A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon"

Átírás

1 ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló táblázatai Szakértői vélemény Budapest, január 1

2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. A mérés paraméterei 2. A felmérés tartalmi kereti 2.1. Fejlettségbeli eltérések iskolakezdéskor 2.2. A mérőanyag tartalmi elemei 3. A mérési adatok értelmezése 3.1. Adatgyűjtés 3.2. A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése A kerületi összteljesítmény jellemzői A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése 3.3. A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése 4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1. Összegzés 4.2. Öt tanév bemeneti méréseinek eredményei 4.3. Javaslatok az egyéni fejlesztéshez 4.4. Javaslatok, tennivalók a mérési eredmények hasznosítása céljából 5. Mellékletek 1. sz. Kerületi összesítés 2. sz. Kerületi összesítés feladatonkénti teljesítmények 2

3 Bevezető Az Újbuda Önkormányzata Oktatási Bizottságának határozata alapján az Oktatási és Kulturális Osztály megbízásából szeptember 15-én az 1. évfolyamon bemeneti mérést végeztünk a kerület általános iskoláiban. A mérésben 988 gyerek vett részt. A mérés célja felmérni azt, hogy az újbudai gyerekek milyen fejlettségi szinten kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat. A gyermek személyiségének fejlődése szempontjából meghatározó az iskola bevezető szakaszának szerepe. Az óvoda és iskola közötti átmenet jellegzetességeivel folyamatosan szükséges foglalkoznia az érintett korosztállyal foglalkozó szakembereknek. Ezért kiemelt jelentősége van a bemeneti mérésnek. A mérési eredmények, tapasztalatok megismerése után a tanítók az így nyert információkra építve tervezhetik a tanítási, tanulási folyamat napi gyakorlatát. 1. A mérés paraméterei A mérés időpontja: szeptember 15. Célpopuláció: Újbuda valamennyi általános iskolájából valamennyi 1. évfolyamos tanuló, összesen 988 fő. A mérés célja: Az első osztályos tanulók diagnosztikus vizsgálata. - Felmérni azt, hogy az újbudai gyerekek milyen fejlettségi szinten kerülnek az iskolába. A tanulás folyamatában döntő készségek, képességek mérése. Az iskolák, a tanítók a tanulók képességeinek fejlettségéről részleges ismeretek, viszonyítási alapok birtokába jusson. A tapasztalatok összegzése segítséget nyújtson az egyéni fejlesztés, a differenciált képességfejlesztés tervezéséhez. A mérés járuljon hozzá a fejlettségbeli eltérések diagnosztizálásához, a különbségek mérsékléséhez, ezáltal az esélyteremtéshez. A mérésben vizsgált területek: Adottságok, képességek, amelyek megléte szerepet játszik az olvasás és az írás elsajátításában, a stabil számfogalom kialakulásában, a képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében, alakításában. 3

4 Összetevői: - gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, szín-, irány- és formaérzékelés, finommozgások. A mérés típusa: Diagnosztikus irányultságú külső mérés. A mérés eszköze: Mérőlap, amely tartalmazza a vizsgált területekre vonatkozó feladatokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével (pl. színezés, bekarikázás, összekötés, jelölés, kiegészítés). A feladatokat egyéni munkával oldják meg a gyerekek a tanító feladatonkénti feladatkitűzésével. A mérés folyamata: Szakmai munkacsoport létrehozása. Szakmai munkacsoport javaslattevő munkaértekezlete. A mérőanyag összeállítása. A próbamérés elvégzése, korrigálás. Az értékelés pontosítása. Az intézmények értesítése. A tanulói névsorok és kódok összegyűjtése szeptember 15-én a felmérésvezetők, a minőségbiztosítók felkészítése. - A mérés lebonyolítása az osztályokban az osztálytanítók vezetésével. A mérés egy-egy tanulócsoportban kb. 2x20 percet vesz igénybe. - A mérés során minőségbiztosítási feladatok ellátása az intézményekben (Újbudai Pedagógiai Intézet munkatársai közreműködésével). A mérőeszközök összegyűjtése. A mérőlapok javítása. Az adatok feldolgozása. A tapasztalatok összegzése. Következtetések, célok, feladatok meghatározása. Tájékoztató a mérési adatokról a megrendelőnek és az intézményeknek (előadás, írott és elektronikus forma). Csoportos és egyéni tanácsadás, fejlesztés a mérési eredmények felhasználásához. A tapasztalatok felhasználásának, a javaslatok megvalósulásának nyomon követése. 4

5 2. A felmérés tartalmi keretei 2.1. Fejlettségbeli eltérések iskolakezdéskor Az iskolakezdés sokféle problémája közül az iskolába lépő tanulók közötti fejlődési különbségek és ennek következményei különösen figyelmet érdemelnek. Az eredményes iskolakezdés feltételét jelenti: az iskolai anyanyelvi kommunikációnak a relációs szókincs, az olvasáskészség elsajátításának a beszédhanghalló készség, az íráskészség elsajátításának az írásmozgáskészség, a számoláskészségnek, az elemi számláláskészség, a gondolkodásnak az elemi tapasztalati következtetés, az elemi tapasztalati összefüggéskezelés, valamint az elemi szociális készségek meghatározott fejlettségi szintje a kritikus előfeltétele. A gyerekeknek több/ kevesebb időre van szükségük az alapvető készség és képesség optimális elsajátításához, az egyszerűbbek esetén legalább 2-4 év, a bonyolultabbaké 5-10 évet vesz igénybe. Az alapkészségek fejlesztése mindaddig fontos feladat, amíg az optimális elsajátítás be nem következik, függetlenül attól, hogy a gyerekek hány évesek, hányadik osztályba járnak. Figyelemmel kell kísérni az iskolába lépő tanulók közötti jelentős fejlettségbeli különbségeket. Sokszor az általános és speciális részkészségek fejletlensége okoz nehézséget. A legjellemzőbb tünetek, amelyek jelezhetik a nehézségeket: nehezen illeszkedik be az új közösségbe, részkészségek, részképességek fejletlenségei, a gondolkodása elmarad az életkornak megfelelő szinttől, figyelme az életkortól elmarad (5-10 perc), a megértésben és a nyelvi kifejezésben nehézségei vannak, mozgáskoordinációs problémák jelenléte, feladattudata, önkontrollja fejletlen. Ép intellektusú, tipikus fejlődésű 1. évfolyamos tanulók jelentős hányada beszédmegértési problémákkal küzd, és ez kihat a teljes tanulási folyamatra. A hallásértés fejlesztése így különösen fontos, tantárgyközi feladat. Figyelmet kell fordítani a képességek fejlesztésére. Arra kell törekedjünk, hogy minél változatosabb ingerek érjék a gyereket. Ezt az indokolja, hogy akkor tudja igazán megérezni a környező világot látni, hallani, érezni, megfogni, ha a saját tapasztalatai, élményei sokrétűek, hosszas és többféle megközelítésűek, azaz gyakorolhatók, kipróbálhatók. 5

6 2.2. A mérőanyag tartalmi elemei A bemeneti mérés anyagának összeállításakor azokat a legfontosabb feltételeket vettük figyelembe, amelyek a sikeres, eredményes iskolakezdést meghatározzák, ill. ezek fejlettsége kihat a tanulásra. A vizsgálódás területei feladatonkénti bontásban: Feladat 1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel Mit mértünk? emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés 3. Pontok összekötése megadott minta szerint vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés 4. Pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással 9. Az ugyanannyi fogalmának kifejezése rajzolással 10. A kevesebb, több fogalmának kifejezése rajzolással 11. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása 12. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, finommozgás, színérzékelés, megértés gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, megértés emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás gondolkodás, megértés, figyelem, finommozgás, hallásészlelés, hallásfigyelem gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, irányérzékelés, finommozgás 13. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 14. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 15. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint (összekötés) megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés 6

7 3. A mérési adatok értelmezése 3.1. Adatgyűjtés A XI. kerület valamennyi önkormányzati fenntartású, valamint az Albertfalvi Don Bosco és a Szent Benedek egyházi fenntartású intézményében végeztük el a bemeneti mérést 988 elsős gyerek részvételével. A szakvélemény összeállításához a feladatmegoldásokból gyűjtött adatokat használtuk fel. A mérés azonos időpontban, azonos Feladatlapokon, azonos Tanítói utasítások alapján történt az intézményekben, majd Javítókulcs alapján végeztük el a feladatlapok javítását. 102 item eredménye állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy az 1. osztályos gyermekek részkészségeiről képet alkothassunk. A tapasztalatok elemzése, összegzése két módon valósult meg: 1. kerületre vonatkozó elemzés, összegzés, 2. intézményekre, tanulócsoportokra bontott összegzés A méréssel feltárt teljesítmények kerületi szintű elemzése A kerületi összteljesítmény jellemzői A mérés funkciójából adódóan (diagnosztikus mérés) az intézmények teljesítményének összehasonlítása nem lehet cél. A fenti adatok is csupán tájékoztató jellegűek. A jelen mérés célja az iskolába kerülő gyermekek adott területeken meglévő, úgynevezett előzetes tudásának feltárása. A gyermekek elért teljesítményének, és egyéb módon meglévő ismeretek birtokában tervezhetik a tanítók, a fejlesztő pedagógusok az egyéni fejlesztés folyamatát, az egyéni fejlesztési terv elkészítését és az egyénre szabott fejlesztést. Újbuda 988 első osztályos tanulmányait megkezdő gyermek teljesítményének főbb jellemzői: A kerületi átlagteljesítmény: 88% A kerületi átlagteljesítmény feletti eredményeket elért intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 07, 08, 10, 12, 18, 20, 21 A kerületi átlagteljesítmény alatti eredményt elért intézmények kódszáma: 03, 09, 11, 13, 14, 16, 25 Azonos átlagteljesítményt elért intézmények kódszáma: 02, 17 93% - 90% között teljesítő intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 08, 10, 12, 18, 20, 21 89% - 85% között teljesítő intézmények kódszáma: 02, 07, 09, 11, 13, 14, 17, 25 84% - 80% között teljesítő intézmények kódszáma: 03 80% alatt teljesítő intézmények kódszáma: 16 7

8 A nemek szerinti teljesítmény mutatói: a lányok teljesítményének átlaga: 89% a fiúk teljesítményének átlaga: 87% a lányok átlagteljesítmény feletti eredményt értek el a következő intézményekben: 01, 04, 05, 07, 08, 10, 12, 18, 20, 21 a lányok azonos átlagteljesítményt értek el a következő intézményekben: 02, 17 a fiúk átlagteljesítmény feletti eredményt értek el a következő intézményekben: 01, 04, 08, 10, 12, 17, 18, 20, 21 a fiúk azonos átlagteljesítményt értek el a következő intézményekben: 05, 07, 14 a lányok átlaga jobb a következő kódszámú intézményekben: 02, 03, 04, 05, 07, 09, 10, 11, 16, 17, 20, 21, 25 a fiúk átlaga jobb a következő kódszámú intézményekben: 08, 14 megegyezik: 01, 12, 13, 18 A kerületi szórás: 9,6% a kerületi szórásnál kisebb eltérést mutató intézmények kódszáma: 01, 04, 05, 07, 08, 10, 11, 12, 13, 14, 17, 18, 20, 21 a kerületi szórásnál nagyobb eltérést mutató intézmények kódszáma: 03, 09, 16 megegyezik: 02, 25 Feladatlapon elért százalékos eredmény: 0 9,9% 0 fő 10 19,9% 0 fő 20 29,9% 3 fő 30 39,9% 2 fő 40 49,9% 5 fő 50 59,9% 8 fő 60 69,9% 36 fő 70 79,9% 91 fő 80 89,9% 311 fő % 532 fő 8

9 A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban Feladat Mit mértünk? Teljesítmény 1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel 3. Pontok összekötése megadott minta szerint 4. Pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése, hallás utáni emlékezet alapján 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással 9. Az ugyanannyi fogalmának kifejezése rajzolással 10. A kevesebb, több fogalmának kifejezése rajzolással 11. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása 12. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, finommozgás, színérzékelés, megértés gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, megértés emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás gondolkodás, megértés, figyelem, finommozgás, hallásészlelés, hallásfigyelem gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, irányérzékelés, finommozgás 94% 90% 78% 92% 90% 95% 90% 96% 85% 86% 90% 48% 13. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 66% 14. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 15. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint (összekötés) megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés 68% 89% 93% 9

10 A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban Feladat Mit mértünk? Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel 3. Pontok összekötése megadott minta szerint 4. Pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással 9. Az ugyanannyi fogalmának kifejezése rajzolással 10. A kevesebb, több fogalmának kifejezése rajzolással 11. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása 12. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, finommozgás, színérzékelés, megértés gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, megértés emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás gondolkodás, megértés, figyelem, finommozgás, hallásészlelés, hallásfigyelem gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, irányérzékelés, finommozgás 96% 93% 94% 94% 94% 91% 89% 90% 91% 90% 79% 80% 82% 79% 78% 93% 93% 91% 88% 92% 96% 97% 97% 96% 90% 92% 96% 96% 96% 95% - 91% 88% 87% 90% - 96% 97% 97% 96% 95% 97% 97% 85% 85% 91% 97% 98% 91% 86% 78% 94% 93% 94% 90% 86% 89% 66% 47% 48% 13. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 77% 99% 84% 79% 66% 14. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 15. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint (összekötés) megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés - 80% 71% 73% 68% - 98% 99% 89% 89% 88% 89% 93% 92% 93% 10

11 A kerületi szintű teljesítmények feladatonkénti elemzése 1. számú feladat Az 1. számú feladat megoldásakor tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú vizuális emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés kellő szintű fejlettségét igényli. A vizuális memória terjedelmét mutatja, hogy a gyermek mennyi képet volt képes hiba nélkül felidézni. A vizuális memória gyenge működése, a mennyiségi felidézés pontatlan, kevés vagy hiányos volta tanulási nehézségre ható tényező. A rövid távú memóriában az információ csupán néhány másodpercig van jelen, s átlagosan hét egymástól független számot, betűt, szót stb. vagyunk képesek tárolni. A vizuális emlékezet szükséges annak megállapításához, hogy egy adott hanghoz mely betűkép tartozik. Az önálló tanulás kialakulásához a vizuális és auditív keresztcsatornák együttműködésének fejlesztésével ad segítséget a memoriterek tanítása. A kerületi átlagteljesítmény: 94% 01, 02, 04, 05, 07, 08, 10, 11, 12, 14, 18, 20, 21 03, 09, 13, 16, 17, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 80% - 99% közötti eredményt mutatnak, ami összteljesítmény szempontjából jó, a feladattípus megoldása során valamennyi intézmény jó eredményt ért el. Fejlesztési javaslat: A rövid távú vizuális emlékezet, a figyelem és a megfigyelőképesség fejlesztése hasonló feladattípussal. A fejlesztés során figyelembe kell venni a fokozatosságot. Először tárgyakkal, képekkel, majd formákkal és betűkkel célszerű az egyéni fejlesztés tervezése. 2. számú feladat A 2. számú feladat megoldásakor tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatoknál gondolkodási műveletek, a nem-faj viszonyok felismerése, a színek ismerete, az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet, a megértés kellő szintű fejlettségére van szükség. Az élőlény fogalmának tartalmát vizsgáltuk. Az ilyen típusú feladatok eredményes megoldásához a részkészségek közül domináns a logika. Nem faj viszonyok felismerése, csoportosítása megadott szempont szerint elősegíti a hangok fajtáinak az ismeretét. A betűfajták ismerete: nyomtatott és írott betűk, kis és nagybetűk, a magánhangzók és mássalhangzók, később a nyelvtani kategóriák csoportosítása ezen alapul. A kerületi átlagteljesítmény: 90% 01, 04, 05, 08, 11, 12, 13, 17, 18, 25 11

12 A kerületi átlag alatt teljesítő intézmények kódszáma: 02, 03, 07, 09, 10, 14, 16, 20, 21 Az intézményi átlag teljesítmények 75% - 96% közötti eredményt mutatnak, ami összteljesítmény szempontjából jó. Gyakori típushiba volt, hogy az élőlényekhez sorolták a nem élőlényeket is, valamint a virágot és a lombos fát nem jelölték meg élőlényként. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás fejlesztését (a nem faj viszonyok felismerését, a dolgok tulajdonságainak felismerését, a gondolkodási műveletek fejlesztését), az emlékezet fejlesztését azonos fogalomkörbe, témakörbe tartozó szavak gyűjtésével, főfogalom megnevezésével, a szavak jelentésének értelmezésével célszerű fejleszteni a tanórai foglalkozásokon és a fejlesztés folyamatában egyaránt. 3. számú feladat A 3. számú feladat megoldásakor pontok összekötése megadott minta szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok eredményes megoldásához a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a finommozgás, a forma- és irányérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A pontok összekötése az írásmozgás-koordináció mellett a téri tájékozódást is fejleszti. A térészlelés kialakulását, a térben ill. síkban való téri tájékozódást, a téri irányok felfogását alapvetően meghatározza a mozgás fejlettsége és a testséma tudatossága. Tudatosodnia kell az irányok megkülönböztetésének és annak, hogy a képek, ábrák stb. milyen irányban helyezkednek el. Az adott ábra térben elfoglalt helyének észlelése és reprodukálása ponthálóba a térben elfoglalt helye szerint segíti a térbeli viszony összefüggéseinek észlelését. A térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasástanulásban. A forma, az irány, a méret felismerésének képessége alapozza a betűalakok vizuális különbözőségeinek felismerését. A kerületi átlagteljesítmény: 78% 01, 04, 08, 10, 11, 12, 17, 18, 20, 21 02, 03, 05, 07, 09, 13, 14, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 62% - 91% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény szempontjából megfelelő, gyengébb irányultságú. A 16 kódú intézményeknél hasonló feladattípus fejlesztése különösen ajánlott. Típushiba az eredeti minta követésétől való eltérés, ill. egyes vonalelemek megrajzolásának elhagyása. Fejlesztési javaslat: Indokolt a fenti feladattípusok rendszeres beiktatása a tanítási-tanulási folyamatba, az egyéni fejlesztési folyamatba. A vizuális észlelés, a forma- és irányérzékelés fejlesztése nélkülözhetetlen. 12

13 4. számú feladat Az 4. számú feladat megoldásakor pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel volt a feladat. Az eredményes feladat megoldásához a gondolkodás, a figyelem, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az ilyen típusú feladatmegoldások során sok esetben igen kis eltéréseket mutató párokról azt kell eldönteni, hogy van-e közöttük különbség. A szűkebb, tágabb világról megfigyeléssel igen sok ismeretet szereznek a gyerekek. Hasonlóságokat és különbségeket kell felfedezniük; észrevételük segíti a lényeges vonások kiemelését, az általánosítást stb. A gondolkodási műveletek közül az összehasonlítás-differenciálás megfelelő fejlettségi foka az olvasástanulás egyik feltétele. Ez jól előkészíti a számok, a hangok és a betűk összehasonlítását és megkülönböztetését. A kerületi átlagteljesítmény: 92% 01, 07, 08, 10, 11, 12, 14, 17, 20, 21 02, 03, 04, 05, 09, 13, 16, 18, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 87% - 99% közötti eredményt mutatnak, ami összteljesítmény szempontjából jó. A gyerekek többsége helyesen oldotta meg a feladatot és valóban csak a pontosan megegyező párokat jelölte meg, de gyakori volt, hogy a virágot és a zászlót tévesen bejelölték. Legtöbben a kalapot nem jelölték be pontosan megegyező párnak. Fejlesztési javaslat: A megfigyelőképesség, a formaérzékelés, egyes gondolkodási műveletek (pl. összehasonlítás, differenciálás) folyamatos fejlesztése megadott tárgyak, képek összehasonlításával, azonosságok felfedeztetésével, az eltérések megállapításával. 5. számú feladat A 5. számú feladat irányok szerinti színezés volt megadott színekkel. A feladat eredményes megoldásához a gondolkodás, a figyelem, az irányérzékelés, a színérzékelés, a megértés, a finommozgás kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A feladatmegoldás során elért eredményekből a téri irányok ismeretéről is összegezhetjük a tapasztalatokat. A mozgás fejlettsége és a testséma tudatossága alapvetően meghatározza a térészlelés kialakulását és a téri irányok felfogását. Nagyon sok kisgyereknél jelent nehézséget az irányok felismerése mind térben, mind a saját testükön, mind síkban. A bal-jobb megtanítása, a relációs szókincs fejlettsége a térbeli tájékozódást segíti elő és ez szintén fontos feltétele a sikeres olvasás- és írástanulásnak. A kialakulatlan lateralitás komoly nehézséget jelent az olvasás- és írástanulás során. Ahhoz, hogy a gyerekek eredményesen tudják a feladatokat végezni, a sorváltási 13

14 képességen túl megfelelő térbeni tájékozódási képességgel kell rendelkezniük. Az írásbeli munkák sikerének alapvető feltétele a síkon való téri tájékozódás. A kerületi átlagteljesítmény: 90% 01, 02, 04, 05, 07, 08, 09, 10, 12, 17, 18, 20, 21 03, 11, 13, 14, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 66% - 100% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény szempontjából jó, de eltérés tapasztalható a teljesítmények között. Ennek oka nagy valószínűséggel a téves tanítói utasítás. Az egy lefelé és egy jobbra mutató ceruza helyett valamennyi ceruzát beszínezték a gyerekek. Fejlesztési javaslat: Az elért eredmény szinten tartása, téri orientációs képesség, az irányérzékelés, a relációs szókincs az életkornak megfelelő fejlesztése saját testen, térben és a síkban is, a jövőben is teendő, ill. az egyéni fejlesztés a rászoruló gyermekek esetében. 6. számú feladat A 6. számú feladat megoldása során az azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok a gondolkodás, a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a megértés, a szín- és formaérzékelés az életkornak megfelelő szintű fejlettségét igénylik. Ezek a gyakorlatok az azonos alakú betűelemek vagy betűk alakjának biztos felismerését alapozzák meg, melyek a vizuális megfigyelő és elemző készség fejlesztését is elősegítik. A gyermek számára a forma felismerése (egy-egy sorban az azonos alakú elemek felismerése) nehéz absztarkciót jelent, ezért kell vele foglalkozni. Ez a feladattípus hasonló alakú betűk tévesztésének szűrésére nagyon alkalmas. A tanulók összehasonlításokat végeznek, azonosságokat és különbségeket állapítanak meg. Az absztrakció fejlettsége a sikeres olvasástanulás egyik legfontosabb feltétele. Fontos, hogy a gyerekek tudjanak annyira absztrahálni, hogy felfogják az írott szöveg jel mivoltát, és a betűket, ill. a szóképeket ne csak a képzetek szintjén. Ez az olvasástanítás legnehezebb pontja. A kerületi átlagteljesítmény: 95% 01, 02, 04, 05, 07, 10, 12, 14, 17, 25 03, 08, 09, 11, 13, 16, 18, 20, 21 Az intézményi átlag teljesítmények 84% - 100% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény szempontjából jó. 14

15 Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a forma- és színérzékelés fejlesztése tudatos, rendszeres teendő a fejlesztési folyamatban. 7. számú feladat A 7. számú feladat megoldása során tárgyképek közül adott tárgyképek jelölése volt a feladat hallás utáni emlékezet alapján. Az ilyen típusú feladatok megoldása az emlékezet, a rövid távú verbális memória, a figyelem, a megfigyelőképesség, a megértés, a gondolkodás kellő szintű fejlettségét igényli. A gyermeknek vissza kell emlékezni beszédhangokra, szótagokra, észben kell tartania, hogy mit olvasott néhány szóval, majd jó néhány mondattal korábban, máskülönben nem érti a szöveget. A verbális emlékezet működése alapvetően meghatározza a tananyag rögzülésének, felidézésének színvonalát. A verbális elemek egymásutániságának gyakoroltatása fontos az olvasás és írás megalapozásához, az elemek száma és a feladatok nehézsége fokozatosan növelhető. A verbális elemek egymásutániságának gyakoroltatása fontos az olvasás és írás megalapozásához. A kerületi átlagteljesítmény: 90% 01, 04, 05, 07, 08, 10, 11, 17, 18, 20, 21, 25 02, 03, 09, 12, 13, 14, 16 Az intézményi átlag teljesítmények 72% - 95% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve jó. Mind a rövid távú memória, mind a hosszú távú memória, ill. a figyelem fejlesztése szükséges a tanulási folyamatban, ill. az egyéni fejlesztés során. Leggyakrabban a kenyeret nem jelölték be a gyerekek. Nagyon ritkán fordult elő, hogy esetleg tévesen más tárgyképet jelöltek be. Fejlesztési javaslat: Az emlékezet, a rövid távú memória fejlesztésére alkalmas játékos gyakorlatok folyamatos megvalósítása a tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon célszerű és indokolt. 8. számú feladat A 8. feladat megoldása során tárgyképpárok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, a megértés, a figyelem, a hallásfigyelem, a hallásészlelés, a finommotorika megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A beszédészlelés lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felismerje, azonosítsa a beszédhangokat, azok kapcsolódását, hosszabb hangsorokat. Az ép hallás lehetőséget ad az ép beszédészlelés működésére, az ép beszédészlelés lehetőséget ad a jó beszédmegértéshez. A jó beszédészlelés lehetővé teszi a gyerek számára, hogy felismerje a hangok eltérő időtartamát, ne tévessze össze a 15

16 zöngés-zöngétlen hangokat, újabb szavakat felismerjen és azokhoz jelentést kapcsoljon. A hangok helyének kihallása a szavakban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy majd helyesen írja le a hangoknak megfelelő betűk sorrendjét. A beszédhanghallás az életkorral párhuzamosan fejlődik és fejlettségének nagy szerepe van az olvasás, írás és helyesírás tanulásában. A bizonytalan beszédhanghallás, ill. a beszédhangok megkülönböztetésének hiánya tanulási zavarok kialakulásához vezethet. A kerületi átlagteljesítmény: 96% 01, 02, 05, 07, 08, 09, 10, 11, 13, 14, 17, 18, 20, 21 03, 04, 12, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 70% - 100% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve jó. Fejlesztési javaslat: A bevezető és kezdő szakaszban a beszédészlelés fejlesztése a hallási figyelemre irányuló gyakorlatokkal. A hallási differenciáló képesség kialakítása a zajok, zenei hangok megkülönböztetésével kezdjük, majd a hangok, szótagok, szavak, mondatok percepciója az életkornak megfelelő, játékos gyakorlatok beiktatásával a tanórákon és a fejlesztő foglalkozásokon. 9., 10. számú feladat A 9., 10. számú feladatok megoldása során az ugyanannyi, a több, kevesebb fogalmának kifejezése rajzolással volt a feladat. A gondolkodás, az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet, a megértés, a finommozgás, a relációs szókincs fejlettsége a sikeres feladatmegoldás feltétele. A gondolkodás fejlettsége, a mennyiségviszonyok felismerése az elemi általánosítás és konkretizálás műveleteivel, mennyiségek összehasonlítása az a képesség, hogy a gyerek számlálással viszonylag jól meg tudja határozni a 10-nél kevesebb elemű halmazok számosságát. Ez igen fontos feltétele a sikeres olvasástanulásnak, matematika tanulásnak. A számok ismerete nélkülözhetetlen a szóanalízishez, a hangok megszámlálásához, valamint annak megállapításához, hogy hányadik helyen áll a szóban egy bizonyos hang. A gyerekek a matematikaórákon a számfogalom kialakításakor a tárgyak sokféle tulajdonságát ismerik meg a fogalom kialakulása során. A számok fogalma a mennyiséggel kapcsolatos tapasztalatokból alakul ki. A kerületi átlagteljesítmény a 9. számú feladatnál: 85% 01, 02, 04, 05, 08, 09, 10, 11, 12, 18, 20, 21 03, 07, 13, 14, 16, 17, 25 16

17 Az intézményi átlag teljesítmények 51% - 94% közötti eredményt mutatnak, ami kerületi szinten megfelelő teljesítmény. A kerületi átlagteljesítmény a 10. számú feladatnál: 86% A kerületi átlag ás átlag felett teljesítő intézmények kódszáma: 01, 02, 04, 05, 07, 08, 10, 12, 17, 18, 20, 21 03, 09, 11, 13, 14, 16, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 49% - 98% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény vonatkozásában megfelelő teljesítmény. A fenti elért eredmények szinten tartása, az életkornak megfelelő fejlesztése, valamint a hiányok folyamatos pótlása differenciálással, egyéni fejlesztéssel a pedagógusok teendője. Fejlesztési javaslat: A relációs szókincs, a gondolkodás (a mennyiségi viszonyok felismerése, az elemi általánosítás és konkretizálás műveleteivel, mennyiségek összehasonlítása) fejlesztése hasonló feladattípusokkal. 11. számú feladat A 11. számú feladat megoldása során egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása volt a feladat. Az eredményes feladatmegoldás a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés, a megértés életkornak megfelelő fejlettségét feltételezi. A feladat eredményes megoldása bonyolult gondolkodási műveletet vár el a gyermektől. A fenti feladattípus képet ad többek között a gondolkodás fejlettségéről az egyszerű analógia felismerésében, egyéb gondolkodási műveletek kellő szintű fejlettségéről, az összefüggéslátásról. A vizuális emlékezet szükséges annak megállapításához, hogy egy adott tárgyképhez melyik jel tartozik. Erre a tanulási folyamatban azért van szükség például, hogy a gyerekek tudják, hogy az adott hanghoz mely betűkép tartozik, valamint a matematikai gondolkodás fejlesztésében is jelentős szerepe van. A fentiekben felsorolt valamennyi képesség fejlettsége is nélkülözhetetlen az ilyen, ill. hasonló feladattípusok megoldásához. A kerületi átlagteljesítmény: 90% 01, 02, 04, 05, 08, 10, 12, 14, 18, 20, 21 03, 07, 09, 11, 13, 16, 17, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 72% - 98% közötti eredményt mutatnak. A kerületi átlagteljesítmény jó. 17

18 Gyakori hiba volt, hogy az első sorban az utolsó három tárgykép alá az előzetesen megadott mintasor alapján írták be a jelet a tanulók, de nem vették figyelembe, hogy ott már más tárgy képe szerepel és más jelet kell írni az üres négyzetbe. Néhányan nem értették meg a feladatot és a megadott jelek helyett az üres négyzetekbe az adott tárgy képét rajzolták be. Volt olyan kisgyerek is, aki egyáltalán hozzá se kezdett a feladat megoldásához. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, az egyszerű analógiák felismerése, a gondolkodási műveletek, az összefüggéslátás fejlesztésére a továbbiakban is kiemelt hangsúlyt kell fordítani a tanításitanulási folyamat tervezésekor, a tanítás során, ill. az egyéni fejlesztés tervezésének, megvalósításának folyamatában. 12. számú feladat A 12. számú feladat megoldásakor hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint volt a feladat. A fenti típusú feladatok megoldásához a gondolkodás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a formaérzékelés, irányérzékelés, a finommozgás és a megértés kritériumoknak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A hiányos rajz kiegészítésével vizsgálható a vizuális zártság, a globális észlelés területe. A minta, ábra utánzása a téri viszonyokat, az elemek egymáshoz való kapcsolatát tudatosítják a gyermekben. A feladatmegoldás során elért eredményekből a gyermek vizuális funkcióinak fejlettségéről, az alak felismerésének képességéről összegezhetjük a tapasztalatokat, valamint a vonalvezetési készség, a mozdulatok precizitásának fejlettségéről is képet kapunk. A gondolkodási műveletek közül főleg az analízis szintézis, és az összehasonlítás fejlettségéről, valamint a kreativitásról ad képet a teljesítmény. A szem-kéz koordinációs képesség összehangoltságára, a finommozgás megfelelő fejlettségére is szükség van ahhoz, hogy a gyermek képes legyen formautánzásra, lekövetésre. A rajzolás, az írás alapvető feltétele a laza kézmozgás, a kézfej és az ujjak izomzatának megfelelő fejlettsége. Mivel fejlődése a biológiai-fiziológiai fejlődés során ezek csak hét éves kor körül alakulnak ki, s a gyermeki kéz fejlődése 12 éves korig tart, ezért fejlesztését nagyon tudatosan, körültekintően kell tervezni és megvalósítani. A füzetben való biztonságos téri tájékozódásra is szükség van, mert nem elég egy betűt szépen, jól írni, azt pontosan kell a gyermeknek elhelyezni a füzet vonalrendszerében. Az írás görcsös, kusza, szaggatott, egyenetlen volta hozzájárul, hogy a betűk a vonalból, a számok a négyzetből kilógnak. A kerületi átlagteljesítmény: 48% 01, 04, 05, 07, 08, 12, 18, 20, 21 02, 03, 09, 10, 11, 13, 14, 16, 17, 25 18

19 Az intézményi átlag teljesítmények 34% - 64% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve gyenge. A mozdulatok precizitásának pontatlansága mellett gyakori típushiba volt, hogy nem minden hiányosságot rajzoltak be a gyerekek vagy nem a minta szerint rajzolták be azokat, ill. a térbeli tájékozódási képesség hiányosságai miatt a rajz kiegészítése nem sikerült. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, analízis-szintézis, az összehasonlítás, a problémamegoldás, az emlékezet, a megfigyelőképesség, a forma- és irányérzékelés fejlesztése indokolt, de fejleszteni kell a vizuális észlelést, a szem kéz koordinációs képességet, az ujjak koordinált mozgását, a kéz izmait, a helyes ceruzafogást is. Erre, az elért teljesítményeket figyelembe véve különösen kiemelt hangsúlyt kell fektetni mind az óvodai, mind az iskolai fejlesztés során. 13. számú feladat A 13. számú feladat megoldásakor vonalvezetés tárgyképek között volt a feladat. A gondolkodás, a figyelem, a finommozgás, az irányérzékelés, a megértés fejlettségére van szükség a fenti típusú feladatok megoldásához. A fenti feladattípus megoldásakor a problémahelyzet felismerése, a probléma megoldása is a cél. A kreativitás a gondolkodás fejlettségét mutatja. Az írás elsajátításához a laza kézmozgás, kézfej és az ujjak izomzatának megfelelő fejlettsége mellett szükség van a síklapon való biztonságos téri tájékozódásra. A labirintusban való tájékozódás a vizuális szem-kéz koordinációt fejleszti. A szem és a kéz mozgásának összehangolása különösen az írásbeli munkáknál nélkülözhetetlen. A térbeli irányok tudatosítása, a téri orientáció fejlesztése mellett a finommotorika fejlesztése is kiemelt jelentőségű. A vonalvezetés minőségét a gyermek iránykövetési képességének fejlettsége nagy mértékben meghatározza. A kerületi átlagteljesítmény: 66% 01, 02, 04, 10, 11, 12, 13, 14, 17, 25 03, 05, 07, 08, 09, 16, 18, 20, 21 A teljesítmények 47% - 75% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve gyenge. Fejlesztési javaslat: A gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés fejlesztése nélkülözhetetlen különböző alakú vonalak követésével, ceruza végigvezetésével és egyéb játékos feladatok rendszeres tervezésével, megvalósításával. A feladat helyes megoldására meg kell tanítani a gyerekeket: indulópont, érkezési pont; pontos utasításkövetés: próbálgatás, színessel átírás. 19

20 14. számú feladat A 14. feladat megoldása során ritmikus soralkotás megkezdett sorozatok folytatása volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet (vizuális memória), a megértés, a finommozgás életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. Az olvasás, írás, számolás tanulásánál alapvetően fontos a perioditás, az egymásutániság, a sorrendiség fogalmának fejlettsége. A figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a vizuális memória, a gondolkodás életkornak megfelelő szintű fejlettsége nélkülözhetetlen azért, hogy a ritmikusan ismétlődő minták, formák stb. kirakása (méret, szín, forma szerint) két, majd három elemből majd ezek variációjával eredményes legyen. Az eredményes iskolai tanulás, a szótagolás nem sajátítható el az auditív és vizuális ritmus megfelelő fejlettségi foka nélkül. A szem kéz koordinációs képesség fejlettsége befolyásolja, hogy a gyermek képes-e formautánzásra, lekövetésre, a vonalközbe való írásra, kezének irányítására. Az, hogy a látott mintát képes legyen utánozni, reprodukáló képességének fejlettségére is szükség van. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nagyon nagy szükségük van a szavak különböző mozgásokkal összekötött ritmizálására. A kerületi átlagteljesítmény: 68% 01, 02, 04, 05, 11, 12, 17, 18, 20, 25 03, 07, 08, 09, 10, 13, 14, 16, 21 Az intézményi átlag teljesítmények 50% - 83% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény vonatkozásában gyenge. A tanulók az sorozat elemeinek a számát felismerték, de gyakori hiba volt, hogy vagy egymás után minden négyzetbe írtak (nem tartottak szünetet) vagy minden elem között tartottak szünetet. Az utolsó sorozatnál az 1, 3, 2 elemszám helyett az 1, 2, 3 sorrendiséget írták a gyerekek vagy jó volt a ritmikus soralkotás, de a legutolsó elemet nem írták be a négyzetbe. Fejlesztési javaslat: A figyelem, a megfigyelőképesség, a vizuális észlelés, a vizuális memória, a gondolkodás és finommozgás fejlesztése játékos feladatok rendszeres tervezésével, megvalósításával érhető el. A fejlesztési folyamatban tudatosan, rendszeresen motoros, vizuális ill. akusztikus ingerek felfogását, feldolgozását, tárolását és visszaadását kell fejleszteni. Figyelembe kell venni az egyéni fejlettségi szintet, az életkori jellemzőket (játékoktól az absztrakcióig). 20

21 15. számú feladat A 15. feladat megoldása során alak háttér felfogás azonos formák jelölése megadott színnel volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldása során a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, az emlékezet, a finommozgás, a formaérzékelés és a színérzékelés életkornak megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A kiemelt forma, betű, szám stb. keresése, észlelése a háttérben, átírása az alak-háttér kialakítását szolgálják. Az alak-háttér felfogás fejlesztése szorosan kapcsolódik az alakállandóság fejlesztéséhez. A vizuális észlelés fejlettsége, a vizuális megfigyelő- és elemzőképesség fejlesztése során figyelmet kell fordítani az alak háttér megkülönböztetési nehézségekre is. Ha a gyermek nem tudja az alakot a háttérből kiemelni nem képes a fontos információ, a lényeges jegy kiválasztására, e képesség hiánya esetén figyelmét elvonja a háttér. A fentiekben felsoroltak életkornak megfelelő szintű fejlettségére tehát azért van szükség, mert a gyermekek az alapos megfigyelés után képessé válnak arra, hogy emlékezzenek a látottakra és képesek legyenek részekből kirakni az egészet, forma szerint azonosítani egyes elemeket. Erre azért van szükség, mert fejletlenség esetén előfordul, hogy a gyermek nem ismeri fel a szóban a megadott betűt, a mondatban a kiemelt szót, a szövegben a kiemelt mondatot. A kerületi átlagteljesítmény: 89% 01, 03, 04, 05, 08, 10, 11, 12, 14, 18, 20, 21, 25 02, 07, 09, 13, 16, 17 Az intézményi átlag teljesítmények 62% - 96% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítmény vonatkozásában jó teljesítmény, az ilyen típusú feladatok megoldásakor. Fejlesztési javaslat: A vizuális észlelés, a gondolkodás, az emlékezet életkori sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztése a vizuális ingerek környezetből, rajzból, szavakból való kiemelésével. 16. számú feladat A 16. számú feladat megoldása során összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint volt a feladat. Az ilyen típusú feladatok megoldásakor az emlékezet, a gondolkodás, a figyelem, a finommozgás a megértés megfelelő szintű fejlettségére van szükség. A fenti feladattípusban fogalomismeretről tesznek bizonyságot a gyerekek. Az életkornak megfelelő hosszú távú emlékezet meglétére azért van szükség, hogy a meglévő ismereteiket fel tudják idézni, erre már az iskolai tanulás, betűtanulás kezdetétől és mindvégig a tanulási folyamatban szükségük lesz. 21

22 A gondolkodás fejlettségére utal e feladattípusok megoldása során az egyes gondolkodási műveletek fejlettségi szintje, az egész rész viszonyok felismerése, nem faj viszonyok felismerése. A figyelem fejlettsége a koncentrált feladatvégzéshez szükséges. A kerületi átlagteljesítmény: 93% 01, 02, 04, 07, 10, 11, 12, 13, 17, 20 03, 05, 08, 09, 14, 16, 18, 21, 25 Az intézményi átlag teljesítmények 74% - 97% közötti eredményt mutatnak, ami az összteljesítményt tekintve jó. Fejlesztési javaslat: A meglévő ismeretek rendszeres felidézése, használata, alkalmazása majd folyamatos bővítésük, a hosszú távú emlékezet fejlesztése a tanulás hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt. A jó iskolai teljesítményhez fontos, hogy a gyermek megértse a szavak, mondatok jelentését és árnyaltan tudja kifejezni gondolatait. 22

23 3.3. A méréssel feltárt teljesítmények intézményenkénti elemzése A teljesítmények intézményenkénti elemzését táblázatokba rendezve valamennyi iskolához, tanulócsoportonkénti bontásban eljuttatjuk a kerületi összegzéssel együtt. Ez tartalmazza a konkrét tanulócsoportra vonatkoztatva a következőket: az egyéni tanulói teljesítményeket feladatonként, egyéni összteljesítményt (pontok, %), a tanulócsoport feladatonkénti teljesítményét (%), az átlagteljesítményt (%), a nemek átlagát (%), a maximum és minimum teljesítményeket (%), az intervallumokat (%), a teljesítményeloszlást százalékpontban, amely táblázatból leolvasható a feladatlapon elért százalékos eredmény a tanulói létszámokkal bemutatva. A fentiekben felsoroltakhoz készült egy rövid összegzés, amely az alábbiakat tartalmazza: az iskola kódja, az osztály kódja, a mérésben résztvevők száma, a teljesítmény jellemzője, eredményesen megoldott feladatok, kiemelkedő feladatmegoldás, gyengébben megoldott feladatok, fejlesztendő területek. A mérésanyag olyan feladatokat tartalmaz, amelyek megoldása iskolaérett gyermektől feltétlenül elvárható, kritérium-orientált értékelés. A tanulói teljesítmények értékelése eszerint történik. Az intézményekhez így eljuttatott összegzések segítséget nyújthatnak ahhoz a hosszú, aprólékos fejlesztési folyamathoz, amely a gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődését hivatottak szolgálni. Továbbá ehhez nyújtanak segítséget azok a szakmai programok, tanítói műhelyek, bemutatóórák, módszertani segédanyagok, amelyekkel folyamatosan segítjük és segíteni fogjuk a jövőben is tanító kollégáinkat. 23

24 4. Összegző megállapítások és javaslatok 4.1. Összegzés Az iskolába kerülő gyermekek megismeréséhez, az egyéni fejlesztéshez kíván segítséget nyújtani ez a diagnosztikus mérés, ill. a mérés során nyert tapasztalatok összegzése. Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak oldására, zökkenőmentessé tételére a kerületi intézmények és szakmai munkaközösségek különös figyelmet fordítanak, tartalmas szakmai együttműködés tapasztalható. Az eredményes iskolakezdés feltétele a diagnosztikus mérőeszközzel mért készségek, elemi képességek optimális elsajátítása. A kerületi átlagteljesítmények között minimális különbség tapasztalható: évi 88,8%, évi: 92,2%, évi: 91,3%, évi: 89,4%, évi: 88%. A mérési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az újbudai gyerekek többsége megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek az életkori jellemzőknek megfelelően biztosítják az iskolai tanulmányok megkezdését, és annak eredményességét. Azokban a feladattípusokban, ahol a tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással, tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel, a pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel, az irányok szerinti színezés megadott színekkel, az azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel, az adott tárgyképek jelölése hallás utáni emlékezet alapján, a tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással, a több, kevesebb fogalmának kifejezése rajzolással, az egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása, az összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint volt a feladat, ott az emlékezet, a rövid távú vizuális memória, a rövid távú verbális memória, az irány-, forma és színérzékelés, a figyelem, a megfigyelőképesség, a gondolkodás, a nem-faj viszonyok felismerése, a megértés, a finommozgás, a hallásészlelés, a hallásfigyelem kellő szintű fejlettsége megmutatkozott. Több hiányosság tapasztalható azokban a feladattípusokban, ahol a pontok összekötése megadott minta szerint, az ugyannyi, a kevesebb, több fogalmának kifejezése rajzolással, a hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint, a vonalvezetés tárgyképek között, a ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása, az alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel volt a feladat. A gondolkodás, az emlékezet, a vizuális memória, a figyelem, a vizuális figyelem, a megfigyelőképesség, a relációs szókincs, az irány- és formaérzékelés, a megértés, a finommozgás fejlesztése hasonló feladattípusok beiktatásával célszerű és indokolt. 24

25 Az általános iskola bevezető szakasza (1-2. évfolyam) egy fejlődési szakasz. Mindez lehetőséget kínál arra, hogy az eltérő képességekkel, adottságokkal iskolába kerülő gyerekek egyéni fejlesztése megvalósulhasson. Az Újbudai Pedagógiai Intézet szakmai programokkal (tanfolyamok, szakmai műhelyek, továbbképzések, bemutatóórák stb), módszertani, mérési segédanyagokkal, szülői fórumokon való részvétellel, szakmai munkaközösségek működtetésével segíti az együttműködést, az eredményesebb fejlesztőmunkát. A szakszolgálatokkal, a Logopédiai Intézettel, a Nevelési Tanácsadó munkatársaival való szakmai kapcsolat is a fentiek megerősítését szolgálják 4.2. Öt tanév bemeneti méréseinek eredményei évben: 842 fő 40 tanulócsoport évben: 947 fő 45 tanulócsoport évben: 867 fő 40 tanulócsoport évben: 958 fő 41 tanulócsoport évben: 988 fő 44 tanulócsoport A kerületi átlagteljesítmények: évi: 88,8% évi: 92,2% évi: 91,3% évi: 89,4% évi: 88,0% Nemek szerinti teljesítmény mutatói: Lányok átlaga: évi: 89,5% évi: 93,2% évi: 92,4% évi: 90,0% évi: 89,0% Fiúk átlaga: évi: 88,2% évi: 91,3% évi: 90,5% évi: 88,8% évi: 87,1% 25

26 A kerületi teljesítmények feladatonkénti bontásban 5 év mérési átlaga alapján Feladat Mit mértünk? Teljesítmény 1. Tárgyképek megfigyelése, majd emlékezet után a látottak jelölése bekarikázással 2. Tárgyképek közül megadott szempont szerinti válogatás (élőlények), jelölése megadott színnel 3. Pontok összekötése megadott minta szerint 4. Pontosan megegyező párok jelölése megadott színnel 5. Irányok szerinti színezés megadott színekkel 6. Azonos alakú elemek felismerése, bekarikázása adott színnel 7. Adott tárgyképek jelölése, hallás utáni emlékezet alapján 8. Tárgykép párok közül az adott hangot tartalmazó tárgykép kiválasztása, jelölése bekarikázással 9. Az ugyanannyi fogalmának kifejezése rajzolással 10. A kevesebb, több fogalmának kifejezése rajzolással 11. Egyforma tárgyképekhez megadott jelek rajzolása 12. Hiányos rajz kiegészítése megadott minta szerint emlékezet, rövid távú vizuális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés gondolkodás, nem faj viszonyok felismerése, színek ismerete, emlékezet, megértés vizuális figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés, irányérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, gondolkodás, figyelem, irányérzékelés, finommozgás, színérzékelés, megértés gondolkodás, formaérzékelés, színérzékelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, megértés emlékezet, rövid távú verbális memória, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, gondolkodás gondolkodás, megértés, figyelem, finommozgás, hallásészlelés, hallásfigyelem gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, finommozgás, megértés, relációs szókincs gondolkodás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, megértés, finommozgás, formaérzékelés gondolkodás, figyelem, megfigyelőképesség, formaérzékelés, irányérzékelés, finommozgás 94% 90% 80% 91% 95% 95% 89% 97% 92% 93% 90% 67% 13. Vonalvezetés tárgyképek között gondolkodás, figyelem, finommozgás, megértés, irányérzékelés 81% 14. Ritmikus soralkotás, megkezdett sorozatok folytatása 15. Alak-háttér felfogás, azonos formák jelölése megadott színnel 16. Összetartozó tárgyképek csoportosítása, jelölésük megadott szempont szerint (összekötés) megfigyelőképesség, emlékezet (vizuális memória), gondolkodás, megértés, finommozgás, figyelem figyelem, formaérzékelés, gondolkodás, emlékezet, megfigyelőképesség, finommozgás, színérzékelés gondolkodás, emlékezet, figyelem, megértés, finommozgás, irányérzékelés 73% 94% 91% 26

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged 2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

HELYI TANTERV. Közös követelmények

HELYI TANTERV. Közös követelmények Pedagógiai programunk része a HELYI TANTERV,( a tanulásban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és más fogyatékos gyermekekre vonatkozik, a kisiskolás kortól a szakma megszerzéséig.)

Részletesebben

Matematika tanmenet 2. osztály részére

Matematika tanmenet 2. osztály részére 2. osztály részére 2014-2015. Izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Készítette: Molnárné Tóth Ibolya Témakörök 1. Témakör: Év eleji ismétlés /1-24. óra/..3-5. oldal 2. Témakör:

Részletesebben

NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra

NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra A matematikatanítás célja, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a környező világ térformáinak, mennyiségi viszonyainak, összefüggéseinek

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA 1-5. évfolyam 2008. Officina Bona

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

Matematika. 5. 8. évfolyam

Matematika. 5. 8. évfolyam Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

TANMENET. KÉSZSÉGEK, CÉLOK Beszédkészség, kommunikációs képesség, figyelem fejl.

TANMENET. KÉSZSÉGEK, CÉLOK Beszédkészség, kommunikációs képesség, figyelem fejl. Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4/08/2. - 2009-0094 " Oktatásfejlesztés Baja Város Önkormányzata által fenntartott

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

TELJESÍTMÉNYELEMZÉS. a 2014. évi városi tantárgyi mérés eredményei alapján

TELJESÍTMÉNYELEMZÉS. a 2014. évi városi tantárgyi mérés eredményei alapján TELJESÍTMÉNYELEMZÉS a 2014. évi városi tantárgyi mérés eredményei alapján Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra. (Öveges József)

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

MATEMATIKA 1-2.osztály

MATEMATIKA 1-2.osztály MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE TARTALOM 1. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 3 2. A BESZÁMOLTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI.. 4 3. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány?

Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? 68 Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Hajdúné Csakajda Ildikó Hátrányos helyzet = nyelvi hátrány? Nyelvi fejlesztés az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyamán a hódmezővásárhelyi Németh

Részletesebben

TANMENET-IMPLEMENTÁCIÓ Matematika kompetenciaterület 1. évfolyam

TANMENET-IMPLEMENTÁCIÓ Matematika kompetenciaterület 1. évfolyam Beszédjavító Általános Iskola TANMENET-IMPLEMENTÁCIÓ Matematika kompetenciaterület 1. évfolyam Söpteiné Tánczos Ágnes Idő Tevékenységek (tananyag) 35. Az összeadás és kivonás egymás inverz művelete. Készségek,

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. BEVEZETŐ BEVEZETŐ Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. évfolyam Az első évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő Kifejezés, képzőművészet és a Tárgy- és környezetkultúra

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács)

Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) 1. Bukások tantárgyankénti

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május

Részletesebben

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Korai tehetségjegyek- lehetőségek és buktatók. Dr. Herskovits Mária pszichológus

Korai tehetségjegyek- lehetőségek és buktatók. Dr. Herskovits Mária pszichológus Korai tehetségjegyek- lehetőségek és buktatók Dr. Herskovits Mária pszichológus BEMUTATÁS A szekció előadás tartalmi felépítése: Tehetség fogalma, összetevői A nagy teljesítmény elérésére képes gyermekek

Részletesebben

Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam

Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam Olvasás-írás előkészítése: 1. - 2. évfolyam Olvasás- írás elemei: 3. - 10. évfolyam Évfolyam Cél Feladat Követelmény 1-2. Segítse elő az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek / érzékelés, észlelés, figyelem,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA 6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA Tartalomjegyzék: 1. évfolyam... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 9 MATEMATIKA... 11 IDEGEN NYELV... 12 ANGOL NYELV... 12 NÉMET NYELV... 13

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása TANÍTÓI KÉZIKÖNYV Magyar nyelv és irodalom kezdő szakasz (1. évfolyam) Az olvasás, írás tanítása Ábécés olvasókönyv 1. (1. és 2. kötet) Olvasás munkafüzet 1. (1. és 2. kötet) Írás 1. munkafüzet Nagyalakú

Részletesebben

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT AZ ÚJ KERETTANTERVHEZ MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTÉK: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA ÉS VARGA LÍVIA TANKÖNYVSZERZŐK 2013

TANMENETJAVASLAT AZ ÚJ KERETTANTERVHEZ MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTÉK: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA ÉS VARGA LÍVIA TANKÖNYVSZERZŐK 2013 TANMENETJAVASLAT AZ ÚJ KERETTANTERVHEZ MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTÉK: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA ÉS VARGA LÍVIA TANKÖNYVSZERZŐK 2013 1 Kedves Kollégák! Tanmenet javaslatunkkal segítséget kívánunk nyújtani

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...

Részletesebben

TANMENET MATEMATIKA. 1. osztály 2009-2010. (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka

TANMENET MATEMATIKA. 1. osztály 2009-2010. (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka TANMENET 1. osztály MATEMATIKA (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka 2009-2010 IDŐ TANANYAG FEJLESZTENDŐ Szept. 1-7 1. modul Tájékozódj unk, tanuljunk! Megismerési képességek alapozása:

Részletesebben

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve

III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve III.A Az 1-4. évfolyam részletes helyi tanterve Tartalomjegyzék 1. Az iskola 1-4 évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és szabadon választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei...

Részletesebben

A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve. Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015.

A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve. Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015. A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015. Tartalomjegyzék I. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 3 1.1. ADATLAP...

Részletesebben

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1. Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Thököly Imre KétTanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló Kölcsey utca 2-4. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK

Thököly Imre KétTanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló Kölcsey utca 2-4. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet tapasztalati megismerésére, valamint a mindennapi életvezetéshez

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

Figyelemfejlesztés. Auditív figyelem

Figyelemfejlesztés. Auditív figyelem Figyelemfejlesztés Vizuális figyelem: Mi változott? Keresd a párját! (pl. memóriakártyákkal) Kakukktojás játékok Melyik nem illik a sorba? Keresd az egyformákat! Pontok összekötése Építs ugyanilyet (pl.

Részletesebben

az összeadás, kivonás értelmezéseinek gyakorlása; szöveges feladatok

az összeadás, kivonás értelmezéseinek gyakorlása; szöveges feladatok Matematika A 1. évfolyam az összeadás, kivonás értelmezéseinek gyakorlása; szöveges feladatok 34. modul Készítették: szabóné vajna kinga molnár éva matematika A 1. ÉVFOLYAM 34. modul: az összeadás, kivonás

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 4. osztály AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 4. osztály AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE 1. oldal AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIA MÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 4. osztály Magyar AZ OLVASÁSKÉSZSÉG KIÉPÜLÉSE Az alábbi táblázat ennek az alapszókészletnek az aktuális kiépülési szintjét (ismeretét) mutatja

Részletesebben

Pedagógiai program. VII. kötet

Pedagógiai program. VII. kötet Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógia és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetbe foglalt módosított Pedagógiai program VII. kötet

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követési dokumentuma 3-7 éves korig

A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követési dokumentuma 3-7 éves korig intézmény A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követési dokumentuma éves korig nevű gyermek számára Óvodába érkezés időpontja: Iskolába lépés időpontja: Tartalom: Gyermek anamnézise Bemeneti szint mérés

Részletesebben

Pedagógiai program 2015

Pedagógiai program 2015 Pedagógiai program 2015 DEBRECENI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 4027 Debrecen Dózsa Gy.u.2. KLIK: 082018 OM azonosító: 031073 Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz. Minden, ami az iskolában történik,

Részletesebben

GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA 1 GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az integrációs referencia intézményi gyakorló iskolai rendszer fenntartható modelljének kidolgozása. A gyakorlóiskolává válás feltétele

Részletesebben

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 1 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 Fejlesztési célok...5 Az óvodai nevelés általános feladatai...5 Az óvodai élet tevékenységi formái...6 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM...15

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben