Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a magyar nyelv tanításához. 8. évfolyam

Átírás

1 Széplaki Erzsébet Érdemes tankönyvíró Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam nyelvtan_8_kk.indd 1 6/10/14 10:00 AM

2 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette MISKOLCI SZILVIA AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 16,48 A/5 ív Tömeg: 324 g nyelvtan_8_kk.indd 2 6/10/14 10:00 AM

3 KEDVES KOLLÉGANŐ/KOLLÉGA! Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen én is pedagógus vagyok. Pályámat tanítóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szakvezetőként a hallgatói képzésben is részt vettem. A gyakorlatban szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tankönyvíróvá. Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években több mint ezer iskolában tartottam bemutatóórát, még többen módszertani előadást, illetve tanfolyamot. Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is. Lehet, hogy jelen voltál az Apáczai Kiadó által szervezett nagyszabású, szakmai rendezvényeken is. Az egyiken, 2008 augusztusában átvehettem az érdemes tankönyvírói címet, egy másikon, január 20-án az Apáczai Kiadó 20 éves fennállásának ünnepén másodszor kaptam meg a legsikeresebb tankönyvírónak járó Aranytoll-díjat. Ezeket az eredményeket nem értem volna el, ha nem kaptam volna sok száz kollégától szakmai támogatást, ötletet, tanácsot. Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól öszszeállított tanári segédlet, amely a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig sok-sok módszertani ötlettel gyarapította pedagógiai tudásomat és ezáltal fejlesztette pedagógiai képességeimet is. Úgy gondolom, most sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve hivatásukat gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom ezzel te is így vagy, kedves Kollégám, hiszen olvasod a soraimat. A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Ugyanakkor képessé kell tenni őket arra, hogy ismereteiket, képességeiket problémamegoldó cselekvéssé tudják alakítani. A hivatás, szakma választásakor, de a mindennapjaikban is szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, és másokkal is megértessék magukat. Érteniük kell az olvasott szövegeket, rendelkezniük kell a megfelelő írástechnikával, és a helyesírási, nyelvhelyességi képességük szintjét is a lehető legmagasabb színvonalra kell emelniük. A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az ismeretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítása eszköz, amelynek segítségével a megfelelő módon és mértékben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit. Az absztrakt gondolkodás hiánya, illetve alacsony foka a korábbi évfolyamokon eléggé megnehezítette a magyar nyelv tanítását. A éves gyerekek viszont már képesek az elvonatkoztatásra, így eredményesebb lehet oktató-nevelő munkánk. A 8. évfolyamos tananyag elsajátíttatásakor is törekedtem a fokozatosság elvének betartására. A közlő részek és utasítások az egyszerűtől a bonyolultabb felé, az ismerttől az ismeretlen felé haladnak. Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy a képességek fejlesztése 8. évfolyamon is kiemelt feladat. Időt és gondot kell fordítanunk az alapképességek továbbfejlesztésére. Így érhetjük el, hogy tanítványaink sikeres, elégedett emberekké váljanak. 3 nyelvtan_8_kk.indd 3

4 A 8. évfolyamon intenzíven készítjük fel a tanulókat a középiskolai felvételikre. Minden pedagógus úgy érzi, egy-egy felvételin ő is megmérettetik, mennyire volt eredményes az oktató-nevelő munkája, mennyire volt hatékony a tanulók képességeinek fejlesztésében. Ezért ennek a területnek külön fejezetet szenteltem a kézikönyvben, amelynek a címe: Feladatsorok a sikeres középiskolai felvételihez. A tankönyv szerkezetéről, tartalmáról, használatáról a későbbiekben fogok írni, de néhány fontos dologra már most szeretném felhívni a figyelmedet. A tankönyvemben nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására. A feladatokban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható tudáselemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi képességeit. A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/ /2009 határozati számon tól ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott ideig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet végrehajtani a tankönyvön. Ez alól természetesen kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a következő címen: csopike9@ fre .hu, hogy újranyomáskor korrigálhassuk. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes leírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1 5 oldal. Remélem, a tanári kézikönyv sokat segít a tankönyv használatában. Megkönnyíti és lerövidíti a tanórára való felkészülésedet. Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet Csöpi 4 nyelvtan_8_kk.indd 4

5 METODIKAI ALAPELVEK Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg. Objektív tényezők: a tanított anyag tartalma az osztály sajátos adottságai a megoldandó didaktikai feladatok A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt ismereteket, s ezek birtokában a megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a mondattant, mint a szövegtant, illetve a szófajtant és az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése. Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét értem. A sok jó képességű gyerek nagy húzóerő lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. A tanítási folyamat során legalább a minimum szint elérésére kell törekednie a pedagógusnak. Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor, összefoglalás vagy számonkérés esetén. A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi mérések, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógusok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együttgondolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gyerekek fontosnak tartották műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt. A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte záloga annak, hogy kedvelt, eredményes pedagógus legyen valaki. 1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit. 2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle viselkedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugalmasság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik. 3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésrepertoár megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy ezáltal kicsúszik az időből, így nem tudja elsajátíttatni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot. 4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megoldási módszert különböztetünk meg: a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust, a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban. 5. A tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget. 5 nyelvtan_8_kk.indd 5

6 6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is. 7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége. Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert. A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálni az egyéniségéhez, az osztályához, a tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési, stilisztikai stb. ismeretek megértése. A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyelvi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a továbbhaladásnak. Az új ismeret feldolgozása Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tényanyaggal szemlélteti. A szemléltető anyagokat úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom minden lényeges jegyét bemutassák. Például a tárgyi alárendelő összetett mondat fogalmának kialakításához egy köznyelvi szöveget használtam fel. A mondattani tudnivalók szemléltetésére nyelvi funkciójukból adódóan a mondat, illetve a szöveg(részlet) alkalmas. A mondatrészek és szóelemek egyezményes jelei a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyelmet. Az utaló és szimbolikus jelek a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak. Az irányulás kifejezésére nyilat használunk. A hátra mutató nyíl: R az okot (pl.: magyarázó mellérendelő összetett mondat), az előre mutató nyíl: a következményt (pl.: következtető mellérendelő összetett mondat), a fölfelé mutató az alárendeltségi viszonyt szemlélteti. A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyeinek tudatosítását érhetjük el. A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet. A 8. évfolyamos tankönyvben az alárendelő összetett mondat valamennyi fajtáját és a mellérendelő összetett mondatokat is így ismerik meg a tanulók. Hasonló módon táblázatba rendeztem a leggyakrabban használt képzőket. Több feladat megoldásakor a tanulóknak kell táblázatot készíteniük. A kísérő szemléltetésnek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók egyéni vagy közös munkával nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását. Az ismeretek megszilárdítása Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el. A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek, amelyek a tankönyvben a JEGYEZD MEG! címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de tartalmazzák a fogalom minden lényeges jegyét. A hangsúly azonban azon van, hogy a tanulók alkalmazni tudják ezeket a szabályokat, és ismereteiket problémamegoldó cselekvéssé legyenek képesek átalakítani. A JÓ, HA TUDOD! 6 nyelvtan_8_kk.indd 6

7 címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismeretet. A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlés. Az év eleji ismétléshez bőséges feladatsor található a 8. évfolyamos tankönyvben. Felöleli az 5., 6. és 7. évfolyamos tananyagot, de gyakorolni lehet a helyesírást is. Aktivizálhatjuk mindazokat a mondattani ismereteket, amelyekre az összetett mondatok tanításakor szükségünk lesz. Ezzel azonban elsősorban a helyesírás és a magyar nyelv használatának gyakorlása volt a célom, nem a nyelvtani szabályok számon kérése. Az év eleji ismétlés bőséges gyakorlóanyaga közül jó néhány év közben is kiválóan használható. Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha a korábbi évfolyamokon elsajátított hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani ismereteket nem gyakorolhatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért a 8. évfolyamos tankönyvben még több komplex feladattal találkozhatnak a diákok, mint a 7. évfolyamos tankönyvben. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Így valódi differenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a hatékonyságát a felvételiző nyolcadikosaink eredményén is lemérhetjük majd, amely a 8. évfolyam egyik kiemelt tudás-, illetve képességmérése. Ilyenkor minden pedagógus úgy érzi, az ő munkájának a gyümölcse, ha tanítványaik az általuk választott középiskolában folytathatják tanulmányaikat. Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Az órán feldolgozott tananyag rögzítésének, tartósításának kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Szinte hallom a kollégák ellenvetését, miszerint 7 8. évfolyamon egyre nehezebb rávenni a tanulókat az otthoni tanulásra. Bár azok a tanulók, akik szeretnének gimnáziumban, középiskolában továbbtanulni, a felvételik időpontjáig mintha nagyobb aktivitást mutatnának ezen a téren. Ezt követően viszont elég nehéz az érdeklődésüket ébren tartani. Ilyenkor kell mindenféle motivációs lehetőséget elővennünk módszertani tárházunkból. A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amelyet folytatunk felső tagozaton is. Ennek megvalósításához az 5., 6 és 7. évfolyamos nyelvtan tankönyvben, valamint a kézikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek nyolcadikos korukra már ismerniük kell a helyes tanulási módszereket. Először a 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvben jelentek meg a HÁZI FELADATOK oldalak, s most a 8. évfolyamos tankönyvben is helyet kaptak, mindig egy-egy leckét követően. A szóbeli feladat megoldását valamennyi tanulónak javaslom, hiszen ezek minden esetben a feleletterv önálló vagy részben önálló elkészítését kérik tőlük. Ehhez szükség van a tananyag pontos elolvasására, a lényeg kiemelésére, az összefüggések meglátására is. Így talán sikerül rászoktatnunk a tanulókat arra, hogy csak a szóbeli tananyag megtanulása után fogjanak az írásbeli feladatok megoldásához. Nagyon rossz gyakorlatnak tartom, hogy a gyerekek először megírják a házi feladatot, és csak azután látnak hozzá a szóbeli tananyag megtanulásához. A feleletterv készítését jó, ha minden tanítványunk elsajátítja. Ennek gyakorlati hasznát a középiskolai és a felsőfokú intézményekben folytatott tanulmányaik során, valamint felnőttkorukban az önálló ismeretszerzés során is tapasztalni fogják. Az írásbeli feladatok között viszont válogathat a kolléga. A gyerekek képességeihez igazodva jelölheti ki, melyik feladatot oldják meg a tanulók, illetve differenciáltan is kiadhatja őket. A folyamatos gyakorlást segítő feladatok a középiskolai felvételire is jól felkészítenek. Jártasságok és készségek kialakítása 7 A jártasságok és készségek kialakításának fontos módszere a gyakorlás. A nyelvi gyakorlásnak tervszerűnek, folyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie. Érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének. Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor, mit, hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal. Ez jelenti a tervszerűséget. A folyamatossággal kapcsolatban az előzőekben már kifejtettem a nézetemet. A gyakorlás állandósága megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden olyan esetben alkalmaztassuk, amikor a tan- nyelvtan_8_kk.indd 7

8 anyag összefüggései lehetővé teszik. Például a -val, -vel rag teljes hasonulását (megnevezés nélkül) már az alsó tagozatban gyakorolják a kisiskolások. 5. évfolyamon a teljes hasonulás témakörében, 6. évfolyamon pl.: a személynevekhez kapcsolva, 7. évfolyamon az eszköz- és társhatározó tanításakor kerül újra elő az idevágó tudnivaló. A nyolcadikosok az eszköz- és társhatározói alárendelő összetett mondatok utalószavaiban találkoznak ezzel a helyesírási tudnivalóval. A gyakorlás gazdaságossága a rendelkezésünkre álló idő legésszerűbb felhasználását követeli meg tőlünk: egy-egy ismeret sok lehetőséget biztosítson az adott tudásanyag alkalmazására. Ilyen szempontból elemzem a 8. évfolyamos Tk. 73/13. feladatát. Az utasítás szerint négy mondatban kell pótolni a hiányzó betűket. A gyengébbel nem illik versenyre kelni. Csak becsületes emberrel kötök megállapodást. Nálad okosabb gyerekkel barátkozz! Töltsd a szabadidődet a barátaiddal! Az a) feladat szerint a tanulónak meg kell állapítania, milyen mássalhangzótörvénnyel találkozott a kiegészített szavakban. A feladat megoldásakor az 5. évfolyamon a mássalhangzótörvényekről tanult ismereteit kell aktivizálni, illetve a helyesírási képességét csillogtathatja meg, amennyiben felismerte az írásban jelölt teljes hasonulás jelenségét, és helyesen, hosszú mássalhangzókkal egészítette ki a szavakat. A b) feladat utasításának megfelelően a következőképpen kell átalakítani az egyszerű mondatokat összetett mondatokká, amelyek társhatározói alárendelő összetett mondatok lesznek. Ezt a megállapítást a c) feladatban kell megfogalmaznia a diáknak. Ellenőrzéskor szenteljünk időt a mondatvégi írásjelek használatára is! Nem illik olyannal versenyre kelni, aki gyengébb. Azzal kötök megállapodást, aki becsületes ember. Olyannal barátkozz, aki nálad okosabb gyerek! Azokkal töltsd a szabadidődet, akik a barátaid! A feladatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az, amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 34/1. az egyszerű mondat, az alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 73/13. egyszerű mondat átalakítása összetett mondattá). A legnehezebb önállóan létrehozni valamilyen nyelvtani alakzatot (Tk. 58/8. adott szerkezeti rajzhoz mondat szerkesztése). A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek. Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. 8. évfolyamon még inkább előtérbe kerül a komplex elemzés. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük (Tk. 67/2.). Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi jelenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani alakzatot. Ezek az ún. szintetikus gyakorlatok. A kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 95/7. b), 111/2. f). A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy vagy több hiányzó elemének pótlása. Pl.: Tk. 12/1. d), 38/3., 51/6., 100/12. A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcserélését kívánjuk a tanulóktól. Pl.: Tk. 100/9., 127/5. Az átalakítás az alakítással rokon gyakorlattípus. Az a lényege, hogy valamilyen jelenséget bizonyos szempontok szerint megváltoztatunk. Pl.: 9/3., 39/5., 127/7. Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása. Nem értek egyet azzal a nézettel, miszerint a gyerekek nem végezhetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség fejlesztésében a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Pl.: Tk. 9/2., 14/5., 52/8., 78/9., 124/3. A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont szerint. Pl.: 11/4. b), 45/2., 68. o., 124/1. 8 nyelvtan_8_kk.indd 8

9 Az összefoglalás gyakori formája a táblázat készítése. A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálásához. Pl.: 61/3. c), 75/18. b), 93/5. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a legalább és a legfeljebb határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjtendő anyag meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók. Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősségérzetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékeli a tanuló munkáját, és ez alapján tervezi meg a további oktató-nevelő munkáját. A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házi feladatok) teszi a pedagógus számára lehetővé a differenciálást. Meggyőződésem, hogy annyit írassunk tanítási órán a tanulókkal, amit ellenőrizni, javítani és javíttatni is képesek vagyunk. A nyolcadikosok többsége már képes az önellenőrzésre, ezért biztonsággal rájuk bízhatjuk, de érdemes a padtársat is bevonni ebbe a munkába. Természetesen nem hanyagolható el a tanári ellenőrzés fontossága sem. A tankönyvek melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhelyességi szint, a néma, szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben a kollégák többségének kérése alapján megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldása, sőt az értékelés, osztályozás mikéntjére is teszek javaslatot. Az értékelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a tanuló minden megnyilatkozását értékeljük. Elsősorban a feltáró és fejlesztő értékelést alkalmazzuk. Pedagógiai munkám egyik alapelve a dicséreten alapuló értékelés. Hiszem, hogy minden tanuló képes olyan cselekvésre, amiért megdicsérhetjük. Mindig arra törekedtem tanítási óráimon és törekszem a bemutatóóráim tartása során is, hogy legyen olyan feladat, amelyet a leggyengébb képességű tanulók is képesek megoldani. A Csöpi néni-féle piros pont sok tanuló arcára varázsolt már mosolyt. A sikerélmény csodákra képes. Nemcsak kiváló motivációs bázis, hanem fegyelmező erő is. Az emberek sikerorientáltak, azok is, akik ezt nem vallják be. A siker, a dicséret bármilyen kismértékű is, jó érzéssel tölt el mindenkit, és további cselekvésre sarkall. Vajon az a tanuló, aki az esélytelenek nyugalmával ül, szenved végig egy órát, mert úgysem kap soha dicséretet, mert mindig van hibája a feladat megoldásában, mikor adja fel? Mikor dönt úgy, hogy rendetlenkedéssel áll bosszút a tanárain, a társain és saját magán azért, mert ő sikertelen? 9 nyelvtan_8_kk.indd 9

10 AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata: a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdekében, a biztos kommunikációs készség elsajátítása. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását egyaránt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5 6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek a magasabb olvasási szinteket elérni. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk kerettantervünkben. Bár a magyar nyelv tanítása az 5 8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban témakörökben, fejlesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és továbbhaladási feltételekben épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az alapozó szakasz (5 6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1 2. és 3 4. osztályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét. A 7 8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. Kerettantervünkben a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Elsősorban az irodalommal integráljuk, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyezünk, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot keresünk és tartunk. A változatos munkaformákban (egyéni munka, páros munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a célunk, hanem az is, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. 10 nyelvtan_8_kk.indd 10

11 Kulcskompetenciák Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak. 11 nyelvtan_8_kk.indd 11

12 Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. 12 nyelvtan_8_kk.indd 12

13 3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. 6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése. 13 nyelvtan_8_kk.indd 13

14 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége. 14 nyelvtan_8_kk.indd 14

15 AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE Éves óraszám: 55 Heti óraszám: 1,5 Magyar nyelv 8. évfolyam Új tananyag Gyakorlás Összefoglalás, Teljes Témák feldolgozása ellenőrzés óraszám Év eleji ismétlés A tömegkommunikáció Az összetett mondat A szóalkotási módok Helyesírási ismeretek Kitekintés a magyar nyelv életére 3 3 Szövegműfajok és kifejezésformájuk 5 5 Könyv- és könyvtárhasználat folyamatos Év végi összefoglalás Év eleji ismétlés Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Továbbhaladás feltételei Szelektáló és rendszerező képesség fejlesztése. Helyesírási, nyelvhelyességi hibák javításának képessége a helyesírási szabályzat használatával, illetve a nyelvtani ismeretek alkalmazásával. Az osztályos nyelvtani, helyesírási, nyelvhasználati ismeretek ismétlése, rendszerezése. A tanulók képességeinek ismeretében differenciált csoportmunka és egyéni munka megszervezése: a tanuló azt ismételje, amiben hiányossága van. Az 5. és 6. osztályos ismeretek felidézése a tanév közbeni felzárkóztatás tervezéséhez szükséges. Rövid helyesírási, nyelvhelyességi szövegek önálló javítása, korrekciója. 15 nyelvtan_8_kk.indd 15

16 A tömegkommunikáció Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei Szövegértelmező képesség fejlesztése közlő és befolyásoló szövegeken. Értelemtükröző hangos olvasási képesség fejlesztése a mondatfonetikai eszközök tudatos alkalmazásával a mondottakhoz való viszony érzékeltetésével. Alapismeretek a tömegkommunikációról, elsősorban a befogadás oldaláról. Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (adat-keresés, lényegkiemelés, ok-okozati összefüggés, vázlat-, jegyzetkészítés, összefoglalás stb.). A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. Információhordozók kritikai használati képességének továbbfejlesztése tömegkommunikációs műfajok olvasásával és értelmezésével. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. Különféle tömegkommunikációs szövegműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl.: a szándék és hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából) közösen, egyéni tapasztalatok felhasználásával. Tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbségek (hír és kommentár) megfigyelése szövegek értelmezésével. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl.: azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A tanulók önállóságának növelése az információk felhasználásában. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése. 16 nyelvtan_8_kk.indd 16

17 Az összetett mondat Fejlesztési célok Az önálló tanulás képességének fejlesztése tananyagrészek önálló feldolgozásával. Pozitív tanulási szokások erősítése. Folyamattervező képesség fejlesztése algoritmus értelmezésével. Tananyag Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje, stílusértéke és hatása a szövegben. A vonatkozó névmás. Sajátos jelentéstartalmú mondatok. Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése, rendszerezése önállóan metanyelvi szöveg feldolgozása alapján. A mondatrend változatainak megfigyelése, tudatos alkalmazása. Az utalószó és kötőszó felismerésének, jelölésének gyakorlása páros munkában. A vonatkozó névmás fogalmának pontosítása metanyelvi szöveg, táblázat értelmezésével. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok megismerése, jelentésmódosító hatásuk a kommunikációban. Helyes kötőszóhasználat gyakorlása differenciált osztálymunkában. Az alárendelő összetett mondatok elemzési algoritmusának elsajátítása tanári irányítással vagy önállóan. A továbbhaladás feltételei Alárendelő és mellérendelő mondatok felismerése és megnevezése. A szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Összetett mondatok elemzése egyszerűbb esetekben. A tagmondatok közötti viszony megállapításával a logikai készség fejlesztése. Felelettervek önálló készítésével lényegkiemelő, összefüggést felfedező, problémafeltáró- és Az alárendelő összetett mondat fajtái (állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói jelzői) jelölésük, ábrázolásuk. Az alárendelő összetett mondatok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különbözőségek felfedezése, ismeretek táblázatba rendezése. Szerkezeti ábrák értelmezése és készítése tanári irányítással, majd önállóan. Mondatzsugorítási gyakorlatok (pl. a különböző határozói mellékmondatok felismerése, megnevezése a zsugorított mondat határozója alapján). Felelettervek önálló készítése az egyes anyagrészekhez ábrák felhasználásával. Mondattani, nyelvhasználati ismeretek alkalmazása szóban és írásban. 17 nyelvtan_8_kk.indd 17

18 megoldó, általánosító képesség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése felelettervek kreatív felhasználásával felelet közben. Az ismeretalkalmazó és problémamegoldó képesség fejlesztése a tagmondatok közötti kapcsolat felfedezésével. A szövegek vizuális környezetét átlátó képesség. A meglévő ismeretek újszerű elrendezésének képessége. Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv összevetésével az összehasonlító képesség fejlesztése. A mellérendelő összetett mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó. A többszörösen öszszetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. Tanulói rövid írásbeli szövegek (fogalmazások) vizsgálata nyelvtani, szerkezeti szempontból. Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv közötti mondattani azonosságok és különbözőségek. A mellérendelő összetett mondatok fajtái. A tagmondatok közötti tartalmi és logikai kapcsolatok nyelvi kifejezési módjainak megfigyelése. Mondatelemzési gyakorlatok, szerkezeti rajzok készítése. A következtető és magyarázó mellérendelő összetett mondatok összehasonlítása, különbözőségük meghatározása tanári irányítással. A többszörösen összetett mondatok vizsgálata. Elemzési gyakorlatok differenciált osztálymunkában. A szöveg mibenléte. A szöveg mikroszerkezete: a mondategész, mondategység, tagmondat felismerése, szerepük megfigyelése a szövegszerkesztésben, szövegalkotásban metanyelvi, elemző szöveg segítségével. A makroszerkezet: bevezetés, tárgyalás, befejezés tudatos, stílusos használata egyéni élményen alapuló szövegalkotáskor. Kombinált órarészlet az idegen nyelvet tanító szaktanár bevonásával. 18 nyelvtan_8_kk.indd 18

19 A szóalkotási módok Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei Analizáló, szintetizáló, konkretizáló, általánosító képesség fejlesztése önálló ismeretszerzéssel. A szóösszetétel. Az alárendelő összetett szavak. A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő összetett szavak fajtáinak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős megismerése kooperatív munkaformában. Az alárendelő és mellérendelő szavak megkülönböztetése. A mellérendelő összetett szavak. A mellérendelő összetett szavak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek megkülönböztetése differenciált osztálymunkában. Helyesírási problémák felismerése. Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése korábban tanult ismeretek felidézésével, alkalmazásával. Az egyéni aktív és paszszív szókincs fejlesztése kreatív szóalkotási feladatokkal. A szóképzés. A ritkábban használt szóalkotási módok. A korábbi évfolyamokon megismert képzők rendszerezése: gyakori névszó- és igeképzők. Alaktani elemzések, játékos nyelvi feladatok a szóalkotás gyakorlására differenciált osztálymunkában. A szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszó-alkotás, rövidülés megfigyelése konkrét nyelvi példákon. Helyesírási ismeretek Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei Helyesírási szabályok önálló alkalmazásának képessége. Készség az önkontrollra, az önálló hibajavításra. A magyar helyesírás alapelvei. A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendszerezése folyamatosan, mindig a tanult nyelvtani ismerethez kapcsolva. A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elvének érvényesítése a tanuló írásbeli munkái során. A helyesírási képesség fejlesztése az összetett mondatokhoz kapcsolódó nyelvtani ismeretek alkalmazásával. Az összetett mondat központozása. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata. Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelének helyes használata. 19 nyelvtan_8_kk.indd 19

20 A számítógép keresőprogramjának felhasználásával, az idézet forrásának megjelölésére a digitális kompetencia fejlesztése. Az idézetek írásmódja. Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor. Az egyenes (szó szerinti) idézet helyesírása. A helyesírási képesség fejlesztése önállóan helyesírási szótárak és a helyesírási szabályzat felhasználásával. A szóösszetételek helyesírása. Egybeírás, különírás és kötőjeles írásmód gyakorlása differenciált osztálymunkával párban vagy csoportban. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A begyakorolt alárendelő és mellérendelő összetett szavak helyesírása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. Kitekintés a magyar nyelv életére Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei A magyar nyelv eredetével kapcsolatos, az interneten a keresőprogramok segítségével megtalált források kritikus felhasználásával a digitális kompetencia fejlesztése. Nyelvünk eredete és nyelvrokonaink. Anyanyelvünk eredetéről kiselőadás írása egyéni vagy páros munkában. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Tolerancia és tisztelet más népek nyelve iránt. A kulturált vitatkozás szabályainak betartása. Régi szövegek olvasásával a régi és mai nyelvállapot közötti különbség felfedezésével a megfigyelő, összehasonlító és logikus gondolkodás képességének fejlesztése. A magyar nyelv korábbi állapotának megtapasztalása. Típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. Vita a magyar nyelv rokonságával kapcsolatos nézetekről megbízott (a kiselőadást tartó) tanuló irányításával. Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő, régi, archaikus szövegek olvasása, idegenségük megtapasztalása (néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátosság), megértésük segédeszközökkel (pl. egynyelvű szótárakkal) kooperatív munkaformában. A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. 20 nyelvtan_8_kk.indd 20