TÁMOP /1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, december 19.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19."

Átírás

1 Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása évfolyamon tanulók számára TÁMOP /1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, december 19.

2 Tartalom 1. A fejlesztés tárgyának kapcsolódása a kutatáshoz A fejlesztés pedagógiai és funkcionális jellemzői Digitális tananyagok Támogató környezet képzésmenedzsment rendszer Pedagógiai módszertani segédletek A fejlesztés szükségessége A tervezett digitális taneszköz-rendszer újszerűsége Tanulásszervezést támogató funkció Helyszíntől és időtől független tanulás támogatása Interaktív, a tanulási folyamatot komplex módon támogató, multimédiás tartalmak Tevékenységközpontú tanulás A konstruktivista tanulásszemlélet érvényesítése Fogalmi váltások kezelése interaktív program szegmensekkel Illeszkedés a Nemzeti alaptantervhez Fejlesztési területek nevelési célok Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek Az eredményes tanulás segítésének elvei A kulcskompetenciák fejlesztése Pedagógiai célkitűzések A tudás konstrukciója Az önálló tanulás támogatása A tanulás motiválása Mérhető célok Fejlesztendő kompetenciák (ismeretrendszerek, képességek, attitűdök) Önálló tanulás képessége Belső tanulási motiváció Digitális kompetencia Oktatási módszertan IRODALOM

3 1. A fejlesztés tárgyának kapcsolódása a kutatáshoz A kutatás fő területe az élsportoló fiatalok tanulási szokásrendszerének vizsgálatára irányult. Felmértük az élsportoló fiatalok tanulási és sportolási motivációját, hogy mennyire különbözik az időbeosztásuk, a tanulási stratégiájuk az átlagos középiskolai tanulókhoz képest. A kutatásban a tanulási szokásrendszer feltérképezését a következő dimenziók mentén vizsgáltuk: A tanuláshoz való viszony A tanulásról való elképzelés lényegében egy felszínes, memorizálásra és begyakorlásra épülő vagy egy megértésre, feldolgozásra épülő, mélyebb tanulásfelfogásról van szó? A tanulás belső vagy külső motivációs meghatározottsága Az iskolai tanuláshoz való alapvető motivációs viszony Az adatok kiértékelése során az egyes dimenziók mentén való elhelyezkedést értékeltük, és a végén a tanulók jellemző pozíciói, valamint az azoktól való jellemző eltérések alapján vontunk le következtetéseket a fejlesztési folyamatra vonatkozóan. Ennek alapján a fejleszteni kívánt digitális taneszköz-rendszer sajátosságai a kutatási folyamat során a következőképpen érvényesülnek és kapcsolódnak össze: A projekt egyik legfőbb sajátossága, hogy célcsoportját sportiskolákban tanuló évfolyamos diákok alkotják. Egy sporttal is foglalkozó gyermek, fiatal is ugyanúgy tanul a folyamatok lényegét tekintve, mint bárki más. Adódnak azonban sajátosságok, így például a tanulásra fordítható idő mennyiségében - az élsportoló fiatalok csaknem heti 38 órát foglalkoznak a tanulással, míg a nem élsportoló iskolatársaik 44 órát fordítanak a tanulásra és iskolába járásra. Ezt a kiesett heti 6 órás tanulásmennyiséget a versenysportoló fiatalok csak úgy tudják pótolni, ha a fennmaradó időben az átlagosnál hatékonyabban tudnak tanulni, vagy növelni tudják a tanulásra fordított időt azáltal, hogy bárhol és bármikor hozzáférnek a tudásanyaghoz. A sportiskolák sajátossága, hogy a tanulók érdeklődése erősen fordul a sport felé. Vagyis a tanulás kontextusa tekintetében a sportnak kiemelt szerepet kell szánnunk a fejlesztési folyamatban. Sajátos a sportiskolákban tanulók viszonya a tanuláshoz a tanuláselképzelések szempontjából is. A kutatás rámutatott, hogy az élsportoló tanulók esetében az átlagosnál gyakoribb a hagyományosabb, a felszínesebb, a megértésre kevésbé törekvő, pusztán a befogadást, raktározást, gyakorlást preferáló tanulásszemlélet. A fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítunk ezen tanuláselképzelés megváltoztatására a digitális tananyagok újszerű megközelítésével, az oktatóvideók igényes minőségben történő elkészítésével, valamint olyan nyílt típusú, tevékenykedtető, kooperációra ösztönző feladatokkal, amelyek megoldásában megélik az alkotás örömét illetve a megszerzett passzív ismeretekből aktív tudást építenek, ismereteiket szintetizálni tudják. A kutatási eredmények elemzéséből kapott információk alapján határoztuk meg a fejleszteni kívánt digitális tananyagok és képzésmenedzsment rendszer pedagógiai és funkcionális jellemzőit. Erről és a részletesebb kutatási eredmények beépítéséről jelen pedagógiai terv további fejezeteiben írunk. 3

4 2. A fejlesztés pedagógiai és funkcionális jellemzői A pályázati kiírásban meghatározott fejlesztési feladatok közül, a Nemzeti alaptanterv (Nat) műveltségterületeinek oktatását célzó digitális taneszköz-rendszer fejlesztése került pályázatunk középpontjába. Ezen belül is olyan digitális taneszköz-rendszert szeretnénk fejleszteni, amelynek alapja a tartalmi szabályozás átalakulásainak folyamata során, a projekt közben megszülető sportiskolai kerettanterv, vagy ha ilyen nem áll majd rendelkezésre, akkor az eddig érvényes kerettanterv új szabályozás keretei között is érvényes elemei, illetve azok a hagyományok, amelyek e területen az oktatásban kialakultak. A projekt célja azon évfolyamon tanuló élsportoló diákok önálló tanulásának támogatása, akik sporttal összefüggő kötelezettségüknél fogva, nem tudnak teljes mértékben a hagyományos iskolai tanrend szerint tanulni. A fejlesztés a Nat követelményrendszerére építve azokat a műveltségi területeket célozza, amely a sportoló diákok számára az érettségire való felkészülésben a legnagyobb segítséget jelenti a középiskolás évek egésze alatt, így a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Matematika, és végül de nem utolsó sorban a Testnevelés és sport műveltségi területeket. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztését azért is tartjuk fontosnak, mert elméleti komponensei eddig csak néhány tananyagpótló jegyzet formájában kerültek kidolgozásra a Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet kollégáinak közreműködésével 1 és abszolút hiánypótló ezen tartalmak digitális tananyagként való feldolgozása. Fejlesztésünk célja, olyan online digitális tananyagok és képzésmenedzsment rendszer létrehozása, amelyek kifejezetten a tanulók önálló tanulását támogatják helytől és időtől függetlenül. A fejleszteni kívánt digitális taneszköz-rendszer ténylegesen interaktív multimédiás tanegységekből épül fel; tanulásszervező funkciók megvalósításával támogatja a diákot tanulási céljai elérésében; támogatja a tanulók önértékelési folyamatait diagnosztikus, formatív és szummatív értékelési eszközök rendelkezésre bocsátásával; lehetővé teszi a tanulást az iskolán kívüli környezetben adódó tanulási szituációkban is, figyelembe véve az egész életen át tartó tanulás stratégiájának (EKB ) megfelelő bárhol-bármikor tanulás elvet; illeszkedik a Nat fejlesztési területeihez és nevelési céljaihoz a tartalmakhoz való azonnali hozzáférést biztosít felhasználóinak többféle platformon is, úgymint számítógép, táblagép és okostelefon

5 2.1. Digitális tananyagok A digitális tananyagok online elérhető formában, az alábbi táblázatban összefoglalt, a Nat egyes műveltségi területein és a sport kerettantervi kötelező óraszámok alapján készülnek el. A digitális tananyagok kb. 550 tanegységből épülnek fel. Minden egyes tanegység jellemzően az alábbi módszertani struktúrában épül fel: 1. Egy 3-5 perces narrált oktatóvideó, amely kerettantervi tematikák mentén dolgoz fel ismeretközlő céllal egy adott témakört. Az oktatóvideók mindig az adott tantárgy szaktárgyi módszertanát figyelembe véve készülnek el, amelyek alapján több típusú oktatóvideót határozunk meg: Élőszereplős videófelvétel, amelyben jellemzően az adott tantárgy szaktanára vezeti fel, magyarázza el és foglalja össze a tanegység ismeretanyagát kiegészítve táblára felírt információkkal. (pl. egyenletek levezetése). A tantárgyi ismereteket feldolgozó célszoftverek használatával képernyő képek és folyamatok bemutatása mozgóképen, narrált magyarázattal. (pl. digitális felületen koordinátarendszerben számolások bemutatása és magyarázata). Diashow szerű előadás mozgóképen, narrált magyarázattal, amelyben az egyes diákon a téma lényege van kiemelve, összefüggések vannak vizualizálva, jellemzően beépített animációk segítségével. (pl. nyelvtani szabályok levezetése példamondatokon keresztül). Autentikus mozgókép anyagokat, élőszereplős felvételeket, külső helyszínű felvételeket tartalmazó vágott komplex videó, amely főleg a történeti jellegű, megtörtént eseményeken alapuló illetve szemléltetést igénylő tantárgyakban használható jellemzően (pl. testnevelés tárgyban sportágak bemutatása,történelem tárgyban háborúk ismertetése). 2. Az oktatóvideóhoz kapcsolódóan a tanulónak meg kell oldania egy 5-10 itemből álló zárt típusú feladatot, amely a legfontosabb tény és adat jellegű ismereteket állítja a középpontba, ezzel is fókuszálva az adott tantárgyban elsajátítandó ismeretekre és azonnali visszajelzést biztosítva a megszerzett információk megértéséről. 3. Minden tanegységben a tanulónak a témához kapcsolódóan el kell készítenie egy nyílt végű feladatot. A feladatleíráson túl rendelkezésére állnak különböző, kapcsolódó multimédia források illetve segédanyagok, amelyek a feladat kivitelezéséhez szükségesek (pl. tevékenykedtetést, online kooperációt, portfólió készítést célzó feladat, amely a megoldáshoz szükséges digitális eszközöket, úgy mint Power Point sablon, kérdőív, képanyag, linkgyűjtemény, tartalmazza). A digitális taneszköz-akkreditációra egy műveltségi terület évfolyamot lefedő tanegységei kerülnek, így ennek alapján 4 db digitális tananyagot készítünk el. 3 3 A megadott óraszámok a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet szerinti Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatásához alapján kerültek meghatározására. 5

6 Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Tantárgyak Kötelező óraszám összesen 9. évfolyam Kötelező óraszámok évfolyamonként 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam (32 héttel számolva) Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Matematika Matematika Testnevelés-elmélet Sportegészségtan Testnevelés és sport Edzéselmélet Sport és szervezetei Sportági ismeretek Sport pszichológiája Sport történet Támogató környezet képzésmenedzsment rendszer A fejlesztés további tartalmi eleme egy az önálló tanulást támogató képzésmenedzsment rendszer, egy ún. tanulói portál létrehozása. A képzésmenedzsment rendszer három szerepkörre épül: 1. Tanuló - az elsődleges felhasználó, aki tartalmakat ér el, nyomonköveti saját aktivitását, aktivitásokat és kommunikációt kezdeményez más tanulókkal illetve a tanárral. 2. Tanár a másodlagos felhasználó, aki szintén teljes tartalmakat ér el (amelyeket felhasználhat tanórán), kommunikációt és aktivitásokat folytat saját tanulóival, értékeli, támogatja tanulóit, nyomonköveti aktivitását, kommunikál a szülővel. 3. Szülő/Edző/egyéb mentor harmadlagos felhasználó, aki nyomonköveti gyermeke/mentoráltja tanulási aktivitását, teljesítményét, kommunikál vele illetve tanárával. A képzésmenedzsment rendszer funkcionalitásának kialakításakor a legfontosabb cél, hogy a benne rendszerezetten megtalálható digitális tananyagok elérésén túl maximális támogatást adjon az önálló tanulás megszervezésére és menedzselésére. A teljesség igénye nélkül az alábbi funkciók fejlesztését tervezzük: - platform független hozzáférés a tartalmakhoz (PC, tábla gép, okostelefon) - tartalmak kulcsszavas illetve hierarchikus (évfolyam műveltségi terület tantárgy tanegység) keresése - tanulási célok kiválasztásával és a rendelkezésre álló időtartamok, dátumok megadásával javasolt tanulási útvonalak generálása a tanuló számára - tartalmak feldolgozásának nyomonkövetése (teljesült nem teljesült) 6

7 - tesztfeladatok különböző rendszerezése (tanegységhez kapcsolódó önellenőrző teszt; szintfelmérő teszt illetve záróteszt generálása a feldolgozott tanegységek tesztjeiből) - nyílt végű feladatok megoldásának feltöltése, tanári kiértékelése, portfolió szerű rendszerezése a felhasználói fiókhoz kapcsolódóan - a tanulási útvonalak teljesítésének figyelése, nem teljesült tanulási célok esetén dinamikus újratervezés a rendelkezésre álló tanuló idők függvényében - tartalmak címkézése kedvenc/ismétlendő/fontos kategóriák alapján - tanár, szülő meghívása és kapcsolat kezdeményezése (csak a meghívott tanár fogja látni a tanuló beadandó feladatait és értékelheti azokat) - tanár feladatkiosztási lehetősége - felhasználók közötti kommunikáció és aktivitás támogatása (üzenetküldés, megosztás, fórum, chat) - címmel történő önregisztráció mindenki számára A képzésmenedzsment rendszert külön akkreditáljuk digitális taneszközként Pedagógiai módszertani segédletek A digitális tananyagokhoz (4 db), valamint a képzésmenedzsment rendszerhez (1 db) külön-külön módszertani segédletek készülnek a tanulók illetve a tanárok számára. A segédletek célja, - felkészíteni a felhasználót (tanulót/tanárt) a képzésmenedzsment rendszer és a digitális tananyagok használatára; - áttekintést adni az egyes műveltségi területek tartalmáról, feldolgozásuk pedagógiai és tanulásmódszertani hátteréről; - részletes útmutatót adni a tanulónak a digitális taneszközök felépítéséről, feldolgozásuk javasolt módjairól, használatukról; - részletes útmutatót adni a tanárnak/szülőnek, mentornak a digitális taneszközök felépítéséről és használatáról; - ötleteket, javaslatokat adni a tanulónak az önálló tanulás megszervezéséhez és menedzsmentjéhez; - ötleteket, javaslatokat adni a tanárnak a digitális taneszközök tanórai felhasználásához, valamint a tanulók tutorálásához. - útmutatót adni a tanulónak a saját tanulási szükségletek azonosításának módjairól; - tudatosítani a tanulóban a tanuláshoz szükséges különböző motivációs tényezőket és attitűdöket, valamint szükség esetén ezek megváltoztatásának módjait; - tisztázni a tanulók fejében a tanuláshoz szükséges külső és belső feltételrendszerek mibenlétét; - ötleteket, tippeket, módszereket adni a tanulás és ezen belül is az önálló tanulás elősegítésére. 7

8 3. A fejlesztés szükségessége Az országban nagyon sok iskola részben, vagy teljes egészében az élsportolóvá váló fiatalok képzését tekinti fő profiljának. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által létrehozott sportiskolai rendszerhez csatlakozott intézmények száma mintegy 90-re tehető, ezekben a pedagógusok a sportiskolai kerettanterv szerint oktatnak. A Nemzeti Sport Intézet adatai szerint (Lehmann, o.) sportiskolai kerettanterv szerint működő iskolába a es tanévben csaknem gyermek és fiatal járt, ezeknek kb. a harmada végez jelenleg középiskolai tanulmányokat. Ugyanakkor nem csak ezek a fiatalok tekinthetők sportiskolai tanulónak, a Sportegyesületek Országos Szövetségének 2009-es adatai szerint (Szekeres, 2009) a diákság 6-8%-a sportol versenyszerűen, ez mintegy ezer érettségire készülő fiatalt jelent (MTI, 2012). Ezen adatokat figyelembe véve tehát nem elhanyagolható méretű célcsoportról van szó, akik számára eddig nem álltak rendelkezésre olyan pedagógiai és módszertani szempontból átgondolt és tudatos IKT fejlesztések eredményei, amely fejlesztések kifejezetten az ő tanulási igényeik kielégítését célozták volna. A sportiskolába járó, illetve más iskolákban tanuló, de kiváló sportoló diákok kiemelkedő teljesítményt nyújtanak saját sportágukban. Az edzésekhez, az edzőtáborokhoz, a versenyekhez, a felkészülési tornákhoz azonban ezeknek a tanulóknak jelentős mennyiségű időre van szükségük. A kutatás eredményei egyértelműen megerősítették, hogy sokszor hiányoznak az iskolából, az iskolai jelenlétük lényegesen rövidebb idejű, mint nem sportoló társaiké, míg a velük szemben támasztott, tanulással kapcsolatos elvárások megegyeznek a többi, nem a sportiskolai kerettanterv alapján tanuló diákkal szembeni elvárásokkal. Az ő esetükben éppen ezért különösen fontos a sportiskolákkal szemben kívánalomként megjelenő pedagógia módszerek, digitális tartalmak, IKT eszközök hatékony használatának rendszeres gyakorlattá tétele. A tervezett projekt keretében megvalósulhat ezen digitális taneszköz-rendszer és módszerek kidolgozása, elkészítése. A tervezett fejlesztés eredményei tehát olyan tanulók számára készülnek, akik a sportolás miatt az átlagostól eltérő időbeosztással rendelkeznek, nagyon sokszor nem tudnak élni az iskolában történő tanulás nyújtotta előnyökkel, illetve speciális tanulási motívumokkal rendelkeznek. Az e projekt keretében készítendő digitális taneszköz-rendszer tehát abban az értelemben kiegészítő jellegűek, hogy a sportiskolákban tanuló diákok számára kiegészítik a rendelkezésre álló tanulási formákat. Minden ilyen tananyag amellett, hogy valamely műveltségi terület ismeretanyagával, tartalmával kapcsolatos, egyben a tanulásmódszertan elsajátításához is kötődik, tanítja a felhasználót az egyéni tanulás tervezésére, szervezésére, kivitelezésére és értékelésére. A célcsoport speciális problémájából adódóan (egyéni tanulási rend és a tanulásmódszertan (az önálló tanulás tanulása) fontos szerepe miatt ismereteink szerint Magyarországon ez a digitális pedagógiai eszközrendszer hézagpótló lesz. 8

9 4. A tervezett digitális taneszköz-rendszer újszerűsége 4.1. Tanulásszervezést támogató funkció Bármilyen tanulást támogató rendszernek, de bármilyen tanítási folyamatnak van hatása túl a konkrét tartalomhoz kötődő kompetenciák fejlesztésén a tanulási folyamatban résztvevők tanuláshoz kötődő kompetenciáinak alakulására is. Egy oktatási program, egy tanulás céljait szolgáló eszköz, pontosabban annak fejlesztői és alkalmazói e tekintetben azonban lehetnek tudatosak, szakmai, pedagógiai szempontból átgondolt módon támogathatják a tanulás tanulását. Az általunk tervezett fejlesztés során éppen ezt szándékozzuk tenni, vállaljuk az önálló tanulás tanítását, vagyis a digitális tananyagot használó diákok tanulással kapcsolatos elképzeléseinek, céljainak, szokásainak, módszereinek a fejlesztését Helyszíntől és időtől független tanulás támogatása A digitális taneszközök egyik sokat hangoztatott előnye a helytől és időtől független tanulás lehetőségének megteremtése. Ez az előny a mobileszközök rohamos fejlődésének és elterjedésének köszönhetően újabb tartalmakkal töltődik meg, amelyeket fejlesztésünkben érvényre szeretnénk juttatni. A digitális tananyagok olyan technológiával készülnek el, amely biztosítja, hogy az elkészült objektumok minden eszközön (számítógép, táblagép, okostelefon) optimális felbontásban jelenjenek meg; letöltésük a kliens gépre gyors legyen és az átlagosan használatos internetes adatletöltési sebességekre optimalizált; a tanulási funkciók és a tananyagok elérése és használata igazodjon a mindenkori eszköz sajátosságaihoz (képernyőméret, billentyűzet és egérhasználat, érintőképernyő stb.); végül, de nem utolsósorban ennek fejlesztése költséghatékony módon, lehetőleg egy forrásadat elkészítésével történjen, ne pedig 3-4 technológiai változatban Interaktív, a tanulási folyamatot komplex módon támogató, multimédiás tartalmak A projekt keretében létrehozandó digitális taneszköz-rendszer a kompetenciák fejlesztését oly módon teszik lehetővé, hogy a tanulók interaktív módon használhatják az eszközöket. Ez azonban ma már egy korszerű digitális tartalomszolgáltatással szemben alapkövetelmény, még akkor is, ha vannak fejlesztések, amelyek nem, vagy csak igen kis mértékben teljesítik. Ugyanakkor az általunk tervezett projekt az interaktivitást olyan tanulási feladatok rendszerében valósítja meg és ez jórészt újszerűnek tekinthető, amelyekben a tevékenységek nem pusztán a memorizálást és bizonyos műveletek gyakorlását szolgálják, hanem érdemi tanulási folyamatokat: tudatos információfeldolgozást, problémamegoldást, ha szükséges, akkor fogalmi váltást. A modern pedagógia egyik kitörési pontjáról van szó, arról, hogy az iskola behoz a falai közé számtalan más társadalmi tevékenységet, és azt tanulási tevékenységgé teszi. Ezek között vannak olyanok, amelyek a fejlesztésben kevéssé használhatók, mert kooperációt igényelnek (vita, csoportos problémamegoldás, ötletroham, általában kooperatív kreatív tevékenység, a komplex, és kooperatív munkát igénylő projekt, a konfliktusmegoldás). Vannak azonban olyanok is, amelyek használhatók, ilyenek például a játék, a problémamegoldás, a kutatás, felfedezés, a tervezés (Nahalka 2009). 9

10 4.4. Tevékenységközpontú tanulás A tervezett digitális tananyag tanulást komplex módon támogató jellegéhez is kapcsolódik (lásd 4. 3 pont), de önállóan is említendő a program tevékenységközpontúsága. A felhasználók, vagyis a diákok nem passzív befogadói lesznek a tananyagnak, ha az általunk fejlesztendő eszközöket használják, hanem komplex tevékenységrendszer áll majd rendelkezésükre. Ez egyrészt biztosítja a mélyebb, alaposabb elsajátítást, másrészt motiválóbb a tanulók számára. Törekvésünk, hogy a fejlesztendő digitális anyaggal élvezet legyen a tanulás A konstruktivista tanulásszemlélet érvényesítése Bár a konstruktivista pedagógia tételeinek alkalmazása a digitális taneszközök fejlesztése során ma már a világban természetesnek mondható, Magyarországon alig akad rá példa. A kutatási eredmények alapján megerősítve, tervezett fejlesztésünk a tanulási folyamatot konstrukcióként értelmező tanulásszemléletet követi, vállalva a tudás konstrukciójára, a tudás értékelésében az adaptivitás fogalmának használatára, a gyermeki elképzelések, az előzetes tudás tanulási folyamatokat döntően meghatározó szerepére, az átfogó tudásrendszerek jelentőségére, a tanulóközpontúságra, a tanulás értelmes jellegének biztosítására vonatkozó elvek érvényesítését (Gijbels, 2005, DeVries 2002, 2004, Nahalka 2002, Vosniadou 2001) Fogalmi váltások kezelése interaktív program szegmensekkel A fogalmi váltások (Korom 2005) nagyon sajátos tanulási szituációk, amelyekben az a feladat, hogy egy átfogóbb tudásrendszer (fogalmi struktúra) mellett, annak a feladatait részben átvéve megjelenjen egy új, a korábbinak az alternatívája. A fogalmi váltás elérése alapvetően a pedagógusok feladata, jelentősebb pedagógusi hatást, illetve általában kooperatív tanulási környezetet igényel, ezért komoly és izgalmas kihívás megvalósítani ezeket a folyamatokat egyrészt önálló tanulást feltételező, másrészt digitális pedagógiai eszközök alkalmazását jelentő környezetben. Fejlesztésünk e feladatot is vállalja, és e tekintetben is újszerűnek tekinthető. 10

11 5. Illeszkedés a Nemzeti alaptantervhez 5.1. Fejlesztési területek nevelési célok A Nat-ban meghatározott, a nevelés, benne az oktatás feladatait meghatározó célok több szinten kifejtve szerepelnek. A legátfogóbb szint a fejlesztési területek és a nevelési célok. Egy tanulástámogatást szolgáló digitális pedagógiai jellegű fejlesztés számára is természetesen előírást jelentenek ezek a pontok. A tervezett projektben, a fejlesztés során a Nat-ban szereplő nevelési célok, az azok elérését szolgáló tevékenységek a tanulási egység tartalmának megfelelő módon lesznek beépítve. Bár természetesen mindegyik nevelési célhoz köthető a projektben vállalt tevékenység, mégis érdemes kiemelni néhány, a fejlesztés jellegéhez erősebben kötődő célt, területet. A konkrét projekt szempontjából elsősorban a következők relevánsak: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tervezett projekt az önismeret formálását erőteljesebben, míg jellegéből adódóan, az önálló, egyedül végzett tanulásra koncentrálása következtében a társas kultúra fejlesztését csak korlátozottabb mértékben vállalhatja. A tervezett programban az önismeret fejlesztéséhez járul hozzá az önálló tanulás-, a belső (intrinzik) motivációk fejlesztése, a tanulás tanulása, vagyis az, hogy a diák saját tanulásával kapcsolatos tudásrendszert épít magában, és általában is igaz, hogy a programban hangsúlyos szerepet kap a metakognitív tudás fejlesztése, amely viszont nyilvánvaló módon az önismeret fejlődésére is hat Médiatudatosságra nevelés A tervezett projekt jellege olyan, hogy nyilvánvaló módon segíti a médiatudatosság formálását. Maguk az alkalmazott (technikai) eszközök, a digitális tananyaggal való bánás, a feladatok között a médiában meglévő forrásoknak a gyakori beépítése, az Internet nyújtotta lehetőségek kiaknázása mind hozzájárulnak a médiatudatosság formálásához. A Nat-ban e nevelési cél tartalmával kapcsolatos előírások a konkrét tantárgyi részletek kialakítása során érvényesíthetők A tanulás tanítása A tervezett projektnek a megcélzott műveltségterületeken történő kompetenciafejlesztés mellett, azzal lényegében azonos súllyal célja a tanulás tanulásának támogatása. A program módszertanilag az önálló tanulásra épül, főképp ezen a módon valósul meg a tanulás. Ez azt jelenti, hogy a programnak biztosítania kell e módszer érvényesülésének legfontosabb feltételét, azt, hogy a tanulók sajátítsák el az önálló tanulás szemléletmódját, módszereit, tervezésének, szervezésének, kivitelezésének és értékelésének módjait. Vagyis a tanulás tanítása a tervezett projektnek szerves része Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A modern oktatás egyik kulcskérdése, hogy a tanítás-tanulás folyamatában a pedagógus, vagy más tanulásszervezési tényező miképpen képes alkalmazkodni a tanulók sajátosságaihoz, vagyis miképpen valósul meg a differenciálás. Tekintsük végig, hogy a Nat e fontos cél elérése érdekében milyen feladatokat határoz meg, és adjuk meg az egyéni tanulást segítő tervezett digitális pedagógiai segédletünk azokkal kapcsolatos jellemzőit. 11

12 Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A fejleszteni kívánt digitális taneszköz-rendszer fentebb ezt már többször bemutattuk az önszabályozó (az itt használt terminológiával: önálló) tanulásra, mint legfőbb módszertani elemre, és arra épülnek, hogy ezt az önálló tanulást meg kell tanulni, és ezért a programnak azt tanítania kell. Ebben természetesen alapvető szerepet kap a belső motivációk formálása. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket. Ezen elvárással összefüggésben utalunk arra, hogy a tervezett projekt újszerűségét jelentő egyik legfontosabb tényezőként mutattuk be a tevékenységközpontúságot, konkrétabban azokat a nyílt végű feladatokat és aktivitásokat, amelyek minden tanegységben megtalálhatóak lesznek. A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére. A projekt pedagógiai hátterének mint ezt korábban már bemutattuk, és még részletesebben elemezzük a továbbiakban a konstruktivista pedagógiai szemléletmódot tekintjük. A konstruktivista tanulásfelfogás legfontosabb fogalma az előzetes tudás (prior knowledge), illetve a legfontosabb, a paradigma egészét meghatározó állítása, hogy a tanulási folyamat legfőbb meghatározója az előzetes tudás, amely a tanulási folyamat során átalakul, adaptálódik. Vagyis a Nat idézett célkitűzése az egyik legfontosabb elemként jelenik meg a tervezett fejlesztésben is, akár az ismeretátadó oktatóvideókban használatos konkrét tapasztalati példákon alapuló módszertanra, akár a tanegységekben található zárt típusú feladatok alkalmazására az előzetes tudás mérésére. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit. A tanulók a digitális tananyaggal dolgozva alapvetően egyéni tanulási folyamatokat szerveznek. A páros és kiscsoportos tevékenység elsősorban a nyílt típusú feladatok megoldásakor, a következő tanulási helyzetekben lesznek jellemzők: több tanuló összefogása egy komplexebb feladat munkamegosztással történő megoldására (akár egy projekt kivitelezése), egymás munkáinak átnézése (értékelési mozzanat), egymás segítése forrásokkal, ötletekkel. Váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Projektünkben ez az elvárás úgy fog érvényesülni, hogy (1) a tanulók az egyéni tanulás tervezéséhez, szervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez kapnak segítséget, tehát nem előírásokkal találkoznak, vagyis mindezeket illetően érvényesíthetik tanulási 12

13 sajátosságaikat, többféle eredménye is lehet e folyamatoknak, (2) a program a tanulás számára alternatív lehetőségeket biztosít a legtöbb ponton, és a tanuló választására bízza, hogy melyik alternatíva valósul meg. Pl. dönthet úgy, hogy az egy tanegységen belül található módszertani hármasból (videó, zárt feladat, tevékenység) csak egy bizonyos típust használ a felkészülésre, és a többi tanulási tevékenységet másképp valósítja meg (pl. tankönyv használata, órai részvétel, különóra stb.). Bárhogy is dönt, a tanegységek egyes elemei önállóan fogalmi egységként is megállják a helyüket és kiegészítésként felhasználhatóak az iskolai tanulási szituációkban is Az eredményes tanulás segítésének elvei A Nat-nak ez a része további (a differenciálással részben átfedő) módszertani követelményeket fogalmaz meg, amelyek figyelembe veendők természetesen egy digitális tananyag fejlesztése esetén is. Itt is megadjuk azokat a módszereket és megfontolásokat, amelyek a tervezett projektre jellemzők, és az adott követelmény teljesítését szolgálják. Van azonban ezek között néhány olyan, amely a feladat sajátosságai miatt irreleváns, e pontokat nem említjük (pl. az iskolai nevelés kezdő szakaszának feladatait sorolják). Folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban. [az 1-4. évfolyam után] A program a kiváló sportoló tanulók iskolai tanulás követelményeinek való megfelelését segíti, vagyis a teljes program a Nat ezen célkitűzését valósítja meg. A tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén. A tanulási nehézségek hatásainak egy része elsősorban a részképességek bizonyos zavarai esetén az általunk tervezett program segítségével csak korlátozottan enyhíthetők. A fejlesztés keretei között olyan mértékű differenciálás, amely minden tanulási nehézség esetén megfelelő fejlesztést biztosítana, nem reális elvárás. Ugyanakkor a program konstruktivista pedagógiai alapjai, illetve az ezekre az elvekre épített konkrét tanulási egységek mégis komoly segítséget jelenthetnek más természetű tanulási nehézségek diagnosztizálásában és kezelésében. Ugyanis a tanulási nehézségeknek egy tekintélyes része egyáltalán nem részképesség zavarokkal, és más, pszichikus okokkal magyarázható problémákkal függ össze, hanem azzal, hogy a tanuló előzetes tudása nem megfelelő a konkrét tanulási feladathoz. A program viszont ez a szándék ezeket a helyzeteket képes lesz kezelni, itt elsősorban a fogalmi váltási folyamatokról van szó (ld. a leírás megfelelő helyein). A tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tervezett digitális pedagógiai rendszer úgy járul hozzá e feladat teljesítéséhez, hogy érdemi pedagógiai differenciálás keretében (ld. fentebb) biztosít lehetőséget arra, 13

14 hogy a tanuló személyiségének, képességeinek, tudásrendszere, előzetes tudása sajátosságainak megfelelő tanulási utakon haladjon végig. A tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is. A program által megcélzott tanulók maguk is tehetségesek egy sajátos területen. A tehetségjegyek feltárására ezért már valójában legalábbis a sport, vagy mondjuk a művészetek területén nincs szükség. Ugyanakkor ezek a gyerekek, fiatalok más területeken is lehetnek tehetségesek. Ennek tanuló általi felismerése már egyáltalán nem biztos, hogy adott, és a tehetségterületek fejlesztésének lehetőségei így kihasználatlanok maradhatnak. Az általunk tervezett projekt keretében azonban törekszünk rá, hogy ezt a feladatot is teljesítse a program. A tehetségvonásaikat a tanulóknak maguknak kell felfedezniük, de ebben segíthetik őket a feladatok, az, hogy rendszeresen elhelyezünk nehezebb feladatokat is a rendszerben, amelyeknek jó megoldása esetén figyelmeztetheti a rendszer a tanulót, hogy elképzelhető, hogy az adott területen átlagosnál jobb előzetes tudással és képességeinek átlagosnál magasabb szintű fejlettségével rendelkezik. A programban elhelyezett nehezebb, összetettebb, mélyebb megfontolásokat és intenzívebb munkát igénylő feladatok pedig elláthatják azt a tehetségfejlesztést, ami egy ilyen digitális pedagógiai eszköztől elvárható. Motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Nyilvánvaló alaptörekvés egy digitális taneszköz fejlesztése során, hogy az hatékony legyen. Ráadásul a mi speciális esetünkben számolnunk kell azzal, hogy az általunk megcélzott tanulóknak kevesebb idejük van a tanulásra, mint társaiknak. A hatékonyság kérdése azonban erősen összefügg azzal, hogy a program milyen mértékben céloz meg belső motivációkat igénylő és azokat fejlesztő, értelmes tanulást jelentő feladatokat. A nem értelmes (hétköznapi nyelven a magolós, vagy éppen nem életszerű, a célcsoport tapasztalataihoz kevéssé kötődő), a csak külső motívumok alapján végzett tanulás egyben rossz hatékonyságú is. Ezért a program anélkül, hogy a hatékonyságnak valamilyen csodaszerét akarná kitalálni és megvalósítani, a konstruktivista pedagógia instrukcióinak megfelelően építkezik majd e szempontból, tehát megértésre alapozott, tudatos, belső motívumokra épülő tanulás megvalósítására törekszik A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák fejlesztése természetesen az egyes műveltségterületeken zajló tanítási folyamatok közben történik elsősorban. Mivel a tervezett projekt meghatározott, a tanulók számára az érettségire való készülés szempontjából fontos műveltségi területeken nyújt fejlesztést, ezért természetes, hogy a program a szándékok szerint jelentős szerepet játszik majd az e műveltségterületekhez köthető kompetenciák fejlesztésében. Nem írunk ezért részletesen arról, hogy mi ez a szerep az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, a szociális és 14

15 állampolgári kompetencia fejlesztésében. Két kulcskompetencia azonban külön említést érdemel a projekt sajátosságai miatt. A hatékony, önálló tanulás A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia fejlesztésében a tervezett program fontos szerepet játszhat, ez az eddigiek alapján is világos, elsősorban az egyéni tanulás elsajátításában, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésben. E cél megvalósulásának számtalan konkrét megnyilvánulását bemutattuk már a fentiekben. Digitális kompetencia Tervezett projektünk eredménye egy olyan digitális taneszköz-rendszer, amely az egyéni tanulást támogatja és jellegéből adódóan jelentős szerepet kap a digitális kompetencia fejlesztése is. A tanulók számítógépet, tábla gépet, okos telefont használnak, számos szoftvert fognak működtetni, jelentős szerepet kap majd tanulási folyamataikban az internet teljes spektruma, legyen szó a kár kommunikációs eszközökről, akár külső információforrások felhasználásáról. 15

16 6. Pedagógiai célkitűzések 6.1. A tudás konstrukciója A tanulásról alapvetően kétféleképpen lehet gondolkodni. Lehet úgy tartani, hogy a tanulás nem más, mint bizonyos tartalmaknak a befogadása, raktározása, elsajátítása, együtt az azok alkalmazását jelentő tevékenységek (készségek, képességek) jó begyakorlásával. És lehet ettől eltérően gondolkodni a tanulásról, hogy ti. az a tudás konstrukciója, önálló tudásépítés, és ennyiben aktív, személyes folyamat. Az első szemléletmód hosszú évezredeken keresztül uralta a pedagógiai gyakorlatot és gondolkodást, míg a másodikként említett szemléletmód térhódítása a pedagógiában konstruktivista tanulásszemlélet néven az elmúlt 3-4 évtized eredménye (Vosniadou 2001, Nahalka 2002, DeVries 2002, 2004, Gijbels, 2005). A jelen projekt keretében a tanulás konstruktivista szemléletmódjának megfelelően tervezzük végezni a munkánkat. Felsoroljuk azokat a pedagógiai alapelveket, amelyek a legfontosabbak e tanulásszemlélet gyakorlati érvényesítése, illetve fejlesztési folyamatokban történő alkalmazása során: A tanulás alapvetően értelmezési, feldolgozási, problémamegoldási, gondolkodási folyamatokban realizálódik (Vosniadou 2001). A tanulás döntő meghatározó tényezője az előzetes tudás, még a tapasztalatok (amelyek természetesen szintén fontos szerepet kapnak) is konstruáltak, egy értelmezési folyamatban jönnek létre. A tanulás során valójában az előzetes tudás formálódik át. Ez jelenthet gazdagodást, de a tanulnivaló és az előzetes tudás egymásnak való ellentmondása esetén eredményezhet fogalmi váltást. A fogalmi váltás egy adott területen egy új szemléletmód, egy új fogalmi struktúra elsajátítása, amikor is az új tudás bizonyos adaptivitási területeket hódít el a korábbi előzetes tudástól. A fogalmi váltás végbemenetelének egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a tanuló e folyamat melletti elköteleződése, vagyis a motivációja (Palmer 2005). A tanulás sikerének, hatékonyságának alapvető meghatározója, hogy a tanuló miképpen gondolkodik magáról a tanulásról. A kutatások eredményei szerint a lényegében a konstruktivista szemléletmódnak megfelelő egyéni tanuláselképzelés (az angol nyelvű szakirodalomban: personal learning theory) esetén magasabb színvonalú tanulási eredményeket várhatunk (Tynjälä 1997). A tanulás folyamatában kritikus szerepe van a tanulás kontextusának, mert az határozza meg, hogy milyen tartalmú, milyen mennyiségű, milyen struktúrájú és milyen hálózatot alkotó előzetes tudásrendszert mozgósít a tanuló a feladathoz. A tanulás folyamatában alapvető szerepet kapnak az önálló (egyedül vagy társakkal együtt végzett, lehetőleg komplex) tevékenységek, mert lehetővé teszik az előzetes tudás mozgósítását, a szituációk és a tanulnivaló megértésére ösztönöznek. A tudáskonstrukciós folyamatok hatékonyságát jelentős mértékben növelik az on-line tanulási környezetek, a tanulás digitális eszközrendszerei (Tétard, PatoKorpi és Carlsson 2008). 16

17 A tervezett projekt digitális pedagógiai jellegű tananyagok kialakítását szolgálja. Az e-learning fogalmába tartozó pedagógiai törekvéseket az elmúlt 2-3 évtizedben alapvetően áthatotta a konstruktivista szemlélet (Pear és Crone-Todd 2002, Redfern és Naughton 2002). A fejlesztési munkák azt célozzák, hogy a digitális taneszközök miképpen segíthetik azt a folyamatot, amelyben a tudás konstrukciója zajlik, a tanulási folyamatok szervezését segítik, ehhez forrásokkal szolgálnak, és lehetővé teszik a problémamegoldást, a tudatos ismeretfeldolgozást Az önálló tanulás támogatása Az önálló tanulás segítése a projekt, a fejleszteni kívánt digitális taneszköz-rendszer egyik legfontosabb feladata. A szakirodalomban ez a fogalom többféle megfogalmazásban is szerephez jut, így szokás a tanulás önirányításáról, önszabályozott tanulásról is beszélni, magunk a munka során törekszünk következetesen az önálló tanulás kifejezést használni. Az önálló tanulás alatt nem azt értjük, ami amióta iskola van, ismert és gyakorlott tanulási forma volt, hogy tudniillik az iskolai tanulást kiegészíti az otthoni, egyedül folytatott, a bevésést és a gyakorlást szolgáló tanulás. Az önálló tanulás fogalma a tanulással kapcsolatos nagy paradigmaváltásokhoz, s így elsősorban a konstruktivista szemléletmód térnyeréséhez kapcsolódik. A konstruktivista paradigmában a tanulás sokkal több, mint a tanulnivaló befogadása és gyakorlása. Önálló, személyes, az előzetes tudástól alapvetően függő tudáskonstrukcióról van szó, vagyis bizonyos értelemben mindenfajta tanulás önálló tanulás. Mégis, a neveléstudományi, illetve a fejlesztésekkel kapcsolatos elemzésekben az az értelmezés nyert teret, amelyben az önálló tanulás esetén feltételezünk egyfajta tudatosságot. Az önálló tanulás a tanulás szabályozásának valamilyen szintű és tartalmú tudatosságát is magába foglalja, éppen ezért a tanuló ember metakognitív tudása is alapvető szerephez jut. A mai leginkább elfogadott elképzelések szerint ez a tudatosság a tanulási folyamatok sikeressége és hatékonysága szempontjából alapvető szerepet játszik. Vagyis a tanulást is tanulni kell, és természetesen többféle szemléletmód is létezik, amely e folyamat lényegét igyekszik megragadni. Faktoranalízissel gyakran mutatnak ki a tanulási stílusok tanulmányozása során két jól elkülöníthető tanulási stílust, amelyek talán az információfelvétellel, illetve a konstruktivista tanulásszemlélethez köthető gondolkodásmóddal azonosíthatók a leginkább (Tynjälä, 1997). Némi leegyszerűsítéssel a tanulásról alkotott elképzelések alapvetően kétfélék lehetnek: valaki vagy úgy fogja fel a tanulást, hogy az lényegében ismeretek memorizálása, és bizonyos tevékenységek jó begyakorlása, míg mások a tanulást sokkal inkább tekintik feldolgozást, megértést igénylő feladatnak, fontosabb számukra e folyamatban a személyesség, a belső konstrukció. Természetesen az emberek tanuláselképzelései, ahogy konkrét kérdésekben, a döntéseikben, cselekvéseik irányításában viszonyulnak a tanuláshoz, nem sorolhatók tisztán az egyik vagy a másik kategóriába, sokkal inkább az a helyzet, hogy az empirikus vizsgálatok inkább az egyik, vagy a másik elképzelés dominanciáját mutathatják ki, illetve azt állapíthatják meg, hogy az adatok nem teszik lehetővé, hogy e kérdésben dönteni tudjunk. Már a kutatás során törekedtünk rá, hogy e szempontból alaposan feltérképezzük a sportiskolákba járó tanulók elképzeléseit. Kutatásunkban a nevezzük most egyszerűen így konstruktív tanulási hozzáállás jelenlétét, erősségét vizsgáltuk (A kutatási záródokumentumban részletesen ki van fejtve a vizsgálat módja.): a konstruktív tanulásfelfogással való azonosulás mértéke szempontjából lényegesen különbözik egymástól ismét a két csoport (p < 0,001), a sportoló és a nem sportoló tanulók csoportja. A teljes mintában kb. 0,5 szórással, és 0 átlaggal jellemezhető értékeket vizsgálva a sportolók átlaga ~-0,15, míg a nem sportoló tanulóké ~0,07. A különbség a szórásnak több mint 40%- a. A sportolók átlagának negatív előjele azt jelenti, hogy az ő tanulásfelfogásuk (átlagosan) messzebb áll a tanulás konstrukcióként történő értelmezésétől, szemben a nem sportolókkal. Úgy is 17

18 fogalmazhatunk, hogy a sportolók a tanulás tanulásában nem jutottak még (átlagosan) olyan messzire, mint társaik, ami a fejlesztés számára azt jelenti, hogy a tanulás tanulását a program fontos feladatává tenni valóban rendkívül indokolt (ahogy azt már az előzetes tervek is tartalmazták). Konkrétan ezt műveltségi területenként külön-külön egy a tanulónak fejlesztett módszertani segédlet fogja biztosítani, amelynek célja nem a passzív információátadás írásos formában, hanem sokkal inkább a módszert a módszerrel való tanulás elvét követi. Tehát olyan digitális tanegységek kerülnek fejlesztésre, amelyek az információfeldolgozását, az információval való aktivitások egész sorát mutatja fel és ezeket a képzésmenedzsment rendszerben található konkrét tanegységeken keresztül gyakoroltatja, felhasználásukat ösztönzi A tanulás motiválása Az önálló tanulás esetében a tanulási motiváció szerepe ha lehet még jelentősebb a társakkal, illetve felnőtt részvételével zajló tanulási folyamatokhoz viszonyítva. A jelen projekt esetében is természetesen jelentős kérdésről van szó, hiszen konkrétan: a kifejlesztendő, tanulást segítő digitális taneszköz-rendszer eredményes és hatékony használatához jelentős motivációs tényezőknek kell hatniuk a tanulókban. Önmagában a fejleszteni kívánt digitális taneszköz-rendszer a tanulók motiválásának kérdésében nem képesek megfelelni mindenben a modern kognitív pedagógiában a konstruktivista szemléletmód keretei között megfogalmazott elvárásoknak. Ennek oka, hogy a korszerű elképzelésekben a tanulók motivációs rendszere szociális meghatározottsággal bír, beszélhetünk a motiváció szociokognitív szemléletéről ( social cognitive view of motivation Pintrich és Schunk 1996, Palmer 2005, illetve ld. cognitive evaluation theory, Deci és Ryan 1980). E szemléletmód szerint a motivációs rendszer formálásában a szociális környezetnek, a tanulók esetében az együtt tanulást megvalósító osztályoknak van meghatározó szerepük. Pedagógiailag ez a társas kontextus befolyásolható, és tehető olyanná, hogy a motivációs rendszer optimális fejlődését eredményezze. E probléma megoldása esetünkben két pilléren nyugodhat: 1. Nem arról van szó, hogy az élsportoló tanulók teljes mértékben elszakadnak az iskolai közösségüktől. Ez azt jelenti, hogy a nevelés, a pedagógus nem eszköztelen a motivációs rendszer iskolai befolyásolását illetően. 2. Az önálló tanulás digitális pedagógiai eszközei is mintegy rájátszhatnak a motivációs rendszer iskolai formálására, részben a belső motivációk tudatos, és következetes erősítésével, részben pedig a hálózatalapú kommunikációs eszközök használatának ösztönzésével a tanulótársak között. Mit jelent konkrétan, és mit jelent a projekt sajátos kontextusában a belső motivációs rendszer építése és megerősítése? Minden értelmes, tudatosan átélt tanulási folyamat, valami újnak a megtanulása belső motivációs rendszert erősítő tényező, mert a kompetencia (pontosabban a kompetenciával való rendelkezés) érzését kelti. Vagyis jó motivációépítő stratégia a kompetencia tudatosítása. További jó motivációépítő stratégia a tanulási eredmény tartósságának tudatosítása. Fontos motivációépítő stratégia az érdemi, az önmagáért végrehajtott tanulási feladatban megnyilvánuló autonómiának a tudatosítása. 18

19 A projektben létrejövő tanulást segítő rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a tanulók értékelhessék tudásuk adaptivitását, illetve már a tanulási folyamat közben kell, hogy lássák, nem hiábavaló a tanulás. Mindezeket a megerősítéséket a fejlesztendő digitális taneszköz-rendszer a következő eszközökkel illetve funkciókkal kívánja elérni: A tanulás és haladás nyomonkövetése, erről rendszeres es értesítő, összefoglalva az elért illetve a hiányzó eredményeket. Köztes írásos megerősítések küldése ben, amelyek a feldolgozott tanegységek függvényében a tudásban való gyarapodásra, a tanulás során mutatott ügyességre, a máskor is alkalmazható módszerekre, a jó gondolatokra irányulnak. A tanulási útvonalak kialakításakor a rendszer visszanyúl korábban feldolgozott tanegységekhez, egyrészt kiindulási alapként az új téma bevezetéséhez, másrészt egy új téma feldolgozása után, megerősítésként ( Ezt már ott is tanultad és elsajátítottad ). A tanegységek egyéni osztályozásának lehetősége, aszerint, hogy egy-egy témával szívesen foglalkozna a tanuló többször is ( kedvenc ), illetve ismételnie kell vagy pl. értékelés (dolgozatírás) miatt kiemelt fontossággal bír a megjelölt tanegység. 19

20 7. Mérhető célok A tervezett projekt egészének eredményességét és hatékonyságát a projekt végén nyilván meg kell mérni, illetve dokumentálni szükséges. A fejlesztési projektben résztvevő iskolákban a tanulók átmennek tanulási folyamatokon, amelyek során egyrészt a konkrét tanítási, tanulási egységek tematikáját tekintve fejlődnek tudásrendszereik, kompetenciáik, másrészt alakul a tanuláshoz való viszonyuk, harmadrészt változhat motivációs rendszerük. Gyakorlatilag ezek azok a területek, amelyek jövőbeni mérése a lehető legtöbb információt szolgáltatja a fejleszteni kívánt digitális taneszköz-rendszer optimalizálásához és fenntartásához. A két utóbbi területet tekintve már a bevezető kutatás szolgál nagyobb mintán fontos adatokkal, mintegy előteszt eredményekkel, amelyekhez viszonyíthatjuk a tanulásban résztvevők elért eredményeit. Természetesen szükség lesz arra, hogy a konkrét fejlesztési folyamatban is legyen bemeneti mérés, amely egyrészt a kutatásnak a tanuláshoz való viszonyt, illetve a motivációs rendszert vizsgáló kérdéseiből, másrészt a fejlesztési folyamat során a vizsgálatba bekerülő tanulók konkrét tanulási témáihoz kötődő előzetes tudás vizsgálatának kérdéseiből fog állni. A folyamat végén is fel kell venni ezeket a teszteket (ahol lehet, ugyanazokkal a kérdésekkel), és ez alapján statisztikai vizsgálatok segítségével elemezzük a tanulási folyamat hatását. A teszteken, kérdőíveken túl, amelyek konkrét tartalmának meghatározása a fejlesztés feladatai közé tartozik, mérni lehet és kell is, magának a képzésmenedzsment rendszer használatának a gyakoriságát, a regisztrált és/illetve aktív felhasználók számát. Az aktív felhasználók használati szokásaiból is sok következtetést le lehet vonni a fent említett motivációs kérdésekre és a tanulási viszonyra. 20

21 8. Fejlesztendő kompetenciák (ismeretrendszerek, képességek, attitűdök) A projekt keretében olyan tanulást segítő digitális taneszköz-rendszer jön létre, amely a kiválasztott műveltségterületek tartalmának azt a részét fedi le, amely a sportoló diákok számára az érettségire való felkészülésben a legnagyobb segítséget jelent a középiskolás évek egésze alatt. Értelemszerűen az e témákhoz kapcsolódó tanulás során a tanulóknak elsősorban azok a kompetenciái (ismeretei, képességei, attitűdjei) kell, hogy fejlődjenek, amelyeknek fejlesztése a Nat-ban (és az addig várhatóan elkészülő sportiskolai kerettantervben) szerepelnek. Ezek az elemek tehát kötöttek, a projekt során ezt a kört a műveltségterületi célok tekintetében nem lépjük át (kivéve azokon a pontokon, ahol valamely területen saját magukat tehetségesnek érzékelő tanulók plusz fejlesztésben részesülnek, de ezek teljesülése esetleges) Önálló tanulás képessége A projekt fontos célja a tanulók önálló tanulásának, tanulni tudásának fejlesztése. A Nat műveltségterületi leírásai (és várhatóan a kerettantervek is) e téren is megfogalmaznak konkrét fejlesztési feladatokat (kompetenciák, stb.), tehát részben ez is adott. A projekt sajátosságai miatt azonban ezt a listát ki kell egészítenünk. A projekt keretei között a tanulás tanulásával összefüggésben a következő kompetenciák, és azokon belül a következő ismeretrendszerek, képességek és attitűdök fejlesztendők: A tanulásról egy a tudáskonstrukciót középpontba állító elképzelésrendszer. A tanulnivaló megértése kiemelt jelentőségének felismerése és érvényesítése a tanulási folyamatban. Az átfogó tudásrendszerek tanulás folyamatában játszott jelentős szerepének az elfogadása. Tanulni tudás önállóan. A tanulás (még az egyéni tanulásra is igaz ez) szociális (társas) szerepének elfogadása. Az előzetes tudás tudatos felhasználása a tanulás folyamatában. A tanulnivaló és az előzetes tudás konfliktusa esetén a helyzet megértése és kezelni tudása. Annak ismerete, és tudatos felhasználása, hogy a tanulás során sikeres stratégia a többféle megközelítés (sikeres a jobb megértés biztosításában is és a tanulási nehézségek leküzdésében is). A kontextuselv tudatos alkalmazása (a tanulás témájának jól ismert kontextusba helyezése) Belső tanulási motiváció A projekt határozott célokat fogalmaz meg a tanulók motivációs rendszerének fejlesztése terén is. Ennek oka részben a motiváció általános jelentősége minden tanulási folyamatban, részben pedig az, hogy a fejlesztés tárgya alapvetően az önálló, elsősorban egyénileg végrehajtott tanulást támogatja, amelyben a motivációnak még fokozottabb szerepe van. A pályázat előkészítése során elvégzett kutatás eredményei szerint a sportoló tanulók motivációi határozottan gyengébbek, mint a nem sportolók motivációi. Ez is rámutat e fejlesztési feladat fontosságára. A jelen Pedagógiai tervben fentebb már részletesen bemutattuk, hogy a belső motiváció fejlesztésével kapcsolatban milyen célkitűzéseket és feladatokat preferálunk. Sajátos vizsgálati eredmény, hogy a sportolókra 21

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet Ha szemükbe nézünk, ugyanazt

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő

Digitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő 1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: 2013. márc.31. Jóváhagyta:

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

NEVELÉSI PROGRAM 2013.

NEVELÉSI PROGRAM 2013. NEVELÉSI PROGRAM 2013. A Gyermekekről...Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok éreznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok.

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy

Részletesebben

Nevelési program 2013. Makó

Nevelési program 2013. Makó 2013. Nevelési program Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Makó Tartalom Bevezető A pedagógiai program

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató. Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető

Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató. Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető A KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI KERETTANTERV Szakmai vezető: DR. SZABÓ TAMÁS utánpótlás-nevelési igazgató Sportiskolai programvezető: LEHMANN LÁSZLÓ pedagógiai csoportvezető Koordinátor: FARKAS MÁRTA

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Fizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30. A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához

Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához Útmutató a Matematika 1. tankönyv használatához ELŐSZÓ Kedves Tanító Kollégák! Ebben a rövid útmutatóban összefoglaljuk azokat a szerintünk alapvető tudnivalókat, amelyek az 1. évfolyam matematikaóráinak

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos

Atudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméleti kémia alapvető törvényeit, a kémiatudomány jellemző ismeretszerző

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2013 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Tóth Istvánné megbízott intézményvezető Patkóné Tornai Klaudia gyógypedagógus

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek: Tóth Istvánné megbízott intézményvezető Patkóné Tornai Klaudia gyógypedagógus Rehabilitációs Pedagógiai Program Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régió Központ Fejlesztő Nevelést Oktatást Végző Iskola Pécs 2o15. A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél közreműködtek:

Részletesebben

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése a azonosító számú kiemelt projekt kereté-ben meghirdetett A pályaorientáció,

Részletesebben

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola

Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, Az a népe árulója. (Kós Károly) PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc 2014 T a r t a l o m j e g y z é k I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

DISCIMUS Szakközépiskola Debrecen OM: 100571 PEDAGÓGIAI PROGRAM

DISCIMUS Szakközépiskola Debrecen OM: 100571 PEDAGÓGIAI PROGRAM DISCIMUS Szakközépiskola Debrecen OM: 100571 PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Jogszabályi háttér... 3 2. Az iskola nevelési programja... 3 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógia alapelvei, céljai,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

A bajai Bereczki Máté Szakképző Iskola pedagógiai programja

A bajai Bereczki Máté Szakképző Iskola pedagógiai programja A bajai Bereczki Máté Szakképző Iskola pedagógiai programja Baja, 2010. Átdolgozva: 2012. szeptember BEVEZETŐ Az iskola ünnepélyes megnyitására 1904. február 24-én került sor, a várostól e célra kapott

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben