. Ennek során már kellő mennyiségű információ áll rendelkezésre a fejlesztés biztonságos prognosztizálásához, esetleges iskolatípusváltáshoz. Az első szakasz /4. évfolyam végéig/ megalapozza egy magasabb kommunikációs szint elérését, amely alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának elsajátítására. Alapvető továbbra is a nyelvi rendszer kiépítése, mely minden tantárgyban megvalósítandó fejlesztési feladat. Második szakasz: A nyelvi kommunikáció építésének feladatai a második szakaszban is / évfolyam/ döntően befolyásolják a műveltségi területek tartalmainak feldolgozását. Az iskolai fejlesztés befejezésének időpontjára a nyelvi készség olyan szintjére kell eljuttatni a súlyos fokban hallássérült tanulókat, amely alkalmassá teszi őket az egyre önállóbb ismeretszerzésre, szövegalkotó műveletek végzésére és képességeik szerint az alapműveltségi vizsga letételére, ezzel továbbtanulásra, szakképzésre. Az egyes pedagógiai szakaszok a tanulók nevelési szükséglete szerint hosszabb időkeretben is szervezhetők. A helyi tanterv pedagógiai koncepciója Pedagógiai koncepciónk elsődlegesen arra vonatkozik, hogy a programunkban meghatározott célok alapján hová, meddig kívánjuk eljuttatni tanulóinkat. Alapvetően a Kerettantervben foglalt minimális követelmények szilárd teljesítését tartjuk megvalósíthatónak iskolánkban. Néhány tantárgy esetében kibővíthetjük a tananyagot. Nagy hangsúlyt helyezünk az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) kialakítására és továbbfejlesztésére, a magatartászavarok, részképességek korrekciójára. Egyéni fejlesztési tervben fogalmazzuk meg, hogy mindehhez milyen jellegű ismeretekre, készségekre, képességekre, magatartásformákra van szükség. Tanulóink sajátosságai miatt kiemelt feladat önismereti, szociális készségeik fejlesztése. Pedagógiai koncepciónk határozza meg azt is, hogy milyen iskolaszerkezettel dolgozunk. Általános iskolánk 8 évfolyamos. A beszédfogyatékos tanulók legkésőbb a 4. évfolyam után a többségi iskolában folytatják tanulmányaikat. A szakiskolai képzés keretében alapműveltségi vizsgára felkészítő, az általános műveltséget megszilárdító nevelés-oktatás, továbbá pályaorientáció szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik: műszaki szakterületen informatika szakmacsoportban gazdasági és szolgáltatási szakterület ügyviteli szakmacsoportban.

8 A NAT műveltségterületeinek megjelenítése a helyi tantervben A hallássérült és a beszédfogyatékos gyermekek iskolai oktatása a NAT műveltségi területeit követi. Az első szakaszban több tartalmi és szerkezeti eltéréssel, a felsőbb évfolyamokon pedig más teljesen az általános iskola tantárgyainak megfelelő struktúrában, figyelemmel a közös, általános és részletes követelmények rendszerére. A hallási fogyatékos és a beszédfogyatékos tanulók nevelésében az életkori és iskolai szakaszokhoz rendelt követelményeket - A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveinek megfelelően - a fejleszthetőség sajátosságainak figyelembevételével szükséges alkalmazni. A fejleszthetőség akadályát a nyelvi fejlettségi állapot jelenti. Az Anyanyelv és irodalom műveltségterület műveltségtartalmát - a hallássérült tanulók iskolai oktatásának tantárgyi irányelveiben leírt módosításoknak megfelelően - a Hallássérültek Iskoláinak Országos Egyesülete által kidolgozott tanterv tartalmazza. (OKI97GYPSIA1-8) A beszédfogyatékos tanulók tantervét dr. Salné Lengyel Mária és Vinczéné Bíró Etelka dolgozta ki Anyanyelv és irodalom tanterv 1-4. a beszédfogyatékos tanulókat oktató alapfokú iskolák számára címmel (OKI97GYPBEMAI 1-4) E tantárgyblokk ezen túlmenően több rész-műveltségterületet foglal magában. Tartalmába integrálódik a könyvtárhasználat, a közvetlen természeti és társadalmi környezet, az életvitel és gyakorlati ismeretek, a vizuális kultúra, informatika ismereteinek megalapozása, az ének-zene, tánc és dráma. Az anyanyelvi tantárgyblokk nak alkalmazása, gyakorlása minden tantárgyban megvalósítandó fejlesztési feladat. Önálló tantárggyá válik: A környezetismeret, a természetismeret majd folytatásaként 7. évfolyamtól a fizika, kémia, biológia tantárgy az Ember és természet műveltségterület tartalmát dolgozza fel. Tantervi forrás: Apáczai tantervcsalád (Fizika - Mozaik Kiadó) az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület (életvitel, gyakorlati ismeretek, pályaorientáció), technika és életvitel tantárgyban. Tantervi forrás: Apáczai tantervcsalád a Művészetek műveltségterület vizuális kultúra majd mozgóképkultúra és médiaismeret rész-műveltségterülete - rajz tantárgyban. Tantervi forrás: Apáczai tantervcsalád az Informatika műveltségterület számítástechnika rész-műveltségterülete azonos tantárgyi elnevezéssel. Tantervi forrás: Mozaik Kiadó 5. évfolyamtól az Ember és társadalom műveltség terület történelem tantárgyi elnevezéssel. Tantervi forrás: Apáczai tantervcsalád A Matematika, a Földünk és környezetünk (földrajz) a Testnevelés műveltségterület tartalmát a következő minősített tantervek alapján dolgozzuk fel: Matematika Földrajz Testnevelés Hajdú-féle tantervcsalád Apáczai tantervcsalád Apáczai tantervcsalád Az anyanyelv és irodalom speciális fejlesztési területeinek alkalmazása valamennyi tanórai és tanórán kívüli fejlesztő foglalkozáson szükséges.

9 Az Élő idegennyelv követelményeit a nyelvi készültségtől függően taníthatóság szerinti tartalommal kell elsajátíttatni. A beszédfogyatékos tanulók esetében 4. évfolyamtól kezdődően angol nyelvet tanítunk. Tantervi adaptáció: OKI97GYPBEIA5-10. Amennyiben a társadalmi környezet részéről igény mutatkozik rá, nem zárkózunk el beszédfogyatékos és enyhe fokban hallássérült gyermekek számára óvodai, iskolai csoportok szervezésétől sem. Ezen esetekben a következő programokat kívánjuk alkalmazni: OKI97GYPBEÓ1-3 OKI97OVIMHA OKI97GYPNHA1 OKI97GYPNHIN1 OKI97NHMA2-6 OKI97GYPNHNY7-10 OKI97GYPNHAE1-10 OKI97GYPBEMAI 1-4 Óraterv Az iskola óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A kötelező tanórai foglalkozások minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazzák. Ezek során a tanulók elsajátítják a NAT-ban szereplő valamennyi műveltségterület, részterület megfogalmazott követelményeit. A kötelező tantárgyi foglalkozások óraszáma megegyezik a Közoktatási Törvény 52..(3) bekezdésében meghatározott mértékkel. Ez kiegészül a Közoktatási Törvény 52..(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai rehabilitációs órakerettel, mely évfolyamokra bontva szintén megjelenik az iskolai óratervben. A kerettantervi óratervben előírt modulokat integráltan oktatjuk. A Történelem és állampolgári ismeretek tantárgy magában foglalja a Hon- és népismeret, az Ember és társadalomismeret, etika modulokat. A Biológia tantárgyba integrálódott az egészségtan, a Rajzba a Mozgókép- és médiaismeret, az Informatikába az azonos elnevezésű modul. Az alapvetően rehabilitációs célú Hallás- ritmus- mozgásnevelés tantárgy a Tánc- és a dráma modul ismeretanyagát foglalja magába. Az élő idegen nyelv műveltségi területen az angol nyelvet a tanulók nyelvi fejlettségének figyelembevételével fakultatívan oktatjuk.

10 15,5 0,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 7,5 7,5 0,5 0,5 0,5 9,5 9,5 1,5 1,5 1,5 326, ,5 10,0 25,0 10,5 25,0 10,5 22,5 10,5 22,5 11,0 22,5 12,5 20,0 11,0 20,0 12,0 20,0 10,0 20,0 11,0 20,0 4. Általános iskola BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK ÓRATERVE Tantárgyak Bevezető Kezdő Alapozó Fejlesztő E/1 E/ Összesen K R K R K R K R K R K R K R K R K R K R K R Anyanyelv Magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi gyakorlat Matematika Történelem Természeti ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Gyakorlati ismeretek Rajz Testnevelés Hallás és ritmus nevelés Ember-ismeret (osztályfőnöki) Gépírás Informatika Egyéni anyanyelvi nev Összesen Együtt 31,0 30,0 32,0 31,0 32,5 33,5 33,0 33,0 35,5 35,0 326,5 kötelező tanórai foglalkozás rehabilitációs órakeret

11 Tantárgyak Bevezető Kezdő Összes 1/1. 1/ K R Együtt K R K R K R K R K R Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd, szókincs Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Olvasás, szövegértés, írás Olvasás, szövegértés ,5 9 0,5 9,5 Írás Anyanyelvi ismeretek ,5 0, ,5 1,5 7 Matematika , ,5 5 23,5 Informatika ,5 0,5 0,5 0, Idegen nyelv Környezetismeret , ,5 2 8,5 Ének-zene ,5 1, Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 7,5 0 7,5 Technika és életvitel Testnevelés és sport Egyéni fejlesztés 0,5 7 0,5 7 0, , ,5 Törvényi kötelező és rehabilitációs órák , ,5 41 Együtt ,5 143,5 143,5 kötelező tanórai foglalkozás rehabilitációs órakeret

12 Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára Bevezetés Kötelező tantárgyak MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.

13 A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához évfolyam A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az 1 2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

14 A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek. Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Iskolaérettség. Órakeret 33 óra A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejezése. 1. Tevékenységek/Ismeretek 2. Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése. Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása. Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. A tanuló érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol; használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit; bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz; eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika. Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem,

15 Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak bemutatkozás, önismeret. Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A tematikai egység Az olvasástanulás előkészítése. nevelési-fejlesztési Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, A tanuló Vizuális kultúra: ábra, szorongásmentes olvasási nyitott, motivált, érdeklődő az illusztráció, környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. megkülönböztető képesség, illetően; figyelem, tempó, ritmus, részképességei elérték a Matematika, szókincs, nyelvhasználati szükséges szintet. Testnevelés és sport: szabályok, kommunikációs irányok azonosítása, képességek, irányok felismerése, megnevezése.. relációs szókincs, nyelvi tudatosság). Kulcsfogalmak/ Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Órakeret 70 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A tematikai egység nevelésifejlesztési Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a dekódolási képesség kialakítása. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés. A tanuló olvasási tevékenysége motivált, érdeklődő; Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma. Az olvasás funkciójáról, ismeri a magyar ábécé folyamatáról alkotott ismeret, nyomtatott kis és nagybetűit; meggyőződés kialakítása, ismeri a betű-hang, fonémagraféma fejlesztése. megfeleltetési

16 Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. Biztonságos betű-összevonási képesség. Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak szabályait; biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Órakeret 105 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A tematikai egység A szövegértő olvasás előkészítése. nevelési-fejlesztési Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, A tanuló ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés. Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások grafikus szervezők, összefoglalás, felismeri, szükség esetén és azok animációs, filmes előzetes áttekintés. Az explicit információk, állítások modellkövetéssel javítja olvasási hibáit, adaptációinak összehasonlítása, megértése, értelmezése, használja az előzetes feldolgozása. Az értékelése, egyszerű áttekintés, egyszerű olvasott/felolvasott következtetések levonása. összefoglalás, az szöveghez és a levetített Mesék, narratív történetek értő érzékszervi képek adaptációhoz kapcsolódó hallgatása, felidézése. (pl. alkotásának stratégiáit a élmények megjelenítése és történetek a családi élet megértés érdekében; feldolgozása (pl. rajzzal, eseményeiről; nemzeti a szöveg megértését montázskészítéssel). ünnepeinkről, jelképeinkről). bizonyítja a következő Médiaélmények (pl. A szövegértés szövegtípusnak tevékenységekkel: tetszés, kíváncsiság, rossz megfelelő funkciójáról, következtetés, élmény) felidézése, folyamatáról alkotott ismeret, lényegkiemelés, kifejezése és megjelenítése meggyőződés kialakítása, tartalommondás, szóban, vizuálisan (pl. fejlesztése. események rajzolás, bábkészítés) vagy összefoglalása, egyszerű szerepjátékkal. Jel, jelkép, piktogram.

17 Kulcsfogalmak/ fogalmak értékelése az életkornak megfelelő szinten. Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés. Tematikai egység/ Órakeret Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Fejlesztési cél 15 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a A tematikai egység ritmus és a zene révén. nevelési-fejlesztési Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő). Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése. Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival. A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása. Mondák, legendák a magyar nép történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól. Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének A tanuló hallgat, olvas verset, mesét, életkori sajátosságának megfelelő irodalmi műveket; képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés); néhány verset, mondókát elmond fejből; dramatikus játékokban együttműködik a társakkal. Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ritmus, ismétlődések. Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok

18 megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban. Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim. Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Órakeret 20 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismerése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, A tematikai egység hallás fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások). Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban. Analizáló, szintetizáló feladatok végzése. Tájékozódás térben, síkban. A füzet és az írószerek használata. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése. Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása. Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az írás tanulásában; előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez; finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű; tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.,életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással). Vizuális kultúra: a finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással. Erkölcstan: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betűelem. Ének-zene: hallásfejlesztés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Órakeret 50 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása. A tematikai egység A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek nevelési-fejlesztési figyelembevételével. Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

19 Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása. Betűkapcsolatok, rövid szavak írása. A hangok időtartamának jelölése. Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait; írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz. Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata. Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Órakeret 52 óra Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás. A tematikai egység Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek nevelési-fejlesztési továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és A tanuló másoláskor nem vét írástechnikai hibát; Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, rövid szövegek írásakor. jelöli a mondatkezdést és a esztétikai Az íráshasználat normáinak mondatzárást; igényesség; megtartása. a gyakorolt szókészlet körében különféle Elvárható tempójú írás. alkalmazza a szókezdő vonaltípusok Két-három összefüggő mondat nagybetűt; készségfejlesztő leírása másolással, tollbamondás ismeri az időtartam és a j hang alkalmazása. után vagy emlékezetből. kétféle jelölési módját; Önállóan alkotott mondatok szövegminta alapján felismeri Testnevelés és sport: leírása. és kijavítja hibáit. harmonikus mozgás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Ének-zene: tempó, ritmus. Kulcsfogalmak/ Kisbetű, nagybetű; margó. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Iskolaérettség. Órakeret 20 óra

20 Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás A tematikai egység biztonságának megalapozása. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, - ban, -ben ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat. Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés; természeti ritmusok. Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével. Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken. Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Órakeret 42 óra Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. A tematikai egység nevelésifejlesztési A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A tanuló szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében; begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot; az egyszerű szavakat helyesen Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.

21 A j és ly használata az ismert választja el. szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás: az időtartam jelölése; a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; a hagyomány szerinti írásmód; az elválasztás szabályai; a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogalmak/ Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret 17 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A tematikai egység A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő nevelési-fejlesztési megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, A tanuló a tanító irányításával motiváltan tanul; Matematika; környezetismeret: önálló tanulás. könyvkölcsönzés; a tanulási folyamat során gyermeklexikon használata; változatos tevékenységeket és Vizuális kultúra: A beszélgetés a tanulás szerepéről, több érzékszervet is használ; szöveget alkotó fontosságáról, a tanuláshoz szöveghűen felidézi a betűformák és a szükséges információk következő szépirodalmi közlési tartalmak kereséséről és kezeléséről). műveket, illetve azok kapcsolatának Egyszerű ok-okozati összefüggés részleteit: 2-3 mondóka, felismerése. Kép és felismerése; következtetések József Attila: Altató; Nemes szöveg kompozíciós levonása. Nagy Ágnes: Nyári rajz; kapcsolatának Tanulás több tevékenység és Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, elemzése. érzékszerv segítségével: ritmus-, Tamkó Sirató Károly egy Mesék, mozgás- és beszédgyakorlatokkal verse, Weöres Sándor három gyermekirodalmi kombinált memória-gyakorlatok, költeménye; kortárs magyar alkotások és azok szövegtanulási technikák. A lírikusok műveiből néhány animációs, filmes fantázia és képzelet aktiválása a alkotás. adaptációinak megismerés érdekében. összehasonlítása, A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a

22 A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék). Kulcsfogalmak/ fogalmak Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Órakeret 5 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A tematikai egység Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű nevelési-fejlesztési szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy A tanuló ismeri, megérti rövid, egy szálon futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt; Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban. Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése. szálon futó történekben. képes állást foglalni, érvelni Azonosulás, ítélet, érvelés alapvető erkölcsi Erkölcstan: szépirodalmi szövegek kapcsán. kérdésekben; családtagjaim, szeretet, A megismert mese, történet meggyőződéssel képviseli a barátkozás tanulságának összevetése saját legalapvetőbb emberi (konfliktushelyzetek tapasztalatokkal, eseményekkel. értékeket; megélése játékokon Egyszerű közmondások, szólások meghallgatja mások érvelését keresztül). megismerése, megfelelő is; alkalmazása. Mindennapi képes beleélésre, azonosulásra Környezetismeret: az konfliktusok átélése dramatikus az életkori sajátosságainak ember megismerése játékokban, drámajátékban (pl. megfelelő művek befogadása (magatartásformák, bábjáték). során; szabályok, viselkedési A múlt néhány emléke dramatikus és drámajátékok normák); környezet és környezetünkben (múzeumok, segítségével képes átélni fenntarthatóság. emléktáblák, műemlékek, mindennapi konfliktusokat, emlékművek; tárgyak, fotók, azokat életkori szintjén

23 egyéb dokumentumok; kezelni. szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink. Kulcsfogalmak/ Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép. fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

A kerettantervek. Dr. Kaposi József. Budapest, 2014

A kerettantervek. Dr. Kaposi József. Budapest, 2014 A kerettantervek Dr. Kaposi József Budapest, 2014 A kerettantervek törvényi háttere A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása TANÍTÓI KÉZIKÖNYV Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása Ábécés olvasókönyv 1. (1. és 2. kötet) Olvasás munkafüzet 1. (1. és 2. kötet) Írás 1. munkafüzet Nagyalakú

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Ikt.: A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve 2014. Felülvizsgálta és módosította a Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Nevelőtestülete Felsőpakony, 2014. március 20. Tartalom

Részletesebben

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata Hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Így nemcsak a képző- és iparművészet

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 5-8. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5 8. ÉVFOLYAM... 4 AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS AZ ÓRASZÁMOK... 11 MAGYAR IRODALOM... 12 MAGYAR

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalomjegyzék AZ ISKOLA KÖRNYEZETE NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. A nevelő-oktató

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Olasz nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. 1 Tartalom Olasz nyelv, második idegen nyelv, alapóraszámú képzés... 3 2 Kerettantervi

Részletesebben

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály

Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály Helyi tanterv Dráma és tánc 5. osztály A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív

Részletesebben

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. évfolyam Az első évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő Kifejezés, képzőművészet és a Tárgy- és környezetkultúra

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

HELYI TANTERV. Közös követelmények

HELYI TANTERV. Közös követelmények Pedagógiai programunk része a HELYI TANTERV,( a tanulásban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és más fogyatékos gyermekekre vonatkozik, a kisiskolás kortól a szakma megszerzéséig.)

Részletesebben

1 2. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása

1 2. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása TÁNC ÉS MOZGÁS A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát. A tánc

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Német nyelv tantárgy helyi tanterve A nevelőtestület

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam

1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam 1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Részletesebben

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve Tartalomjegyzék 1. Az iskola 1-4 évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei...

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam 3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. 1 4. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. 1 4. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

4. évfolyam. Általános, sportiskola 4. évf. Idegen nyelv - angol

4. évfolyam. Általános, sportiskola 4. évf. Idegen nyelv - angol 4. évfolyam A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges ja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos kitűzése, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk Második idegen nyelv 9-12.évfolyam Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk 9. évfolyam A 9. évfolyamon kezdődő második

Részletesebben

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon

Részletesebben

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. HELYZETELEMZÉS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A gyógypedagógiai ellátás területei Óvodánk a sajátos nevelési igényű (hallássérült, valamint súlyos beszéd- és nyelvfejlődési zavarral, részképesség zavarral

Részletesebben

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 1. www.ady-debr.sulinet.hu, ady@iskola.debrecen.hu : 52-520-220, : 52-520-221 OM: 031201 A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 2013. Készítette: Kunné Munkácsi Ágnes

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció ÉNEK-ZENE A művészi tevékenység, a művészetek hatása semmivel nem pótolható szerepet játszik személyiségünk fejlődésében, az ízlés, a kreativitás, az érzések árnyalt kifejezésének fejlesztésében. A műalkotások

Részletesebben

IDEGEN NYELV 2 4. osztály

IDEGEN NYELV 2 4. osztály IDEGEN NYELV 2 4. osztály Az utóbbi évtizedben, társadalmunkban fokozottan erősödik az érdeklődés a nyelvoktatás iránt, már nem csak az általános iskola felső tagozatában, de alsóbb osztályoknál is. A

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Francia nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A francia nyelv tantárgy helyi tanterve a többször

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben