TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása"

Átírás

1 TANÍTÓI KÉZIKÖNYV Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása

2 Ábécés olvasókönyv 1. (1. és 2. kötet) Olvasás munkafüzet 1. (1. és 2. kötet) Írás 1. munkafüzet Nagyalakú hívóképek a betűtanításhoz (tartós pedagógusi taneszköz) Olvasó- és dicséretkártyák (tartós pedagógusi taneszköz) Előírt íráslapok (digitális tananyag) Írott kisbetűk hívóképhez (digitális tananyag) Szerzők: Falusiné Varga Tünde, Kóródi Bence, Lénártné Jegesi Krisztina, Nagy Júlia, N. Császi Ildikó Szerkesztő: Miskolci Szilvia Nyelvi lektor: Hedvig Olga Mária A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Vezető szerkesztő: Kóródi Bence Műszaki szerkesztő: Horváth Zoltán Ákos Nyomdai előkészítés: Dániel Andrea 1. kiadás, etananyag.ofi.hu A pedagógus-kézikönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program B/ számú, A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. TÁMOP B/ Európai Unió

3 Tartalom Vezető szerkesztői előszó Kóródi Bence... 4 Bevezetés Kóródi Bence Olvasás elméleti alapok N. Császi Ildikó Olvasás- és írástanítás N. Császi Ildikó, Kóródi Bence Az első osztályos újgenerációs olvasás tankönyvcsalád elemei A tartós tankönyv N. Császi Ildikó...27 Az alapozó-előkészítő időszak programja N. Császi Ildikó Óravázlatok az előkészítő szakaszhoz N. Császi Ildikó A betűtanulás időszakának programja Jegesi Krisztina...51 A hang- és betűtanítás Jegesi Krisztina, Kóródi Bence Tanulásszervezés, a differenciálás lehetőségei a betűtanulás időszakában Tanulni öröm Olvasni jó! Jegesi Krisztina, Kóródi Bence Óravázlatok a betűtanítási részhez Jegesi Krisztina Szövegértő olvasás időszakának programja Falusiné Varga Tünde Bontás tematikai egységek szerint Falusiné Varga Tünde Gyakorló, irodalmi olvasóanyag N. Császi Ildikó, Kóródi Bence Óravázlatok a szövegértő olvasás időszakához Falusiné Varga Tünde Tanítói szakanyagok Szövegmellékletek Módszertani útmutató az írástanításhoz Nagy Júlia Óravázlatok az írástanítás időszakához Nagy Júlia Mérési szempontsorok Nagy Júlia, Falusiné Varga Tünde A mérés-értékelés és a dicséretkártyák Kóródi Bence

4 4 Tanítói kézikönyv Előszó Tisztelt Tanítók! Kedves Pedagógus Kollégák! Ebben a módszertani útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek az 1. évfolyamos olvasás- és írásórák megtartásához, illetve a hozzájuk tartozó kiadványok, tanítói segédletek használatához elengedhetetlenek. Kézikönyvünk célja, hogy bemutassa az anyanyelvi készségek-képességek és a kommunikáció fejlesztését maga elé tűző taneszközeinket. A kézikönyv tartalmazza a tantárgyi integráción alapuló, az olvasástechnikát-szövegértést és a gondolkodást-készségeket párhuzamosan fejlesztő, kommunikációs olvasókönyv, a hozzá kapcsolódó olvasás munkafüzet, valamint a kognitív funkciókat az írástechnikával és a részképességekkel párhuzamosan fejlesztő írás munkafüzet alkalmazásának lehetőségeit az 1. évfolyamon. A tanítói kézikönyv hasznos tudnivalókat és szakanyagokat tartalmaz a fejlesztés és a taneszközök elméleti és gyakorlati szakmódszertani bemutatásával, a taneszközök felépítésével és a használatukra, valamint az óravezetésre vonatkozó ajánlással együtt. A kézikönyvben találhatóak továbbá mintaóravázlatok is, óratípusokra (és tanulásszervezési eljárásokra) lebontva. Az olvasáshoz negyedéves felmérők (diagnosztikai mérések) is tartoznak, letölthető és nyomtatható formában. Ezek legkésőbb a negyedéves mérés előtt két héttel már elérhetőek. Kézikönyvünk egyrészt az oktatási programunk 1. évfolyamra vonatkozó elméleti hátterét vázolja fel, másrészt a gyakorlati megvalósíthatóságot mutatja be módszertani javaslatokkal, kitérve a tartós tankönyv használatának javasolt módjára is. A tankönyvekből és a munkafüzetekből vett példák bemutatása illusztrálja, hogyan valósulhat meg a tanítási órákon a képességfejlesztés; a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható feladatok, játékok pedig ötleteket adnak a tananyag változatos közreadásához és elsajátításához. 1. Tanmenetek Taneszközeinkhez bővített, részletes tanmeneteket kínálunk (szerkeszthető word formában is, letölthetően), amelyekben tanórákra és a kiadványok oldalszámaira is lebontva tudják végezni a pedagógusok a munkát. Az A típus a kerettantervben meghatározott, 90%-os óraszámra vonatkozik 100%-os feltöltöttséggel, a B típus a szabadon választható plusz órakeret terhére a tantárgyat választó pedagógus munkáját segíti. (4 olvasás, 3 írás [ A, heti 7 tanóra] vagy 5-3 [ B ] bontás, olvasás 5, írás 3 tanóra, heti 8 tanóra.) az összes nyomtatott betű megismerését követően az olvasás A tanmenet 44 órában, a B tanmenet 57 órában ad útmutatást olvasáskészség fejlesztésére. Az Ábécés olvasókönyv összeállított anyaga lehetőséget nyújt az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálásra, a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. A tanmenetben ajánlott oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák a differenciálás különböző lehetőségeit kínálják. A készségfejlesztő feladatok segítik az alulteljesítő tanulók felzárkóztatását s a tehetséges tanulók tehetséggondozását. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a

5 Tanítói szakanyagok 5 boldoguláshoz a mindennapi életben. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a tanmenetek csupán ajánlások, az osztályok, tanulócsoportok és a helyi tanterv eltéréseinek megfelelően azoktól kisebb-nagyobb mértékben el is lehet térni, több időt szánva valamely terület felzárkóztatására. Ugyanez igaz a taneszközökben megjelenő tananyagtartalomra és feladatrendszerre is: nem feltétlenül szükséges minden egyes feladatot minden tanulóval elvégeztetnie a tanítónak, azokból differenciáltan válogatva, a saját maga pedagógiai kultúrájára, módszertani apparátusára támaszkodva és a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodva el lehet térni, a tananyagban kódolt tanítási-didaktikai és készségfejlesztési célokat így megvalósítva. 2. Taneszközök, segédanyagok Magyarból (olvasás) az évfolyamhoz nagyalakú hívóképek (a keretszínnel jelölve a mgh-t/msh-t jelölő betűk közti különbséget) és kisméretű, 64 lapos dicséretkártya/olvasókártya-csomag tartoznak tartós tanítói taneszközként. A dicséret- és olvasókártyák használatára a csomagba helyezett rövid leírás, illetve a kézikönyvben terjedelmesebb ismertetés is tartozik, alább. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a bemeneti tájékozódó méréssel együtt letölthető az Előírt íráslapok is a további írástechnikai gyakorlás, bővebb másoltatás érdekében. Az íráslapok, amelyet válogatva és célzottan, differenciáltan, igény szerint nyomtathatnak (egy-egy lapot akár többször is újranyomtatva vagy elhagyva), arra készült, hogy így még többet gyakorolhassanak a gyerekek írástechnikát. A kiadvány lapjai A/5-ös (füzetnyi méretű) tördelésben, A/4-es lapra nyomtatható és közepén szétnyírható/összehajtható formában, letölthetően elérhetőek, így az írásfüzetbe vagy A/5-ös mappába is betehetőek. Ebben a kiadványban a betűelemek gyakorlásától kezdve a betűkön, a kötéseken és szavak másolásán át egészen a mondatok másolásáig gyakorolhatnak a gyerekek, a sorvégi elválasztást is beleértve. (Az előírt íráslapok 2. osztályban is alkalmasak az írástechnikai gyakorlásra, felzárkóztatásra, az írástechnikai hibák kiküszöbölésére.) m 11 16

6 6 Tanítói kézikönyv c cs s sz 53 Letölthető továbbá a betűtanulási szakaszhoz minden írott kisbetű nagy alakban vázolt és vonalrendszerbe helyezett optikai képe. A fájl az első évfolyam tartós és már az iskolákban lévő taneszközéhez, a nyomtatott betűk A/4-es hívóképeihez készült nyomtatható írott kisbetűket tartalmazza. Fekvő A/5-ben készült (A/4-es papíron 2 betű fér így el), ezért a tanító nyomtatott kis- és nagybetű tanítása után ki tudja helyezni a falra a hívókép alá, hogy a gyermek az írott kisbetű optikai képét is lássa nagyban. Nagy alakban való vázolásra, többszöri átírásra is alkalmas, mikor a gyermek a betűvel még csak ismerkedik! 72 Az ábécés olvasókönyv kötetei keménytáblás, tartós tevékenykedtető tankönyvek, ezért

7 Tanítói szakanyagok 7 azokba nem szabad beleírni-rajzolni. Az összekötős-karikázós jellegű feladatokat pálcikákkal és matematikai korongokkal kell elvégezni (az útmutatóban lejjebb részletes leírás tartozik ehhez), ahogy a piktogramok jelmagyarázatában ez a könyvek a 3. oldalán meg is található. Az olvasás és írás munkafüzetekben zajlik a munkáltatás, azokban vannak a színezős, beleírós, rajzolós, összekötős feladatok. 3. Módszertan, koncepció Meggyőződésem, hogy egyetlen taneszköz sem ítélhető meg tárgyilagosan csupán lapozgatva, vagyis a jól megtervezett és következetesen alkalmazott módszertani háttér megismerése és tudatos alkalmazása, kipróbálása nélkül. Ezért már a projekt indulása idején, a fejlesztési és pedagógiai koncepció elkészítésekor nagy súlyt fektettem a leendő taneszközök szellemi motorjának: a módszertani háttérnek a kidolgozására és a megvalósítás lehetséges módozatainak megalkotására. Ennek során a módszertani iskolák, alkotóműhelyek eredményeinek figyelembevétele mellett támaszkodhattam egy korábbi, általam irányított alsós humán fejlesztés szemléletére, tapasztalataira, tanulságaira, eredményeire és nyersanyagára is. Ezt a szintézis igényével készült koncepciót és nyersanyagot fejlesztettük tovább az alkotógárdával a taneszközök gyakorlati megalkotása során, beemelve mindazt a fejlesztői csapat által felvetett sok jó ötletet és javaslatot, amely a formálódó kiadványok koherenciájának erősödését és színvonalának emelését szolgálta már a kipróbálás és a reprezentatív beválásvizsgálat szakaszában. Kedves Tanító Kollégák! Munkájukhoz az alsós szerkesztőség, a tartalomfejlesztők, a lektorok, grafikusok és tördelők csapata nevében sok sikert és örömöt kívánok! Kóródi Bence vezető szerkesztő

8 8 Tanítói kézikönyv Bevezetés Kisiskolás korban az anyanyelvi nevelés döntő szerepet játszik a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, az anyanyelvi kulcskompetencia által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. További fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi a középpontba, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A gyerekek az iskoláskor előtt a családban, szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet, ezért a kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A tanító feladata különféle kommunikációs helyzetekben változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a későbbiekben az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az 1 2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a különböző tantárgyakban való továbbhaladás. Az első olvasási sikerek meghatározóak az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét. Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek. Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az

9 Tanítói szakanyagok 9 emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

10 10 Tanítói kézikönyv Olvasás elméleti alapok Az olvasás a leírtak által vezetett gondolkodás. Az olvasási folyamat két fő részre osztható: dekódolás, vagyis a vizuális élmény alapján a betűsorok megfejtése, a betűknek a megfelelő beszédhangokkal történő megfeleltetése, a szó szegmentálása = olvasástechnika; megértés, vagyis a lexikai egység morfológiai szerkezetének felismerése és a jelentés azonosítása = szövegértés. Az olvasástanulás kulcskérdései: a nyelvi tudatosság megléte vagy hiánya; (Az olvasástanulás abban különbözik a beszéd elsajátításának folyamatától, hogy nyelvi tudatosságot igényel.) a szövegértés minősége függ: a beszédpercepciós mechanizmus működésétől, az elhangzó beszéd megértésének szintjétől, a tipográfiától. A magyar nyelv sajátosságaitól függ az olvasástanításunk: az agglutináló nyelvtípus, a hosszú szóalakok, a morfémaalternációk gazdagsága, a hangjelölő-betűíró helyesírás, a szótag mint nyelvi ritmusalkotó tényező, a szótag mint átfogható hang/betűkapcsolat, a szótaghatár és morfémahatár gyakori egybeesése. Követelmény: SZÓTAGOLÓ OLVASÁSTANÍTÁS olvasástanítási metodikák: a nyelvi tudatosság kialakulását nem segítették elő; szinte eltűnt akkor a hangoztatás, elmaradt a klasszikus előkészítési szakasz, a gyermekeket némán olvastatták, a betűtanítást követte a hangtanítás, és nem fordítva, valamint egészen a rendszerváltásig nem volt szótagolás sem. Olvasási készség A gyakorlott olvasó képes: a szó bizonyos globális átfogására; grammatikai tudása alapján működteti az előre jóslást, előjelezheti az olvasandó szó toldalékát vagy toldalékait, a kontextuális hatás, azaz a szövegkörnyezet segíti és gyorsítja a mentális lexikon aktiválását és a megfelelő egység lehívását.

11 Tanítói szakanyagok 11 Aki olvasási nehézséggel küzd: nem képes mindezekre, ezért találgat ; saját előre jóslását nem képes ellenőrizni, ezért gyakran téved, nem korrigál, holisztikusan próbál dekódolni ott, ahol ez nem lehetséges. Mindezek lassú, hibás olvasáshoz, félreértéshez vezetnek. 1. Az olvasás folyamata Az olvasás az írott nyelvhez kapcsolódó tevékenység: az agyban nem pusztán a látási, hanem a hallási ingerek földolgozásáért felelős területeknek is munkát ad. Integrálni kell a hallási és a látási ingereket, hiszen a betűket hangoknak kell megfeleltetni. Az olvasáshoz sajátos szemmozgást kell megtanulni és begyakorolni, hozzáigazítva az olvasott szöveg megjelenéséhez és tartalmához, ez a két félteke között is új kapcsolatok kialakulásához vezet. Az agy nemcsak kifinomultabban, gyorsabban, pontosabban ismeri föl a hangokat és kapcsolja őket vizuális jelekhez, hanem minőségileg új munkát kezd végezni: megjelenik benne a szó formájára specializált működés, egy szófelismerő rendszer, amely egy korábban más funkcióra, a formafelismerésre települ rá. A formafelismerő rendszer elvont formákat dolgoz föl, nem a betűket azonosítja, hanem a betűk kapcsolatából kialakuló szó teljes képét. Ez az új működés lehetővé teszi a gyakran használt, jól ismert szavak gyors fölismerését, a ritkábbak, illetve ismeretlenek földolgozásához viszont továbbra is ott vannak a betűk fölismerését és összekapcsolását végző rendszerek, így az olvasás gyorssá, egyben stabillá, megbízhatóvá válik. Minél nagyobb gyakorlattal rendelkezik az olvasó, agya annál hatékonyabban működteti együtt e két rendszert. 2. Vizuális dekódolás: az olvasás speciális szemmozgásai Az olvasás összetett folyamat, vizuális transzformációk közbeiktatásával és egyfajta kódváltással teszi lehetővé az információ feldolgozását. A szemmozgások típusai: gyors, előremenő (balról jobbra történő) ún. szakkádikus mozgás, szakaszos, ugráló mozgás (szakkád: a fixációk közötti rész), fixáció: amikor a szemünk megáll, és rögzíti a képet, zömmel tartalmas szavakra esik, regresszió: visszalépések. A szemmozgások függnek: az olvasó gyakorlottságától, az olvasott szövegek tartalmától, attól, hogy milyen nehézségű a szöveg, és milyen célból olvassuk. Az olvasás gyakorlottságának következtében az olvasott betűk száma, illetőleg az észlelt szó nagysága (avagy a szavak száma) növekszik, mivel a percepciós átfogás (áttekintési képesség) nő.

12 12 Tanítói kézikönyv A percepciós átfogás: egy fixáció alatt 3-4 összefüggéstelen betűt, 2 összefüggéstelen szót tudunk földolgozni. Egymással összefüggő szavakból akár négy elemből álló szósort is. (Angol nyelvű kísérletekben 7-8 éves gyermekek esetében fél szó volt, a felnőttek másfél szót olvastak egyetlen szemfixálás alatt.) A jelentés segíti az olvasást, a már földolgozott részek alapján jól bejósolható szavak, részletek következnek, akkor növekszik a fixációs távolság, azaz csökken az egy sorra eső fixációk száma. Az ismeretlen szavak növelik a fixáció időtartamát, csökken a fixációs távolság. Minél nehezebben érti az olvasó a szöveget, minél több benne számára az új tartalom, annál hosszabbak a fixációk, s annál több a regresszió is. emlékezet verbális, vizuális Íráskészség Szókincs hallás észlelés megértés értelmezés logika figyelem tempó Beszédkészség Grammatikai szabályok Az olvasástanulás modellje (Gósy Mária, A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia, 2008/2.) Az olvasás tanulásának feltétele a megfelelő szintű anyanyelvi tudás. Tipikus fejlődés esetén a 6-7 évesekre jellemző anyanyelvi fonetikai, fonológiai, grammatikai, szintaktikai és szemantikai jelenségek és szabályok ismerete, illetve alkalmazási készsége teremt lehetőséget a beszélt nyelv írott formájának leképezésére, egyfajta reprodukciójára. Ha bármely feltüntetett készséggel a gyermek nem megfelelően vagy részlegesen rendelkezik, akkor előre jelezhetők az olvasástanulási kudarcok. Az értő olvasás feltételei: a vizuális dekódolás pontossága, a betű-beszédhang kapcsolat felismerése, illetőleg tudatos alkalmazása, a vizuális bemeneten alapuló beszédészlelési folyamatok jó működése, a mentális lexikon megfelelő aktiválása, a morfológiai jegyek és a szintaktikai szerkezetek felismerése, elvárt asszociációs működések (rész-egész viszony, összefüggések, logikai műveletek, következtetések stb.), azaz a grammatikai és jelentéstani szerkezetek egymáshoz viszonyított megértése és értelmezése; mindehhez jó munkamemória és hosszú távú memória, valamint egyfajta belső időzítés (kívánt feldolgozási tempó) szükséges.

13 A szövegben lévő információ megértésének feltételei: Tanítói szakanyagok 13 Nyelvi feltételek az olvasás technikájának, azaz a dekódolás módjának az ismerete, ez azonos az írás szerkezetének ismeretével. ismerni kell az adott nyelv rendszerét, szövegszerveződését, pragmatikai, retorikai, poétikai és stilisztikai szabályait. Nyelven kívüli tényezők a beszédhelyzet (ki üzen kinek, ki az író, kinek szánja művét, mi a szándéka) ismerete; a kontextus (a szöveg történelmi-társadalmi hátterének) ismerete; az írott szöveg nem verbális jelei (írásjelek, betűtípusok, szövegtükör stb.), melyek segítik vagy éppen gátolják az olvasót. Az olvasó sémái (meglévő tudásrendszere) A szövegben lévő információ dekódolása Megértés A megértés egységei A megértés fokozatai Kérdezési módok Szavak Mondatok Bekezdések Az egész szöveg Szó szerinti Értelmező (interpretáló) Bíráló (kritikai) Alkotó (kreatív) A kérdések előkészítése A tanulók válaszainak irányítása A tanulók kérdéseinek irányítása A megértés modellje (Adamikné Jászó Anna, 2006) 3. A szövegértő olvasás készségrendszere A szövegben lévő információ dekódolása, azaz a kezdő olvasóknál az olvasásészlelés = olvasástechnika. Az olvasó sémája (meglévő tudásrendszere): az új ismereteket a régiekhez kötjük, így építjük életünk folyamán az agyunkban tárolt tudásstruktúrát, a tanár és tanító dolga tulajdonképpen az agyban tárolt tudásstruktúra továbbépítése, a rendszerépítés. A szöveg egységeinek megértése: a szavak (alapjelentése, poliszémia, szinonímia, homonímia, a hangutánzó és a hangfestő szavak, jelentésmező); a mondatok (megértését nehéz modellálni, mert sok tényezőt kell számításba venni, a grammatika bonyolult összefüggésrendszerét, a szótagtól a logikai viszonyokig), a mondat megértésében szerepet játszó tényezők: a) a mondatok szerkezete, b) az új közlés felismerése, c) a mondatban lévő beszédaktus megállapítása;

14 14 Tanítói kézikönyv a bekezdések: egy jól megírt ismeretközlő bekezdésben van egy tételmondat, s a többi mondat ezt a tételmondatot fejti ki, részletezi, magyarázza. Olvasáskor ezt a tételmondatot kell észrevennünk (ez adja a vázlatpontot, s tanuláskor ezt kell emlékezetünkbe vésnünk); az egész szöveg megértése: 1. A jól szerkesztett szöveg bevezetésre, tárgyalásra és befejezésre oszlik. A tárgyalásban pedig van egy tétel, majd a bizonyítása és/vagy cáfolása következik. 2. A szöveg logikai műveletek segítségével az érvforrások szerint is rendeződhet, ezek: a) definíció: a nemfogalom, a felosztás, illetőleg osztályozás; az egész és részei; b) összehasonlítás: hasonlóságok, különbségek, fokozatok; c) viszonyok: okokozati viszony, előzmény és következmény, ellentétek, ellentmondások; d) körülmények: a lehetséges és a lehetetlen, a múltbeli és a jövőbeli tények, a személyekből és a dolgokból vett érvek. A szövegértő olvasás problémái: szervi problémák (látás, agyi, idegrendszeri okok) pszichés problémák, előfeltételként szolgáló részképességek hiánya (figyelem, memória) motiválatlanság: általános, aktuális (pl. a szöveg típusa, tartalma miatt) értelmi, kognitív, beszédértési problémák az olvasástechnika problémái (betű-hang megfeleltetés, szófelismerés, folyékony olvasás problémái) az olvasásra vonatkozó tudatosság, ismeretek hiánya (olvasási stratégiák, metakogníció) 4. Az olvasás fajtái A szó szerinti olvasás szintje: a szövegben rejlő információk megértése a cél, az ún. elsődleges jelentéssík kibontása. A szövegértő olvasás ezen szintjén a következő kérdések használatosak: Ki?, Mi?, Hol?, Mikor?, Hogyan?, Miért? amelyek révén megérthetjük a szöveg fő gondolatát, a részek viszonyát ehhez, az ok-okozati és időrendi viszonyokat. Az értelmező olvasás szintje: a sorok mögé rejtett, implikált értelmet lehet feltárni. Ehhez nem annyira a grammatikai ismeretekre van szükség, mint inkább a pragmatikaiakra. Olyan nyelvhasználati tényeket kell feltárnia, tudatosítania a tanulókban, amelyek nyelven kívüli dolgokhoz kötődnek. A bíráló, kritikai olvasás szintje: feltételezi az értelmezett jelentéshez fűzött észrevételt (elfogadom mint igazat, jót ; elhatárolom magam, mert nem igaz, nem helyes ). Ezeknek az attitűdöknek az olvasás során történő kinyilvánítását jelenti: a meseolvasás rendjén véleményt nyilvánítanak a tanulók bizonyos helyzeteket, szereplői magatartásokat illetően. Az alkotó, kreatív olvasás szintje: az előbbi továbbvitele, a megfogalmazott értékítéletek szövegesítése, azaz a képzelet, a fantázia bevonása révén az olvasott primér szöveg mellé egy új kitalált szöveg kerül. (Fejezd be a mesét!) A készségszintű olvasási tevékenység ismérvei: sima, gördülékeny, egyenletes tempó; sok-sok apró résztevékenység összehangolt működése (szemmozgás, megállások a dekódolásra, az olvasás-beszéd értelemhez igazodó tempója); a konkrét helyzeten kívüli körülményekre figyelés (az olvasó nem a betűk alakjára, a szavak egymásutániságára figyel, hanem a szavak mögötti gondolatra, a jelentésteremtésre); az anticipáció (megelőlegező elvárás) a gyakorlott olvasó néhány betű kombinációjából már következtet a szóalakra (lásd beszédfejlettség, szókincsgazdagság és olvasás közti kölcsönösség);

15 Tanítói szakanyagok 15 a magyar nyelv agglutináló (ragozó) jellegéből adódóan, a grammatikai viszonyt jelölő, lényeges információt hordozó részek (képzők, jelek, ragok) a szóvégen vannak, ezért nagyon fontos, főként az olvasástanulás kezdeti szakaszában, hogy a szavak végződéseire különösen figyeljünk; a gyakorlottsággal arányosan mind nagyobbak lesznek a percepciós egységek (a készségszintű olvasásban ez az egység: a szólam egy olyan szószerkezet, amely az élőbeszédben két beszédszünet közé esik); az állandó odafigyelést nem igénylő tevékenység végzése (automatizált olvasás) közben a nem nyelvi összetevőkre is tud figyelni (írói szándék, felolvasáskor a közönség, a társak, a tanító reakciója stb.). A szövegértés fejlesztése aprólékosan, kis lépésekben történik. A szövegfeldolgozás szintjei: a szavak jelentésének megértése, mondatok megértése, utasítások értelmezése, átfogalmazott utasítások felismerése, szövegrészek vizsgálata, a szöveg egészének vizsgálata, tájékozódás a szövegben. A szövegfeldolgozás vagy szövegelemzés feladatai: a tanulók személyiségének a formálása, a nyelvismeret fejlesztése, az önálló tanulás képességének a kialakítása, a műelemzés előkészítése. A szövegértés fejlesztésének feladattípusai: szavak jelentésének megértése, egyszerű utasítások megértése, mondatok értelmezése, közmondások értelmezése, szövegrészek értelmezése, teljes szöveg megértése, tantárgyi tanulás előkészítése, a szöveggel kapcsolatos műveletek végzése, olvasástechnikai, beszédtechnikai gyakorlatok, válaszadás fő kérdésekre, tájékozódás a szövegben, egyéni tapasztalatok összekapcsolása a szöveggel, szemmozgás fejlesztése, szókincsbővítés, vázlat kiegészítése, válaszadás, előfeltevések megfogalmazása, jegyzetírás előkészítése, az ismeretek rendszerezése, az ismeretek alkalmazása.

16 16 Tanítói kézikönyv Olvasás- és írástanítás A tanítás során eltöltött évek alatt minden tanító gazdag módszertani kultúrára tesz szert, melyet a saját személyiségének megfelelően alakít munkája során. A könyvben szereplő feladatok, játékok között vannak olyanok, amelyeket feltehetően sokan ismernek, ám az olvasástanítás során egy újabb aspektusuk tárul fel. Az 1. osztályos anyanyelv tankönyvcsalád messzemenőkig figyelembe veszi azt, hogy az első két iskolai év bevezető szakasz, amely előkészíti a gyerekeket az iskolai tanulmányokra. Az óvodai játékos tevékenységekből fokozatosan vezetjük át a gyerekeket az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Ettől sem az első, sem a második évben nem kívánunk eltérni. Cselekvésközpontú tevékenykedtetéssel fenntartjuk az iskolába került gyermek természetes tanulási motiváltságát, továbbfejlesztjük a megismerés és a megértés iránti érdeklődését és nyitottságát. Ezáltal tudunk kedvező feltételeket teremteni a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez, kellő időt engedve a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréséhez. Személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremtünk továbbá a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. Ezzel alapozzuk meg a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. 1. Komplex tantárgy komplex készségfejlesztés A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű, sokrétű feladatrendszerből álló és több későbbi tantárgy alapjait is felölelő komplex tantárgy. A magyar nyelv és irodalom mindemellett elsősorban az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfőbb eszköze, műveltségterületi összetettségéből adódóan azonban többféle kulcskompetencia fejlesztéséhez teremt feltételeket: kitüntetetten kapcsolódik például az ember és társadalom, ember és környezet, a művészetek, valamint az informatika műveltségterületéhez. Célunk a komplex ismeretszerzés megvalósítása, az önálló gondolkodásmód kialakítása, a rendszerszerű tanulás megalapozása, az alkotási vágy és kreativitás felkeltése és fenntartása az önálló feladatvégzések és a közös munka során. A tantárgyak közötti integráció egyaránt biztosítja a tanulók számára a természet- és társadalomtudományi, valamint az anyanyelvi ismeretek és a művészetek könnyebb megértését, az összefüggések felismerését. A manuális tevékenységek az alkotás örömét nyújtják a gyermekeknek, sikerélményt biztosítanak. Ez segíti a tanulási, megismerési vágy folyamatosságát. Az ismeretszerzés folyamatában, a tananyag feldolgozásának módjában a kapcsolatok felismerése, az összefüggések megértése kerül előtérbe. Meggyőződésünk szerint csak ezen a módon tud az oktatás megfelelni az új kihívásoknak, így valósulhat meg leginkább a kompetencia alapú oktatás a gyakorlatban. Az ismeretelsajátítás folyamatában az élményeken, tapasztalatokon alapuló önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, az érdeklődés folyamatos fenntartása, a gyermekek tevékenykedtetésének megvalósulása és az elemző-kritikai szemlélet kialakítása a legfontosabb cél. A tantárgyi integráció célja: a gyermeki érdeklődés folyamatos fenntartása, a tantárgyi tartalmak összehangolása, az ismeretek több szempontú megközelítése, az összefüggések felismerése,

17 Tanítói szakanyagok 17 a rendszerszerű gondolkodás megalapozása, a természet megismerése, tisztelete, a természet és az ember kapcsolatának bemutatása, a művészeti tevékenységek révén az alkotásvágy felkeltése. Az anyanyelvi oktatás célja, hogy a gyermekek az anyanyelvüket tudatosan, egyre pontosabban használják gondolataik, érzelmeik adekvát kifejezésére változatos interakciók során, különféle kommunikációs helyzetekben. Az anyanyelvi oktatás célja továbbá a szóbeli és írásbeli kifejezésmód megalapozása és fejlesztése, amely elengedhetetlen a társakkal és a felnőttekkel való kommunikáció során a gyerekek számára. Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztésével az általános iskola kezdeti időszakában, bevezető szakaszában új nyelvhasználati-kommunikációs tevékenységeket (olvasás, írás) ismertetünk meg és gyakoroltatunk a gyermekekkel, az ösztönös nyelvhasználatukat fokozatosan és megtervezett módon a tudatos nyelvhasználat irányába tereljük. Folyamatában a családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből indulunk ki, és ezekre alapozva, intenzíven fejlesztjük a szövegértés és szövegalkotás képességét. Az olvasás, az írás, valamint a szóbeli szövegalkotás (beszéd) tanulásának bevezető és kezdő időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ennek alkalmazásával érhetjük el, hogy minden tanuló egyenlő esélyekkel indulhasson el az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés megfelelő szintű elsajátításának útján, és a tanulás folyamata élmény, örömteli tevékenység, illetve sikerek forrása lehessen valamennyi gyereknek. Az egyéni különbségek fejlesztésekor az alábbi alapkészségek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt: figyelem emlékezet gondolkodás beszéd ritmus mozgás tájékozódás képzelet kommunikáció A tanulók fejlettségét és fejlesztési szükségleteit figyelembe véve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeljük a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatát a tanulók együttműködésére építjük, bevezetjük a kooperatív technikákat, melyekkel a gyermekek korábban ösznösen is éltek együtt megoldandó kérdések, feladatok, problémák során. Minél korábban ismertetjük meg a gyerekekkel az együttműködést, annál jobb, ez ugyanis idősebb korban már nehezebben pótolható. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük a kulcskompetenciák összetevőit, az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket. Mindeközben formáljuk a helyzetekre szabott lehetséges attitűdöket, közvetítjük az elemi ismereteket. Ezzel tanulási és magatartási szokásokat alakítunk ki. Megtapasztaltatjuk az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítjuk és gyakoroltatjuk az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezzük, aktivizáljuk a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához.

18 18 Tanítói kézikönyv 2. Fejlesztési követelmények 2.1. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Az iskolába lépő gyermekek anyanyelvüket ösztönösen használják. Az iskola feladata az, hogy a társadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhasználatot kialakítsa, létrehozza. Ennek a feladatnak éppúgy szerves része a beszéd optimális hangzásának megalapozása, mint a kommunikációs képességek alakítása és az udvarias nyelvi magatartás megtanítása. A beszédkészség, a megértés és a szóbeli szövegalkotás fejlesztése folyamatos feladat. Ennek különös jelentőségét az adja, hogy e képességcsoport jelenti az alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulandó nyelvi tevékenységnek. Ennek fejlettsége döntően meghatározza a gyermek társadalmi beilleszkedését, kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai tanulmányainak sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása mintaadással, szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. Kiemelt feladat továbbá a szókincs folyamatos bővítése, pontosítása és aktivizálása olvasással, szövegértelmezéssel, szövegalkotó feladatokkal, valamint a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. A sikeres és eredményes kommunikáció érdekében a gyermekeket a társakkal való együttműködésre, mások véleményének meghallgatására, értelmezésére szoktatjuk. Ráirányítjuk a figyelmüket a partner beszédének értelmi és érzelmi tartalmára, a nonverbális közlések jelentésére és jelentőségére is. Buzdítjuk a gyermeket saját véleményük érthető megfogalmazására, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi alkalmazkodásra. Ennek gyakorlására a gyerekek például mindennapi élményeikről számolhatnak be. Az olvasókönyvek eseményképei különösen jó lehetőséget adnak egy-egy ilyen beszélgetésre. Ezenkívül beszámolhatnak különböző megfigyeléseikről, tapasztalataikról, vagy akár egy-egy könyvtári gyűjtőmunkájukról is. Felhívjuk a figyelmüket, hogy mennyire fontos a hallgatósággal való kapcsolattartás a memoriterek szöveghű megszólaltatása közben. Továbbá különféle dramatikus formákat ismertetünk meg és játszatunk el velük. Meséket, dialógusokat jeleníttetünk meg bábozással vagy dramatikus játékokban. Elemeztetjük a mindennapi élet különböző helyzeteit, konfliktusait; ezeket párokban vagy csoportokban el is játszatjuk a tanulókkal. Az efféle szituációs játékokban ügyelnünk kell arra, hogy a szereplők a konkrét helyzetnek megfelelő nyelvi fordulatokkal kommunikáljanak. A szerepjátékok fejlesztik az improvizációs készséget és a beleélést, a nyelvi magatartásformák megfelelő alkalmazását. A népi gyermekjátékok, népszokások a hagyományok és az egyetemes kultúra megőrzésére nevelnek. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a szövegértés tanításának feladatrendszere függ egyrészt az életkori sajátosságoktól, másrészt az iskola típusától is. Az első négy évfolyamon a szóbeli fejlesztésre fektetünk nagyobb hangsúlyt, mivel az írás eszközszintű használata csak a négyéves szakasz végére alakul ki véglegesen. Emiatt ebben az életkorban a szövegalkotás elsősorban mintautánzást jelent. (Ettől függetlenül a 2. évfolyam írás munkafüzetében már kapnak a gyerekek egyszerű fogalmazási feladatokat is, a 3 4. évfolyamon pedig már az írásbeli szövegalkotás fortélyainak alapjait is elsajátítják a gyerekek a korszerű, a kommunikációelméletre és a funkcionális nyelvhasználatra játékos formában építő fogalmazás taneszközök használatának segítségével.) A beszéd hangzásbeli összetevőinek fejlesztésében kiemelt szerepet kap: a beszédhangok felismerése és helyes ejtése, az auditív memória-figyelem, a helyes beszédtechnika,

19 Tanítói szakanyagok 19 a beszédlégzés, az artikuláció, a beszédtempó, a hangsúly, a hanglejtés. Ezeket az összetevőket folyamatos fejlesztéssel gyakoroltatjuk különböző feladatokban, mondókákban és versrészletekben, illetve az élőbeszéd fejlesztése során is. A beszédértés, szövegalkotás képességének fejlesztése a következőket érinti: beszédpercepciós képesség, gondolkodás, a magabiztos, tudatos, kreatív önkifejezés megteremtése, a választékos, nyelvi eszközökben gazdag, kulturált stílus kialakítása különböző kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs igény motiválása, a kommunikáció segítése, a beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása, a szókincsbővítés, a kifejezőképesség komplex fejlesztése (a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértése, feldolgozása). A szövegalkotás tanításának részterületei és feladatrendszere: szóbeli kommunikációs gyakorlatok végzése, általános szövegszerkesztési gyakorlatok végzése, különféle szövegtípusok műfaji sajátosságainak felfedezése, teljes szöveg önálló megalkotása (kreatív történetalkotás). A szövegalkotás tanításának módszerei: induktív módszer: szövegminta vizsgálata után általánosítunk, majd a lépésről lépésre megszerzett ismereteket összefoglaljuk, és gyakorlatokban újraépítkezve alkalmazzuk. Hasonlóságokat és különbségeket fedezünk fel, majd adott feladat elvégzése során ezeket újraépítkezve alkalmazzuk. heurisztikus módszer: tevékenykedtető feladat után általánosítunk. Konkrét példákból kiindulva, kérdések és feladatok megoldásán át jelenséget fedeztetünk fel, fogalmazunk meg és alkalmazunk hasonló helyzetek megoldására. A drámajátékok: elősegítik az átélést, az olvasottak befogadását, tevékenységei megkönnyítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (a nonverbális kifejezőeszközök használatának és megértésének) gyakorlásához, összhangjuk alakításához.

20 20 Tanítói kézikönyv Az írott szöveg megértése, az olvasás Ez a fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Hangsúlyozzuk, hogy az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát. A technikai és infokommunikációs eszközök elterjedésével a kommunikáció a szóbeliség irányába tolódott el. Az írások nagy része sablonok alapján készül, a boltban kapott nyugtától kezdve a biztosítóval kötött szerződésen át egészen a különböző áruk vásárlására biztató szórólapokig. A telefon kiszorítja a levélírást, a multimédiás eszközök a könyvolvasást, amely pedig az írott szöveggel való találkozásnak mind mennyiségileg, mind minőségileg a legfontosabb színtere. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a könyvolvasás mint szórakozási forma s korábban éppen a szórakozás, élmény- és tudásszerzés volt a könyvolvasás legfőbb motivációja a multimédiás eszközök, a televízió és az internet hatására szinte teljes egészében megszűnt. A megváltozott körülmények miatt olyan emberi tulajdonságok, képességek kerülnek előtérbe, mint a kreativitás, a változó körülményekhez történő dinamikus alkalmazkodás, az önellenőrzés, a folyamatos önképzés, az elvárásoknak történő megfelelés, sorsunk, jövőnk alakításának képessége. Mindezek összefüggésben állnak az élethosszig való tanulás koncepciójával, s az ehhez szükséges szövegértő képességgel. A nemzetközi és a hazai felmérések eredményei újból és újból megerősítik: a tanulók és a felnőttek felének-harmadának az elvárhatóhoz képest alacsony, illetve nem megfelelő a szövegértő képessége. A Magyar Olvasástársaság adatai alapján az írni-olvasni tudók 25%-a küzd olvasási és szövegértési nehézségekkel. A nemzetközi átlaghoz képest Magyarországon tízszeres (30-40%- os) a diszlexiás tünetekkel küzdők száma. A POTE Magatartástudományi Intézetének komputeres neuropszichológiai vizsgálatai alapján a gyerekek mintegy 10-15%-a speciális tanulási tréningre szorul. A problémás diákok nyolcvan százaléka fiú. Az intézet vezetőjének becslése szerint minden tizedik gyerek a bukás határán van, ezeknek a diákoknak pedig körülbelül 80%-a diszlexiás. A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Központ tapasztalatai szerint a gyermekek 30-40%-a küzd kisebb-nagyobb tanulási zavarokkal az országban. A túlnyomó többség azonban úgymond szerzett vagy áldiszlexiás. Ez a probléma kisiskolás korban nehezen különböztethető meg a valódi diszlexiától. Mindkét esetben makacs betűtévesztések, szótagkihagyások és -keverések,valamint a tartalom meg nem értése jellemzi az olvasást. Az enyhe diszlexiás tüneteket mint minden civilizációs betegségét korai kezeléssel teljesen meg lehet szüntetni, de a súlyosak is nagymértékben korrigálhatók. A nagyon nehezen tanuló gyerekeket azonban a nevelési tanácsadók, gyógy- és fejlesztő pedagógusok gondjaira kell bízni. Az áldiszlexia kialakulásához nagyban hozzájárul, ha a családban nem beszélgetnek eleget, illetve ha a gyermek aktív szókincsének használata helyett passzív tevékenységekkel például tévénézéssel, sematikus számítógépes játék nyomogatásával tölti idejét. További problémát jelent, hogy az óvodákban a szűrések alkalmával nem vizsgálják automatikusan a gyerekek aktív szókincsét, beszédfejlettségét, csupán a klasszikus beszédhibákra koncentrálnak, amelyeket egyébként a gyermekek legtöbbje életkora előrehaladtával egyébként is kinőne. A zavarok másik fő okozója az, hogy az iskolai tanítás hamarabb kezdődik meg, mint ahogy egy mai átlagos gyermek látási és hallási fejlődése éppen a botrányosan kevés aktív tevékenységük: a kevés valódi, azaz aktív tevékenységen alapuló játék, mozgás, interakció stb. miatt elérné az olvasáshoz, íráshoz szükséges szintet. A kézfejcsontozat

21 Tanítói szakanyagok 21 is csupán hétéves korra válik alkalmassá az írómozgás végzésére. Végezetül a pedagógusok gyakran a szülői vagy az iskola felől érkező elvárások nyomására és bizonyos tankönyvek tanmeneteit követve túl gyors ütemben tanítják az olvasást és az írást. (Tudjuk jól, hogy a betűk ilyen-olyan ismerete még korántsem olvasás- és írástudás. Ezért az iskolába olvasástudással kerülő gyerekek számára is létfontosságú, hogy végigmenjenek azon az úton, amelyen olvasni nem tudó társaik is haladnak.) Megfelelő fejlesztés nélkül azonban a diszlexia problémájával vagy olvasási zavarokkal küszködő gyerekeket az fenyegeti, hogy felnőttkorukra funkcionális analfabétává válhatnak, így a legelemibb helyzetekben sem tudnak eligazodni. A funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot, amelyben az írás-olvasás képességének a szintje egyre kevésbé teszi lehetővé az új információk befogadását és közlését, az új tudás megszerzését, feldolgozását és kezelését, a személyközi interakciók lebonyolítását. Az elnevezés az írás-olvasás funkcionális ellehetetlenülésére utal. A funkcionális illiteráció többnyire egy folyamat, amelynek végpontja az írás- és olvasásképesség szinte teljes elvesztése, kezdete pedig az ezekhez kapcsolódó részkészségek elbizonytalanodása. Az olvasási problémákkal küszködőknek egy szerződés aláírása is kockázatos vállalkozás lehet (egyes szolgáltatók, cégek pedig kifejezetten jól járnak ezzel, és visszaélnek az ügyfelek írástudatlanságával). A mai világban viszonylag jó nyelvi kompetencia és számottevő ismeretanyag, illetve általános tájékozottság érhető el írás-olvasás nélkül elsősorban a televízió segítségével, a funkcionálisan illiterátus emberek szóbeli teljesítménye alapján a környezet gyakran nem is sejti, hogy írásban akár egy-két épkézláb mondat létrehozására is képtelenek. 3. Az olvasás eredményességének tényezői Az olvasási készség szintjét jól jellemzi az, hogy az olvasás eredményessége milyen mértékben tud függetlenedni az olvasott szöveg tipográfiai sajátosságaitól. Kutatások igazolják, hogy főként a kisiskolások olvasási sebességének és szövegértésének eredményességét meghatározóan befolyásolja a betű alakja és mérete. A kutatásban bebizonyosodott, hogy a betűméret még a nyolcadikosok olvasásértési teljesítményére is jelentős hatással volt: a nagy betűmérettel szedett szövegeket 20-40%-kal eredményesebben olvasták (Gósy Mária: Az olvasásértés függősége a vizuális információ sajátosságaitól. In: Zoltán András (szerk.): Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest, 1998., pp ). A betűmérettől való függetlenség valószínűleg a 14 éves kor fölött sem válik általánossá: az átlagos olvasó ilyen irányú érzékenységére látszik utalni az a jelenség, hogy az elmúlt év során mintegy észrevétlenül egy pontnyit 10-ről 11 pontra nőtt a könyvnyomtatásban általánosan alkalmazott betűméret (vö: Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom. Trezor Kiadó, Budapest, 2001). 4. A betűző olvasás A betűző olvasáskészségnek köszönhetően minden magyar szót el tudunk olvasni a betűtanulási szakasz végére (azaz képesek vagyunk dekódolni őket), ez azonban rendkívül időigényes és fárasztó, mivel ilyenkor a betűző olvasás köti le a figyelmet, az energiát a szöveg megértése helyett, így pedig lehetetlenné válik az olvasás funkcióinak: az élményszerzésnek, az informálódásnak, a tudásszerzésnek az érvényesülése. A gyakorlott olvasó a gyakori szavakat kibetűzés, silabizálás nélkül, ránézéssel, rápillantással, mintegy rutinszerűen ismeri fel a másodperc törtrésze alatt, ez külön figyelmet, erőfeszítést tőle nem igényel. Ennek köszönhetően az olvasó a szöveg tartalmára összpontosíthat.

22 22 Tanítói kézikönyv A gyakorlott olvasóvá válás két alapvető előfeltétele a jól begyakorolt, jól működő betűző olvasáskészség és a folyékony (automatikus, rutinszerű, vizuális szórutinokkal megvalósuló) szóolvasó-szófelismerő készség. A szógyakorisági kutatások alapján ismertté vált, hogy a köznyelvi szövegek szókészletének 95-96%-a mindössze a leggyakoribb ötezer szóból variálódik. Az olvasáskutatások szerint a gyakorlott olvasót nem zavarja, ha a szövegszók némelyikét, legfeljebb 4-5%-át jól működő betűző olvasással tudja csak felismerni. A vizuális szófelismerés alapkutatási eredményei Nagy József szerint a szófelismerés három alapmodelljét (és azok változatait) kínálják: 1. A szeriális modell (azaz a betűző olvasás) a szó betűinek egymást követő felismerésével, egységbe foglalásával működik. 2. A betű alapú párhuzamos modell úgy működik, hogy a másodperc törtrésze alatt felismerünk néhány, a szóra legjellemzőbb betűt, ezeket egyidejűleg, párhuzamosan észleljük. 3. Az alaki párhuzamos modell a betűszavak vizuális alakjának, rajzolatának néhány jellegzetes elemét használja. Elvileg a fonematikus írást használó nyelvek is olvashatóak lehetnének az alaki párhuzamos modell szerint, ebben az esetben azonban minden szó jelét külön-külön kellene megtanulni. Így elveszítenénk a fonematikus írás hihetetlen előnyét, mely szerint csak a betűket és összeolvasásukat kell megtanulni, ezáltal milliónyi szó bármelyikét el tudjuk olvasni (vö. Nagy József: Gyakorlott olvasóvá válhat-e mindenki? 5. Az értő olvasás Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak, amelyet már a betűtanulás során is célul tűztünk ki. Ennek során a gyerekek a művészi és ismeretterjesztő szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést is gyakorolhatják a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét, pontosan emelje ki a szövegből az információkat, és eredményesen használja fel őket új feladathelyzet megoldásában is. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1 4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása (l. később), valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is. Az olvasástanulás is elsősorban a gyermek élőbeszédére épül. Az olvasni tudás a jelek megfejtését, a szöveg üzenetének megértését jelenti. Ennek érdekében lehetőséget adunk arra, hogy a kezdő olvasás szakaszában a gyorsabban és lassabban fejlődő gyermekek egyaránt sikerhez jussanak az első, ismétlő részben szótagolva olvashatják a gyerekek a szövegeket; az RJR-modellt és az olvasásstratégiai módszereket alkalmazzuk az olvasókönyvben a tanulás sikeressége érdekében; lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek az olvasás elsajátításában saját tempójuk szerint haladhassanak a tanév elején és közben is folyamatosan olvasási készségfejlesztő órákon betűdifferenciálásokkal, különféle szótípusok olvastatásával igyekszünk elkerülni a diszlexia-áldiszlexia kialakulását; rövid szavak, szófejlesztések olvasása kapcsán alapozzuk meg a szövegértést;

Tanítói kézikönyv. Magyar nyelv és irodalom. Olvasás. (2. évfolyam)

Tanítói kézikönyv. Magyar nyelv és irodalom. Olvasás. (2. évfolyam) Tanítói kézikönyv Magyar nyelv és irodalom (2. évfolyam) Olvasás Olvasókönyv 2. (1. és 2. kötet) Olvasás munkafüzet 2. (1. és 2. kötet) Olvasó- és dicséretkártyák (tartós pedagógusi taneszköz) Szerzők:

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged 2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...

Részletesebben

Útmutató az Olvasás-írás 1. taneszközök használatához

Útmutató az Olvasás-írás 1. taneszközök használatához Útmutató az Olvasás-írás 1. taneszközök használatához ELŐSZÓ Kedves Tanító Kollégák! Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek az 1. évfolyam olvasás-

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához ELŐSZÓ Kedves Tanító Kollégák! Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek az 1. évfolyam matematikaóráinak

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a magyar nyelv tanításához. 8. évfolyam

Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a magyar nyelv tanításához. 8. évfolyam Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam nyelvtan_8_kk.indd 1 6/10/14 10:00 AM SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

A kerettantervek. Dr. Kaposi József. Budapest, 2014

A kerettantervek. Dr. Kaposi József. Budapest, 2014 A kerettantervek Dr. Kaposi József Budapest, 2014 A kerettantervek törvényi háttere A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2

VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Ikt.: A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve 2014. Felülvizsgálta és módosította a Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Nevelőtestülete Felsőpakony, 2014. március 20. Tartalom

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. november 09. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára

VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának

kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült a 2013.03.22 napon közzétett központi program alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2013 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben